28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet

az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról¹

2018.12.15.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 11. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel egyetértésben

a következőket rendelem el:

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

1. § (1) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 2. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában)

„j) járműfejlesztő:

ja) olyan – jármű vagy járműegység fejlesztését végző – vállalkozás, intézmény, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősül,

jb) olyan – jármű vagy járműegység fejlesztését végző – vállalkozás, intézmény, amely alkalmazott kutatást vagy ezzel összefüggésben kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását végzi a járművön vagy egyes járműegységeken,

jc) az EK típusjóváhagyással rendelkező jármű gyártója, egyes járműegységek gyártója,

jd) a típusvizsgáló vagy

je) a ja)–jd) alpontban meghatározottak valamelyikével szerződéses kapcsolatban álló, járművek vagy járműegységek a továbbfejlesztését szerződés alapján végző vállalkozás.”

(2) Az ER. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A rendelet alkalmazásában

a) pótalkatrész: az az alkatrész, amely a jármű gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész pótlására szolgál,

b) tartozék: a járműre vagy járműbe felszerelhető vagy rögzíthető olyan alkatrész, amely nem a jármű gyártása (gyári szerelése) során beépített valamely alkatrész pótlására szolgál,

c) járműegység: az a részegység, amely elengedhetetlenül szükséges a jármű közúti forgalomban való biztonságos és környezetkímélő részvételéhez.”

2. § Az ER. 4/C. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, azok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományának tagjai, valamint e személyek – a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényben meghatározott – hozzátartozóinak használatában lévő járművek forgalomba helyezésének engedélyezési, valamint az azt követő időszakos műszaki felülvizsgálati eljárása során mindaddig, amíg a tulajdonos vagy üzembentartó erre való jogosultságát a külföldi fegyveres erő, a Magyarország területén települő katonai szervezet vagy nemzetközi katonai parancsnokság igazolja.”

3. § (1) Az ER. 16/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (4) bekezdés szerinti fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás nem eredményezheti a jármű eredeti környezetvédelmi és a közúti közlekedés többi résztvevőjére nézve a közlekedésbiztonsági tulajdonságainak balesetveszélyes romlását. A kifejezetten a környezetvédelmi tulajdonságok javítását célzó műszaki változtatás esetében a jármű környezetvédelmi tulajdonságainak igazolására – a szakértői intézmény vizsgálatának mellőzésével – a járműfejlesztő arra vonatkozó nyilatkozata szükséges. A fejlesztési célú járművek speciális kialakítású, módosított utasterében mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a járműben helyet foglaló személyek biztonsága ne romoljon vagy csak a lehető legkisebb mértékben sérüljön.

(6a) Ha a fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás a közlekedési hatóság által igazoltan a jármű eredeti környezetvédelmi tulajdonságainak, vagy a közúti közlekedés többi résztvevőjére nézve a közlekedésbiztonsági tulajdonságainak balesetveszélyes romlását eredményezi, a közlekedési hatóság a jármű fejlesztési célú minősítését visszavonja, és a 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.”

(2) Az ER. 16/B. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) Ha a fejlesztési célú jármű a 2. § (3b) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési célú autonóm járműnek minősül, úgy a járműfejlesztő teljesíti a fejlesztési célú autonóm járművek tesztelésére vonatkozó, 13. számú mellékletben meghatározott feltételeket is.

(10) A járműfejlesztő az autonóm jármű vezetésére a 13. számú melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő tesztvezetőt jelöl ki, és a vezetési tevékenységéről nyilvántartást vezet.”

4. § Az ER. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MR. 2. § (26) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok – a (4) és (5) bekezdésekben foglalt kivételekkel – belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a gépjárműbe és pótkocsijába, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.”

5. § Az ER. „Hatálybaléptetés” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § Az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 3. mellékletével megállapított 11. számú melléklet

a) I. fejezet 2.3.1. és 3.2.3. pontjában meghatározott feltételeket legkésőbb 2022. május 20-ig kell biztosítani,

b) I. fejezete szerinti tengelyterhelés-mérő berendezés hiányában a fékvizsgálati technológia (a továbbiakban: FT) végrehajtásához szükséges terheltségi feltételt a 11. számú melléklet I. fejezet 2.3.2. pontja határozza meg,

c) I. fejezete szerinti, a légfékes pótkocsik vizsgálatát is végző vizsgáló állomásokon a fékvezérlő cső nyomását mérő berendezést és az alkalmazásához szükséges eljárási rendet 2022. május 20-ig kell biztosítani,

d) I. fejezet 3.2.3. pontjában meghatározott feltételekhez alkalmas próbapadok biztosításáig az elektromos működtetésű kézifékkel rendelkező járművek rögzítő fék vizsgálatát a járműgyártó előírása szerint, a konstrukciós kialakításnak megfelelően kell végezni.”

6. § (1) Az ER. 31. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

„1. a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/19/EU bizottsági irányelvnek, 2013/15/EU tanácsi irányelvnek, az 1060/2008/EK, 385/2009/EK, 371/2010/EU, 183/2011/EU, 582/2011/EU, 678/2011/EU, 65/2012/EU, 1229/2012/EU, 1230/2012/EU, 143/2013/EU, 195/2013/EU, az (EU) 2017/1151, az (EU) 2017/1154 és az (EU) 2017/1347 bizottsági rendeletnek, továbbá a 78/2009/EK, 79/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az azt módosító 582/2011/EU bizottsági és a 64/2012/EU bizottsági rendeletnek,”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) Az ER. 31. § (2) bekezdése a következő 45–50. ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

„45. a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-i (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet,

46. a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2017. június 2-i (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendelet,

47. a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendelet,

48. a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet helyesbítéséről szóló, 2017. július 13-i (EU) 2017/1347 bizottsági rendelet,

49. a közúti műszaki ellenőrzés során azonosított, súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező haszongépjárművekről történő értesítési eljárások részletes szabályairól szóló, 2017. november 29-i (EU) 2017/2205 bizottsági végrehajtási rendelet,

50. az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO₂-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

7. § (1) Az ER. 5. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az ER. 10. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az ER. a 3. melléklet szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.

(4) Az ER. 13. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az ER. A. Függeléke az 5. melléklet szerint módosul.

(6) Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(7) Az ER. A. Függelék A/2. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

(8) Az ER. A. Függelék A/3. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

(9) Az ER. A. Függelék A/4. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

(10) Az ER. A. Függelék A/8. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

(11) Az ER. A. Függelék A/9. melléklete helyébe a 11. melléklet lép.

(12) Az ER. A. Függelék A/15. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

8. § Az ER.

a) 14. § (3) bekezdésében a „mintáját” szövegrész helyébe az „adattartalmát” szöveg,

b) 14. § (4) bekezdésében a „szabálysértés” szövegrész helyébe a „jogsértés” szöveg,

c) 14. § (4) bekezdésében a „szabálysértési” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg,

d) 16/B. § (2) bekezdésében a „valamely tevékenységét az ISO 26262 szabvány szerint végzi, illetve valamely tevékenységre vonatkozó, folyamatban levő ISO 26262 szabvány szerinti tanúsítási folyamat részese, vagy az ISO 26262 szabvány tanúsítására feljogosított valamely tanúsító szervezet szakvéleménye alátámasztja az autonómjármű-technológia funkcionális biztonságára vonatkozó, a járműfejlesztőnél alkalmazott fejlesztési gyakorlat megfelelőségét” szövegrész helyébe a „rendelkezik belső minőségbiztosítási eljárásra vonatkozó szabályzattal, amely kiterjed az általa végzett fejlesztési folyamatokra, azok dokumentálására, az azok körében történő változtatások jóváhagyására, továbbá a tesztelési folyamatokra, beleértve abba a közúti tesztelést is, valamint az e rendeletben foglalt feltételeket maradéktalanul teljesíteni tudja” szöveg,

e) 16/B. § (3) bekezdésében az „a járműfejlesztési tevékenysége végzéséhez” szövegrész helyébe a „tesztelés céljából” szöveg,

f) 16/B. § (7) bekezdés e) pontjában a „tervezett fejlesztés” szövegrész helyébe a „tervezett – időszakos műszaki vizsgálat során a fejlesztési célú járművön már végrehajtott – fejlesztés” szöveg,

g) Hatálybaléptetés című alcím címében a „Hatálybaléptetés” szövegrész helyébe a „Záró rendelkezések” szöveg,

h) 1. számú melléklet II. 1., 2. és 3. pontjában a „(K) Típus-jóváhagyási szám:” szövegrész helyébe a „(K) EK típusjóváhagyási szám:” szöveg,

i) 1. számú melléklet II. 1., 2. és 3. pontjában az „EK típus-jóváhagyási szám:” szövegrész helyébe a „Nemzeti típusjóváhagyási szám:” szöveg,

j) 5. számú melléklet 2.4.3. pontjában a „13. számú” szövegrész helyébe a „11. számú” szöveg,

k) 10. számú melléklet V. rész címében a „– MINTA” szövegrész helyébe az „ADATTARTALMA” szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti az ER.

a) 1. § (3) bekezdése,

b) 5. számú melléklet 1.7. pontjában az „E készüléket legkésőbb 2019. január 1. napjától kell biztosítani a 2018. május 20-át követően engedélyezett vizsgálóállomások esetében.” szövegrész,

c) A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.6.6. pontja,

d) A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.7.6.3. pontja,

e) A. Függelék A/3. melléklet I. Rész A szakasz 3.2.12.2.1.11., 3.2.12.2.1.11.6. és 3.2.12.2.1.11.7. pontja,

f) A. Függelék A/3. melléklet I. Rész A szakasz 3.5.4–3.5.5.6. pontja.

2. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

10. § A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) 2. §-a a következő (26) bekezdéssel egészül ki:

„(26) A rendelet alkalmazásában a gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai azok a pótalkatrészek és tartozékok, amelyek a gépjármű vagy pótkocsija tekintetében az 1. számú mellékletben meghatározott követelmények teljesítését befolyásolják vagy befolyásolhatják, így különösen a futóművek, a rugózás és lengéscsillapítás, a kormányberendezés, a fékberendezés, a jármű alváz és karosszéria, a vonóberendezések, a meghajtó motor, annak működését szolgáló vezérlő és kiszolgáló egységei, a kipufogó rendszer és kipufogógáz utókezelő berendezések, valamint az előzőek elemei, ide nem értve a szabványos kötőelemeket.”

11. § Az MR. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai minősítő vizsgálatra kötelezettek, és csak abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók, továbbá építhetők be a gépjárműbe és pótkocsijába, ha az 1/A. számú melléklet szerinti minősítő vizsgálaton megfeleltek.”

12. § (1) Az MR. 29. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A járművek fékrendszerei meg kell feleljenek a gyártó által kiadott és az adott típusra jellemző kerékfékerő határértékeknek. Amennyiben ilyen határértékek nem kerültek meghatározásra, a fékrendszerek hatásosságát lefékezettség számítással kell ellenőrizni az ER. 11. számú melléklete alapján.

(2) Az üzemi fékrendszer fékhatásának – az aszimmetrikus járműveket és a ráfutófékes pótkocsikat kivéve – a kétoldali kerekeken megközelítően azonosnak kell lennie. Tengelyenként a két oldal közti eltérés a keréken mért nagyobb átlagos fékerő 20%-át – M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik hátsó tengelyén a 30%-át – nem haladhatja meg.”

(2) Az MR. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jármű sűrített levegővel működő fékrendszere nyomásviszonyainak vizsgálatára szolgáló vizsgálócsatlakozókat a nyomásérzékelő eszköz csatlakoztatására alkalmas állapotban kell tartani.”

13. § Az MR. 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A rögzítő fékrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet – a vezető távollétében is – a rögzítő fékezésre előírt hatásossággal rögzítse. A rögzítő fékrendszernek a járművet kizárólag mechanikus alkatrészekkel kell rögzített állapotban megtartania.”

14. § Az MR. 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pótkocsi fékrendszereinek meg kell felelniük a gyártó által kiadott és az adott típusra jellemző kerékfékerő határértékeknek. Amennyiben ilyen határértékek nem kerültek meghatározásra, a fékrendszerek hatásosságát lefékezettség számítással kell ellenőrizni az ER. 11. számú melléklete alapján.

(2) A ráfutófékes pótkocsik kivételével a pótkocsik fékrendszereire is alkalmazni kell a 29. § (2), (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.”

15. § Az MR. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A pótkocsi rögzítő fékrendszerét úgy kell kialakítani, hogy azt a talajon álló személy működtethesse. A 30. § (7) bekezdését a pótkocsira is alkalmazni kell.”

16. § Az MR. IV/A. Fejezete a következő 119/B. §-sal egészül ki:

„119/B. § Amennyiben a jármű sűrített levegővel működő üzemi fékrendszere nem tartalmaz a 29. § (5) bekezdése szerinti csatlakozókat, akkor – az ER. 11. számú melléklete szerinti fékvizsgálati technológia végrehajthatósága érdekében – 2022. május 20-ig fel kell szerelni azokat.”

17. § Az MR. 121. §-a a következő 53–56. ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

„53. a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-i (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet,

54. a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. június 2-i (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendelet,

55. a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendelet,

56. a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet helyesbítéséről szóló, 2017. július 13-i (EU) 2017/1347 bizottsági rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

18. § (1) Az MR. a 13. melléklet szerinti 1/A. számú melléklettel egészül ki.

(2) Az MR. 5. számú melléklete a 14. melléklet szerint módosul.

(3) Az MR. 17. melléklete helyébe a 15. melléklet lép.

(4) Az MR. 18. melléklete helyébe a 16. melléklet lép.

3. A közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló
77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet módosítása

19. § A közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: KR.) 2. melléklete a 17. melléklet szerint módosul.

20. § Hatályát veszti a KR. 2. melléklet 3.2.4., 3.2.5. és 3.5. pontja.

4. Záró rendelkezések

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

22. § Ez a rendelet

a) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-i (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet,

b) a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. június 2-i (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendelet,

c) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendelet,

d) a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet helyesbítéséről szóló, 2017. július 13-i (EU) 2017/1347 bizottsági rendelet,

e) a közúti műszaki ellenőrzés során azonosított, súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező haszongépjárművekről történő értesítési eljárások részletes szabályairól szóló, 2017. november 29-i (EU) 2017/2205 bizottsági végrehajtási rendelet,

f) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO₂-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelethez

Az ER. 5. számú mellékletének módosítása

1. Az ER. 5. számú melléklet 1.0.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.0.5. Átmeneti rendelkezések: Az 1.2-1.19. pontban meghatározott létesítményekre és berendezésekre vonatkozó adott követelményt 2022. május 20-ig nem kell alkalmazni az esetben, ha teljesül az 1.0.5.1-1.0.5.20. pontban meghatározott minimum feltétel:

1.0.5.1. Vizsgálóakna, amely rendelkezik:

1.0.5.1.1. gépi működtetésű aknaperem-emelővel,

1.0.5.1.2. kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és

1.0.5.1.3. a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).

1.0.5.2. Görgős fékerőmérő berendezés

1.0.5.3. Mérő-adatgyűjtő berendezés a jármű légfékrendszerének ellenőrzéséhez nyomásérzékelőkkel legyen ellátva, időkésedelem mérésre is alkalmas kivitelben, a mérési adatokat értékelő számítógépes programmal és tárolással.

Az időszakos vizsgálathoz alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezésre vonatkozó további, részletes műszaki jellemzőket, a légfékrendszer vizsgálati technológiáját és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg, amelyet a közlekedési hatóság honlapján közzétesz.

1.0.5.4. Fényszóró ellenőrző készülék

1.0.5.5. Gázelemző műszer:

1.0.5.5.1. a mérésügyi szerv által I. vagy 0 osztályba sorolt, az infravörös fényelnyelés elvén működő, a kipufogógáz legalább négy komponensét (CO, CH, O₂, CO₂) mérő és a lambda-értéket kijelző, motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt műszer, nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel,

1.0.5.5.2. infravörös fényelnyelés elvén működő CO (%) és CH (ppm) tartalmat mérő, a mérésügyi szerv által a II. osztályba sorolt műszer,

1.0.5.5.3. infravörös fényelnyelés elvén működő kipufogógáz CO (%) tartalmat mérő műszer.

Megjegyzés: Az 1.0.5.5.1. pontban meghatározott műszer biztosítása esetén az 1.0.5.5.2. pont szerinti gázelemző műszer biztosítása nem szükséges.

1.0.5.6. Füstölésmérő berendezés

A füstölésmérő berendezés jellemzői:

1.0.5.6.1. a kipufogógázok fényátvilágítása elvén működik,

1.0.5.6.2. a kipufogócsőből vett minta alapján mér (mintavételes elven működik),

1.0.5.6.3. időállandója: T90 = 900 ms és 1100 ms közötti értékű,

1.0.5.6.4. motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt,

1.0.5.6.5. nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel rendelkezik.

1.0.5.7. Fordulatszámmérő

A kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának méréséhez, valamint a zajméréshez, a vizsgált gépkocsi motorjának működési rendszerétől függően külső gyújtású benzin- és/vagy kompressziós gyújtású (dízel) motorokhoz egyaránt.

1.0.5.8. Zajmérő berendezés: Precíziós hangnyomásszint mérő készülék, amely rendelkezik beépített „A” súlyozó szűrővel.

1.0.5.9. Lengéscsillapító vizsgáló próbapad

1.0.5.10. Pótkocsi elektromos-csatlakozóaljzat ellenőrző készülék

1.0.5.11. Pótkocsi fékvezérlő levegőnyomását ellenőrző műszer

1.0.5.12. Etalon gömbfej

1.0.5.13. Tolómérő. A tolómérő idomszerekkel helyettesíthető, amelyek a vizsgált járműkategóriákba tartozó járművekre szerelt vonógömb vagy a csapos vonóberendezés, vonószem, valamint a nyeregszerkezet ellenőrzéséhez készültek.

1.0.5.14. Mélységmérő: A gumiabroncs-bordázat mélységének vizsgálatához szükséges kivitelben.

1.0.5.15. Fénymérő: A fényelnyelő réteggel bevont, fóliázott üvegek vizsgálatához

1.0.5.15.1. állvánnyal és fényforrással, vagy

1.0.5.15.2. a fényáteresztő képesség közvetlen mérésére és kijelzésére gyártott - saját belső fényforrással rendelkező - hitelesített mérőberendezéssel.

1.0.5.16. A vizsgálathoz szükséges egyéb eszközök:

1.0.5.16.1. mérőszalag (2 m és 20 m hosszúságú), stopperóra, kézilámpa (szerelőlámpa és zseblámpa), nagyító, kézitükör, csiszolóvászon, drótkefe, tisztítórongy,

1.0.5.16.2. gumiabroncs légnyomását ellenőrző- és töltő műszer,

1.0.5.16.3. mechanikai vizsgáló eszközök: feszítővas, csavarhúzó, kalapács,

1.0.5.16.4. UV-lámpa,

1.0.5.16.5. kézi gázszivárgás-ellenőrző.

1.0.5.17. Menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezés: A menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezés legyen alkalmas a járműbe épített berendezés működésének és beszabályozási jellemzőinek a járműből történő kiszerelés nélküli vizsgálatára

1.0.5.18. A közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez való csatlakozás feltételei

1.0.5.18.1. telephelyenként különböző publikus internet felől fix IP cím,

1.0.5.18.2. internet böngésző program (Internet Explorer 10.x.),

1.0.5.18.3. Windows, vagy azzal egyenértékű rendszerek,

1.0.5.18.4. Acrobat Reader 8.x.

1.0.5.18.5. Számítógép (Win7 futtatására alkalmas legalább 2 Gb Ram, 100 Gb háttértár, 4 db USB 2.0 port, Operációs rendszer és környezete: Windows 7, JRE1.8_1x, Monitor 17" TFT - 1280*1024), 600 dpi lézernyomtató, 1200dpi scanner twain kompatibilis driverrel, billentyűzet, pufferes vonalkód olvasó, digitális fényképezőgép, vizsgasori fékpad szoftver által vezérelt digitális kép (640*480 jpeg) készítésére alkalmas eszköz.

1.0.5.19. Az 1.0.5.2., az 1.0.5.9., az 1.0.5.5.1. pontban és az 1.0.5.6. pontban felsorolt műszereknek a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez való illesztését biztosítani kell.

1.0.5.20. Kizárólag motorkerékpárok tanúsítását végző vizsgálóállomások esetén vizsgálóakna nem szükséges. A gépkocsi vizsgálata esetén a 1.0.5.1. pont szerinti vizsgálóakna helyettesíthető olyan gépi működtetésű emelőpaddal (oszlopos vagy ollós emelővel), amely rendelkezik:

a) a vizsgálószemély részére szolgáló feljáróval,

b) gépi működtetésű kiegészítő emelővel,

c) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és

d) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).”

2. Az ER. 5. számú melléklet 1.3. és 1.4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1.3. A 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű járművek fékrendszereinek vizsgálatára alkalmas görgős fékerőmérő berendezés, a görgős fékerőmérő próbapadok műszaki követelményeire vonatkozó 21069-1 ISO szabvány A. melléklete vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás szerinti, a fékerő, a légfékrendszerekben lévő légnyomás, és a pótkocsi fékvezérlő levegőnyomásának ellenőrző mérésére, kijelzésére és tárolására alkalmas görgős fékerőmérő próbapad (a vizsgált jármű tulajdonságaitól függően az álló helyzeti rögzítőfék méréshez szükséges, az összkerékhajtású, a hibrid és az elektromos járművek konstrukciós kialakításától függő kiegészítő eszközökkel).

1.4. A 3,5 tonnát meg nem haladó össztömegű járművek esetében a fékerő és a pedálerő ellenőrző mérésére és tárolására szolgáló funkciókkal rendelkező görgős fékerőmérő próbapad (a vizsgált jármű tulajdonságaitól függően az álló helyzeti rögzítőfék méréshez szükséges, az összkerékhajtású, a hibrid és az elektromos járművek konstrukciós kialakításától függő kiegészítő eszközökkel).”

3. Az ER. 5. számú melléklet 4. pontja a következő 4.4. és 4.5. ponttal egészül ki:

„4.4. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat és időszakos vizsgálat alapján kiadott "Műszaki vizsgálati bizonyítvány"-on az eljáró vizsgabiztos rögzíti a következő időszakos vizsgálat határnapját, valamint - amennyiben a jármű rendelkezik érvényesíthető forgalmi engedéllyel - a következő időszakos vizsgálat időpontját műszaki érvényességi időként a forgalmi engedélybe bejegyzi.

4.5. A 0.2, 0.3 és 0.4 vizsgálati tárgykörökben kisebb hiányosság esetén („H”) , a jármű forgalmi engedélye érvényességét a vizsgálóállomáson nem lehet meghosszabbítani. Ebben az esetben az időszakos vizsgálat alapján a közlekedési hatóság – az azonosító adatok rögzítése és a Nyilvántartó egyidejű értesítése mellett – "Műszaki adatlap"-ot és "Műszaki vizsgálati bizonyítvány"-t ad ki, megállapítva azon a forgalmi engedélybe bejegyzendő következő időszakos vizsgálat határidejét.”

4. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat 11. sora helyébe a követező rendelkezés lép:

	(A	B	C	D	E	F
1.	Sorszám	Módszer/ eszköz	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.				Kisebb	Komoly	Veszélyes)
„11.			c) A jármű okmányai olvashatat- lanok vagy elírásokat tartalmaznak	X	X”

5. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat 22. sora helyébe a követező rendelkezés lép:

	(A	B	C	D	E	F
1.	Sorszám	Módszer/ eszköz	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.				Kisebb	Komoly	Veszélyes)
„22.			f) A jármű okmányai olvashatat- lanok vagy elírásokat tartalmaznak	X	X”

6. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat 97. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

	(A	B	C	D	E	F
1.	Sorszám	Módszer/ eszköz	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.				Kisebb	Komoly	Veszélyes)
„97.			h) Nem jóváhagyott / nem minősített			X”

7. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat C:192-F:192. mezője helyébe a következő mezők lépnek:

	(C	D	E	F
(1.	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.		Kisebb	Komoly	Veszélyes)
192.)	b) A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 80%-a, M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik hátsó tengelyén a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 70%-a.			X

8. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat 196-198. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	(A	B	C	D	E	F
1.	Sorszám	Módszer/eszköz	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.				Kisebb	Komoly	Veszélyes)
„196.	1.2.2. Hatásosság	Fékpadon végzett vizsgálat a megengedett maximális tömegre vonatkoztatott vagy nyerges pótkocsi esetében a megengedett tengelyterhelések összegére vonatkoztatott lefékezési arány megállapítására.	Nem éri el az alábbi minimális értékeket (1): 1. Ha a jármű nyilvántartásba vétele első alkalommal 2012. január 1-je után történt: - M1 kategória: 58% - M2 és M3 kategória: 50% - N1 kategória: 50% -N2 és N3 kategória: 50% - O2, O3 és O4 kategória – a ráfutófékes pótkocsi kivételével: - nyerges pótkocsi esetében: 45% (2) - vonórudas pótkocsi esetében: 50%
197.			2. Ha a jármű nyilvántartásba vétele első alkalommal 2012.1.1. előtt történt: -M1, M2 és M3 kategória: 50% (3) - N1 kategória: 45% - N2 és N3 kategória: 43% (4) - O2, O3 és O4 kategória – a ráfutófékes pótkocsik kivételével: 40% (5)
198.			3. Egyéb kategóriák: L-kategóriák (mindkét fék): - L1e kategória: 42% - L2e, L6e kategória: 40% - L3e kategória: 50% - L4e kategória: 46% - L5e, L7e kategória: 44% L-kategória (hátsókerék-fék): minden kategória: a jármű össztömegének 25%-a			X”

9. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat C:202-F:203. mezője helyébe a következő mezők lépnek:

	(C	D	E	F
(1.	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.		Kisebb	Komoly	Veszélyes)
(202.	b) A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 80%-a.			X
203.)	M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik hátsó tengelyén a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 70%-a.			X

10. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat C:210-F:210. mezője helyébe a következő mezők lépnek:

	(C	D	E	F
(1.	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.		Kisebb	Komoly	Veszélyes)
210.)	A lefékezettségi arány – a motorkerékpárok és ráfutófékes pótkocsik kivételével –, a teljes járműre nem éri el a legalább 16%-ot a jármű legnagyobb megengedett tömegéhez viszonyítva, gépjárművek esetében, a legalább 12%-ot a jármű legnagyobb megengedett szerelvény össztömegéhez viszonyítva, attól függően, hogy melyik a nagyobb.			X

11. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat 297-299. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	(A	B	C	D	E	F
1.	Sorszám	Módszer/ eszköz	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.				Kisebb	Komoly	Veszélyes)
„297.			f) hibás működés,			X
298.			g) sérült, deformáló- dott, kivitel			X
299.			h) nem megfelelő működés			X”

12. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat D:360-F:360. mezője helyébe a következő mezők lépnek:

	(D	E	F
(1.	A hiányosságok értékelése
2.	Kisebb	Komoly	Veszélyes)
360.)			X

13. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat D:482-F:483. mezője helyébe a következő mezők lépnek:

	(D	E	F
(1.	A hiányosságok értékelése
2.	Kisebb	Komoly	Veszélyes)
482.			X
483.)			X

14. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat D:652-F:652. mezője helyébe a következő mezők lépnek:

	(D	E	F
(1.	A hiányosságok értékelése
2.	Kisebb	Komoly	Veszélyes)
652.)	X

15. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. pontjában foglalt táblázat C:751-F:751. mezője helyébe a következő mezők lépnek:

	(C	D	E	F
(1.	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.		Kisebb	Komoly	Veszélyes)
751.)	Bármilyen enyhe, vagy túlzott folyadékszivár-gás – a víz kivételével –, amely károsíthatja a környezetet vagy veszélyeztetheti a többi közlekedő biztonságát.	X	X

16. Az ER. 5. számú melléklet 5.2. táblázata a következő 825-831. sorral egészül ki:

	(A	B	C	D	E	F
1.	Sorszám	Módszer/ eszköz	Hiba okok	A hiányosságok értékelése
2.				Kisebb	Komoly	Veszélyes)
„825.	9.12.6. Rakományrögzítés	Szemre-vételezés	a) Raktér homlokfal/ oldalfal/hátsó fal/rakoncák meggyen- gülését okozó rozsdásodás vagy alakváltozás	X	X
826.			b) Törött alkatrész, hiányzó vagy nem működő zsanérok vagy zárak		X	X
827.			c) Rakomány- rögzítő berendezé- sek nincsenek megfelelően a járműhöz rögzítve/nem megfelelő	X	X
828.			d) Raktér padozat nem kielégítő állapota, sérülés	X	X
829.	10. Általános hiba	Szemre- vételezés vagy vizsgálat vagy működés közbeni ellenőrzés	a) Közlekedés- biztonságot komolyan befolyásoló, vagy veszélyez- tető hiba		X	X
830.			b) Környezet- védelmet komolyan befolyásoló, vagy veszélyez- tető hiba		X	X
831.			c) Közlekedés-biztonságot és környezet- védelmet nem veszélyez- tető hiba	X		„

2. melléklet a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelethez

Az ER. 10. számú mellékletének módosítása

Az ER. 10. számú melléklet I. része a következő 8.6-8.8. ponttal egészül ki:

„8.6. A 2017/2205 bizottsági végrehajtási rendelet alapján végzett közúti műszaki ellenőrzésekhez kapcsolódó jegyzőkönyveket a 8.5. pont szerinti eljárással kell megküldeni a közlekedési hatóságnak. A jegyzőkönyvben foglaltak alapján a közlekedési hatóság haladéktalanul értesíti az ellenőrzés eredményéről a járművet nyilvántartó tagállamot.

8.7. A 8.6. pont szerinti értesítést 2020. június 30-tól kezdődően a Bizottság által létrehozott RSI üzenetküldő rendszer alkalmazásával kell a tagállam részére megküldeni.

8.8. A 8.6. és 8.7. pontban foglalt értesítéseket a 2017/2205 bizottsági végrehajtási rendelet 1. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelően kell végrehajtani.”

3. melléklet a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelethez

„11. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezés előtti- és időszakos műszaki vizsgálata során alkalmazandó fékvizsgálati technológiáról

I. fejezet

1. Az FT-t, illetve annak egységes algoritmusát a II. fejezet tartalmazza.

1.1. A fékvizsgálatok során figyelembe veendő minősítési határértékek:

1.1.1. a teljes járműre, illetve az egyes tengelyre vonatkozó lefékezettségi arányok minimális értékei megegyeznek egymással. A minimális értékekként a jelen rendelet 5. számú mellékletében foglalt 5.2. táblázat 1.2, 1.3, 1.4 pontjaiban járműkategóriánként meghatározott értékeket kell figyelembe venni (az itt nem található kategóriákra az MR. 8., 9., 10. és 12. számú mellékleteit kell figyelembe venni).

1.1.2. az egyes tengelyeken a két oldal közti fékerők eltérésére és az egyes kerekeken mért fékerők ingadozására vonatkozó határértékeket az MR. 29. §-a tartalmazza.

1.1.3. az FT alkalmazása során mért százalékos értékeket (fékerő eltérés, ingadozás, lefékezettségi arány) egész számként kell értelmezni és a tizedes jegyeket figyelmen kívül kell hagyni. Az így létrehozott százalékos értékek minimális értéke 0, maximális értéke 99 lehet.

2. Az FT egységes követelményeket támaszt a járművek forgalomba helyezés előtti- és időszakos műszaki vizsgálata során alkalmazható számítógépes fékvizsgáló rendszerekkel szemben az alábbiak szerint:

2.1. A hardverrel szemben támasztott követelmények:

2.1.1. A hardver tegye lehetővé a próbapad számítógép billentyűzetről, vagy távvezérlőről történő indítását és leállítását.

2.1.2. A kerekek megcsúszását a számítógép érzékelje és az algoritmusban megállapított szintnél jelezze a megcsúszást. Megcsúszásnál elegendő a feltűnő kijelzés a képernyőn, a próbapad leállítása nem kötelező. A próbapad biztonsági leállítása az algoritmusnak megfelelően történjen.

2.1.3. A próbapad rendelkezzen pedálerőmérővel és – légfékes gépjárművek vizsgálata esetén – kivezérelt nyomás mérővel.

2.1.4. A mért mennyiségek összes mérőjelét megfelelő átalakítón keresztül a számítógép érzékelje vagy számolja. Ezek:

2.1.4.1. a kerékfékerők (jobb és bal),

2.1.4.2. a pedálerő (ahol hidraulikus fékes járművek vizsgálata is folyik),

2.1.4.3. a kivezérelt nyomás (ahol légfékes járművek vizsgálata is folyik),

2.1.4.4. a csúszásjel (jobb és bal),

2.1.4.5. a pótkocsi fékvezérlő cső nyomása (ahol pótkocsik vizsgálata is folyik).

2.1.5. A rendszer tegye lehetővé az erő- és nyomásértékek naponta történő dinamikus (a görgők üres forgatása közben történő) automatikus nullázását. Ilyenkor a szoftver a görgők forgatása előtt a képernyőn figyelmeztetni kell a kezelőt a művelettel járó balesetveszélyre.

2.2. A szoftverrel szemben támasztott követelmények:

2.2.1. A szoftver:

2.2.1.1. vezérelje és ellenőrizze a vizsgálati technológia végrehajtását,

2.2.1.2. végezze el a mérési eredmények értékelését és tárolását.

2.2.2. A szoftver tegye lehetővé veszély esetén a próbapad számítógép billentyűzetről, vagy távvezérlőről – egy erre kijelölt billentyűvel (pl. [Esc]) történő – azonnali leállítását.

2.2.3. A szoftvernek legyen olyan menüpontja, mely a képernyőn megjeleníti a mért értékeket és lehetővé teszi a mérlegkarral történő pontosságellenőrzést, illetve kalibrálást.

2.2.4. Tengelyblokkolás figyelése és számítása. Tengelyblokkolásról beszélhetünk, ha:

2.2.4.1. a tengelyen mindkét kerék egyszerre blokkol,

2.2.4.2. a tengelyen a kisebb fékerejű kerék blokkol,

2.2.4.3. a tengelyen a nagyobb fékerejű kerék blokkolásakor a kerekek egyszeri körülfordulásához tartozó fékerők csúszó átlagának eltérése E≤10 %.

2.2.5. A tengelyenkénti lefékezettség számolása és minősítése

2.2.5.1. A tengelyenkénti lefékezettségek határértéke ugyannyi, mint az adott teljes járműre vonatkozó lefékezettségi határérték.

2.2.5.2. A számolásához a megengedett legnagyobb össztömeg megfelelően felosztott részét kell figyelembe venni. A felosztást a II fejezet 4. táblázatának 4.12. pontjában található adatok alapján kell végezni.

2.2.5.3. Ha a teljes jármű lefékezettsége megfelelő, akkor a tengelyek lefékezettségét a határértékkel egyenlő értékkel megfelelőnek kell minősíteni.

2.2.6. Álló görgős mérésnél a kerék blokkolásának figyelése

2.2.6.1. A kerekek blokkolását ez esetben az jelenti, ha a kerék álló helyzetben marad, miközben a görgő már forog.

2.3. A járművel – amennyiben a jármű kialakítása, és a szállítható rakomány jellege lehetővé teszi – a fékmérés során az alábbi feltételeket kell teljesíteni:

2.3.1. Az N1, N2, N3, O2, O3, O4 járműkategóriába – kivéve a ráfutófékes pótkocsit – tartozó jármű fékvizsgálata folyamán minden tengely terhelésének el kell érnie az adott tengelyre a gyártó által megengedett tengelyterhelés 50%-át. Amennyiben a jármű tengelyterhelése a bemutatott állapotban nem éri a szükséges mértéket a tengelyterhelés növelése műterheléssel, vagy egyéb arra szolgáló technikai berendezéssel is biztosítható.

2.3.2. Amennyiben a fékpad nem rendelkezik beépített tengelyterhelés méréssel és az előírt tengelyterhelés csak az előző pontban említett eszközökkel biztosítható, akkor az előírásnak megfelelő terhelt állapot megállapítására a következő módszer alkalmazható. A tengelyterhelés növelésére szolgáló eszközt vagy a jármű terhelését olyan mértékben kell alkalmazni, hogy a kivezérelt nyomásnak a tervezési nyomás legalább 40%-át, vagy a fékerőnek az adott tengelyre előírt lefékezettség 50%-át el kell érnie mérés közben.

2.4. Amennyiben légfékes járművek esetén az ISO 21069-1 szerinti teljes terhelés mellet végzett fékvizsgálat direkt lefékezettség számítása a görgő és a gumiabroncs közötti súrlódás nem megfelelő értéke miatt nem ad megfelelő eredményt, úgy a fékvizsgálat ezen FT technológiával megismételhető.

2.5. Azon járművek, melyek az II. fejezetben leírt technológiával nem mérhetők (pl. a megadott feltételekbe nem férnek be vagy a II. fejezet 4. táblázat 4.12. pontjában található alkategóriákból hiányzanak) a következő mérési technológiát követhetik:

2.5.1. Amennyiben a fékvezérlés (pedálerő vagy levegőnyomás) mérhető:

2.5.1.1. A mérési technológia az FT-vel megegyezik.

2.5.1.2. A tengelyterhelések arányát a vizsgabiztos állapítja meg a típusbizonyítvány adataival összhangban.

2.5.1.3. A II. fejezet 4. táblázat 4.12. pontjában használt kt-tényező értéke 0.95 tárcsafékek esetén és 0.9 dobfékek esetén.

2.5.2. Amennyiben a fékvezérlés nem mérhető:

2.5.2.1. Üzemi fékek esetén direkt lefékezettséget kell számolni a maximális fékerők felhasználásával (fékerők osztva tengelyterhelés).

2.5.2.2. Az üzemi fékeken egy adott fékpedál állásnál az eltérés és ingadozást mérése kötelező.

2.5.2.3. Rögzítőfékek esetén direkt lefékezettséget kell számolni a maximális fékerők felhasználásával.

3. A fékvizsgálat eredményeinek kiértékelése során értékelni kell:

3.1. Üzemi fék esetén

3.1.1.Tengelyenként az állandó pedálerő, illetve légfék esetén az állandó kivezérelt nyomás mellett végzett mérés eredményei alapján:

3.1.1.1. a jobb és baloldali fékerők százalékos eltérését

3.1.1.2. a jobb és baloldali kerékfékerő ingadozást

3.1.2. A regressziós módszerrel meghatározott maximális fékerők alapján:

3.1.2.1. a tengelyenkénti és a teljes jármű lefékezettségét,

3.1.2.2. abban az esetben, ha az adott tengely előírt tengelyterhelése nem biztosítható és tengelyblokkolás történt, az adott tengelyen a lefékezettség értékét a minimálisan elérendő értékkel megfelelőnek kell minősíteni.

3.2. Rögzítő fék esetén

3.2.1. Külső erővel működtetett nem szabályozható, vagy biztonsági fékként nem funkcionáló rögzítő fék esetén:

3.2.1.1. ha nem volt tengelyblokkolás minden rögzítőfékes tengelyen, a legnagyobb – csúszás esetén a megcsúszás előtt mért legnagyobb – fékerők értékei alapján a teljes járműre vonatkozó lefékezettséget,

3.2.1.2. a legnagyobb – csúszás esetén a megcsúszás előtt mért legnagyobb – fékerők értékei alapján az adott tengelyre vonatkozó lefékezettséget,

3.2.1.3. minden rögzítő fékkel ellátott tengelyen történt tengelyblokkolás esetén a lefékezettséget a minimálisan elérendő értékkel megfelelőnek kell minősíteni.

3.2.2. Külső erővel működtetett szabályozható rögzítő fék esetén tengelyenként az állandó kivezérelt nyomás mellett végzett mérés eredményei alapján:

3.2.2.1. a jobb és baloldali fékerők százalékos eltérését,

3.2.2.2. a regressziós módszerrel számolt maximális fékerőkből meghatározott lefékezettséget,

3.2.2.3. abban az esetben, ha az adott tengely előírt tengelyterhelése nem biztosítható, tengelyblokkolás esetén a tengelyre vonatkozó lefékezettséget a minimálisan elérendő értékkel megfelelőnek kell minősíteni.

3.2.2.4. Amennyiben a fenti feltételnek megfelelő rögzítőfék kivezérelt nyomása nem mérhető, akkor a rögzítőféket nem szabályozhatónak kell tekinteni és 3.2.1. pont alapján kell értékelni.

3.2.3. Külső erővel működtetett (pl. elektromos működtetésű) rögzítő fék esetén – egyéb gyártói előírás hiányában – az álló görgő indítási erőszükséglete alapján a megcsúszás előtt mért legnagyobb fékerők értékei alapján (a mérés külön-külön kerekenként is végrehajtható):

3.2.3.1. ha nem volt minden rögzítő fékkel ellátott tengelyen tengelyblokkolás, a teljes járműre vonatkozó mért lefékezettséget,

3.2.3.2. a tengelyenkénti lefékezettséget,

3.2.3.3. minden rögzítő fékkel ellátott tengelyen történt tengelyblokkolás esetén a lefékezettséget a minimálisan elérendő értékkel megfelelőnek kell minősíteni.

3.3. Biztonsági fék esetén (amennyiben az egyértelműen mérhető)

3.3.1. Mérési technológia

3.3.1.1. A mérési technológia és feltételei megegyeznek az üzemi fék mérési technológiájával és feltételeivel.

3.3.2. Határértékek

3.3.2.1. A lefékezettségi arányok határértékei e rendelet 5. számú melléklete 5.2 pont táblázatában meghatározott fékhatásosságra vonatkozó értékek. Amennyiben az nem egész szám, a keletkezett határérték tizedes jegyeit figyelmen kívül kell hagyni.

3.3.2.2. A fékerők eltérésének és a fékerő ingadozásnak a határértékei ugyanazok, mint az üzemi fék esetén.

4. Az FT szoftver telepítésekor a gyártónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a megvalósított eljárások és a minősítési határértékek megfelelnek jelen melléklet követelményeinek. A nyilatkozatot a vizsgáló állomáson, elérhető módon kell tárolni.

II. Fejezet

1. A következő táblázatok tartalmazzák az FT algoritmus részletes kifejtését.

1.1. Az 1. táblázat tartalmazza a fogalom meghatározásokat.

1.2. A 2. táblázat tartalmazza egy tengely fékjének mérési folyamatát.

1.3. A 3. táblázat tartalmazza a rugóerőtárolós rögzítőfékek mérési folyamatát.

1.4. A 4. táblázat tartalmazza a számítási folyamatok konkrét leírásait.

1. táblázat

	A		B	C	D
1.	1.	Fogalommeghatározások
2.	Sorszám		Fogalom¹	Meghatározás	Jelölés
3.	1.1.		A próbapad sebessége	Az ER. 5. számú melléklete szerinti görgős fékerőmérő próbapad (továbbiakban: próbapad) görgőinek km/ó-ban kifejezett kerületi sebessége. Ez a próbapad konstrukciós tulajdonsága.	V
4.	1.2.		1 kerékfordulat	Az a másodpercben kifejezett (másodpercre felkerekített) idő, mely alatt a próbapadon vizsgálható legnagyobb gumiabroncs egyszer körülfordul. Kombinált próbapadok esetén T₀ értéke a próbapad aktuális üzemmódjától függ. Kiszámítása: Ahol KG_max: [m] a próbapadon vizsgálható legnagyobb gumiabroncs gördülő kerülete Megjegyzés: KG_max értéke gumiabroncs katalógusból határozható meg. Tájékoztató érékek: M1,N1,O1 vizsgálatánál: 2,25 m (6”00-16). Egyéb járműkategóriáknál: 3,4 m (12”00 R 20).	T₀
5.	1.3.		Működtető erő	A fékszerkezetet működésbe hozó erő, vagy nyomás: pl. fékpedál taposó felületére merőlegesen ható pedálerő, illetve a rögzítőféket működésbe hozó pedál- vagy kézierő [N], de működtető erőnek nevezzük – légfék esetén – a kivezérelt levegőnyomást [bar] is.	P
6.	1.4.		Maximális működtető erő	A járműkategóriára engedélyezett legnagyobb működtető erő [N] vagy tervezési nyomás [bar].	P_emax
7.	1.4.1.		Maximálisan kivezérelhető működtető erő	Légfék esetén maximális működtető erő alatt az éppen vizsgálandó tengely fékkamráiba kivezérelhető maximális működtető nyomást [bar] értjük.	P_max
8.	1.5.		Kerékfékerő (fékerő)	A próbapad jobb- és baloldali görgőinek kerületén a vizsgált jármű kerékfékszerkezetének működtetése következtében ébredő erő [N].	F_j F_b
9.	1.6.		Keréksúrlódás	A forgó próbapadon T₀ idő alatt P=0 működtető erővel felvett fékerő értékek átlaga. A keréksúrlódást külön kell meghatározni jobb és baloldalon.	FS_j FS_b
10.	1.7.		Maximális keréksúrlódás	A forgó próbapadon T₀ idő alatt P=0 működtető erővel felvett fékerő értékek maximális értéke. A maximális keréksúrlódást külön kell meghatározni jobb és baloldalon.	FS_jmax FS_bmax
11.	1.8.		Névleges csúszásjel	A forgó próbapadon T₀ idő alatt P=0 működtető erővel felvett, a segédgörgők által leadott V-vel arányos csúszásjelek (C_j, illetve C_b) minimuma. A jobb- és baloldali névleges csúszásjel értéke a próbapad szerkezeti tulajdonsága. A csúszás pontos értékeléséhez CNj és CNb értékeit minden gépjármű tengely fékvizsgálata előtt méréssel kell meghatározni.	C_j C_b CN_j CN_b
12.	1.9.		Csúszás	Csúszásnak nevezzük, ha a mért tengely valamelyik kerekének kerületi sebessége a görgő kerületi sebességének (V) 70%-ára csökken. Méréstechnikailag ez azt jelenti, hogy mérésvezérlő szoftver a segédgörgők jeladóján a névleges csúszásjel 70%-át érzékeli vagy számolja: C_j≤C_j70, illetve C_b≤C_b70,ahol C_j70=CNj0,7 és C_b70=CNB0,7 A csúszáshoz tartozó működtető erő – fékerő értékek már nem értékelhetők, ezért a csúszáshoz tartozó működtető erőnek a közvetlenül a megcsúszás előtt mért működtető erőt tekintjük.	C_j70 C_b70 PC
13.	1.10.		Vezérelt mérés	Ha kijelölünk egy PN névleges működtető erőt, s egy ehhez tartozó PT ± tűrésmezőt, valamint megköveteljük, hogy a P mért névleges működtető erő meghatározott időtartam alatt (PN-PT) ≤ P ≤ (PN+PT) legyen, vezérelt mérésnek nevezzük A vezérelt mérés történhet: állandó működtető erő mellett:PN=Állandó, illetve állandóan növekvő működtető erő mellett:DP=Állandó, ahol DP a PN növelési üteme. A DP növelési ütemet N/s-ban, illetve légfék esetén bar/s-ban kell megadni.	PN PT DP
14.	1.11.		Eltelt idő	Az adott mérési folyamat megkezdésétől mért idő [s]	T
15.	1.12.		Kieső idő	Azon idők összege [s], amikor a vezérelt mérés során a működtető erő kiesik a tűrésmezőből: P < PN-PT, vagy P > PN+PT.	T_k
16.	1.13.		Mintavétel	Mintavételnek nevezzük azt a műveletet, mikor a számítógép olyan sebességgel méri meg egymás után a P, Fj, Fb, Cb, Cj értékeket, hogy az összetartozó értékek mérése egy időpontnak tekinthető. A mintavételhez tartozó mért adatok egy mérési pontot alkotnak.
17.	1.14.		Felfektetési működtető erő	Az a legkisebb működtető erő, amelynél az adott keréken mért fékerő a maximális keréksúrlódást meghaladja.	PF_j PF_b
18.	1.15.		A mérés kezdőpontja	Állandóan növekvő működtető erő mellett végzett vezérelt mérés esetén a mérés kezdőpontja a nagyobb felfektetési működtető erő: P₀ = PF_j, ha PF_j > PF_b, illetve P₀ = PF_b, ha PF_b > PF_j	P₀
19.	1.16.		Maximális fékerő	Állandóan növekvő működtető erő mellett végzett vezérelt mérés esetén a mérési tartományban mért, még értékelhető fékerő. A maximális fékerőt kerekenként kell meghatározni. Maximális fékerőknek az utolsó, még értékelhető minta (Feltételek a 4. táblázat 4.6. pontjában.) fékerő értékeket tekintjük.	F_jAMAX F_bAMAX
20.	1.17.		A mérés végpontja	Állandóan növekvő működtető erő mellett végzett vezérelt mérés esetén a mérés végpontja az utolsó előtti fékerő mintákhoz tartozó működtető erő.	P_v
21.	1.18.		Mérési tartomány	Állandóan növekvő működtető erő mellett végzett vezérelt mérés esetén a mérési tartomány a mérés kezdőpontjától a mérés végpontjáig tart. Ebben a tartományban kell a mérési eredményeket feldolgozni.
22.	1.19.		Regressziós számítás	Az azonos időpontban mért összetartozó működtető erő – fékerő értékpárokból a lineáris regresszió módszerével gépjármű kerekenként meghatározhatók: az r regressziós tényező az F = m .P + b regressziós egyenes paraméterei, ahol m: az iránytangens b: a P=0-hoz tartozó F érték. A paraméterek segítségével meghatározható a tetszőleges P működtető erőhöz tartozó F fékerő.	r_j,r_b m_j,m_b b_j,b_b
23.	1.20.		Törésponthoz tartozó működtető erő	Ha az adott gépjármű tengelyen fékerőszabályzó működik, a P – F működtető erő – fékerő összefüggést két egymást metsző egyenes írja le. Ekkor a P – F összefüggésnek töréspontja van. A töréspont feltétele: a vizsgált gépjármű kerék P–F görbéjében töréspontot tételezünk fel, ha a regressziós számítás útján meghatározott regressziós tényező: r < 61/64	P_t, (P_tj,P_tb)
24.	1.21.		Korrekció	Korrekciónak nevezzük, ha az állandó működtető erő mellett végzett vezérelt mérés esetén a mért F fékerők, a P működtető erő és a regressziós számítással meghatározott m iránytangens segítségével kiszámítjuk a PN névleges működtető erőhöz tartozó F_korr korrigált fékerőt: A korrekció után a korrigált fékerőket tekintjük a mérés eredményének, így külön jelölésük felesleges. A mérés 1,5T0 ideig, azaz 1,5 kerék-körülfordulásig tart. A korrekciót 0,5T0 időtől, azaz ½ kerékfordulattól kell a mérés végéig elvégezni. Így a korrekció összesen 1 kerékfordulat ideje (T0) alatt történik. Ez azt jelenti, hogy a korrekció elvégzése után mérési pontonként el kell végezni az F = F_korr behelyettesítést.
25.	1.22.		Átlagos fékerők.	Állandó működtető erő mellett végzett vezérelt mérés esetén az 1 kerékfordulat (T₀) alatt mért és korrigált fékerők számtani átlaga. Az átlagos fékerőket jobb- és bal oldalon meg kell határozni: ahol n az 1 kerékfordulat alatt mért minták száma, F_j, F_b ezen minták korrigált fékerő értékei. A számítás során meg kell határozni az F_jmin, F_jmax, F_bmin, Fb_max értékeket is melyek az állandó működtető erő mellett végzett vezérelt mérés esetén az 1 kerékfordulat alatt mért és számított korrigált jobb- illetve bal oldali fékerők minimuma, illetve maximuma.	F_jmin F_bmin F_jmax F_bmax F_játl F_bátl
26.	1.23.		Jobb- bal eltérés	A jobb- és baloldali átlagos fékerők százalékos eltérését a következők szerint kell kiszámítani: Izomerővel működtetett, valamint külső erővel működtetett nem szabályozható vagy biztonsági fékként nem működő rögzítő fék esetén az átlagos fékerők helyett a maximális fékerőkkel kell számolni, tehát a képletekbe F_jatl helyett F_jAMAX, illetve F_batl helyett F_bAMAX kerül.	E
27.	1.24.		Fékerő ingadozás	A fékerő ingadozást állandó működtető erő mellett végzett vezérelt mérés során, az 1 kerékfordulat (T₀) alatt mért és számított korrigált fékerők segítségével kell kiszámítani. A fékerő ingadozás: A jelen táblázat 1.22. pont szerinti átlagos fékerőket, az 1.23. pont szerinti jobb-bal eltérést és az 1.24. pont szerinti fékerő ingadozást meg kell határozni a korrigálatlan fékerőkből is. Amennyiben a fékerő ingadozás mindkét oldalon a korrigálatlan fékerőkből számítva kisebb, mint a korrigált fékerőkből számítva, az átlag erőket az ingadozást és a jobb-bal eltérést a korrigálatlan adatokból kell meghatározni.	O_j O_b
28.	1.25.		Tengelyfékerő	Üzemi fék és külső erővel működtetett szabályozható rögzítő fék esetén a regressziós számítással meghatározott maximális fékerők összege az i. tengelyen: F_i=regrj(P_emax)+ regrb(P_emax) Minden más esetben az: F= F_jAMAX + F_bAMAX	F_i
29.	1.26.		Fékerő értékelése	Határgörbe: Adott járműtípusra vonatkozó, tengelyenként meghatározott 2 db – töréspont esetén 3 db – P–F értékpár Amennyiben van a gyártó által meghatározott és a hatósági interfészen keresztül kiadott határgörbe, akkor azt kell használni a tengely fékerő értékek minősítéséhez: Amennyiben az állandó vezérlés melletti átlagos fékerő értéke nagyobb vagy egyenlő a határgörbe F_e értékénél, akkor a fékerő minősítése megfelelő. Amennyiben nincs gyártó által meghatározott határgörbe: Üzemi fék és a külső erővel működtetett szabályozható vagy biztonsági fékként is működő rögzítő fék esetén a tengelyfékerők értékeléséhez a regressziós módszerrel számított maximális fékerők alapján a tengelyre vonatkoztatott lefékezettséget kell használni (terheletlen állapotban, figyelembe véve a tengelyblokkolások esetét is). Minden más esetben a mért tengely fékerőket a tengelyre számított lefékezettség alapján kell értékelni.
30.	1.27.		Előírt minimális fékerő (gyártói határgörbe esetén)	Az előírt minimális fékerő a fékerő határértékek P–F (P₁,F₁; P₂,F_2,P_3,F₃) értékpárjai alapján kiszámított, a PN-hez tartozó F_e fékerő érték. A (P₃,F₃) koordináták által meghatározott pont a hatósági fékerő határértékek töréspontja.	F_e
31.	1.28.		Lefékezettség meghatározási mód	M1,N1 kategóriák és hidraulikus vagy hidro-pneumatikus fékrendszerek esetén a tengelyre vonatkoztatott lefékezettséget a regressziós módszerrel, a maximális pedálerőnél számolt fékerők alapján kell meghatározni. Külső erővel működtetett nem szabályozható vagy biztonsági fékként nem működő rögzítőfékek esetén a lefékezettség számítását a mért maximális fékerők alapján kell elvégezni. A többi járműkategóriába tartozó jármű üzemi fékénél, illetve a külső erővel működtetett szabályozható vagy biztonsági fékként is működő rögzítőfék esetén a tengelyre vonatkoztatott lefékezettséget a regressziós módszerrel, üzemi fékek esetén a tervezési nyomásnál, rögzítő fékek esetén 0,2 bar nyomásnál meghatározott maximális fékerőkkel kell a számítást elvégezni.	F_TN
32.	1.29.		Lefékezettség	A teljes járműre vonatkozó lefékezettségi százalék meghatározása a jelen táblázat 1.25. pontjában meghatározott F_i tengelyfékerők felhasználásával: ahol n = a tengelyek száma F_i a regressziós módszerrel számolt maximális tengelyfékerő a P_emax vezérlés értéknél az i. tengelyen. g: a nehézségi gyorsulás 9,81 m/s² értékkel figyelembe véve A lefékezettségi százalék meghatározása tengelyenként: ahol i = az adott tengely sorszáma a_i = az adott tengelyre vonatkozó fékerő felosztás. F_i a regressziós módszerrel számolt maximális tengelyfékerő a P_emax vezérlés értéknél g: a nehézségi gyorsulás 9,81 m/s² értékkel figyelembe véve lsz_i tengelylefékezettség a hatóság által kiadott gyártói határgörbe esetén: Az állandó vezérlésen mért átlagos tengely fékerő (F_i=F_játl+F_bátl) segítségével a tengelylefékezettség értéke a következő formula segítségével határozandó meg: lsz_i=F_i/F_e lsz_e* ahol lsz_e az adott járműre vonatkozó lefékezettségi határérték. Amennyiben határgörbék szerinti kiértékelés történik és minden tengelyen a fékerő megfelel a határgörbének (F≥F_e) de a járműre vonatkoztatott lefékezettség (lsz) nem megfelelő, akkor a határgörbéket hibásnak kell tekinteni és a határgörbék nélküli kiértékelést kell alkalmazni.	lsz lsz_i

2. táblázat

	A		B	C	D
1.	2.	Egy tengely fékszerkezetének mérési folyamata²
2.	Sorszám		Technológiai művelet	Számítógépes művelet	Hivatkozás
3.	2.1.		Próbapadra áll. Nem mért kerekeket kiékel³ Működtető erő mérőcella csatlakoztatása.
4.	2.2.		Teljes kifékezés álló próbapad mellett⁴	Mérés, számítás: P_max meghatározása
5.	2.3.		Gépjármű motort beindít⁵
6.	2.4.		Próbapad indul	Számítógép vezérelheti.
7.	2.4.		Próbapad indul	Mérés, számítás: A próbapad indulásának érzékelése C_j és C_b mérésével.	4.1.
8.	2.5.		Keréksúrlódás meghatározása. A művelet időtartama: 1 kerékfordulat	Mérés, számítás: FS_j,FS_b;FS_jmax;FS_bmax;CN_j;CN_b;C_j80;C_b80 Ha a működtető erő nagyobb, mint PT, a mérést azonnal ismételni kell.
9.	2.6.		A működtető erő vezérelt, fokozatos növelése. Művelet vége: 4. táblázat 4.6. pont szerint. Ha a mérés nem értékelhető, a jelen táblázat 2.7. pontja szerinti művelet kimarad.	Grafikus kijelzés: névleges működtető erő, működtető erő, tűrésmező, fékerők. Figyelmeztetés: P>PN+PT, P<PN-PT csúszás, ill. művelet befejezése. Mérés, számítás: P, F_j, F_b, C_j, C_b, T_k. Mérés után: Szükség szerint PC tárolása, jelen táblázat 2.7. pontja szerinti művelethez névleges működtető erő meghatározása.	4.4. 4.5. 4.6. 4.2. 4.7. 4.8.
10.	2.7.		Vezérelt mérés a kijelölt névleges működtető erő tűrésmezőben való tartása mellett. A művelet időtartama: 1½ kerékfordulat. Csúszás esetén ha az új kijelölt névleges működtető erő nagyobb, mint a maximális fékerő 50%-ához tartozó működtető erő, jelen táblázat 2.7. pontja szerinti műveletet meg kell ismételni.	Grafikus kijelzés: névleges működtető erő, működtető erő, tűrésmező, fékerők. Figyelmeztetés: P>PN+PT, P<PN-PT csúszás, ill. művelet befejezése. Mérés, számítás: P, F_j, F_b, C_j, C_b, T_k Mérés után: Értékelés, FS_j, FS_b, P0, PN, F_játl, F_bátl, E, O_j, O_b,lsz kijelzése, E, O_j, O_b lszértékelésének kijelzése. A jelen táblázat 2.6. pont szerint működtető erő – fékerő diagram kirajzolása. A diagramon ábrázolni kell a most megmért állandó kivezérlés melletti mérési pontot is. Ha az értékelés hatósági határérték alapján történik, a diagramon jelenjen meg a határgörbe is, mely a tengelyre vonatkozó fékerő értékek felével egyenlő erőket mutatja.	4.9. 4.2. 4.9. 4.10.
11.	2.8.		Rögzítőfék mérése³ Az itt leírt folyamat a külső erővel működtetett nem szabályozható vagy biztonsági fékként nem működő vagy állógörgős méréssel mért rögzítőfék esetén érvényes. Biztonsági fékként is működő rögzítőfék technológiai műveleteit a 3. táblázat szerint kell végezni.	Grafikus kijelzés: fékerők. Figyelmeztetés: tengelyblokkolás, illetve művelet befejezése. Mérés, számítás: F_j, F_b, C_j, C_b Mérés után: Értékelés, F_jAMAX, F_bAMAX, E, s ha nem volt tengelyblokkolás, lsz kijelzése. E, s ha nem volt tengelyblokkolás, lsz kijelzése.	4.11.
12.	2.9.		Ékeket eltávolít. Próbapadról leáll, próbapadot leállít. Működtető erő mérőcella eltávolítása.	A próbapad leállítását számítógép is vezérelheti.

3. táblázat

	A		B	C	D
1.	3.	Külső erővel működtetett szabályozható vagy biztonsági fékként is működő, rugóerő tárolós rögzítőfék szerkezetének mérési folyamata
2.	Sorszám		Technológiai művelet	Számítógépes művelet	Hivatkozás
3.	3.1.		Próbapadot leállít. Működtető erő mérő-cella csatlakoztatása.
4.	3.2.		Maximális kivezérelt nyomás ellenőrzése a rögzítőfék kar 0 állása mellett.	Mérés, számítás: P_max meghatározása Grafikus kijelzés: Ha P_max<4,5 bar, a monitoron figyelmeztető jelzésül ki kell írni, hogy „KEVÉS”, szükség esetén a levegőt fel kell termelni.
5.	3.3.		Próbapad indul	Számítógép vezérelheti.
6.	3.3.		Próbapad indul	Mérés, számítás: A próbapad indulásának érzékelése C_j és C_b mérésével.	4.1.
7.	3.4.		Keréksúrlódás meghatározása. A művelet időtartama: 1 kerékfordulat	Mérés, számítás: FS_j,FS_b;FS_jmax;FS_bmax;CN_j;CN_b;C_j70;C_b70 Ha a nyomás 4 bar alá csökken, a levegőt fel kell termelni és a mérést ismételni kell.
8.	3.5.		A működtető erő vezérelt, fokozatos csökkentése. Művelet vége: - legalább egyik oldalon csúszás vagy - P≤0,25 bar. Ha a művelet úgy fejeződött be, hogy P<PN-PT, a rögzítőfék szelep nem képes fokozatos fékezés végrehajtására. Ilyenkor a rögzítőféket a nemszabályozható rögzítőfékek mérési módszerével kell mérni. (2. táblázat 2.8. pont)	Grafikus kijelzés: névleges működtető erő, működtető erő, tűrésmező, fékerők. Figyelmeztetés: P>PN+PT P<PN-PT csúszás, ill. művelet befejezése. Mérés, számítás: P, F_j, F_b, C_j, C_b, T_k. Mérés után: jelen táblázat 3.6. pont szerinti művelethez tartozó névleges működtető erő meghatározása.	4.4. 4.5. 4.6. 4.2. 4.7. 4.8.
9.	3.6.		Vezérelt mérés a kijelölt névleges működtető erő tűrésmezőben való tartása mellett. A művelet időtartama: 1½ kerékfordulat. Csúszás esetén, ha az új kijelölt névleges működtető erő kisebb, mint a maximális fékerő 50%-ához tartozó működtető erő, a műveletet meg kell ismételni.	Grafikus kijelzés: névleges működtető erő, működtető erő, tűrésmező, fékerők. Figyelmeztetés: P>PN+PT P<PN-PT csúszás, ill. művelet befejezése. Mérés, számítás: P, F_j, F_b, C_j, C_b, T_k Mérés után: Értékelés, FS_j, FS_b, P0, PN, F_játl, F_bátl, E_,lsz kijelzése. E, lszértékelésének kijelzése.	4.9. 4.2. 4.9. 4.10.

4. táblázat

	A		B	C	D			E	F		G		H				I		J	K		L
1.	4.	Algoritmusok
2.	Sorszám		Megnevezés	Leírás
3.	4.1.		A próbapad indulásának érzékelése	Ha a jobb oldali motor indul előbb, folyamatosan mérni kell először a C_j,majd a C_b értékeket. Fordított indulás esetén a mérési sorrend is fordított. A próbapad elindult, ha C_j≈CN_jésC_b≈CN_b. Csillag-delta kapcsolású motoroknál a mérést jobb-és baloldalon a kapcsolás idejét figyelembe véve kell elindítani. Mivel ez az idő konstrukciófüggő, a program – megfelelő jogosultság figyelembe vételével – biztosítsa ennek beállíthatóságát. A mérés kezdete, azaz a mérési adatok tárolásának, számításának kezdete a próbapad teljes elindulásának pillanatától számított 1 másodperc.
4.	4.2.		Csúszás érzékelése	Csúszás érzékelése esetén (C_j≤C_j70, vagy C_b≤C_b70) a képernyőn ezt azonnal, feltűnő módon ki kell jelezni (pl. „CSÚSZÁS”) és a mérést (adattárolást) azonnal fel kell függeszteni. A fékerőket azonban továbbra is mérni kell, s ha bármely oldalon legfeljebb 3 másodpercig a csúszás állapota fennmarad, a próbapadot azonnal le kell állítani. A próbapad leállítása esetén a mérést a 2. táblázat 2.4. vagy a 3. táblázat 3.3 pontjától kell megismételni a használt mérési módszertől függően. (A továbbiakban a „/” jel utáni megállapítás a 3. táblázatban található külső erővel működtetett rögzítő fékre vonatkozik)
5.	4.3.		Regressziós számítás	Az alábbi leírás a regressziós számítás elveit és módszerét mutatja be általában: Mintának nevezzük a mérési eredményekből kijelölt n darab működtető erő – fékerő azaz P-F-értékpárt. Ekkor: n a mintaszám P₁;F₁ az első értékpár P₂;F₂ a második értékpár P_i;F_i az i-edik értékpár P_n;F_n az n-edik értékpár. Általában a regressziós számítást mindkét kerékoldalra el kell végezni. Ekkor a fékerők F_ji, illetve F_bi jelölést kapnának. Mivel a számítás menete mindkét oldalon azonos, az algoritmus leírását nem ismételjük meg jobb- és bal oldalra, mert feleslegesen bonyolítaná a jelöléseket. Először a szokásos módon meg kell határozni a működtető erők és a fékerők számtani átlagát:, valamint , azaz adjuk össze mind az n darab értéket, majd osszuk el n-nel. Az átlagok ismeretében képezzük 1-től n-ig minden i-edik értékpárra a következő különbség négyzet és különbség szorzat értékeket: P²_ki=(P_i-P_átl)²F²_ki=(F_i-F_átl)²PF_si=(P_i-P_átl).(F_i-F_átl), majd a kapott értékeket összegezzük 1-től n-ig: Az összegek segítségével meghatározhatjuk a korrigált szórásokat, ha a négyzetösszegeket elosztjuk (n-1)-gyel és négyzetgyököt vonunk belőlük: A kiszámított segédtényezők segítségével most már meghatározhatjuk a regressziós tényezőt és az egyenes egyenletét: A regressziós tényező: Az iránytangens: Az P=0-hoz tartozó F érték: A kapott értékek segítségével meghatározhatjuk a tetszőleges működtető erőhöz tartozó fékerőt:
6.	4.4.		A működtető erő növelési/ csökkentési (utóbbi a rugó- erőtárolós rögzítőfékre vonatkozik) ütemének (DP) meghatározása	Járműkategória: M1, N1⁷
7.									Mellső futómű							Hátsó futómű
8.				Szervo berendezéssel					DP⁸=10 N/s							DP⁸=10 N/s
9.				Szervo berendezés nélkül					DP⁸=20 N/s							DP⁸=30 N/s
10.				Járműkategória: M2, M3, N2, N3, O2, O3
11.				Hidraulikus fék					DP=20 N/s
12.				Légfék					DP=0,1 bar/s
13.	4.5.		A működtető erő tűrésének (PT) meghatározása.						PN = Állandó							DP = Állandó
14.				Hidra- ulikus fék⁹:			P < 50 N		PT = ±5 N							PT = ±5 N
15.							50 N ≤ P ≤ 100 N		PT = 0,1 . PN							PT = 0,1 . PN, de legfeljebb ±20 N
16.							P > 100 N		PT = 0,06 . PN, de legalább ±10 N
17.				Légfék			Üzemi fék		PT = ±0,1 bar							PT = ±0,15 bar
18.							Rögzítő fék		PT = ±0,25 bar							PT = ±0,25 bar
19.	4.6.		A vezérelt mérés végrehajtása (DP = Áll.).	A névleges fékerőt és a tűrésmezőt folyamatosan ki kell jelezni a képernyőn. A mérés akkor indul, ha a működtető erő túllépi az először kijelzett tűrésmezőt (P ≥ PT), illetve külső erővel működtetett rögzítőféknél akkor, ha a működtető erő először lesz kisebb, mint a P_max - PT érték. A mért adatokat ettől kezdve tárolni kell. Ha a működtető erő a tűrésmezőből kilép, az adatok tárolását fel kell függeszteni, s figyelmeztető jelzést kell a képernyőre kitenni. Külső erővel működtetett rögzítőféknél az aktuális működtető erő-fékerő adatokat akkor is meg kell jegyezni, ha a működtető erő nincs a tűrésmezőben. ezeket az értékeket úgy kell tárolni, hogy csúszás esetén az utolsó még értékelhető (nem a csúszáshoz tartozó) adatok rendelkezésre álljanak. Ha az előírt ütemtől a működtető erő úgy tér el, hogy a szükségesnél kisebb/nagyobb, (P < PN-PT/ P > PN+PT) a program állítsa le a kívánt érték növelését/csökkentését, a szükségesnél nagyobb/kisebb működtető erő estén (P > PN+PT/ P < PN-PT) viszont tovább növekedjen/csökkenjen, hogy a fékpedál visszaengedését megakadályozza. Minden esetben mérni kell azt az időt, amíg a működtető erő nem felelt meg az előírtnak (T_k) és ha ez a teljes mérési idő 50%-át meghaladja, új mérést kell végezni. A művelet végének feltételeit a 2. táblázat 2.6. pont szerinti mérés során az alábbiak szerint kell meghatározni. (A szabályozható rugóerőtárolós rögzítőfékek esetén a mérés hasonló feltételeit a 3. táblázat 3.5. pontja tartalmazza.) A feltételek a következők: 1. Legalább egyik oldalon csúszás, úgy, hogy a működtető erő a tűrésmezőn belül van. Ha ez bekövetkezett, izomerővel működtetett fék első tengelyének mérésekor az 1. táblázat 1.9. pont szerinti PC értéket le kell tárolni. 2. ha nem történt megcsúszás: • Izomerővel működtetett fék esetén általában P≥ P_emax, de második tengely mérésekor, ha az első tengely mérésekor csúszás történt (PC<>0), akkor P≥(2⋅PC). • Külső erővel működtetett fék esetén P≥P_max-0,2 bar. • A fékerő értéke elérte a próbapad terhelhetőségének határát. A fékmérés nem értékelhető ki, ha a keréksúrlódás értéke nagyobb, mint a maximális fékerő 50%-a. Ekkor a számítógép írja ki, hogy a jármű műszaki állapota miatt a vizsgálat nem végezhető el. Ilyenkor az adott tengely lefékezettsége 0% legyen és veszélyes hibának kell minősíteni a kerekek blokkolásától függetlenül.
20.	4.7.		A mérés kezdőpont- jának meghatározása	Az állandóan növekvő működtető erő mellett végzett vezérelt mérés letárolt adatain a mérés végpontjától visszafelé meg kell keresni azt a pontot, ahol a jobb oldali fékerő éppen nagyobb, vagy egyenlő a jobb oldali maximális keréksúrlódásnál, azaz F_j - FS_jmax a legkisebb pozitív értéket adja, vagy nulla. Ettől a ponttól számítva a mérés végpontjáig tárolt adatpárokat tekintve mintaszámnak, a jobb oldali adatokkal regressziós számítással meg kell határozni a regressziós egyenes egyenletét. A fenti eljárást meg kell ismételni a bal oldali adatokkal is. A kapott pontok közül a nagyobb működtető erőhöz tartozó pontot tekintjük a mérés kezdőpontjának (P0). Ezt az értéket a tárolt mérési eredményekből kell a legnagyobb működtető-erőtől elindulva visszafelé megkeresni.
21.	4.8.		A névleges működtető erő meghatározása (PN = Áll.).	A névleges működtető erő (PN) a maximális fékerő 70%-ához tartozó működtető erő. Pl. jobb oldalon PN az FSj+(FjAMAX - FSj)*0,7 értékű fékerőhöz tartozó működtető erő. Ezt mindkét oldalon meg kell határozni, s a nagyobb PN értéket kell figyelembe venni. A további számítások a gépjárművek első tengelyére nem vonatkoznak: Számítsunk regressziót mindkét kerékoldalra a mérési tartomány mintaszámával (az első értékpár a mérés kezdőpontja, az n-edik értékpár a mérés végpontjának értékpárja). Ha a jelen táblázat 4.7. pontja szerint kiszámított regressziós tényező valamely kerékoldalon töréspontot mutat, (a regressziós tényező < 61/64) meg kell határozni a töréspont helyét. Ha mindkét oldalon töréspont van, ezt a műveletet mindkét oldalra el kell végezni. A töréspontot az alábbi módszer segítségével kell meghatározni. A módszer mindkét kerékoldalra érvényes, a megfelelő oldal adatainak felhasználásával: Csökkentsük a mintaszámot az eredeti mintaszám 1%-ával, de minimum 1 mintával. (A mérés kezdőpontja nem változik, a mintaszám felülről csökken. Az eredeti minta és mintaszám természetesen a későbbi számításokra és az adattárolásra való tekintettel nem veszhet el.) Az új mintaszámmal számoljunk újra regresssziót. Ekkor több eset lehetséges: 1. r < 61/64 Ez azt jelenti, hogy a töréspontot az új minta is tartalmazza. Ekkor csökkentsük ismét a mintaszámot az eredeti mintaszám 1%-ával, (de minimum 1 mintával) s számoljunk regressziót, azaz ismételjük meg az első műveletet. Ezt addig kell ismételni, míg az r ≥ 61/64 feltétel nem teljesül, azaz addig, míg a 3. eset nem következik be. A mintaszámot azonban végtelenségig nem lehet csökkenteni. Ezért a fenti ciklusba egy másik kilépési feltételt is be kell építeni. Tehát ha az r ≥ 61/64 feltétel nem teljesül de n<10, azaz a mintaszám túl kicsi, a műveletet be kell fejezni, azzal a megállapítással, hogy nem sikerült a töréspontot megtalálni. 2. r ≥ 61/64, de a mintaszámot tíznél kevesebb mintával csökkentettük. Ekkor töréspont nincs, az elhagyott mintákat nem kell figyelembe venni és az érvényes regressziós egyenest a megmaradt mintából kell meghatározni 3. r ≥ 61/64 Megtaláltuk a töréspontot. Ekkor a korrekcióhoz a töréspont előtti, valamint a töréspont utáni mintákból regresszió segítségével meg kell határozni a töréspont előtti és a töréspont utáni egyenesek egyenletét. A törésponthoz tartozó P_t működtető erőt a töréspont előtt, illetve után lévő mérési pontokból számított regressziós egyenesek metszéspontja határozza meg. Ha mindkét oldalon találunk töréspontot, a nagyobb értéket tekintjük töréspontnak. A névleges működtető erő (PN) kijelölésének feltétele töréspont esetén a következő: 1. Meghatározzuk a PN-hez tartozó PT tűrés értékét (4.5 szerint). 2. Kiszámítjuk a P_t törésponthoz tartozó PT_töréspont tűrés értékét. (jelen táblázat 4.5. pontja szerint). Ha (PN – PT) < (P_t + 2 x PT_töréspont), akkor PN = P_t + 3 x PT_töréspont, különben nem változik, azaz visszatérünk az eredeti PN értékhez. Ha a töréspont keresés nem sikerült, meg kell tartani az eredeti PN értéket, feltételezve, hogy a regressziós tényező nem a töréspont, hanem a túl nagy fékerő ingadozás miatt alacsony értékű, azaz azon a kerékoldalon nincs töréspont.
22.	4.9.		A vezérelt mérés végrehajtása (PN = Áll.).	A névleges működtető erőt és a tűrésmezőt folyamatosan ki kell jelezni a képernyőn. A mérés előtt a működtető erő csökkentésével/növelésével (a „/” jel utáni megállapítás a külső erővel működtetett a továbbiakban is) le kell csökkenteni a fékerőket a maximális fékerő 50%-a alá. Ennek érzékelése után adhatja ki a program a kitartott fékezésre vonatkozó parancsot. A mérés akkor indul, ha a működtető erő először lép be a tűrésmezőbe. A mért adatokat ettől kezdve folyamatosan tárolni kell. Ha a működtető erő a tűrésmezőből kilép, az adatok tárolását fel kell függeszteni, s figyelmeztető jelzést kell a képernyőre kitenni. Ilyen esetben mérni kell azt az időt, amíg a működtető erő nem felelt meg az előírtnak (T_k) és ha ez a teljes mérési idő 50%-át meghaladja, új mérést kell végezni. Ha a méréskor a működtető erő a tűrésmezőn belül van és a kerék megcsúszik, a mérést a tűrésértékkel csökkentett/növelt működtető erővel kell megismételni. (PN = PN - PT/+ PT) A lépésenként csökkentett/növelt működtető erőt legfeljebb a legnagyobb fékerő 50%-ához tartozó működtetető erőig lehet csökkenteni/növelni.
23.	4.10.		Értékelés	Számított fékerő eltérés és ingadozás értékelése: Az MR. 29. §-ban említett aszimmetrikus tengelyelrendezés esetén a fékerő eltérést a határértékkel egyező értékkel megfelelőnek kell minősíteni. Mindkét oldalon regressziós számítás segítségével el kell végezni a korrekciót. A korrekciót a 4.9. pont szerinti mérés mintaszámán kell végrehajtani, de a számítás során az 1. táblázat 1.21. pontja szerint a mintaszámnak csak a T0/2 időpillanattól a mérés végéig terjedő részét kell figyelembe venni. A korrekció elvégzése után a jobb- bal eltérés (1.23.), a fékerő ingadozás (csak üzemi fék esetén 1.24.) meghatározható. A jelen táblázat 4.6. pontja szerinti mérés működtető erő – fékerő összefüggés teljes görbéjét a T=0 időponttól a mérés végpontjáig (tehát nem csak a mérési tartományt) az összetartozó mérési pontokból a monitoron meg kell jeleníteni. Lefékezettségek értékelése: A lefékezettség számolási módja (lsz és lszi) az 1. táblázat 1.29. pontjában meghatározottak szerint történhet. Amennyiben a tengely lefékezettségi százalék nem megfelelő, és a megfelelő tengelyterhelés nem volt elérhető, de volt tengelyblokkolás, a tengely lefékezettségét a határértéknek megfelelő értékkel megfelelőnek kell tekinteni. Amennyiben a teljes jármű lefékezettsége megfelelő, akkor minden nem megfelelő tengely lefékezettségét megfelelőnek kell tekinteni (kivéve a jelen táblázat 4.6. pontja utolsó bekezdésében említett - nincs kellően nagy fékerő - esetét).
24.	4.11.		Izomerővel működtetett vagy külsőerővel működtetett nem szabályoz- ható vagy állógörgős méréssel mért rögzítőfék mérése és értékelése. 2. táblázat 2.8. pont	A mérés P = 0 állapotról a számítógép, vagy távvezérlő billentyű megnyomásakor indul. A mérés során a működtető erőt az elérhető maximumig kell egyenletesen növelni, mivel az értékeléskor a megengedett legnagyobb működtető erőt vesszük figyelembe. A mérési folyamat alatt mérni kell a fékerőket és a csúszásjeleket. A mérés az egyik kerék megcsúszásakor, illetve 5 kerékfordulathoz tartozó idő (5*T₀) elteltekor ér véget. Ekkor meg kell határozni az F_jAMAX és F_bAMAX értékeket. Ezután a jobb- bal eltérés (1. táblázat 1.23.) és a fékerő értékelés (1. táblázat 1.29.) meghatározható. A lefékezettséget csak abban az esetben kell kiszámítani és értékelni, ha nem volt tengelyblokkolás.
25.	4.12.		Konstansok a számított fékerő határértékek meghatározá- sához			Járműkategória				Fékerő felosztás (%)											Korrekciós tényezők (kt)
26.										a₁		a₂		a₃	a₄			a₅			tárcsa-fék		dobfék
27.				1 1/A		M1 személygépkocsi M1 szgk 3 tengelyes				63 50		37 25		0 25	0			0			0,95		0,9
28.				2		M1/K személygépkocsi külső erővel működtetett fékberendezéssel				63		37		0	0			0			0,95		0,9
29.				3		M1/4 személygépkocsi négy kormányzott kerék				63		37		0	0			0			0,95		0,9
30.				4		M2 autóbusz <5t kéttengelyes				60		40		0	0			0			0,92		0,87
31.				5		M3 autóbusz >5t kéttengelyes				49		51		0	0			0			0,92		0,87
32.				6		M3/32 autóbusz >5t háromtengelyes segédfutóművel				42		36		20	0			0			0,92		0,87
33.				7		M3/42 autóbusz >5t hátsó ikerfutóművel				40		30		30	0			0			0,92		0,87
34.				8		M3/cs autóbusz >5t csuklós, hagyományos				34		38		28	0			0			0,92		0,87
35.				9		M3/T autóbusz >5t tolócsuklós				34		33		33	0			0			0,92		0,87
36.				10 10/A		N1 könnyű tehergépkocsi N1 tgk 3 tengelyes				60 50		40 25		0 25	0			0			0,95		0,9
37.				11		N1/K könnyű tehergépkocsi külső erővel működtetett fékberendezéssel				60		40		0	0			0			0,95		0,9
38.				12		N2 nehéz tehergépkocsi < 12t kéttengelyes				44		56		0	0			0			0,92		0,87
39.				13		N2/34 nehéz tehergépkocsi < 12t háromtengelyes hátsó ikerfutóművel				46		27		27	0			0			0,92		0,87
40.				14		N3 nehéz tehergépkocsi > 12t kéttengelyes				44		56		0	0			0			0,92		0,87
41.				15		N3/2A nehéz tehergépkocsi > 12t két kormányzott mellső tengellyel				26		26		48	0			0			0,92		0,87
42.				16		N3/32 nehéz tehergépkocsi > 12t háromtengelyes hátsó segédfutóművel				38		39		23	0			0			0,92		0,87
43.				17		N3/34 nehéz tehergépkocsi > 12t háromtengelyes hátsó ikerfutóművel				40		30		30	0			0			0,92		0,87
44.				18		N3/4 nehéz tehergépkocsi > 12t négytengelyes két kormányzott mellső tengellyel				20		20		30	30			0			0,92		0,87
45.				19		N3/43 nehéz tehergépkocsi > 12t hátsó iker + segédfutóművel				34		24		24	18			0			0,92		0,87
46.				20		N3/5 nehéz tehergépkocsi > 12t öttengelyes				22		22		18	18			18			0,92		0,87
47.				21		N3/N nyergesvontató kéttengelyes				45		55		0	0			0			0,92		0,87
48.				22		N3/N32 nyerges-vontató háromtengelyes hátsó segéd-futóművel				42		36		22	0			0			0,92		0,87
49.				23		N3/N34 nyerges-vontató háromtengelyes hátsó ikerfutóművel				40		30		30	0			0			0,92		0,87
50.				24		O1 könnyű pótkocsi egytengelyes				100		0		0	0			0			0,95		0,9
51.				25		O1/K könnyű pótkocsi két középső tengellyel				50		50		0	0			0			0,95		0,9
52.				26		O2 közepes pótkocsi < 3,5t egytengelyes				100		0		0	0			0			0,92		0,87
53.				27		O2/K közepes pótkocsi < 3,5t két középső tengellyel				50		50		0	0			0			0,92		0,87
54.				28		O2/2 közepes pótkocsi >3,5t kéttengelyes forgózsámolyos				60		40		0	0			0			0,92		0,87
55.				29		O3 nehézpótkocsi <10t kéttengelyes forgózsámolyos				62		38		0	0			0			0,92		0,87
56.				30		O3/K nehézpótkocsi <10t középső tengellyel				100		0		0	0			0			0,92		0,87
57.				31		O3/K2 nehézpótkocsi <10t két középső tengellyel				50		50		0	0			0			0,92		0,87
58.				32		O4 nehézpótkocsi >10t kéttengelyes forgózsámolyos				65		35		0	0			0			0,92		0,87
59.				33		O4/3 nehézpótkocsi >10t háromtengelyes forgózsámolyos				44		28		28	0			0			0,92		0,87
60.				34		O4/K nehézpótkocsi >10t két középső tengellyel				50		50		0	0			0			0,92		0,87
61.				35		O4/K3 nehézpótkocsi >10t három középső tengellyel				33 1/3		33 1/3		33 1/3	0			0			0,92		0,87
62.				36		O3/F félpótkocsi <10t egytengelyes				100		0		0	0			0			0,92		0,87
63.				37		O4/F félpótkocsi >10t egytengelyes				100		0		0	0			0			0,92		0,87
64.				38		O4/F2 félpótkocsi >10t kéttengelyes				50		50		0	0			0			0,92		0,87
65.				39		O4/F3 félpótkocsi >10t háromtengelyes				33 1/3		33 1/3		33 1/3	0			0			0,92		0,87
66.	4.13.		Jelölések a számított fékerő határértékek meghatározá- sához	A járműkategóriákra megengedett legnagyobb működtető erő (P_emax): M1 személygépkocsi: Láberő: 500 N Kézierő: 400 N Többi kategória: 700 N 600 N Tervezési nyomás: Egyvezetékes pótkocsi: 4,5 bar Kétvezetékes pótkocsi: 6,5 bar Légfékes jármű: 6 bar Kivéve, ha az adattábla más értéket tartalmaz, vagy ha a jármű technikai kialakításából fakadó maximális kamranyomás eltér ettől. Hidropneumatikus fék esetén az értékelés (4.10) során a tervezési nyomás értékébe a legnagyobb működtető erőt (P_emax) kell behelyettesíteni. A járműre megadott lejtés, melyen a rögzítőféknek a járművet meg kell tartani (B%): Minden kategóriára: 20 % lsz lefékezettségi százalék lsz_e előírt minimális lefékezettségi százalék (rendeleti határérték) F_e0 az P_emax-hoz tartozó szükséges minimális tengelyfékerő határérték. m_ö a járműtípusra megengedett (félpótkocsi esetén m_ö = járműtípusra megengedett össztömegből kivonva a nyeregterhelés) g nehézségi gyorsulás: g = 9,81 m/s

Megjegyzések:

¹ E fogalmak egyenértékűek a rendelet 2. §-ban meghatározott fogalom-meghatározásokkal.

² A mérési folyamat általában minden járműkategóriára érvényes. Az eltéréseket külön jelöltük. Így pl. a hidropneumatikus fékrendszerű N kategóriájú gépjárművekre is érvényes úgy, hogy a „Csak légfék esetén” megjegyzést figyelmen kívül kell hagyni.

³ Csak ha a vizsgált tengelyre rögzítőfék is hat. A kiékelés csak akkor kötelező, ha másként nem lehet meggátolni, hogy a gépkocsi a mérés közben a fellépő erők hatására elhagyja a próbapadot.

⁴ Csak légfék esetén.

⁵ Csak rásegítő esetén. ABS-el felszerelt gépkocsinál, ha a próbapad hiba jelet generál: ezeket is álló motorral kell mérni.

⁶ Ha ez a következtetés nem egyértelmű, a mérés a 3.1 ponttól megismételhető.

⁷ Az egyéb kategóriájú hidropneumatikus üzemi fékre is vonatkozik.

⁸ Amíg a pedálerő (P) nem éri el a 20N értéket, DP=5N/s.

⁹ Illetve hidropneumatikus üzemi fék.

”

4. melléklet a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelethez

„13. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelethez

1. Bejelentőlap - minta

Bejelentőlap
(a járműfejlesztő miniszter általi nyilvántartásba vételére)

I. Általános adatok

A járműfejlesztő megnevezése: .........................................................................................................

A járműfejlesztő székhelyének címe: .........................................................................................................

A járműfejlesztő telephelyének címe: .........................................................................................................

A járműfejlesztő cégjegyzék- vagy alapítóokirat-száma: ............................................................................................

A járműfejlesztő ügyvezetője vagy képviselője: ........................................................................................................

A járműfejlesztő részéről kapcsolattartásra kijelölt neve, elérhetőségei: ........................................................................................................

A járműfejlesztő fejlesztési célú járművekkel kapcsolatos tevékenységeinek felsorolása: ........................................................................................................

A fejlesztési célú járművekkel kapcsolatos fejlesztési, kutatási tevékenységek célkitűzései: ........................................................................................................

II. A fejlesztési célú járművekkel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó adatok

A projektekre vonatkozó szakmai tapasztalatok várható eredményei és annak összefoglalása, hogy ezek a projektek milyen haszonnal járnak a közúti közlekedés biztonságának növelésében:

...............................................................................................

A fejlesztési célú autonóm járműveket irányító és felügyelő tesztvezetők (járművezetők) névsora és beosztása:

...............................................................................................

III. A fejlesztési célú járműállományra vonatkozó adatok

A fejlesztési célú járművek járműkategóriái az ER. 2. § (9) bekezdés szerint:

...............................................................................................

A forgalomba helyezett fejlesztési célú járművek száma*:

X 1-10 darab

X 11-20 darab

X 21-30 darab

X Ennél magasabb darabszám esetén: minimum ... legfeljebb ... darab

Az egy időben, ideiglenes forgalmi rendszámmal tesztelni kívánt fejlesztési célú járművek legnagyobb darabszáma:

….........................................................................................

A fejlesztési célú járművek besorolása az MR. 18. melléklete szerint: 0, 1, 2, 3, 4, 5 * szint.

A közforgalomban, vagy közforgalom elől el nem zárt területen tesztelni kívánt fejlesztési célú járművek besorolása az MR. 18. melléklete szerint: 0, 1, 2, 3, 4, 5 * szint.

* a megfelelők jelölendők

IV. Az MR. 18. melléklete szerint 3, 4 és 5 szintű fejlesztési célú járművek közforgalom elől elzárt területen vagy zárt tesztpályán történő tesztelésére vonatkozó adatok

A közforgalom elől elzárt terület megnevezése: ………………...................................................................

A tesztpálya üzemeltetőjének megnevezése: …..........................................................................................

A tesztpálya pontos címe, elérhetőségei: ….........................................................................................

A tesztpálya napi nyitvatartási ideje (nap, órától óráig): …..........................................................................................

V. A járműfejlesztő nevében tett nyilatkozatok

A járműfejlesztő kijelenti, hogy a fentiekben megadott adatok a valóságnak megfelelnek.

A fejlesztési célú autonóm járművek közúton történő tesztelését végző járműfejlesztő nyilatkozik, hogy rendelkezik az ER. 16/B. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti belső minőségbiztosítási szabályzattal.

A járműfejlesztő vállalja, hogy elektronikus úton azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül közli a közlekedésért felelős miniszterrel, amennyiben a megadott adatokban változás történik.

A járműfejlesztő vállalja, hogy a járművek üzemeltetése során okozott károkért a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján felelősséggel tartozik.

A járműfejlesztő vállalja, hogy a közforgalom elől elzárt úton és zárt tesztpályán végzett tesztek adatai alapján félévenként közli a közlekedésért felelős miniszterrel – a közforgalom elől elzárt út és a zárt tesztpálya szerinti bontásban – a tesztelt járművek darabszámát járműkategóriánként, az MR. 18. mellékletében szereplő 3, 4 és 5 besorolási szintenként, továbbá a tesztek során érintett járműegységeket, illetve járműtulajdonságokat.

A járműfejlesztő kijelenti, hogy az MR. 18. mellékletében szereplő 3, 4 és 5 besorolási szintű fejlesztési célú járművei a közúti forgalomban végzett tesztek során folyamatosan megfelelnek az MR. 17. mellékletében meghatározott további feltételeknek, a megvalósítani kívánt tesztekkel kapcsolatos kockázatelemzést elvégezte, és a vonatkozó autóipari szabványoknak megfelelő kockázatkezelési stratégiákat kidolgozta. A járműfejlesztő a járművek üzemeltetése során fellépő, másokat veszélyeztető meghibásodás, zavar esetében alkalmazott biztonsági tervvel rendelkezik, amely a teszt folyamán biztosítja a közúti közlekedés többi résztvevőjének védelmét.

A járműfejlesztő kijelenti, hogy amennyiben a fejlesztési célú járművet kivonják a tesztelés alól, a járműfejlesztő indokolt esetben azonnal helyreállítja a jármű eredeti állapotát, vagy a járművet leselejtezi.

VI. A járműfejlesztő további megjegyzései:

.........................................................................................................................................................................

Kelt: ............................................

bélyegzőlenyomat helye

............................................................
az aláírásra jogosult aláírása

2. A járműfejlesztő által, a közúti forgalomban kijelölhető tesztvezetőkre vonatkozó feltételek

A járműfejlesztő a fejlesztési célú autonóm jármű közúti forgalomban végzett járművezetői (tesztvezetői) feladatainak ellátásával azt a személyt bízhatja meg, aki:

- az adott járműkategóriára érvényes, legalább három éve szerzett vezetői engedéllyel és legalább egy év fejlesztési célú járművön szerzett tesztelési gyakorlattal, a munkáltató által biztosított dokumentum alapján,

- rendelkezik PÁV I. kategóriára vonatkozó alkalmassággal – vagy a járműfejlesztő által meghatározott, az elektronikus menetstabilizáló rendszerek nagy sebességű tesztelésére jogosító vezetési tréning eredményes elvégzését igazoló dokumentummal – és

- a járműfejlesztő autonóm járművek közúti tesztelésére vonatkozó oktatói programját sikeresen teljesítette, valamint a járműfejlesztő által adott, az adott járműre vonatkozó tesztvezetői feladatok ellátására vonatkozó írásbeli megbízással rendelkezik.

3. A fejlesztési célú autonóm járművek tesztvezetői képzésére vonatkozó feltételek

A képzésnek legalább az alábbi elméleti és gyakorlati témakörökre kell kiterjednie:

- a tesztelni kívánt fejlesztési célú autonóm jármű szerkezeti felépítése;

- a járműfejlesztő által meghatározott, a tesztelés során felmerülő lehetséges váratlan események;

- a vészhelyzetek megakadályozása, megoldása;

- a bekövetkezett rendkívüli események esetében szükséges intézkedések;

- a gépjárművezetői reakciókészség fejlesztése;

- a tesztekhez szükséges dokumentumok;

- a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról, forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, a közúti közlekedés szabályairól, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról és a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló, fejlesztési célú járműveket érintő jogszabályi előírások ismerete.

4. A közúti forgalom elől elzárt területen és zárt tesztpályán végzett tesztre vonatkozó feltételek

A járműfejlesztőnek a teszteket minden körülmények között a közforgalom elől elzárt terület vagy tesztpálya üzemeltetője által meghatározott szabályok és utasítások betartásával kell végeznie.

5. A közúti forgalomban végzett tesztre vonatkozó feltételek

5.1. A tesztvezetőnek minden körülmények között képesnek kell lennie arra, hogy biztonságosan figyelemmel tudja kísérni a jármű működését, és másokat veszélyeztető meghibásodás vagy zavar esetében képes legyen haladéktalanul átvenni annak irányítását.

5.2. A tesztvezető – függetlenül attól, hogy a jármű kézi vagy automatikus üzemmódban működik-e – felel a jármű biztonságos működéséért.

5.3. A tesztvezetőnek ismernie és értenie kell a tesztelés alatt álló rendszereket, azok képességeit és korlátait, valamint képesnek kell lennie arra, hogy el tudja dönteni, mikor kell beavatkozni és átvenni a kézi irányítást.

5.4. A tesztvezetőnek a járműfejlesztő engedélyével kell rendelkeznie a feladat ellátásához.

5.5. A járműfejlesztőnek a tesztvezetőket illetően jól kidolgozott kockázatkezelési, folyamatelemzési és képzési eljárásokkal kell rendelkeznie, és biztosítania kell, hogy a tesztelést végzők a 2. pontban meghatározott feltételekkel rendelkezzenek.

5.6. A tesztvezetőnek figyelembe kell vennie a fejlesztési célú autonóm jármű közúti tesztelésére meghatározott szabályokat.

5.7. A tesztvezető járművezetői magatartására vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a jármű automatikus üzemmódban működik.

5.8. A járműfejlesztőnek jól kidolgozott eljárásokat kell megalkotnia annak biztosítására, hogy a tesztvezetők megfelelően éberek legyenek feladataik ellátása folyamán, és ne legyenek fáradtak.

”

5. melléklet a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelethez

Az ER. A. Függelékének módosítása

Az ER. A. Függelék 2. cikke a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott típus-jóváhagyási eljárás során a károsanyag-kibocsátással összefüggő eljárásokat

foglaltak szerint kell végrehajtani és ennek alapján külön ellenőrizni kell a követelményeknek való megfelelőséget.”

6. melléklet a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelethez

Az ER. A. Függelék A/1. mellékletének módosítása

1. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 2.6.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.6.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, merev vonórudas pótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetében a kapcsolási pontra eső tömeg:

a) a legnagyobb és a legkisebb érték mindegyik változat esetében: …

b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): …”

2. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3-3.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3. MEGHAJTÓENERGIA-ÁTALAKÍTÓ (^k)

3.1. A meghajtó energiaátalakító (^k) gyártója: …

3.1.1. A gyártó kódja (a meghajtó energiaátalakítón feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosító jelölés): …”

3. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.1.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.1.8. Névleges motorteljesítmény (n): … kW … min–1 fordulatszámon (a gyártó által megadott érték)”

4. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a 3.2.2.1. pontot követően a következő 3.2.2.1.1. ponttal egészül ki:

„3.2.2.1.1. Kísérleti oktánszám (RON), ólmozatlan: …”

5. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.4.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.4.2.1. A rendszer leírása (közös nyomócső/egyedi befecskendezők/elosztószivattyú stb.): …”

6. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.4.2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.4.2.3. Befecskendező/továbbító szivattyú”

7. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.4.2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.4.2.4. Motorfordulatszám-szabályozó”

8. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.4.2.9.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.4.2.9.3. A rendszer leírása”

9. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a 3.2.4.2.9.3.1. pontot követően a következő 3.2.4.2.9.3.1.1. ponttal egészül ki:

„3.2.4.2.9.3.1.1. A motorvezérlő egység szoftververziója:… ”

10. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.4.2.9.3.6–3.2.4.2.9.3.8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3.2.4.2.9.3.6. A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve:….

3.2.4.2.9.3.7. A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve:…

3.2.4.2.9.3.8. A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ”

11. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a 3.2.4.3.4.1. pontot követően a következő 3.2.4.3.4.1.1. ponttal egészül ki:

„3.2.4.3.4.1.1. A motorvezérlő egység szoftververziója: …”

12. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.4.3.4.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.4.3.4.3. A levegőáramlás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ”

13. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.4.3.4.9–3.2.4.3.4.11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3.2.4.3.4.9. A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve:…

3.2.4.3.4.10. A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve:…

3.2.4.3.4.11. A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ”

14. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.4.3.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.4.3.5. Befecskendező fúvókák”

15. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a 3.2.4.4.1. pontot követően a következő 3.2.4.4.2. és 3.2.4.4.3. ponttal egészül ki:

„3.2.4.4.2. Gyártmány(ok): …

3.2.4.4.3. Típus(ok): …”

16. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2–3.2.12.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3.2.12.2. Kibocsátás - csökkentő berendezések (amennyiben más cím alatt nem szerepelnek)

3.2.12.2.1. Katalizátor”

17. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.12.2.1.3. A katalitikus folyamat típusa: … (oxidáció, háromutas, NOx-csapda, szelektív redukció, NOx-katalizátoros vagy más)”

18. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.1.11–3.2.12.2.1.11.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.12.2.1.11. Szokásos üzemi hőmérsékleti tartomány:… °C”

19. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.2–3.2.12.2.2.5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3.2.12.2.2. Érzékelők

3.2.12.2.2.1. Oxigénérzékelő: van/nincs (¹)

3.2.12.2.2.1.1. Gyártmány: …

3.2.12.2.2.1.2. Helye: …

3.2.12.2.2.1.3. Szabályozási tartomány: …

3.2.12.2.2.1.4. Típus vagy működési elv: …

3.2.12.2.2.1.5. Termékazonosító szám: …

3.2.12.2.2.2. NOx-érzékelő: van/nincs (¹)

3.2.12.2.2.2.1. Gyártmány: …

3.2.12.2.2.2.2. Típus: …

3.2.12.2.2.2.3. Helye: …

3.2.12.2.2.3. Részecskeérzékelő: van/nincs (¹)

3.2.12.2.2.3.1. Gyártmány: …

3.2.12.2.2.3.2. Típus: …

3.2.12.2.2.3.3. Helye: …”

20. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.4.1. és 3.2.12.2.4.2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3.2.12.2.4.1. Jellemzők (gyártmány, típus, áramlás, magas nyomás/alacsony nyomás/kettős nyomás stb.): …

3.2.12.2.4.2. Vízhűtéses rendszer (minden egyes pl. alacsony nyomású/magas nyomású/kettős nyomású kipufogógáz-visszavezetési rendszerre meg kell adni): van/nincs (¹)”

21. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.5–3.2.12.2.5.6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3.2.12.2.5. Párolgási kibocsátást csökkentő rendszer (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): van/nincs (¹)

3.2.12.2.5.1. A berendezések részletes leírása: …

3.2.12.2.5.2. A párolgási kibocsátást csökkentő rendszer rajza: …

3.2.12.2.5.3. Az aktív - széntartály rajza: …

3.2.12.2.5.4. A száraz aktív szén tömege: … g

3.2.12.2.5.5. A tüzelőanyag-tartály vázlatos rajza, a befogadóképesség és a tartályanyag feltüntetésével (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): …

3.2.12.2.5.6. A tüzelőanyag-tartály és a kipufogórendszer közötti hőpajzs leírása és vázlatos rajza: …”

22. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.6.4. és 3.2.12.2.6.5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3.2.12.2.6.4. A részecskeszűrő gyártmánya: …

3.2.12.2.6.5. Termékazonosító szám: …”

23. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.7–3.2.12.2.7.0.6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3.2.12.2.7. Fedélzeti diagnosztikai (OBD-) rendszer: van/nincs (¹): …

3.2.12.2.7.0.1. (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok száma a motorcsaládon belül

3.2.12.2.7.0.2. (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)

3.2.12.2.7.0.3. (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti azon motorcsalád száma, amelybe az alapmotor/a motorcsalád tagja tartozik: …

3.2.12.2.7.0.4. (Csak az Euro VI esetében) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5. cikke
(4) bekezdésének c) pontjában és 9. cikkének (4) bekezdésében előírt, az említett rendelet X. mellékletében a fedélzeti diagnosztikai rendszer jóváhagyása céljából meghatározott fedélzeti diagnosztikai dokumentációra

3.2.12.2.7.0.5. (Csak az Euro VI esetében) Adott esetben a gyártó hivatkozása a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára

3.2.12.2.7.0.6. (Csak az Euro VI esetében) Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor fedélzeti diagnosztikai rendszerének járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra”

24. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.7.6.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.12.2.7.6.3. Átfogó dokumentum, amely leírja a hibakeresésre és az MI működésbe hozására irányuló stratégia (rögzített számú vezetési ciklus vagy statisztikai módszer) keretében érzékelt valamennyi összetevőt, beleértve a vonatkozó másodlagosan érzékelt paraméterek jegyzékét minden, az OBD rendszerrel megfigyelt összetevő tekintetében. Valamennyi felhasznált OBD outputkód és formátum jegyzéke (és ezek magyarázata), hozzákapcsolva a kibocsátáshoz kapcsolódó egyedi erőátviteli összetevőket és a kibocsátástól független egyedi erőátviteli összetevőket, amennyiben az MI működésbe hozásának meghatározásához az adott összetevő megfigyelését használják, ideértve különösen a $05 üzemeltetési adatok, a $21-FF vizsgálati azonosítók, illetve a $06 üzemeltetési adatok átfogó kifejtését.

Olyan járműtípusok esetén, amelyek a Közúti járművek, a vezérlőrendszer-hálózat (CAN) diagnosztikája - 4. rész: a szennyezőanyag-kibocsátással összefüggő rendszerekre vonatkozó előírások ISO 15765-4 szabvánnyal összhangban álló kommunikációs kapcsolatot alkalmaznak, a $06 üzemeltetési adatok, a $00-FF vizsgálati azonosítók, üzemeltetési adatok átfogó kifejtését meg kell adni minden egyes OBD ellenőrzési azonosító tekintetében.”

25. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.7.6.4.1. pontjában foglalt táblázat címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.12.2.7.6.4.1. Könnyű személy- és haszongépjárművek”

26. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.12.2.8. Egyéb rendszer: …”

27. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a 3.2.12.2.8.2.2. pontot követően a következő 3.2.12.2.8.2.3–3.2.12.2.8.2.5. ponttal egészül ki:

„3.2.12.2.8.2.3. A használatkorlátozó rendszer típusa: visszaszámlálás után nincs motor-újraindítás/a motor tankolás után nem indul/tüzelőanyag-kizárás/teljesítménykorlátozás

3.2.12.2.8.2.4. A használatkorlátozó rendszer leírása

3.2.12.2.8.2.5. Annak az átlagos távolságnak megfelelő szint, amelyet a jármű teli tankkal meg tud tenni, azaz: … km”

28. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a következő 3.2.12.2.8.4. ponttal egészül ki:

„3.2.12.2.8.4. (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben): …”

29. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a 3.2.12.2.9.2. pontot követően a következő 3.2.12.2.10–3.2.12.2.11.8. ponttal egészül ki:

„3.2.12.2.10. Periodikusan regeneráló rendszer: (az alábbi adatokat meg kell adni minden önálló egységre)

3.2.12.2.10.1. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: ...

3.2.12.2.10.2. Az 1. típusú üzemi ciklusok vagy hasonló próbapadi ciklusok száma, amelyek két olyan ciklus között játszódnak le, amelyek alatt regenerálás történik az 1. típusú vizsgálatnak megfelelő körülmények között (a »D« távolság az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XXI. melléklet 6. almelléklet
1. függelék A6.App1/1. ábráján vagy (adott esetben) a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. melléklet
A13/1. ábráján): ...

3.2.12.2.10.2.1. Az alkalmazandó 1. típusú ciklus (adja meg az alkalmazandó eljárást: a XXI. melléklet
4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás): …

3.2.12.2.10.3. A regenerálási fázist tartalmazó két ciklus közötti ciklusok számának megállapítására használt módszer leírása: …

3.2.12.2.10.4. A regenerálás kiváltásához szükséges terhelés mértékét meghatározó paraméterek (azaz hőmérséklet, nyomás stb.): …

3.2.12.2.10.5. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. melléklet 3.1. szakasza szerinti vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: …

3.2.12.2.11. Fogyó reagenseket használó katalizátorrendszerek (az információkat az alábbiakban minden egységre külön meg kell adni): vannak/nincsenek (1)

3.2.12.2.11.1. A szükséges reagens típusa és koncentrációja: ...

3.2.12.2.11.2. A reagens szokásos üzemi hőmérsékleti tartománya: ...

3.2.12.2.11.3. Nemzetközi szabvány: ...

3.2.12.2.11.4. A reagens újratöltési gyakorisága: folyamatos/karbantartáskor (adott esetben):

3.2.12.2.11.5. Reagens kijelző (leírás és elhelyezkedés): ...

3.2.12.2.11.6. Reagens tartály

3.2.12.2.11.6.1. Űrtartalom: ...

3.2.12.2.11.6.2. Fűtési rendszer: van/nincs

3.2.12.2.11.6.2.1. Leírás vagy rajz: ...

3.2.12.2.11.7. Reagens adagoló egység: van/nincs (1)

3.2.12.2.11.7.1. Gyártmány: …

3.2.12.2.11.7.2. Típus: …

3.2.12.2.11.8. Reagens befecskendező (gyártmány, típus és elhelyezkedés): …”

30. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.15.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.15.1. Típusjóváhagyási szám a 661/2009/EK rendelet szerint: …”

31. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.16.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.16.1. Típusjóváhagyási szám a 661/2009/EK rendelet szerint: …”

32. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a 3.2.19.4.3. pontot követően a következő 3.2.20-3.2.20.2.4. ponttal egészül ki:

„3.2.20. Hőtárolásra vonatkozó információ

3.2.20.1. Aktív hőtároló berendezés: van/nincs

3.2.20.1.1. Entalpia: … (J)

3.2.20.2. Szigetelőanyagok

3.2.20.2.1. Szigetelőanyag: ...

3.2.20.2.2. Szigetelés térfogata: ...

3.2.20.2.3. Szigetelés tömege: ...

3.2.20.2.4. Szigetelés helye: ...”

33. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.3. Elektromos gép”

34. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.3.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.3.2. REESS”

35. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.4. Meghajtó energia-átalakítók kombinációi”

36. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.4.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.4.4. Az energiatároló eszköz leírása: (REESS, kondenzátor, lendkerék/generátor)”

37. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.4.4.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.4.4.5. Energia: … (REESS esetében: feszültség és kapacitás, amperóra 2 órára, kondenzátor esetében: J, ...)”

38. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.4.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.4.5. Elektromos gép (külön részletezze az egyes elektromos gépek típusát)”

39. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.5. A szén-dioxid-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromos fogyasztás/elektromos hatósugár meghatározásához a gyártó által megadott értékek és (adott esetben) az ökoinnovációk adatai (^o)”

40. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a 3.5.6.3. pontot követően a következő 3.5.7–3.5.8.3. ponttal egészül ki:

„3.5.7. A gyártó által megadott értékek

3.5.7.a. A CO₂-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsítás (nehézgépjárművek esetében, a 2017/2400 bizottsági rendelet 6. cikke alapján)

3.5.7.1. A vizsgálati jármű paraméterei

3.5.7.1.a. A szimulációs eszközre vonatkozó engedély száma:

3.5.7.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű

3.5.7.1.1.1. A ciklus energiaigénye: … J

3.5.7.1.1.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

3.5.7.1.1.2.1. f0: … N

3.5.7.1.1.2.2. f1: …N/(km/h)

3.5.7.1.1.2.3. f2: … N/(km/h)2

3.5.7.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

3.5.7.1.2.1. A ciklus energiaigénye: … J

3.5.7.1.2.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

3.5.7.1.2.2.1. f0: … N

3.5.7.1.2.2.2. f1: …N/(km/h)

3.5.7.1.2.2.3. f2: … N/(km/h)2

3.5.7.1.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben)

3.5.7.1.3.1. A ciklus energiaigénye: … J

3.5.7.1.3.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

3.5.7.1.3.2.1. f0: … N

3.5.7.1.3.2.2. f1: …N/(km/h)

3.5.7.1.3.2.3. f2: … N/(km/h)2

3.5.7.2. A vegyes CO₂-kibocsátás tömege

3.5.7.2.1. Belső égésű motor CO₂-kibocsátásának tömege

3.5.7.2.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): … g/km

3.5.7.2.1.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) (NEDC): …g/km

3.5.7.2.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): … g/km

3.5.7.2.1.2.1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben) (NEDC): …g/km

3.5.7.2.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) CO₂-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban

3.5.7.2.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): … g/km

3.5.7.2.2.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) (NEDC): …g/km

3.5.7.2.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): … g/km

3.5.7.2.2.2.1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben) (NEDC): …g/km

3.5.7.2.2.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): … g/km

3.5.7.2.2.3.1. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben) (NEDC): …g/km

3.5.7.2.3. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO₂-kibocsátásának tömege a töltést fogyasztó üzemmódban

3.5.7.2.3.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): … g/km

3.5.7.2.3.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) (NEDC): …g/km

3.5.7.2.3.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): … g/km

3.5.7.2.3.2.1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben) (NEDC): …g/km

3.5.7.2.3.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): … g/km

3.5.7.2.3.3.1. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben) (NEDC): …g/km

3.5.7.3. Elektromos járművek elektromos hatósugara

3.5.7.3.1. Tisztán elektromos járművek hatósugara tisztán elektromos hajtással

3.5.7.3.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): … km

3.5.7.3.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): … km

3.5.7.3.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) teljes elektromos hatósugara (All Electric Range, AER)

3.5.7.3.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): … km

3.5.7.3.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): … km

3.5.7.3.2.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): … km

3.5.7.4. Tüzelőanyag-cellás hibrid járművek (FCHV) tüzelőanyag-fogyasztása a töltést fenntartó üzemmódban

3.5.7.4.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): … kg/100 km

3.5.7.4.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): … kg/100 km

3.5.7.4.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): … kg/100 km

3.5.7.5. Elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása

3.5.7.5.1. Tisztán elektromos járművek vegyes elektromosenergia-fogyasztása (ECWLTC)

3.5.7.5.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): … Wh/km

3.5.7.5.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): … Wh/km

3.5.7.5.2. Használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás a töltést fogyasztó üzemmódban, ECAC,CD (vegyes)

3.5.7.5.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): … Wh/km

3.5.7.5.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): … Wh/km

3.5.7.5.2.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): … Wh/km

3.5.8. M1 kategóriájú járművek esetében a 443/2009/EK rendelet 12. cikke, illetve N1 kategóriájú járművek esetében az 510/2011/EU rendelet 12. cikke szerinti ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű: igen/nem (1)

3.5.8.1. M1 kategóriájú járművek esetében a 725/2011/EU rendelet 5. cikkében, illetve N1 kategóriájú járművek esetében a 427/2014/EU rendelet 5. cikkében említett, viszonyítási alapul vett gépjármű típusa/változata/kivitele (adott esetben):

3.5.8.2. Kölcsönhatások a különböző ökoinnovációs technológiák között: vannak/nincsenek (1)

3.5.8.3. Az ökoinnovációs technológiák használatával kapcsolatos kibocsátási adatok (a táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni) (w1)

	A	B	C	D	E	F	G	H
1.	Az öko- innová- ciós techno- lógiát jóvá- hagyó határo- zat (^w2)	Az öko- innová- ciós techno- lógia kódja (^w3)	1. A viszo- nyítási alapul vett jármű CO₂- kibocsá- tása (g/km)	2. Az öko- innovációs technoló- giával felszerelt jármű CO₂- kibocsátása (g/km)	3. A viszo- nyítási alapul vett jármű CO₂- kibocsá-tása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (^w4)	4. Az öko- innovációs technológiával felszerelt jármű CO₂- kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban	5. Használati tényező (usage factor, UF), azaz a technológia használatának időbeli részaránya a szokásos üzemeltetési körülmények között	A megtakarí- tott CO₂- kibocsá- tások ((1 – 2) – (3 – 4))*5
2.	xxxx/201x
3.
4.
5.	A megtakarított CO₂-kibocsátás összesen (g/km) (^w5)”

41. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 4.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.4. Tengelykapcsoló vagy tengelykapcsolók: ”

42. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet a 4.5.1. pontot követően a következő 4.5.1.1–4.5.1.5. ponttal egészül ki:

„4.5.1.1. Uralkodó jellegű üzemmód: van/nincs (1)

4.5.1.2. Legjobb üzemmód (ha nincs uralkodó jellegű üzemmód):

4.5.1.3. Legrosszabb üzemmód (ha nincs uralkodó jellegű üzemmód):

4.5.1.4. Névleges nyomaték:

4.5.1.5. A tengelykapcsolók száma: ”

43. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 4.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.6. Áttételi viszonyszámok

	A	B	C	D
1.	Sebesség- fokozat	Belső áttételi viszonyszámok (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a motoréhoz viszonyítva)	Végső áttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)	Összáttételi viszonyszám
2.	CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legnagyobb érték
3.	1
4.	2
5.	3
6.	…
7.	CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legkisebb érték Hátramenet”

44. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 6.6–6.6.5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6.6. Gumiabroncsok és keréktárcsák

6.6.1. Gumiabroncs/keréktárcsa kombináció(k)

6.6.1.1. Tengelyek

6.6.1.1.1. 1. tengely:

6.6.1.1.1.1. Gumiabroncs méretjelölése:

6.6.1.1.1.2. Terhelhetőségi jelzőszám:

6.6.1.1.1.3. Sebességkategória-jel (r):

6.6.1.1.1.4. Kerékpánt mérete(i):

6.6.1.1.1.5. Besajtolási mélység(ek):

6.6.1.1.2. 2. tengely:

6.6.1.1.2.1. Gumiabroncs méretjelölése:

6.6.1.1.2.2. Terhelhetőségi jelzőszám:

6.6.1.1.2.3. Sebességkategória-jel: …

6.6.1.1.2.4. Kerékpánt mérete(i):

6.6.1.1.2.5. Besajtolási mélység(ek):

stb.

6.6.1.2. Tartalékkerék, ha van:

6.6.2. A gördülési sugarak alsó és felső határértékei

6.6.2.1. 1. tengely: … mm

6.6.2.2. 2. tengely: … mm

6.6.2.3. 3. tengely: … mm

6.6.2.4. 4. tengely: … mm

stb.

6.6.3. A jármű gyártója által ajánlott abroncs - nyomásérték(ek): … kPa

6.6.4. Az első és/vagy hátsó tengelyen a gyártó ajánlása szerint a járműtípushoz alkalmazható lánc/abroncs/keréktárcsa-kombináció: …

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. december 16. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek