KÜ BH 2018/321
KÜ BH 2018/321
2018.11.01.
Az önkormányzat törvényben meghatározott eljárás útján kötelezhető arra, hogy más önkormányzat közigazgatási területére is kiterjedő illetékességgel – meghatározott feltétel teljesüléséig – központi egészségügyi ügyeleti ellátást nyújtson [96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (Korm.r.I.) 7. § (2) bek., 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (Korm.r.II.) 13. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Alperesi beavatkozó (Érpatak Község Önkormányzata), valamint a felperes (Újfehértó Város Önkormányzata) között 2012. december 28. napján mikro-körzeti megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) jött létre központi egészségügyi ügyeleti szolgálat közös fenntartásáról a beavatkozó ellátási ügyeletének biztosítására. Ennek értelmében a működési terület, ellátási körzet: Újfehértó és Érpatak teljes közigazgatási területe. A megállapodás eredetileg 2013. december 31. napjáig tartó időtartamra jött létre. A felperes 2013. december 12. napján a működési engedélyének módosítását kezdeményezte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházái Járási Hivatal, Járási Népegészségügyi Intézeténél (a továbbiakban: járási hivatal), amelyben a központi ügyeleti ellátás tekintetében az ellátási területéből Érpatak Község törlését kérte 2013. december 31. napjával, tekintettel arra, hogy a megállapodás hatálya e napon jár le. A társulás megszűnésének oka az volt, hogy a település a források és azok felhasználását illetően nem jutott konszenzusra.
[2] Megelőző eljárást követően a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. május 27. napján meghozott ítéletével az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vonatkozó határozatát hatályon kívül helyezte.
[3] A bíróság szerint a megállapodás időbeli hatálya elteltét követően előállt az a helyzet, hogy 2014. január 1. napját követően Érpatak lakossága ellátatlan maradt volna hatósági rendelkezés hiányában. Megállapította továbbá, hogy a működési engedély kiadása, illetve az ügyeleti területi rend kialakítása két különböző feladat, amelyek közül a működési engedély kiadása a járási hivatal feladata az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.I.) 7. § (2) bekezdés b) pont szerint.
[4] Ezzel szemben az ügyeleti ellátás területi rendjének megállapítása a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről rendelkező 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.II.) 13. § a) pontja, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Eüig.tv.) 6. § (1) bekezdés f) pontja szerint. A bíróság e tételes jogi rendelkezések alapján megállapította, hogy az ügyeleti területi rend megállapításával van abban a helyzetben a járási hivatal, hogy az engedélyezési eljárás kapcsán reá háruló eljárási kötelezettségének eleget tudjon tenni.
[5] A bíróság ítéletét a Kúria a Kfv.IV.37.912/2015/12. számú ítéletével hatályában fenntartotta. A területi ellátási rendet ily módon a fenti ítélet megállapította.
[6] Ezt követően a járási hivatal a 2016. november 11. napján meghozott határozatával a felperes ellátási terület változása miatt benyújtott működési engedély módosítása iránti kérelmét elutasította. Egyidejűleg a felperes mint egészségügyi szolgáltató részére határozatában foglalt működési engedélyt hivatalból úgy módosította, hogy Újfehértó Város Önkormányzata területi ellátási kötelezettségébe rendelte Érpatak település központi ügyeletét mindaddig, amíg Érpatak Község Önkormányzata az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról gondoskodik.
[7] A felperes fellebbezése alapján eljárva az alperes a 2016. december 28. napján meghozott határozatával a járási hivatal határozatát helybenhagyta. Az alperes a döntését a Korm.r.I. 11. § (2) bekezdés h) pontja és (4) bekezdés rendelkezéseire alapította. A bíróság hivatkozott arra, hogy területi ellátási kötelezettséget a korábbi bírósági és kúriai döntés megállapította.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[8] A felperes a keresetében az alperes határozatának – az elsőfokú határozatára is kiterjedő hatályú – hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóságnak új eljárásra való kötelezését kérte. A felperes az alperes határozata jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat érdemben területi ellátási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A felperes az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvényre (a továbbiakban: Eü.tv.), az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvényre (a továbbiakban: Eü. alapellátási tv.), továbbá az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényre (a továbbiakban: Eü. ellátórendszeri tv.) hivatkozva kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság csak a működési engedély ügyében rendelkezik hatáskörrel. Ennek ellenére a rendelkező részben döntött a területi ellátási kötelezettség megállapításáról, mely ellentétes a bíróság kifejtett jogi álláspontjával.
[9] Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte hivatkozva a határozatában már kifejtett ténybeli és jogi álláspontra.
Az elsőfokú ítélet
[10] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. május 15-én kelt ítélete szerint a felperes keresete alaptalan.
[11] A bíróság szerint tény, hogy a Korm.r.I. 1. § (2) bekezdése rendelkezik a működési engedély kötelező tartalmi elemeiről és e bekezdés h) pontja szerint, ha az egészségügyi szolgáltató a szakma tekintetében ellátási területtel rendelkezik, ennek tényét – szervezeti egységenként utalva az ellátási területről szóló külön döntésre, jogszabályra – tartalmaznia kell a határozatnak. A járási hivatal eszerint nem tett mást, mint határozata rendelkező részébe e tételes jogi rendelkezés alapján beemelte az ellátási területre vonatkozó rendelkezést. A bíróság szerint, bár ez a határozatszerkesztési mód nem kifejezetten szerencsés, a Korm.r.I. 1. § (2) bekezdés h) pontja ezt a fajta módot írja elő a rendelkező rész megfogalmazására és az jogszerűnek tekinthető.
[12] Ilyen körülmények között a bíróság álláspontja szerint a keresetlevélben hivatkozott jogszabálysértések nem valósultak meg. Mindezek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, ebben kérte a Kúriát, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét jogszabálysértés miatt helyezze hatályon kívül és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítsa.
[14] A felperes előadta, hogy az alperesi beavatkozó a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a ráeső költségeket megfizetni nem volt hajlandó és az inkasszóra vonatkozó felhatalmazó levelet sem adta ki a pénzintézet felé. A szerződésszegő magatartásra tekintettel a felperes a társulási megállapodást nem hosszabbította meg, illetőleg új megállapodást sem kívánt kötni az alperesi beavatkozóval. Ilyen előzmények után került sor a népegészségügyi hatósági eljárások lefolytatására. A felperes szerint az elsőfokú hatóságnak nem terjed ki a hatásköre az ellátási terület megállapítására vagy megváltoztatására, ezért a határozata jogszabálysértő, mert ez a jogkör az Eüig. tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja alapján a népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Ezzel sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (4) bekezdése, mivel a hatóság olyan kérdésben döntött, amelyre jogszabály alapján hatásköre nem terjedt ki.
[15] Sérült továbbá az Eütv. 152. §-a az alapellátás körében ellátandó ügyeleti kötelező feladat ellátása tekintetében. A települések közötti feladatmegosztást ugyanis ennek alapján szerződésben rögzített feltételek szerint kell teljesíteni. A felperes szerint az alperesi beavatkozó települési orvos ügyeletének ellátásra történt kijelölés az arra vonatkozó érintett önkormányzatok megállapodásának hiánya miatt jogszabálysértő.
[16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő. Ebben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartását.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria egyetért az elsőfokú bíróság ítéletével az alábbi indokolás szerint.
[18] A Pp. 275. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására.
[19] Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy kötelezhető-e a felperes arra, hogy az alperesi beavatkozó közigazgatási területére is kiterjedő illetékességgel – meghatározott feltétel teljesüléséig – központi egészségügyi ügyeleti ellátást nyújtson.
[20] Az alperes által meghozott határozat a beavatkozó egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségébe rendelte Érpatak település központi ügyeletét mindaddig, amíg Érpatak Község Önkormányzata az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról nem gondoskodik. E határozat az ügyeleti ellátási rendet oly módon állapította meg, hogy a jelen ügy felperese egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségébe rendelte Érpatak település központi ügyeletet egészségügyi szakma tekintetében.
[21] E határozat előbb jogorvoslat folytán megsemmisítésre került, majd a bírósági felülvizsgálat során hozott ítélet e megsemmisítésről rendelkező határozatot hatályon kívül helyezte. A Kúria a benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasította, vagyis az elsőfokú bíróság döntését hatályában fenntartotta. Eszerint az alperes ellátási kötelezettséget megállapító jogerős határozata hatályát nem érintették a további eljárásokat lezáró aktusok.
[22] Így jogerősen Újfehértó Város Önkormányzata területi ellátási kötelezettségébe rendelték Érpatak település központi ügyeletét mindaddig, amíg Érpatak Község Önkormányzata az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról gondoskodik. A járási hivatalnak az üggyel érintetten támadott határozata tehát ezt a jogi hatást nem hozhatta létre, mert már fennállt, hanem csak megállapíthatta mint jogi tényt. Majd ehhez képest határozta meg a működési engedély tartalmát egy adott telephely vonatkozásában.
[23] Az ügyeleti ellátás területi rendjének megállapítása a kormányhivatal hatáskörébe tartozik a Korm.r.II. 13. § a) pont és az Eüig. tv. 6. § (1) bekezdése alapján, míg a működési engedély kiadására a Korm. r.I. 7. § (2) bekezdés b) pontja szerint a járási hivatal jogosult.
[24] Az önkormányzatok egészségügyi alapellátás biztosítására vonatkozó kötelezettsége ugyanakkor még csak nem is ezen, hanem az Mötv. 13. § (1) bekezdés 4. pontján alapul. A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára kötelező feladat- és hatáskör ellátásának előírása tartalmát és feltételeit pedig átfogóan az Mötv. 12. §-a rendezi. Az Mötv. szerinti feladatellátási kötelezés részletszabályai szerepelnek az ágazati törvényekben, jelen esetben az Eütv.-ben (152. §), az Eüig. tv.-ben (6. §), az Eü. alapellátási tv.-ben.
[25] A Kúria szerint az alperes határozatainak jogszerűsége a kötelezettség tételes tartalmát illetően a fentebb idézett Kormr.I. és Korm.r.II., valamint az Eüig. tv. rendelkezésein alapul. Magának a kötelezettségnek a lényeges tartalmát illetően azonban az Mötv. szabályai irányadók.
[26] A felperes tehát egyértelműen és az alperes által egyoldalúan kötelezhető arra, hogy az alperesi beavatkozó közigazgatási területére is kiterjedő illetékességgel – meghatározott feltétel teljesüléséig – központi egészségügyi ügyeleti ellátást nyújtson.
[27] Ebből következik az is, hogy a felperes és az alperesi beavatkozó vitája az ellátási kötelezettség megosztása összefüggésében nem oldható meg, hiszen a törvényi szabályok szerint és az ellátásszervezés logikája alapján az ellátottak közszolgáltatásokban részesülése nem lehet függvénye a szolgáltatás biztosításáért felelősök közötti vita kimenetelének. Az Alkotmánybíróság gyakorlata is megerősíti, hogy az állam alkotmányos feladata az egészségügyi intézményrendszerhez és az orvosi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása az ország valamennyi településén; ennek érdekében pedig az egészségügyi alapellátás biztosítása az Mötv. 13. § (1) bekezdés 4. pontja szerint a helyi önkormányzatok feladata (IV/339/2017. számú AB határozat indokolás [20] és [21] pontok).
[28] A Kúria szerint ezért a felülvizsgálati kérelemben szereplő vita a társulási mikrokörzeti megállapodás teljesítésével kapcsolatban az ellátási körzet kijelölésen alapuló kötelező működtetésétől világosan elválasztandó jogi kérdés, aminek eldöntése más törvényes jogalkalmazói eljárásra tartozik.
[29] A felülvizsgálati kérelemben szereplő hivatkozást az Eü. ellátórendszeri tv.-re a szakellátás kérdésében, valamint a Korm.r.II.-re az egészségügyi válsághelyzetet illetően a Kúria nem tartja relevánsnak, mert az ügy megítélése szempontjából érdemi rendelkezések az alapellátási ügyelet megszervezésére vonatkozóan a fentiekben előadottak.
[30] Minderre tekintettel a Kúria jelen ügyet illetően a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.IV.37.929/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás