• Tartalom

BK ÍH 2018/3.

BK ÍH 2018/3.

2018.03.01.
A halál tényének közokirattal történő igazolása esetén a bíróságnak az eljárás megszüntetéséről kell rendelkeznie [Be. 267. § (1) bekezdés c) pont, Be. 332. § (1) bekezdés a) pont, Be. 373. § (1) bekezdés I./a) pont].
A törvényszék a büntetőügy elkülönítését követően végzésével a VII. r. ukrán állampolgár vádlott ellen indult büntetőeljárást a terhelt halála miatt megszüntette a Be. 332. § (1) bekezdés a) pont alapján.
A végzés ellen annak kihirdetését követően az ügyész jelentett be fellebbezést megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezés érdekében. Jogorvoslati nyilatkozatát arra alapozta, hogy L. R. nyomozási iratok között rendelkezésre álló tanúvallomása kétségessé teszi a terhelt tekintetében kiállított halotti anyakönyvi kivonat valóságtartalmát, valamint a megalapozott döntéshez szükség lett volna valamennyi ukrán hatóságtól beszerzett összes okirat lefordíttatására is, melyet a törvényszék azonban nem várt be. Fellebbezését írásban is indokolta, melyben részletesen számba vette azon bizonyítékokat melyek észszerű kételyt ébresztettek a vádlott halála tekintetében. A fellebbviteli főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék végzését a Be. 376. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra.
Az ügyész fellebbezése nem alapos.
Az ítélőtábla az ügyészi fellebbezést a Be. 360. § (1) bekezdés g) pont szerinti tanácsülésen bírálta el.
A törvényszék a perrendi szabályok megtartásával rendelkezett a VII. r. vádlott tekintetében büntetőügy elkülönítéséről, melyet követően ugyancsak helytállóan döntött – a kötelező védelem miatt – e vádlott meg nem jelent meghatalmazott védője helyett más, jelenlévő és kizárással nem érintett védő kirendeléséről.
Az elsőfokú bíróság pontosan tüntette fel azon vádirati tényállásokat is a fellebbezéssel támadott határozatában, melyekkel a VII. r. vádlott érintett volt.
Mindezeket követően az elsőfokú bíróság alapos indokolással, törvényesen döntött a vádlott tekintetében az eljárás megszüntetéséről. A Btk. 25. § a) pontja alapján a büntethetőséget megszünteti az elkövető halála. A halál tényét közokirattal kell bizonyítani, ezért be kell szerezni a halotti anyakönyvi kivonatot.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 323. §-a értelmében közokirat minden olyan papíralapú okirat, amelyet hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. A közokiratot az ellenkező bizonyításig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A közokirat a benne foglalt tények valóságát ugyanakkor csak akkor bizonyítja, ha maga a hatóság tanúsítja a tények fenn- vagy fenn nem állását és ezt közhitelesen igazolja. Ellenbizonyításnak közokirattal szemben is van helye, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza.
A törvényszék iratbeszerzési kötelezettségének eleget tett, és rendelkezésre állt a vádlottnak mind az ukrán, mind pedig a magyar hatóságok által kiállított halotti anyakönyvi kivonata. Mindezek alapján megállapítható, hogy a VII. r. vádlottal azonos személyi adatokkal rendelkező személy 2016. július 26. napján B. településen (Kárpátalja, Ukrajna) elhalálozott. Az okiratok valódisága felől kétség nem merült fel.
A halál tényének közokirattal történő igazolása esetén a bíróságnak az eljárás megszüntetéséről kell rendelkeznie, amely az eljárás valamennyi (jelen esetben bírósági) szakaszában fennálló kötelezettsége [Be. 267. § (1) bekezdés c) pont, Be. 332. § (1) bekezdés a) pont, Be. 373. § (1) bekezdés I./a) pont].
A törvényszék tehát nem tett mást, mint a törvényben rögzített büntethetőséget megszüntető ok fennállása folytán, a perrendi szabályokat maradéktalanul betartva, a vádlottal szemben az eljárást megszüntette.
Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy az ügyészi fellebbezésben megjelöltek ellenőrzése a törvényszék előtt folyamatban lévő eljárás keretein messze túlmutatnak. Emellett a több vádlottat számláló büntetőügy nem lehet színtere a közokirattal szemben ellenbizonyításnak, különös figyelemmel arra, hogy a közokiratban foglalt tényeket nem a törvényszék tanúsította és igazolta közhitelesen. Az ellenbizonyítás esetleges sikeressége folytán a tanúsított adatok téves voltát a bíróság jelen eljárás keretei között nem állapíthatja meg, és azokat nem is korrigálhatja. Természetesen a büntetőeljárási törvény szabályaival összhangban értékeli a bíróság a bizonyítékokat, és dönt arról, hogy mely bizonyítékot fogad el, és mely bizonyítékot nem. A kifejtettek miatt azonban jelen helyzetben ilyen mérlegelés fel sem merülhetett, melyen a további okiratok fordításának bevárása sem változtat, ezért magalapozottan került sor a vádlott halának megállapítása folytán az eljárás megszüntetésére.
A törvényszék határozata ügydöntő, amelynek jelen végzéssel történő jogerőre emelkedése nem zárja ki azonban azt, hogy a jövőben perdöntő jelentőségű, új bizonyíték ismertté válása esetén rendkívüli jogorvoslati eljárás kezdeményezhető lenne.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék végzését a Be. 360. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 371. § (1) bekezdésének alkalmazásával helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Bf.II.5/2018/2.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére