BÜ BH 2018/3
BÜ BH 2018/3
2018.01.01.
Nem követi el a közúti baleset gondatlan okozásának vétségét az, aki az előtte haladó, váratlanul féktávolságon belül elé kanyarodó kerékpárost elüti, akkor sem, ha a baleset nagyobb – az előzés esetén megkívánt – oldaltávolság tartásával elkerülhető lett volna [Btk. 235. § (1) bek., (2) bek. b) pont; KRESZ 3. § (1) bek., 29. § (1) bek., 31. § (1) bek. b) pont, 34. § (1) bek. d) pont].
[1] A járásbíróság a 2015. szeptember 15-én, nyilvános tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében [Btk. 235. § (1) bek., (2) bek. b) pont].
[2] Ezért őt 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy végrehajtás elrendelése esetén azt fogházban rendeli végrehajtani, és a terhelt legkorábban a szabadságvesztés fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[3] A terheltet előzetes mentesítésben részesítette.
[4] Az elsőfokú bíróság ítélete – fellebbezés hiányában – 2015. szeptember 15-én jogerőre emelkedett.
[5] A jogerős ítéleti tényállás szerint a terhelt 2014. szeptember 24-én 15 óra 9 perc körül lakott területen kívül közlekedett mintegy 60-65 km/óra menetsebességgel személygépkocsival.
[6] A terhelt által vezetett járművel azonos irányba és a menetirány szerinti jobb oldali forgalmi sáv széléhez húzódva, annak külső vonalától befelé mintegy egyméteres sávszélességet elfoglalva kerékpározott zöld színű láthatósági mellényt viselve a sértett mintegy 8-16 km/óra sebességgel.
[7] A terhelt jelentős mértékű figyelmetlensége következtében – jó látási viszonyok mellett – a belátható egyenes útszakaszon csak akkor észlelte az előtte kerékpározó sértettet, amikor az szabálytalanul, a jobb oldali forgalmi sáv széléről balra kanyarodásba kezdett, lényegében az útkereszteződés torkolati részének kezdetével egy vonalban.
[8] Az adott útszakaszon a terhelt és a sértett által használt forgalmi sáv 3,2 méter, míg a bal oldali forgalmi sáv 3,4 méter szélességű. Az úttestet jobbról 0,4 méter széles kavicsos felületű, balról 0,8 méter széles füves felületű útpadka határolja. Jobbról 4,6 méter széles és 1,2 méter mélységű útárok következik, majd azon túl mezőgazdasági terület húzódik. Az útkereszteződés T alakzatú, oda behajtva egy földes úton lehet tovább közlekedni.
[9] Amikor a sértett az úttest széléről folyamatos haladással megkezdte a balra kanyarodást a betorkolló út irányába, a terhelt által vezetett jármű a sértett kerékpárja mögött mintegy 14-15 méter távolságra, a későbbi ütközési helytől 15-16 méter (időben 0,8-0,9 secundum) távolságra közlekedett a személygépkocsi bal oldali síkjával a sávokat elválasztó terelővonalhoz közel. A sértetti járműhöz viszonyítva ekkor az oldaltávolság mintegy 0,5-0,6 méter lehetett.
[10] A veszélyhelyzet kialakulásakor – a terhelt által vezetett jármű haladási sebességéhez tartozó 35-44 méter féktávolságra tekintettel – féktávolságon belüli helyzetben alakult ki a veszélyhelyzet.
[11] A terhelt észlelte, hogy a sértett kerékpárjával behalad az általa vezetett jármű síkjába, ezért azonnal az ABS-szel felszerelt gépjárművel vészfékezést alkalmazott, azonban az ütközést nem tudta elkerülni, és a jobb oldali forgalmi sáv szélétől számítva mintegy 1,5 méter oldaltávolságra behaladó kerékpárnak nekiütközött. Elsődlegesen a gépjármű vészhárító jobb oldali sarokrésze érintkezett a már befordított első kerék mögötti kerékpárváz idommal, ennek következtében a kerékpár első sárvédője is kimozdult eredeti helyzetéből (elsődleges ütközés). A további mozgásfolyamat során a kerékpár bal oldali kormányvége, továbbá a sértett bal könyöke és bal lábszára érintkezett a gépjármű jobb oldali elemeivel. Az ütközési erőhatások ellenére a sértett mindvégig a kerékpárján maradt, de annak jobbra irányuló (az óramutató járásával egyező irányú) függőleges tengely körüli elfordulása miatt végigsodródott a terhelti jármű jobb oldalán, majd pedig a jobb oldali útárokba vágódott. A terhelt járműve az ütközési helytől az elejével mintegy 19,4 méterre állt meg kissé jobbra tartó irányba.
[12] A baleset során a sértett olyan súlyos, az élettel többszörösen összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett (többek között összetett koponya-agy sérülést, szabad mellűri és szívburokzsáki bevérzést eredményező áthatoló jellegű szívsérülést, a főverőér áthatoló sérülését, továbbá a mellkas instabilitását okozó többszörös ablakos jellegű bordatöréseket, a tüdő átszúrt jellegű sérülését), melyek miatt a helyszínen a baleseti sérülések miatt előállt soksérüléses állapot miatt elhunyt.
[13] Az elsőfokú ítélet megállapítása szerint a balesetet előidéző veszélyhelyzet két mozzanatból jött létre, egyrészt a terhelt figyelmetlen vezetése folytán kellő időben nem készült fel arra, hogy előzési manővert kell a szabályoknak megfelelően végrehajtani, a sértetti kerékpárost csak akkor észlelte, amikor az irányt változtatott. Ezen túlmenően a sértett is a szabálytalan irányváltoztatásával ugyancsak közrehatott a közlekedési veszélyhelyzet kialakulásában. Amennyiben a terhelt figyelmes vezetés mellett kellő időben észleli a kerékpárost és felkészül az előzési szabályoknak megfelelő, 1-1,5 méteres oldaltávolság alkalmazásával történő végrehajtásra, illetve amennyiben a sértett az irányváltoztatást a szabályoknak megfelelően kezdi meg, és a balra kanyarodást is az előírások szerint hajtja végre (kellő időben a felezővonal mellé húzódás, hátra tekintés) a baleseti szituáció nem alakul ki.
[14] Az ütközés akkor is elmaradt volna – szabálytalan sértetti közlekedés ellenére –, ha a terhelt az 1-1,5 méteres oldaltávolságot tartja, mert abban az esetben a veszélyzónából az ütközési hely előtt kihaladt volna.
[15] A terhelt a magatartásával megszegte a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjának előírásait (Az előzési szabályok megsértését azért nem lehet felhívni, mert a terhelt nem is készült és kezdett előzési manőverbe, hanem csak figyelmetlenül haladt folyamatosan.).
[16] A sértett úgyszintén megszegte a KRESZ előírásait, a 29. § (1) bekezdését (szabálytalan irányváltoztatás), továbbá a 31. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulatát (a balra bekanyarodás szabályos végrehajtása).
[17] A bíróság arra vonatkozóan nem tett ténymegállapítást, hogy a sértett karral irányjelzést egyáltalán alkalmazott-e, mert a peradatok alapján ez nem tisztázható.
[18] Az ügyben meghozott jogerős elsőfokú ítélet ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, felmentése érdekében a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból.
[19] Álláspontja szerint a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a veszélyhelyzetet a sértett idézte elő, mégpedig azon magatartásával, hogy a terhelt gépkocsija elé szabálytalan irányváltással, váratlanul behaladt. A sértett ezen, a KRESZ 29. § (1) bekezdésébe ütköző magatartása hiányában a baleset nem következett volna be, a terhelt elhaladt volna a sértett mellett. A terhelt terhére ugyanis nem állapítható meg olyan KRESZ-szabályszegés, amely a veszélyhelyzet kialakulásával okozati összefüggésben állna. A jogerős ítéletben megjelölt azon magatartás, hogy a terhelt kellő időben nem készült fel arra, hogy 1-1,5 méter oldaltávolság tartásával előzési manővert kell végrehajtania, a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt szabály megszegését nem alapozza meg, mivel a megfelelő oldaltávolság tartását a KRESZ 34. § (1) bekezdés d) pontja az előzés során a megelőzendő jármű mellett írja elő.
[20] Ezért a terhelt bűncselekmény hiányában való felmentését indítványozta.
[21] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokainál fogva fenntartotta.
[22] A terhelt védője a kézbesített felülvizsgálati indítvánnyal egyetértett.
[23] A Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt – kizáró rendelkezés hiányában – tanácsülésen bírálta el.
[24] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. § (4) és (5) bekezdés] bírálta felül.
[25] Ennek során az ügyész által a terhelt javára bejelentett felülvizsgálati indítványt alaposnak találta a következő indokok alapján.
[26] A Btk. 235. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak a megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból a halálát okozza. A törvényi szabályozásból következően a büntetőjogi felelősség megállapításának feltétele a közúti közlekedés szabályainak a vétkes megszegése; a szabályszegéssel okozati összefüggésben baleset, halál bekövetkezése és az, hogy az eredmény tekintetében az elkövető gondatlan bűnössége megállapítható legyen.
[27] A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedési szabályok megszegése. A Btk. 235. §-a szerinti bűncselekmény keretrendelkezés, a közúti közlekedési szabályokon elsősorban a KRESZ, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb rendelkezéseket kell érteni.
[28] Az irányadó tényállásból tényként megállapítható, hogy a kora délutáni órákban jó látási viszonyok mellett azonos irányba haladt a terhelt az általa vezetett gépjárművel, előtte pedig a menetiránya szerinti jobb oldali forgalmi sáv széléhez húzódva, annak külső vonalától befelé mintegy egyméteres sávszélességet elfoglalva kerékpározott a sértett.
[29] A jogerős ítéleti tényállás tartalmazza, hogy az objektív veszélyhelyzet akkor alakult ki, amikor a sértett megkezdte a balra bekanyarodást. Ekkor a terhelt által vezetett jármű az ütközési helytől 15-16 méter (időben 0,8-0,9 secundum) távolságra közlekedett. Erre figyelemmel viszont a terhelt terhére a szükséges elhárítás hiánya nem róható, tekintettel arra, hogy ezen távolság az ítéleti tényállásban rögzített, a terhelt haladási sebességéhez tartozó féktávolságnál (35-44 méter) rövidebb, vagyis féktávolságon belüli helyzetben alakult ki a veszélyhelyzet. A lakott területen kívül az 1. sorszámú Módszertani útmutató alapján az alapreakció idő (1,0 secundum) is meghaladja a 0,8-0,9 secundumot.
[30] A tényállás szerint a terheltnek tehát 0,8-0,9 másodperc alatt észlelve és cselekedve kellett volna a szabálytalanul közlekedő sértett előtt megállni. A sértett ugyanis az irányváltoztatást a szabályoknak nem megfelelően kezdte meg, a balra kanyarodást az előírásoknak nem megfelelően hajtotta vége (nem kellő időben húzódott a felezővonal mellé, nincs adat arra, hogy hátratekintett-e, illetve kézzel jelezte-e volna korábban a balra kanyarodási szándékát.).
[31] Mindezt a jogerős elsőfokú ítélet is megállapította, hiszen rögzítette, hogy a sértett úgyszintén megszegte a KRESZ előírásait, a 29. § (1) bekezdését (szabálytalan irányváltoztatás), továbbá a 31. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulatát (a balra bekanyarodás szabályos végrehajtása).
[32] Ekként helyesen állapította meg az ügyészség, hogy a veszélyhelyzetet a sértett idézte elő, azzal, hogy a terhelt gépkocsija elé szabálytalan irányváltoztatással behaladt.
[33] Jelen esetben ugyanis a terheltnek nem volt indoka a sebesség mérséklésére, amikor pedig a terhelt a sértett kerékpárral történő behaladását észlelte, azonnal fékezett. Ekkor azonban már a vészfékezéshez rendelkezésre álló féktávolságon belül volt a terhelt.
[34] Ebből következően a terhelt a KRESZ-nek sem általános, sem speciális közlekedési szabályát nem sértette meg.
[35] A Kúria ezért megállapította, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége bűncselekmény tekintetében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor; cselekménye sem ezt, sem más bűncselekményt nem valósított meg.
[36] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek a vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a támadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, s a terheltet a törvénynek megfelelő határozatot hozva a Be. 331. § (1) bekezdése, illetőleg a Be. 6. § (3) bekezdés a) pont első fordulata alapján bűncselekmény hiányában felmentette az ellene emelt halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vádja alól.
(Kúria Bfv. II. 361/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás