35/2018. (XI. 13.) MNB rendelet

1. Fogalmak, rövidítések

1.1. Alkeret: a speciális keretjellegű instrumentumból képződő speciális vagy nem speciális keretjellegű instrumentum. Alkeret képzésén az értendő, ha a főkeretből egy rész elkülönítésre kerül tényleges pénzmozgás (lehívás) nélkül.

1.2. Átstrukturálás: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet alapján átstrukturáltnak minősülő hitel.

1.3. Folyó faktoring ügylet: a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet 1. melléklet 2. pontjában meghatározott fogalom.

1.4. Folyószámlahitel: a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet) 2. melléklet I. F. pontjában meghatározott fogalom.

1.5. Hitelkeret: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet 2. melléklet I. F. pontjában meghatározott fogalom.

1.6. Instrumentum: a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló, 2016. május 18-i (EU) 2016/867 európai központi banki rendelet 1. cikk 23. pontja szerinti fogalom. Keretjellegű instrumentumnak az adott szerződés alapján nyíló igénybevételi lehetőség, míg nem keretjellegű instrumentumnak az azonos karakterekkel (kockázati, kamatozási sajátosságokkal) rendelkező, adott devizanemben meghatározható szerződésrész minősül.

1.7. KHR: a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.) szerinti Központi Hitelinformációs Rendszer.

1.8. KHR-azonosító: az adott szerződést, illetve a természetes személyt és a szerződést a KHR-en belül azonosító, a rendszer által generált kód (szerződés KHR-azonosítója, illetve ügyfél KHR-azonosítója).

1.9. Lehívás: az al- vagy főkeretből történő folyósítás, illetve nem keretjellegű instrumentum esetében a folyósítás.

1.10. Nem keretjellegű instrumentum: olyan instrumentum, amelyből nem keletkezhet eltérő tulajdonsággal rendelkező instrumentum.

1.11. Nem speciális keretjellegű instrumentum: olyan keretinstrumentum, amely nem tartozik a speciális keretjellegű instrumentumok közé.

1.12. Speciális keretjellegű instrumentum: olyan keretinstrumentum, amelyből a szerződés alapján több, eltérő tulajdonsággal rendelkező instrumentum keletkezhet [pl. többdevizás (multicurrency), többcélú (multipurpose) és faktoring hitelkeretek], vagy amely esetén a keret nyílásakor az alaptulajdonságok (pl. kamatozás) még nem ismertek.

1.12a.    Taxonómia: a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret.

1.13. Többcélú (multipurpose) hitel: olyan hitel, amelyben a hitelnyújtó lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen meghatározott instrumentum típusokra (célokra) hívhassa le, ideértve a garanciát is. Ennek megfelelően a garancialehívási lehetőséget is tartalmazó hitelszerződés többcélú (multipurpose) hitelszerződésként jelentendő.

1.14. Többdevizás (multicurrency) hitel: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet 2. melléklet I. F. pontjában meghatározott fogalom.

1.15. Újratárgyalás: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet 2. melléklet I. F. pontjában meghatározott fogalom.

1.16. Új ügyfél: azon ügyfél, aki, illetve amely az adott termék igénylésekor nem áll szerződéses viszonyban az adatszolgáltatóval. Nem minősül fennálló szerződéses viszonynak az, ha az ügyfél a hiteligénylés előtt három napon belül nyit betéti számlát az adatszolgáltatónál (jellemzően a hiteligényléshez kapcsolódóan, annak feltételeként).

1.17. Work-out faktoring: a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már lejártan vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg az eredeti követelés értékének töredékéért.

1.18. A jelen kitöltési előírások alkalmazásában pénzügyi vállalkozás alatt az ezen típusú EGT-fióktelepet is érteni kell.

1.19. Az adatszolgáltatásban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályok által meghatározott módon kell alkalmazni.

2. Szektormeghatározások

Az adatszolgáltatásban a szervezet (partner, ügyfél) szektorának meghatározásakor – a jelen melléklet eltérő rendelkezése hiányában – az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet 2. melléklet I. A. pontjában leírtaknak megfelelően kell eljárni.

3. Az ERA rendszer használatára vonatkozó általános előírások

3.1. Számítástechnikai környezetre vonatkozó feltételek

3.2. Regisztráció

Az ERA rendszer használatához történő, e rendelet 3. § (2) bekezdésében előírt regisztráció az MNB honlapján, az alábbi elérési útvonalon kezdeményezhető: https://era.mnb.hu/ERA.WEB/RegDb/Registration. A regisztráció részletes folyamatát az ERA rendszer felületén elérhető „Súgó” tartalmazza.

3.3. Bejelentkezés

Az ERA rendszerbe történő bejelentkezés felhasználónév és jelszó használata útján történik.

A regisztráció során felhasználónévként kizárólag egyedi, más felhasználó által még nem regisztrált felhasználónév választható. Az ERA rendszer a felhasználónév egyediségét ellenőrzi. A felhasználónév megváltoztatásakor az új regisztrációra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

3.4. Az adatszolgáltatás ERA rendszeren keresztül történő beküldésére vonatkozó alapvető szabályok

3.4.1. Az ERA rendszer „HITREG” szolgáltatásán keresztül az adatszolgáltató nevében kizárólag érvényes és jóváhagyott regisztrációval rendelkező személy (intézményi képviselő) jogosult adatszolgáltatást beküldeni.

3.4.2. Az adatszolgáltató az ERA rendszerbe feltöltött adatszolgáltatásról a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „Beérkezett” üzenetet kap.

3.4.3. Az adatszolgáltató az adatszolgáltatás feldolgozásáról ellenőrzési szakaszonként visszajelzést kap. Amennyiben az adatszolgáltatás adott szakasza sikeresen teljesítésre került, akkor az adatszolgáltató „Hibátlan”, az adatszolgáltatási szakasz hibás teljesítése esetén „Hibás” üzenetet kap.

3.4.4. Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött adatszolgáltatására vonatkozóan „Feldolgozva, az adatszolgáltatást az MNB teljesítettnek tekinti.” státuszról szóló üzenetet kapott.

3.4.5. Amennyiben az adatszolgáltató az adatszolgáltatás teljesítése után az abban szerepeltetett adatokat befolyásoló információk birtokába jut, adatszolgáltatását módosítja. Az adatszolgáltató az általa – Számviteli politikájában vagy egyéb módon – meghatározott jelentős mértékű eltérés esetén a módosításról, valamint a módosítással érintett időszak tartamáról az MNB Statisztikai igazgatóságát előzetesen, elektronikus úton tájékoztatja (e-mail-cím: hitreg@mnb.hu).

3.4.6. Amennyiben az adatszolgáltató a korábban teljesített adatszolgáltatását módosítani kívánja, akkor az adatszolgáltatás 1. mellékletben meghatározott teljes adattartalmát újra kell küldenie a módosított adatokkal.

3.4.7. Az adatszolgáltató az adatszolgáltatás 1. melléklet szerinti bármely pontja szerinti adattartalom tekintetében jelezheti, hogy arra vonatkozóan nem rendelkezik adattal, ebben az esetben az adatszolgáltatás ezen részét „nemleges”-ként kell teljesítenie.

3.4.9. Az adatszolgáltatás 1. melléklet egy-egy pontjába foglalt adattartalmát külön szöveges állományokban kell megjeleníteni és tömöríteni. Az adatszolgáltatás egyes részei, valamint a tömörített állományok elnevezésekor alkalmazandó szabályokat, valamint a jelentésfájlok szerkezetére vonatkozó részletes leírást a 3. melléklet 4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. Megfigyelt partnerek szektora

4.1. Amennyiben az – akár rezidens, akár nem rezidens – ügyfél adósi, adóstársi szerepkörben vesz részt az adott hitelügyletben, az adatszolgáltatásban az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet 2. melléklet I. A. 2. pontjában felsorolt szektorokba tartozó ügyfelekre vonatkozó adatokat kell jelenteni, azzal, hogy a B) Központi bank szektorába sorolt MNB-re vonatkozó adatok nem jelentendők, hitelintézet adatszolgáltató esetén a C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába sorolt ügyfelek közül csak az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet 2. melléklet I. A. 4. pontjában hivatkozott C6 alcsoportkód alá tartozó ügyfelekre vonatkozó adatok szerepeltetendők (kivéve azt az esetet, ha valamely MNB által biztosított eszköz igénybevételéhez előfeltétel a bankközi ügyletek szerepeltetése).

Amennyiben az adatszolgáltatásban jelentendő hitelhez tartozó ügyfelek között van az előző bekezdés szerinti szektorba tartozó adós, adóstárs, akkor a hitelhez tartozó valamennyi adós, adóstárs jelentendő, függetlenül azok szektorától.

4.2. A fedezetnyújtó szerepkörben lévő ügyfél tekintetében az ügyfél szektorára tekintet nélkül teljesítendő az adatszolgáltatás, a fedezetnyújtói szerepkörre vonatkozóan meghatározott szűkített adattartalommal.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

5.1. Az adatszolgáltatásban hitelügyletként az adatszolgáltató által tartott olyan, hitelviszonyt megtestesítő, alapvetően visszafizetendő, pénzkölcsön nyújtásából vagy befektetési szolgáltatásból fakadó, hiteljellegű instrumentumok jelentendők, amelyek nem sorolhatók a különféle eszközoldali betétek vagy értékpapírok közé. Hitelügylet alatt értendő a faktoring és lízingügylet is.

5.2. Az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – azon adatszolgáltató számára, amely

5.3. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – más adatszolgáltató adataival nem vonhatók össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak.

5.4. Az adatszolgáltatásban hitelintézet esetén szerepeltetni kell az adatszolgáltató EGT-állambeli fióktelepe által nyújtott hitelek adatait is, az adott fióktelepet a megfigyelt szervezet azonosítóval elkülönítve.

5.5. Az adatszolgáltató által nyújtott hitelekre vonatkozó adatszolgáltatást a KHR-be a KHR tv. szerint jelentendő adatokkal egyező tartalommal kell teljesíteni.

5.6. Az INSTN kódú adatkört a negyedév első két hónapjára vonatkozóan nemlegesen kell teljesíteni.

5.7. Az ESRB kódú adatkört a negyedév első két hónapjára vonatkozóan nemlegesen kell teljesíteni, míg a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó adatszolgáltatásban a teljes tárgynegyedév adatai jelentendők.

5.8. Az INST_KAM adatkörben az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet szerinti „Jelentés a nem pénzügyi vállalatok egyedi hitelszerződéseiről” (MNB azonosító kód: K21) adatszolgáltatásban jelentett instrumentum azonosító szerepeltetendő az „Instrumentum azonosítója a K21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban” mezőben, vagy a „Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyedi hitelszerződéseiről” (MNB azonosító kód: K23) adatszolgáltatásban jelentett instrumentum azonosító szerepeltetendő az „Instrumentum azonosítója a K23 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban” mezőben. Egy instrumentumhoz kapcsolódóan csak az egyik azonosító adható meg az „Instrumentum azonosítója a K21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban” és az „Instrumentum azonosítója a K23 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban” mezőkben jelentendő azonosítók közül.

6. Irányelvek

6.1. A statisztikai információk helyessége érdekében

6.2. A hitelintézet és az ezen típusú EGT-fióktelep által az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet szerinti M01, M11 MNB azonosító kódú, valamint a hivatkozott adatszolgáltatásokban jelentett egyes adatok részletezésére szolgáló M02 és M03 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokban jelentett adatoknak a jelen rendelet szerinti adatszolgáltatásban jelentett adatokkal konzisztensnek kell lennie. Ennek érdekében, amennyiben az M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás az azonos tárgyidőszakra (fordulónapra) vonatkozó M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatáshoz képest a jelen rendelet szerinti adatszolgáltatásban jelentendő hitelek és hiteljellegű követelések adatai tekintetében változást tartalmaz, és ennek nyomán módosítani szükséges a kapcsolódó M02, illetve M03 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokat, a jelen rendelet szerinti adatszolgáltatást is módosítani szükséges az adott tárgyidőszaktól kezdődően, a változással érintett valamennyi tárgyidőszak tekintetében.

7. Országonkénti bontás

7.1. Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni, a 7.2 pontban foglalt kivétellel.

7.2. Amennyiben a nem-rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, EKB), úgy azt a székhelynek megfelelő országkódon kell jelenteni, a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNB rendelet 3. melléklet 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott intézménykódokat az UGYFKV adatkörben, a „Nemzetközi intézmény kódja” mezőben kell szerepeltetni.

8. Beküldési határidő

Amennyiben az adatszolgáltatás teljesítésére a 2. § (2) bekezdésében meghatározott határidő munkaszüneti napra esik, a teljesítési határidő a következő munkanapon jár le.

1. Instrumentum, keretjellegű instrumentum jelentése

1.1. Az adatszolgáltatás alapegysége az instrumentum.

Egy (keret)szerződéshez több instrumentum is tartozhat, ebben az esetben az egyes instrumentumokat külön instrumentumazonosítóval kell ellátni. A lakossági szerződések esetében általában egy szerződéshez egy instrumentum tartozik, főként a vállalkozások tekintetében lehetnek olyan szerződések, amelyeknél egy szerződésen belül több instrumentum is létrejön.

1.2. A keretszerződés speciális instrumentum, amelyet egyes – az INSTR kódú adatkörben jelentendő – kivételektől eltekintve az INSTK kódú adatkörben kell jelenteni. Az ilyen típusú instrumentumokra az attribútumok szűkebb körét kell jelenteni.

Meg kell adni azt a keretinstrumentumot, amelyhez az adott alinstrumentumok (alkeretek, lehívások) tartoznak. Amennyiben a főkeretből lehívás történt, jelenteni kell az egyes alinstrumentumokhoz tartozó instrumentum szervezeti azonosítókat is.

A nem keretjellegű instrumentumok az INSTR kódú adatkörben jelentendők.

1.3. Az instrumentum szervezeti azonosítónak időben állandónak kell lennie: valamely korábbi instrumentum azonosítóját más instrumentum később sem kaphatja meg.

1.4. Az instrumentumokat típus szerint be kell sorolni a megadott kódlista alapján, egy instrumentumot csak egy típusba lehet besorolni.

2. Az instrumentum jelentésének időpontja

2.1. Az INSTK és az INSTR kódú adatkörben a szerződés megkötésétől kezdve kell adatot jelenteni.

2.2. Az adatszolgáltatásban jelentendő adatok köre szélesebb, mint a KHR adatszolgáltatásban jelentendő adatok köre, ezért nem minden szerződésazonosítóhoz adható meg a megfelelő KHR-azonosító.

2.3. Átvétel esetén a hitel azzal a nappal kerül be az adatszolgáltatásba, amikor a hitellel kapcsolatos kockázatok a szerződés szerint átkerülnek az adatszolgáltatóhoz, vagyis amikor a kitettséget az adatszolgáltató mutatja ki.

2.4. A hitelekkel kapcsolatos eseményeknél (hitelnyújtás, átvétel) jelentési kötelezettség annak a hónapnak a végén keletkezik, amikor az instrumentum ténylegesen létrejött (pl. folyószámlahitel esetén a folyószámlát megnyitotta az adatszolgáltató).

2.5. Többdevizás (multicurrency) hitelek esetében a speciális keretjellegű instrumentumnál jelezni kell, hogy többdevizás (multicurrency) hitelről van szó. Többdevizás (multicurrency) hitelek esetében az eltérő tulajdonságokkal rendelkező lehívások külön, nem keretjellegű instrumentumként jelentendők.

3. Szindikált szerződés jelentése

A szindikált hitel adatait a SZIND kódú adatkörben kell jelenteni. Amennyiben az adatszolgáltató a szindikált hitel főszervezője vagy fizető ügynöke, akkor a szindikált hitel teljes összegét is meg kell adnia, nem csak a saját banki részvételt.

4. Az instrumentum megszűnésének jelentése

4.1. Az instrumentumot – a 4.2. és 4.3. alpontban foglalt kivétellel – annak az időszaknak a végéig kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni, amikor megszűnik.

4.2. A tárgyhónapban keletkezett, de a tárgyhónapon belül megszűnt hitelt adott tárgyidőszakban jelenteni kell.

4.3. Amennyiben egy instrumentum nem szűnik meg adott tárgyidőszakban, hanem túlfizetés miatt átkerül a mérleg forrás oldalára, az instrumentumot – a folyószámlahitelek kivételével – jelenteni kell az INSTM kódú adatkörben, azaz az adatszolgáltatásban megszűntként kell jelenteni, és jelölni kell a túlfizetéssel történő megszűnés tényét az adott tárgyidőszakban.

5. A fedezet jelentése

5.1. A fedezet biztosíték valamely negatív hiteleseményre vonatkozóan. A FEDE és a FEDA kódú adatkör a fedezetre és nem a kapcsolódó jogra vonatkozó információkat tartalmazza, azaz ingatlan esetén az ingatlanra vonatkozó információt, nem pedig a bejegyzett jelzálogjogra vonatkozó információt.

5.2. A fedezet jelentésének alapegysége az adatszolgáltató által egységesen értékelt fedezet.

5.3. Csak azt a fedezetet kell jelenteni, amely valamely jelentett instrumentumhoz kapcsolódik. A FEDE és a FEDA kódú adatkörben az összes, jelentett instrumentumhoz kapcsolódó fedezetet jelenteni kell teljeskörűen, a CRR-nek való megfelelőségtől függetlenül.

6. A fedezet megszűnésének jelentése

6.1. Amennyiben a fedezet az adott instrumentum vonatkozásában kikerül a fedezeti körből, akkor
az INST_FED kódú adatkörben nem jelentendő összerendelés. Ha a fedezet más hitel biztosítékául is szolgál, akkor a fedezetet a FEDE és FEDA kódú adatkörben továbbra is jelenteni kell egészen addig, amíg valamely instrumentum biztosítékaként figyelembe lehet venni.

6.2. Amennyiben a fedezet megszűnik, mert a figyelembevétel lehetősége minden instrumentum esetében megszűnt, a fedezet megsemmisült vagy egyéb ok miatt, akkor a fedezet megszűnésének hónapjában a FEDE, FEDA, valamint INST_FED kódú adatkörben az adott fedezetre vonatkozóan rekord már nem jelentendő, illetve nem jelentendő a fedezetnyújtó ügyfél, valamint a fedezet-ügyfél összerendelés sem.

7. Az ügyfelek jelentése

7.1. Az UGYFL kódú adatkörben kell jelenteni a hitelszerződésekhez az adós, adóstárs, valamint a fedezetnyújtó minőségben kapcsolódó ügyfelek adatait.

7.2. A Háztartások szektorába tartozó fedezetnyújtó esetében az UGYFL kódú adatkörben csak a fedezetnyújtó anonim kódja és az ügyféljelleg – háztartás attribútum jelentendő, a többi attribútum nem.

7.3. Ugyanazon természetes személyt ugyanazon – az MNB által rendelkezésre bocsátott Kódképzési leírás szerint megképzett – anonim kapcsolati kóddal mint anonim azonosítóval kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az adott hitelügyletben magánszemélyként vagy önálló vállalkozóként vesz részt. Az anonim azonosítónak időben állandónak kell lennie.

7.4. A Háztartások szektorába tartozó ügyfelek esetében a HBIR kódú adatkörben kell megadni az adós és adóstárs szerepkörben lévő ügyfél hitelbírálatnál figyelembe vett jövedelmére és munkaviszonyára vonatkozó adatait. Az adatokat frissíteni kell, amennyiben ugyanazon ügyfél újonnan felvett hitelénél az új hitelbírálati folyamatban aktualizált adatok állnak rendelkezésre. Amennyiben a HBIR kódú adatkörben szereplő ügyféladatok hitelbírálattól függetlenül is felülvizsgálatra kerülnek, az új adatokat szintén szükséges jelenteni abban a tárgyidőszakban, amikor az új adatok rendelkezésre állnak. Amennyiben nem áll rendelkezésre a jövedelemadatok tekintetében a részletes bontás, legalább a hitelbírálat során figyelembe vett összes jövedelem összegét kell megadni.

7.5. Az UGYFBV, UGYFBVTN és az UGYFKV kódú adatkörben a törzsszámmal rendelkező belföldi, a törzsszám nélküli belföldi, valamint a külföldi vállalati ügyfelekre vonatkozó adatokat kell jelenteni.

7.6. A külföldi vállalkozás egyértelmű és állandó azonosítására az adatszolgáltató által használt külföldi vállalkozás azonosítót kell használni, a KULF_ előtaggal kiegészítve.

7.7. Az UGYFM kódú adatkörben az ügyfelekre vonatkozó minősítési adatokat kell megadni. Amennyiben nem változik az ügyfél minősítése adott tárgyidőszakban, úgy a korábban érvényben lévő ügyfélminősítési adatot kell jelenteni az aktuális tárgyidőszakban.

8. Az instrumentum, fedezet, ügyfél kapcsolatainak jelentése

8.1. A fedezetet az INST_FED kódú adatkörben kell hozzárendelni az adott hitelügylethez. A fedezethez tartozó fedezetnyújtót a FED_UGYF kódú adatkörben kell megadni, az adós, adóstárs ügyfél és instrumentum összerendelést pedig az INST_UGYF kódú adatkörben kell jelenteni.

8.2. Az INST_UGYF kódú adatkörben kell megadni, hogy az UGYFL, UGYFBV, UGYFBVTN és UGYFKV kódú adatkörben rögzített háztartási vagy vállalati ügyfél adós, adóstárs szerepkörben szerepel-e az ügyletben. Amennyiben az ügylet a KHR-ben is rögzítendő, az INST_UGYF kódú adatkörben kell megadni az ügyfél KHR-azonosítóját. Amennyiben a háztartási szektorhoz tartozó ügyfél jelenik meg a hitelügyletben, az ügyfél jellegét (pl. természetes személy vagy őstermelő) is jelenteni kell az adott instrumentum tekintetében.

8.3. Az adós, adóstárs ügyfél az INST_UGYF kódú adatkörön keresztül, a fedezet az INST_FED adatkörön keresztül köthető mind az INSTK adatkörben, mind pedig az INSTR adatkörben jelentett instrumentumhoz. Minden instrumentumhoz kizárólag egy adós kell, hogy tartozzon, a többi ügyfelet adóstársként kell jelenteni az INST_UGYF adatkörben.

9. Tranzakciós, esemény jellegű adatok jelentése

9.1. Az adatszolgáltatásban jelenteni kell a hitelezéssel kapcsolatos alapvető tranzakciókat: a folyósítást, a törlesztést és az előtörlesztést (a FOLY, TORL és ELOT kódú adatkörökben).

9.2. Tranzakcióként a ténylegesen bekövetkezett esemény jelentendő, a folyósítási, törlesztési tervet nem kell jelenteni.

9.3. A FOLY és TORL kódú adatkörben a folyószámlahitellel, kártyahitellel kapcsolatos folyósítást és törlesztést nem kell jelenteni, kivéve, ha ezen hitel problémássá (pl. késedelmessé vagy nem teljesítővé) válik. Ezekben az esetekben a hitellel kapcsolatos megtérülési eseményeket jelenteni kell a TORL kódú adatkörben.

9.4. Az összes, az adatszolgáltató rendszerében folyósításként és törlesztésként nyilvántartott adatot jelenteni kell, azonban jelölni kell, ha nem tényleges tranzakció okozza a törlesztést, folyósítást, hanem technikai okok (pl. az újratárgyalás a rendszerben törlesztésként és újbóli folyósításként van nyilvántartva).

9.5. Törlesztés alatt az adott instrumentumhoz kapcsolódó bármilyen forrásból megvalósuló törlesztést kell érteni, előtörlesztés alatt pedig a szerződés szerinti törlesztéstől eltérő idejű (korábbi), illetve nagyobb összegű ügyfélbefizetést. A megvalósult törlesztés és előtörlesztés tőke, kamat és egyéb szerinti bontásban jelentendő.

10. A késedelmes hitelek jelentése

10.1. A késedelmes szerződések adatait a KESD kódú adatkörben kell jelenteni.

10.2. Minden olyan törlesztési elmaradást (fizetési) késedelemnek kell tekinteni, amelyet az adatszolgáltató a rendszereiben késedelmesnek tekint. Jellemzően késedelemnek kell tekinteni, ha a hitel esedékes összege a szerződésben foglalt esedékesség dátumáig nem folyik be, függetlenül a késedelmes összeg nagyságától és a késedelem napjainak számától. Csak abban az esetben jelentendő a késedelem, amennyiben az adatszolgáltató az instrumentumhoz kapcsolódó esedékes összeget saját rendszereiben is késedelmes tételként tartja nyilván. Jelölni kell azonban, ha az adatszolgáltatónál az adott késedelem csak technikai, nem valós késedelemként van nyilvántartva.

10.3. Egy késedelmes eseményt az intervallum azonosít, az ugyanazon instrumentumra vonatkozó eltérő intervallumokat különböző késedelmes eseményeknek kell tekinteni, a KHR-ben nyilvántartottakhoz hasonlóan.

10.4. A KHR-ben is nyilvántartott szerződések esetében az adott késedelemnél jelezni kell, ha a KHR-ben is megjelent a késedelmes esemény.

10.5. Amennyiben a tartozás több esedékességi időszakon keresztül fennáll, akkor az egy késedelemnek tekintendő mindaddig, amíg az ügyfél teljes mértékben vissza nem fizeti az elmaradt összeget (amíg a 0-s „egyenleget” el nem éri).

10.6. A KESD kódú adatkörben jelentendő a késedelembe eséskor, valamint a tárgyidőszak végén fennálló esedékes tartozás kumulált összege is.

10.7. A KESD kódú adatkör a hitelek késedelmét tartalmazza. Kombinált hitel esetén a lakástakarékpénztári megtakarítás, biztosítás késedelmes napjainak számát az INSTR kódú adatkörben kell jelenteni.

11. Hitelkiváltás jelentése

11.1. A HKIV kódú adatkörben kell jelenteni az instrumentum kiváltásával kapcsolatos eseményeket. Jelenteni kell, hogy az INSTR kódú adatkörben szereplő hitel mely korábbi instrumentumok kiváltásával keletkezett. A HKIV kódú adatkörben a többes kapcsolatok is jelenthetők (amikor több instrumentum több korábbi instrumentum kiváltásából jön létre).

11.2. A saját intézményen belüli hitelkiváltások esetében mindig jelentendő, hogy mely instrumentumot váltotta ki az újonnan létrejött instrumentum. A HKIV kódú adatkörben a havi új hitelkiváltások jelentendők. Amennyiben újratárgyalás vagy átstrukturálás következtében új instrumentum jön létre, akkor az új instrumentumhoz a hitelkiváltás adatok kötelezően jelentendők.

12. Az adatszolgáltatás során nemlegesen töltendő, illetve nem töltendő (tilos) mezők listája

12.1. SZIND Szindikált szerződés

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében a SZIND adatkör nem töltendő.

12.2. INSTK Instrumentum – speciális keretjellegű instrumentumok

A hitelintézet, valamint az ezen típusú EGT-fióktelep tekintetében nem töltendő a 26. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő az 5., 6., 14–17., 23., 26. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.3. INSTR Instrumentum – nem speciális keretjellegű és nem keretjellegű

A hitelintézet, valamint az ezen típusú EGT-fióktelep tekintetében nem töltendő az 51., 54., 80., 81., 87., 88., 125., 126. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő a 6., 7., 21., 24., 28–30., 35., 40., 42., 46–48., 50–54., 59., 65., 70., 80., 81., 87., 88., 93–96., 109., 110., 112., 125., 126., 130., 138., 141., 173., 188. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.4. INSTM Instrumentum – megszűnés

A teljes adatszolgáltatói kör tekintetében nem töltendő a 16., 17. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.5.

12.6. INST_UGYF Instrumentum – ügyfél

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő a 11–15. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.7. FEDE Fedezet – eredeti

A hitelintézet, valamint az ezen típusú EGT-fióktelep tekintetében nem töltendő a 8. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő a 8., 22. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.8. FEDA Fedezet – aktuális

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő a 16. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.9. INST_FED Instrumentum – fedezet

A hitelintézet, valamint az ezen típusú EGT-fióktelep tekintetében nem töltendő a 30. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő a 16., 17., 19. és 30–32. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.10. HKIV Hitelkiváltás

A teljes adatszolgáltatói kör tekintetében nem töltendő a 2. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.11. UGYFL Ügyfél – háztartás – lakosság, önálló vállalkozók

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő a 15., 22. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.12. UGYFBV Ügyfél – belföldi vállalkozás

A hitelintézet, valamint az ezen típusú EGT-fióktelep tekintetében nem töltendő a 10., 11., 15., 18–30. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő az 5., 10., 11., 14–30., 36. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.13. UGYFBVTN Ügyfél – belföldi vállalkozás – törzsszámmal nem rendelkező vállalkozások

A hitelintézet, valamint az ezen típusú EGT-fióktelep tekintetében nem töltendő a 21., 22., 26., 29–41. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő a 16., 21., 22., 25–41., 46. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.14. UGYFKV Ügyfél – külföldi vállalkozás

A hitelintézet, valamint az ezen típusú EGT-fióktelep tekintetében nem töltendő a 28–30., 33., 35. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő a 23., 24., 27–30., 33–35., 40. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.15. UGYFM Ügyfélminősítés

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében nem töltendő a 7., 8., 11–13. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.16. HBIR Hitelbírálat

A teljes adatszolgáltatói kör tekintetében nem töltendő a 2. sorszámú attribútumra vonatkozó mező.

12.17. ESRB Az ERKT/2019/3 ajánlással módosított ERKT/2016/14 ajánlásban meghatározott ingatlanokra vonatkozó mutatók

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében az ESRB adatkör nem töltendő.

12.18. INST_KAM Instrumentum – kamatstatisztika

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, valamint az MNB által kijelölt, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozás tekintetében az INST_KAM adatkör nem töltendő.

13. Az adatszolgáltatáshoz használandó kódokat, illetve a kitöltést segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 2., illetve 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az adatszolgáltatás hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

1. Az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve

2. Kódlisták

3. Módszertani segédletek

4. Technikai segédlet az adatszolgáltatás jelentésfájljainak elkészítéséhez

5. Az adatszolgáltatáson belüli összefüggések, egyedi ellenőrzési szempontok