BÜ BH 2018/330
BÜ BH 2018/330
2018.12.01.
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás különös – érvényességi – feltételeként határozza meg a tagállami hatóság kezdeményezését, a törvényben meghatározott okiratoknak a miniszterhez való megküldését és a miniszter döntését. A büntetés végrehajtásának átvétele során a miniszter eljárása nem kerülhető meg, az ilyen végrehajtási jogsegély nem folytatható le kizárólag a tagállami bíróság döntése alapján [Eu.tv. 108. §, 120. §, 120/A. §, 121/B. §; Be. 667. §, 669. §].
[1] A törvényszék a 2017. augusztus 29. napján meghozott végzésével a Luxemburgi Kerületi Bíróság 2016. január 14. napján kelt és ugyanazon a napon jogerőre emelkedett ítéletének érvényét a terhelttel szemben – a végzésben foglaltak szerint – lopás és más bűncselekmény [2012. évi C. tv. – a továbbiakban: Btk. – 370. § (1) bek., valamint (2) bek. b) pont bc) alpont – Btk. 371. § (1) bek.] miatt kiszabott 2 évi – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésként ismerte el azzal, hogy annak végrehajtási fokozata börtön.
[2] Az ügyészi fellebbezés alapján eljárt ítélőtábla a 2018. január 24-én kelt végzésével megállapította, hogy a Luxemburgi Kerületi Bíróság jogerős ítélete a hazai jogban figyelembe vehető, és az ítéletet 6 rendbeli lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont] miatt kiszabott 2 évi – végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett, végrehajtás esetén fogházban végrehajtandó – szabadságvesztésnek feleltette meg azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtását átvette; egyebekben azonban az elsőfokú végzést helybenhagyta.
[3] Az ítélőtábla jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő – az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 431. §-a szerint – jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, annak megállapítása végett, hogy a másodfokú végzésnek a külföldi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló rendelkezése törvénysértő.
[4] Ezért a törvénysértés megállapítására, továbbá a jogerős végzés büntetés végrehajtásának átvételére vonatkozó rendelkezésének a hatályon kívül helyezésére, és az erre irányuló eljárás megszüntetésére tett indítványt.
[5] Indokai szerint az ítélőtábla helyesen hivatkozott arra, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eu.tv.) 111/B. § (1) bekezdése szerint a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére csak a büntetés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. Törvényt sértett azonban, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Eu.tv. 108. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a végrehajtási jogsegélyre vonatkozó eljárás hivatalból is lefolytatható.
[6] Az Eu.tv. 108. § (1) bekezdés – helyesen – a) pontjának a jogorvoslati indítvány előterjesztésekor hatályos szövege szerint ugyanis a végrehajtási jogsegély során a bíróság eljárására a korábbi Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés d) és j) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni, azonban csak akkor, ha a törvény másképp nem rendelkezik.
[7] Az Eu.tv. 112. § a) pontja szerint a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés-büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély végrehajtási jogsegély. Az Eu.tv. 113. §-a akként rendelkezik, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető. Az Eu.tv. 120. és 120/A. §-ainak összevetéséből pedig az tűnik ki, hogy a törvény a tagállami igazságügyi hatóság kezdeményezéséhez, az erről szóló, törvényben felsorolt okiratoknak az igazságügyi miniszterhez való megküldéséhez, és a miniszter döntéséhez mint különös feltételhez köti a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás megindítását.
[8] A legfőbb ügyész szerint ugyanez a következtetés vonható le abból is, hogy a törvény a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárást végrehajtási jogsegélyként határozza meg; jogsegélyre pedig fogalmilag csak kölcsönös alapon kerülhet sor. Önállóan, egy tagállami bíróság döntése alapján sem a büntetés végrehajtására, sem a végrehajtás átadására irányuló jogsegélyre nincs lehetőség.
[9] Az Eu.tv. 120. §-ában meghatározott feltételek előírása tehát az Eu.tv. 108. § (1) bekezdés a) pontjához képest eltérő rendelkezést jelent, ezért a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás a korábbi Be. 555. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból nem folytatható le.
[10] A Kúria az ügyben a Be. 668. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.
[11] A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen a jogorvoslatot változatlan tartalommal és indokolással tartotta fenn.
[12] A terhelt védője felszólalásában a jogorvoslati indítványban foglaltakkal egyetértett.
[13] A terhelt felszólalásában ugyancsak csatlakozott az indítványban foglaltakhoz.
[14] A legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata alapos.
[15] A legfőbb ügyész indítványát még az előterjesztésekor hatályos korábbi Be. 431. §-a alapján terjesztette elő. A legfőbb ügyész a jelenleg hatályos Be. 667. § (1) bekezdése alapján is jelenthet be a törvényesség érdekében jogorvoslatot a Kúriánál a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata, illetve végleges nem ügydöntő végzése ellen, feltéve, hogy a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján nem orvosolható, és a határozatot nem a Kúria hozta meg [Be. 667. § (2) bek. a) és b) pont].
[16] Jelen esetben az ítélőtábla támadott végzése – még a korábbi Be. szabályozása alapján – jogerős. Ugyanakkor a határozat nem ügydöntő, mert nem a vádról, illetve a vád alapján folyt eljárás lezárásáról rendelkezik [korábbi Be. 257. § (1) bek. második mondat első ford.], ezért ellene perújításnak, felülvizsgálatnak, egyszerűsített felülvizsgálatnak nincs helye. Következésképp a Be. 671. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt jogorvoslatokkal nem támadható, ekként ellene a hatályos büntetőeljárási szabályok szerint is a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak helye van.
[17] A legfőbb ügyész álláspontja az ügy érdemében is helytálló.
[18] A Kúria előrebocsátja, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatti újabb szándékos bűnelkövetés anyagi joghatása kettős: egyrészt az újabb ügyben esetlegesen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre nem függeszthető fel [Btk. 86. § (1) bek. c) pont második ford.], másrészt pedig – amennyiben a bíróság ismét szabadságvesztést szab ki – a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását el kell rendelni [Btk. 87. § b) pont].
[19] Az elsőként említett jogkövetkezmény az Eu.tv. 109. §-a alapján az Európai Unió tagállami bírósága által hozott ítéletben kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén is korlátozás nélkül érvényesül [azzal, hogy az Eu.tv. 111/A. § (3) bekezdés b) pontja alapján próbaidő alatti elkövetés önmagában maga után vonja a tagállami ítélet megfeleltetésének kötelezettségét]. Ugyanakkor az Eu.tv. 111/B. § (1) bekezdése szerint a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére csak a büntetés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.
[20] Kétségtelen az is, hogy az Eu.tv. – a jogerős határozat meghozatalának, illetve a jogorvoslati indítvány előterjesztésének napján hatályos – 108. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során a bíróság eljárására a korábbi Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés d) és j) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni, ha a törvény másképp nem rendelkezik. A korábbi Be. 555. § (2) bekezdés a) pontja pedig valóban lehetővé teszi a bírósági eljárás lefolytatását – egyebek mellett – hivatalból is.
[21] Kétségtelen, hogy az Eu.tv. 112. § a) pontja szerint a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés-büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély: végrehajtási jogsegély. Az Eu.tv. 113. §-a pedig azt rögzíti, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető. A törvényszék, illetve az ítélőtábla a határozatának jogorvoslattal nem támadott részében ezt jogerősen megállapította, mivel a megfeleltetésnek is feltétele a tagállami ítélet figyelembe vehetősége [Eu.tv. 111. § (2) bek.].
[22] Ugyanakkor az Eu.tv. 120. §-a szabályozza a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás szabályait, amivel egyben meghatározza a büntetés végrehajtása átvételének eljárásjogi feltételeit is. E törvényhely (1) bekezdésében foglaltak szerint a jogerős szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére a szabadságvesztés-büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet alapján kerülhet sor, ha a tagállami igazságügyi hatóság megküldi a tagállami ítéletet vagy annak hitelesített másolatát, a 8. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven, az elítélt nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet, és az elítélt Magyarországon tartózkodása esetén az elítélt értesítését igazoló, a 9. számú mellékletben megjelölt formanyomtatványt. A (2) bekezdés szerint ezen iratokat a miniszter fogadja.
[23] Az Eu.tv. 120/A. § (1) bekezdése szerint a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha a végrehajtás átadásához az elítélt hozzájárult, és a tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van, míg a (2) bekezdés további feltételként rögzíti, hogy a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása ilyen esetben is csak akkor vehető át, ha a végrehajtás átvétele elősegíti az elítélt társadalomba való beilleszkedését (a továbbiakban: beilleszkedési feltétel), amelyről a miniszter dönt.
[24] Az Eu.tv. 121/B. §-a szerint a miniszter vizsgálja meg az Eu.tv. 120/A. §-ában foglalt további feltételek meglétét, majd azok fennállása esetén az iratokat a bíróság részére továbbítja, ellenkező esetben a végrehajtás átvételét megtagadja.
[25] Kétségtelen, hogy az Eu.tv. 120/A. § (3) bekezdés szerint a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha az elítélt Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, és ebben az esetben – a hivatkozott törvényhely (4) bekezdése szerint – a beilleszkedési feltétel sem vizsgálható. Ez azonban nem változtat azon, hogy a büntetés végrehajtásának átvétele során a miniszter eljárása nem kerülhető meg.
[26] A törvény tehát a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás különös – érvényességi – feltételeként határozza meg a tagállami hatóság kezdeményezését, a törvényben meghatározott okiratoknak a miniszterhez való megküldését, és a miniszter döntését. A szóban lévő eljárás végrehajtási jogsegély, amiből egyenesen következik az is, hogy az fogalmilag nem folytatható le egyoldalúan, kizárólag egy tagállami (jelen esetben a magyar) bíróság döntése alapján.
[27] Az Eu.tv. 120. §-ában meghatározottak ezért az Eu.tv. 108. § (1) bekezdés a) pontjához képest eltérő rendelkezések, következésképp az abban utalt korábbi Be. 555. § (2) bekezdés a) pontja a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban nem alkalmazható.
[28] A törvény ugyanakkor meghatározza a bíróság eljárását is arra az esetre, ha megállapítja, hogy a terhelt az újabb bűncselekményt a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, és a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére még nem került sor. Az Eu.tv. 111/B. § (3) bekezdése szerint a bíróság ebben az esetben az elítélésről tájékoztatja a korábbi ítéletet hozó tagállami hatóságot (nyilvánvalóan azért, hogy a tagállami hatóság határozhasson a büntetés végrehajtása átvételének kezdeményezéséről), azonban az átvételi eljárás hivatalból nem folytatható le.
[29] Végül megjegyzi a Kúria, hogy a jogorvoslat előterjesztését követően a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény 362. §-a 2018. július 1. napjától módosította az Eu.tv. 108. §-át. Ez azonban a kifejtettek kapcsán közömbös, mert a hivatkozott törvényhely (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja a büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során az eljárás hivatalbóli lefolytatását továbbra is csak a törvény eltérő rendelkezése hiányában teszi lehetővé.
[30] Ekként a Kúria a Be. 669. § (1) bekezdése szerint megállapította, hogy az ítélőtábla végzésének a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal támadott rendelkezése törvénysértő; ezért azt a hivatkozott törvény (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárást megszüntette.
(Kúria Bt. III. 843/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás