• Tartalom
Oldalmenü

31/2018. (XII. 19.) BM rendelet

az egyes lakhatási támogatásokkal, valamint egyéb belügyi feladatokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról1

2019.01.01.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) és s) pontjában és (8) bekezdés b) pontjában, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19., 20. és 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben –,

a 2. alcím, valamint az 1. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19., 20. és 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 25. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1., 5., 7., 10. és 12. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel egyetértésben –,

a 4. alcím, valamint a 2. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) és s) pontjában és (8) bekezdés b) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdés h), l) és m) pontjában, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19., 20. és 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben –

a következőket rendelem el:

1. A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek,
lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló
40/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosítása

1. § A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Belügyminisztérium kivételével a központi államigazgatási szervként működő belügyi szerv, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv esetében a középirányító szerv (a továbbiakban együtt: önálló belügyi szerv) vezetője, illetve a Belügyminisztérium hivatali szervezetében a saját dolgozói állomány vonatkozásában a közigazgatási államtitkár a helyi lakásügyi szerv gazdasági vezetőjének javaslata alapján, szolgálati érdekből – a beosztásra, az ellátandó feladatra, a szolgálati tevékenységre, a szolgálatszervezési szempontokra, valamint a használati jogviszonyra jogosult személyi, családi körülményeire figyelemmel – felmentést adhat a (8) bekezdésben foglalt, a megállapodás meghosszabbításának gyakoriságára és időtartamára vonatkozó korlátozás alkalmazása alól.”

2. § Az R1. 14. és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

14. § Kivételes szolgálati érdek, illetve rendkívüli egyéni körülmények fennállása esetén a hozzájárulás összegét az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője – a dolgozó írásbeli kérelmére – a havi bérleti díj és a dolgozó által bérelt lakás alapterületével azonos belügyi vagyonkezelésű lakás havi lakbérének különbözeti összegének mértékéig, de havonta legfeljebb kettőszázezer forint összegig az önálló belügyi szerv vezetője, illetve a Belügyminisztérium hivatali szervezetében a saját dolgozói állomány vonatkozásában a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével kiegészítheti. A kiegészítés összegét a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.
15. § A 14. § szerinti előzetes engedély beszerzéséhez a dolgozó írásbeli kérelmét a munka- vagy szolgálati helye szerinti közvetlen vezetőjének részletes indokolásával ellátva, a szolgálati út betartásával kell a helyi lakásügyi szervhez benyújtani.”

3. § Az R1. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi lakásügyi szerv az (1) bekezdésben felsorolt bármelyik feltétel hiányában a kérelmet vizsgálat nélkül elutasítja.”

4. § Az R1. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § A 14. § szerinti előzetes engedély alapján a hozzájárulás kiegészítés a kivételes körülmények fennállásáig, de legfeljebb egy évig folyósítható. A folyósítás időtartama alatt a kivételes körülmények fennállását figyelemmel kell kísérni. A megalapozó okok további fennállása esetén, a kivételes szolgálati érdek, illetve a rendkívüli egyéni körülmények meglétének felülvizsgálata mellett a 15. § szerinti kérelem ismételten benyújtható.”

5. § (1) Az R1. 19. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
aa) egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba,
ab) három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba,
ac) minden további személy esetében egy lakószobával nő;”

(2) Az R1. a következő 19/B. §-sal egészül ki:

19/B. § A 19. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két lakószobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két lakószobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.”

6. § Az R1. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A rendeletnek az egyes lakhatási támogatásokkal, valamint egyéb belügyi feladatokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2018. (XII. 19.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő eljárásokban és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”

7. § Az R1. 13. § (1) bekezdésében a „személy” szövegrész helyébe a „személy (a továbbiakban: dolgozó)” szöveg lép.

8. § Hatályát veszti az R1. 20. §-a.

2. A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosítása

9. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„3. együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét;”

(2) Az R2. 2. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„9. méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
a) egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba,
b) három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba,
c) minden további személy esetében egy lakószobával nő;”

(3) Az R2. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

2/A. § A 2. § 6. és 9. pontja alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két lakószobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két lakószobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.”

10. § Az R2. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:]

a) a lakás megfelel a méltányolható lakásigény mértékének az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,”

11. § Az R2. 5. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Támogatást vehet igénybe az a dolgozó is,)

d) – az 1. melléklet szerinti vezető engedélyével – akinek, illetve aki házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának olyan lakás van a tulajdonában, amely annak a településnek a 60 km-es körzetén kívül található, ahol a dolgozó munka- vagy szolgálati helye van, és ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazása a szolgálati érdeket sértené.”

12. § Az R2. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. melléklet szerinti vezető az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltaktól eltérést engedélyezhet, ha azt kivételes szolgálati érdek – így különösen a vezetői kinevezés következtében, vagy a munka- vagy szolgálati hely megszűnése miatt szükséges lakóhelyváltozás – indokolja.”

13. § (1) Az R2. 8. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltatói kölcsön maximális mértéke lakásépítés vagy vásárlás esetén)

c) az 1. melléklet szerinti vezető előzetes engedélyével, különös szolgálati érdek fennállása esetén a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)–f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 6 000 000 Ft.”

(2) Az R2. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt előzetes engedély iránti kérelmet a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. A helyi lakásügyi szerv gazdasági vezetője azt a javaslatával ellátva, a szolgálati út betartásával terjeszti fel az 1. melléklet szerinti vezetőhöz.”

14. § (1) Az R2. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hősi halottá, a szolgálat halottjává nyilvánított hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, valamint a munkavégzése során vagy annak következtében elhalálozott közalkalmazotti jogviszonyban álló, továbbá a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ halottjává nyilvánított, valamint a munkavégzése során vagy annak következtében elhalálozott igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó részére nyújtott munkáltatói kölcsönből fennálló tartozást – amennyiben rendkívüli egyéni körülmények indokolják – az özvegy, a túlélő élettárs, vagy az örökös, illetve örökösök javára, az 1. melléklet szerinti vezető elengedheti.”

(2) Az R2. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelmet a helyi lakásügyi szerv gazdasági vezetője – a kölcsönből fennálló tartozás összegének megjelölésével – az 1. melléklet szerinti vezetőhöz terjeszti fel.”

15. § Az R2. a következő 35. §-sal egészül ki:

35. § A rendeletnek az egyes lakhatási támogatásokkal, valamint egyéb belügyi feladatokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2018. (XII. 19.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő eljárásokban és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”

16. § Az R2. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

17. § Hatályát veszti az R2.

a) 21. § (2) bekezdésében az „a belügyminiszternek címzett,” szövegrész,

b) 21. § (4) bekezdésében a „belügyminiszteri” szövegrész.

3. A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet módosítása

18. § A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A képzési díjat és a vizsgadíjat a vizsgaszervező által megadott számlaszámra legkésőbb a képzés, illetve a vizsga megkezdését megelőző ötödik napig igazoltan kell befizetni, illetve átutalni.”

4. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet módosítása

19. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 5. melléklet szerinti vezető a (4) bekezdés a)–g) pontjában foglaltaktól eltérést engedélyezhet, ha azt kivételes foglalkoztatási érdek, vagy rendkívüli egyéni körülmények indokolják.”

20. § Az R3. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 5. melléklet szerinti vezető előzetes engedélyével az (1) bekezdés b) pontjában foglalt idő lejárta előtt a meghatározott időtartamú lakásbérleti szerződés legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható, ha azt kivételes foglalkoztatási érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények indokolják.”

21. § Az R3. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 5. melléklet szerinti vezető a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt rendkívüli méltánylást érdemlő egyedi esetben a lakásbérleti szerződés további legfeljebb három évvel történő meghosszabbítását engedélyezheti, ha a kivételes egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel.”

22. § Az R3. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 5. melléklet szerinti vezető az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételtől eltekinthet, ha a méltányolható egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel.”

23. § Az R3. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A helyi lakásügyi szerv gazdasági vezetője a lakás elidegenítésére vonatkozó, bérbeadóval egyeztetett javaslatát – az állami vagyonról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályai szerinti dokumentációval ellátva – a szolgálati út betartásával terjeszti fel az 5. melléklet szerinti vezetőhöz.
(3) Az 5. melléklet szerinti vezetőnek előzetes jóváhagyásával rendelkező elidegenítési javaslatot – az értékesítésre és az értékesítési eljárás lebonyolítására vonatkozó döntés kiadása érdekében – meg kell küldeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az elidegenítési eljárás lefolytatására az MNV Zrt. döntésének megfelelően kerül sor.”

24. § Az R3. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 5. melléklet szerinti vezető az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tilalomtól rendkívüli méltánylást igénylő egyedi esetben eltekinthet, ha az nem jár a helyi lakásügyi szerv lakásgazdálkodási érdekeinek sérelmével, és a lakást a helyi lakásügyi szerv javaslatára elidegenítésre kijelölheti. Az eljárás során a 16. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.”

25. § (1) Az R3. 26. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az 5. melléklet szerinti vezető az (1) bekezdésben meghatározott feltételtől eltekinthet, ha a méltányolható egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel.
(5) Az 5. melléklet szerinti vezető kivételesen mentesítést adhat a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alól, ha a lakás bérlője, használója megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételnek.”

(2) Az R3. 26. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Ha a bérlő foglalkoztatási helye eltér az általa bérelt lakás tekintetében rendelkezni jogosult belügyi szerv helyétől, a lakás megvásárlása iránti kérelem esetében a lakás tekintetében rendelkezni jogosult belügyi szerv jár el.
(8) A helyi lakásügyi szerv gazdasági vezetője az (5) bekezdésben foglalt egyedi döntéshez a részletes indoklással ellátott javaslatát a szolgálati út betartásával, az 5. melléklet szerinti vezetőhöz terjeszti fel.”

26. § Az R3. a 2. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

27. § Hatályát veszti az R3. 15. § (1) bekezdés e) pontja.

5. Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 31/2018. (XII. 19.) BM rendelethez

 

A

B

 

Döntéshozó

A döntés személyi hatálya

1.

Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára

a saját személyi állomány tekintetében

2.

Országos Rendőr-főkapitányság vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

3.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

4.

Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

5.

Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

6.

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

7.

Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

8.

Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

9.

Terrorelhárítási Központ vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

2. melléklet a 31/2018. (XII. 19.) BM rendelethez

 

A

B

 

Döntéshozó

A döntés személyi hatálya

1.

Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára

a saját személyi állomány tekintetében

2.

Országos Rendőr-főkapitányság vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

3.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

4.

Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

5.

Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

6.

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

7.

Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

8.

Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

9.

Terrorelhárítási Központ vezetője

a teljes személyi állomány tekintetében

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2019. január 2. napjával.