BÜ BH 2018/329
BÜ BH 2018/329
2018.12.01.
I. A bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki a büntetővégzéshez képest hátrányosabb büntetést, illetve alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amely folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben hátrányosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést alkalmazni.
A kiszabott büntetéshez képest súlyosabb büntetés az, ha a tárgyalás alapján hozott határozatában a bíróság olyan mellékbüntetést szab ki, amelyet a tárgyalás mellőzésével hozott végzésében nem alkalmazott; ezért változatlan tényállás mellett a büntetővégzésben nem, csupán a tárgyalás alapján hozott határozatban kiszabott katonai mellékbüntetés sérti a súlyosítási tilalmat [Be. 746. § (5) bek.].
II. A rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál, amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel. A visszavetés emellett csak az azonos rendfokozatú kategóriába lehetséges. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján a főtörzszászlós a zászlósi rendfokozati állománycsoportba, az őrmester a tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozik. Azaz a főtörzszászlósi rendfokozatot viselő terhelt csak törzszászlósi rendfokozatba vethető vissza, őrmesteri rendfokozatba azért sem, mert az már a tiszthelyettesi rendfokozatú kategóriába tartozik [Btk. 139. § (1) bek.; 2015. évi XLII. tv. 15. § (1) és (2) bek., (3) bek. a) pont, (4) bek. c) pont].
[1] A címzetes rendőr főtörzszászlós I. r. terheltet a törvényszék katonai tanácsa a 2016. június 8. napján kihirdetett és aznap jogerős ítéletével bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 343. § (1) bek. c) pont], ezért halmazati büntetésül kétszáz napi tétel, napi tételenként 1000 forint pénzbüntetésre és egy évre az őrmesteri rendfokozatba visszavetésre ítélte azzal, hogy a 200 000 forint pénzbüntetés megfizetésére tíz hónapi részletfizetést engedélyezett, rendelkezett a pénzbüntetést átváltoztatásáról annak meg nem fizetése, illetve az egyhavi részlet meg fizetésének elmulasztása esetére.
[2] A jogerős határozatok ellen a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő az I. r. terhelt javára, az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 416. § (1) bekezdésének d) pontjában írt okból.
[3] Abban arra hivatkozott, hogy a terhelttel szemben a főügyészség vádirata alapján a törvényszék katonai tanácsa 2016. január 7. napján tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével 2 rendbeli, társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül hat hónap, végrehajtásában egy év három hónap próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki, a terheltet előzetesen mentesítve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, majd a végzés kapcsán a terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett kérelem alapján tárgyalást tartott és meghozta a fenti – felülvizsgálati indítvánnyal támadott – ítéletet. Megítélése szerint azonban a törvényszék katonai tanácsa a terhelttel szemben a tárgyalás alapján törvénysértően szabott ki katonai mellékbüntetést, mivel a korábbi Be. 549. § (4) bekezdése szerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki a tárgyalás mellőzésével hozott határozathoz képest súlyosabb büntetést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amely folytán súlyosabb minősítést, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell alkalmazni. Miután azonban a tárgyalás alapján hozott ítéletében a katonai tanács ugyanazt a tényállást állapította meg, mint a tárgyalásmellőzésével hozott végzésben, és olyan új bizonyíték, amely miatt súlyosabb minősítés vagy súlyosabb büntetés alkalmazása vált volna szükségessé, nem merült fel, álláspontja szerint a katonai tanács a korábbi Be. 354. § (4) bekezdés f) pontja szerinti szabályt is megsértve alkalmazott a tárgyalás alapján hozott határozatában a vádlottal szemben a tárgyalás mellőzéses eljárásban nem alkalmazott katonai mellékbüntetést.
[4] A Kúria Bt.I.415/2017/4. számú ítéletére hivatkozva utalt arra is, hogy a kiszabott katonai mellékbüntetés tartalma szerint is törvénysértő.
[5] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében változtassa meg és a kiszabott katonai mellékbüntetést mellőzze.
[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta.
[7] A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a korábbi Be. hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.).
[8] A Be. 868. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A felülvizsgálati eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Kúria az indítványt a 2018. július 1. napján hatályba lépett Be. alapján bírálta el.
[9] A Be. 649. § (2) bekezdésének e) pontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.
[10] A korábbi eljárási törvény szóhasználata szerinti, tárgyalás mellőzésével meghozott, a Be. szerinti büntetővégzés ügydöntő határozat, melyre az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Be. 739. § (2) bek.]
[11] Erre figyelemmel a fellebbviteli főügyészségnek a katonai mellékbüntetés mellőzése érdekében előterjesztett felülvizsgálati indítványa nem csupán a benyújtáskor hatályos 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés d) pontja, hanem a felülvizsgálati eljárásban irányadó Be. 649. § (2) bekezdés e) pontja szerint is joghatályos.
[12] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett a 659. § (6) bekezdése alapján vizsgálta a 649. § (2) bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt.
[13] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[14] A Be. 659. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
[15] A korábbi Be. 416. § (1) bekezdés d) pontja a súlyosítási tilalom megsértésének esetei között sorolta fel az 549. § (4) bekezdésében írt szabály megsértését is.
[16] E törvényhely szerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki a tárgyalás mellőzésével hozott határozathoz képest súlyosabb büntetést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amely folytán súlyosabb minősítést, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell alkalmazni.
[17] A hatályos – Be. szerinti – szabályozás ezzel teljes mértékben megegyezik. A Be. 746. § (5) bekezdése szerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki a büntetővégzéshez képest hátrányosabb büntetést, illetve alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amely folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben hátrányosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést alkalmazni.
[18] A tárgyalás alapján hozott ítéletében a törvényszék katonai tanácsa ugyanazt a tényállást állapította meg, mint a tárgyalás mellőzésével hozott végzésében, és olyan új tény vagy új bizonyíték, amely miatt súlyosabb minősítés vagy súlyosabb büntetés alkalmazása vált volna szükségessé, nem merült fel.
[19] A tárgyalás mellőzésével hozott végzést az ügyészség tudomásul vette.
[20] A kiszabott büntetéshez képest súlyosabb büntetés az, ha a tárgyalás alapján hozott határozatában a bíróság olyan mellékbüntetést szab ki, amelyet a tárgyalásmellőzéses eljárásban nem alkalmazott (EBH 2018.B.14.III.).
[21] A végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés helyett a pénzbüntetés alkalmazása azonban nem ütközik a súlyosítási tilalomba (BH 2016.271.).
[22] A fentiekre tekintettel azonban a tárgyalás tartása alapján kiszabott katonai mellékbüntetés sérti a súlyosítási tilalmat.
[23] Ezért a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés d) pontja alapján megváltoztatta, és az I. r. terhelttel szemben a katonai mellékbüntetés alkalmazását mellőzte.
[24] Emellett megjegyzi a Kúria a következőket:
[25] A Btk. 139. § (1) bekezdése szerint rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál, amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel. A Kúria EBH 2017.B.21. számon közzétett elvi határozatában rámutatott: „A rendvédelmi szerv címzetes rendfokozattal rendelkező hivatásos állományú tagja esetében e katonai mellékbüntetés továbbra is alkalmazható, mégpedig a 139. § (1) bekezdése szerinti tartalommal. Ha tehát a bűncselekmény elbírálásakor a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjának címzetes rendfokozata is van, ebből a rendfokozatból kell eggyel alacsonyabba visszavetni, azzal a különbséggel azonban, hogy esetében a (3) bekezdés szerinti rendelkezésre nincs szükség az új Hszt. fentebb ismertetett 346. §-ának rendelkezései miatt.”
[26] Az elvi határozatban említett új Hszt. (a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény) 15. § (1) és (2) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása és a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik. A hivatásos állomány tagja rendfokozata szerint – többek között – tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozik. A (4) bekezdés c) pontja alapján a főtörzszászlós a zászlósi rendfokozati állománycsoportba, a (3) bekezdés a) pontja alapján az őrmester a tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozik.
[27] A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy a Kúria továbbra is irányadónak tekinti a BH 1993.536. számon közzétett eseti döntésben foglaltakat, miszerint: „a kialakult ítélkezési gyakorlatban a visszavetés csak az azonos rendfokozatú kategóriába lehetséges. A zászlós tehát eggyel alacsonyabb rendfokozatba – főtörzsőrmesternek – nem vethető vissza, mert az már a tiszthelyettesi rendfokozatú kategóriába tartozik.”
[28] Azaz a főtörzszászlósi rendfokozatot viselő terhelt a Btk. 139. § (1) bekezdése alapján csak törzszászlósi rendfokozatba lett volna visszavethető, őrmesteribe nem.
[29] Erre figyelemmel a törvényszék katonai tanácsának felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozata – ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is utalt – ebből az okból is törvénysértő.
(Kúria Bfv. I. 620/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás