BÜ BH 2018/303
BÜ BH 2018/303
2018.11.01.
A bűntettesek nyilvántartási rendszerébe való bejegyzés [2009. évi XLVII. tv. 7. § a) pont, 8. § (2) bek.] nem konstitutív hatályú, vagyis a büntetőjogi felelősségre, a kiszabott büntetésre vagy alkalmazott intézkedésre vonatkozó tényeket nem a nyilvántartásba való bejegyzés (vagy törlés), hanem a bíróság jogerős határozata keletkezteti [2009. évi XLVII. tv. 10. §].
[1] A K.-i Járásbíróság mint fiatalkorúak bírósága a 2017. június 14. napján tartott tárgyaláson meghozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett ítéletével az R.-i Járásbíróság ítéletének próbára bocsátó rendelkezését – az abban az ügyben II. r. – fiatalkorú terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette.
[2] A fiatalkorú terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli – egy esetben folytatólagosan elkövetett – testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) bek., (2) bek.], zaklatás vétségében [Btk. 222. § (2) bek. b) pont], 4 rendbeli – egy esetben folytatólagosan elkövetett – becsületsértés vétségében [Btk. 227. § (1) bek., (2) bek.] és lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. be) alpont]. Ezért, valamint a próbára bocsátással érintett társtettesként elkövetett lopás bűntette [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pont, (4) bek. b/1) alpont] és lopás vétsége [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és i) pont] miatt – halmazati büntetésül – tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását egy év hat hónap próbaidőre felfüggesztette és megállapította, hogy a terhelt a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A szabadságvesztést végrehajtása esetére fiatalkorúak fogházában rendelte végrehajtani azzal, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költségről és a lefoglalt bűnjelről.
[3] A jogerős ítélet történeti tényállása szerint a fiatalkorú terhelt a terhére megállapított bűncselekményeket 2015. szeptember 15. és 2016. június 22. napja között valósította meg. Az ítélet egyúttal a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállást is tartalmazza.
[4] A próbára bocsátással érintett ügyben az I. r. terhelt tekintetében védelmi fellebbezés alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2016. május 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett I. r. terhelt, és – a jogerő feloldása mellett – a fellebbezéssel nem érintett fiatalkorú II. r. terhelt vonatkozásában is hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
[5] A bíróság jogerős ítélete ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő – a Be. 431. §-a szerint – jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében. Azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 436. §-a alapján állapítsa meg, hogy a jogerős határozatnak az R.-i Járásbíróság ítélete próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyező rendelkezése, valamint a halmazati büntetés a hatályon kívül helyezett próbára bocsátással érintett társtettesként elkövetett lopás bűntettére és lopás vétségére vonatkozó részében törvénysértő.
[6] Indokai szerint a járásbíróság figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy az ügyek egyesítésének elrendelését megelőzően a fiatalkorú terheltet próbára bocsátó jogerős ügydöntő határozatot – a jogerő feloldásával – a másodfokon eljáró törvényszék hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, ezért a Be. 265. § (2) bekezdésében írt törvényi feltételek az egyesítés időpontjában nem álltak fenn. A hatályon kívül helyezéssel a jogerős ügydöntő határozatnak a büntetőjogi felelősség megállapítására és a joghátrány kiszabására vonatkozó rendelkezései is hatályukat vesztették. Ebből következően olyan határozat, amely a Be. 330. § (4) bekezdése szerint a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezésére – és azzal összefüggésben a próbára bocsátás körébe eső bűncselekmények miatt halmazati büntetés kiszabására – vonatkozó kényszert teremtett volna, a fiatalkorú terhelt újabb büntetőügyének jogerős elbírálásakor nem létezett.
[7] Ehhez képest eljárásjogilag törvénysértő volt a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezése, amely egyúttal törvénysértő ügydöntő határozat meghozatalát eredményezte. A bíróság az eljárási szabálysértés további jogi következményeként olyan bűncselekményeket vont az együttes elbírálás körébe, és olyan bűncselekmények miatt is szabott ki halmazati büntetést, amelyek miatt a fiatalkorú terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítása és próbára bocsátása meg sem történt.
[8] Miután azonban a próbára bocsátást kimondó rendelkezés törvénysértő hatályon kívül helyezése a fiatalkorú terhelttel szemben törvénysértő nemű vagy tartamú büntetést nem eredményezett, e törvénysértés miatt – arra is figyelemmel, hogy a Be. 416. §-ában felsorolt egyéb felülvizsgálati ok sem áll fenn – felülvizsgálati eljárásnak nincs helye, és ebben a kérdésben perújítás vagy a különleges eljárás sem folytatható.
[9] Ehhez képest a próbára bocsátást kimondó rendelkezés jogerős határozattal történt törvénysértő hatályon kívül helyezése ellen csak a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak van helye.
[10] A fiatalkorú terhelttel szemben a terhére rótt bűnhalmazat miatt egyébként is halmazati büntetést kellett kiszabni, s az így megállapított tíz hónapi, egy év hat hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezésére és az azzal összefüggő kötelező halmazati büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása mellett is törvényes.
[11] A Kúria az ügyben a Be. 434. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.
[12] A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatban foglaltakkal egyező tartalommal, a terhelt védője pedig ahhoz csatlakozva szólalt fel. A terhelt védője felszólalásában a kiszabott büntetés enyhítését is kérte.
[13] A legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata alapos.
[14] A Be. 431. §-a alapján a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg.
[15] A K.-i Járásbíróság támadott ítélete jogerős, ekként rendes perorvoslattal nem támadható, továbbá ügydöntő határozat, viszont a kifogásolt törvénysértés más rendkívüli jogorvoslattal nem sérelmezhető, így felülvizsgálati indítvány benyújtására sem teremt alapot.
[16] Ekként amiatt a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak van helye.
[17] A legfőbb ügyész álláspontja érdemben is helytálló.
[18] A Btk. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerint a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik.
[19] A Be. 265. § (2) bekezdése szerint, ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott ellen újabb eljárás indul, az ügyeket egyesíteni kell, és az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el. A Btk. 66. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetre a Be. 330. § (4) bekezdése azt írja elő, hogy ha a bíróság a terhelt bűnösségét a próbára bocsátás ideje alatt elkövetett bűncselekmény miatt állapítja meg, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi és halmazati büntetést szab ki, vagy fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet [Btk. 116. § (3) bek.].
[20] Az ügy irataiból kitűnően a bűnügyi nyilvántartásból 2017. január 19. napján beszerzett adatok azt rögzítették, hogy a fiatalkorú terheltet korábban az R.-i Járásbíróság próbára bocsátotta, amelyre figyelemmel a K.-i Járásbíróság 2017. május 9. napján megkereste az R.-i Járásbíróságot annak közlése végett, hogy a próbára bocsátás megszüntetésre került-e. Az adatkérés időpontjában a bűntettesek nyilvántartásában a fiatalkorú terhelt próbára bocsátással zárult korábbi ügyére vonatkozó adat téves hatósági bejegyzés volt. Arra nézve ugyanis – a hatályon kívül helyezés folytán – a nyilvántartás feltételei már nem álltak fenn [2009. évi XLVII. tv. 8. § (2) bek.]. Az R.-i Járásbíróság tájékoztatása ellenére az alapügyben nem került sor a törvényszék hatályon kívül helyező végzésének beszerzésére.
[21] A K.-i Járásbíróság az R.-i Járásbíróság ítéletében elrendelt próbára bocsátás megszüntetése miatt a K.-i Járásbíróságon iktatott ügyet a Be. 265. § (2) bekezdése alapján az előtte folyamatban lévő ügyhöz egyesítette, majd ügydöntő határozatában a próbára bocsátást kimondó rendelkezést a Be. 330. § (4) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, a próbára bocsátást megszüntette, és a fiatalkorú terhelttel szemben a próbára bocsátással érintett cselekmények miatt is halmazati büntetést szabott ki.
[22] Ehhez képest a K.-i Járásbíróság figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy az ügyek egyesítésének elrendelését megelőzően a fiatalkorú terheltet próbára bocsátó jogerős ügydöntő határozatot – a jogerő feloldásával – a törvényszék hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, ezért a Be. 265. § (2) bekezdésében írt törvényi feltételek az egyesítés időpontjában nem álltak fenn.
[23] A hatályon kívül helyezéssel a jogerős ügydöntő határozatnak értelemszerűen a büntetőjogi felelősség megállapítására és a joghátrány kiszabására vonatkozó rendelkezései is hatályukat vesztették a fiatalkorú terhelt esetében is. Ebből következően olyan ügydöntő határozat, amely a Be. 330. § (4) bekezdése szerint a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezésére – és azzal összefüggésben a próbára bocsátás körébe eső bűncselekmények miatt halmazati büntetés kiszabására – vonatkozó anyagi jogi kényszert teremtett volna, a fiatalkorú terhelt újabb büntetőügyének jogerős elbírálásakor már nem létezett. Megjegyzi a Kúria, hogy ez a ténybeli helyzet nem csupán az elbírálás és a bűnügyi nyilvántartásból való lekérdezés (2017. január 19.), hanem valójában már az alapügy bírósághoz érkezésének (2016. július 12.) időpontjában adott volt.
[24] Ekként a Kúria a Be. 436. §-a alapján megállapította, hogy a K.-i Járásbíróság ítéletének az R.-i Járásbíróság ítélete próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyező és a próbára bocsátást megszüntető rendelkezése, továbbá a halmazati büntetésnek a próbára bocsátással érintett cselekményre történő hivatkozása törvénysértő.
[25] A fiatalkorú terhelt esetében a terhére rótt bűncselekmények miatt – a próbára bocsátás megszüntetése nélkül is – a Btk. 81. § (1)–(3) és a 123. § (1) bekezdése alkalmazásával kiszabott halmazati büntetés törvényes.
[26] Az elbírált cselekmények jellegére, többszörös halmazatára, a folytatólagos elkövetésre is tekintettel a büntetési célok elérését az eljárt bíróság által kiszabott büntetés biztosítja, annak enyhítésére nincs törvényi indok.
[27] Végül rámutat a Kúria arra, hogy a bűntettesek nyilvántartási rendszerébe való bejegyzés [2009. évi XLVII. törvény 7. § a) pont, 8. § (2) bek.] nem konstitutív hatályú, vagyis a büntetőjogi felelősségre, a kiszabott büntetésre vagy alkalmazott intézkedésre vonatkozó tényeket nem a nyilvántartásba való bejegyzés (vagy törlés), hanem a bíróság jogerős határozata keletkezteti (2009. évi XLVII. tv. 10. §). Ily módon nyilvánvalóan téves a valós – és a bíróság hivatalos tudomása szerinti – tények figyelmen kívül hagyásával ezzel ellentétes értelmet tulajdonítani a Btk. 97. § (2) bekezdésének a próbára bocsátás megszüntetése anyagi és eljárásjogi előfeltételeinek fennállta körében.
(Kúria Bt. III. 1.929/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás