306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet
egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2019.01.01.
„(4) Ha a szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti bírósági eljárás megindításának lehetőségéről, valamint arról, hogy a gyermek tervezett külföldi tartózkodási helyének figyelembevételével kérhetik a kapcsolattartás rendezését vagy annak megváltoztatását. A gyámhivatal tájékoztatása – a gyermek tervezett külföldi tartózkodási helyére figyelemmel – kiterjed a gyermek jogellenes elvitelének várható jogkövetkezményeire.
(5) A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldre távozása esetén a gyámhivatal
a) határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét
aa) a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről,
ab) a tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatására vonatkozó bejelentési kötelezettségéről, és
ac) arról, hogy kérheti a kapcsolattartás megváltoztatását;
b) határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt
ba) arról, hogy ha erre irányuló kérelem hiányában az eljárás során a kapcsolattartás rendezésére, megváltoztatására nem került sor, a külföldre költözést követő három hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás rendezését, megváltoztatását, feltéve, hogy a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik, és
bb) a gyermek külföldre költözését követően a kapcsolattartás rendezésére vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás megindításának lehetőségeiről és feltételeiről;
c) jóváhagyó határozatában rögzíti, hogy a gyermek előre meghatározható vagy előre meg nem határozható huzamos időtartamra, vagy letelepedés céljából távozik külföldre;
d) – ha hatásköre erre kiterjed – kérelemre dönt a kapcsolattartás rendezéséről vagy megváltoztatásáról, ideértve a szülők egyezségének jóváhagyását is,
e) a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről szóló határozatát közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.”
„(6) A gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésére irányuló kérelem elutasítása esetén a gyámhivatal határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét – a gyermek tervezett külföldi tartózkodási helyére figyelemmel – a gyermek jogellenes elvitelének várható jogkövetkezményeiről.”
„30/D. § (1) A közvetítő haladéktalanul, de legfeljebb a közvetítői megbeszélés elmaradásától számított öt napon belül értesíti a gyámhivatalt, ha a közvetítői eljárás megindítására a Kvtv. 29. §-a alapján nem került sor. (2) A közvetítő a közvetítői eljárás befejezéséről nyolc napon belül értesíti a gyámhivatalt. Ha a felek között a közvetítői eljárás során született megállapodás, az értesítés a megállapodás egy példányának megküldésével történik.
(3) Ha a felek a közvetítői eljárás során a 29/A. § (1) bekezdésében foglaltakról nem tudnak teljeskörűen megállapodni, a gyámhivatal a felek között létrejött részegyezség jóváhagyásáról, valamint a vitás kérdésekben a gyermek érdekében dönt. (4) A gyámhivatal a felek közötti egyezség, részegyezség jóváhagyása esetén a döntésében rögzíti a közvetítői eljárás során született megállapodás tartalmát.”
„(4) A szülők egymással, illetve a nevelésbe vett gyermekkel való megfelelő együttműködés kialakítása érdekében a gyámhivatal – hivatalból, vagy a szülő vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmére – gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el.”
„(5) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással és annak meghosszabbításával egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti. A kijelölt gyámhivatal a kapcsolattartás szünetelését az örökbefogadhatóvá nyilvánítás időtartamára rendeli el. A 31. § (4) bekezdése szerinti időtartamot a (3) bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni.”
„(3a) Ha a védelembe vételi eljárás részben vagy egészben a gyermeknek a kapcsolattartással összefüggő veszélyeztetettsége miatt indult, a gyámhivatal megkeresi a kapcsolattartásra jogosult szülő lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központot a Gyvt. 68. § (3) bekezdésében foglalt intézkedés iránti javaslattétel és a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központtal való együttműködés érdekében.”
(A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza)
„a) a család- és gyermekjóléti központ felhívását a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására, a család- és gyermekjóléti szolgálattal együtt a védelembe vétel melletti szociális segítőmunka biztosítására és – a gyermeknek a kapcsolattartással összefüggő veszélyeztetettsége miatt elrendelt védelembe vétel esetén – a kapcsolattartásra jogosult szülő lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központtal való együttműködésre,
b) a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti központ felhívását a gondozási-nevelési tervnek a határozat véglegessé válását követő tizenöt napon belül történő elkészítésére és a gyámhivatalnak történő megküldésére,
c) a gyermek, a gyermeket gondozó szülő és a kapcsolattartásra jogosult szülő kötelezését a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ munkatársával való együttműködésre,”
„(1a) A gyámhivatal megszüntetheti a gyermeknek a kapcsolattartással összefüggő veszélyeztetettsége miatt elrendelt védelembe vételét, ha sor került a kapcsolattartási jog korlátozására, szüneteltetésére vagy megvonására.”
„Eljárás a gyámrendeléssel kapcsolatos ügyekben
168/A. § (1) Ha a magyar állampolgárságú gyermek tekintetében külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyám kirendelésének szükségessége merül fel, a gyámhivatal – a 2201/2003/EK rendelet 56. cikke vagy a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi CXL. törvény 33. cikke alapján – a Minisztériumon keresztül megkeresi a gyámként kirendelhető személy szokásos tartózkodási helye szerinti fogadó állam központi hatóságát. A gyámhivatal a megkeresésben tájékozódik arról, hogy a fogadó állam jogszabályai alapján szükséges-e előzetes hozzájárulás a gyermek részére családbafogadó gyám kirendelésével megvalósuló, a fogadó államban történő elhelyezéshez. (2) A fogadó állam előzetes hozzájárulásának szükségessége esetén a gyámhivatal a Minisztériumon keresztül megküldi a fogadó állam központi hatósága számára a hozzájárulásról való döntéshez szükséges, fordítással ellátott dokumentumokat.
(3) A gyámhivatal a fogadó állam előzetes hozzájárulását követően gondoskodik a családbafogadó gyám kirendeléséről, és ezzel a gyermeknek a fogadó államban történő elhelyezéséről. A fogadó állam előzetes hozzájárulásának hiányában a gyámhivatal a gyermek számára más személyt rendel ki családbafogadó gyámként, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi gondoskodás más formáját választva rendezi a gyermek sorsát.”
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
b) 169/A. §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
a) 30/A. § (1) bekezdésében a „gyámhatóság a felek együttes kérelmére vagy hivatalból rendeli el” szövegrész helyébe a „gyámhivatal a felek együttes kérelmére vagy hivatalból rendeli el – az előtte folyó eljárás felfüggesztésével egyidejűleg – végzésben” szöveg,
d) 87. § d) pontjában a „szülő” szövegrész helyébe a „gyermeket gondozó szülő, a kapcsolattartásra jogosult szülő” szöveg,
11. § Hatályát veszti a Gyer.
[A Kormány az Szt. 58. § (1) bekezdése szerinti és – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a Gyvt. 96. § (7) bekezdése szerinti módszertani feladatokat ellátó szervként a Főigazgatóságot jelöli ki. A Főigazgatóság módszertani feladatai keretében]
„l) kiemelten figyelemmel kíséri a gyermekek esélynövelő szolgáltatásait, kidolgozza a gyermekek esélynövelő szolgáltatásaihoz kapcsolódó szakmai módszertani dokumentumokat, valamint ellátja a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai tekintetében a pályáztatási eljáráshoz kapcsolódó szakmai ellenőrzési és monitoring feladatokat.”
„5/B. § A Kormány a Főigazgatóság központi szervét jelöli ki a Gyvt. 38/A. § (4)–(8) bekezdése szerinti „Biztos Kezdet Gyerekház Dokumentációs Rendszer” elnevezésű nyilvántartási rendszer vezetésére.”
„(6) Ha a nevelőszülő más működtetőnél kíván nevelőszülői tevékenységet végezni, vagy a jelenlegi működtetőjénél végzett tevékenysége mellett kíván más működtetőnél is nevelőszülői feladatokat ellátni, és azt a jelenlegi működtető nem engedélyezi, az új működtetővel a keretmegállapodást a jelenlegi működtetőnél fennálló jogviszonya megszüntetését és a jelenlegi működtetővel kötött keretmegállapodása megszüntetési záradékkal történő ellátását követően kötheti meg.”
(A nevelőszülő tájékoztatja a működtetőt és a gyermekvédelmi gyámot azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen)
„ei) ha más működtetőnél kíván nevelőszülői feladatokat ellátni.”
(2) A működtető a 2019. január 1-jén fennálló keretmegállapodásokat a keretmegállapodás 11. § (1) bekezdés t) pontja tekintetében 2019. március 31-éig módosítási záradékkal látja el, ha az a Gyvt. – egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított – a) 165. § (1) bekezdése szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzésére irányuló kötelezettség teljesítésére előírt határidő változása, vagy miatt szükséges.”
18. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.
19. § A 8. § a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet 56. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
