GÜ BH 2018/317
GÜ BH 2018/317
2018.11.01.
Nem kerülhet sor a per megszüntetésére, ha az általános jogutód nélkül megszűnt félnek – a per tárgyát képező követelés tekintetében – van különös jogutódja. Ilyen esetben a fél megszűnésével a per a különös jogutód perbelépéséig félbeszakad [1952. évi III. tv. (rPp.) 61-62. §, 111. § (1) és (7) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2013. augusztus 13-án benyújtott keresete alapján az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 25.G.43.105/2013/42. számú ítéletével – az elsődleges kereseti kérelem szerint – kötelezte az I. rendű alperest 19 299 000 Ft és járulékai megfizetésére. Ezt meghaladóan, a késedelmikamat-igény körében a keresetet elutasította.
[2] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban az ítélőtábla a 11.Gf.40.332/2016/7. számú végzésével a per félbeszakadását állapította meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 111. § (1) bekezdése alapján, mivel a felperes a felszámolási eljárás jogerős befejezésére tekintettel 2016. június 30-ával törlésre került a cégjegyzékből.
[3] A felszámolási eljárásban eljáró bíróság a felszámolási eljárás egyszerűsített befejezéséről és a felperes megszüntetéséről rendelkező 39.Fpk.3526/2011/95. számú végzésében döntött egyúttal az adós be nem hajtott követelésének felosztásáról is, és a felperesnek a Fővárosi Törvényszék előtt 25.G.43.105/2013. ügyszámú perben, az I. és a II. rendű alperesekkel szemben egyetemlegesen érvényesített 26 800 000 Ft követelését a hitelezők közül meghatározott természetes és jogi személyeknek, többek között az M. Zrt.-nek átadta.
[4] Az I. rendű alperes a felperes jogutód nélküli megszűnése miatt 2017. május 10-én terjesztett elő kérelmet az ítélőtáblához, a félbeszakadt eljárás folytatására és a felperes részére ügygondnok kirendelésével a per megszüntetésére.
A fellebbezéssel támadott határozat
[5] A Fővárosi Ítélőtábla – az utóbb 10. sorszám alatt kijavított – végzésével a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte az rPp. 157. § h) pontja, 251. § (1) bekezdése alapján. Kötelezte egyben az I. rendű alperest a felperes elsőfokú eljárásban eljárt jogi képviselője ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltség, valamint az állam javára mérsékelt elsőfokú és mérsékelt másodfokú eljárási illeték, továbbá a felperes ügygondnoka részére ügygondnoki díj megfizetésére.
[6] A határozat indokolása szerint az ítélőtábla azért határozott az I. rendű alperes kérelme szerint a per megszüntetéséről és az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezéséről, mert a cégjegyzékből 2016. június 30-ával törölt felperes jogutód nélkül szűnt meg, a perben érintett követelése vonatkozásában nincs jogutódja. A felperes ügygondnoka nem tett nyilatkozatot, jogutód perbelépésére, perbevonására nem került sor. Az ítélőtábla a perköltségről az rPp. 160. § (1) bekezdése, 76. § (2) bekezdése alkalmazásával döntött.
A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem
[7] A felperes ügygondnoka fellebbezésében elsődlegesen az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és az I. rendű alperesnek a per megszüntetésére irányuló kérelme elutasítását, egyúttal az elsőfokú ítélet hatályának fenntartását kérte. Másodlagosan az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását kérte új eljárás lefolytatására.
[8] Arra hivatkozott, hogy az rPp. 111. § (1) és (7) bekezdése alapján nem volt megszüntethető a félbeszakadt peres eljárás a felperes jogutódjai – azaz a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 56. § (2) bekezdése szerint engedményezéssel a záróvégzésben megjelölt természetes és jogi személyek perbelépéséig, perbevonásáig. Hangsúlyozta, hogy a polgári peres eljárás fogalomrendszere szerint a fél jogutódjának minősül az adott eljárásban érvényesített jog vagy követelés jogosultja, aki emiatt a megszűnt fél helyébe beléphet, függetlenül attól, hogy társasági jogi értelemben nem minősül jogutódnak. Utalt a másodfokú bíróság 2. sorszámú végzésében foglalt felhívás – véleménye szerint – homályos jellegére, a kért határidő-hosszabbítás elbírálásának hiányára, továbbá arra, hogy elmaradt a bizonyítással kapcsolatos kioktatása.
[9] Az I. rendű alperes a fellebbezésében az ítélőtábla végzésének részbeni megváltoztatását és az I. rendű alperesnek az eljárási illetékben, valamint a perköltségben történő marasztalása mellőzését kérte.
[10] Kifejtette, hogy az rPp. 76. § (2) bekezdése, 160. § (1) bekezdése alkalmazásával nem volt marasztalható a keresetindítással felmerült perköltség viselésében. A felperes jogutód nélküli megszűnése miatt a feleknek a költségeiket viselniük kell.
[11] Az egyéb érdekelt (M. Zrt.) elsődlegesen az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és az I. rendű alperes kérelmének elutasítását, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének mellőzését kérte a fellebbezésében, másodlagosan az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását új határozat hozatalára. A megszűnt felperesnek a felszámolási eljárásban meghozott záróvégzés szerinti jogutódjaként arra hivatkozott, hogy perbelépése nélkül is megállapítható a felperes jogutódja, ezért az rPp. 111. § (7) bekezdése, illetve 157. § h) pontja alapján a per nem volt megszüntethető.
[12] Az I. rendű alperes nem tett észrevételt a felperes ügygondnokának fellebbezésére.
[13] A felperes ügygondnoka az I. rendű alperes fellebbezésére tett észrevételében kifejtette, hogy a perköltség körében megalapozott és helyes az ítélőtábla döntése.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[14] A Kúria a fellebbezéseket az rPp. 233/A. §-a szerint bírálta el.
[15] Az rPp. 233. § (1) bekezdése értelmében fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
[16] A fellebbezést benyújtó M. Zrt. nem lépett be a perbe a felperes jogutódjaként, az rPp. 61. § (1) bekezdése, 62. § (1), (2) és (3) bekezdése szerint előírt rendben nem jelentette be és nem kérte engedélyezni önkéntes perbelépését, ennélfogva jelen eljárásban nem minősül félnek, továbbá rá nézve a fellebbezéssel támadott határozat nem is tartalmaz rendelkezést. Fellebbezési jog az rPp. 233. § (1) bekezdése alapján az egyéb érdekeltet nem illette meg, fellebbezését ezért a Kúria az rPp. 237. § (1) bekezdése alkalmazásával hivatalból elutasította.
[17] A felperes ügygondnokának fellebbezése alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni jelen fellebbviteli eljárásban, hogy a felszámolási eljárás eredményeként megszűnt felperes tekintetében teljesült-e a félbeszakadt eljárás folytatásának és a per megszüntetésének törvényben meghatározott feltétele, vagyis az, hogy a felperesnek nincs jogutódja.
[18] Az rPp. 111. § (1) bekezdése szerint, ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-62. §) félbeszakad, kivéve, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja. A (7) bekezdés szerint a fél a per megszüntetése érdekében akkor is kérheti az eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja.
[19] Jelen ügyben – a perbevitt anyagi jogviszony természetét is figyelembe véve – a peres eljárás félbeszakadásához vezetett a jogi személyiségű felperes megszűnése a másodfokú eljárás alatt. A felperesi pozíciót tekintve az eljárási jogutódlás lehetőségét két különböző természetű – az rPp. jogutódlási szabályai között eltérő eljárásrend alá tartozó – körülmény is felvetette, egyrészt a felperes megszűnése, másfelől a keresettel érvényesített követelés esetleges átruházása a felszámolási eljárásban.
[20] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:48. § (1) bekezdés d) pontja, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 62. § (2) bekezdése a) pontja, (4) bekezdése, valamint a Cstv. 1. § (3) bekezdése szerint, felszámolási eljárás befejezésével az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg, jogai és kötelezettségei egységes átszállásával általános jogutódja nem marad. Helye lehet ugyanakkor az adós egyes jogai (kötelezettségei) tekintetében különös jogutódlásnak. A felszámolás alá került gazdálkodó szervezet valamely követelésének jogutódjává válhat az, akire azt a felszámoló az adós nevében korábban átruházta (engedményezés), avagy az a hitelező, akinek javára a bíróság az adós követelését a felszámoló vagyonfelosztási javaslata jóváhagyásával a felszámolási eljárás befejezésekor átadta [Cstv. 52. § (1), (5) bekezdés].
[21] Félbeszakadt peres eljárás főszabály szerint a megszűnt fél jogutódja perbelépésével vagy perbevonásával folytatható [rPp. 111. § (1) bekezdés], illetve kivételesen, amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, kérelemre – a per megszüntetése érdekében, ügygondnok kirendelésével – lehetséges a félbeszakadás megszüntetése az rPp. 111. § (7) bekezdése szerint is. E rendelkezés értelmében ugyanis abban az esetben, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja – vagyis a félbeszakadt eljárás a főszabály betartásával, a jogutód perbebelépésével, perbevonásával nem folytatható – az eljárás félbeszakadása megszüntethető, a per korlátozottan, az rPp. 157. § h) pontján alapuló megszüntetés érdekében az ügygondnokkal szemben folytatható.
[22] Leszögezi a Kúria, hogy a félbeszakadás megszüntetésének törvényben nevesített okait – mind a jogutód perbelépését, perbevonását, mind pedig azt, hogy a megszűnt félnek nincs jogutódja – egységesen, a jogutódlással kapcsolatos eljárási szabályokkal összhangban kell értelmezni.
[23] Bíróság előtt indult eljárásban a per folyamán bekövetkező jogutódlásra az rPp. 61. § (1) bekezdése általános definíciót ad azzal, hogy a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe jogutód lép. A törvény ezt követően aszerint differenciál eltérő eljárási szabályok meghatározásával a jogutód belépésére, bevonására a perbe, hogy melyik peres pozícióban történt a jogutódlás, illetve hogy élők közötti jogügylet, vagy a fél halála, jogutódlással történt megszűnése a jogutódlás oka.
[24] A peres eljárás alatt bekövetkező jogutódlásba beletartozik az általános és a különös jogutódlás lehetősége egyaránt, ennélfogva a félbeszakadás jogintézményének alkalmazása során a jogutód fogalma nem korlátozható a jogutódlás valamelyik esetére, így a félbeszakadáshoz vezető okra sem.
[25] Felszámolási eljárás eredményeként általános jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet esetében vizsgálni kell a különös jogutódlás lehetőségét a per tárgyát képező követelés vonatkozásában. Mindaddig, amíg az adott megszüntetési eljárás szabályai szerint nem tisztázott a szinguláris jogutódlás lehetősége a per alapjául szolgáló jogviszonyban, nem lehet kizárni, hogy a félnek van jogutódja. Amennyiben tisztázatlan marad a jogutódlás kérdése, fennmarad a különös jogutódlás lehetősége a fél megszüntetésére irányuló eljárás szabályai szerint, nem állapítható meg a perben, hogy a megszűnt félnek nincs jogutódja.
[26] Jelen ügyben a felszámolási eljárásban hozott záróvégzés értelmében jogutódjai a megszűnt felperesnek azok a hitelezők, akik javára a per tárgyát képező követelés, illetve annak adott hányada átadásra került. A Cstv. 52. § (5) bekezdésében és a Ptk. 6:201. §-ában írt utaló szabállyal e hitelezők – az élők közötti jogügyletre szabott eljárási szabályok betartásával – kizárólag önkéntes perbelépéssel válhatnak féllé a perben, mivel a záróvégzéssel átadott adósi követelés átszállására az engedményezés szabályait kell alkalmazni, a jogutódlás az adott követelés tekintetében nem az adós megszűnéséből fakad. Hangsúlyozza a Kúria, hogy az rPp. 111. § (7) bekezdésének egyedüli rendeltetése a félbeszakadt eljárás megszüntetéssel való lezárásának biztosítása abban az esetben, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. Az rPp. e szabályának alkalmazása során a félbeszakadás időtartamának, illetve a másik fél méltányolható érdekének nincs jelentősége.
[27] A kifejtettekre tekintettel jelen ügyben nem volt helye a per megszüntetésének a felperes különös jogutódjai miatt, a Kúria ezért az rPp. 259. §-a szerint alkalmazandó rPp. 253. § (2) bekezdése alapján az ítélőtábla végzését megváltoztatta és az I. rendű alperesnek az rPp. 111. § (7) bekezdésére alapított kérelmét elutasította. Mindebből – az I. rendű alperes fellebbezésének érdemi elbírálása nélkül – következett, hogy mellőzni kellett egyúttal az I. rendű alperes marasztalását az ítélőtábla végzésében megjelölt költségek közül az elsőfokú ügyvédi munkadíj, valamint az első- és másodfokú eljárási illeték viselésében, hiszen ebben a körben félbeszakadt eljárásban a per megszüntetése hiányában nem lehetett dönteni [rPp. 77. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 15. § (5) bekezdés].
[28] Helye volt ugyanakkor az rPp. 76. § (2) bekezdése és 77. §-a szerint az I. rendű alperes kérelmére kirendelt ügygondnok díjával kapcsolatos rendelkezésnek. Ebben a körben megalapozottan történt a sikertelenül fellépő I. rendű alperes kötelezése. A Kúria ezért az ítélőtábla végzését ebben a részében az rPp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Kúria Gfv. VII. 30.121/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás