292/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet
a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet módosításáról1
2018.12.29.
1. § A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § Az egyetemes postai szolgáltatások keretében küldeményenkénti díjszabás szerint feladott küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat – az adott alkalommal feladásra kerülő küldeményekhez igazodó mennyiségben – e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a postai szolgáltató díjmentesen bocsátja rendelkezésre. E nyomtatványokat a postai szolgáltató által kitöltendő adatok kivételével hiánytalanul, kitöltötten kell a küldemény feladásakor a postai szolgáltató számára átadni.”
„(1) A postai küldeményt a címzett vagy e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az egyéb jogosult átvevő részére kell kézbesíteni. Egyéb jogosult átvevőnek a 15. § (4) bekezdése és a 16. § (4) bekezdése szerinti alkalmi átvevő, a 16. § (3) bekezdésében meghatározott helyettes átvevő, a 19. §-ban meghatározott meghatalmazott, valamint a 20. §-ban meghatározott közvetett kézbesítő minősül. A postai küldemény feladója a postai küldemény feladásakor utólagosan igazolható módon tett nyilatkozatában rendelkezhet úgy, hogy az egyéb jogosult átvevői kör vonatkozásában a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeknek a postai küldemények kézbesítésére vonatkozó részében meghatározottak szerint korlátozó intézkedést alkalmazzon.”
„(7) A postai küldemény kézbesítésével vagy kézbesítési kísérletével kapcsolatos tények igazolása, valamint a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó többletszolgáltatás teljesítése érdekében a postai szolgáltató az erre rendszeresített technikai eszközzel hely és időpont adatokat is rögzíthet.”
„(6) A postai küldemény érkezéséről szóló értesítés céljából
a) a postai szolgáltatási szerződés létrejöttekor a feladó, vagy
b) a postai szolgáltatáshoz igénybevett kiegészítő szolgáltatás megrendelésekor a címzett írásban
a postai szolgáltató rendelkezésére bocsáthatja a címzett mobiltelefonszámát vagy elektronikus levélcímét vagy az az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hivatalos elérhetőségét (a továbbiakban együtt: elektronikus elérhetőség). A postai szolgáltató a Postatv. 41. § (3) bekezdésében valamint az e rendeletben az értesítő elhelyezésére vagy hátrahagyására vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy a küldemény érkezéséről ezen az elektronikus elérhetőségen értesítheti a címzettet. (7) Amennyiben a postai szolgáltató a postai küldemények érkezéséről a (6) bekezdés szerinti elektronikus elérhetőségen értesíti a címzettet, ugyanabban az értesítésben – könyvelt postai küldemények esetében legalább a küldemények egyedi azonosító jelzésének külön-külön történő feltüntetésével – több azonos fajtájú küldemény érkezéséről is adhat tájékoztatást, ha az érintett postai küldemények kézbesítési kísérletének napja, valamint átvételi helye és időtartama azonos.”
„(5a) Saját kezű aláírásnak minősül az is, ha a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítési okiraton vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközzel rögzítendő adatként, továbbá a tértivevényen vagy a tértivevénynek megfelelő elektronikus dokumentumon rögzítendő adatként a személyét hitelesen, utólag általa nem vitatható módon tanúsító jelzést helyez el. A jelzés használatának részletes szabályait a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben határozza meg. A jelzés hitelességét tanúsító okiratot a címzett vagy egyéb jogosult átvevő és a postai szolgáltató a jelzés utolsó használatát követő három évig köteles megőrizni.”
„(5b) Tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldemény kézbesítésekor a küldemény átvételének igazolásaként a tértivevénynek vagy a tértivevénynek megfelelő elektronikus dokumentumnak tartalmaznia kell az átvevő személy olvasható nevét, továbbá azon az átvevő saját kezű aláírásán túl – kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át – fel kell tüntetni az átvétel jogcímét is.”
[Nem minősül a küldemény átvétele megtagadásának, amennyiben]
„b) a címzetten és meghatalmazotton kívüli egyéb jogosult átvevő nem kívánja átvenni a küldeményt, vagy elzárkózik a kézbesítéskor esedékes díj megfizetésétől, az átvétel jogcímének vagy személyazonosságának igazolásától, továbbá a kézbesítési okirat, a tértivevény vagy a tértivevénynek megfelelő elektronikus dokumentum aláírásától vagy az átvétel során feltüntetendő adatok rögzítésétől.”
„26/A. § A Postatv. 41. § (11) bekezdése szerinti eszköz- és rendszerkövetelmények teljesülése abban az esetben megfelelő, amennyiben a felhasznált eszköz és informatikai rendszer biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint annak észrevétlen módosítását. A felhasznált eszköznek és informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a postai szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.”
„28. § (1) A hivatalos irat feladójának a) a küldeményen szereplő címzés mellett, továbbá
b) ha a feladó a feladást igazoló okiratként a postai szolgáltató és a feladó által is elektronikusan visszakereshető, elektronikus formában rögzített adatbázist alkalmaz, ez esetben az e feladást igazoló okiraton is
meg kell jelölnie, hogy sikertelen személyes kézbesítési kísérlet esetében milyen adattartalmú tájékoztatással kell a címzettet a hivatalos irat érkezéséről értesíteni.
(2) A hivatalos irat tértivevényének tartalmi és formai követelményeit az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés tartalmazza.”
„(1) Hivatalos irat kézbesítésekor a küldemény átvételének igazolásaként a kézbesítési okiraton, vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön, a tértivevényen az átvevő saját kezű aláírásán túl fel kell tüntetni az átvevő személy olvasható nevét, az átvevő személyazonosságát igazoló okmány elnevezését, betűjelét, számát és – kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át – az átvétel jogcímét is, valamint helyettes átvevőnek történő átadás esetén a hozzátartozói jogcímet is.”
[Az értesítőnek tartalmaznia kell:]
„i) a küldemény átvételére való jogosultság e rendeletben meghatározott jogcímeiről és a jogosultság igazolásának módjáról szóló, a postai szolgáltató általános szerződési feltételeinek a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseiben foglalt tájékoztató tartalom elérhetőségét, valamint amennyiben a küldeményt kizárólag a címzett veheti át, az erre vonatkozó figyelmeztetést,”
[Az értesítőnek tartalmaznia kell:]
„k) a küldemény kézbesítési kísérletét végző kézbesítő olvasható nevét vagy a személyazonossága azonosítását lehetővé tévő egyéb jelzést,”
„(4) A feladó legkésőbb 2020. január 1-ig köteles a saját költségén gondoskodni az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben a hivatalos irat feladásához rendszeresített és kötelezően alkalmazandó tértivevény tartalmi és formai követelményeinek megfelelő tértivevény előállításáról. A feladónak a tértivevényen minden esetben meg kell jelölnie, hogy sikertelen személyes kézbesítési kísérlet esetében milyen adattartalmú értesítést kell a címzett részére hátrahagyni.”
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.