PÜ BH 2018/311
PÜ BH 2018/311
2018.11.01.
A vagyoni hozzájáruláson fennálló közös tulajdon a polgári jogi társaság megszűnéséig áll fenn. Ezt követően a vagyoni hozzájárulások – lehetőleg természetben történő – kiadásának van helye. A tag által érvényesített tulajdonjogi igény érvényesíthetőségének előkérdése a felek közötti teljes körű elszámolás [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 569. § (1) bek., 115-116. §§, 578/A. § (1)–(2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes jogelődje és az alperes jogelődje az 1989. december 15-én aláírt szerződéssel polgári jogi társaságot (pjt.) hoztak létre. A társaság létrehozásának célja: egy mészkőőrlő üzem gazdaságos működtetése volt. A szerződés 3. pontja szerint a tagok „induló tőkeként” személyenként 27 000 687 forint vagyoni hozzájárulást bocsátottak közös rendelkezésre, a 4. pont szerint a vagyoni hozzájárulás „a társaság közös vagyona” lett. A pjt. 1992. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt, ekkor a felek nem számoltak el egymással.
[2] A felperes jogelődje és a felperes között 1993. december 28-án adásvételi szerződés jött létre, amelynek 4. pontja szerint a felperes jogelődje a „...mészkőőrlő üzem 50%-os tulajdoni hányadát” eladta a felperes részére 16 972 000 forint vételár ellenében. A felperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban nem került feltüntetésre. A szerződésben rögzítették, hogy az eladó tulajdonostársa az alperes jogelődje.
[3] A felperes, a felperes jogelődje és az alperes jogelődje 1995. március 16-án egy „megállapodás” megjelölésű okiratot írtak alá. Rögzítették, hogy a pjt.-t létrehozó felperesi jogelőd helyébe a felperes lép, a megállapodás 2. pontjában megerősítették, hogy a pjt. 1992. január 1-jével megszűnt. A 3. pontban utaltak arra, hogy az alperes jogelődje a felperes jogelődjének korábban vagyont adott át, ezért a „mészkőőrlő üzem” 50-50%-ban közös tulajdonukban áll.
[4] Az alperes jogelődje a mészkőőrlő üzemet az alperes gazdasági társaságba vitt vagyoni hozzájárulásként az alperes tulajdonába adta. Az alperes tulajdonjoga 1/1 arányban 2002. március 20-án apport címén került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.
[5] A felperes 2011. március 29-én adásvételi szerződést írt alá a perbeli ingatlant bérlő K. Bt.-vel. A szerződő felek a szerződés 1. pontjában megállapították, hogy a felperes „1/2 arányú tulajdonosa a mészkőőrlő műnek.” Az alperes az elővásárlási jogának megsértésére hivatkozással a szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt pert indított. A bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az alperes a perben csatolt okiratban elővásárlási jogával élve meg kívánta vásárolni a felperes 1/2 tulajdoni hányadát képező ingatlant. Az alperes a perben elismerte, hogy a mészkőőrlő mű a felperessel közös tulajdonban van.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes keresetével a perbeli ingatlanon fennálló 1/2 hányadú tulajdonjoga megállapítását kérte a bíróságtól. Tulajdoni igényét a felek, illetve a jogelődeik között létrejött polgári jogi társaságban folytatott közös gazdálkodási tevékenység elszámolására irányuló igényként érvényesítette a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 569. § (1) bekezdése alapján. Keresetében a Ptk. 578/A. § (1) bekezdése szerinti részletes elszámolást nem terjesztett elő.
[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a perbeli ingatlannak kizárólagos tulajdonosa, ezért vele szemben a felperes tulajdonjogi igényt nem támaszthat. Utalt arra, hogy sem a felperes, sem ő nem jogutódja az azóta megszűnt polgári jogi társaság tagjainak.
Az első- és másodfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a felperest határozott kereseti kérelem előterjesztésére hívta fel azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 121. § (1) bekezdés c) pontja szerint meg kell jelölnie az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeket. Mivel a felperes e felhívásnak nem tett eleget, az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet a rendelkezésére állt adatok alapján bírálta el. Rámutatott, hogy a Ptk. 578/A. § (1) és (2) bekezdései értelmében a polgári jogi társaság megszűnésekor az alapító tagok között teljes körű elszámolásnak van helye, a felperes ennek eredményéhez képest érvényesíthetne tulajdonjogi igényt. A felperes ilyen elszámolást nem terjesztett elő, ezért a kereset elutasításának volt helye.
[9] Az elsőfokú bíróság emellett hangsúlyozta, hogy az elszámolásnak a polgári jogi társaság tagjai között kell megtörténnie, azonban sem a felperes, sem az alperes nem tekinthető a polgári jogi társaságot alapító tagok jogutódjának. A felperes jogutódi minőségét a csatolt iratok (adásvételi szerződés, „Megállapodás”) nem támasztották alá, az iratokat a felperes fénymásolatban tette a per anyagává, így azok bizonyítékként nem fogadhatók el.
[10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a kereseti kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálta el. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Ptk. 578/A. § (2) bekezdése szerint a polgári jogi társaság megszűnésekor a felek között a nyereséget és a veszteséget egyaránt figyelembe vevő teljes körű elszámolásnak van helye, ennek eredményeként lehet a vagyoni hozzájárulást visszaadni a tagok részére. Teljes körű elszámolás szükséges ahhoz, hogy megállapítható legyen: a felperes tulajdonjogi igényt érvényesíthet, vagy nem. Mindebből az következik, hogy a Ptk. 569. § (1) bekezdése szerint létrejövő közös tulajdon önmagában dologi jogi igényt a felperes részére nem keletkeztet.
[11] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a felperes tulajdonszerzése az 1993. december 28-án létrejött adásvételi szerződés alapján sem állapítható meg. Hivatalból észlelte, hogy e jogügylet a Ptk. 113. §-ába ütközően semmis, mivel a felépítmény tulajdonjoga önmagában nem forgalomképes.
A felülvizsgálati kérelem
[12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely annak hatályon kívül helyezésére és a keresetének helyt adó határozat hozatalára irányult.
[13] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 569. § (1) bekezdését, mivel a polgári jogi társaság alapításakor a tagok vagyoni hozzájárulása a közös tulajdonukba ment át. Az alapító tagok a mészkőőrlő mű ingatlant vagyoni hozzájárulásként közös rendelkezésre bocsátották, azon tehát 1/2-1/2 arányú közös tulajdont szereztek. Ezzel a Ptk. 116. § (1) bekezdése szerinti ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonossá vált. A tulajdonjogi igények a Ptk. 115. § (1) bekezdése értelmében pedig nem évülnek el, ezért tulajdonjoga megállapítását és bejegyzését alappal kérhette.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[15] A felperes keresetét a Ptk. 578/A. § (1) bekezdése szerinti közös gazdálkodási tevékenység elszámolására irányuló tulajdonjogi igénynek kellett tekinteni, és a feleket ennek megfelelően kellett nyilatkozataik megtételére felhívni. A felperes jogelődje a perbeli ingatlanhoz kapcsolódó komplex igényeit az 1993. december 28-án kelt szerződéssel a felperesre átruházta, ezért a felperes a korábbi tag jogutódjának tekinthető, az alperes elismerésére tekintettel pedig a 2002. évi apportálás sem „ronthatta le” a felperes tulajdonjogi igényét.
[16] A felperes a tulajdonjogi igényét „a felek, illetve jogelődeik között létrejött polgári jogi társaságban folytatott közös gazdálkodási tevékenység elszámolására irányuló igényként jelölte meg a Ptk. 569. § (1) bekezdésére hivatkozással”.
[17] Helyesen döntöttek az ügyben eljárt bíróságok, amikor arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ilyen tartalmú kereseti kérelem a tulajdonjog eredményes megállapítására nem vezethetett.
[18] A Ptk. 568. § (1) bekezdése értelmében a polgári jogi társaság létesítésére irányuló szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. A Ptk. 569. § (1) bekezdése szerint a tagok vagyoni hozzájárulása a közös tulajdonukba megy át. Az ítélkezési gyakorlat szerint e tulajdonközösség fennállása azonban csak időleges, a tagok a vagyoni hozzájárulásukat átmenetileg, a polgári jogi társaság működésének idejére bocsátják közös rendelkezésre. A vagyoni hozzájáruláson fennálló közös tulajdon a társaság megszűnéséig áll fenn, ezt követően a vagyoni hozzájárulások – lehetőleg természetbeni – kiadásának van helye (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VI.21.190/2007/6.).
[19] A peres felek nem vitatták, hogy az 1989. december 15-én létrehozott polgári jogi társaság 1992. január 1-jével megszűnt. A Ptk. 578/A. § (1) bekezdése szerint elszámolásnak a társaság megszűnésekor van helye. A Ptk. 570. § (1) bekezdése értelmében az elszámoláskor a tag a vagyoni hozzájárulást, vagy a hozzájárulás értékének kiadását kérheti. Mindebből az következik, hogy a tag által támasztható igények csak a tag vagyoni hozzájárulása alapján számolhatók el, azaz csak annak a vagyontárgynak a kiadását lehet kérni, amit a tag valóban rendelkezésre bocsátott. A perbeli esetben a felek jogelődjei kizárólag pénzbeli hozzájárulást bocsátottak a közös vagyonba (polgári jogi társasági szerződés 3. pontja). Arra nem merült fel adat, hogy a társaság létrehozásakor a per tárgyát képező mészkőőrlő üzemet bármelyik fél közös tulajdonba bocsátotta volna. A Kúria kiemeli: a mészkőőrlő üzem tulajdonjogának átruházásáról szóló iratok (adásvételi szerződések, 1995. március 16-án kelt „Megállapodás”) a polgári jogi társaság megszűnését követően keletkeztek. A felperesnek a Ptk. 569. § (1) bekezdésére alapítottan tulajdoni igénye akkor lehetne, ha az ingatlant közös tulajdonba bocsátotta volna. Helyes volt tehát a másodfokú bíróság azzal kapcsolatos álláspontja, hogy a polgári jogi társaság létrehozása önmagában a felperes részére dologi jogi igényt nem keletkeztetett.
[20] Abban sem tévedett a másodfokú bíróság, hogy a Ptk. 578/A. § (2) bekezdése szerinti elszámolást teljes körű elszámolásnak kell tekinteni. A bírói gyakorlat szerint az elszámolásnak a fennálló tartozások levonása után jelentkező tiszta vagyonból kell kiindulnia, abból kell – lehetőleg természetben – visszaadni a tagok hozzájárulását, így a tagot tulajdonjog címén megillető vagyontárgyakat is. Ha az elszámolás eredménye negatív, a veszteség elszámolására – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – egyenlő arányban kerül sor a tagok között [Ptk. 571. § (1) bekezdés]. Negatív eredményű elszámolás esetén előállhat, hogy a tag által rendelkezésre bocsátott vagyontárgy kiadására nincs lehetőség, ilyen esetben tulajdonjogi igényt sem támaszthat a tag a többi taggal szemben. Ebből következően a tulajdonjogi igény elbírálásának előkérdése a tagok közötti teljes elszámolás előterjesztése lett volna. Ennek hiányában a tag tulajdonjogi igényéről határozni nem lehet, a komplex elszámolásból egy tétel (igény) kiragadására nincs mód. Helyes volt tehát a másodfokú bíróságnak az az okfejtése is, hogy kizárólag a teljes körű elszámolás eredményeképpen merülhetett volna fel a tag által rendelkezésre bocsátott vagyon tekintetében tulajdonjogi igény érvényesíthetősége.
[21] Nem sérti a jogerős ítélet a Ptk. 115. § (1) és 116. § (1) bekezdéseit sem. E rendelkezések alkalmazhatósága a perben fel sem merült. Az előbbi rendelkezés a tulajdonjogi igény elévülését zárja ki, az utóbbi az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási feltüntetését szabályozza. Mindkét anyagi jogi szabály alkalmazásának előkérdése a tulajdonjog megállapítása lett volna, amely a Ptk. 578/A. §-a szerinti teljes elszámolás hiányában az adott perben nem történhetett meg.
[22] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős határozatot hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. I. 21.520/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás