33/2018. (XI. 29.) AM rendelet
33/2018. (XI. 29.) AM rendelet
a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2018. évi igénybevételének feltételeiről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. alföldi tanyás térség: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi és Vecsési járása;
2. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 1. pontja szerinti támogatás;
3. állategység: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 5. számú melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték;
4. beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott tevékenység;
5. csekély összegű támogatás:
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke, vagy
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) 3. cikke
alapján nyújtott támogatás;
6. egy és ugyanazon vállalkozás: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás;
7. fejlesztendő járások: a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet] foglaltaknak megfelelően a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország kumulált lakónépességének 15%-a él;
8. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint az immateriális javak beszerzése;
9. felújítás: a számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott tevékenység;
10. gazdaság: a termőföld, az állatállomány, továbbá a mezőgazdasági termelő tevékenységhez kapcsolódó kvóták, vagyoni értékű jogok, gépek, eszközök és készletek összessége;
11. kis értékű eszköz: a számviteli törvény 80. § (2) bekezdése szerint számított tárgyi eszköz;
12. helyi vállalkozó: a fejlesztés helyszínéül szolgáló településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó;
13. jelentős munkanélküliséggel sújtott település: a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet] 1. § a) pontjában meghatározott település;
14. kedvezményezett járások: a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően azok a járások, amelyeknek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga;
15. komplex programmal fejlesztendő járások: a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország kumulált lakónépességének 10%-a él;
16. mezőgazdasági állatfaj: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 2. § 1. pontjában meghatározott fajok;
17. mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékek;
18. ökológiai gazdálkodás: az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott tevékenység;
19. saját forrás: a pályázó által a támogatott fejlesztéshez biztosított pénzbeli önrész, amelybe az államháztartás alrendszereiből pályázati úton nyújtott támogatás nem számít bele, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget;
20. Standard Termelési Érték: az ágazat kibocsátását termelői áron hektárra vagy számosállatra vetítve kifejező mutató, amelynek kiszámítása során a hozzáadottértékadót, a termékekre kivetett adókat és a közvetlen kifizetéseket figyelmen kívül kell hagyni, és amely a tevékenységi irány meghatározásánál figyelembe veszi az egyéb jövedelemtermelő tevékenység értékét, és az üzemméretet közvetlenül euróban fejezi ki;
21. támogatástartalom: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 19. pontja szerinti tartalom;
22. tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 25. pontja szerinti földrészlet;
23. tanyagondnoki szolgálat: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. § (3) bekezdésében meghatározott, működési engedéllyel rendelkező szolgálat, amely a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 39. §-ában meghatározott feladatokat látja el;
24. tanyasi közösségi tér: a helyi külterületi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a külterületi lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő, egy tanyás térség külterületén található intézmény vagy egyéb minősítésű létesítmény (helyiségegyüttes, épület, épületrész);
25. tájfajta növény: a regionális, környezeti, helyi ökológiai feltételekhez természetes módon alkalmazkodott és génerózió által veszélyeztetett növényfajok honos fajtái;
26. védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta: a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági állatfajták.
2. A támogatás jellege és célterületei
2. § (1) Az e rendelet szerinti, vissza nem térítendő támogatás az alábbi célterületekre vehető igénybe:
a) a tanyák, valamint a tanyás térség megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez, gépjárműbeszerzés kivételével (a továbbiakban: 1. célterület),
b) a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a gazdaságok indításához és fejlesztéséhez (a továbbiakban: 2. célterület),
c) a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyák lakóépületének felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre (a továbbiakban: 3. célterület).
(2) Az 1. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás:
a) tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére:
aa) tanyagondnoki szolgálatok tevékenységének fejlesztésére,
ab) tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek fejlesztésére, együttműködéseik kialakítására,
b) tanyasi közösségi tér kialakítására.
(3) A 2. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás a 0 Standard Termelési Értékkel (a továbbiakban: STÉ) rendelkező, azaz induló gazdaság fejlesztésére irányuló pályázati projekt és az 1–5999 STÉ-vel rendelkező gazdaság fejlesztésére irányuló pályázati projekt esetében:
a) tanyai lakóépület felújítására a pályázatban foglalt támogatott összköltség legfeljebb 50%-áig – villamos energiához, ivóvízhez, valamint szennyvíz-kezeléshez és -elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztések kivételével,
b) gazdálkodási célú épületek felújítására, építésére,
c) gazdálkodást segítő gépek, eszközök fejlesztésére, beszerzésére,
d) karám, kerítés létesítésére, felújítására,
e) növényi- és állati szaporító anyag vásárlására, beszerzésére,
f) állatállomány kialakítására, bővítésére,
g) a tanyán, a tanyagazdaságban előállított mezőgazdasági, élelmiszeripari és kézműves (népi iparművészeti termék, népi kézműves termék, kézműves háziipari termék, kézműves élelmiszer) termék első eladásához szükséges, a gazdaságon belül történő előkészítő tevékenységet biztosító, feldolgozó kapacitások létesítésére, fejlesztésére, villamos energiához, ivóvízhez, valamint szennyvíz-kezeléshez és -elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztések kivételével,
h) mezőgazdasági termelést és élelmiszer-előállítást megalapozó mérésekre, vizsgálatokra és azok értékeléséhez kapcsolódó szolgáltatásokra,
i) tanyák energetikai megújítására, villamos energia fejlesztések kivételével,
j) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére.
(4) A 3. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás:
a) tanyai lakóépület felújítására, kivéve a villamos energiához, ivóvízhez, valamint szennyvíz-kezeléshez és -elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztéseket,
b) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott célokra nyújtott támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül.
3. A támogatás igénybevételének feltételei
3. § (1) Az 1. célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására jogosult:
a) a 2. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben található olyan települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek, amelyek tanyagondnoki szolgálatot működtetnek;
b) a 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben működő tanyagondnoki szolgálatokat összefogó civil szervezetek;
c) a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek, valamint az alföldi tanyás térség településein székhellyel rendelkező és ott működő nonprofit szervezetek.
(2)1 A 2. célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a természetes személy, mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó jogosult, aki a tanyás térségben található települések valamelyikén e rendelet hatálybalépése előtti időponttól kezdődően életvitelszerűen – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a saját vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó vagy az őstermelők családi gazdasága valamely tagjának tulajdonában lévő, illetve a fejlesztés helyszínéül szolgáló gazdaság részét képező tanyán mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó, a fejlesztés helyszínéül szolgáló gazdaság részét képező tanyán mint tartózkodási helyén él.
(3)2 A 3. célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a természetes személy jogosult, aki a tanyás térségben található települések valamelyikén e rendelet hatálybalépése előtti időponttól kezdődően életvitelszerűen – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a saját, a házastársa, testvére, valamely egyeneságbeli rokona vagy az őstermelők családi gazdasága valamely tagjának tulajdonában lévő, illetve a fejlesztés helyszínéül szolgáló gazdaság részét képező tanyán mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó, a fejlesztés helyszínéül szolgáló gazdaság részét képező tanyán mint tartózkodási helyén él.
(4) A 2. és a 3. célterületre irányuló fejlesztés esetén a támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a fejlesztés tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapján ne szerepeljen végrehajtási jog bejegyzés.
(5) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy
a) a pályázó legkésőbb a pályázat benyújtásáig a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tegyen, vagy igazolja, hogy kérelmezte nyilvántartásba vételét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe,
b) a pályázó megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
c) a 2. célterület esetében a pályázó nyilatkozik
ca) a pályázat benyújtását megelőző kettő és a folyamatban lévő üzleti évben saját jogon, illetve amennyiben egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül más vállalkozással, úgy az egy és ugyanazon vállalkozás jogán kapott valamennyi, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás euróban kifejezett összegéről, a támogatóról, a támogatási vagy egyéb szerződés számáról és a támogatástartalomról szóló határozat számáról,
cb) a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában foglaltakról.
4. § (1) A támogatás igénybevételére az a 3. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő pályázó jogosult,
a) akinek az esetében a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valósak és hitelesek, valamint nyilatkozik arról, hogy az adott támogatott tevékenységre támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,
b) aki nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás vagy felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
c) akinek a saját forrás rendelkezésére áll és azt hitelt érdemlően igazolja,
d) akinek nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,
e) aki nyilatkozik arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,
f) aki a pályázat benyújtásakor rendelkezik az engedélyezési eljárás megindítását igazoló dokumentummal, és aki a támogatói okirat hatálybalépésekor rendelkezik a támogatott tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel, amennyiben a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött,
g) akinek a támogatói okirat hatálybalépésekor nincs adók módjára behajtandó köztartozása, illetve lejárt esedékességű adótartozása, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett és azt a vonatkozó döntés hitelesített másolatával igazolja,
h) akinek a támogatói okirat hatálybalépésekor nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős döntéssel megállapított köztartozása,
i) aki a támogatói okirat hatálybalépésekor, természetes személy esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt, illetve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó pályázó esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt,
j) aki a támogatás tárgyának, a támogatás összegének, a fejlesztés megvalósítási helyének és időpontjának nyilvánosságra hozatalához hozzájárul,
k) aki a pályázatában, valamint a támogatói okiratban feltüntetett adatainak kezeléséhez, valamint adatainak monitoring tevékenység során történő kezeléséhez hozzájárul,
l) aki nyilatkozik arról, hogy a támogató által előírt biztosítékokat a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően rendelkezésre bocsátja,
m) aki – önkormányzati, helyi önkormányzati társulás, civil szervezet vagy egyházi jogi személy esetében – nyilatkozik arról, hogy a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer által igényelt adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, és
n) aki az a)–m) pontban foglaltakról a pályázatában nyilatkozik, amelynek elmaradása esetén a felhívásban megjelölt nyilatkozatokat, az ott megjelölt határidőben, hiánypótlás keretében benyújthatja.
(2) A 2. célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a támogatás igénybevételének – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további feltétele, hogy
a) a pályázó megfeleljen a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában foglalt követelményeknek, és
b) ha az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Vidékfejlesztési Programból egyösszegű átalánytámogatásban részesül, akkor a Tanyafejlesztési Program keretében olyan fejlesztéseket valósíthat meg, amelyek nem szerepelnek a Vidékfejlesztési Program pályázatához csatolt üzleti tervben, és erről a pályázatában nyilatkozik.
5. § A 4. §-ban foglalt feltételek teljesítése esetén sem jogosult támogatás igénybevételére az a pályázó, aki a pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás valamely alrendszeréből támogatásban részesült, és a támogatói okirat rendelkezéseit, feltételeit megszegte, a támogatói okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet szerinti vis maior esetét.
4. A támogatás forrása és mértéke
6. § (1) A támogatás forrása Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 1. melléklet XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Agrár célelőirányzatok alcím, 5. Tanyafejlesztési Program jogcímcsoport céljai részére megállapított keretösszeg.
(2) A 2. célterületre igénybe vehető támogatás összegét a pályázati felhívás, illetve a felhívás kihirdetése hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell euróban is meghatározni.
(3) Az 1–3. célterület egyes céljaira igénybe vehető támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg a pályázati felhívásban közzétett mértéket.
(4) Az igényelhető támogatás mértéke
a) az 1. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától függően – a 2. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve b) pontjában meghatározott célok esetében legfeljebb 90%-a;
b) a 2. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától függően – a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét betöltött pályázó esetében legfeljebb 75%-a, a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét be nem töltött pályázó esetében legfeljebb 90%-a, de mindösszesen legfeljebb a pályázó, illetve a pályázó és a vele egy és ugyanazon vállalkozás vagy vállalkozások részére rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretnek megfelelő forintösszeg,
c) a 3. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától függően – legfeljebb 75%-a.
(5) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha a pályázónak a támogatásból megvalósított cél kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs.
5. A pályázat benyújtása
7. § (1) Az 1., 2. és 3. célterületre vonatkozóan külön pályázati felhívások készülnek, amelyeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jóváhagyását követően, a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a kormányzati portálon, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Közreműködő szerv) a saját honlapján e rendelet hatálybalépését követő kilencven naptári napon belül tesz közzé.
(2) A pályázatokat az elektronikus felületen kitöltött pályázati adatlapon a pályázati felhívásban megadott határidőig és módon – az abban előírt tartalommal és mellékletekkel – a Közreműködő szervhez egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani.
(3) Az 1. célterület kivételével egy tanya fejlesztésére csak egy pályázat nyújtható be.
(4) Egy pályázó a 2. vagy 3. célterület vonatkozásában kizárólag egy pályázatot nyújthat be, míg az 1. célterületen belül célonként egy pályázat nyújtható be, amelynek módját a hozzá kapcsolódó pályázati felhívás tartalmazza.
(5) A Közreműködő szerv a formai szempontból hiányosan benyújtott pályázat esetén – a pályázati felhívásban meghatározott hiánypótoltatható mellékletek tekintetében – a pályázat beérkezését követő hatvan naptári napon belül a hiányok megjelölésével, egy alkalommal, öt munkanap határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a pályázót és egyben figyelmezteti, hogy ha a hiánypótlást a kitűzött határidőn belül nem vagy ismételten hiányosan nyújtja be, a pályázat elutasításra kerül.
6. A pályázat elbírálása
8. § (1) A miniszter a pályázatokra vonatkozó döntésének előkészítése érdekében véleményezési jogosultsággal rendelkező, szakértőkből álló Bíráló Bizottságot hoz létre. A Bíráló Bizottság tagjait a miniszter kéri fel. A Bíráló Bizottság az ügyrendjét maga határozza meg.
(2) A pályázatok értékelését
a) az 1. célterület esetében az 1. mellékletben,
b) a 2. célterület keretében benyújtott, 0 STÉ-vel rendelkező, induló gazdaság fejlesztésére irányuló pályázat esetében a 2. mellékletben,
c) a 2. célterület keretében benyújtott, 1–5999 STÉ közötti gazdaság fejlesztésére irányuló pályázat esetében a 3. mellékletben,
d) a 3. célterület esetében a 4. mellékletben
meghatározott pontozási rendszer szerint a Közreműködő szerv végzi, amely az értékelésről tájékoztatja a Bíráló Bizottságot.
(3) A Közreműködő szerv a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11. § (9) bekezdésében foglaltak alapján a szükséges adatok beszerzése érdekében a pályázatok beérkezését követő tizenöt naptári napon belül a Kincstár részére továbbítja a pályázó alábbi adatait:
a) a pályázó neve, születési neve,
b) a pályázó lakóhelye vagy székhelye,
c) a pályázó adószáma és adóazonosító jele,
d) a pályázó ügyfél-azonosítója.
(4) A Kincstár – a pályázó hozzájárulása alapján – a pályázó és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás részére a Kincstár által működtetett, a 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti nyilvántartási rendszerében rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretről – a (3) bekezdés szerinti, hiánytalan adatok kézhezvételétől számított öt naptári napon belül – tájékoztatja a Közreműködő szervet és a minisztériumot.
(5) A Bíráló Bizottság – a Közreműködő szerv (2) bekezdés szerinti értékelése alapján – a pályázatok között rangsort állít fel, és támogatási javaslatot tesz a miniszter részére.
(6) A támogatásra vonatkozó döntést a Bíráló Bizottság javaslata alapján és bevonásával a miniszter hozza meg, és a döntéséről értesíti a Közreműködő szervet.
(7) A pályázatokat a pályázati felhívásokban meghatározott határidőn belül kell elbírálni. A támogatási döntés az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélésére is vonatkozhat. Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélése esetén – pályázati céltól függően – a pályázó a pályázat szakmai tartalmát az igényelt és az odaítélt támogatás különbségének összegével csökkentheti.
(8) Ha a támogatásban részesült ügyfélnek a támogatásból megvalósított fejlesztés kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs, akkor a támogatás alapjának kiszámítása a bruttó költségek alapján történik.
(9) A támogatási döntésről – annak meghozatalát követő tíz naptári napon belül – a Közreműködő szerv írásban értesíti az érintett ügyfeleket.
(10) A nyertes pályázók névsorát, egyedi azonosítószámát, az elnyert támogatás összegét és a célterületének megnevezését a miniszter a kormányzati portálon – a Közreműködő szerv a saját honlapján – a döntést követő tíz naptári napon belül közzéteszi, és ezzel egyidejűleg értesítést küld a Kincstár részére az alábbi adattartalommal:
a) a támogatásban részesülő ügyfél neve, születési neve,
b) a támogatásban részesülő ügyfél lakóhelye vagy székhelye,
c) a támogatásban részesülő ügyfél adószáma és adóazonosító jele,
d) a támogatásban részesülő ügyfél ügyfél-azonosítója,
e) a támogatási cél vagy célok megnevezése,
f) a támogatásban részesülő ügyfél részére támogatási célonként megítélt támogatás forintban és euróban meghatározott összege,
g) a támogatási döntésszám,
h) a támogatási döntés meghozatalának időpontja,
i) a támogatásban részesülő ügyfél nyilatkozata szerint kapott valamennyi, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás euróban kifejezett összege.
9. § (1) A támogatási döntésről szóló értesítés pályázó által történő kézhezvételét követő harminc naptári napon belül a miniszter a nyertes pályázónak támogatói okiratot küld, amelyben meghatározza a támogatás igénybevételének és felhasználásának részletes feltételeit. A támogatói okiratban meghatározott határidők a nyertes pályázó vagy a támogatásban részesülő ügyfél kérelme alapján egy alkalommal, legfeljebb harminc naptári nappal meghosszabbíthatóak.
(2)3 A pályázati felhívásban előírt feltételeket, valamint a pályázatnak a támogatási döntés alapján elfogadott részét a támogatói okiratban foglaltak szerinti megvalósítási határidőn belül, de legkésőbb 2020. december 31-ig kell teljesíteni.
7. Támogatási előleg
10. § (1)4 A megítélt támogatás teljes összegéig – a támogatói okiratban rögzített feltételek szerint – támogatási előleg nyújtható.
(2) Az elnyert támogatás előleg feletti része csak az előleggel történő teljes, elfogadott elszámolás és a fejlesztés megvalósulását követően benyújtott elszámolás elfogadása után folyósítható.
(3) Ha a támogatásra jogosult ügyfél a támogatási előleg felhasználásával egyidejűleg a teljes támogatási tartalmat megvalósította, akkor a támogatási előleggel történő elszámolás során a teljes támogatási összeggel is egyidejűleg elszámolhat.
(4) Előlegfizetés esetén a Közreműködő szerv előlegfizetési utasítást küld a Kincstár és a minisztérium részére az alábbi adattartalommal:
a) a nyertes pályázó neve, születési neve,
b) a nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye,
c) a nyertes pályázó adószáma és adóazonosító jele,
d) a nyertes pályázó ügyfél-azonosítója,
e) a nyertes pályázóval kötött támogatói okirat száma,
f) a támogatási cél vagy célok megnevezése,
g) a nyertes pályázó részére támogatási célonként összesen megállapított támogatás forintban és euróban meghatározott összege, valamint
h) a megállapított támogatásból támogatási célonként kifizetendő előleg forintban és euróban meghatározott összege.
(5) A Kincstár – a 2007. évi XVII. törvény 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – a kifizetési utasítás kézhezvételétől számított harminc naptári napon belül, de legkésőbb a forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik az előleg – a nyertes pályázó Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett fizetési számlaszámára történő – átutalásáról.
8. A támogatás elszámolása és kifizetése
11. § (1) A támogatás tekintetében azon költségek számolhatók el, amelyek
a) a támogatott fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlenek, ahhoz közvetlenül kapcsolódnak és a pályázat összeállításakor a pályázó azokat, mint költségelemeket szerepeltette a pályázati adatlapján, valamint azok összhangban vannak a számviteli törvénnyel;
b) a nyertes pályázónál ténylegesen felmerült költségként keletkeznek, és amelyek teljesülése számviteli bizonylattal igazolható és ellenőrizhető;
c) a fejlesztés előkészítésében és megvalósításában részt vevők, kizárólag a fejlesztés előkészítési és megvalósítási feladatait ellátók munkájához kapcsolódó, személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az ezen munka során igénybe vett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a munkaidejükben – munka-, vállalkozói vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – keletkeztek;
d) e rendelet hatálybalépésének napjától a fejlesztés befejezésének a támogatói okiratban foglalt időpontjáig keletkeztek.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alól kivételt képeznek – a megítélt támogatási összeg legfeljebb 10%-a erejéig – a fejlesztés előkészítésében részt vevők, kizárólag a fejlesztés előkészítési feladatait ellátók munkájához kapcsolódó, személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az ezen munka során igénybe vett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a munkaidejükben – munka- vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – 2018. január 1. napjától, e rendelet hatálybalépéséig keletkeztek.
12. § (1) A támogatásban részesült ügyfélnek a pénzügyi és szakmai elszámolást legkésőbb a fejlesztésnek a támogatói okiratban foglalt befejezési időpontját követő tizenöt naptári napon belül kell benyújtania a Közreműködő szervhez. Az elszámoláshoz mellékelni kell a támogatásban részesült ügyfél saját nevére szóló, a támogatási összeg elszámolható kiadásra irányuló felhasználását és pénzügyi teljesítését igazoló számviteli bizonylatainak és az azokhoz kapcsolódó mellékleteknek egy, az eredetivel mindenben megegyező másolati példányát, az azokhoz kapcsolódó – pályázat esetében a pályázati felhívásokban is közzétett – számlaösszesítő nyomtatványt és szakmai beszámolót, valamint fotódokumentációt. Az elszámoláshoz szükséges eredeti számlákat a támogatásban részesült ügyfélnek záradékolnia kell, amelynek tartalmaznia kell a támogatói okirat számát. Az elszámolás elmulasztása esetén – hiánypótlási felhívás kibocsátását követően – az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A Közreműködő szerv a jogosultságot a támogatásban részesült ügyfél által benyújtott számlák, bizonylatok és dokumentumok alapján ellenőrzi.
(3) Amennyiben az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján szükséges, a Közreműködő szerv hiánypótlásra szólítja fel a pályázót.
(4) A Közreműködő szerv dönt a kifizetésről. Ha a támogatásban részesült ügyfél a részére teljesített előleggel történő elszámolási kötelezettségének – a Közreműködő szerv által tett egyszeri hiánypótlási felhívás ellenére – nem tett eleget, abban az esetben a Közreműködő szerv értesíti a minisztert, aki dönt az ügyfél visszafizetési kötelezettségéről.
(5) A támogatás kifizetése jogosultságának megállapításakor a Közreműködő szerv a támogatói okiratra hivatkozva – a döntéshozatalt követő nyolc naptári napon belül – értesítést küld az elfogadott elszámolásokról a Kincstár és a miniszter részére az alábbi adattartalommal:
a) a nyertes pályázó neve, születési neve,
b) a nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye,
c) a nyertes pályázó adószáma és adóazonosító jele,
d) a nyertes pályázó ügyfél-azonosítója,
e) a nyertes pályázóval kötött támogatói okirat iktatószáma,
f) a támogatási cél vagy célok megnevezése,
g) a nyertes pályázó részére támogatási célonként kifizetendő támogatás és az előlegként folyósított támogatás összege, valamint
h) az összesen megállapított támogatásból az elszámolások alapján jogos, kifizetendő támogatás forintban és euróban meghatározott összege.
(6) A 2. § (3) bekezdésében meghatározott célra irányuló fejlesztés támogatása esetén a támogatói okiratba bele kell foglalni a támogatás összegéről és annak mezőgazdasági csekély összegű jellegéről szóló tájékoztatást. A támogatói okiratban utalni kell az 1408/2013/EU bizottsági rendelet címére, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a támogatás összegét támogatástartalomban (euróban) kifejezve.
(7) A Kincstár – a 2007. évi XVII. törvény 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – legkésőbb a forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik a támogatásnak a támogatásban részesült ügyfél Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett, a támogatói okiratban feltüntetett fizetési számlaszámára történő átutalásáról.
9. A támogatás nyilvántartása, ellenőrzése és adatszolgáltatás
13. § (1) A támogatásban részesült pályázók kötelesek az e rendelet alapján nyújtott támogatással megvalósított fejlesztések fenntartási időszaka alatt a nyomon követéshez szükséges adatokat a minisztérium és a Közreműködő szerv rendelkezésére bocsátani. Az a pályázó, aki ezen adatszolgáltatási kötelezettségének az ismételt felszólítás ellenére sem tesz eleget, az a következő években a Tanyafejlesztési Program keretében pályázat benyújtására addig nem jogosult, ameddig mulasztását nem pótolta. A mulasztás valamely, a következő években a Tanyafejlesztési Programra benyújtott pályázat beküldésével egyidejűleg pótolható.
(2) Az e rendelet szerinti intézkedésekkel összefüggő ellenőrzéseket a Közreműködő szerv végzi. A Közreműködő szerv a támogatott pályázatok 10%-át 2020. május 31-ig a megvalósulás helyszínén is köteles ellenőrizni.
(3) A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizniük, és a támogató ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni az ellenőrzésre jogosult szerveknek.
(4) Intézkedésben való jogosulatlan részvétel esetén a Közreműködő Szerv tájékoztatja a minisztert, aki határozattal dönt a visszafizetési kötelezettségről.
(5) Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítása esetén – a visszafizetés elrendeléséről szóló határozat alapján – a Közreműködő szerv az alábbi adatok megküldésével tájékoztatja a Kincstárt:
a) a támogatásban részesülő ügyfél neve, születési neve,
b) a támogatásban részesülő ügyfél lakóhelye vagy székhelye,
c) a támogatásban részesülő ügyfél ügyfél-azonosítója,
d) a támogatásban részesülő ügyfél adószáma és adóazonosító jele,
e) a jogosulatlan igénybevételről szóló határozat iktatószáma és kelte,
f) a támogatási cél vagy célok megnevezése,
g) a támogatásban részesülő ügyféltől támogatási célonként visszakövetelendő támogatás forintban és euróban meghatározott összege,
h) a 2007. évi XVII. törvény 69. § (5) bekezdésének megfelelően számított kamat forintban meghatározott összege.
(6) Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítása esetén az ügyfél legfeljebb öt évre kizárható a Tanyafejlesztési Program keretében nyújtott támogatások igénybevételéből.
10. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó egyéb rendelkezések
14. § (1)5 A 2. célterület keretében nyújtott támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül. Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozás részére bármely három pénzügyi év időszakában Magyarországon az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a 25 000 eurós keretösszegből a vállalkozás rendelkezésére álló szabad csekély összegű támogatási keret bruttó támogatástartalmának megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (5)–(6) bekezdésében foglaltakat, illetve a II. mellékletében meghatározott felső határt.
(2) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
(3) Nem nyújtható mezőgazdasági csekély összegű támogatásként
a) olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
b) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás,
c) importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.
15. § (1) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtása esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységre vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(2) A mezőgazdasági csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget. A nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, az Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással.
(3) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelési tevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(4) A csekély összegű támogatást nyújtó a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a Kincstár által a 2007. évi XVII. törvény alapján vezetett mezőgazdasági csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere alapján ellenőrzi.
11. Záró rendelkezések
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
16/A. §6 E rendeletnek az egyes mezőgazdasági csekély összegű támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2019. (IV. 10.) AM rendelettel megállapított 14. § (1) bekezdését a 2019. március 14-től nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.
16/B. §7 E rendeletnek a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételét szabályozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 59/2019. (XII. 18.) AM rendelettel [a továbbiakban: 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet] megállapított 9. § (2) bekezdését az 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet hatálybalépésekor8 folyamatban lévő támogatások esetében is alkalmazni kell.
17. § E rendelet 2. § (3) bekezdésében meghatározott támogatás az 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) hatálya alá tartozik.
1. melléklet a 33/2018. (XI. 29.) AM rendelethez
Ssz. |
A |
B |
C |
D |
Értékelési szempont |
Max. pont |
Értékelési szempontok kategóriák szerint |
Adható pont |
|
A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA |
||||
1. |
Kedvezményezett járásból nyújtották-e be |
3 |
Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból |
3 |
Igen, fejlesztendő járásból |
2 |
|||
Igen, kedvezményezett járásból |
1 |
|||
Nem |
0 |
|||
2. |
Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településről nyújtották-e be a pályázatot? Meghatározása |
3 |
Amennyiben az adott település társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek, jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül |
3 |
Amennyiben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett |
2 |
|||
Amennyiben jelentős munkanélküliséggel sújtott |
1 |
|||
Egyik kategóriába sem került besorolásra |
0 |
|||
3. |
Hány tanyát érint a fejlesztés? |
4 |
> 50 tanyát érint a fejlesztés |
4 |
10–50 tanyát érint a fejlesztés |
2 |
|||
< 10 tanyát érint a fejlesztés |
0 |
|||
4. |
Hány állandó tanyai lakost érint a fejlesztés? |
4 |
> 100 tanyai lakost érint a fejlesztés |
4 |
50–100 tanyai lakost érint a fejlesztés |
2 |
|||
< 50 tanyai lakost érint a fejlesztés |
0 |
|||
5. |
Mekkora a 60 év feletti állandó tanyai lakosok aránya a fejlesztés célcsoportján belül? |
4 |
A célcsoport > 25%-a 60 év feletti |
4 |
A célcsoport 10–25%-a 60 év feletti |
2 |
|||
A célcsoport < 10%-a 60 év feletti |
0 |
|||
6. |
Mekkora a 18 év alatti állandó tanyai lakosok aránya a fejlesztés célcsoportján belül? |
4 |
A célcsoport > 25%-a 18 év alatti |
4 |
A célcsoport 10–25%-a 18 év alatti |
2 |
|||
A célcsoport < 10%-a 18 év alatti |
0 |
|||
7. |
A fejlesztés részletes bemutatása: |
3 |
A bemutatás részletes, ezek alapján a választott fejlesztés teljes mértékben megfelelőnek tűnik |
3 |
A bemutatás nem részletes, ezek alapján a választott fejlesztés nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek a probléma megoldására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására |
0 |
|||
3 |
Egymásra épülő fejlesztésekről van szó: vagy több célra is pályázik, vagy több eszközt szerez be, vagy építési munkálatok mellett eszközbeszerzésre is pályázik vagy egymásra épülő projektelemeket valósít meg |
3 |
||
Nem egymásra épülő fejlesztésekről van szó |
0 |
|||
A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATOK FEJLESZTÉSE |
||||
8. |
Hány tanyagondnoki szolgálatot fejleszt? Pont abban az esetben adható, ha megnevezésre kerülnek ezek a tanyagondnoki szolgálatok |
5 |
> 2 tanyagondnoki szolgálatot |
5 |
2 tanyagondnoki szolgálatot |
3 |
|||
1 tanyagondnoki szolgálatot |
0 |
|||
9. |
A tanyagondnoki szolgálat, szervezet erőforrásainak bemutatása, kapacitások, foglalkoztatás. Az erőforrások és kapacitások részletes bemutatása alapján ítélhető meg a pontszám |
6 |
A szervezetnek már vannak működő infrastrukturális erőforrásai, kapacitásai, csak ideiglenesen foglalkoztat embereket. Teljes állású munkatárs foglalkoztatását vállalja |
6 |
A szervezetnek már jól működő infrastrukturális erőforrásai, kapacitásai vannak, állandóan foglalkoztat ember(eke)t. A meglévő tanyagondnok mellett újabb teljes vagy félállású munkatárs foglalkoztatását vállalja |
3 |
|||
Nem vállalja újabb munkatárs foglalkoztatását |
0 |
|||
10. |
A fejlesztés után bővülni fog-e az ellátott tanyák, tanyasi emberek köre? A pályázatnak tartalmaznia kell a bővülés részletes leírását |
9 |
Igen, > 50%-kal |
9 |
Igen, 21–50%-kal |
6 |
|||
Igen, < 20%-kal |
3 |
|||
Nem |
0 |
|||
TANYASI KÖZÖSSÉGI TÉR KIALAKÍTÁSA |
||||
11. |
A pályázó a pályázatához csatolt részletes szakmai programtervében megfelelően alátámasztotta a létrejövő tanyasi közösségi tér kihasználtságát? |
6 |
A tanyasi közösségi tér kihasználtsága egész évben folyamatosan biztosított és hetente átlagosan legalább 15 órában biztosít programokat a tanyán élők számára |
6 |
A tanyasi közösségi tér kihasználtsága egész éves átlagban heti 10 órát meghaladó, de 15 órát el nem érő időtartamban biztosít programokat a tanyán élők számára |
3 |
|||
A tanyasi közösségi tér egész éves átlagban nem tud legalább heti 10 órában programokat biztosítani a tanyán élők számára |
0 |
|||
12. |
A pályázó biztosítani tudja a létrejövő közösségi tér fenntartásához, üzemeltetéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges forrást és humán hátteret (önéletrajz csatolása szükséges)? |
6 |
A pályázó hosszú távon rendelkezik a tanyasi közösségi tér fenntartásához, üzemeltetéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrással és humán háttérrel, amit pályázatában és szakmai programtervében bemutat, illetve utóbbit megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakember(ek) önéletrajzának csatolásával is alátámaszt |
6 |
A pályázó középtávon rendelkezik a tanyasi közösségi tér fenntartásához, üzemeltetéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrással és humán háttérrel, amit pályázatában és szakmai programtervében bemutat, illetve utóbbit megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakember(ek) önéletrajzának csatolásával is alátámaszt |
3 |
|||
A pályázó nem tudja pályázatában, illetve szakmai programtervében bemutatni és igazolni, hogy a tanyasi közösségi tér fenntartásához, üzemeltetéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrással és humán háttérrel rendelkezik, illetve a közösségi tér működtetésében résztvevő megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakember(ek) önéletrajza nem került a pályázathoz csatolásra |
0 |
|||
13. |
Építési, felújítási költségek mellett más, jelentős értékű költségvetési tételt is tartalmaz a fejlesztés? |
3 |
Építési, felújítási költség < 80% a pályázat költségvetésében |
3 |
Építési, felújítási költség > 80% a pályázat költségvetésében |
0 |
|||
14. |
Helyi védett építmény kerül felújításra közösségi térként? A kialakított közösségi tér bemutató térként is fog szolgálni? (Az első két szempont közül mindkettőt lehet választani) |
2 |
Helyi védett építmény kerül felújításra közösségi térként |
1 |
A kialakított közösségi tér bemutató térként is szolgál |
1 |
|||
Egyik sem |
0 |
|||
PARTNERSÉG, FEJLESZTÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG |
||||
15. |
Hány település érintett a fejlesztésben? |
4 |
Legalább 5 település |
4 |
2–4 település |
2 |
|||
1 település |
0 |
|||
16. |
Hány partner érintett a fejlesztésben? |
3 |
> 3 partner |
3 |
1–3 partner |
1 |
|||
Nincs partner |
0 |
|||
17. |
A megvalósítás során alkalmaznak-e önkéntes, közösségi munkát? A pályázatban részletezni kell a résztvevők projektre vonatkozó feladatait |
3 |
Igen |
3 |
Nem |
0 |
|||
18. |
A megvalósítás során alkalmaznak-e közfoglalkoztatottat? A pályázatban részletezni kell a résztvevők projektre vonatkozó feladatait |
3 |
Igen |
3 |
Nem |
0 |
|||
19. |
Illeszkedik-e a fejlesztés megyei, járási, térségi, vagy települési fejlesztési tervhez vagy tervekhez? A terv vagy tervek részletes bemutatása alapján kerül megítélésre a kapott pontszám (A fejlesztési tervet, terveket pontosan meg kell nevezni a pályázatban, illetve nyilatkozni szükséges arról, hogy a fejlesztés a terv mely részéhez illeszkedik) |
3 |
Igen és ezeket kifejtve látszik a fejlesztés hasznossága |
3 |
Igen, de ezeket nem fejti ki részletesen, nem látszik a relevancia |
1 |
|||
Nem |
0 |
|||
A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI, HATÁSAI |
||||
20. |
A fejlesztés várható eredményei: Komplex-e a fejlesztés? Több pozitív eredménye van-e a fejlesztésnek, vagy csak egy dolgot érint? Milyen mértékű a pénzügyi, piaci, gazdálkodási, foglalkoztatási, szolgáltatási eredménye? Ezekre részletesen kitér-e a pályázó, igyekszik-e ezeket számszerűsíteni? Valóban várható-e akkora eredmény, elmozdulás, mint amit megadtak? |
12 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, és ezeket igyekszik számszerűsíteni |
12 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, de ezeket nem számszerűsíti |
6 |
|||
A fejlesztésnek csak egy pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredményét jelöli |
3 |
|||
A fejlesztésnek nincs pozitív pénzügyi vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye, vagy amit megadnak, nem releváns |
0 |
|||
A FEJLESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGA, KOCKÁZATA, KIHASZNÁLTSÁGA |
||||
21. |
Biztosított-e hosszú távon a fejlesztés fenntartása? Van-e erre pénzügyi fedezet? Van-e a fejlesztésnek akár a kivitelezésben, akár a fenntartásban kockázata, ennek mekkora a valószínűsége és a mértéke? Ezek kezelésére felkészült-e a pályázó? |
5 |
A fejlesztés hosszú távú fenntartása biztosított. Vannak előre látható kivitelezési, gazdálkodásfenntartási kockázatok, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni |
5 |
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodásfenntarthatóságát befolyásoló kockázatai vannak, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni |
3 |
|||
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntarthatóságát befolyásoló kockázatai vannak, ezek kezelésére a pályázó részben felkészült, nem minden kockázatra tud alternatívát adni |
1 |
|||
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, és ezek kezelésére a pályázó nem készült fel, nem tud rá hiteles alternatívát adni |
0 |
|||
22. |
A kihasználtság mértéke indokolja-e |
2 |
A kihasználtság indokolja a beruházást. A bemutatás részletes, illetve a jövőben várhatóan tovább fog növekedni a kihasználtság |
2 |
A kihasználtság mértéke nem egyértelműen indokolja a beruházást, vagy a bemutatás nem elég részletes. |
0 |
|||
MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM |
100 |
|||
2. melléklet a 33/2018. (XI. 29.) AM rendelethez
Ssz. |
A |
B |
C |
D |
Értékelési szempont |
Max. pont |
Értékelési szempontok kategóriák szerint |
Adható pont |
|
A TANYA ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA, A PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSA |
||||
1. |
Kedvezményezett járásból nyújtották-e be |
3 |
Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból |
3 |
Igen, fejlesztendő járásból |
2 |
|||
Igen, kedvezményezett járásból |
1 |
|||
Nem. |
0 |
|||
2. |
Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településről nyújtották-e be a pályázatot? Meghatározása |
3 |
Amennyiben az adott település társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek, jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül |
3 |
Amennyiben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett |
2 |
|||
Amennyiben jelentős munkanélküliséggel sújtott |
1 |
|||
Egyik kategóriába sem került besorolásra |
0 |
|||
3. |
A fejlesztéssel érintett tanya az elmúlt 3 évben Tanyafejlesztési Program keretében már kapott támogatást a gazdaság fejlesztésére |
5 |
Nem kapott támogatást |
5 |
Kapott támogatást |
0 |
|||
4. |
A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye? |
5 |
A fejlesztendő tanya a pályázó állandó lakóhelye |
5 |
A fejlesztendő tanya a pályázó tartózkodási helye |
0 |
|||
5. |
A tanyán élő állandó lakosok száma |
5 |
> 5 fő |
5 |
4–5 fő |
3 |
|||
2–3 fő |
1 |
|||
1 fő |
0 |
|||
6. |
Rendelkezik-e mezőgazdasági, vagy élelmiszeripari végzettséggel, amelyet dokumentum másolattal igazol? |
6 |
Igen, felsőfokú végzettséggel. |
6 |
Igen, középfokú végzettséggel |
3 |
|||
Nem |
0 |
|||
7. |
Milyen a tanya meglévő infrastrukturális helyzete? (Több is megjelölhető) |
6 |
Nincs sem vezetékes, sem egyedi villamosenergia-ellátás |
2 |
Nincs vezetékes ivóvíz |
2 |
|||
Nincs fúrt kút |
2 |
|||
8. |
Hány mezőgazdasági állatfaj beszerzését valósítja meg jelen projekt keretében, amelyek esetében mezőgazdasági állatok létszáma fajonként eléri legalább a 400 STÉ-t? |
6 |
≥ 3 különböző mezőgazdasági állatfaj |
6 |
2 különböző mezőgazdasági állatfaj |
4 |
|||
1 különböző mezőgazdasági állatfaj |
2 |
|||
Nem tervez mezőgazdasági állatot tartani |
0 |
|||
9. |
Beállít valamilyen védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajt? (Abban az esetben jár pont, amennyiben a termelésbe állított állatfaj létszáma eléri legalább a 400 STÉ-t és a fajták felsorolásra kerülnek) |
3 |
Igen |
3 |
Nem |
0 |
|||
10. |
Hány mezőgazdasági növényfaj beszerzését valósítja meg jelen fejlesztés keretében? Szántóföldi kultúránál fajonként a minimális parcellaméret: 0,25 ha termőfelület, zöldségnövényeknél 0,05 ha és ültetvénynél, gyümölcsösnél: 0,05 ha termőfelület (A pontozás a felsorolt növények alapján történik) |
6 |
≥ 4 különböző növényfajt termesztene |
6 |
2–3 különböző növényfajt termesztene |
4 |
|||
1 növényfajt termesztene |
2 |
|||
Nem foglalkozna növénytermesztéssel |
0 |
|||
11. |
Jelen fejlesztés keretében beszerez-e tájfajta növényt? Szántóföldi kultúránál fajonként a minimális parcellaméret: 0,25 ha termőfelület, zöldségnövényeknél 0,05 ha és ültetvénynél, gyümölcsösnél: 0,05 ha termőfelület (A pontozás a felsorolt tájfajta növények alapján történik) |
3 |
Igen, 2 vagy annál több tájfajtát is termesztene |
3 |
Igen, 1 tájfajtát termesztene |
1 |
|||
Nem |
0 |
|||
A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA, EREDMÉNYEI, HATÁSAI |
||||
12. |
Milyen megpályázott támogatási célok vannak? (komplexitás megjelenése) |
5 |
Legalább három támogatási célt jelöl meg |
5 |
Két támogatási célt jelöl meg |
3 |
|||
Egy támogatási célt jelöl meg |
0 |
|||
13. |
A fejlesztés részletes bemutatása: Megalapozott-e a tervezett gazdaság beindítása? Reálisak-e az elképzelések? |
12 |
A bemutatás részletes, ezek alapján a tervezet teljes mértékben megfelelőnek tűnik gazdaság beindítására, valamint technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására |
12 |
A bemutatás részletes, azonban a tervezet nem teljes mértékben tűnik megfelelőnek a gazdaság beindítására, valamint a technológiai, műszaki fejlesztés bemutatására sem teljes mértékben tér ki |
6 |
|||
A bemutatás nem részletes, azonban a tervezet részben megfelelőnek tűnik a gazdaság beindítására, valamint a technológiai, műszaki fejlesztés bemutatására is részben kitér |
3 |
|||
A bemutatás nem részletes, ezek alapján a tervezet nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek a gazdaság beindítására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására |
0 |
|||
14. |
A megvalósuló fejlesztés milyen mértékben szolgál gazdálkodási célokat? |
5 |
A fejlesztés csak gazdálkodási célokat szolgál, nem tartalmaz lakóépület-felújítást |
5 |
A fejlesztés gazdálkodási célok mellett lakóépület-felújítást is szolgál |
0 |
|||
15. |
A fejlesztés várható eredményei: |
12 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, és ezeket igyekszik számszerűsíteni |
12 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, de ezeket nem számszerűsíti |
6 |
|||
A fejlesztésnek csak egy pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredményét jelöli |
4 |
|||
A fejlesztésnek nincs pozitív pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye, vagy amit megadnak, nem releváns |
0 |
|||
16. |
A fejlesztés csökkenti a szezonalitás negatív hatásait (pl. melegágyás, állattartás, feldolgozás, vendéglátás)? |
5 |
Igen, legalább három különböző féle hatást mutat be |
5 |
Igen, legalább egy ilyen hatást bemutat |
3 |
|||
Nem |
0 |
|||
17. |
Biztosított-e hosszú távon a fejlesztés fenntartása? Van-e erre piaci fedezet? Van-e a fejlesztésnek akár a kivitelezésben, akár a gazdálkodás fenntartásában kockázata? Ennek mekkora a valószínűsége és a mértéke? Ezek kezelésére felkészült-e a pályázó? |
10 |
A fejlesztés hosszú távú fenntartása biztosított. Vannak előre látható kivitelezési, a gazdálkodás fenntarthatóságát befolyásoló kockázatok, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni |
10 |
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntarthatóságát befolyásoló kockázatai vannak, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni |
5 |
|||
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntarthatóságát befolyásoló kockázatai vannak, ezek kezelésére a pályázó részben felkészült, nem minden kockázatra tud alternatívát adni |
3 |
|||
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntarthatóságát befolyásoló kockázatai vannak, és ezek kezelésére a pályázó nem készült fel, nem tud rá hiteles alternatívát adni |
0 |
|||
MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM |
100 |
|||
3. melléklet a 33/2018. (XI. 29.) AM rendelethez
Ssz. |
A |
B |
C |
D |
Értékelési szempont |
Max. pont |
Értékelési szempontok kategóriák szerint |
Adható pont |
|
A TANYA ÉS A GAZDASÁG ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA, BEMUTATÁSA |
||||
1. |
Kedvezményezett járásból nyújtották-e be a pályázatot? A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kerül meghatározásra (A kategóriák közül |
3 |
Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból |
3 |
Igen, fejlesztendő járásból |
2 |
|||
Igen, kedvezményezett járásból |
1 |
|||
Nem |
0 |
|||
2. |
Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településről nyújtották-e be a pályázatot? Meghatározása |
3 |
Amennyiben az adott település társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek, jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül |
3 |
Amennyiben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett |
2 |
|||
Amennyiben jelentős munkanélküliséggel sújtott |
1 |
|||
Egyik kategóriába sem került besorolásra |
0 |
|||
3. |
A fejlesztéssel érintett tanya az elmúlt 3 évben Tanyafejlesztési Program keretében már kapott támogatást a gazdaság fejlesztésére? |
5 |
Nem kapott támogatást |
5 |
Kapott támogatást |
0 |
|||
4. |
A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye? |
5 |
A fejlesztendő tanya a pályázó állandó lakóhelye |
5 |
A fejlesztendő tanya a pályázó tartózkodási helye |
0 |
|||
5. |
A tanyán élő állandó lakosok száma |
5 |
> 5 fő |
5 |
4–5 fő |
3 |
|||
2–3 fő |
1 |
|||
1 fő |
0 |
|||
6. |
Milyen a tanya meglévő infrastrukturális helyzete? (Több is megjelölhető) |
6 |
Nincs sem vezetékes, sem egyedi villamosenergia-ellátás |
2 |
Nincs vezetékes ivóvíz |
2 |
|||
Nincs fúrt kút |
2 |
|||
7. |
Hány mezőgazdasági állatfaj tartásával foglalkozik, amelyek esetében a mezőgazdasági állatok száma fajonként eléri legalább a 400 STÉ-t? A pontozás a felsorolt mezőgazdasági állatfajok alapján történik |
5 |
> 3 különböző mezőgazdasági állatfajt tart |
5 |
2 különböző mezőgazdasági állatfajt tart |
3 |
|||
1 különböző mezőgazdasági állatfajt tart |
1 |
|||
Nem tart haszonállatot |
0 |
|||
8. |
Tart-e valamilyen védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtát, amelyek száma fajtánként eléri legalább a 400 STÉ-t? (Abban az esetben jár pont, ha megnevezésre kerülnek a fajták) |
3 |
Igen |
3 |
Nem |
0 |
|||
9. |
Hány mezőgazdasági növényfaj beszerzését valósítja meg jelen fejlesztés keretében? Szántóföldi kultúránál fajonként a minimális parcellaméret: 0,25 ha termőfelület, zöldségnövényeknél 0,05 ha és ültetvénynél, gyümölcsösnél: 0,05 ha termőfelület (A pontozás a felsorolt növények alapján történik) |
5 |
≥ 4 különböző növényfajt termesztene |
5 |
2–3 különböző növényfajt termesztene |
3 |
|||
1 növényfajt termesztene |
1 |
|||
Nem foglalkozna növénytermesztéssel |
0 |
|||
10. |
A pályázat benyújtásakor termeszt-e tájfajta növényt? Szántóföldi kultúránál fajonként |
3 |
Igen |
3 |
Nem |
0 |
|||
11. |
Ellenőrzött ökológiai gazdálkodást folytat a tanyán, melyet tanúsítvánnyal igazol |
3 |
Igen |
3 |
Nem |
0 |
|||
12. |
A gazdaság 2015., 2016. és 2017. évi nettó mezőgazdasági árbevételének átlaga |
6 |
< 2 millió Ft |
6 |
2–4 millió Ft |
4 |
|||
4–6 millió Ft |
2 |
|||
> 6 millió Ft |
0 |
|||
13. |
Tagja-e valamilyen gazdatársulatnak, szövetkezetnek, TÉSZ-nek, TCS-nek, melyet okirat másolatának benyújtásával igazol? |
3 |
Igen |
3 |
Nem |
0 |
|||
14. |
Rendelkezik-e szaktanácsadói szerződéssel, melyet a szerződés másolatának benyújtásával igazol? |
3 |
Igen |
3 |
Nem |
0 |
|||
A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA |
||||
15. |
Komplexitás megjelenése a pályázatban. Mennyi megpályázott támogatási cél van? |
5 |
Legalább három támogatási cél megjelölése |
5 |
Két támogatási cél megjelölése |
3 |
|||
Egy támogatási cél megjelölése |
0 |
|||
16. |
A választott fejlesztés megfelel-e a probléma megoldására? A fejlesztés valóban hasznos-e? A bemutatás mennyire részletes? Ha a fejlesztés technológiai, kitér-e a technológia részletes bemutatására? |
5 |
A bemutatás részletes, ezek alapján a választott fejlesztés teljes mértékben megfelelőnek tűnik a probléma megoldására, valamint technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására |
5 |
A bemutatás nem részletes, azonban a választott fejlesztés teljes mértékben megfelelőnek tűnik a probléma megoldására, valamint technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására |
3 |
|||
A bemutatás nem részletes, ezek alapján a választott fejlesztés nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek a probléma megoldására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására |
0 |
|||
17. |
A megvalósuló fejlesztés milyen mértékben szolgál gazdálkodási célokat? |
5 |
A fejlesztés csak gazdálkodási célokat szolgál, nem tartalmaz lakóépület-felújítást |
5 |
A fejlesztés gazdálkodási célok mellett lakóépület-felújítást is szolgál |
0 |
|||
A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI, HATÁSAI |
||||
18. |
A fejlesztés várható eredményei: Komplex-e a fejlesztés? Több pozitív eredménye van-e a fejlesztésnek, vagy csak egy dolgot érint? Milyen mértékű a pénzügyi, piaci, gazdálkodási, foglalkoztatási és szolgáltatási eredménye? Ezekre részletesen kitér-e a pályázó, igyekszik-e ezeket számszerűsíteni? Valóban várható-e akkora eredmény, elmozdulás, mint amit megadtak? |
12 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, és ezeket igyekszik számszerűsíteni |
12 |
A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, de ezeket nem számszerűsíti |
6 |
|||
A fejlesztésnek csak egy pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredményét jelöli |
3 |
|||
A fejlesztésnek nincs pozitív pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye, vagy amit megadnak, nem releváns |
0 |
|||
19. |
A fejlesztés csökkenti a szezonalitás negatív hatásait (pl. melegágyás, állattartás, feldolgozás, vendéglátás)? |
5 |
Igen, legalább három különbözőféle hatást mutat be |
5 |
Igen, legalább egy ilyen hatást bemutat |
3 |
|||
Nem |
0 |
|||
A FEJLESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGA, KOCKÁZATA |
||||
20. |
Biztosított-e hosszú távon a fejlesztés fenntartása? Van-e erre piaci fedezet? Van-e a fejlesztésnek akár a kivitelezésben, akár a gazdálkodás fenntartásában kockázata? Ennek mekkora a valószínűsége és a mértéke? Ezek kezelésére felkészült-e a pályázó? |
10 |
A fejlesztés hosszú távú fenntartása biztosított. Vannak előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatok, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni |
10 |
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni |
5 |
|||
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, ezek kezelésére a pályázó részben felkészült, nem minden kockázatra tud alternatívát adni |
3 |
|||
A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, és ezek kezelésére a pályázó részben felkészült, nem tud rá hiteles alternatívát adni |
0 |
|||
MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM |
100 |
|||
4. melléklet a 33/2018. (XI. 29.) AM rendelethez
Ssz. |
A |
B |
C |
D |
Értékelési szempont |
Max. pont |
Értékelési szempontok kategóriák szerint |
Adható pont |
|
A TANYÁN ÉLŐ LAKOSOK HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA |
||||
1. |
A lakcímkártyán található bejelentési időpont szerint a pályázó hány éve él a fejlesztendő tanyán? |
5 |
> 10 év |
5 |
3–10 év |
3 |
|||
< 3 év |
0 |
|||
2. |
Milyen a pályázó munkaerő piaci helyzete? (egyet választhat) |
5 |
Munkanélküli, vagy gazdaságilag inaktív személy |
5 |
Önfoglalkoztatott |
3 |
|||
Állással rendelkező személy |
0 |
|||
3. |
A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye? |
5 |
A fejlesztendő tanya a pályázó állandó lakóhelye |
5 |
A fejlesztendő tanya a pályázó tartózkodási helye |
0 |
|||
4. |
A tanyán élő állandó lakosok száma |
5 |
> 4 fő |
5 |
3–4 fő |
3 |
|||
1–2 fő |
0 |
|||
5. |
A tanyán élő 60 év felettiek száma |
5 |
>2 fő |
5 |
1–2 fő |
3 |
|||
Nem él a tanyán 60 évnél idősebb |
0 |
|||
6. |
Él-e a tanyán tartósan beteg, fogyatékkal élő, rokkant személy? |
3 |
Igen |
3 |
Nem |
0 |
|||
7. |
Együttműködik-e tanyagondnokokkal, családsegítőkkel? (Az első két lehetőség egyszerre jelölhető) |
4 |
Igen, tanyagondnokkal |
2 |
Igen, családsegítővel |
2 |
|||
Nincs kapcsolata segítőkkel |
0 |
|||
8. |
Mennyi a tanyán élők egy főre jutó havi nettó jövedelme? |
5 |
< 40 000 Ft |
5 |
40 000–80 000 Ft |
3 |
|||
> 80 000 Ft |
0 |
|||
9. |
A fejlesztéssel érintett tanya az elmúlt 3 évben Tanyafejlesztési Program keretében már kapott támogatást a tanya lakóépületének felújítására? |
5 |
Nem kapott támogatást |
5 |
Kapott támogatást |
0 |
|||
A TANYA ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA, BEMUTATÁSA |
||||
10. |
Kedvezményezett járásból nyújtották-e be a pályázatot? A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kerül meghatározásra (A kategóriák közül a legmagasabb pontszám kerül figyelembevételre) |
3 |
Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból |
3 |
Igen, fejlesztendő járásból |
2 |
|||
Igen, kedvezményezett járásból |
1 |
|||
Nem |
0 |
|||
11. |
Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településről nyújtották-e be a pályázatot? Meghatározása |
3 |
Amennyiben az adott település társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek, jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül |
3 |
Amennyiben társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett |
2 |
|||
Amennyiben jelentős munkanélküliséggel sújtott |
1 |
|||
Egyik kategóriába sem került besorolásra |
0 |
|||
12. |
Milyen a tanya meglévő infrastrukturális helyzete? (Több is megjelölhető) |
6 |
Nincs sem vezetékes, sem egyedi villamosenergia-ellátás |
2 |
Nincs vezetékes ivóvíz |
2 |
|||
Nincs fúrt kút |
2 |
|||
13. |
A tanyai lakóépület utolsó felújítási éve |
5 |
1990 vagy azelőtti években |
5 |
1991–2000 közötti években |
3 |
|||
2001 vagy azutáni években |
0 |
|||
14. |
A lakóépület komfortfokozata |
5 |
komfort nélküli |
5 |
félkomfortos |
3 |
|||
komfortos vagy összkomfortos |
0 |
|||
15. |
A lakóépület 1 lakóra jutó nettó alapterülete |
2 |
< 10 m2 |
2 |
10–20 m2 |
1 |
|||
> 20 m2 |
0 |
|||
A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA |
||||
16. |
A fejlesztés részletes bemutatása: Megfelel-e a választott fejlesztés a probléma megoldására? A fejlesztés valóban hasznos-e? A bemutatás mennyire részletes? Ha a fejlesztés technológiai, kitér-e a technológia részletes bemutatására? Bevon-e a fejlesztésbe helyi vállalkozókat? |
12 |
A bemutatás részletes, ezek alapján a választott fejlesztés teljes mértékben megfelelőnek tűnik |
12 |
A bemutatás részletes, azonban a választott fejlesztés részben tűnik megoldásnak a problémára, a technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására |
6 |
|||
A bemutatás részletes, azonban a választott fejlesztés részben tűnik megoldásnak a problémára, a technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására |
3 |
|||
A bemutatás nem részletes, ezek alapján a választott fejlesztés nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek a probléma megoldására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására |
0 |
|||
2 |
A megvalósításba, kivitelezésbe, beszerzésbe helyi vállalkozókat is bevon |
2 |
||
A megvalósításba, kivitelezésbe, beszerzésbe helyi vállalkozókat nem von be |
0 |
|||
MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM |
80 |
|||
A 3. § (2) bekezdése a 2/2019. (I. 25.) AM rendelet 3. §-a, a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 28/2021. (VIII. 18.) AM rendelet 27. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet 12. §-a szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 39/2019. (VIII. 23.) AM rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a 14/2019. (IV. 10.) AM rendelet 43. §-ával megállapított szöveg.
A 16/A. §-t a 14/2019. (IV. 10.) AM rendelet 44. §-a iktatta be.
A 16/B. §-t az 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet 11. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2019. december 21.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás