• Tartalom
Oldalmenü

306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról1

2019.01.01.

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a), d), k), m) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 12. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

a 13. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14–17. §-ok tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 24. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha a szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti bírósági eljárás megindításának lehetőségéről, valamint arról, hogy a gyermek tervezett külföldi tartózkodási helyének figyelembevételével kérhetik a kapcsolattartás rendezését vagy annak megváltoztatását. A gyámhivatal tájékoztatása – a gyermek tervezett külföldi tartózkodási helyére figyelemmel – kiterjed a gyermek jogellenes elvitelének várható jogkövetkezményeire.
(5) A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldre távozása esetén a gyámhivatal
a) határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét
aa) a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről,
ab) a tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatására vonatkozó bejelentési kötelezettségéről, és
ac) arról, hogy kérheti a kapcsolattartás megváltoztatását;
b) határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt
ba) arról, hogy ha erre irányuló kérelem hiányában az eljárás során a kapcsolattartás rendezésére, megváltoztatására nem került sor, a külföldre költözést követő három hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás rendezését, megváltoztatását, feltéve, hogy a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik, és
bb) a gyermek külföldre költözését követően a kapcsolattartás rendezésére vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás megindításának lehetőségeiről és feltételeiről;
c) jóváhagyó határozatában rögzíti, hogy a gyermek előre meghatározható vagy előre meg nem határozható huzamos időtartamra, vagy letelepedés céljából távozik külföldre;
d) – ha hatásköre erre kiterjed – kérelemre dönt a kapcsolattartás rendezéséről vagy megváltoztatásáról, ideértve a szülők egyezségének jóváhagyását is,
e) a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről szóló határozatát közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.”

(2) A Gyer. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésére irányuló kérelem elutasítása esetén a gyámhivatal határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét – a gyermek tervezett külföldi tartózkodási helyére figyelemmel – a gyermek jogellenes elvitelének várható jogkövetkezményeiről.”

2. § A Gyer. 30/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

30/D. § (1) A közvetítő haladéktalanul, de legfeljebb a közvetítői megbeszélés elmaradásától számított öt napon belül értesíti a gyámhivatalt, ha a közvetítői eljárás megindítására a Kvtv. 29. §-a alapján nem került sor.
(2) A közvetítő a közvetítői eljárás befejezéséről nyolc napon belül értesíti a gyámhivatalt. Ha a felek között a közvetítői eljárás során született megállapodás, az értesítés a megállapodás egy példányának megküldésével történik.
(3) Ha a felek a közvetítői eljárás során a 29/A. § (1) bekezdésében foglaltakról nem tudnak teljeskörűen megállapodni, a gyámhivatal a felek között létrejött részegyezség jóváhagyásáról, valamint a vitás kérdésekben a gyermek érdekében dönt.
(4) A gyámhivatal a felek közötti egyezség, részegyezség jóváhagyása esetén a döntésében rögzíti a közvetítői eljárás során született megállapodás tartalmát.”

3. § A Gyer. 30/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szülők egymással, illetve a nevelésbe vett gyermekkel való megfelelő együttműködés kialakítása érdekében a gyámhivatal – hivatalból, vagy a szülő vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmére – gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el.”

4. § A Gyer. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással és annak meghosszabbításával egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti. A kijelölt gyámhivatal a kapcsolattartás szünetelését az örökbefogadhatóvá nyilvánítás időtartamára rendeli el. A 31. § (4) bekezdése szerinti időtartamot a (3) bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni.”

5. § A Gyer. 84. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a védelembe vételi eljárás részben vagy egészben a gyermeknek a kapcsolattartással összefüggő veszélyeztetettsége miatt indult, a gyámhivatal megkeresi a kapcsolattartásra jogosult szülő lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központot a Gyvt. 68. § (3) bekezdésében foglalt intézkedés iránti javaslattétel és a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központtal való együttműködés érdekében.”

6. § A Gyer. 87. § a)–c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza)

a) a család- és gyermekjóléti központ felhívását a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására, a család- és gyermekjóléti szolgálattal együtt a védelembe vétel melletti szociális segítőmunka biztosítására és – a gyermeknek a kapcsolattartással összefüggő veszélyeztetettsége miatt elrendelt védelembe vétel esetén – a kapcsolattartásra jogosult szülő lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központtal való együttműködésre,
b) a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központ felhívását a gondozási-nevelési tervnek a határozat véglegessé válását követő tizenöt napon belül történő elkészítésére és a gyámhivatalnak történő megküldésére,
c) a gyermek, a gyermeket gondozó szülő és a kapcsolattartásra jogosult szülő kötelezését a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ munkatársával való együttműködésre,”

7. § A Gyer. 91. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A gyámhivatal megszüntetheti a gyermeknek a kapcsolattartással összefüggő veszélyeztetettsége miatt elrendelt védelembe vételét, ha sor került a kapcsolattartási jog korlátozására, szüneteltetésére vagy megvonására.”

8. § A Gyer. a következő 168/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Eljárás a gyámrendeléssel kapcsolatos ügyekben
168/A. § (1) Ha a magyar állampolgárságú gyermek tekintetében külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyám kirendelésének szükségessége merül fel, a gyámhivatal – a 2201/2003/EK rendelet 56. cikke vagy a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi CXL. törvény 33. cikke alapján – a Minisztériumon keresztül megkeresi a gyámként kirendelhető személy szokásos tartózkodási helye szerinti fogadó állam központi hatóságát. A gyámhivatal a megkeresésben tájékozódik arról, hogy a fogadó állam jogszabályai alapján szükséges-e előzetes hozzájárulás a gyermek részére családbafogadó gyám kirendelésével megvalósuló, a fogadó államban történő elhelyezéshez.
(2) A fogadó állam előzetes hozzájárulásának szükségessége esetén a gyámhivatal a Minisztériumon keresztül megküldi a fogadó állam központi hatósága számára a hozzájárulásról való döntéshez szükséges, fordítással ellátott dokumentumokat.
(3) A gyámhivatal a fogadó állam előzetes hozzájárulását követően gondoskodik a családbafogadó gyám kirendeléséről, és ezzel a gyermeknek a fogadó államban történő elhelyezéséről. A fogadó állam előzetes hozzájárulásának hiányában a gyámhivatal a gyermek számára más személyt rendel ki családbafogadó gyámként, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi gondoskodás más formáját választva rendezi a gyermek sorsát.”

9. § A Gyer. a következő 200. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés
200. § E rendelet
a) 166. §-a, 166/A. §-a és 168/A. §-a a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. Fejezet 4. Szakasza, 56. cikke, II. és III. melléklete és
b) 169/A. §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

10. § A Gyer.

a) 30/A. § (1) bekezdésében a „gyámhatóság a felek együttes kérelmére vagy hivatalból rendeli el” szövegrész helyébe a „gyámhivatal a felek együttes kérelmére vagy hivatalból rendeli el – az előtte folyó eljárás felfüggesztésével egyidejűleg – végzésben” szöveg,

b) 31. § (2), (4) és (5) bekezdésében a „– kérelemre –” szövegrész helyébe a „– kérelemre vagy hivatalból –” szöveg,

c) 62. § (3) bekezdésében a „gyámot rendel” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámot rendel” szöveg,

d) 87. § d) pontjában a „szülő” szövegrész helyébe a „gyermeket gondozó szülő, a kapcsolattartásra jogosult szülő” szöveg,

e) 91. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1a) és a (2) bekezdésben” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a Gyer.

2. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet módosítása

12. § A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A Kormány az Szt. 58. § (1) bekezdése szerinti és – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a Gyvt. 96. § (7) bekezdése szerinti módszertani feladatokat ellátó szervként a Főigazgatóságot jelöli ki. A Főigazgatóság módszertani feladatai keretében]

l) kiemelten figyelemmel kíséri a gyermekek esélynövelő szolgáltatásait, kidolgozza a gyermekek esélynövelő szolgáltatásaihoz kapcsolódó szakmai módszertani dokumentumokat, valamint ellátja a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai tekintetében a pályáztatási eljáráshoz kapcsolódó szakmai ellenőrzési és monitoring feladatokat.”

13. § A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 2. alcíme a következő 5/B. §-sal egészül ki:

5/B. § A Kormány a Főigazgatóság központi szervét jelöli ki a Gyvt. 38/A. § (4)–(8) bekezdése szerinti „Biztos Kezdet Gyerekház Dokumentációs Rendszer” elnevezésű nyilvántartási rendszer vezetésére.”

3. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

14. § A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nszr.) 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a nevelőszülő más működtetőnél kíván nevelőszülői tevékenységet végezni, vagy a jelenlegi működtetőjénél végzett tevékenysége mellett kíván más működtetőnél is nevelőszülői feladatokat ellátni, és azt a jelenlegi működtető nem engedélyezi, az új működtetővel a keretmegállapodást a jelenlegi működtetőnél fennálló jogviszonya megszüntetését és a jelenlegi működtetővel kötött keretmegállapodása megszüntetési záradékkal történő ellátását követően kötheti meg.”

15. § Az Nszr. 14. § e) pontja a következő ei) alponttal egészül ki:

(A nevelőszülő tájékoztatja a működtetőt és a gyermekvédelmi gyámot azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen)

ei) ha más működtetőnél kíván nevelőszülői feladatokat ellátni.”

16. § Az Nszr. a következő 32. §-sal egészül ki:

32. § (1) A nevelőszülő a Gyvt. – egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított – 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát 2019. február 28-áig juttatja el a működtetőnek.
(2) A működtető a 2019. január 1-jén fennálló keretmegállapodásokat a keretmegállapodás 11. § (1) bekezdés t) pontja tekintetében 2019. március 31-éig módosítási záradékkal látja el, ha az a Gyvt. – egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított –
a) 165. § (1) bekezdése szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzésére irányuló kötelezettség teljesítésére előírt határidő változása, vagy
b) 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzése alóli felmentési ok
miatt szükséges.”

4. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

19. § A 8. § a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet 56. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2019. január 2. napjával.