• Tartalom
Oldalmenü

36/2018. (XI. 13.) MNB rendelet

a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről1

2019.07.01.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya

a) a hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézet),

b) a pénzügyi vállalkozásra,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti többes kiemelt közvetítőre, a kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek – ide nem értve a gépjárművet – megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő többes ügynök kivételével a többes ügynökre és az alkuszra (a továbbiakban együtt: független közvetítő),

d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre,

e) a pénzforgalmi intézményre,

f) a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre (a továbbiakban: PEKMI),

g) az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: EGT-állam) székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: EGT-fióktelep)

(a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres, eseti és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kijelölésén alapuló adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít az MNB részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat véglegessé válása napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig áll fenn.

(2) A PEKMI az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést e rendelet hatálybalépésének napjától pénzforgalmi szolgáltató jogállásának megszűnéséig teljesíti.

(3) Az EGT-fióktelep az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig teljesíti.

(4) A pénzügyi vállalkozás az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal a cégbírósági bejegyzését követő negyedévben teljesíti.

4. § (1) A hitelintézet és a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A nem EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepeként működő hitelintézet (a továbbiakban: harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe) a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 12. cikk (2) bekezdésében, valamint a VI. és VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában felügyeleti jelentést teljesít az ingatlanfedezetű hitelekből származó veszteségekre vonatkozó adatokról az MNB részére. A vonatkozási időpontra a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja, a teljesítési határidőre a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdés c) pontja, valamint (2), (4) és (5) bekezdése az irányadó.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti jelentés kitöltésére vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, az (1) bekezdés szerinti felügyeleti jelentés kitöltésére vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. A kitöltést segítő technikai segédletet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján teszi közzé.

5. § (1) A pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú EGT-fióktelepek, valamint a PEKMI a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A független közvetítő a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, valamint az ezen típusú EGT-fióktelepek az általuk forgalmazott hitel- és pénzügyi lízing-, betéti és megtakarítási, valamint számlatermékekre vonatkozó felügyeleti jelentést a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre teljesítik az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A hitelintézet a 12. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a tárgyévi javadalmazási adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

10. § (1) Az MNB által kijelölt hitelintézet a 14. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a finanszírozási terv adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 15. melléklet tartalmazza.

11. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a fogyasztók részére vezetett fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról történő tájékoztatás egyes kérdéseiről szóló 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet] 1. §-a szerinti fizetési számlához kapcsolódó díjakra és kondíciókra vonatkozó eseti felügyeleti jelentést (jelentéskód: PADWEB) a 16. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, a díjak és kondíciók érvényessége kezdőnapját megelőző munkanapig teljesíti az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 17. melléklet tartalmazza.

12. §2 (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához” megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti.

(2) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

(3) Az ERA rendszer használatára, valamint a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatás bejelentésére vonatkozó szabályokat a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 38/2018. (XI. 14.) MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.) 2. melléklet I. B. 1. pontja, az ERA rendszer használatát segítő részletes útmutatást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

13. §3

14. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által – Számviteli politikájában vagy egyéb módon – meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely a 2. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti jelentés alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

(3) A 10. és 16. melléklet szerinti felügyeleti jelentésre vonatkozó javított adatot – a javítás pontos okának megjelölésével együtt – az eltérés feltárásától számított 2 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

15. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7., 8. és 10. §, a 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 1–66. és 69–82. sora, az „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 1–5. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 3. melléklet II.1–50., II.52–65., III.1. és III.2. pontja, a 4. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1–7. és 12–37. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, az 5. melléklet II–III.4.4., IV. és V. pontja, a 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1–9. és 15–29. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 7. melléklet II.1–III.2.3. és IV. pontja, valamint a 8–11., 14. és 15. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 67. és 68. sora, az „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 6. és 7. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, valamint a 3. melléklet II.51. és III.3. pontja 2019. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 11. §, valamint a 16. és 17. melléklet 2019. július 1-jén lép hatályba.

16. § (1) Az adatszolgáltató a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet [a továbbiakban: 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet] szerinti, 2019. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítése során – a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet 9. §-a szerinti felügyeleti jelentés kivételével – a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(2) Az adatszolgáltató a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 79–90. sora szerinti, 2019 I. negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés teljesítése során a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(3) A hitelintézet a 9. § szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal a 2018. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(4) A pénzforgalmi szolgáltató a 11. § szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal 2019. augusztus 1-jei állapotra vonatkozóan, 2019. július 1–15. között teljesíti.

17. §4 E rendelet 12. §-a – a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 37/2018. (XI. 13.) MNB rendelet 9. §-ával együtt – az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 17. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

18. §5

1. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez6

A pénz- és hitelpiaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások
1.    Kapcsolódó jogszabályok
1.1.    a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.);
1.2.    a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.);
1.3.    a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.);
1.4.    a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.);
1.5.    a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltpt.);
1.6.    a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.);
1.7.    a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.);
1.8.    a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.);
1.9.    a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény;
1.10.    a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);
1.11.    a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.);
1.12.    a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.);
1.13.    az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.);
1.14.    az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény;
1.15.    a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.);
1.16.    a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: 2008. évi CIV. törvény);
1.17.    a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lkkf. tv.);
1.18.    a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.);
1.19.    a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény;
1.20.    a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: devizakölcsöntv.);
1.21.    a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.);
1.22.    a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.);
1.23.    az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.);
1.24.    a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.);
1.25.    a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.);
1.26.    a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.);
1.27.    az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.);
1.28.    Hpt.;
1.29.    a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.);
1.30.    a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.);
1.31.    a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.);
1.32.    az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Forintosítási tv.);
1.33.    az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.);
1.34.    a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.);
1.35.    a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet;
1.36.    a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.);
1.37.    a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.);
1.38.    a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet];
1.39.    az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet;
1.40.    a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet;
1.41.    a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet];
1.42.    az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pszkr.);
1.43.    a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet];
1.44.    a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Thmr.);
1.45.    a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díjáról szóló 109/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet;
1.46.    a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet];
1.47.    a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet;
1.48.    a jelzáloghitel nyújtásával, közvetítésével kapcsolatos eljárásra, a hiteltanácsadásra és a foglalkoztatottak szakmai ismereteire vonatkozó szabályokról szóló 462/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet;
1.49.    a független pénzügyi szolgáltatás közvetítői, valamint függő jelzáloghitel közvetítői felelősségbiztosítási szerződés tartalmi követelményeiről szóló 463/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet;
1.50.    az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról szóló 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet];
1.51.    144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet;
1.52.    a hitelintézetek devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról, valamint a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet módosításáról szóló 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet (a továbbiakban: Dmmr.);
1.53.    a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet [a továbbiakban: 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet];
1.54.    az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló 40/2016. (X. 11.) MNB rendelet [a továbbiakban: 40/2016. (X. 11.) MNB rendelet];
1.55.    a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló MNB rendelet;
1.56.    a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet;
1.57.    alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.;
1.58.    a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet;
1.59.    a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016. (I. 7.) NGM rendelet;
1.60.    a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet [a továbbiakban: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet];
1.61.    a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet [a továbbiakban: 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet];
1.62.    az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet;
1.63.    a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR);
1.64.    a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szakmai tevékenységükkel valamely intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalók kategorizálásának minőségi és megfelelő mennyiségi kritériumaira irányuló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. március 4-i 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
1.65.    680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
1.66.    az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
1.67.    a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fizetési számlákhoz kapcsolódó legjellemzőbb szolgáltatások uniós szinten egységesített terminológiájára vonatkozó szabályozástechnikai standardok kiegészítéséről szóló 2017. szeptember 28-i (EU) 2018/32 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
1.68.    a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a díjjegyzék egységesített formátumára és egységes szimbólumára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló 2017. szeptember 28-i (EU) 2018/34 bizottsági végrehajtási rendelet;
1.69.    a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló 2013 szeptember 24-i 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (átdolgozott szöveg) (a továbbiakban: EKB BSI rendelet);
1.70.    a betétbiztosítói rendszerekről szóló 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
1.71.    a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CRD);
1.72.    a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló 2014. július 23-i 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: PAD).
2. Fogalmak
2.1.    Alapjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom.
2.2.    Alapszámla: a 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti fizetési számla.
2.3.    Állampapír: a Bszt. 4. § (1) bekezdés 2a. pontja szerinti fogalom.
2.4.    Államkötvény: a magyar állam által kibocsátott, 1 éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.5.    Áthidaló kölcsön: az Lkkf. tv. 1. § 2. pontja szerinti fogalom.
2.6.    Átstrukturált kitettség: a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján átstrukturáltnak minősülő kitettség.
2.7.    Átváltoztatható, illetve átváltozó kötvény: a Ptk. 3:303. §-a alapján a részvénytársaság által kibocsátott, névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani, illetve amely a kötvényben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén részvénnyé alakul át.
2.8.    Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.
2.9.    Ballon törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció, melynek jellemzője a viszonylag hosszú türelmi idő, amikor a türelmi idő lejártáig a hitelfelvevő alacsony tőkeösszegeket törleszt, döntően csak a kamatot fizeti, és a tőke jelentős részét a hiteltörlesztés utolsó szakaszában törleszti vissza.
2.10.    Bullet törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció melyben a tőke jelentős részét a futamidő végén fizetik vissza.
2.11.    Bankszámla: a Ptk. szerinti fogalom.
2.12.    Bázisdeviza: a devizapár (beleértve a forint-deviza műveletet is) tekintetében az a devizanem, melynek egy (fix) egységében kerül kifejezésre a másik devizanem (változó deviza) mennyisége.
2.13.    Befektetési jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti értékpapír.
2.14.    Befektetési szolgáltatás: a Hitkr. 2. § 8. pontja szerinti szolgáltatás.
2.15.    Beruházási hitel: a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti tevékenységhez nyújtott hitel.
2.16.    Betét a felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ideértve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket és az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz) is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci üzletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött bankközi ügyleteket.
2.17.    Betéti kamat: a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerinti kamat.
2.18.    Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).
2.19.    Bruttó könyv szerinti érték (pénzügyi eszközök tekintetében, IFRS-ek alkalmazása esetén):
Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében bruttó könyv szerinti értéknek az értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti érték minősül.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – a kereskedési céllal tartottak kivételével – bruttó könyv szerinti értéke függ az eszköz minősítésétől. Teljesítő instrumentumok esetében a bruttó könyv szerinti érték megegyezik a valós értékkel. Nem teljesítő instrumentumok esetében bruttó könyv szerinti értéknek a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegével nem módosított könyv szerinti érték minősül. A bruttó könyv szerinti érték nem haladhatja meg az instrumentum kezdeti megjelenítéskori értékét.
A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel.
2.20.    Csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti fogalom.
2.21.    Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személy, szervezet.
2.22.    Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személy, szervezet.
2.23.    Díj: a PADWEB kódú felügyeleti jelentés vonatkozásában a 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti fogalom.
2.24.    EGT-állam: EU-tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (Norvégia, Liechtenstein, Izland).
2.25.    Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.
2.26.    Egyéb kiegészítő tevékenység: az Fszt. 5. § (4) bekezdésében és 7. § (4) bekezdésében felsorolt tevékenységek.
2.27.    Egyéb tevékenység: A 12. mellékletben szereplő táblák tekintetében egyéb tevékenység a vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenységbe, a kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenységbe és a portfóliókezelési tevékenységbe nem tartozó tevékenység.
2.28.    Egyéb üzleti tevékenység: az elektronikuspénz-kibocsátó, és a pénzforgalmi intézmény működési és tevékenységi engedélyében szereplő, az elektronikuspénz-kibocsátási és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységen (és a két szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáson) kívüli egyéb, az MNB tevékenységi engedélyével és engedély nélkül végezhető, nem pénzügyi szolgáltatás.
2.29.    Egyszeri betétlekötés: a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik, és látra szóló betétként működik, vagy nem kamatozik tovább.
2.30.    Elektronikus pénz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott fizetési eszköz.
2.31.    Elektronikuspénz-kibocsátáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 7. § (4) bekezdésében foglalt, az illetékes hatóság engedélyével végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és az elektronikuspénz-kibocsátáshoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 8. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.
2.32.    Elektronikuspénz-számla: az a számla, amelyről az elektronikus pénz birtokosa az elektronikus pénzhez hozzáfér, függetlenül attól, hogy azt a birtokában lévő fizetési eszközön tartja, vagy egy távoli szerveren tárolnak.
2.33.    Elkülönített letéti számlán elhelyezett ügyfélpénz: pénzforgalmi intézmény esetén az Fszt. 46. § (3) bekezdés a) pontja szerint letéti számlán elhelyezett, átvételt követő munkanap végéig fizetési művelet végrehajtására fel nem használt pénzeszköz. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az Fszt. 51. § (3) bekezdés a) pontja szerint az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.
2.34.    Elszámolási számla: a nostro és loro számlák közös megnevezése.
2.35.    Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.
2.36.    Eredeti lejárat (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartama”, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.
2.37.    Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pontja szerinti fogalom.
2.38.    Értékpapírosítás: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerinti fogalom.
2.39.    Értékvesztési szakaszok: az IFRS 9 5.5. bekezdésében meghatározott értékvesztési kategóriák. Az 1. szakasz az IFRS 9 5.5.5. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 2. szakasz az IFRS 9 5.5.3. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 3. szakasz az IFRS 9 A. függelékében meghatározott értékvesztett eszközök értékvesztésére vonatkozik.
2.40.    Felhőszolgáltatás: a 9I Informatikai adatok táblában szereplő fogalom, amely a számítási felhőre irányuló számítástechnikai tevékenység, amikor olyan állományokkal és programokkal dolgozik az intézmény, amelyek fizikailag nem az intézmény saját számítógépén, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen találhatók, képletesen a „felhőben”.
2.41.    Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.
2.42.    Felmondásos betét: olyan lejárat nélküli nem transzferálható betét, amely csak egy előzetes felmondási időszak letelte után váltható pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).
2.43.    Felmondott felvett hitel: a hitelintézet által felvett azon hitel, amelyet rendes felmondás keretében mondtak fel.
2.44.    Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti fogalom.
2.45.    Fizetési művelet: Pft. 2. § 7. pontja szerinti ügylet.
2.46.    Fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla.
2.47.    Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjármű-vásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.
2.48.    Fogyasztó: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti természetes személy.
2.49.    Fogyasztó részére vezetett fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatás: a PADWEB kódú felügyeleti jelentés vonatkozásában a 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § 2. pontja szerinti szolgáltatás.
2.50.    Folyamatos (ismétlődő) betétlekötés: a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. Ez kétféleképpen történhet. A futamidő végén a hitelintézet:
a)    a kezdeti tőkeösszeg, valamint a futamidő alatt megszolgált kamat együttes összegét köti le újra, ebben az esetben a betét kamatos kamattal kamatozik tovább, vagy
b)    csak az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább.
2.51.    Folyó faktoring ügyletek: szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett követelések.
2.52.    Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, amelyből kifizetések is teljesíthetők a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg erejéig.
2.53.    Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni azokat az újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is, amelyek az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkeznek:
-    a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig használhat vagy vehet fel pénzt,
-    a hitelfelvevő nem köteles előzetesen értesíteni a hitelintézetet a lehívásról, vagy az értesítés kizárólag tájékoztatásra szolgál, és a hitelt folyósító pénzügyi intézmény nem tagadhatja meg az igénybevételt,
-    a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet,
-    a hitel többször igénybe vehető,
-    nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.
2.54.    Forgóeszköz hitel: a rövid lejáratú eszközök finanszírozására, a vállalkozás tevékenységét nem tartósan szolgáló követelésekre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre szolgáló, általában 1 éves vagy rövidebb futamidejű hitel.
2.55.    Garantált teljesítményjavadalmazás: az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.
2.56.    Gyűjtőszámlahitel: a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hitel.
2.57.    Hagyományos értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 10. pontja szerinti fogalom.
2.58.    Harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.
2.59.    Határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 38. pontja szerinti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.
2.60.    Hátralévő futamidő: a hitel, betét vagy egyéb instrumentum szerződésben meghatározott lejáratának és a felügyeleti jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.
2.61.    Hátrasorolt kötelezettség: a Számv. tv. 42. § (4) bekezdésében foglalt kölcsön, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.62.    Háztartások: a lakosság és az önálló vállalkozók együttesen.
2.63.    Hitel- és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tekintetében az Fszt.-ben foglalt korlátozással.
2.64.    Hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.
2.65.    Hitelkártya (credit kártya): az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.4.8. pontja szerinti kártya.
2.66.    Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.
2.67.    Hitelnyújtás: a Hpt. szerinti szolgáltatás, illetve tevékenység.
2.68.    Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír.
2.69.    IAS: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi számviteli standardok.
2.70.    IFRS-ek: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok.
2.71.    Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.
2.72.    Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti fogalom.
2.73.    ISIN kód: az ISIN azonosítóról szóló 20/2014. (VI. 11.) MNB rendelet 3. §-a szerinti értékpapír azonosító.
2.74.    Javadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 47. pontja szerinti fogalom.
2.75.    Járulékos vállalkozás: a CRR 4. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti fogalom.
2.76.    Jegybanki kötvény: jegybank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.77.    Jegyzett tőke: a Számv. tv. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.
2.78.    Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű részesedési viszonyban lévő vállalkozás.
2.79.    Jelzáloglevél: a Jht. 11. §-a szerinti értékpapír.
2.80.    Jogi személy: a Ptk.-ban vagy más jogszabályban ilyenként meghatározott jogalany.
2.81.    Kapcsolt vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott vállalkozás.
2.82.    Kedvezmény: a fogyasztó részére vezetett fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatás olyan csökkentett díja, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató az általa előre meghatározott időpontig, a pénzforgalmi szolgáltató döntésén alapuló visszavonásig vagy előre meghatározott feltétel(ek) teljesítése esetén érvényesít.
2.83.    Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenységek.
2.84.    Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 55. pontja szerinti fogalom. Kivételt képez ez alól az eredménykimutatás tábla [82A], ahol az elektronikus pénz nem tekintendő készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.
2.85.    Készpénzforgalmi tranzakciók: fizetési számla terhére vagy javára, valamint a fizetési számla használata nélküli az adatszolgáltató pénztárában vagy postai úton történő kifizetés, vagy befizetés (készpénzfizetésre szóló csekk nélkül)
2.86.    Kincstárjegy: az állam által kibocsátott, rövid lejáratú, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.87.    Kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek: a 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő személyek.
2.88.    Kockázati teljesítmény újraértékelése: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.
2.89.    Kockázati tőkealap-jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. pontja szerinti intézmény által kibocsátott befektetési jegy.
2.90.    Kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 61. pontja szerinti értékpapír.
2.91.    Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.
2.92.    Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation, stb.). Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő számára a hitelszerződésből megállapítható, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.
2.93.    Könyv szerinti bruttó érték (magyar számviteli szabályozás alkalmazása esetén): az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke, a hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.
2.94.    Könyv szerinti nettó érték (magyar számviteli szabályozás alkalmazása esetén): a könyv szerinti bruttó értéknek a Számv. tv. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.
2.95.    Kötési érték (névérték): a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.
2.96.    Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
2.97.    Mikro-, kis-, és középvállalkozás (KKV): a KKVtv. szerinti vállalkozás.
2.98.    Könyvesbetét: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv), ide nem értve a takaréklevelet.
2.99.    Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény, vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető szavazati jogot nem biztosító részjegyek, illetve célrészjegyek tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos a nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.
2.100.    Külföld (L szektor): a felügyeleti mérleg adatszolgáltatásokban a GMU országai külön szektort képeznek. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.
a)    GMU tagországok
A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:
A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik (Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található):
-    GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint
-    tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.
A Felügyeleti mérlegben szereplő „GMU hitelintézetek” kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.
Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:
-    központi kormányzat,
-    tagállami/tartományi kormányzat,
-    helyi önkormányzatok,
-    társadalombiztosítási alapok
Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.
b)    Egyéb külföld
Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország alkotja. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:
-    bankok,
-    nem bankok, amelybe
az ÁHT és
az egyéb szektorok
tartoznak.
c)    Nemzetközi intézmények
Az egyes nemzetközi intézmények ország- és szektorbesorolását az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően kell elvégezni.
2.101.    Különleges célú gazdasági egység [Financial Vehicle Corporation (FVC)]: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 66. pontja szerinti, az egyéb pénzügyi közvetítők vagy a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába tartozó jogalany.
2.102.    Lakosság: a háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.
2.103.    Látra szóló és folyószámla betét: látra szóló betétnek minősül a hitelintézet által vezetett fizetési számlához és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlához kapcsolódó lekötetlen betét, az egy munkanapra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), a látra szóló takarékbetét, valamint a futamidő nélküli betét (a betéti okiratokat kivéve). Folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számla pozitív egyenlege.
2.104.    LEI-kód: a szervezethez rendelt globális jogiszemély-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felet.
2.105.    Lejárat szerinti bontás: a mérlegben szereplő tételeket a Számv. tv. vonatkozó előírásainak megfelelően a hátralévő lejárat szerinti bontásban kell szerepeltetni.
2.106.    Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy munkanapnál hosszabb időre lekötött betét, amelyet nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betét tartalmazhat nyugdíj-előtakarékossági számlát is. A futamidő nélküli betétet (a betéti okiratot kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.
2.107.    Letéti igazolás: a globális letéti igazolás (GDR) és az amerikai letéti igazolás (ADR), amely a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.
2.108.    Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.
2.109.    Letéti szolgáltatás (pénzletét kezelés): a Hpt. 6. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.
2.110.    Lombard hitel nyújtása: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.
2.111.    Mark-to-market betét: az a betétállomány, amelyet a piaci kiértékeléssel járó ügyletekben bekövetkező árfolyam-elmozdulások miatt helyeznek el az ügylet egyik szereplőjénél.
2.112.    Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti magánszemély.
2.113.    Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termék: az MNB által támasztott követelményeknek megfelelő, előzetes bírálat során az MNB által ekként minősített jelzáloghitel termék.
2.114.    Money market típusú hitel: jellemzően nagyvállalatokkal a Treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, általában rövid futamidővel rendelkező hitel.
2.115.    Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.
2.116.    Munkavállalói számla, számlacsomag: azon számla, számlacsomag, amelyet kizárólag egy adott szakmacsoport, szakmai szervezet vagy intézmény, munkáltató munkavállalói vagy egyéb jogviszonyú tagjai szármára alakítottak ki.
2.117.    Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 84. pontja szerinti fogalom.
2.118.    Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont b) alpontjában meghatározott ügylet.
2.119.    Nem teljesítő kitettség: a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján nem teljesítőnek minősülő kitettség.
2.120.    Névre szóló betét: a Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti betét.
2.121.    Nonprofit szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. §-a és 5/A. §-a szerinti jogalanyok. Az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontja szerinti szektor-meghatározás szerint külön szektort csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak. Az üzleti szervezetek által finanszírozott és irányított nonprofit szervezeteket a nem pénzügyi vállalatokhoz, az államháztartás intézményei által finanszírozott és irányított nonprofit szervezetek a központi kormányzathoz vagy a helyi önkormányzatokhoz kell besorolni.
2.122.    Opciós ügyletek: a Tpt. 322. § (1) bekezdése szerinti vételi opció és eladási opció.
2.123.    Önálló vállalkozó: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontjában foglalt szektor meghatározás szerinti, a háztartások szektorába sorolt jogalany.
2.124.    PIBB: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a befektetési vállalkozások, és a biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) közös megnevezése.
2.125.    Penziós ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti ügylet.
2.126.    Pénzeszközök: a Hitkr. 2. § 3. pontjában felsorolt eszközök.
2.127.    Pénzforgalmi közvetítő: az Fszt. 3. § 29. pontja szerinti tevékenységet végző jogalany.
2.128.    Pénzforgalmi számla: a Pft. 2. § 20. pontja szerinti fizetési számla.
2.129.    Pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.
2.130.     Pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott intézmény.
2.131.    Pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 5. § (3) és (4) bekezdése alapján, az illetékes hatóság engedélyével végzett pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és a pénzfogalmi szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 6. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.
2.132.    Pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) alpontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.
2.133.    Pénzpiaci alapok: azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.
2.134.    Pénzpiaci eszköz: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 51. pontja szerinti fogalom.
2.135.    Pénzügyi lízing: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.
2.136.    Pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás kivételével.
2.137.    Portfóliókezelési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti vagyonkezelési tevékenység.
2.138.    Prémium banki szolgáltatás (premium, personal banking): e szolgáltatás keretében a hitelintézet bizonyos kivételes szolgáltatásokat kínál az átlagosnál magasabb jövedelmű és ilyen szolgáltatásokat igénylő ügyfelek számára pl. saját kapcsolattartójukon keresztül intézhetik ügyeiket, elérhető számukra a banki termékek emelt szintű csomagja, a bank segítséget nyújt kiemelt ügyfeleinek, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb megoldásokat, stb.
2.139.    Privát banki szolgáltatás (private banking): olyan banki szolgáltatás, melyet vagyonos ügyfeleknek kínálnak, akik számára hozzáférhető a privátbanki szolgáltatás teljes palettája: pl. személyre szabott konstrukciók, személyi bankár, exkluzív kényelmi szolgáltatások.
2.140.    Projektfinanszírozási hitel: az alkalmazott hitelkockázati tőkekövetelmény számítási módszertől függetlenül a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek, illetve a tartalmában annak megfelelő hitel.
2.141.    Projektcég: gazdasági projekt megvalósítása céljából alapított társaság, amely megszűnik, ha valamennyi kötelezettségét teljesítette, és már járulékos kötelmek (pl. garanciális kötelezettségek, jótállás, szavatosság) sem állnak fenn. A projektcég finanszírozásának feltétele, hogy más tevékenységek ne veszélyeztessék a fő projekt megvalósítását (profiltiszta társaság).
2.142.    Repó- és fordított repóügylet: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti fogalom.
2.143.    Speciális pénz- és tőkepiaci intézmények: az egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése. Ide tartozik a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, a biztosító szövetkezet és egyesület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, valamint a befektetési alapkezelő.
2.144.    Sajátos szállításos repó ügyletek: a Tpt. szerinti repó ügyletnek a Hitkr. 16/A. §-ában meghatározott speciális típusa.
2.145.    Stabilitás Megtakarítási Számla: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, 2017. január 18. előtt hatályban volt 2011. évi CXCIV. törvény 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott számla.
2.146.    Szállításos és óvadéki repó ügylet: a repó és fordított repó ügyleteknek a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott típusai.
2.147.    Számlatermék: a fogyasztók részére vezetett, forintban nyilvántartott bankszámla és számlacsomag, valamint a kapcsolódó szolgáltatások.
2.148.    Szintetikus értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 11. pontja szerinti fogalom.
2.149.    Tárgynap, T nap, T+x nap: a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerint értelmezendő fogalmak, ahol
a)    a tárgynap (T) alatt a munkanapon belül annak kezdő időpontja és a fizetési megbízásnak a teljesítési határidők számítása szempontjából irányadó átvételére meghatározott végső benyújtási határidő közötti időszak értendő. A munkanap záró időpontját és ezen belül a végső benyújtási határidőt a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás típusonként (ezen belül fizetési módonként, pénznemenként, stb.) eltérően határozhatja meg. A munkanapon belül az adott pénzforgalmi szolgáltatás típusra vonatkozó végső benyújtási határidőt követően beérkezett fizetési megbízást a következő munkanap kezdő időpontjában átvettnek tekintendő.
b)    a (T + x) képlet formájában kifejezett teljesítési határidő a tárgynapot (T) követő x-edik munkanapot jelenti. Egy vagy többdevizás devizautalások esetén nem minősül munkanapnak az a nap, amelyen a konverzióval érintett bármelyik deviza piaca zárva van.
2.150.    Tárgyévi javadalmazás:
a)    alapjavadalmazásként az intézmény által a tárgyévben kifizetett, valamint a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott jövedelem;
b)    nem halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt és kifizetett, valamint a tárgyévi teljesítményért odaítélt, a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem;
c)    halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt, a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem.
2.151.    Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.150. pont c) alpontja szerinti eleme.
2.152.    Tárgyévi teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.150. pont b) és c) alpontja szerinti eleme.
2.153.    Teljesítményjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti javadalmazás.
2.154.    Törzsszám: az adószám első nyolc számjegye. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a „törzsszám” oszlopba.
2.155.    Tulajdoni részesedést jelentő értékpapír: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.2.14. pontja szerinti fogalom.
2.156.    Tulajdonosi számla, számlacsomag: az intézmény tulajdonosai, saját dolgozói részére kialakított speciális számlák, számlacsomagok
2.157.    Ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 41. pontja szerinti lakossági ügyfél és a 60. pontja szerinti szakmai ügyfél.
2.158.    Ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz: az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységgel és a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben az adatszolgáltató birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz.
2.159.    Újratárgyalt (prolongált) szerződés (2010. január 1-je előtt): a Hitkr. VII. mellékletének 2010. január 1-jei hatálybalépése előtt az akkor hatályban volt, a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 45/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerint újratárgyaltnak minősülő hitel.
2.160.    Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont a) alpontja szerinti ügylet.
2.161.    Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenység.
2.162.    Vezető állású személy: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja szerinti személy.
2.163.    Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.
2.164.    Work-out ügyletek: a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már késedelmesen (lejártan) vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg az eredeti követelés értékének töredékéért.
2.165.    A táblákban, illetve űrlapokban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.
3. Rövidítések
3.1.    ÁÉKBV: Átruházható Értékpapírokkal foglalkozó Kollektív Befektetési Vállalkozások
3.2.    ÁHT: államháztartás
3.3.    ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
3.4.    ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek
3.5.    EBH: Európai Bankhatóság
3.6.    EBKM: egységesített betéti kamatláb mutató
3.7.    EKB: Európai Központi Bank
3.8.    ESS: egységes statisztikai számjel
3.9.    EU: Európai Unió
3.10.    GBC: Giro Bankkártya Zártkörűen Működő Részvénytársaság
3.11.    GIRO: GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
3.12.    GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euroövezet), amelynek 2015. január 1-jétől 19 tagja van: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia.
3.13.    HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja
3.14.    IMF: Nemzetközi Valutaalap
3.15.    KHR: Központi Hitelinformációs Rendszer
3.16.    KKV: mikro-, kis-, és középvállalkozások
3.17.    KSH: Központi Statisztikai Hivatal
3.18.    KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Részvénytársaság
3.19.    Ltp: lakástakarékpénztár
3.20.    MBSZ: Magyar Bankszövetség
3.21.    MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények (a központi bank, valamint az egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó szervezetek)
3.22.    MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
3.23.    Mód.: módosítás; a jelentő táblákban a „Mód” jelölésű oszlopokban kell jelezni az adatban – az „Eredeti” jelentéshez képest – bekövetkezett változást
3.24.    NHP hitel: az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogram és Növekedési Hitelprogram Plusz keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitel
3.25.    PEK: Posta Elszámoló Központ
3.26.    PIBB: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) közös megnevezése
3.27.    SWIFT: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi pénzügyi üzenetközvetítő rendszer
3.28.    SZT: szavatoló tőke
3.29.    TB: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összefoglalóan
3.30.    TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere
3.31.    THM: teljes hiteldíj mutató
3.32.    VIBER: Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer, amelyet az MNB működtet.
4. Formai követelmények
4.1. Amennyiben
- az adatszolgáltató az ERA rendszer „Adatszolgáltatás” szolgáltatásában egy felügyeleti jelentéscsomagként kezelt felügyeleti jelentések bármelyikének teljesítésére e rendelet alapján nem köteles, vagy
- a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges,
akkor az adatszolgáltató a tábla kötelező mezőit nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg.
Ha az adatszolgáltató nem értékesít a 10. melléklet szerint jelentendő terméket, akkor a nemleges adatszolgáltatást a „Nemleges jelentés beküldése” menüpontot választva generált nyilatkozat küldésével teljesíti.
4.2. Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (a javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
Nem kell értéket beírni
– az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
– a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.
4.3. A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.
4.4. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.
4.5. Az adott tábla, illetve az adott táblára vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a részvénytársasági formában működő hitelintézeteknek, a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak az adatokat millió forintban, egész számra kerekítve, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézeteknek, a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepeknek millió forintban, három tizedesre kerekítve kell megadnia. Az egységnyi forintban töltendő táblák esetében az adatokat minimum ezres nagyságrendű pontossággal kell jelenteni.
A pénzügyi vállalkozások esetében a pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint.
A független közvetítő, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, azok fióktelepe és a PEKMI esetében az adatokat ezer forintban, egész számra kerekítve kell szerepelteti. A súlyozott, és a szorzott értékek kiszámításánál – a kerekítés általános szabálya szerint – a kapott értékeket 0,5-től felfelé, 0,49-től lefelé kell kerekíteni.
4.6. Egy táblán belül csak azonos nagyságrendű pénznem értékek szerepelhetnek, amelyek kerekítésben eltérhetnek egymástól.
4.7. A 2. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei
4.7.1. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az „összesen” értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.
Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezése előtt a „(-)” jel használata azt jelenti, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni, például „(-) Saját részvények”.
4.7.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:
– a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
– a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf
4.7.3. A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például „20191231”.
A negyedéves szöveges jelentések esetén az adott negyedév zárónapját kell feltüntetni az alábbiak szerint, például 2019. júniusra vonatkozóan „20190630”.
4.7.4. A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

Megnevezés

Rövid név

Az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója (20AA)

szovjel

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója (20AB)

szovjel

Hitelintézetek rendszeres negyedéves egyedi beszámolója a tőkehelyzetről (20AC)**

szovjelcorep

Fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés (F20A)

szovjel

Évközi auditált beszámoló – mérleg

evkmerleg

Évközi auditált beszámoló – eredménykimutatás

evkerkim

Évközi audit – Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

evkkonyvzar

Éves beszámoló – mérleg

merleg

Éves beszámoló – eredménykimutatás

erkim

Éves beszámoló – cash-flow

cashflow

Éves beszámoló – saját tőke változása

tokevalt

Éves beszámoló – kiegészítő melléklet

kiegmell

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv*

kozgyhat

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat***

erfeloszt

Üzleti jelentés

uzljel

Konszolidált éves auditált beszámoló – mérleg

konszmerleg

Konszolidált éves auditált beszámoló – eredménykimutatás

konszerkim

Konszolidált éves auditált beszámoló – cash-flow

konszcashflow

Konszolidált éves auditált beszámoló – saját tőke változása

konsztokevalt

Konszolidált éves auditált beszámoló – kiegészítő melléklet

konszkiegmell

Konszolidált éves auditált beszámoló – Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

konszkozgyhat

Konszolidált éves auditált beszámoló – könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konszkonyvzar

*/ A közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv nevű dokumentumot az MNB részére akkor is meg kell küldeni, ha a közgyűlési határozat a beszámoló elfogadásán és az eredményfelosztáson túl egyéb határozatot nem tartalmaz. Közgyűlés hiányában a pénzügyi intézmény döntéshozó testületét kell érteni. Az éves beszámoló szempontjából a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe és az EGT-fióktelep döntéshozó testülete a külföldi hitelintézet döntéshozó testülete.
**/ A 20AC kódú szöveges felügyeleti jelentést a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján teljesítendő, a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményre vonatkozó, egyedi szintű felügyeleti jelentés mellékleteként kell az MNB-nek megküldeni.
***/ Az Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nevű dokumentumot a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe és az EGT-fióktelep nemleges jelentésként küldi be.
A melléklet típusa táblában felsorolt és a jelentésekhez csatolandó kötelező mellékletek köre a jelentés típusa szerint változik, amelyek részletes felsorolását e rendelet 2. melléklet összefoglaló táblái tartalmazzák.
Az összevont alapú felügyelet alá tartozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett hitelintézet a konszolidált éves auditált beszámoló részeit az év végi auditált FINREP jelentéshez csatolja.
4.8. A 4. és 6. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei
4.8.1. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az „összesen” értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.
A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt „(-)” jellel jelölik, például „(-) Saját részvények”.
4.8.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:
- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás_vége_melléklet típusa.pdf
A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.
A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja. A rendszeres negyedéves beszámoló esetén az adott negyedév záró napját kell feltüntetni 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül az alábbiak szerint, pl. „20190331”, „20190630”. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja pl. „20191231.
A melléklet típusa az elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid neve:

Megnevezés

Rövid név

Rendszeres negyedéves beszámoló

szovjel

Éves beszámoló - mérleg

merleg

Éves beszámoló - eredménykimutatás

erkim

Éves beszámoló - cash-flow

cashflow

Éves beszámoló – saját tőke változása*

tokevalt

Éves beszámoló - kiegészítő melléklet

kiegmell

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

kozgyhat

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

erfeloszt

Üzleti jelentés

uzljel

*/ A nem IFRS-ek szerinti egyedi éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak a saját tőke változása dokumentumot – ha nem készíti – nemleges jelentésként be kell küldenie.
A fentiekben foglaltak szerint például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet azonosítója xxxxxxxx 191231_kiegmell.
4.9. A 8. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei
4.9.1. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:
– a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
– a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf
4.9.2. A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például 2019. évre vonatkozóan „20191231”.
4.9.3. A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

Megnevezés

Rövid név

Éves beszámoló - mérleg

merleg

Éves beszámoló - eredménykimutatás

erkim

Éves beszámoló - kiegészítő melléklet

kiegmell

Kötelező vagy rendelkezésre álló könyvvizsgálói jelentés

konyvjel

A fentiek alapján például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet fájl neve: xxxxxxxx 191231_kiegmell.pdf.
4.10. A 10. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei
4.10.1. Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve, illetve az ERA – Hitel- és lízingtermék bejelentő szolgáltatás, az ERA – Betét és megtakarítási termék bejelentő szolgáltatás, valamint az ERA –Számlatermék bejelentő szolgáltatás Felhasználói kézikönyve.
4.10.2. A kitöltéssel kapcsolatos formai szabályok
Tömör megfogalmazás: A szöveges mezők kitöltésénél törekedni kell a tömör és a fogyasztó által is érthető megfogalmazásokra. Figyelembe kell venni, hogy az adatok automatikusan konvertálódnak át a WEB-es lekérdező felületre, így az MNB által történő korrektúrázásukra nincs mód.
Rövidítések alkalmazása: Mivel az adatok egy összehasonlító program révén a fogyasztók számára is megismerhetővé válnak, a szöveges mezők kitöltésénél ezt figyelembe kell venni (pl. csak a fogyasztók számára is egyértelmű rövidítések használata javasolt, a szakmai rövidítések mellőzendők).
Cellaformázás: A jelentés mezői az elvárt kitöltés szerint definiálva vannak, elkerülendő az ebből adódó problémákat például %-os értékek (80%) esetén elegendő a szám beírása (80).
4.10.3. A termékkód képzése
A bemutatandó termékek azonosítását és a kapcsolódó információk kezelését egy egyedi azonosító, a termékkód segíti. Új termék rögzítésekor az ERA rendszer első lépésben egy ideiglenes termékkódot generál, amely a feldolgozást követően az MNB alábbi tájékoztatása alapján automatikusan egy végleges termékkódra cserélődik. Ez az azonosító végigkíséri a terméket forgalmazásának teljes idejében. Amennyiben a termék értékesítése szünetel, az értékesítés újrakezdésekor is az eredeti termékkóddal kell küldeni az adatszolgáltatásban.
A termékkód felépítése a következő:
törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx)-verziószám(xxx)
Példa: 12345678_B_0001-001
A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első 8 számjegye.
A terméktípus azonosító az adott termék típusának azonosítására szolgáló egy karakter, amely megegyezik a jelentéskód utolsó betűjelével, az alábbiak szerint:
Hitel- és pénzügyi lízingtermék
A    Áruhitel
C    Gépjárműlízing
G    Gépjárműhitel
H    Hitelkártyák
I    Ingatlanlízing
J    Szabad felhasználású jelzáloghitel
K    Személyi kölcsön
L    Ingatlancélú hitel
M    Megtakarítás mellett nyújtott hitel
S    Számlahitel
Betéti és megtakarítási termék
B    Lekötött betét
O    Kombinált megtakarítási termék
T    Tartós befektetési szerződés
Z    Megtakarítási számla
Számlatermék
E    Számla
D    Betéti bankkártya
A sorszám a pénzügyi intézmény által az adott típusú termék egyedi azonosítását szolgáló, folyamatos azonosító (4 karakter).
A verziószám az adott sorszámhoz tartozó terméktípus különböző változatait jelölő, a sorszámhoz kapcsolódó folyamatos alszám (3 karakter) (pl. azonos termék eltérő devizanemben). Amennyiben a termékhez nem tartoznak termékváltozatok, úgy a termékkód nem tartalmaz 3 jegyű verziószámot. Ebben az esetben a termékkód felépítése a következő: törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx).
4.11. A 16. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei
Az adatküldés formai és technikai követelményeit az ERA rendszer „Adatszolgáltatás” szolgáltatásának Felhasználói kézikönyve tartalmazza.
5. Tartalmi követelmények
5.1. Az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását – a mindenkor hatályos számviteli és egyéb jogszabályok szerint – megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden táblába, illetve űrlapba csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.
5.2. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató számára az adatszolgáltatások összeállításakor az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az IFRS-ekben és az IFRS-eket alkalmazókra is vonatkozó hazai számviteli előírásokban meghatározottak az irányadóak. Egyes táblák kitöltését segítő, az egyes sorokra, oszlopokra vonatkozó konkrét IAS és IFRS hivatkozásokat az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató számára az adatszolgáltatások összeállításakor az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a mindenkor hatályos hazai számviteli rendelkezések az irányadóak.
5.3. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentések beküldési gyakoriságát, határidejét és tárgyidőszakát, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, az adatszolgáltatás időtartamát az MNB kijelölése határozza meg. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentés teljesítésének kötelezettségéről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség – a kijelölésben foglalt eltérő rendelkezés hiányában – az MNB által a kijelölésben meghatározott tárgyidőszaktól kezdődően a kijelölés MNB általi visszavonásáig, illetve a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig, EGT-fióktelep esetében a tevékenység befejezésének időpontjáig, a PEKMI esetében a pénzforgalmi szolgáltató jogállásának megszűnéséig folyamatosan fennáll.
Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e felügyeleti jelentések előállítására is.
5.4. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves auditált jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.
5.5. Az adatszolgáltatásokban a szektor-meghatározást, a rezidensek és nem-rezidensek körébe való besorolást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A pontja szerint kell elvégezni.
5.6. A külföldi pénznemben fennálló állományi és forgalmi adatok forintra történő átszámítása
Egyes adatszolgáltatások forint, euro, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat, illetve forint, deviza, valamint összesen táblákat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló vagy külföldi pénznemen alapuló követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban illetve devizatáblákban szerepeltetni.
Az állományi típusú jelentéseknél a valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek (devizák) forintra történő átszámítását magyar számvitelt alkalmazó adatszolgáltató esetében a Hitkr. 9. § (4) bekezdése, az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a Számv. tv. 114/H. § (2) bekezdése alapján megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig az adatszolgáltató által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.
A forgalmi típusú jelentéseknél az adott tábla kitöltési előírásainak eltérő rendelkezése hiányában a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

2. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez7

MHKT_26.PDF

3. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez8

A hitelintézet és a hitelintézeti típusú EGT–fióktelep felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások
I.
Általános szabályok
1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések
1.1. A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.
1.2. A jelen kitöltési előírások alkalmazásában hitelintézeti fióktelep alatt a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepet és a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepét is érteni kell.
2. A felügyeleti jelentés formai követelményei
A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.
3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
3.1. A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet egyedi felügyeleti adatszolgáltatásában a külföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek.
3.2. A jelentések típusait meghatározó tényezők
A jelentések típusát a hitelintézet típusa és egy meghatározott táblacsoport jelentési gyakorisága együttesen határozza meg. A jelentések típusairól e rendelet 2. mellékletének „Egyedi jelentések” és a „Konszolidált jelentések” című összefoglaló táblái adnak bővebb információt.
A szakosított hitelintézetek egyedi táblái
A „6”-os számjelzéssel kezdődő táblák a szakosított hitelintézetekre vonatkoznak. Egy adott táblában csak az érintett szakosított hitelintézetnek (KELER Zrt., lakástakarékpénztár vagy jelzálog-hitelintézet) kell adatokat szolgáltatnia, míg a hitelintézeteknek és a nem érintett szakosított hitelintézeteknek a táblát nemlegesen kell beküldenie az MNB részére. A KELER Zrt. egyrészt mint szakosított hitelintézet, másrészt mint kereskedési könyvet vezető hitelintézet szolgáltat adatot. Ezen túlmenően a központi értéktárra vonatkozó adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tennie.
3.3. A felügyeleti jelentések sajátosságai
3.3.1. Negyedéves jelentés
Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést mint előzetes év végi jelentést kell beküldeni.
3.3.2. Auditált jelentés
Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet, hitelintézeti fióktelep arra jogosult testülete (a hitelintézet közgyűlése, taggyűlése, tulajdonosi határozata, a fióktelep központjának közgyűlése vagy taggyűlése) által elfogadott éves beszámoló. A számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt kell megküldeni az MNB-nek. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései. A beszámolót, beleértve a könyvvizsgálói záradékot, a KAP rendszeren keresztül, fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve kell beküldeni az MNB részére. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó közgyűlési határozat adatszolgáltatási kötelezettsége a fióktelepekre nem vonatkozik.
3.3.3. A hitelintézet könyvvizsgálójának a Hpt. 263. §-a szerint elkészített kiegészítő jelentését papír alapon kell megküldenie az MNB részére.
3.3.4. Eseti jelentés
Ha az MNB olyan esemény bekövetkezése esetére ír elő adatszolgáltatást, amelynek időpontja, gyakorisága előre nem határozható meg, a hitelintézet Eseti jelentésben tud eleget tenni kötelezettségének.
3.3.5. Éves jelentés
Az éves jelentések közös jellemzője, hogy azokat az adatszolgáltató évente egyszer köteles megküldeni az MNB részére a IV. negyedéves jelentéssel egyidejűleg. A 9E, 14IA és 14IB kódú éves jelentés az auditált jelentéscsomagnak nem része.
3.3.6. Az adatszolgáltatás további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.
3.4. A táblák kitöltésének sajátos szabályai
3.4.1. Intézményi változás esetén a változás időpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás előtti és utáni állapotot tükröző) mérleget kell beküldeni.
3.4.2. A felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Számv. tv. 114/H. § (1) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmény az MNB részére készítendő évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.
A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:
- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és
- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni legalább harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.
3.4.3. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.
3.4.4. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.
3.4.5. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza táblában/oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és valósérték-változásból eredő értékelési különbözetet a megfelelő deviza táblákban/oszlopokban kell jelenteni.
3.4.6. Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.
3.4.7. A befektetési jegyek teljes állományát a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.
3.4.8. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket – a belföldi és a külföldi szervezésűeket is – a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell szerepeltetni.
3.4.9. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelentenie, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatnia.
3.4.10. A pénzügyi eszközök repóügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között felvett hitelként, a vagyontárgyak repóügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között nyújtott hitelként kell jelenteni.
3.4.11. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.
3.4.12. A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérően kezelendők a felügyeleti jelentésben:
–    a cash-pool esetén összevonódnak a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő.
–    a kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni.
3.4.13. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:
A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:
a)        Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.
b)        A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.
c)        A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.
d)        A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve a MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolások közé kerül.
3.4.14. Az eszköz és forrás tételek eredeti lejárat szerinti besorolásakor az alábbi táblázat szerint kell eljárni. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

Rövid lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év

Hosszú lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata > 1 év

3.4.15. A késedelmes devizahitelek forintosításának kezelése
A késedelmes devizahitel forintosításának minősül, ha a hitelintézet az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételei alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. ha a devizahitel törlesztése forintban történik, és a hitelintézet az esedékes, de be nem folyt összeget a teljesítésig forintkövetelésként tartja nyilván; ebben az esetben a hitel nem kerül felmondásra, a követelés késedelemmel nem érintett részét a hitelintézet továbbra is eredeti devizában tartja nyilván) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el, azaz árfolyamváltozásból eredően a követelés értéke már nem változhat.
Az alábbi jelentési mód csak azon késedelmes követelések forintosítására vonatkozik, amelyek esetében az eredeti devizahitel-szerződés, illetve a hitelintézet általános szerződési feltételei tartalmazzák a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. (Ennél fogva nem vonatkozik például az átstrukturálásokra.)
A táblákban a fent definiált módon forintosított követelés/követelésrész állományát a forint táblában/oszlopban, az eredeti hitelcélnak és lejáratnak megfelelő sorban kell kimutatni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz a hitelintézet a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is az eredeti devizának megfelelő táblában/oszlopban kell szerepeltetni.
A teljes fennálló követelésállományhoz kapcsolódó tételeket (pl. követelés-eladás, értékvesztés, hitelleírás) a deviza és forint állományok arányában kell szétosztani a forintosított és deviza követelésrészek között. Ebből adódóan, amennyiben a teljes devizakövetelést forintosítják, minden kapcsolódó tételt a forint táblában/oszlopban kell kimutatni.
3.4.16. Számviteli portfóliók
A „számviteli portfóliók” kifejezés a különböző értékelési előírások szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a „készpénz, számlakövetelések központi bankokokkal szemben és egyéb látraszóló betétek” tételbe sorolt látra szóló követel egyenlegeket, valamint az „értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” között megjelenített pénzügyi instrumentumokat.
Az IFRS-ek alapján a pénzügyi eszközöket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:
a)     kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,
b)     kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök
c)     eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök,
d)     egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök,
e)     amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök.
Az IFRS-ek alapján a pénzügyi kötelezettségeket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:
a)     kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek,
b)     eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek,
c)     amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.
3.4.17. Pénzügyi instrumentumok
3.4.17.1. Pénzügyi eszközök
A mérleg eszköz oldalán az eszköztételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.
Amennyiben az adott táblára vonatkozó kitöltési előírás ekként rendelkezik a pénzügyi eszközöket bruttó könyv szerinti értéken kell jelenteni. A bruttó könyv szerinti érték fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
A pénzügyi eszközöket a következő eszközosztályokba kell besorolni:
a)    készpénz,
b)    származtatott ügyletek,
c)    tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok,
d)    hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
e)    hitelek,
f)    előlegek,
g)    jegybanki és bankközi betétek.
3.4.17.2. Pénzügyi kötelezettségek
A mérleg forrásoldalán a forrástételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.
A pénzügyi kötelezettségeket a következő eszközosztályokba kell besorolni:
a)    származtatott ügyletek,
b)    rövid pozíciók,
c)    betétek,
d)    felvett hitelek,
e)    kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
f)    egyéb pénzügyi kötelezettségek.
II.
Egyedi felügyeleti jelentések
1. SF0101 Felügyeleti mérleg ─ Eszközök
A „Készpénz” magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt forint- és külföldi bankjegyek és -érmék állományát.
A „Számlakövetelések központi bankokkal szemben” közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követelések egyenlege.
Az „Egyéb látra szóló betétek” tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az adatszolgáltató tulajdonában lévő, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok.
„Jegybanki és bankközi betétek”: a számlakövetelésnél és látra szóló betéteknél nem szerepeltetett jegybanki betétek, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betétek.
Az „Előlegek” sor tartalmazza azokat a tételeket, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet szerinti hitelek közé. Ez a tétel többek között tartalmazza az IAS 1 54. bekezdés h) pontja szerinti vevőköveteléseket, a függő tételek (pl. a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (pl. csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit. A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó előlegek nem tartalmazzák a termékre, szolgáltatásra adott előlegeket.
A „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.
„Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések”: értékelési módszerüktől függetlenül a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban valamint a társult vállalkozásokban történt befektetéseket kell jelenteni, az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottá minősített befektetések ezen a soron nem szerepelhetnek.
Az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” tartalmára az IFRS 5 irányadó.
Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg előbb meghatározott tételei közé, az „Egyéb eszközök” között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök között szerepelhet arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.
2. SF0102 Felügyeleti mérleg ─ Kötelezettségek
A „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az adatszolgáltató által értékpapírként kibocsátott adósságinstrumentumok.
Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét, felvett hitel vagy kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Az IFRS-ek értelmében az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” tartalmazhatnak pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett kezdeti bekerülési értéken . [IFRS 9 4.2.1. bekezdés c) pont ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek. [IFRS 9 2.3. bekezdés c) pontja és 4.2.1. bekezdés d) pontja].
Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott kötelezettségvállalások értékelése eredménnyel szemben valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” között kell feltüntetni.
Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” emellett tartalmazhatnak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket, és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).
A „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.
A „Nyugdíj és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmek”-re képzett céltartalékok közé tartoznak a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege.
Az IFRS-ek értelmében az „Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra” képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdés a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdés a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdés a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az „Egyéb kötelezettségek” között kell szerepeltetni.
Az „Adott kötelezettségvállalások és garanciák”-ra képzett céltartalék tartalmazza a kötelezettségvállaláshoz és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az IFRS 9 szerint határozzák-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetve az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat „Egyéb pénzügyi kötelezettségek”-ként kell jelenteni.
A „Kérésre visszafizetendő tőke” tartalmazza azokat az adatszolgáltató által kibocsátott tőkeinstrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az adatszolgáltatónak feltüntetnie azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. A fióktelep itt mutatja ki azokat a társaság központjával szemben fennálló kötelezettségeit, amelyeket az SF0103 Saját tőke tábla nem tartalmaz. Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az „Egyéb kötelezettségek” között kell feltüntetni.
Az „Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek” tartalmára az IFRS 5 irányadó.
3. SF0103 Felügyeleti mérleg ─ Saját tőke
Az IFRS-ek előírásai értelmében a tőkeinstrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeket az IAS 32 annak minősít.
A „Befizetett jegyzett tőke” sor a fióktelepként működő hitelintézet esetén a Cégbíróságon bejegyzett dotációs tőkét tartalmazza függetlenül annak számviteli kezelésétől.
A „Jegyzett, de még be nem fizetett tőke” tartalmazza annak az adatszolgáltató által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem fizettek be.
Az „Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme” tartalmazza az adatszolgáltató által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat).
Az „Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, kivéve a „Jegyzett tőkét” és az „Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-elemét”.
Az „Egyéb tőke” magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése].
Az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változása” sor tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő azon instrumentumokba való befektetések valós értékének változásából eredő halmozott nyereséget vagy veszteséget, amely instrumentumok esetében az adatszolgáltató intézmény visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy a valósérték-változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.
Az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valósérték-fedezeti ügyleteinek hatékonysághiánya” tartalmazza az azon valósérték-fedezeti ügyleteken keletkező halmozott fedezeti hatékonysághiányt, amely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. Az ebben a sorban feltüntetett fedezeti hatékonysághiány a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változása [fedezett tétel]” tételben feltüntetett halmozott változása és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változása [fedezeti instrumentum]” tételben feltüntetett halmozott változásai közötti különbség [IFRS 9 6.5.3. és 6.5.8. bekezdése].
„Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek hitelkockázat változásából származó valós érték változás” az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatához kapcsolódó halmozott nyereséget és veszteséget tartalmazza, függetlenül attól, hogy a megjelölésre a kezdeti megjelenítéskor vagy később kerül sor.
A „Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka [hatékony rész]” tartalmazza a cash flow-fedezeti ügyletben levő származtatott fedezeti ügyletek valós értékében bekövetkezett változás hatékony részére képzett cash flow-fedezeti ügylet tartalékát, mind a folyamatban lévő, mind a már fenn nem álló cash flow-fedezeti ügylet vonatkozásában.
Az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai” tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon képződött, az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában értékelt értékvesztéssel csökkentett halmozott nyereségeket vagy veszteségeket.
A „Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]” tartalmazza a következő tételek valós értékében bekövetkezett halmozott változásait:
a)     az opció időértéke, ahol az adott opció időértékében és belső értékében bekövetkezett változásokat elkülönítik, és csak az opció belső értékének változását jelölik meg fedezeti instrumentumként [IFRS 9 6.5.15. bekezdése];
b)     a forwardszerződés határidős eleme, ahol az adott forwardszerződés határidős elemét és azonnali elemét elkülönítik, és csak a forwardszerződés azonnali elemében bekövetkező változást jelölik meg fedezeti instrumentumként;
c)     a pénzügyi instrumentum devizafelára, ha ezt a felárat kizárják a szóban forgó pénzügyi instrumentum fedezeti instrumentumként való megjelöléséből [IFRS 9 6.5.15. és 6.5.16. bekezdése].
Az „Átértékelési tartalék (IFRS-ekre való áttéréskor)” az IFRS-ek első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.
Az „Egyéb tartalék” sor tartalmazza a tőkemódszer alkalmazásával elszámolt leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó nyereség vagy veszteség révén az elmúlt években felhalmozott bevételek és ráfordítások összegét, valamint a más tételekben nem szerepeltetett tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot.
A „(-) Saját részvények” soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszavásárolt sajáttőke instrumentumokat.
4. SF02 Felügyeleti eredménykimutatás
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások közé sorolt származtatott fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a „Kamatbevétel” és „Kamatráfordítások” [„tiszta ár” (nettó ár)] között, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként [„piszkos ár” (bruttó ár)]. A tiszta vagy a piszkos árra vonatkozó megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre.
Az adatszolgáltatónak a következő tételeket számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadna:
„Kamatbevételek”;
„Kamatráfordítások”;
„Osztalékbevétel”;
„Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség, nettó”;
„Módosítás miatti nyereség/ (-) veszteség, nettó”;
„Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása”.
Tiszta ár alkalmazása esetén a fedezett pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételek és kamatráfordítások megjelenítése érdekében a „Kamatbevételek. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és a „Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” tartalmazza a „kereskedési céllal tartott” kategóriába sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezeti instrumentumnak minősülnek, számviteli szempontból azonban nem.
Tiszta ár alkalmazása esetén a „Kamatbevételek. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és a „Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” tartalmazza továbbá valamely – az adott alkalomból valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívához kapcsolódó időarányos díjakat és egyenlegfizetéseket [IFRS 9 6.7. bekezdése].
Tiszta ár alkalmazása esetén a „Kamatbevételek. Származtatott ügyletek — Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat” és a „Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek — Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat” tartalmazza a „fedezeti elszámolások” kategóriába sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le, ideértve az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetei ügyleteit (nettó pozíció fedezete), amelyek fedezett kockázata az eredménykimutatás különböző sorain levő tételeket érint. Tiszta ár alkalmazása esetén ezeket az összegeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként és azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevételként és kamatráfordításként kell megadni, amelyekhez kapcsolódnak. Tiszta ár alkalmazása esetén, amennyiben a fedezett tételek kamatbevételt (-ráfordítást) generálnak, ezeket az összegeket kamatbevételként (-ráfordításként) kell feltüntetni akkor is, ha negatív (pozitív) összegről van szó.
A „Kamatbevételek – Egyéb eszközök” azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között, például azokat a kamatbevételeket, amelyek a készpénz, a számlakövetelések központi bankokkal szemben, az egyéb látra szóló betétek, valamint az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódnak, továbbá a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket.
IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a „Pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatos kamatbevételek” soron kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik pozitív hozamot jelentenek az adatszolgáltatónak.
A „Kamatráfordítások – Egyéb kötelezettségek” sor az egyéb tételek közé nem tartozó kamatráfordítások összegét tartalmazza, például az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat.
IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a pénzügyi eszközökkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a „Pénzügyi követelésekkel kapcsolatos kamatráfordítások” soron kell feltüntetni. Ezek az eszközök és kamataik negatív hozamot jelentenek az adatszolgáltatónak.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevételt – tiszta ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönítve, „Osztalékbevétel”-ként, vagy – piszkos ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken megjelölt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevétel az időszak alatt kivezetett instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat, továbbá a vonatkozási időpontban tartott instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat foglalja magában.
A leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevételt akkor kell jelenteni az osztalékbevételek között, amikor a befektetéseket a tőkemódszertől eltérő módszer használatával számolják el.
A „Díj- és jutalékbevételek” és „Díj- és jutalékráfordítások” tartalmazza a következőktől eltérő díj- és jutalékbevételeket, valamint díj- és jutalékráfordításokat:
a)    a pénzügyi instrumontumok effektív kamatlábának kiszámításakor figyelembe vett összegek [az IFRS 7 20. bekezdés c) pontja];
b)    az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumokból származó összegek [IFRS 7 20. bekezdés c) ponti. alpontja].
A eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó”, a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyersége vagy veszteség, nettó” és az „Eredménnyel szemben valós értéen értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó” sorokban kell szerepeltetni, a számviteli portfóliótól függően, amelybe besorolták.
A „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” sor a kereskedési céllal tartottként besorolt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből vagy kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget tartalmazza. Ez a tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egésze vagy egy része hitelkockázatának kezelésére használt, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívákon keletkezett nyereséget és veszteséget, valamint a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett osztalékot, valamint kamatbevételt és -ráfordítást, piszkos ár alkalmazása esetén.
„Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége” tartalmazza az eredménykimutatásban az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázata tekintetében megjelenített összeget is, amennyiben a saját hitelkockázat változásainak az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítése számviteli meg nem felelést eredményez vagy növeli azt [IFRS 9 5.7.8. bekezdése]. Ez a tétel tartalmazza továbbá az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt fedezett instrumentumok nyereségét és veszteségét, amennyiben a megjelölés célja a hitelkockázat kezelése, valamint az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kamatbevételét és -ráfordítását, piszkos ár használata esetén.
„Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség” soron a kivezetésből származó realizált nettó nyereséget vagy veszteséget kell feltüntetni. A nettó összeg a realizált nyereség és realizált veszteség közötti különbözet. Nem tartalmazza az olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokon keletkező nyereséget, amelyek esetében az adatszolgáltató úgy döntött, hogy azokat az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeli [IFRS 9 5.7.1. bekezdés b) pontja].
Amennyiben az üzleti modell megváltoztatása egy pénzügyi eszköz eltérő számviteli portfólióba való átsorolásához vezet, az átsorolásból származó nyereséget vagy veszteséget azon számviteli portfólió megfelelő soraiban kell feltüntetni, amelyekbe a pénzügyi eszközt átsorolták, a következőknek megfelelően:
a)     amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba sorolnak át [IFRS 9 5.6.2. bekezdése], az átsorolásból eredő nyereségeket vagy veszteségeket a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tételben vagy a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni;
b)     amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [IFRS 9 5.6.7. bekezdése], a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített, az eredménybe átsorolt halmozott nyereséget vagy veszteséget a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tételben vagy a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni.
A „Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó” sor tartalmazza a fedezeti instrumentumokon és fedezett tételeken keletkező nyereségeket és veszteségeket, ideértve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumoktól eltérő fedezett tételeken valamely valósérték-fedezeti ügyletben keletkező nyereségeket és veszteségeket az IFRS 9 6.5.8. bekezdésének megfelelően, de ide nem értve a kamatbevételt és kamatfordítást tiszta ár alkalmazása esetén. Tartalmazza továbbá valamely cash flow-fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumok valósérték-változásának nem hatékony részét. A cash flow-fedezeti ügyletek tartalékának az átsorolását az „Eredménykimutatás” ugyanazon soraiban kell megjeleníteni, mint a fedezett tételekből eredő cash flow által eredményezetteket. A „Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó” sor tartalmazza a nettó pozíciók fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket is.
A „Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség” tartalmazza a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereségeket és veszteségeket, kivéve ha az eszközök értékesítésre tartottnak vagy leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetéseknek minősülnek.
A „Módosítás miatti nyereség vagy (-) veszteség, nettó” tartalmazza a pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékének az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k tükrözése céljából történő kiigazításából eredő összegeket [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és A. függeléke]. A módosításból származó nyereségek vagy veszteségek nem tartalmazzák a várható hitelezési veszteségek összegének módosításából eredő hatást, amelyet az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” soron kell feltüntetni.
A „Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása. Adott kötelezettségvállalások és garanciák” sor tartalmazza az IFRS 9, az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó valamennyi kötelezettségvállalásra és garanciára képzett céltartalékok változását. IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valós értékében bekövetkezett bármely változást „Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” soron kell feltüntetni. Következésképpen a céltartalékok tartalmazzák azon kötelezettségvállalások és garanciák értékvesztésének összegét, amelyek esetében az értékvesztés meghatározása az IFRS 9 szerint történik, vagy a céltartalékképzés megfelel az IAS 37-nek, illetve amelyeket az IFRS 4 értelmében biztosítási szerződésként kezelnek.
IFRS-ek szerinti elszámolás esetén az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztés miatti nyereségét vagy veszteségét, függetlenül attól, hogy az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti várható hitelezési veszteség becslése 12 hónapra vagy az élettartamra vonatkozik-e, ideértve a vevőköveteléseken, szerződéses eszközökön és lízingből származó követeléseken keletkező értékvesztési nyereséget vagy veszteséget [IFRS 9 5.5.15. bekezdése].
Az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” tartalmazza továbbá azon leírt összegeket, amelyek a leírás időpontjában meghaladják az értékvesztés összegét, és ezért közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre veszteségként, valamint a korábban leírt, közvetlenül az eredménykimutatásban elszámolt összegek megtérülését.
Az IAS 27 10. bekezdése alapján a tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, társult vállalkozásokba és közös vállalkozásokba történt befektetések eredményéből való részesedést a „Tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés” soron kell feltüntetni. Az IAS 28 10. bekezdése szerint a befektetés könyv szerinti értékét csökkenteni kell az e gazdálkodó egységek által fizetett osztalékkal. Az említett befektetések értékvesztését a „Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” soron kell feltüntetni.
IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a „Megszűnt tevékenységek nyeresége vagy (–) vesztesége adófizetés előtt” soron kell jelenteni, amennyiben az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységről van szó.
Az egyéb működési bevételek és ráfordítások tartalmazzák a következő tételeket: a valósérték-modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói, befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek, az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és ráfordítások, és a többi működési bevétel és ráfordítás.
Az egyéb működési bevétel tartalmazza az adatszolgáltató mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége – kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet – során kapott bevételeket, az egyéb működési ráfordítás pedig a nála az operatív lízinggel kapcsolatban felmerült költségeket. Az adatszolgáltató mint lízingbe vevő költségeit az „Egyéb adminisztrációs költségek” között kell feltüntetni.
Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt arany, egyéb nemesfém-állományok és egyéb áruk kivezetéséből és átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget is az „Egyéb működési bevételek” vagy az „Egyéb működési ráfordítások” között kell feltüntetni.
5. SF03 Felügyeleti átfogó jövedelemkimutatás
Az átfogó jövedelemkimutatás tartalmazza a tárgyidőszak során bekövetkező események hatására a saját tőkében bekövetkezett nem közvetlen változásokat.
A teljes átfogó jövedelem magában foglalja a „Felügyeleti eredménykimutatás” (SF02 kódú tábla részletezi) és az „Egyéb átfogó jövedelem” minden összetevőjét.
Ebben a táblában az egyéb átfogó jövedelem elemeit kell részletezni, ezek olyan bevétel és ráfordítás tételek (beleértve az átsorolás miatti módosításokat is), amelyek nem minősülnek az IFRS-ek előírásai szerint eredménytételnek.
Külön sorokon kell bemutatni az eredménybe nem átsorolható és átsorolható tételeket.
„Az Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok fedezeti elszámolásából eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó” tartalmazza az olyan valósérték-fedezeti ügyletek halmozott fedezeti hatékonysághiányában bekövetkezett változást, mely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. A halmozott fedezeti hatékonysághiány e sorban feltüntetett változása a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]” soron feltüntetett változásai és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]” soron feltüntetett változásainak különbsége.
A cash flow-fedezeti ügyletek vonatkozásában az „Eredménybe átvezetett” soron kell feltüntetni azokat az összegeket, amelyek átvezetésére azért került sor, mert a fedezett pénzmozgás megtörtént és bekövetkezése már nem várható.
A „Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]” tartalmazza a következőkben felsoroltak halmozott valósérték-változásaiban bekövetkező változásokat, amennyiben a felsorolt tételek nem fedezeti komponensként megjelöltek:
a)     opciók időértéke;
b)     forwardszerződések határidős elemei;
c)     pénzügyi instrumentumok devizafelára.
Az opciók vonatkozásában az eredménybe átsorolt és az „Eredménybe átvezetett” soron feltüntetett összegek tartalmazzák az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy ügylethez kapcsolódó fedezett tételt fedeznek, továbbá az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy időszakhoz kapcsolódó fedezett tételt fedeznek.
„Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” tartalmazzák az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon keletkező azon nyereségeket és veszteségeket, amelyek eltérnek az SF02 táblában az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” soron feltüntetendő értékvesztés miatti nyereségtől vagy veszteségtől és az „Árfolyam-különbözet [nyereség vagy (–) veszteség], nettó” soron szereplő árfolyamnyereségtől és -veszteségtől. Az „Eredménybe átvezetett” tétel tartalmazza mindenekelőtt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriából való kivezetés vagy az ebbe a kategóriába való átsorolás miatt az eredménybe történő átvezetést.
Amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [IFRS 9 5.6.4. bekezdése], az átsorolás következtében keletkező nyereséget vagy veszteséget „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” között kell feltüntetni.
Amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriába [IFRS 9 5.6.7. bekezdése] vagy az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriába [IFRS 9 5.6.5. bekezdése] sorolnak át, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt átsorolt halmozott nyereséget és veszteséget az „Eredménybe átvezetett” és az „Egyéb átsorolás” soron kell feltüntetni, az utóbbi esetben a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét kiigazítva.
Az egyéb átfogó jövedelem valamennyi komponense vonatkozásában az „Egyéb átsorolás” tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe vagy – cash flow-fedezeti ügylet esetében – a fedezett tételek kezdeti könyv szerinti értékébe való átsorolástól eltérő átvezetéseket.
Az IFRS-ek értelmében a „Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadót” és a „Nyereségbe vagy (-) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadót” [IAS 1 91. bekezdés b) pontja, IG6] külön soron kell feltüntetni.
6. SF040102, SF040301, SF040401 – Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése
Az SF040102, SF040301, SF040401 kódú táblákban a pénzügyi eszközöket számviteli portfóliónként instrumentumok és ügyfélszektorok szerint bontásban kell részletezni:
SF040102 Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése
Ebben a táblában minden olyan pénzügyi eszköz instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése jelentendő, amelynek értékelése az eredménnyel szemben valós értéken történik. Itt kell jelenteni a következő számviteli portfólióba tartozó pénzügyi eszközöket:
–     kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,
–     kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,
–     eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök.
Az SF040102 kódú táblában a „kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” esetén a könyv szerinti érték (010. oszlop) „kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és az „Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök” esetén a könyv szerinti érték mellett (010.oszlop) „a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nem teljesítő kitettségek esetében” is jelentendő külön oszlopban (020. oszlop).
„A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nem teljesítő kitettségek esetében” kifejezés (020. oszlop) a valós érték hitelkockázat változásból származó halmozott változását jelenti, ahol a halmozott nettó változás negatív. A hitelkockázat-változásból származó nettó valósérték-változás halmo    zott összegét úgy kell meghatározni, hogy figyelembe kell venni a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum kezdeti megjelenítése óta a valós értékben a hitelkockázat változása miatt bekövetkezett valamennyi negatív és pozitív változást. Ezt az összeget csak akkor kell feltüntetni, ha a hitelkockázat változása miatt a valós értékben bekövetkezett pozitív és negatív változások összeadása negatív összeget eredményez. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell elvégezni. „A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege” minden egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum esetében az instrumentum kivezetéséig jelentendő.
SF040301 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok esetén a könyv szerinti értéket kell a táblában feltüntetni.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetén a könyv szerinti érték (010. oszlop) mellett a bruttó könyv szerinti értékét (015-040. oszlop) és a halmozott értékvesztést (050-070. oszlop) is be kell mutatni az IFRS 9 szerinti értékvesztési szakaszonként részletezve.
Az IFRS 9 szerinti értékvesztési szakaszoknak megfelelő eszközcsoportok a következők:
1. szakasz: „Eszközök, amelyek hitelkockázata nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta”
2. szakasz: „Eszközök, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté”
3. szakasz: „Értékvesztett eszközök”
Az IFRS 9 szerinti elszámolásnak megfelelően a bruttó könyv szerinti értéknek az értékvesztés elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti érték minősül.
Az IFRS 9 szerinti 1. szakaszba azok a pénzügyi eszközök tartoznak, amelyek hitelkockázata nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta. Ezen eszközcsoporton belül külön oszlopban kell jelenteni az „alacsony hitelkockázatú eszközök” (020. oszlop) bruttó könyv szerinti értékét, amelyekbe azok az instrumentumokat tartoznak amelyekről megállapításra került az adatszolgáltatás fordulónapján, hogy hitelkockázatuk alacsony, és amelyekről az intézmény feltételezi, hogy hitelkockázatuk nem növekedett meg jelentősen a kezdeti megjelenítés óta, az IFRS 9 5.5.10. bekezdésének megfelelően.
IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés az IFRS 9-ben meghatározott értékvesztési szakaszokba sorolt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségére képzett értékvesztést foglalja magában.
Az SF040301 kódú táblában még fel kell tüntetni külön oszlopokban     a „Halmozott részleges leírások” (080. oszlop) és a „Halmozott teljes leírások” (090. oszlop) összegét is. A „Halmozott részleges leírások összege” és a „Halmozott teljes leírások összege” oszlop tartalmazza azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőkeösszegének, lejárt esedékességű kamatainak és díjainak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontra számított halmozott részleges vagy teljes összegét, amelyeket az adott időpontig kivezettek, mert az intézmény észszerű várakozások alapján nem számíthat a szerződéses cash flow-k beszedésére. Ezeket az összegeket az adatszolgáltató valamennyi jogának (az elévülési idő lejárta, elengedés vagy más okok miatt) teljes megszűnéséig vagy az összegek megtérüléséig jelenteni kell.
Amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum több egymást követő részleges leírás következtében végül teljes mértékben leírásra kerül, a leírás kumulált összege a „Halmozott részleges leírások összegéből” átsorolásra kerül a „Halmozott teljes leírások összege” oszlopba.
A leírások kivezetési eseményt jelentenek és vagy a pénzügyi eszköz egészére vagy egy részére vonatkoznak. A leírások magukban foglalják a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének közvetlenül az eredményben elszámolt csökkentése, valamint a hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés összegének a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékével szembeni csökkentése eredményeként elszámolt összegeket.
SF040401 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése
Az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értékét és a halmozott értékvesztéseket is értékvesztési szakaszonként kell részletezni.
Az IFRS-ek szerinti elszámolásnak megfelelően a bruttó könyv szerinti értéknek az értékvesztés elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti érték minősül.
Az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a halmozott értékvesztés az értékvesztés miatti veszteségek felhasználásokkal és visszaírásokkal csökkentett kumulált összege, amelyet az IFRS 9-nek megfelelően, értékvesztési szakaszonként kell elszámolni.
Az IAS 1 54. bekezdés h) pontja szerinti vevőköveteléseket, szerződéses eszközöket vagy lízingköveteléseket, amelyek esetében az elszámolt veszteség becslésére az IFRS 9 5.5.15. bekezdése szerinti egyszerűsített megközelítés kerül alkalmazásra, az SF040401 táblában a hitelek vagy előlegek között kell feltüntetni. Ezekre az eszközökre elszámolt veszteséget a következő IFRS 9 szerinti szakaszokban lehet megjeleníteni: „Olyan eszközök halmozott értékvesztése, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté (2. szakasz)” vagy az „Értékvesztett eszközök halmozott értékvesztése (3. szakasz)”.
A „Halmozott részleges leírások összege” és a „Halmozott teljes leírások összege” oszlopokra az SF040301 kódú táblánál leírtak érvényesek.
Az olyan vásárolt pénzügyi eszközöket, amelyek már a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek az SF040301 és SF040401 kódú táblában kiemelten, az utolsó sorban kell jelenteni. E hitelek esetében a halmozott értékvesztés csak az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat tartalmazza az IFRS 9 5.5.13. bekezdése szerint.
7. SF0801 Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése
Az SF0801 tábla tartalmazza a pénzügyi kötelezettségek részletezését, ideértve az alárendelt pénzügyi kötelezettségeket is.
A szabályozott takarékbetéteket az EKB BSI rendelettel összhangban kell besorolni, és partner szerint kell szerepeltetni. Azokat a nem átruházható látra szóló takarékbetéteket, amelyek ugyan jogszabály szerint kérésre visszaválthatók, azonban jelentős hátránnyal és korlátozással, és az egynapos betétek jellemzőihez nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, a felmondással visszaváltható betétek közé kell sorolni.
A „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat” a következő terméktípusok szerint kell részletezni:
•    „Letéti jegyek”, amelyek olyan értékpapírok, amelyek birtokosa számára lehetővé teszik pénz felvételét egy számláról,
•    „Eszközfedezetű értékpapírok” a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerint,
•    „Fedezett kötvények” a CRR 129. cikk (1) bekezdése szerint,
•    „Hibrid szerződések” beágyazott származtatott ügyleteket tartalmazó szerződéseket foglalnak magukban,
•    „Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az előző sorokban nem feltüntetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmaz, és különbséget tesz az átváltható összetett pénzügyi instrumentumok és a nem átváltható instrumentumok között.
„A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege” tartalmazza a valós érték összes változását, tekintet nélkül arra, hogy azok az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek megjelenítésre.
8. SF0802 Alárendelt pénzügyi kötelezettségek
Az SF0802 kódú tábla számviteli portfólió szerinti bontásban tartalmazza azon „Betétek”, „Felvett hitelek” és „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” könyv szerinti értékét, amelyek megfelelnek az alárendelt pénzügyi kötelezettség fogalmának. Az alárendelt kötelezettségek olyan járulékos követelést biztosítanak a kibocsátó intézménnyel szemben, amely csak azután gyakorolható, miután minden magasabb rendű követelés kielégítésre került [EKB BSI rendelet].
9. SF0901 Mérlegen kívüli kötelezettségek ─ Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások
SF0902 Mérlegen kívüli követelések ─ Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások
A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak. A mérlegen kívüli kitettségeket a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek szerint kell részletezni.
Az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb kötelezettségvállalásokra vonatkozó információk tartalmazzák a visszavonható és a visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokat egyaránt.
A CRR I. mellékletében felsorolt adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások lehetnek az IFRS 9 hatálya alá tartozó, eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok vagy az IFRS 9 értékvesztési követelményeinek hatálya alá tartozó instrumentumok, valamint az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó instrumentumok.
IFRS-ek szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket az SF0901 kódú táblában kell feltüntetni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
-     az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak,
-     az IFRS 9 alapján eredménnyel szemben valós értéken értékeltként vannak megjelölve,
-     az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartoznak.
Azokat a kötelezettségeket, amelyeket olyan pénzügyi garanciák és elkötelezettségek hitelezési veszteségeként kell elszámolni, amelyek az IFRS 9 értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak vagy amelyeket az IAS 37 vagy IFRS 4 szerint értékelnek, céltartalékként kell jelenteni, függetlenül az alkalmazott értékelési kritériumoktól.
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó instrumentumok – ideértve a halmozott bevétellel csökkentett bekerülési értéken értékelt instrumentumokat – névértékét és céltartalékát értékvesztési szakaszonként kell jelenteni (010-060. oszlop).
Ha egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponenst egyaránt tartalmaz, ebben a táblában csak a mérlegen kívüli kötelezettség névértékét kell feltüntetni. Ha az adatszolgáltató nem tudja elkülöníteni a mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponensek várható hitelezési veszteségét, a mérlegen kívüli kötelezettség várható hitelezési veszteségét a mérleg szerinti komponens értékvesztésével együtt kell feltüntetni. Ha a várható hitelezési veszteségek együttesen meghaladják a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteségek fennmaradó egyenlegét az SF0901 táblában, a megfelelő értékvesztési szakaszban céltartalékként kell feltüntetni [IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése szerint].
Ha egy pénzügyi garanciát vagy egy, a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettséget az IFRS 9 4.2.1. bekezdés d) pontjának megfelelően értékelnek, és elszámolt veszteségének meghatározása az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint történik, azt a megfelelő értékvesztési szakaszban kell jelenteni.
Az IFRS 9 szerint valós értéken értékelt hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások esetében a névértéket (120. oszlop) és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét kell jelenteni (130. oszlop).
A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének meghatározására vonatkozó szabályokat az SF040102 tábla kitöltési útmutatója tartalmazza.
Az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatálya alá tartozó egyéb kötelezettségvállalások, garanciák névértékét és céltartalékát külön oszlopban kell feltüntetni (100-110. oszlop).
A „Hitelnyújtási elkötelezettségek” előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások, azon kötelezettségvállalások kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. A CRR I. mellékletének „Hitelnyújtási elkötelezettségekként” besorolandó tételei a következők:
•    Határidős betétügyletek
•    Le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.
A „Pénzügyi garanciák” olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően, ideértve az egyéb pénzügyi garanciákra nyújtott garanciákat. Az IFRS-ek alkalmazási körében ezek megfelelnek az IFRS 9 2.1. bekezdés e) pontjában és az IFRS 4 A. függelékében meghatározott pénzügyi garanciaszerződések fogalmának. A CRR I. mellékletének „Pénzügyi garanciákként” besorolt tételei a következők:
•    Hitelhelyettesítő jellegű garanciák
•    A pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák
•    Hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.
A CRR I. mellékletének „Egyéb elkötelezettségekként” besorolandó tételei a következők:
•    Részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen része
•    Megnyitott, igazolt akkreditívek
•    Kereskedelem finanszírozási mérlegen kívüli tételek
•    Akkreditívek, amelyeknek biztosítéka a szállítmány, valamint egyéb öntörlesztő ügyletek
•    Garanciák és jótállások (beleértve a pályázati és teljesítési biztosítékokat), valamint olyan garanciák, amelyek nem hitelhelyettesítő jellegűek
•    Szállítási garanciák, vám- és adóbiztosítékok
•    Rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF) és középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF)
•    Le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban, ha a szerződéses feltételek nem előre meghatározottak
•    Le nem hívott hitelkeretek, amelyek értékpapírok megvásárlására vagy garancianyújtásra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban
•    Pályázati és teljesítési garanciák nyújtására szolgáló, le nem hívott hitelkeretek
•    A CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli tételek.
Az IFRS-ek értelmében a következő tételek a mérlegben kerülnek megjelenítésre, következésképpen ezeket nem lehet mérlegen kívüli kitettségként feltüntetni:
•    A pénzügyi garancia definíciójának nem megfelelő hitelderivatívák az IFRS 9 értelmében származtatott ügyletek
•    Az elfogadványok egy intézmény által egy – rendszerint áruk adásvételét fedező – váltó névértékének lejáratkori kifizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás, ebből követekezően ezek a mérlegben a vevőkövetelések közé sorolandók
•    A váltók forgatmányozása, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak
•    Az ügyletek visszkereseti joggal, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak
•    A sima határidős ügyletek keretében megvásárolt eszközök az IFRS 9 értelmében származtatott ügyletek
•    A 86/635/EGK irányelv 12. cikk (3) és (5) bekezdésében definiált visszavásárlási megállapodás mellett kötött eszközeladási (repó) ügyletek. Ezekben a szerződésekben az engedményes rendelkezik azon opcióval, nem pedig kötelezettséggel, hogy az eszközöket az előre megállapodott áron, egy meghatározott (vagy meghatározandó) időpontban visszaszolgáltassa. Ezért ezek az ügyletek megfelelnek a származtatott ügyletek IFRS 9 A. függeléke szerinti definíciójának.
Az „ebből: nem teljesítő kitettségek” sor tartalmazza azon adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások névértékét, amelyek a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján nem teljesítőnek tekintendők.
A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében a „Névérték” az az összeg, amely leginkább jellemzi az adatszolgáltató maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. Pénzügyi garanciavállalás esetén a névérték az a maximális összeg, amelyet az adatszolgáltatónak a garancia lehívásakor fizetnie kellene. Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az adatszolgáltató kötelezettséget vállalt. A névérték a hitelegyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségérték.
Az SF0902 kódú táblában a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. Egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák esetében a garancia legmagasabb figyelembe vehető összege az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Amikor egy kapott pénzügyi garanciát egynél több garantőr bocsát ki, a garantált összeget ebben a táblában csak egyszer kell feltüntetni, a garantált összeget a hitelkockázat mérséklése szempontjából relevánsabb garantőrhöz kell rendelni.
10. SF12 Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalék változása
A tábla az amortizált bekerülési értéken (SF0101181) és a saját tőkével szemben valós értéken értékelt (SF0101141) pénzügyi eszközök értékvesztésének változását mutatja be IFRS 9 szerinti értékvesztési szakaszok, instrumentumok és ügyfélszektorok szerinti részletezésben.
A tábla tartalmazza az IFRS 9 értékvesztés elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalékokat is. A hitelnyújtási elkötelezettségek várható veszteségére képzett tartalékot céltartalékként kell jelenteni, kivéve ha azt az IFRS 9 7.B8E bekezdése alapján a mérlegtételekre képzett értékvesztéssel együtt kezelik.
Az IAS 37 szerint értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák céltartalékát az SF12 tábla nem tartalmazza, ezeket a céltartalékokat az SF43 táblában kell szerepeltetni.
A tábla nem tartalmazza az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák hitelkockázat változásából származó valósérték-változását sem.
A tábla oszlopai
A 010. oszlopban feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló értékvesztés állomány.A 020. oszlopban kell szerepeltetni a keletkeztetett vagy vásárolt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor a várható veszteségre a kezdeti megjelenítést követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpontig elszámolt növekedést. A várható veszteségnek az ezt követően elszámolt növekedését vagy csökkenését nem itt, hanem a változás jellegének megfelelően a tábla egyéb oszlopaiban kell jelenteni. A keletkeztetett vagy vásárolt eszközök tartalmazzák azokat az eszközöket is, amelyek a mérlegen kívüli kötelezettségek lehívásából keletkeztek.
A 030. oszlop tartalmazza a várható veszteségnek a pénzügyi eszközök teljes kivezetéséből származó változását. A pénzügyi eszköz kivezetése több ok miatt történhet: harmadik félnek történő átadás, a teljes visszafizetés következtében a szerződéses jogok lejárta, a pénzügyi eszközök értékesítése, más számviteli portfólióba történő átsorolás. Ide nem értendő a leírás miatti kivezetés. Mérlegen kívüli kitettségek esetében ez az oszlop tartalmazza a várható veszteség összegében – a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé válása miatt – bekövetkezett csökkenését is.
A 040. oszlopban kell jelenteni a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítése óta az eszköz hitelkockázatában történt változásból származó várható veszteség változást (nettó növekedést vagy csökkenést) függetlenül attól, hogy a pénzügyi eszköz átsorolásra került-e más értékvesztési szakaszba vagy sem. A felhalmozott és megfizetett kamatok miatt a pénzügyi eszköz összegében bekövetkező növekedés vagy csökkenés miatt elszámolt értékvesztés változást is ebben az oszlopban kell szerepeltetni. Ez az oszlop tartalmazza az IFRS 9 5.4.1. bekezdéssel összhangban a várható veszteségnek az idő múlásából eredő változását is. A kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából és az előretekintő gazdasági adatok változásából származó hatást is itt kell jelenteni. A törlesztőrészletek hatására a kitettségek részleges visszafizetéséből származó várható veszteség változás is itt szerepeltetendő kivéve az utolsó törlesztőrészletet, amely miatti változást a 030. oszlopban kell jelenteni.
Az újratöltődő kitettségek várható veszteségének minden változását a 040. oszlopban kell jelenteni, kivéve azokat a változásokat, amelyek leírásból és az adatszolgáltató becslési módszertanának aktualizálásából származnak. Az újratöltődő kitettségek azok a kitettségek, amelyek esetében az adatszolgáltató által előre jóváhagyott összeghatárig az ügyfél saját döntése alapján használhat, vehet fel és fizethet vissza pénzt.
A 070. oszlop tartalmazza az adatszolgáltató becslési módszertanának aktualizálásából, a meglévő modellek változásából vagy új modellek felállításából származó változást a várható veszteségben. A módszertanok aktualizálása magában foglalja az új sztenderdek bevezetésének hatását is. Az olyan módszertani változást, amely következtében egy eszköz értékvesztési szakaszt vált, teljes egészében a modellből származó változásnak kell tekinteni. A kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából és az előretekintő gazdasági adatok változásából származó változást a becslésben nem itt, hanem a 040. oszlopban kell jelenteni.
A módosított eszközök [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és A. függeléke] várható veszteségében bekövetkező változás jelentése függ a módosítás jellegétől:
a)    ahol a módosítás az eszköz részleges vagy teljes leírását eredményezi, a várható veszteség ebből származó csökkenését a 080. oszlopban kell jelenteni,
b)    ahol a módosítás az eszköz teljes kivezetését (ide nem értve a leírást) és egy új eszköz felvételét eredményezi, a várható veszteségnek az eszköz kivezetéséből származó csökkenését a 030. oszlopban, a megjelenített új eszközből származó várható veszteség növekedést pedig a 020. oszlopban kell szerepeltetni. A leírásoktól eltérő okból végrehajtott kivezetés az olyan kivezetést tartalmazza, amely esetében a módosított eszköz feltételei lényeges változáson mennek át.
c)    ahol a módosítás nem eredményezi az eszköz részleges vagy teljes kivezetését, a módosításból származó várható veszteség változást a 050. oszlopban kell jelenteni.
Ha egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részben vagy egészben kivezetésre kerül, mert megtérülése észszerűen nem várható, az értékvesztésben a leírt összegekből eredő csökkenést „Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése” tételben kell megadni;
A 120. oszlop a pénzügyi eszközök azon, az adatszolgáltatási időszakban leírt összegeit tartalmazza, amelyek meghaladják az adott pénzügyi eszközök értékvesztési számlájának kivezetéskori összegét. Ezek az adatszolgáltatási időszak során leírt valamennyi összeget tartalmazzák, nem csak azokat, amelyek még végrehajtás hatálya alá tartoznak.
A 090. oszlop tartalmazza az előző oszlopokban fel nem tüntetett bármely összeget, ideértve többek között a várható veszteségekben az árfolyam-különbözetek miatt végrehajtott kiigazításokat.
A tábla sorai
Kiemelten is be kell mutatni a csoportosan vagy egyedi alapon értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesztés összegében bekövetkezett változásokat.
11. SF1301─SF1303 Kapott biztosítékok és garanciák
SF1301 Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése
A hitelek fedezetéül szolgáló biztosítékokat és garanciákat a zálogtípusok szerint kell megadni: ingatlannal fedezett hitelek, egyéb biztosítékkal fedezett hitelek, valamint pénzügyi garanciák bontásban. A hiteleket partner, illetve hitelcél szerint kell részletezni.
A tábla nem tartalmazza a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök számviteli portfolióba tartozó hitelek fedezeteit.
Az SF1301 kódú táblában a biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét kell feltüntetni, amelynek értéke nem haladhatja meg a kapcsolódó hitel könyv szerinti értékét.
A hitelek zálogtípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:
a)    Az „Ingatlannal fedezett hitelek”-en belül a „Lakóingatlan” közé tartoznak a lakóingatlannal biztosított hitelek és a „Kereskedelmi” hitelek közé a lakóingatlantól eltérő ingatlanon, többek között irodai és kereskedelmi létesítményen, valamint egyéb típusú kereskedelmi ingatlanon létesített zálogjoggal biztosított hitelek, mindkét esetben a CRR meghatározásának megfelelően.
b)    Az „Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek”-en belül a „Pénzeszközök [kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok]” tartalmazzák az adatszolgáltatónál elhelyezett betéteket és az adatszolgáltató által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek a nyújtott hitelek fedezeteként szolgálnak.Az „Egyéb” oszlopban kell szerepeltetni a fedezetként szolgáló, harmadik fél által kibocsátott értékpapírokat és a fedezetként szolgáló egyéb eszközöket.
c)    A „Kapott pénzügyi garanciák” olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő az adatszolgáltató abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően.
Az olyan hitelek esetében, ahol egyidejűleg egynél több biztosíték- vagy garanciatípus létezik, „A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét” a biztosíték/garancia minősége szerint kell allokálni, a legjobb minőségűvel kezdve. Az ingatlannal fedezett hitelek esetében először mindig az ingatlanfedezetet kell feltüntetni, függetlenül annak más biztosítékhoz viszonyított minőségétől. Ha „A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összege” meghaladja az ingatlanbiztosíték értékét, a fennmaradó értéket egyéb biztosítéktípusokhoz és garanciákhoz kell allokálni a biztosíték/garancia minősége szerint, a legjobb minőségűvel kezdve.
A tábla sorai
A teljes hitelállományból kiemelten is be kell mutatni a rezidens egyéb pénzügyi vállalatoknak, nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott hitelek fedezeteit.
A „Lakáscélú hitelek” sor tartalmazza a háztartások számára saját használatra vagy bérbeadásra történő lakásvásárlásra – ideértve a lakásépítést és felújítást – nyújtott hitelek fedezeteit.
SF1302 Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a mérlegben szereplő biztosítékok
A SF1302 tábla azoknak a biztosítékoknak a könyv szerinti értékét tartalmazza, amelyek megszerzésére a tárgyév január 1. és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja között került sor, és amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a hitelintézet a mérlegben megjelenítve vannak.
SF1303 Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok [tárgyi eszközök]
A SF1303 táblában a birtokbavétellel megszerzett azon tárgyi eszközök halmozott könyv szerinti értéke jelentendő, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a hitelintézet mérlegében szerepelnek, az „Ingatlanok, gépek és berendezések” besorolású tárgyi eszközök kivételével
12. SF14 Valós érték hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok
A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat az IFRS 13 72. bekezdésében megadott hierarchia szerint kell megadni.
A „Valós érték változása az időszak alatt” oszlop azon instrumentumok időszak alatti (a tárgyév január 1. és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja közötti), az IFRS 9, IFRS 13 szerinti átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza, amelyek a vonatkozási időpontban is fennállnak. Ezeket a nyereségeket vagy veszteségeket az eredménykimutatásban vagy adott esetben az átfogó jövedelemkimutatásban történő elszámolásukkal azonos módon kell szerepeltetni, ezért az adófizetés előtti összeget kell feltüntetni.
Az „A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt” oszlopban az instrumentumok kezdeti megjelenítéstől az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjáig történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget kell szerepeltetni.
13. SF43 Céltartalékok
Ez a tábla tartalmazza a céltartalékok időszak eleji és végi könyv szerinti értéke közötti mozgásokat: növekedéseket és csökkenéseket (pl. felhasználás, feloldás) a céltartalékok típusai szerint. A táblát alapvetően az IAS 37 alapján kell kitölteni, figyelembe véve az érintett típushoz kapcsolódó egyéb IFRS szabályozásokat.
A tábla nem tartalmazza az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat, melyeket az SF12 táblában kell szerepeltetni.
A tábla első sorában feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló céltartalék állománya.
Az egyéb kötelezettségvállalásokra és pénzügyi garanciákra az IAS 37 szerint képzett céltartalékokat és az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit a 055. oszlopban kell jelenteni.
14. SF46 A sajáttőke-változások kimutatása
A tábla a saját tőke minden egyes elemére vonatkozóan tartalmazza a tárgyév elejei (nyitó egyenleg) és a tárgyév végi (záró egyenleg) könyv szerinti értékek közötti változásokat, azok forrása szerint. Különösen fontos a táblánál figyelembe venni, hogy mely sorokon szerepelhet érték, a kitöltés során az IAS 1 vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
15. 14IA Mérleg ─ Következő év végére várható állományok (IFRS)
Itt kell ismertetni az IFRS-ek szerint jelentő hitelintézet gazdálkodására vonatkozó éves tervet, amelyet a vezetőség a következő évre, mint várható állományokat tervez, és ezáltal lehetővé válik a management vezetés-tervezési munkájának értékelése.
A mérlegben a tervadatokat könyv szerinti értéken kell szerepeltetni, sorai megegyeznek az SF0101, SF0102, SF0103 táblák megfelelő soraival.
Egyéb eszközök illetve egyéb kötelezettség sorokon kell jelenteni a más sorokon nem szereplő eszközöket illetve kötelezettségeket.
Amennyiben az év végén a hitelintézet a következő évre vonatkozó mérleg várható állományait (tervadatokat) nem tudja ebben a részletezettségben elkészíteni, akkor – lehetőség szerint – csak a fősorok kitöltése a kötelező. (A fősorok alábontásánál a statisztikai becslés módszerével lehet élni.)
A decemberi adatokkal együtt megküldött előzetes adatok után, amikor a vezetőség már elkészítette a következő éves tervet, benne a következő év végére várható mérleget, akkor azt meg kell küldeni az MNB részére.
A módosított adatokat akkor kell megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet jelentős módosítást eszközöl, amelyet az igazgatóság, illetve a tulajdonos elfogad. Ebben az esetben a táblát a változást követő 15 munkanapon belül kell beküldeni.
16. 14IB Eredmény ─ Következő év végére várható adatok (IFRS)
A következő évi éves terv eredménytervet a SF02 kódú tábla megfelelő sorai és kitöltési előírásai szerint kell elkészíteni. Az adatszolgáltatás során a 14IA kódú tábla beküldési módjával azonosan kell eljárni.
A módosított adatsort akkor kell kitölteni, és az MNB-nek megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet módosítást hajt végre, amelyet az igazgatóság, illetve a főtulajdonos elfogad. Ebben az esetben a táblát a tárgynegyedévi jelentéssel egyidejűleg kell beküldeni.
17. SF07HT─SF07HB A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása
A táblákban kell részletezni a hitelek állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, elengedés, vásárlás, eladás).
A táblákban szereplő, összesített nettó hitelportfólióra vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük az SF0101 Felügyeleti mérleg ─ Eszközök táblában jelentett, a hitelintézetek által nyújtott hitelek összesített nettó állományával, kivéve a kereskedési céllal tartott kategóriába sorolt hiteleket, melyeket a SF07HT-SF07HB táblában nem kell szerepeltetni. A táblák tartalmazzák azon hitelekkel kapcsolatos tranzakciókat is, amelyeket az adatszolgáltató az IFRS 5 alapján az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” közé sorolt.
Az SF07HT-SF07HB táblák ún. mozgástáblák, ennek megfelelően mind a forintban, mind a devizában nyújtott hitelek esetében olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.
Külön táblában kell jelenteni a forinthitelek és a devizahitelek változását. A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5. 5.6. pontja szerint kell eljárni.
A táblák oszlopai
A 010. és 020. oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév első napján fennálló bruttó és nettó hitelállomány. A tárgynegyedévi nyitó állomány megegyezik az előző tárgynegyedév végi záró állománnyal, kivéve, ha az attól való eltérése indokolt (pl. hitelintézetek egyesülése). Az átalakulással, egyesüléssel létrejövő (jogutód) intézménynek a tárgynegyedévi nyitó állományának korrekciójaként kell jelentenie a beolvadó intézmények utolsó negyedévi záróállományát. Amennyiben az egyesülés időpontja a negyedév köztes időszakára esik, a jogelőd(ök) törtidőszaki tranzakcióit a jogutód intézménynek – a saját törtidőszaki adataihoz hozzáadva – a megfelelő tranzakciós oszlopokban kell feltüntetnie.
A bruttó könyv szerinti érték fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
A 030. oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított tőke összegét feltüntetni, mely eltérhet a hitel kezdeti megjelenítési értékétől.
Eltérve az az IFRS 9 szabályaitól, a folyósítások között nem jelenthetők az – ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül – átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló kölcsönök.
A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni.
A faktoring és a forfetírozás keretében megelőlegezett összegeket nem a tárgynegyedévben vásárolt követelések között a 040., hanem folyósításként a 030. oszlopban, a megelőlegezett követelésekhez kapcsolódó – a végső adós és a faktorált ügyfél általi – pénzügyi teljesítést pedig törlesztésként a 050. oszlopban kell kimutatni.
A 040. oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken, ideértve az MNB által engedélyezett állomány-átruházás keretében a hitelintézet portfóliójába került (átvett) követelés állományt is. Itt kell feltüntetni továbbá azokat a követeléseket is, melyek nem az azt keletkeztető szerződés keretében, hanem utólag, egyéb esemény során kerültek az adatszolgáltatóhoz a szerződés korábbi jogosultjától (pl. garancia vagy kezesség beváltása).
A tábla 050. és 060. oszlopában a tárgynegyedévben törlesztett tőke (ütemezett és rendkívüli) összegét kell szerepeltetni.
Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.
A folyószámlahitelek törlesztés adatait a 030. oszlopnál ismertetett módon kell meghatározni.
A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.
A gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését sem lehet a folyósítások, illetve a törlesztések között jelenteni. Ezeket a változásokat a 150. Egyéb állományváltozás oszlopban kell szerepeltetni.
A fedezetek érvényesítéséből a tárgynegyedévben befolyó összegeket – függetlenül az értékesítés módjától (ügyfél vagy adatszolgáltató általi értékesítés, illetve végrehajtási eljárás keretében történő eladás) – törlesztésként kell feltüntetni.
A 070. és 080. Tárgynegyedévben leírt követelés (bruttó illetve nettó értéken) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelés(rész)nek a leíráskori bruttó nyilvántartási és nettó értékét szektoronkénti bontásban. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó és nettó értékét is.
A 090-110. és 120-140. oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott – eladás előtt a mérlegben kimutatott – követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Az eladott követelések között kell kimutatni az MNB engedélye alapján a hitelintézet portfóliójából állomány átruházás címén kikerülő (engedményezett) követeléseket is. Azokat a tételeket, amelyek a leírást, értékesítést megelőzően nem képezték a bruttó és nettó könyv szerinti érték részét (pl. a követelés kivezetésével járó módosításkor elszámolt valósérték korrekció összege, kivezetést megelőzően a könyv szerinti érték részét nem képező, értékesítéskor a könyvekbe visszavezetett kamat) nem kell feltüntetni a 070-080., 090-100. és 120-130. oszlopban.
Az eladott követelések teljesítő és nem teljesítő megbontásánál az SF1801-SF1803 tábla kitöltési előírásaiban szereplő előírások alapján kell a besorolást elvégezni.
Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.
A 150. oszlopban kell feltüntetni a tábla sorai, illetve a forint és deviza táblák közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, stb. miatt szükséges) tárgynegyedéves átsorolásokat, átstrukturálásokat a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba, táblába történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg.
Az oszlop tartalmazza az IFRS-ek szerint az első napi nyereségből/veszteségből, az effektív kamat számításból, a valós érték változásból eredő különbözetek, állományváltozások összegét is.
Az oszlop tartalmazza a deviza átértékelődésből eredő állományváltozások összegét is.
Itt kell bemutatni a gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését is.
A 160. oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén fennálló hitelszerződések darabszámát, a 170. és 180. oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló hiteltartozás összegét bruttó és nettó könyv szerinti értéken.
A 160. oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Tehát a szerződésszám nem tartalmazza az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került).
A szerződések száma nem tartalmazza a kényszerhitelek darabszámát.
Eltérve az IFRS 9 szabályaitól, a késedelmes devizahitelek forintosítása esetén a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a 150. oszlopban, a deviza táblában negatív, míg a forint táblában pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is deviza hitelnek kell tekinteni és ennek megfelelően a deviza táblában szerepeltetni.
A táblák sorai
A tábla első szakaszában ügyfélszektoronkénti bontásban kell a tárgynegyedévben a hitelállomány alakulását befolyásoló egyes tranzakciókat, valamint a tárgynegyedév végén fennálló hitelállomány összegét és a meglévő szerződések darabszámát bemutatni.
A tábla második szakaszában termékek szerinti bontásban kell részletezni a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hitelek (190. sor) állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat.
A belföldi hitelintézetek között jelentendők a C szektorba tartozó egyéb monetáris pénzügyi intézmények (ide nem értve az MNB-t és a pénzpiaci alapokat).
A belföldi egyéb pénzügyi vállalatok az egyéb pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és egyéb intézményeket, továbbá az F szektornak megfelelően a biztosítótársaságokat, biztosítási egyesületeket, nyugdíj- és egészségpénztárakat, és ezeknek a Magyarországon fióktelepek formájában működő intézményeit foglalja magában (D, E, F szektor).
A 080. soron szereplő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron kell szerepeltetni a KKV-knak nyújtott hiteleket (090. sor), a kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hiteleket (130. sor), valamint a projektfinanszírozási hiteleket (140. sor). A projekthitelekből kiemelten be kell mutatni a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket (150. sor).
A projektfinanszírozási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelnek (130. sor) tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben kereskedelmi ingatlan fedezet áll. A tábla vonatkozásában kereskedelmi ingatlannak minősül minden olyan ingatlan, amely nem lakóingatlan.
A 080. soron szereplő nem-pénzügyi vállalati hitelek állományát tovább kell bontani forgóeszköz hitel, beruházási hitel és egyéb hitel sorokra.
A beruházási hitel és a forgóeszköz hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Egyéb hitelnek minősül minden, az előző két kategóriába nem sorolható hitel.
A 230. soron kell szerepeltetni azon, korábban devizában denominált lakossági jelzáloghitelek állományát, amelyeket az adatszolgáltató a Forintosítási tv. 10. §-a alapján forintkövetelésre váltott át.
A besorolás alapját a kölcsönszerződésben meghatározott devizanem határozza meg, függetlenül a hozzá kapcsolódó pénzügyi teljesítésektől. Ha a kölcsönszerződés alapján a folyósítás több devizában történik, a kintlévőség devizanemei szerint kell a kölcsönt besorolni.
A 190. soron szereplő háztartásoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron is be kell mutatni a lakóingatlannal fedezett jelzáloghiteleket (200. sor), azokat a hiteleket, amelyek ingatlannal fedezettek, de a fedezet nem lakóingatlan (205. sor), valamint a fogyasztási hiteleket (210. sor).
A 200. és 205. sor között átfedés nem lehet. Így amennyiben egy hitel mögött egynél több típusú fedezet is áll, akkor a hitelt a fedezetek rangsorolásával a következők szerint kell besorolni:
a) ha egy hitel mögött lakóingatlan fedezet áll, a hitelt a lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelek között (200. sor) kell jelenteni, függetlenül attól, hogy más típusú biztosítékkal is fedezett-e;
b) a nem lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelek (205. sor) közé kell sorolni azt a hitelt, amely mögött lakóingatlannak nem minősülő ingatlanfedezet áll (pl. telek, garázs) függetlenül attól, hogy más típusú biztosítékkal is fedezett-e, kivéve azt, amelyet az a) pont szerint már a lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelek (200. sor) közé soroltak.
A fogyasztási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
A belföldi háztartásoknak nyújtott hitelek terméktípus szerinti bontása megegyezik az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatói MNBr. szerinti M03 és az M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban (a továbbiakban: M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás) alkalmazott termékbontással, az alábbi eltérésekkel, kiegészítésekkel:
A támogatott valamint a piaci kamatozású és egyéb lakáshiteleket külön soron kell jelenteni. A saját dolgozók részére nyújtott, államilag nem támogatott forint lakáshiteleket a „piaci kamatozású és egyéb” megnevezésű sorokban kell szerepeltetni. Amennyiben saját dolgozói lakáshitel nyújtása deviza alapon történik, azt – elkülönítés nélkül – a deviza lakáshitelek között kell szerepeltetni.
Folyószámlahitel alatt az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban nevesített alábbi terméktípusok értendők:
-    folyószámlahitelek a hitelkártya követelések és rulírozó hitelek nélkül,
-    rulírozó hitel (folyószámlahitel),
-    nem kamatozó hitelkártya követelések,
-    kamatozó hitelkártya követelések.
A folyószámlahitelekből, illetve az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelekből ki kell emelni, és a 390., illetve a 410. soron külön is be kell mutatni a hitelkártya követelések állományát és a kapcsolódó tranzakciókat. A 390. soron feltüntetendő kártyahitelek állománya megegyezik az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a nem kamatozó és a kamatozó hitelkártya követelésként feltüntetett állományok összegével.
A 420. soron kell szerepeltetni a háztartások részére nyújtott, a tábla előző soraiban nem szerepeltetett hiteleket.
A kombinált konstrukciókra vonatkozó speciális előírások
A tábla 430-450. sorában azon, háztartásoknak nyújtott hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók tranzakciós adatait kell kiemelni, amelyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakástakarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, amelyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők, kivéve, ha előtörlesztés történik. Az előtörlesztést a „Tárgynegyedévi törlesztés összesen”, illetve az „ebből előtörlesztés” oszlopban is jelenteni kell. A kapcsolt termék, konstrukció megszűnésekor a megtakarítás felhasználását tőketörlesztésként a „Tárgynegyedévi törlesztés összesen” oszlopban, míg a fennmaradó hitelállomány kivezetését a kombinált termékről az „Egyéb állományváltozás” oszlopban kell szerepeltetni.
A 460. és 470. sor az adott negyedévben az adatszolgáltatónak járó, de kapcsolt termékre, konstrukciókra fizetett/fizetendő kamat-, illetve tőketörlesztések összegét tartalmazza. Amennyiben az adatszolgáltatónak a tényleges befizetésekről nincs információja, úgy a hitel nyújtásakor kalkulált kamat-, illetve tőketörlesztési kötelezettséget kell ezen sorokon szerepeltetnie.
18. SF1801─SF1803 Teljesítő és nem teljesítő kitettségek
A „Forint” részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a „Deviza” részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, hitelkockázat változásból fakadó negatív valós érték változás halmozott összegét és a céltartalékot tartalmazza.
A nem teljesítő kitettség fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. A kitettségek minősítését a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szabályai szerint kell elvégezni.
A nem teljesítő kitettség fogalmát – a kereskedési céllal tartott portfólió kivételével – valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségekre (adott hitelnyújtási elkötelezettségek, adott pénzügyi garanciavállalások, egyéb kötelezettségvállalások) alkalmazni szükséges. Ennek megfelelően a táblák tartalmazzák azon adósságeszközöket is, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” kategóriába sorolt.
A központi bankkal és hitelintézettel szembeni számlakövetelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, valamint hitelek nettó állománya (bruttó érték – értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó valós-érték változás halmozott összege) meg kell, hogy egyezzen az SF0101 táblában ezen adósságeszközök összesített nettó állományával, ide nem értve a kereskedési céllal tartott kategóriába sorolt tételeket, melyeket az SF1801-SF1803 táblák nem tartalmazzák.
A tábla alkalmazásában valamely kitettség késedelmes, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre.
A kitettségek teljesítő és nem teljesítő kategóriákba történő sorolásánál a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelettel összangban a szerződés szerinti vagy ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazni.
A táblák oszlopai
A teljes portfóliót a 010. Teljesítő és nem teljesítő kitettségek összesen oszlopban kell szerepeltetni. A teljesítő kitettségeket a 020., a nem teljesítő kitettségeket a 070. oszlopban kell feltüntetni.
Kitettség alatt mérlegen belüli követelés esetén a bruttó könyv szerinti érték, mérlegen kívüli tétel esetén a nyilvántartási érték értendő.
Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a késedelmességi (lejártsági) kategóriákba.
A 030. Nem késedelmes és a 080. Nem késedelmes, de nem valószínű, hogy fizet oszlopban csak azok a szerződéses kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esik késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.
A 040-060. és 090-140. oszlopba a szerződéseket a legrégebbi késedelembe esés (hátralék) időpontjától eltelt napok száma szerint kell sávonként besorolni.
Legrégebbi késedelemnek (lejáratnak) minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített.
A már késedelmesen vásárolt követelések esetén a késedelmességet (lejártságot) az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani függetlenül attól, hogy a pénzügyi intézmény a követelést mikor vásárolta.
Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.
Ha egy nem teljesítő kitettség esetében egyszerre fennáll a lehetősége, hogy nem valószínű, hogy az adós a hitel teljes összegét visszafizeti, és már lejárt esedékességű tőke- vagy kamatkövetelés része is van, akkor a kitettség összegét a késedelmesség (lejártság) szerint kell a nem teljesítő kategóriákba besorolni.
A késedelmes devizahitelek forintosítása esetén, azaz abban az esetben, ha a hitelintézet a vonatkozó devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. a késedelmes törlesztőrészleteket) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el (csak abban az esetben, ha az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazza a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás), a hitel forintosított és deviza részét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon késedelmességi sávjába kell besorolni.
A 070. Nem teljesítő kitettségek összesen oszlopból való kiemelésként a 150. oszlopban kell szerepeltetni azokat a nem teljesítő kitettségeket, amelyek a CRR 178. cikke szerint nem teljesítő (defaulted) kitettségnek minősülnek.
Ehhez hasonlóan a 070. oszlopból ki kell emelni és a 160. oszlopban be kell mutatni az értékvesztett állományt, amely az IFRS 9 szerinti 3. értékvesztési szakaszban lévő állományt jelenti.
A 170-300. Értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalék oszlopban a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét és a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. Az értékvesztést tovább kell bontani a késedelmességi (lejártsági) összetételnek megfelelően. Az értékvesztést és a negatív valós érték változást negatív, a céltartalékokat pozitív előjellel kell a táblában szerepeltetni.
A 310-440. Fedezetek értéke a kitettség könyv szerinti értékének erejéig oszlopban a fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme és késedelmesség (lejártság) szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi intézmény által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő forint vagy deviza táblában, a szerződések késedelmességi (lejártsági) összetételének megfelelően.
A fedezetet biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke, illetve a mérlegen kívüli kitettség nyilvántartási értékének céltartalékkal csökkentett értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.
A táblák sorai
A 010. sorban a központi bankkal és hitelintézetekkel szembeni látra szóló követeléseket kell jelenteni bruttó könyv szerinti értéken.
A 050. sor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát tartalmazza, bruttó könyv szerinti értéken.
A 150. sorban a jegybanki és bankközi betéteket, a 040. sorban a hitelek bruttó értékét kell kimutatni. A hitelek szektor és terméktípus bontása megegyzik az SF07HT-SF07HB táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.
Az 510-530. sorban a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli kötelezettségeket kell feltüntetni. Ezek a mérlegen kívüli kötelezettségek hitelezési kockázatot keletkeztetnek, jellemzőjük, hogy az ügylet megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik. Ennek megfelelően a tábla nem tartalmazza a hitelezési kockázattal nem rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségeket (pl. peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek, származtatott ügyletek a hitelderivatívák kivételével), melyek megszűnésekor nem mérlegbeli eszköztétel, hanem veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.
Az 510. sorban a hitelnyújtási elkötelezettségek állományát kell szerepeltetni. A hitelnyújtási elkötelezettségek előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a határidős betétügyletek és az olyan le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.
Az 520. sorban a vállalt pénzügyi garanciák értékét kell kimutatni. A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a hitelhelyettesítő jellegű garanciák, a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák és a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.
Az 530. sor tartalmazza a CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat.
Az 510-530. sor nem tartalmazza az IFRS 9 szerint eredménnyel szemben valós értéken értékelt mérlegen kívüli tételeket [IFRS 9.2.3. bekezdés a) pont]. Ezen mérlegen kívüli kitettségek névértéke és a nem teljesítő mérlegen kívüli kitettségek esetében azok hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változásának halmozott összege az SF0901 kódú tábla 120. és 130. oszlopában jelentendő.
Az 560-650. sorban kell a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hiteleket (370. sor) termékek szerinti bontásban tovább részletezni.
19. SF1901─SF1903 Átstrukturált kitettségek
A tábla a veszteség megelőzése érdekében kényszerű átstrukturáláson átesett kitettségek állományváltozásának, illetve minősítésének nyomonkövetésére szolgál.
A „Forint” részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a „Deviza” részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, a hitelkockázat változásból eredő valós érték változás, illetve a céltartalék összegét tartalmazza forintban.
Az átstrukturált kitettség fogalmát – a kereskedési céllal tartott portfólió kivételével – valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségek közül a visszavonható és visszavonhatatlan hitelnyújtási elkötelezettségekre kell alkalmazni. Ennek megfelelően a táblák tartalmazzák azon adósságeszközöket is, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” kategóriába sorolt.
Az átstrukturált kitettség fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
A táblák oszlopai
Az 010. oszlopban kell szerepeltetni a teljes átstrukturált kitettség állományt bruttó könyv szerinti értéken.
Az átstrukturált kitettségeket tovább kell bontani teljesítő és nem teljesítő átstrukturált kitettségekre, amelyeket a tábla 020. és 080. oszlopában kell feltüntetni.
Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül az átstrukturált kitettségeket tovább kell részletezni a fizetési késedelem napjai száma szerint.
Az átstrukturált kitettségek szerződéseit a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.
Ha a hitelintézet egy ügyféllel szemben több késedelmes átstrukturált szerződéssel rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül szerződésenként, legrégebbi hátraléknak megfelelő késedelmességi (lejártsági) kategóriákba kell besorolni.
A már késedelmesen vásárolt követelések esetén a késedelmességet (lejártságot) az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta.
Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.
A 070. oszlop tartalmazza azon, próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek a teljesítővé minősítésüket megelőzően a nem teljesítő átstrukturált kategóriában szerepeltek. Ennek megfelelően nem kell itt jelenteni azokat a teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek az átstrukturálás időpontjától kezdve teljesítőnek minősülnek.
A nem teljesítő átstrukturált követelésekből ki kell emelni és külön oszlopban be kell mutatni az értékvesztett, azaz az IFRS 9 szerinti 3. értékvesztési szakaszban lévő követelések állományát (170. oszlop).
A 180. oszlopban azon nem teljesítő átstrukturált kitettségek állományát kell feltüntetni, amelyek az átstrukturálásukat megelőzően is nem teljesítőek voltak (azaz az adatszolgáltató egy nem teljesítő kitettséget strukturált át).
A 190-320. Értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalék oszlopban az átstrukturált kitettségekhez kapcsolódó értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét, illetve a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. Az értékvesztést és a negatív valós érték változást negatív, a céltartalék adatokat pozitív előjellel kell feltüntetni.
A 330-460. Fedezetek értéke a követelés könyv szerinti értékének erejéig oszlopban kell szerepeltetni az átstrukturált kitettségek fedezetéül kapott fedezetek, biztosítékok (beleértve a pénzügyi garanciákat is) értékét a követelés nettó könyv szerinti értékének erejéig. A fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket az adatszolgáltató által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában.
A fedezetet biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a követelés, azaz a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.
A táblák sorai
A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik az SF1801-SF1803 táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.
20. 1D Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel
Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti – a számviteli mérlegben vevővel szembeni – követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.
A tábla oszlopai
Külön-külön oszlopban kell kimutatni
a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,
b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint
c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.
A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan – a csoportosítás szerint – könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.
A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.
A tábla sorai
A Saját eszközök sorokban a Saját eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, visszavásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, visszavásárolt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok stb.) halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.
A Követelések sorokban kell szerepeltetni a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott valamennyi követelést (az SF0101 kódú tábla „Hitelek” soraiból (SF0101090, SF0101096, SF0101130, SF0101144, SF0101183, SF0101373).
Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladását fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. Itt az SF0101 kódú tábla „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” soraiból (SF0101080, SF0101095, SF0101120, SF0101143, SF0101182, SF0101372) eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.
A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába, azaz a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok és a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések eladását kell szerepeltetni (SF0101 kódú tábla SF0101070, SF0101094, SF0101142, SF0101260, SF0101371 sorából).
A táblában könyv szerinti értéken az adott eszköznek az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli előírásoknak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni.
Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni. A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.
21. 3I Tulajdonosi kapcsolatok
A tábla oszlopai
A jelentésben azokhoz a tulajdonosokhoz kapcsolódó kihelyezéseket, és azoktól a tulajdonosoktól kapott forrásokat és az általuk rendelkezésre bocsátott – le nem hívott – hitelkereteket kell szerepeltetni a) Forint, b) Euro, és c) Egyéb deviza bontásban, amelyek részesedése a jegyzett tőkében eléri az 5%-ot. Szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében a részjegy állomány 5%-át kell figyelembe venni.
A tábla sorai
A 3I1-3I36 sor csak mérlegen belüli tételeket tartalmazhat. A követeléseket és kötelezettségeket az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozással összhangban könyv szerinti értéken kell jelenteni. A tulajdonosokhoz kapcsolódó, származtatott ügyletekből (pl. swap) származó, mérlegen kívüli tételként nyilvántartott követelések, kötelezettségek a táblában nem jelenthetők.
A 3I34 soron kell szerepeltetni a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból szerzett forrást.
22. H3403 A háztartások hiteleinek hátralévő lejárat szerinti bontása
A táblát a bank, a szakosított hitelintézet, a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, valamint a hitelintézeti típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézeti típusú EGT-fióktelep köteles küldeni.
A hitelintézeti típusú EGT-fióktelepnek a mérethatár felülvizsgálatát a tárgyévet megelőző év június 30-ai Felügyeleti mérleg (SF0101 kódú tábla) alapján kell elvégeznie.
A táblában a saját dolgozók részére nyújtott hitelek állományát is be kell sorolni, ebből következően az adatszolgáltatást a csak saját dolgozói hitelállománnyal rendelkező adatszolgáltatónak is el kell készíteniük.
A tábla a belföldi háztartásoknak nyújtott hiteleket hátralévő lejárat szerinti bontásban tartalmazza.
A táblát az adatszolgáltató a szerződés szerinti diszkontálatlan cash-flowk alapján tölti ki, ezért nincs elvárt egyezőség a tábla és az IFRS alapú, SF0101 felügyeleti mérleg között, mely utóbbiban a hitelek könyv szerinti értéken szerepelnek.
A tábla oszlopai
A tábla a)-h) oszlopában a háztartások hiteleit a lejáratig hátralévő időszak alatt felmerülő cash-flow-k alapján kell bemutatni, termékek szerinti megbontásban. Az egyes oszlopokban azt kell számszerűsíteni, hogy a mérlegben a vonatkozási időpontban fennálló állományon az érvényes szerződéses feltételek (lejárat, törlesztés) mellett az adott idősávokon belül milyen összegű pénzbevételek (cash-flow-k) várhatók.
Az a) oszlopban könyv szerinti bruttó értéken ki kell emelni a lejárt esedékességű tételeket. A b)-f) oszlopban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A halasztott fizetésű lakáscélú és tandíjhitelek esetében a tőkésített kamatokat az esedékesség szerinti bontásban nem szabad feltüntetni.
A g) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő eszköztételeket kell feltüntetni.
A tábla sorai
A háztartási hitelek terméktípus bontása megegyezik az SF07HT-SF07HB kódú táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.
A H340316-H340318 sorban azon hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók cash-flow adatait kell kiemelni, melyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakás-takarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, melyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők. (Tegyük fel, hogy egy kombinált termék esetében az ügyfél a banknak az első 8 évben csak a kamatokat fizeti, míg a tőke a kapcsolt terméken halmozódik. A nyolcadik év elteltével esedékes a felhalmozott tőkének az adatszolgáltató részére történő átutalása. Ebben az esetben a tábla H340301-H340314 sorában az átutalandó összeget a megfelelő hátralévő lejárat szerint kell besorolni, majd ugyanezt azt összeget a megfelelő konstrukciónál a H340316-H340318 sorban is ki kell mutatni.)
A gyűjtőszámlahiteleket az adatszolgáltató által felállított törlesztési modell szerint kell besorolni a táblába, amennyiben ilyen modellel nem rendelkezik az adatszolgáltató, akkor a gyűjtőszámlahiteleket az „5 év felett” kategóriában kell szerepeltetni.
A késedelmes devizahitelek – SF1801-SF1803 táblánál leírt feltételekkel történő – forintosítása esetén a forintosított állományokat a tábla a) oszlopában kell szerepeltetni.
23. 4E Egyes betétek és letétek azonosítása
A tábla alapján a Pmt. végrehajtásának érdekében a nem névre szóló betétek és letétek állománya és a célul kitűzött megszűnése követhető nyomon.
Ebben a táblában azokat a hitelintézetek által gyűjtött és nem névre szóló források állományi adatait, illetve azok módosulását kell betéti formánként kimutatni, amelyek a beszámolási időszak hónapjában kerültek nevesítésre (azonosításra).
Azokat a Hpt. 217. § (3) bekezdése alapján azonosított betéteseket, amelyek a névre szóló állományban még nem kerültek figyelembe vételre, a táblában a Névre szólóvá átalakított állomány –nál a számbavétel hónapjában kell kimutatni.
A tábla oszlopai
Az a) oszlopban a nyitó – az előző hónap utolsó napján fennálló – nem névre szóló állományt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értéken. Amennyiben a hitelintézet ilyen állománnyal nem rendelkezik, abban az esetben nullát kell az adott mezőbe beírni.
Az adott hónapban az anonim betétek névre szólóvá történő átalakítását a jelentésben meghatározott személyek szerinti bontásban a b)-e) oszlopokban kell szerepeltetni.
A b), d), f), i) oszlopban az ügyfelenkénti (a meghatározott személyenkénti) azonosítás darabszámánál az összesen (4E11, 4E12, 4E123, 4E124, 4E2) sorokban a „db” oszlopban az azonosításra kerülő ügyletek darabszámát, az értékekkel jelzett sorokban az azonosított ügyfelek számát (fő) kell kimutatni.
A c), e), g), j) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományt attól függetlenül kell összesítve kimutatni, hogy az adott betét részben vagy egészben a hitelintézetnél marad, vagy kifizetésre kerül.
A h) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományból történt kifizetést, megszüntetett betétet kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket anonim betétként szüntetnek meg, mert a felvételnél a felvevő személyt azonosítani kell.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája részére – a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – történt bejelentéseket az i) és j) oszlopban kell kimutatni.
A k) oszlopban mindig a hó végén fennálló nem névre szóló állományt kell szerepeltetni könyv szerinti értéken, függetlenül attól, hogy a nem névre szóló állomány a tárgyidőszakban nem vagy nemcsak csökkent, hanem növekedett is (pl. kamattőkésítés, vagy további – még az előző – jogszabály szerint engedélyezett értékpapír-kibocsátás, illetve letételhelyezés, letéti őrzés miatt).
A nem névre szóló betételhelyezéseket külön megnevezett sorokban, csoportosítva kell feltüntetni.
Az összesen sorok az adott betétfajták teljes állományára vonatkoznak (összeghatár nélkül), amelyből a 2 millió Ft felett az ügyfelenkénti azonosítást külön ki kell emelni.
Egy-egy betételhelyezési módozatot az ügyfelek (személyek) által birtokolt két értékhatárra vonatkozóan, a külön sorokban meghatározott nagyság szerint kell kimutatni
A tábla sorai
A 4E1 Betétek összesen sorban az összes – könyvesbetétként, illetve betéti okiratként elhelyezett és – nem névre szóló betétek, illetve azok névre szólóvá átalakított állományát kell jelenteni.
A 4E11 Takarékbetétkönyvek összesen sorban minden könyvesbetétként elhelyezett betétet kell szerepeltetni.
A 4E12 Betéti okiratok összesen sorban minden betéti okiratként kimutatott betétet fel kell tüntetni.
A felügyeleti mérlegben a betéti okiratok között szerepeltetett takarékleveleket a táblában külön sorban kell kimutatni.
A 4E2 Saját kibocsátású értékpapírok összesen sorban a hitelintézet által nem névre szólóan kibocsátott értékpapírjainak változását kell összesítve kimutatni. Itt csak a forrás oldalon a 4 eszköz sorban feltüntetett – nem vagyoni részesedést jelentő – értékpapírokat szabad figyelembe venni.
A névre szólóvá átalakított 2 millió forint feletti értékpapír állományokat meg kell bontani a letéti jegyekre, illetve a többi, a hitelintézet által kibocsátott értékpapír (kötvény, jelzáloglevél) állományra.
Külön kell kimutatni a letétekre vonatkozó, adatokat. Itt nemcsak a letétbe helyező ügyfelet kell feltüntetni, hanem az értékpapírok azonosítását is.
A 4E31 Értékpapírok letétkezelésben összesen sorban a hitelintézetnél megbízás alapján letétkezelésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve kimutatni. A nem névre szóló értékpapír-állományt addig kell kimutatni, amíg a bemutatóra szóló értékpapírt a kibocsátó át nem alakítja névre szólóvá.
Az adott időszakban a letétkezelésben lévő értékpapír állományának változása (letét elhelyezése vagy kivétele) miatt a k) oszlop záró állománya eltérhet az a) oszlopban szereplő összegtől, de a tárgyhónap nyitó állománya egyenlő az előző hónap záró állományával. Amikor a letétbe helyezett értékpapírokat névre szólóvá alakítják, akkor kell csak a b)-g) oszlopban az „azonosított állomány”-nál kimutatni.
A h) oszlopban a megszüntetett letéteket kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket, mint bemutatóra szóló értékpapír-letéteket szüntetnek meg, mivel a letétet felvevő személyt azonosítani kell, ezért ezt az állományt az ″azonosított állomány″ oszlopaiban szerepeltetni kell.
A 4E32 Értékpapír letétkezelés összesen sorban azoknak a letétet elhelyező személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. A letétet elhelyező azonosított ügyfeleket a b)-g) oszlopban, az „azonosított állomány”-nál kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az értékpapír névre szóló vagy sem. Az a) nem azonosított nyitó állomány, illetve a k) nem azonosított záró állomány oszlopban csak akkor kell adatot szerepeltetni, ha a letételhelyező nem azonosított ügyfél.
A 4E41 Értékpapírok letéti őrzésben összesen sorban a hitelintézetnél letéti őrzésben vagy megbízás alapján bizalmi őrzésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve feltüntetni. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E31 sorában leírtakhoz hasonló.
A 4E42 Értékpapír letéti őrzés összesen sorban azoknak a lététi őrzésre irányuló megbízó személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E32 sorában leírtakhoz hasonló.
Amennyiben a jelenlegi, tárgyhavi állományban van nem azonosított letételhelyező, illetve letéti őrzési megbízó, akkor azokat továbbra is fel kell tüntetni az a), illetve a k) oszlopban.
24. 4LAN Egyes mérlegtételek állománya
A tábla a hitelintézetek statisztikai mérlege kiemelt eszköz és forrás oldali tételeinek állományait tartalmazza. A betétek, hitelkövetelések és hiteltartozások és a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya az instrumentum bruttó tőkeösszegét takarja, a statisztikai felhalmozott kamatát, értékvesztését, továbbá statisztikai értékelési különbözetét nem tartalmazza. Az eszközoldali hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya sorokon a nettó könyv szerinti érték az értékvesztéssel növelve jelentendő.
Az eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell lejárati kategóriákba sorolni. A tábla adatai információt nyújtanak a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítélésé-hez. Egyes forrástételeket a hátralévő futamidő szerint is be kell mutatni.
A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet táblájában a külföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek. Esetükben az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. szerinti M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. „Hitelintézetek statisztikai mérlege – az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai” táblájának hivatkozásai az irányadóak.
Az azonnali elszámolás keretében a napi zárást követően lebonyolított tranzakciókat a tárgynapot követő munkanapra vonatkozóan küldendő jelentésben kell szerepeltetni (a pénteki zárást követően elszámolt, illetve a szombati és a vasárnapi tranzakciókat a hétfői munkanapra vonatkozó jelentésben kell szerepeltetni, kedden).
Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.
Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.
Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor a bankszünnapon teljesítendő adatszolgáltatásokat a következő – nem bankszünnap – munkanapon kell határidőre teljesíteni.
A tábla sorai

SOR

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁS [alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. szerinti M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás, illetve a 4LAN és a 10GB kódú tábla vonatkozó sorai]

4LAN1

Eszköz oldali tételek

 

4LAN11

Likvid eszközök

 

4LAN111

Készpénz (pénztár)

M01 01/02 tábla 002 sor

4LAN112

Látra szóló és folyószámla betétek

M01 01/02 tábla 005 + 006 + 007 + 008 sorok

4LAN1121

ebből: Központi Bank

M01 01/02 tábla 005 sor

4LAN113

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszúBelföld, Központi kormányzat, Központi bank

M01 01/02 tábla 311 + 332 - 268 - 289 -262 - 283 - 305 - 326 sorok

4LAN1131

ebből: szabad rendelkezésű

ideértve a lekötött, de ki nem használt hitelkerethez kapcsolódó értékpapírokat is

4LAN12

Jegybankkal szembeni követelés

4LAN121+4LAN122

4LAN121

Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámla hitel + Egyéb hitel, rövid – Belföld, Központi bank

M01 01/02 tábla 009 + 040 + 064 + 088 sorok

4LAN122

Lekötött betétek, hosszú, Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl
Belföld, Központi bank

M01 01/02 tábla 013 + 112 + 136 sorok

4LAN13

Bel- és külföldi hitelintézetekkel szembeni követelés

4LAN131+4LAN132

4LAN131

Látra szóló és folyószámla betétek + Lekötött betétek, rövid + Repóügyletekből eredő követelés +
Folyószámlahitel + Egyéb hitel, rövid +
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid –
Belföld, Hitelintézetek, GMU, Monetáris pü-i intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pü-i intézmények

M01 01/02 tábla 010 + 011 + 012 + 041 + 054 + 059 + 065 + 078 + 083 + 089 + 102 + 107 - 263 - 273 -
278 + 306 + 316 + 321 sorok

4LAN132

Lekötött betétek, hosszú + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl +
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú –
Belföld, Hitelintézetek, GMU, Monetáris pü-i intézmények, Egyéb külföld,
Monetáris pü-i intézmények

M01 01/02 tábla 014 + 015 + 016 + 113 + 126 + 131 + 137 + 150 + 155 - 284 - 294 - 299 + 327 + 337 + 342 sorok

4LAN14

Pénzpiaci alapokkal, egyéb pénzügyi közvetítőkkel, pénzügyi kieg. tev.-et végzőkkel, biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szembeni követelés (belföldi)

= 4LAN141+4LAN142

4LAN141

Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámlahitel + Egyéb hitel, rövid – Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid – Belföld, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak

M01 01/02 tábla 042 + 043 + 044 + 045 + 046 + 047 + 066 + 067 + 068 + 069 + 070 + 071 + 090 + 091+ 092 + 093 + 094 + 095 + 264 + 265 + 266 + 267 + 307+ 308 + 309 + 310 sorok

4LAN142

Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb
5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl –
Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak

M01 01/02 tábla 114 + 115 + 116 + 117 + 118 + 119 + 138 + 139 + 140 + 141 + 142 + 143 + 285 + 286 + 287 + 288 + 328 + 329 + 330 + 331 sorok

4LAN15

Egyéb szektorokkal szembeni hitelek és hiteljellegű követelések

4LAN151+4LNA152+4LAN153

4LAN151

Hitelkövetelések bruttó tőkeösszege és Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok

4LAN1511+4LAN1512

4LAN1511

Folyószámlahitel hitel – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok

M01 01/02 tábla 063 sor

4LAN1512

Repóügyletekből eredő követelés + Egyéb hitel, rövid + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok

M01 01/02 tábla 039 + 087 + 111 + 135 + 261 + 282 + 304 + 325 sorok

4LAN152

Hitelkövetelések bruttó tőkeösszege és Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int

4LAN1521+4LAN1522

4LAN1521

Folyószámlahitel hitel – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.

M01 01/02 tábla 075 + 076 sorok

4LAN1522

Repóügyletekből eredő követelés + Egyéb hitel, rövid + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.

M01 01/02 tábla 051 + 052 + 099 + 100 +123 + 124 + 147 + 148 + 271 + 292 + 314 + 335 sorok

4LAN153

Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámlahitel + Egyéb hitel, rövid + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld: Központi kormányzat, Helyi önkormányzatok,
TB alapok, GMU Nem pénzügyi vállalatok, GMU Nem monetáris pénzügyi intézmények, GMU Államháztartás, GMU Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int., Egyéb külföld, Nem pénzügyi vállalatok, Egyéb külföld, Nem monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Államháztartás, Egyéb külföld, Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int.

M01 01/02 tábla 048 + 049 + 050 + 053 + 055 + 056 + 057 + 058 + 060 + 061 + 062 + 072 + 073 + 074 + 077 + 079 + 080 + 081 + 082 + 084 + 085 + 086 + 096 + 097 + 098 + 101 + 103 + 104 + 105 + 106 + 108 + 109 + 110 + 120 + 121 + 122 + 125 + 127 + 128 + 129 + 130 + 132 + 133 + 134 + 144 + 145 + 146 + 149 + 151 + 152 + 153 + 154 + 156 + 157 + 158 - 269 - 270 - 272 - 274 - 275 - 276 - 277 - 279 - 280 - 281 - 290 - 291 - 293 - 295 - 296 - 297 - 298 - 300 - 301 - 302 + 312 + 313 + 315 + 317 + 318 + 319 + 320 + 322 + 323 + 324 + 333 + 334 + 336 + 338 + 339 + 340 + 341 + 343 + 344 + 345 sorok

4LAN16

Részletezett ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

4LAN2

Forrás oldali tételek

 

4LAN21

Látra szóló és folyószámla betétek + Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás+ Felvett hitel, rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túlBelföld, Központi bank

M01 01/02 tábla 528 + 552 + 576 + 600 + 701 + 725 + 749 + 773 sorok

4LAN22

Bel- és külföldi hitelintézetekkel szembeni kötelezettség

4LAN221+4LAN222+4LAN223

4LAN221

Látra szóló és folyószámla betétek – Belföld, Hitelintézet, GMU Monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pénzügyi intézmények

M01 01/02 tábla 529 + 542 + 547 sorok

4LAN222

Lekötött betétek, rövid + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid – Belföld, Hitelintézet, GMU Monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pénzügyi intézmények

M01 01/02 tábla 553 + 566 + 571 + 702 + 715 + 720 + 726 + 739 + 744 sorok

4LAN223

Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú,
2 éven túl + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl –
Belföld, Hitelintézet, GMU Monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pénzügyi intézmények

M01 01/02 tábla 577 + 590 + 595 + 601 + 614 + 619 + 750 +763 + 768 + 774 + 787 + 792 sorok

4LAN23

Háztartásokkal és háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni kötelezettség

4LAN231+4LAN232

4LAN231

Látra szóló és folyószámla betétek –
Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.

M01 01/02 tábla 539 + 540

4LAN232

Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid+ Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.

M01 01/02 tábla 563 + 564 + 587 + 588 + 611 + 612 + 712 + 713 + 736 + 737 + 760 + 761 + 784 + 785 sorok

4LAN24

Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni kötelezettség

4LAN241+4LAN242

4LAN241

Látra szóló és folyószámla betétek – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok

M01 01/02 tábla 527 sor

4LAN242

Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok

M01 01/02 tábla 551 + 575 + 599 + 700 + 724 + 748 + 772 sorok

4LAN25

Látra szóló és folyószámla betétek + Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás+ Felvett hitel, rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl – Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak

4LAN251+4LAN252+4LAN253

4LAN251

Látra szóló és folyószámla betétek – Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak

M01 01/02 tábla 530 + 531 + 532 + 533 + 534 + 535

4LAN252

Lekötött betétek, rövid + Repóügyletekből szerzett forrás+ Felvett hitel, rövid – Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak

M01 01/02 tábla 554 + 555 + 556 + 557 + 558 + 559 + 703 + 704 + 705 + 706 + 707 + 708 + 727 + 728 + 729 + 730 + 731 + 732 sorok

4LAN253

Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú,
2 éven túl + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl –
Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak

M01 01/02 tábla 578 + 579 + 580 + 581 + 582 + 583 + 602 + 603 + 604 + 605 + 606 + 607 + 751 + 752 + 753 + 754 + 755 + 756 + 775 + 776 + 777 + 778 + 779 + 780 sorok

4LAN26

Egyéb szektorokkal szembeni kötelezettségek

4LAN261+4LAN262

4LAN261

Látra szóló és folyószámla betétek – Belföld: Központi kormányzat, Helyi önkormányzatok, TB alapok, GMU Nem pénzügyi vállalatok, GMU Nem monetáris pénzügyi intézmények, GMU Államháztartás, GMU Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int., Egyéb külföld, Nem monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Államháztartás, Egyéb külföld, Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int.

M01 01/02 tábla 536 + 537 + 538 + 541 + 543 + 544 + 545 + 546 + 548 + 549 + 550 sorok

4LAN262

Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl – Belföld: Központi kormányzat, Helyi önkormányzatok, TB alapok,; GMU Nem pénzügyi vállalatok, GMU Nem monetáris pénzügyi intézmények, GMU Államháztartás, GMU Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int., Egyéb külföld, Nem pénzügyi vállalatok, Egyéb külföld, Nem monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Államháztartás, Egyéb külföld, Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int.

M01 01/02 tábla 560 + 561 + 562 + 565 + 567 + 568 + 569 + 570 + 572 + 573 + 574 + 584 + 585 + 586 + 589 + 591 + 592 + 593 + 594 + 596 + 597 + 598 + 608 + 609 + 610 + 613 + 615 + 616 + 617 + 618 + 620 + 621 + 622 + 709 + 710 + 711 + 714 + 716 + 717 + 718 + 719 + 721 + 722 + 723 + 733 + 734 + 735 + 738 + 740 + 741 + 742 + 743 + 745 + 746 + 747 + 757 + 758 + 759 + 762 + 764 + 765 + 766 + 767 + 769 + 770 + 771 + 781 + 782 + 783 + 786 + 788 + 789 + 790 + 791 + 793 + 794 + 795 sorok

4LAN27

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

4LAN271+4LAN272

4LAN271

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, rövid

M01 01/02 tábla 873 sor

4LAN272

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hosszú, legfeljebb
2 éves, + 2 éven túl

M01 01/02 tábla 874 + 875 sorok

4LAN28

Egyéb információk

 

4LAN281

Tulajdonosoktól származó források

A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)

4LAN282

Tulajdonosoknak nyújtott források

A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)

4LAN283

Befektetésektől származó források

A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)

4LAN284

Befektetéseknek nyújtott források

A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)

4LAN285

Tartalékkötelezettség

Kötelező jegybanki tartalék összege

 

Hátralévő lejárat szerint összesen
(forint + deviza HUF-ban)

4LAN29

Külföldről származó források

4LAN29 = 4LAN291 + 4LAN292 + 4LAN293 + 4LAN294 + 4LAN295

M01 01/02 tábla 541+…+550+565+…+574+589+…+598+613+…+622+714+…723+738+…+747+762+…771+786+…+795+ (873+874+875) - (a belföldön kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - rövid; hosszú, legfeljebb 2 év; hosszú, 2 éven túl értékének levonásával)

4LAN291

1 napon belül lejáró külföldi források

1 napon belül lejáró külföldi források

4LAN292

1 héten belül lejáró külföldi források

1 napon túli lejáratú de 1 héten belül lejáró források

4LAN293

1 hónapon belül lejáró külföldi források

1 héten túli lejáratú de 1 hónapon belül lejáró források

4LAN294

1 éven belül lejáró külföldi források

1 hónapon túli lejáratú de 1 éven belül lejáró források

4LAN295

1 éven túli lejáró külföldi források

1 éven túli lejáratú források

25. CASHFLOW Cash-Flow jelentés
A tábla a hitelintézet következő harminc napra vonatkozó likviditási pozícióját mutatja napi bontásban, valamint lehetővé teszi a hitelintézetek esetén a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítélését.
Az azonnali elszámolás keretében a napi zárást követően lebonyolított tranzakciókat a tárgynapot követő munkanapra vonatkozóan küldendő jelentésben kell szerepeltetni (a pénteki zárást követően elszámolt, illetve a szombati és a vasárnapi tranzakciókat a hétfői munkanapra vonatkozó jelentésben kell szerepeltetni, kedden).
Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.
Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.
Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor a bankszünnapon teljesítendő adatszolgáltatásokat a következő – nem bankszünnap – munkanapon kell határidőre teljesíteni.
Az adatszolgáltatás fő devizanemenkénti bontásban tartalmazza az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási nap (T nap) zárásig az adatszolgáltató saját nevében, saját kockázatára megkötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket, napi bontásban. Az adatszolgáltatás nem tartalmazza a jövőben tervezett, de még meg nem kötött ügyleteket.
Az adatszolgáltatás csak a Treasury likviditási pozíciójához figyelembe vett tételeket tartalmazza, vagyis az ügyfélkihelyezések és -betétek miatti pénzmozgásokat – az egyes repóügyletek és nagybetétek kivételével – nem. Ennek megfelelően a kitöltés során figyelmen kívül kell hagyni az ügyfelek megbízásából kötött (értékesítés jellegű), és ezek fedezésére megkötött ellentétes irányú ügyleteket. Amennyiben erre az adatszolgáltató belső nyilvántartó rendszere nem képes, akkor mind az ügyféltételt, mind a fedezeti párját jelenteni kell, úgy, hogy azok nullára zárják egymást.
A cash-flow tételek nem tartalmazzák a leányvállalatokkal kötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket (ide nem értve az alapkezelőkkel kötött ügyleteket). Azonban az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlások jelentendők.
A cash-flow tételek a derivatív ügyletekkel kapcsolatos pótlólagos fedezetet biztosító letéti követelményszámlákon („margin számlák”) elhelyezett kihelyezésekhez kapcsolódó szerződés szerinti pénzmozgásokat nem tartalmazzák.
A munkaszüneti napokat követő jelentési napokon, a munkaszüneti napokon lejáró tételeket is a jelentési nap cash-flow-jában szükséges feltüntetni.
A külföldi devizában denominált tételek esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam.
A táblák első oszlopában meghatározott 1. nap alatt az adatszolgáltatás teljesítésének napja (T+1. munkanap) értendő.
Az egyes oszlopokban csak az adott napon ki-, illetve beáramló tételeket, tehát nem kumulált állományokat kell jelenteni. A beáramló tételeket pozitív előjellel, míg a kiáramló tételeket negatív előjellel kell szerepeltetni.
A tábla sorai
Fő devizanemenként (1-HUF, 2-EUR, 3-USD, 4-CHF, 5-Egyéb deviza portfólió) ismétlődő sorok
A CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás sorokon (ahol az „X” az adott devizához tartozó számot helyettesíti) kell kimutatni a megkötött szerződések alapján azon bankközi, illetve központi bank (beleértve az EKB-t és az eurórendszer központi bankjait, nem beleértve az MNB-t) felé történő kihelyezéseket és az adatszolgáltatónál elhelyezett betéteket, bankközi forrásokat (beleértve az MNB-től, az EKB-tól és az eurórendszer központi bankjaitól származó forrásokat), amelyek értéknapja az adatszolgáltatás napja vagy az azt követő 29 nap. Az egynapos oszlopban kell jelenteni a nem a kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló forint bankszámlák egyenlegeit is (a többi nostro számla egyenlegét a CASHFLOW701-es blokkban kell jelenteni).
A CASHFLOWX02 MNB betét sor tartalmazza az MNB-vel szembeni követeléseket (overnight betétet is). A betételhelyezés és a lejárat értéknapjának megfelelő oszlopokban kell szerepeltetni a cash-flow tételeket.
A CASHFLOWX03 Repó Aktív-Passzív sorokon kell szerepeltetni a szerződés értéknapján és lejárati napján a bankközi és ügyfél-repószerződések alapján ki és beáramló forrásokat. (Mind az aktív, mind a passzív repó sorokon szerepelhetnek negatív és pozitív értékek is attól függően, hogy pénzbeáramlásról vagy kiáramlásról van-e szó.) Itt szükséges megjeleníteni az MNB-vel kötött O/N vagy annál hosszabb fedezett hitelügyletek lejáró összegét, illetve az ügylet kezdetekor beérkező összeget.
A CASHFLOWX04 Értékpapírok soron mind a kereskedési, mind a befektetési portfólióhoz kapcsolódó pénzáramlásokat jelenteni kell. Ezen a soron jelentendők az értékpapír vételi és eladási ügyletekből származó pénzáramok, a tőketörlesztés és a kamatfizetés. A saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó pénzáramlások nem szerepeltetendők.
A CASHFLOWX05 Nagy betétek soron az egyedi ügyfelekkel kötött szerződések alapján történő, ügyletenként 5 milliárd forint feletti betételhelyezéseket, illetve lejáró betétek állományát kell szerepeltetni (előjelhelyesen).
A CASHFLOWX06 Spot üzletek soron a megkötött, de még el nem számolt azonnali devizaügyletek miatti pénzáramlásokat kell szerepeltetni. A valutapénztárral kapcsolatos pénzáramlásokat nem kell jelenteni.
A CASHFLOWX07 FX swap soron a megkötött deviza swap ügyletek miatt jelentkező pénzáramlásokat kell kimutatni, beleértve az ügyletek azonnali, még nem elszámolt lábait és a határidős lábakat is. A külföldi devizában történő pénzáramlásokat mindig az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyamon kell jelenteni, vagyis a határidős lábak napi értékelése szükséges.
A CASHFLOWX08 Kamatswap és cross-currency swap ügyletek soron a megkötött FRA, kamatswap és cross-currency swap ügyletek miatti tőke- és kamatelszámolásokat kell szerepeltetni.
A CASHFLOWX09 Outright határidős deviza ügyletek soron a megkötött határidős devizaügyletek miatti elszámolásokat kell feltüntetni.
A CASHFLOWX10 Portfólió Gap sor az adott devizanemben kitöltött táblarész záró sora, amelyben a napi ki- és beáramló tételek egyenlegét kell meghatározni.
Kiegészítő információk
A CASHFLOW701 Nostro számlaállományok soron devizanemenként kell megadni a nostro számlaállományoknak az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) záró-állományát. A külföldi devizák esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam. A nem a kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló forint bankszámlák egyenlegét a CASHFLOW 101 blokkban kell jelenteni.
A CASHFLOW702 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek soron az MNB monetáris politikai műveletei során felajánlható értékpapírok befogadási értékét kell megadni. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az MNB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az MNB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A pénzforgalom fedezetére, az MNB javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt szerepeltetni kell. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás vonatkozási napján felajánlható fedezetek befogadási értékét, továbbá az első napon szerződés szerint bekövetkező változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat), a további oszlopokban pedig csak a változásokat kell jelenteni. Az e soron szereplő tételek nem tartalmazzák az EKB, illetve az eurórendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állományát (a CASHFLOW702 és CASHFLOW708 sorokhoz kapcsolódóan az MNB által elfogadható fedezetek köre és befogadási értékeik megtalálhatóak a http://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/fedezetertekeles oldalon).
A CASHFLOW703 Stand-by hitelkeretek soron csak a visszavonhatatlan, szerződött, még le nem hívott hitelkereteket kell jelenteni.
A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:
D4= E – Ch, ahol
D4: Eltérés összege
E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege
Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)
A kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló bankszámla egyenlegének az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenlegétől számított eltérést kell szerepeltetni. Az elvárt egyenleghez számított eltérés kiszámításához szükséges megnézni, hogy a tartalékperiódus eddigi időszakának napjain tartott számlaállományok alapján a tartalékolási periódus hátralévő időszakában mekkora átlagos egyenleget kellene tartani ahhoz, hogy a kötelező tartalékolási kötelezettségnek az adatszolgáltató megfeleljen. Ezt az átlagos egyenleget kell összehasonlítani az elszámolási számla jelentés napját megelőző záró-állományával (T napi).
A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:
D5= Ch – Th, ahol
D5: Eltérés összege
Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)
Th: Az aktuális hónap tartalék
A soron az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenleg és az adott havi, MNB által megállapított tartalékkötelezettség különbségét kell szerepeltetni.
A CASHFLOW706 Nagy kihelyezések soron devizanemenként kell megadni a következő harminc napon várható, az egyedi ügyfeleknek történő, 5 milliárd forint feletti hitelfolyósítást, illetve lejáró hitelszerződések, valamint ismert előtörlesztés állományát (előjelhelyesen).
A CASHFLOW707 Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos pénzáramlások soron kell jelenteni a saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó, az adatszolgáltatás napján (T+1. munkanap), illetve az azt követő 29 napon történő kifizetéseket.
A CASHFLOW709 EKB, illetve az eurórendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állománya soron az EKB, illetve az eurórendszer központi bankjai által monetáris politikai műveletek során – az adott intézmény számára még rendelkezésre álló kereten belül –, szabad rendelkezésű (nem zárolt) értékpapírok állományát kell befogadási értéken szerepeltetni, ideértve a pénzforgalom fedezetére, az EKB, illetve az eurórendszer bármely központi bankjának javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt is. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az EKB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az EKB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás teljesítésének napján (T+1. munkanapon) az EKB-val kötött megállapodás alapján felajánlható fedezetek befogadási értékét (figyelembe véve a T+1. munkanapon szerződés szerint bekövetkező változásokat is), a további oszlopokban pedig a változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat) kell jelenteni.
A CASHFLOW710 Készpénz soron kell kimutatni a hitelintézetnél lévő T napi záró forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket.
A CASHFLOW711 Operatív likviditási tartalék soron a hitelintézet T+1. munkanapon rendelkezésére álló operatív likviditási tartalék összegét kell szerepeltetni. Az operatív likviditási tartalék a CASHFLOW táblában szereplő tételekből az alábbi módon számítódik:
CASHFLOW711=CASHFLOW610,1+…+CASHFLOW610,30+CASHFLOW702,1+…+
CASHFLOW702,30+CASHFLOW709,1+...+CASHFLOW709,30+CASHFLOW707,1+…+
CASHFLOW707,30+CASHFLOW7012,1+CASHFLOW7013,1+CASHFLOW7014,1+
CASHFLOW7015,1+CASHFLOW704,1+CASHFLOW705,1+ CASHFLOW710,1
26. ACASHFLOW Anya Cash-Flow jelentés
A táblában kizárólag az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlásokat kell jelenteni, a CASHFLOW tábla vonatkozó sorainál leírtaknak megfelelően.
27. DMM Negyedéves jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról
Általános előírások
A táblát a Dmmr. hatálya alá tartozó adatszolgáltatónak kell kitöltenie. Azon adatszolgáltatónak, amely nem tartozik a Dmmr. hatálya alá, a táblát nemlegesen kell megküldenie az MNB részére.
Az adatokat az SF0101 Felügyeleti mérleg – Eszközök, SF0102 Felügyeleti mérleg – Kötelezettségek táblákkal összhangban és a hátralévő futamidők alapulvételével kell kimutatni. Forrás tételeknél azt kell feltételezni, hogy a forrást elhelyező a legkorábbi időpontban él a visszahívási opciójával. A tételeket a felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti nettó értéken. Amennyiben a hitel, betét vagy egyéb instrumentum esetén a devizafinanszírozás megfelelési mutató számításának időpontja és a szerződésben meghatározott eredeti lejárat között fennálló időtartam 1 év, azt éven túli hátralévő futamidőnek kell tekinteni.
A táblában az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel nem konszolidált, rezidens részének adatait kell szerepeltetni. Az adatszolgáltató hitelintézet külföldi fióktelepe különálló hitelintézetnek minősül, így a DMM adatszolgáltatásban a külföldi fiókteleppel kapcsolatos követelések és kötelezettsé-gek állományát ennek megfelelően hitelintézetekkel szemben kell kimutatni.
Az egyes pénzügyi szektorokkal szembeni kötelezettségek és követelések besorolását attól füg-getlenül kell elvégezni, hogy a partner rezidens vagy nem-rezidens. Az adatszolgáltatásnak a tárgy-időszak utolsó napjára vonatkozó deviza állományi adatokat kell tartalmaznia.
A forintra történő átszámítást a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell elvégezni.
Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni. A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál a kapott értéket a kerekítés általános szabálya szerint (0,49-ig lefelé, 0,5-től felfelé) kell kerekíteni.
A deviza alapú forinthiteleket és az ezekhez tartozó értékvesztést deviza tételként kell számba venni.
A tábla oszlopai
A tábla kitöltése során a Dmmr. 2. §-ában és 1. mellékletében foglaltak az irányadók, az alábbiak figyelembevételével.
A tábla a) oszlopában a deviza állományi adatokat az Általános előírások részben előírt módon kell meghatározni.
A tábla b) oszlopában a Dmmr. 1. mellékletében meghatározott súlyokat százalékos formában, egy tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni.
A tábla c) oszlopában – a jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában – az a) és b) oszlopban megadott adatok szorzatának eredményét kell megadni.
A tábla egyes sorai
A megterhelt eszközök esetében az egyes sorokba való besoroláshoz használt futamidő az eszköz hátralévő futamideje és a megterhelés forrását jelentő ügylet futamideje közül a hosszabb. Az olyan eszközök esetében, amelyek megterheltségének hátralévő futamideje hat hónapnál rövidebb, ugyanaz a szabály alkalmazandó a besorolásnál, mint a meg nem terhelt eszközök esetében.
Ha egy tétel több sor feltételeit is teljesíti, akkor az intézmény a számára legkedvezőbb soron tüntetheti fel. Egy tétel csak egy soron tüntethető fel. Az egymástól kölcsönösen függő tételeket ki lehet zárni a jelentésből az MNB előzetes jóváhagyását követően, ha teljesítik az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikke szerinti feltételeket.
DMM101 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú devizabetétek és devizakötelezettségek: ezen a soron kell kimutatni valamennyi forrás oldali, devizában denominált tételt, amelynek a hátralévő lejárata a tárgyidőszak utolsó napján eléri vagy meghaladja az egy évet (függetlenül a fedezettségtől, azaz ideértve a repóügylet keretében fennálló kötelezettséget is), ide nem értve a DMM102 sor szerinti óvadéki devizabetéteket. Idesorolandók a központi bankkal, valamint a Hpt. 1. melléklete szerinti nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött éven túli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek, ideértve a kamatozó devizacsere ügyleteket [Cross currency interest rate swap (CCIRS)] is. Külön felügyeleti jóváhagyást követően figyelembe vehető a lejárat nélkül kapott kölcsöntőkék összege is.
DMM102 Óvadéki devizabetét: Ezen a soron csak azokat az óvadéki betéteket kell feltüntetni, amelyeket egy éven túli hátralévő lejárattal rendelkező követelés (hitel) biztosítékaként helyeztek el.
DMM103 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a stabilnak minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki deviza betétek körét.
DMM104 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási, stabilnak nem minősülő devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a stabilnak nem minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat.
DMM105 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások stabilnak minősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományát, valamint lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM104 soron jelentendő állományoknak.
DMM106 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv, stabilnak nem minősülő devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások stabilnak nem mi-nősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományát, valamint a lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM105 soron jelentendő állományoknak.
DMM107 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú nem pénzügyi vállalatok és egyéb szektorok devizabetétei: ezen a soron kell kimutatni az egyéb szektorokba sorolt szervezetek, így a központi bank, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt szervezet azon devizabetéteit, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, illetve azokat a devizabetéteket, amelyekhez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki devizabetétek körét és a DMM105 és DMM106 soron szerepeltetett tételeket. Idesorolandók a központi bankkal, valamint a Hpt. 1. melléklete szerinti nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött, eredetileg éven túli lejáratú, de éven belüli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek, ideértve a kamatozó de-vizacsere ügyleteket [Cross currency interest rate swap (CCIRS)] is.
DMM109 Lejárat nélküli vagy 6 hónapon belüli hátralévő lejáratú nem banki pénzügyi vál-lalatok devizabetétei, ideértve a pénzpiaci alapok betéteit is: ezen a soron kell jelenteni az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak által elhelyezett lejárat nélküli vagy hat hónapon belüli hátralévő lejáratú devizabetéteket, a DMM108-as soron jelentett tételek kivételével.
DMM110 6 hónap vagy azon túli, de 1 éven belüli hátralévő lejáratú devizabetétek, ideértve a külföldi hitelintézetek betéteit is: ezen a soron kell jelenteni a DMM102-DMM108 sorokon nem jelentett, hat hónap vagy azon túli, de egy éven belüli hátralévő futamidejű devizabetéteket, ideértve a központi bankok és pénzügyi vállalatok devizabetéteit is.
DMM201 Valuta pénztárkészlet: ezen a soron a Dmmr. 2. § 17. pontja szerinti pénztárkészlet fogalmának megfelelő, kizárólag a valutakészletre értelmezett adatot kell kimutatni.
DMM202 6 hónapon belüli hátralévő lejáratú pénzügyi vállalattal szembeni devizakövetelés: ezen a soron a hat hónapnál rövidebb hátralévő lejáratú, hitelintézetnél és központi banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) és betéti számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell jelenteni. Itt kell kimutatni hitelintézetnél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket és a pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket. Itt kell jelenteni az egyéb pénzügyi vállalatokkal szembeni hat hónapon belüli hátralévő lejáratú devizaköveteléseket. A letéti számlák egyenlegeit a derivatív pozíciók nettósításánál a DMM2145 soron kell figyelembe venni.
DMM203 Fordított repóügyletek (csak deviza): itt kell jelenteni az adatszolgáltató által repóügylet keretében repóba vett, devizában denominált értékpapírok értékét. Csak azok az ügyletek tüntethetők fel ezen a soron, amelyeknél az értékpapír és a hitel láb is deviza denominációjú.
DMM207 az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke szerinti 2B. szintű eszközök: a 2. oszlopban szereplő súly az egyes, 2B. szintű likvid eszköztétel típusokhoz rendelt súlyok súlyozott átlagaként számolandó.
DMM209 1 éven belüli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatoknak és egyéb szektorok-nak nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell jelenteni a Dmmr. szerinti egyéb szektoroknak, közte a központi banknak nyújtott éven belül lejáró hiteleket. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakó-ingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket. Ezen a soron kell jelenteni az egy éven belüli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírok állományát is.
DMM210 Nem a hitelintézet vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő devizában denominált részvények: ezen a soron a devizában denominált, az adatszolgáltató tulaj-donában lévő, tőzsdei indexben szereplő, részvény típusú értékpapírok állománya jelentendő nettó értéken. Csak a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi esz-közök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet 22. cikke szerint is elismerhető, az MNB honlapján közzétett – likvid – részvényeket lehet figyelembe venni.
DMM211 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú, nem csoporton belüli hitelintézet által kibo-csátott devizában denominált értékpapírok: ezen a soron kell jelenteni az adatszolgáltató tulaj-donában lévő, egy év vagy azon túli hátralévő lejáratú jelzáloglevelek, illetve egyéb értékpapírok állományát nettó értéken, amelynek kibocsátója az adatszolgáltatóval nem ugyanazon összevont alapú felügyeleti körbe tartozó hitelintézet.
DMM212 Bármilyen lejáratú, 35%-os, vagy annál kisebb súlyozású, lakóingatlannal fedezett devizakitettségek: ezen a soron kell jelenteni a CRR 125. cikke szerinti 35%-os vagy annál kisebb hitelkockázati súlyozású, lakóingatlannal fedezett kitettségeket, függetlenül az adatszolgáltató által a hitelezési kockázat kezelésére alkalmazott (sztenderd vagy belső minősítési) módszertől. Ezen a soron csak a meg nem terhelt eszközök jelentendők.
DMM213 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott devizahitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, a DMM212 soron szerepeltetendő követeléseket.
DMM2141 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott deviza hitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket. Itt kell jelenteni a jelzáloglevelek, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelek és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételár fedezeteként megterhelt háztartási hiteleket is. Idesorolandók a jelzálog-hitelintézet háztartásoknak nyújtott, jelzáloghitel fedezete mellett fennálló, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelekkel és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételárral összefüggő követelései is.
DMM2142 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek: ezen a soron sem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, előző sorokon szerepeltetendő követeléseket. Itt kell jelenteni a jelzáloglevelek, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelek és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételár fedezeteként megterhelt, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket is. Idesorolandók a jelzálog-hitelintézet nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott jelzáloghitelek fedezete mellett fennálló, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelekkel és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételárral összefüggő követelései is. Ezen a soron kell jelenteni az egy év vagy azon túli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírok állományát is.
DMM2143 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli pénzügyi vállalatnak nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a pénzügyi vállalatokkal szemben, hitelszerződés alapján, illetve – a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokon (repóügyleteken), a betétszerződéseken kívül – bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát, ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más hitelintézet számára szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is.
DMM2144 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli egyéb szektoroknak nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a központi banknak nyújtott hiteleket, a központi kormányzatnak közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát, a helyi önkormányzatoknak és a társadalombiz-tosítási alapoknak, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket és a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból (repóügyletekből) származó követeléseket.
DMM2145 Egyéb devizakövetelések: ezen a soron a CRR szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állományát, a máshol ki nem mutatható nem teljesítő tételeket, valamint a devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) – kell jelenteni. A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét a következők szerint kell jelenteni:
–     csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, ahol van deviza, és az ügylet nem került be-számításra a DMM101 és DMM107 sorokon;
–     csak az ügylet deviza lábát kell figyelembe venni, kivéve, ha a névérték cseréjére is sor kerül, amely esetben a deviza láb összege csökkenthető az ügyletben részt vevő forint láb összegével; ez a nettósítás az azonos napon lejáró ügyletek között is elvégezhető; ha a forint láb a nagyobb, akkor a napi nettósítás eredménye 0;
–     nettósítás elvégezhető minden napi pozíció és minden kapcsolódó változó letét tekintetében;
–     a soron csak a pozitív végső érték jelentendő.
DMM2146 Vagyoni érdekeltségek (devizában denominált): ezen a soron kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéséket, amelyeket az adatszolgáltató üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket könyv szerinti (nettó) értéken. Idetartozik az összes belföldi – CRR szerint meghatározott – hitelintézeti be-fektetés értéke (beleértve a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét), az egyéb pénzügyi közvetítők kockázati tőkealap-jegyei, részvényei és egyéb részesedései, üzletrészei, valamint a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők részvényei, egyéb részesedései és üzletrészei, biztosítók részvényei és nyugdíjpénztárak részesedései (beleértve az e tételekhez tartozó értékvesztést és ér-tékhelyesbítést). Itt kell jelenteni az adatszolgáltató üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző, saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést, a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést, amely nem veszteségmérséklés során került az adatszolgáltató tulajdonába és a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát, beleértve az e tételeken elszámolt értékvesztést és értékelési különböze-tet. Szintén ezen a soron kell szerepeltetni a külföldi részvényeket és azokat a veszteségmérséklés-ként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési vagy a járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak, beleértve az ezekhez az ügyletekhez kapcsolódó értékvesztést és értékelési különbözetet. Ezen a soron nem kell jelenteni az előző sorokon már szereplő tételeket (pl. nem az adatszolgáltató vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő, devizában denominált részvényeket).
DMM2147 Saját devizaeszközök: ezen a soron az adatszolgáltató saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. Itt kell jelenteni az adatszolgáltató által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény, visszafizetett szövetkezeti részjegy állományát abban az esetben, ha ezen tételek követeléskiegyenlítés útján kerültek az adatszolgáltatóhoz. Itt kell jelenteni továbbá az összes olyan készletállományt, amelyet az adatszolgáltató követelés és nem követelés ellenében kapott (beleértve a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát), az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket értékcsökkenési leírással csökkentett nettó értéken, az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét, az immateriális javak között elszámolt szoftver-állományt, az immateriális javak egyéb állományát (beleértve az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is – ahol az alkalmazott számviteli rend szerint ez értelmezhető –, és beleértve az immateriális javak értékhelyesbítését), az adatszolgáltató elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat, a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét, a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket (beleértve az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést), a nem az adatszolgáltató működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket értékhelyesbítéssel.
DMM2148 Minden egyéb devizaeszköz: ezen a soron a fentiekben nem nevesített devizaeszkö-zöket kell szerepeltetni. Nem kell jelenteni az aktív kamatelhatárolásokat és egyéb aktív időbeli elhatárolásokat. Itt kell jelenteni a jelzálogleveleken, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghiteleken és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételáron kívüli okból éven túli időszakra megterhelt tételeket is.
DMM215 Garanciák, egyéb mérlegen kívüli devizakötelezettségek: az adatokat az SF0901 Mérlegen kívüli kötelezettségek – Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások táblával összhangban kell kimutatni.
DMM216 Le nem hívott deviza likviditási keret és deviza hitelkeret: ezen a soron kell kimutatni minden devizában denominált hitel- és likviditási keretet, a változó devizás hitelkeretek kivételével.
DMM217 Változó devizás hitelkeret: olyan le nem hívott hitelkeret, amely esetében az adatszol-gáltató ügyfelének saját döntése a folyósított hitel denominációjának megválasztása, ideértve a fo-rintban vagy a devizában denominált ilyen tulajdonsággal rendelkező hitelkereteket is.
DMM3 Devizafinanszírozás megfelelési mutató: ebben a sorban a Dmmr. szerinti devizafinan-szírozás megfelelési mutató (DMM) értéke a stabilnak minősített devizaforrások, valamint a finan-szírozott stabil devizaeszközök és mérlegen kívüli devizakötelezettségeknek a hányadosaként szá-mítandó ki. Az adatszolgáltatónak a mutató értékét három tizedesjegy pontossággal, százalékpontos (azaz együtthatós) formában kell kimutatnia. Így például a 100%-os mutató érték 1,000 formában jelentendő.
28. C2H Befektetések
A jelentésben minden olyan vállalkozás adatait ki kell mutatni, ahol a hitelintézet bármilyen formában (közvetlenül, közvetetten) tulajdonos. Amennyiben egy vállalkozásban nincs közvetlen, csak közvetett tulajdonlású részesedése a hitelintézetnek, akkor azt is fel kell tüntetni ebben a táblában, amennyiben a vállalkozás a CRR 4. cikk (1) bekezdés 38. pontja alá tartozik.
A vállalkozáshoz közvetett módon kapcsolódó vállalkozások és tulajdonosaik adatait a kapcsolódó C21H tábla tartalmazza.
A tulajdoni hányadot megtestesítő befektetések (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) nevesítését a részarányok csökkenő sorrendjében, és azon belül az i) oszlopban szereplő összes befektetés csökkenő sorrendjében kell kimutatni mindaddig, amíg az összes jelentős illetve befolyásoló részesedésű és 1 millió Ft értéket meghaladó egyéb részesedés kimutatásra nem kerül.
Pénzügyi ágazatbeli befektetések esetén a jelentős/nem jelentős, pénzügyi ágazaton kívüli befektetések esetén a befolyásoló/ nem befolyásoló fogalmak alkalmazandók. A befolyásoló részesedés fogalmát a CRR 4. cikk (1) bekezdés 36. pontja, a jelentős részesedés fogalmát a CRR 43. cikke tartalmazza.
A szövetkezeti hitelintézeteknek minden befektetést fel kell sorolni.
A Hpt. előírása alapján az összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetésekről (ezért levonandó tételekről) elkülönített nyilvántartást kell vezetni és rendszeresen minősíteni.
A tábla oszlopai
Az a) Befektetések felsorolása oszlopban az ügyfél (hitelintézet esetében is) alapító dokumentumaiban szereplő (rövid) megnevezést kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetés esetén a megnevezést ki kell egészíteni az „f.a.”, illetve „v.a.” megjelöléssel.
A b) Kódjel oszlopban „K” jelzéssel a Számv. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetést kell megjelölni. Ha a vállalkozással nem számszerűsíthető személyi, vezetői, irányítási kapcsolat áll fenn, akkor befolyásolás esetén legalább 10%-kal, ellenőrzés esetén legalább 51%-kal kell figyelembe venni a szavazati jognál. Ebben az esetben a b) Kódjel oszlopba „V” jelet, az érintett befektetés jellegének megfelelő – közvetlen vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány – oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni.
A c) Törzsszám, azonosító oszlopban a vállalkozás törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) Ország oszlopban a tulajdonos országának két karakteres ISO kódját (pl. Magyarország esetén HU), az e) Ág oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat jelentő betűjelet kell feltüntetni.
Az f) Szerzés időpontja oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került, mivel ezek a befektetések három évig nem tartoznak a korlátozó limit alá. Ha a befektetés nem a Hpt. 102. §-ában foglalt eljárások során került tulajdonba, illetve lejárt a három éves türelmi idő, akkor nem kell a szerzési időpontot kitölteni.
A Tulajdonolt tőke értéke g1) Közvetlen befektetés oszlopban a közvetlenül fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékét (a bekerülési értéket), a g2) Értékvesztés oszlopban a befektetések után elszámolt értékvesztés, értékcsökkenés összegét kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a g) oszlopban nettó értéken kell a Hpt. által előírt közvetlen befektetési állományt kimutatni. (A levonások összege nem haladhatja meg az adott befektetés értékét.)
A h) Közvetett befektetés oszlopban a közvetett tulajdonlású befektetéseket a vállalkozásban lévő befektetés tulajdoni közvetett arányos befektetett tőkeértéken (közvetett tőkeértéken) kell kimutatni.
Az i) Összes befektetés oszlopban a közvetlen befektetés nettó és közvetett részesedések értékét együttesen kell feltüntetni.
A j1)-l) Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell szerepeltetni az adott vállalkozásban szerzett tulajdonlást. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)
A közvetlen tulajdoni arányt a j1) oszlopban, illetve megfelelő szavazati jogot a k) oszlopban kell kimutatni.
A k) Szavazati közvetlen oszlopban megjelenő közvetlen szavazati jog, valamint a j2) Tulajdoni közvetett oszlopban megjelenő közvetett tulajdoni hányad értékét az l) Szavazati összesen oszlopban kell összegezni.
Ha a hitelintézet szavazati jogát bármely körülmény korlátozza (pl. felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetéseknél, a tulajdonos hitelintézet MNB által felfüggesztett szavazatai joga esetén, stb.), a Szavazati közvetlen (k) oszlopban és a Szavazati összesen (l) oszlopban nulla értéket kell jelenteni.
Ha a közvetlen tulajdonlás esetén ugyanannál a vállalkozásnál tulajdoni és szavazati jog együttesen áll fenn, akkor a tulajdoni hányadot át kell számítani és a szavazati aránnyal együtt kimutatni.
Az m)-p) oszlopban a következő okok miatti kivételek jelennek meg a CRR 89. cikke értelmében:
•    a CRR szerint az egyedi befektetési korlátozás alól mentesülő pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli szervezetek. (A CRR 89. cikk (4) bekezdése szerinti EBH iránymutatás kiadásáig az eddig alkalmazott megnevezéseket tartalmazza a tábla, így PIBB, járulékos vállalkozások, speciális pénzügyi szervezetek, stb);
•    a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából a hitelintézet tulajdonába jutott egyéb befektetési eszköz (pl. átvett készlet) nettó értéke, amelyet a C2H4 Egyéb befektetések összesen sorban kell feltüntetni (ha az átvett eszköz nem veszteségmérséklés célú, illetve megszűnt a hatéves elidegenítési türelmi idő, akkor az állományt nem szabad itt kimutatni);
•    a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedések nettó értéken (itt sem PIBB, sem járulékos vállalkozásokban történt befektetés értékei nem szerepelhetnek, mivel azok az m) és n) oszlopban teljes egészében kerülnek feltüntetésre és levonásra);
•    az egyedi befektetési korlát CRR 89. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti, szavatolótőkével fedezendő túllépései;
Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tulajdoni hányada (része) a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet az o), p1) és p2) kivételek oszlopában figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem.
A kivételek o), p1) és p2) oszlopában csak a hitelintézet által szerzett, közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.
A levonandó tételek összes egyedi összege nem haladhatja meg az adott befektetés nettó értékét.
A Kivételek m)-p) oszlopa alapértelmezésben levonandó tételek, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.
A q) Egyedi korlátozás alá eső befektetések összesen oszlopba nem kerülhet érték.
A Szavatolótőkével fedezendő túllépés r) és s) oszlopában a CRR 89. cikk (1), illetve (2) bekezdésében említett befektetések befolyásoló részesedéseire, a CRR 89. cikk (3) bekezdése előírása alapján meghatározott limittúllépések összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a befektetés közvetlen vagy közvetett formában valósul meg.
A t)-v) Korrekciók oszlop adattartalma alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. Az oszlopok a következő korrekciós levonásokat tartalmazzák:
A t) oszlopban azok az értékek kerülnek kimutatásra, amelyek az egyedi befektetési korlátozás szempontjából figyelembevett „Kivételek” tételeinek értékeit korrigálják arra az értékre, amely a Hpt. 102. §-a szerinti összes közvetlen és közvetett befektetés számbavételéhez szükségesek. Levonandó tételek azok a nem PIBB befektetések, amelyek egyedi befektetési korlátozás miatt nem tartoznak az összbefektetési korlát alá. Itt kell feltüntetni a külön jogszabályban (pl. MFB tv.) előírtak szerinti, összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetéseket.
Az u) Szavatolótőkéből levont PIBB miatti és egyéb, közvetett befektetések miatti korrekciók oszlopban a szavatolótőkéből levont, jelentős részesedésű PIBB befektetések nettó értékét kell feltüntetni, mivel a nem jelentős részesedésű PIBB befektetéseket egyedileg nem kell a szavatoló tőkéből levonni, ezért az összbefektetésekhez beszámítandók és levonandó tételként nem szerepeltethetők. Ebben az oszlopban kell kimutatni levonásként továbbá minden olyan közvetett befektetést, mely bizonyíthatóan többszörös figyelembe vételt jelentene az összes befektetés nettó értékének megállapításánál.
A C2H1 sor a hitelintézet jelentős részesedésű, közvetlen és közvetett PIBB vállalkozásokban fennálló részesedéseit, a C2H4 sorban a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőke összegét tartalmazza. (Ezek azok a tételek, amelyek a szavatoló tőkéből levonásra kerülnek.)
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben történt befektetést a tulajdonlás mértéke szerint az C2H1 és C2H2 sorban kell feltüntetni, de mivel ennek a befektetésnek az értékét az összbefektetésnél le kell vonni, ezért a nem jelentős részesedés értékét is, mint levonandó tételt a C2H2 sorban kell szerepeltetni. Az u) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. (Negatív előjelet csak akkor kell feltüntetni, ha a vállalkozás összbefektetéshez beszámítandó és ezért hozzáadandó értéket jelöl.)
A v) Hpt. 102. § (2) bekezdéshez egyéb korrekciók oszlopban az összes befektetési korlát alóli – a Hpt. 102. §-ában foglaltak szerinti – kivételek értékét kell kimutatni a C2H1-C2H4-ig terjedő összesítő sorokban.
A részletező sorokban a kétszeres levonások elkerülése érdekében nem szerepelhetnek a PIBB vállalkozások, a veszteségmérséklés miatt az egyedi befektetési korlátnál már figyelembe vett összegek, illetve túllépés miatt tőkéből levont befektetési értékek.
A v) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.
A befolyásoló részesedésű befektetések összegének a szavatoló tőke 60%-át meghaladó [C2H1 sor q) oszlop – szavatoló tőke 60%] részét az C2H1 sorba kell beírni.
A nem jelentős részesedésű PIBB befektetések után a szavatoló tőkéből levonandó (a szavatoló tőke 10%-a feletti) részt a C2H2 sorban kell szerepeltetni.
Az összbefektetési korlát alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve állampapírok nettó értékét a C2H4 sorban kell kimutatni. (A kétszeres számbavétel elkerülése érdekében az állampapírok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok számbavételénél nem vehetők figyelembe.) Az összbefektetési korlát alá nem tartozó állampapírok a Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja értelmében a magyar állam által kibocsátott értékpapírok és MNB kötvények mellett a külföldi állam, az EKB vagy az EU más tagállamának jegybankja által kibocsátott értékpapírokat tartalmazzák.
Az immateriális javak közül csak a vagyoni jogokat, illetve a tárgyi eszközök között szereplő az ingatlanokkal és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a szavatoló tőkéből levont értékével lehet, mint csökkentő tételt (az összbefektetési korlát alá nem tartozót) figyelembe venni.
A v) oszlopban a részletező (C2H6001-től számozott) sorokban csak tájékozató adatként kell a pénzügyi (PIBB) intézményeknek nyújtott alárendeltkölcsöntőke összegét feltüntetni, de nem kell sem a w) oszlopban, sem az összegző sorokban számításba venni.
A részletező sorokban feltüntetett és a szavatoló tőkéből levonandó PIBB alárendelt kölcsöntőke értékét a C2H4 sor u) oszlopában, egy összegben kell szerepeltetni.
Azokat a PIBB alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek a törvény szerint nem befektetések, és nem tartoznak az összbefektetési korlátozás alá sem, de az egységesség miatt kimutatásra, illetve az összbefektetésnél számbavételre kerültek (pl. nem befolyásoló részesedésű biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke), a C2H3 sor. v) oszlopában kell feltüntetni.
A w) Összes befektetés nettó értéke oszlopba azoknak a befektetési korlát alá tartozó befektetéseknek összegét kell beírni, amelyek a hitelintézet birtokába közvetlen és közvetett befektetésként kerültek.
Az összes közvetlen és közvetett befektetés állományának megállapításához az i) oszlopban feltüntetett befektetések értékéből le kell vonni a közvetlen és közvetett, szavatoló tőkével fedezett befolyásoló részesedésű PIBB befektetéseket), a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. értékét, az o) oszlopban szereplő veszteségmérséklés érdekében szerzett befektetést, illetve az r1), r2) és az s1), s2) oszlopból a befektetési limit túllépése miatt a szavatoló tőkéből levonásba kerülő értéket, az u) oszlopban kimutatott az előírt limit feletti túllépést, illetve az állampapír és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állomány nettó értékét, valamint a t) és v) oszlopban feltüntetett egyéb, szükséges korrekciót.
A Hpt. 102. §-ának betartásához az C2H5 sor w) Összes befektetés nettó értéke oszlopának értékét kell a szavatoló tőke 125%-ához viszonyítani. A korlátozás túllépése felügyeleti intézkedést von maga után. A kötelezettség betartásához elidegenítési tilalom kapcsolódik, a túllépésből eredően szavatolótőke-állítási kötelezettség nem.
A tábla sorai
A C2H1 Jelentős, illetve befolyásoló részesedést jelentő befektetések pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli intézményekben összesen (részletezve) sorban azokat a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéseket (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) kell összesíteni, mely vállalkozásokban a hitelintézet (közvetlenül vagy közvetve) jelentős, illetve befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
Amennyiben a negyedév folyamán a hitelintézet jelentős, illetve befolyásoló részesedést szerzett, vagy a jelentős, illetve befolyásoló részesedést jelentő tulajdonlás tekintetében változás történt, úgy a befektetés neve mellé a Kódjel oszlopban „M” betűt kell írni. Ebbe a szakaszba sorolandók a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) tagjai tulajdonában lévő, az Szhitv. végrehajtásából eredő közvetlen és közvetett részesedései és tulajdonrészei.
A C2H2 1 millió Ft feletti nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő befektetések pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli intézményekben összesen (részletezve) sorban a nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő részesedésekre vonatkozó adatokat kell összesíteni, és a részletező sorokban név szerint felsorolni. A szövetkezeti hitelintézeteknek itt kell a nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő befektetéseit feltüntetni.
Ebben az összesítő sorban szerepelnek a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben fennálló, jelentős részesedést jelentő befektetések függetlenül attól, hogy azok értéke eléri vagy sem az egy millió forintot.
A C2H3 1 millió Ft alatti nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedés (szövetkezetihitelintézetnél az 1 millió Ft alatti részesedést nem tartalmazza) összesen sorban a bankoknak és a szakosított hitelintézeteknek a nem jelentős, illetve nem befolyásoló és nem kapcsolt vállalkozásokban lévő, 1 millió Ft-ot el nem érő értékű tulajdoni befektetéseit (részvény, részesedés) kell összesítve feltüntetni.
A szövetkezeti hitelintézetnek ezt a sort nem kell kitöltenie, mivel minden tulajdoni hányadot megtestesítő befektetését részleteznie és a C2H1 és C2H2 sorban összesítenie kell.
A C2H4 Egyéb befektetés összesen sorban azokat a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadon kívüli egyéb, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott fogalom szerint befektetésnek számító eszközökre vonatkozó adatokat kell összesíteni, amelyeket az összes befektetési korláthoz figyelembe kell venni, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományba beleértve a befektetési jegyek állományát is.
A C2H5 Összesen sor a C2H1-C2H4 összesítő sorban feltüntetett adatok összegzésére szolgál.
A C2H6001 sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni mindazokat a vállalkozásokat (ügyfeleket), amelyekkel a hitelintézet tulajdoni kapcsolatban áll.
A C2H6001 sor kitöltése kötött. Ebben a sorban kötelezően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben történt tulajdonlások összegét kell kimutatni, mivel ezeknek a befektetéseknek az értéke az összbefektetésnél külön elbírálás alá esik. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben nincs a hitelintézetnek befektetése, a befektetés értékénél, illetve tulajdoni arányánál nullát kell írni.
Az egyedi befektetések soronkénti összegének (C2H6001+…+C2H6999) meg kell egyeznie az összesítő C2H1 és C2H2 sor állományával.
29. C21H Közvetett befektetések részletezése
A hitelintézetnek a közvetett befektetéseikről a C2H Befektetések tábla e mellékletében kell adatokat közölnie a vállalkozásokban való részesedésekben rejlő további kockázatainak felmérése érdekében.
A közvetett tulajdonlás felsorolását a tulajdont képező vállalkozásonként (befektetésenként) külön-külön, valamint a Hpt. 3. mellékletében meghatározottak szerinti közvetett tulajdonosok (köztes vállalkozások) és tulajdoni arányuk, valamint a hozzá kapcsolódó befektetés értékének feltüntetésével szükséges részletezni.
A jelentést úgy kell kitölteni, hogy abból megállapíthatók legyenek a hitelintézet befektetéséhez (vállalkozásban való részesedéséhez) kapcsolódóan a további – közvetett módon – tulajdonosok (befektetők) adatai.
A befektetésre, illetve annak tulajdonosaira vonatkozó törzsszám, ág, stb. oszlopot is ki kell tölteni.
A közvetlen tulajdonra vonatkozó oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a tulajdonos hitelintézet nem csak közvetett tulajdonnal rendelkezik az adott befektetésben (vállalkozásban).
A megnevezés oszlop csak tájékoztatásként tartalmazza a „Befektetés”, illetve „Befektető” kategóriákat. A tábla kitöltésekor ezeket a kategóriákat nem szükséges feltüntetni.
Az f) Szerzés időpontja oszlopban a szerzés időpontját – a legelső szerzés szerint – minden tulajdonosnál szerepeltetni kell. A befektetés (vállalkozás) sorában ez megegyezik a hitelintézet által történt szerzési időponttal. (Amikor a vállalkozás közvetett befektetésként a hitelintézethez került.)
A C21H001 Befektetés sortól kezdődően folyamatosan a C2H999 sorig egyenként kell felsorolni a vállalkozásokat. A közvetett befektetéseket az alap (C2H) táblában történt felsorolás sorrendjében két, illetve tulajdonosait tekintve több sorban jól elhatárolt módon (pl. egy sorszám alatt, vagy az alaptáblán szereplő sorszámmal) kell feltüntetni. Az egy befektetéshez tartozó összes tulajdonost (befektetőt) fel kell sorolni.
Az összesítő C21H001-C21H999 sorban a befektetések (vállalkozás) adatait kell szerepeltetni. (A részletező sorokban kimutatott tulajdonosok tőkére és tulajdoni arányra vonatkozó adatait összegezni kell, és ezeket az összesített adatokat kell a befektetés sorában feltüntetni.)
A részletező C21H001001-C21H001999-től a C21H999001-C21H999999-ig terjedő sorban a közvetett tulajdonos(ok)ra vonatkozó adatokat, valamint az általuk befektetett tőkeértéket, tulajdoni, illetve szavazati arányukat kell feltüntetni. Minden tulajdonosnál az általa képviselt közvetett tulajdoni arányt és tőkeértéket kell szerepeltetni.
A befektetések sorában lévő tőkeértékek összegének, arányainak meg kell egyezni a C2H Befektetések táblában, az adott vállalkozás (befektetés) sorában lévő közvetettségre vonatkozó adatokkal függetlenül attól, hogy többszörös, illetve többlépcsős a befektetés közvetett tulajdonlása.
A banknak és szakosított hitelintézetnek az 1 millió Ft alatti befektetéseket nem kell részleteznie.
Ha a hitelintézetnek nincs közvetett befektetése, a táblát „nemleges” jelzéssel kell megküldeni.
30. C43H Belső hitelek
A tábla a Hpt. által meghatározott belső hitelek – a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének tagja és könyvvizsgálója, illetve ezen személyek közeli hozzátartozói, valamint az általuk ellenőrzött vállalkozások részére vagy e vállalkozások harmadik személy részére történő értékesítése kapcsán a hitelintézet által vállalt kötelezettségek – kimutatására és az előírás betartásának ellenőrzésére szolgál.
A tábla kitöltése során a külön nyilvántartott – a Hpt. 106. § (1) bekezdésében felsoroltak részére – belső hitelként nyújtott hiteleket, illetve kötelezettségvállalást – millió forintban (hitelintézetekre jellemző, az 1. melléklet 4.5 pontjában szereplő kerekítési szabályok szerint) – kell részletezni.
A jelentést teljes körű egyedi adatszolgáltatással kell elvégezni, és a táblában a beszámolás napján az ügyféllel szembeni kitettséget kell szerepeltetni a hitelintézet által alkalmazott számviteli szabályozás szerint. A tábla vonatkozásában a belső hitel korlátozása alapjául szolgáló kitettségérték meghatározásakor a CRR vonatkozó előírásai figyelembe vételével kell eljárni.
A tábla oszlopai
Az a) oszlopban az érintett személyek, illetve a vállalkozások nevét kell feltüntetni. A b) Kódjel oszlopban magánszemély esetében „S” jelet, kapcsolt vállalkozásnál „K” jelet kell alkalmazni.
A c) Születési dátum, törzsszám oszlopban az azonosító számot, a vállalkozás törzsszámát, vagy a személy születési dátumát kell beírni.
A d) Beosztás, kapcsolat oszlopba a személyek hitelintézetnél betöltött funkcióját kell szerepeltetni.
Abban az esetben, ha vállalkozásról van szó, akkor a vele kapcsolatban álló személy nevét és beosztását is fel kell tüntetni.
Az e) oszlopba az olyan hiteleket, kötelezettségvállalást kell beírni, amelyek a Hpt. 106. § bekezdése alá tartoznak. Eredeti kitettség az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal nem csökkentett értéke, így eszközök esetén a bruttó könyv szerinti érték, a mérlegen kívüli tételeknél a szerződött, még le nem hívott összeg.
Az f) és l) oszlopban kell feltüntetni a Hpt. 106. § (2), (3), (5) és (6) bekezdésében előírt feltételekkel nem konzisztens módon jóváhagyott hiteleket és kötelezettségvállalásokat (például döntési kompetencia szint alacsonyabb). Amennyiben a Hpt. 106. § (4) bekezdésében foglalt limiteket az adatszolgáltató túllépi, akkor annak tényét az o) és p) oszlopban kell jelenteni.
A Hpt 106. § (5) bekezdése alapján a g) oszlopban a pénzforgalmi számla hitelkeretének szerződés szerinti, a h) oszlopban a munkáltatói (előleg, lakás, szociális célú) kölcsönből még fennálló kitettséget kell szerepeltetni.
A Hpt. 106. § (6) bekezdése szerinti fogyasztónak nyújtott hitelből fennálló kitettséget a tábla i) oszlopában kell részletezni.
Az j) oszlopban a belső hitelre képzett értékelési korrekciók és céltartalékok összegét, a k) oszlopban az értékelési korrekciókkal és céltartalékkal csökkentett kitettség értéket kell kimutatni. Tájékoztató adatként q) oszlopban a hitelintézet által elfogadott fedezetek aktuális biztosítéki értékét kell kimutatni az értékelési korrekciókkal és céltartalékkal csökkentett kitettség érték erejéig (k) oszlop), amely független a biztosíték jellegétől (ingatlan, gépkocsi, stb.). A tábla vonatkozásában biztosítéki érték a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.
Az m) oszlopban szerepeltetendő – a Hpt. 106. § (4) bekezdése alapján – a CRR 392. cikke szerinti kitettség érték. Ez az érték az eredeti kitettség értékelési kiigazítások és céltartalékok levonása utáni érték, valamint a szavatoló tőkéből levont kitettség összegét foglalja magában, egyezően a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti C_28.00 tábla 210. oszlopában jelentendő kitettség fogalommal. Az m) oszlopból az éven túli kitettségeket a n) oszlopban ki kell emelni. Az o) és p) oszlopban a Hpt. 106. § (4) bekezdése szerinti limit feletti kitettség (túllépés) összegét kell számszerűsíteni.
A tábla sorai
A C43H1 Összesen sor a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek (személyek, vállalkozások) adatainak összegzésére szolgál.
A C43201 sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az egyedi ügyfeleket, amelyekkel szemben a hitelintézetnek követelése áll fenn. A C43H301 sortól kezdődően az ügyfélcsoportba tartozó ügyfeleket kell bemutatni, az ügyfélcsoportba tartozó ügyfelek külön soron történő részletezésével.
31. 5A Hpt. előírások vizsgálata
A tábla kitöltése során a „befektetés” fogalma alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 5. pontjában foglaltakat kell érteni.
Az adatokat abszolút értékben kell feltüntetni, ha az adott sorra vonatkozó előírás ettől eltérően nem rendelkezik.
A tábla sorai
Az 5A1 soron azon belső hitelek (eszköz és mérlegen kívüli tételek) eredeti kitettség (bruttó könyv szerinti) értékét kell bemutatni, amelyeket a hitelintézet nem a Hpt. 106. §-ában meghatározott feltételek szerinti vállalt. Az 5A11-5A13 soron elkülönítetten is be kell mutatni, hogy a hitelintézet a belső hitelek kapcsán mely jogszabályi előírást nem tartotta be. Előfordulhat, hogy az alábontó sorokon egy belső hitel kitettség több sorba is besorolandó (például a döntési szint be nem tartása mellett kihelyezett kitettség összege meghaladja a limit összegét).
Az 5A11 sorban azokat a belső hiteleket kell bemutatni, amelyek nem a Hpt. 106. § (2), (3), (5) és (6) bekezdése figyelembe vételével kerültek jóváhagyásra.
Amennyiben a kockázatvállalás egy ügyféllel vagy kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke – a Hpt. 106. § (4) bekezdése szerint – meghaladja a CRR 392. cikke szerinti kitettség érték 80%-át, illetve éven túli kitettségnél az 50%-át, akkor a limittúllépéssel érintett belső hitel teljes összegét az 5A12 sorban, amennyiben a hitel lejárata éven túli, akkor a belső hitel összegét az 5A13 sorban is jelenteni kell.
Az 5A2 szakaszban a befektetési korlátozás alól mentesülő befektetések követése érdekében az átvett eszközökön belül külön sorokban jelennek meg az elidegenítési időpontot megelőzően a hitelintézet tulajdonában lévő és az elidegenítési időpontot meghaladóan a hitelintézet tulajdonában maradó ingatlanok és tulajdoni részesedések állományrésze.
Az 5A3 szakaszban a hitelintézet tulajdonába elidegenítési kötelezettséggel került befektetések állományának elidegenítési határidő szerinti bontása szerepel. Az alábontó sorokban a jelentés dátumától az elidegenítési kötelezettség – szerzéstől számított – határnapjáig hátralévő napok száma szerint kell az állományt a megadott lejárati sávokba besorolni. Az értékesítés határnapja ingatlanok esetében hat év, egyéb befektetéseknél három év, ezért külön bontásban jelennek meg az ingatlanok és az egyéb befektetések. Az 1 éven belüli sávban az elidegenítési kötelezettség dátumához, míg az egyéb (1-3,3-6 év) sávokban fokozatosan a szerzés vagy átvétel napjához közelebb eső tételek jelentendők. A 6, illetve 3 éves elidegenítési határidőt meghaladó tétel az alábontó sorokban nem szerepelhet.
Az 5A4 szakaszban az ingatlanbefektetések Hpt. 101. §-a szerinti, az 5A5 szakaszban a közvetlen és közvetett összes befektetések Hpt. 102. §-a szerinti korlátozásának és a korlátok túllépésének levezetése jelenik meg. Ingatlanok esetében a befektetési korlát a szavatolótőke 5%-a, míg az összbefektetések könyv szerinti (nettó) értéke nem haladhatja meg a szavatolótőke 125%-át.
Mindkét befektetési korlátozás levezetése az alábbi sorrendben történik:
1)    befektetési korlát túllépésének összege
2)    befektetések összesen (korlátozás alóli kivételekkel együtt)
3)    korlátozás alóli kivételek
4)    a limittúllépés megállapításának az alapja: a befektetési korlátozás alá tartozó befektetések (kivételekkel csökkentett összeg)
Az 5A4 és 5A5 sorban az ingatlan, illetve az összes befektetés értékének Hpt. 101. § (1) bekezdésében, illetve 102. § (1) bekezdésében meghatározott limit feletti összege jelentendő. Amennyiben a befektetés összege kevesebb (nem éri el a limit értékét), a mező nulla értéket tartalmaz.
Az 5A511 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és vagyoni érdekeltségek sor az értékpapír formájában fennálló kölcsöntőkék értékét nem tartalmazza, mert azt az 5A515 sorban kell kimutatni.
Az 5A81-5A89 sor számszerű információkat tartalmaz a felügyeleti intézkedések mérlegeléséhez, megtételéhez. Az adott sort csak akkor kell kitölteni, ha az intézkedésre okot adó helyzet előáll. Egyéb esetben a sort üresen kell hagyni.
A tábla e szakaszában az adatokat előjel-helyesen kell kimutatni. (Így például az 5A81 sor c) oszlopában a tényleges szavatolótőke és a Hpt. 79. § (2) bekezdése szerinti tőkekövetelmény különbözete negatív előjellel jelentendő.)
32. 5B Bankközi állományok adatai
A tábla a hitelintézet más hitelintézetekkel kötött ügyleteinek részletes bemutatását szolgálja. A táblában a jegybankokkal szemben fennálló, mérlegbeni és mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek nem szerepelnek.
A tábla oszlopai
A külföldi intézményeknél a b) Kódjel oszlopban „Kf” jelzést kell alkalmazni, a c) Országkód oszlopban az ország két karakteres ISO kódját kell beírni. A magyarországi székhelyű hitelintézetek esetében a Kódjel oszlopban a „Bf” jelzés, illetve az országkód oszlopban a „HU” jelzés alkalmazandó.
Az azonosításra szolgáló d) Törzsszám oszlopban a külföldi hitelintézet esetén a SWIFT kódot kell megadni.
A követeléseket, kötelezettségeket és mérlegen kívüli tételeket részletező oszlopokat értelemszerűen kell kitölteni. A tábla Vagyoni érdekeltség oszlopában a hitelintézet által üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes befektetéseket kell feltüntetni. Az e4) oszlopba be nem sorolt tulajdoni részesedéseket a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal együtt az e1) Értékpapírok oszlopban kell feltüntetni.
Az e5) és g4) Származtatott ügyletek oszlopban kell jelenteni a derivatíva könyv szerinti értékét.
A mérlegtételként elszámolt származtatott ügyletek az i1)-i) Mérlegen kívüli kötelezettségek és a j1)-j) Mérlegen kívüli követelések között nem jelennek meg.
A követeléseket és kötelezettségeket az alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelő könyv szerinti értéken, a mérlegen kívüli tételeket nettó nyilvántartási (céltartalékkal csökkentett) értéken kell jelenteni.
Külön oszlopban, a kockázatvállalások közül kiemelve kell szerepeltetni könyv szerinti értéken az évet meg nem haladó lejáratú, mérlegen belüli [f) oszlop], illetve mérlegen kívüli kockázatokat [h) oszlop].
Külön oszlopban a kockázatvállalások közül kiemelve kell szerepeltetni könyv szerinti értéken azon szerződések állományát, ahol az eredeti futamidő maximum 3 hónap [k1) és k2) oszlop], illetve azon állományok összegét, ahol a hátralévő futamidő 3 hónapon belüli [l1) és l2) oszlop].
A tábla sorai
Az összes hitelintézettel fennálló (bankközi) állományt az 5B1 Összesen sorban kell kimutatni. A sor értéke megegyezik külön-külön a (2+3), illetve a (4+5) sorok összegével.
Az 5B2 Belföldi hitelintézet sorban a belföldi, illetve az 5B3 Külföldi hitelintézet sorban a külföldi hitelintézetek adatait kell külön-külön összesíteni.
Az 5B4 Nem részletezettek sorban azon hitelintézetek adatait kell összesíteni, amely ügyfelek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió, illetve a szövetkezeti hitelintézetek esetében az egy ezer forintot.
A részletező sorokban tételesen feltüntetendő bankközi kapcsolatokat ügyfelenként (a törzsszámok feltüntetésével) az 5001. sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott. A részletező sorokban felsorolt ügyfelekre vonatkozó adatokat az 5B5 Részletezettek összesen sorban kell összegezni.
33. 6B Lakástakarékpénztár adatai
Ezt a táblát csak a lakás-takarékpénztáraknak kell kitölteni az Ltpt. hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatához.
A táblákban a lakástakarékpénztárakra vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.
A megfelelő oszlopban az összegeket millió forintban, három tizedesjegy pontossággal, az arányszámokat (kiszámított hányadot) százalékban (százalékjel nélkül) két tizedjegy pontossággal kell kimutatni (pl. ha az érték 124 ezer Ft, akkor a mezőbe 0,124, illetve, ha a mutató 0,46451, akkor 46,45 lesz a beírandó adat).
A tábla sorai
6B1 Információk a törvényi előírások betartásához
Az a) oszlopban a bruttó összesen az állományok teljes (szerződéses vagy nyilvántartási, értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti, stb.) értékeit, a b) oszlopban a könyv szerinti nettó érték az elszámolt értékvesztéssel (céltartalékkal) csökkentett értéket jelenti.
6B101 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tervszáma (becslés)
Az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell megbecsülni a kollektív teljesítménymutató év végi értékét. A számításhoz a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 1. mellékletében lévő képletet kell használni. A lakás-takarékpénztárnak a kollektív teljesítménymutató kiszámításánál azokat a szerződéseket kell figyelembe venni, amelyek az adott évben kikerülnek a lakás-takarékpénztár szerződésállományából (kiutalt és felmondott szerződések).
(A kollektív teljesítménymutató terv- és tényszámának celláit (6B101 és 6B201 sorok) a gyűjtési periódusban üresen kell hagyni, és csak akkor kell értéket kimutatni, ha a tervek szerint, illetve ténylegesen a jogszabályok szerinti kiutalás történik.)
6B102 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány összegét kell itt jelenteni, ami az adatszolgáltatás időpontjában még forgalomban van.
6B103 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az utolsó kibocsátás időpontjában
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományának az utolsó kibocsátást követő időpontban meglévő összegét kell kimutatni.
6B104 Összes felvett kölcsön
Itt a lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönnek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összegét kell jelenteni.
6B105 Az összes felvett kölcsönből az MNB által engedélyezett összeg
A lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönből az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti hatóság által engedélyezett összeget kell beírni.
6B106 Összes felvett kölcsön az utolsó kölcsön felvételekor
Itt az utolsó kölcsön felvételekor meglévő összes tartozás összegét kell jelenteni.
6B107 Az utolsó kölcsön felvételekor (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor) meglévő betétállomány
A kölcsön felvételének időpontja és az értékpapír kibocsátás időpontja közül az időben későbbit kell figyelembe venni.
6B108 Szabad eszközök állománya és aránya a kiutalási összeghez
A tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján a meglévő szabad eszközök összegét, illetve ezen időpont kiutalási összegéhez viszonyított arányát kell ide beírni. A szabad eszközök meghatározása a Ltpt. előírásai szerint történik.
6B109 Központi kormányzat és jegybanki értékpapír, számlapénz, készpénz együttes összege és aránya a szabad eszközökhöz
Itt az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott az Ltpt. 15. § (2) bekezdésében foglalt kibocsátók értékpapírjai, számlapénz és készpénz együttes állományának összegét kell kimutatni. Ezt az állományt kell arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához.
6B110 Éven belüli lejáratú kihelyezés hitelintézethez és aránya a szabad eszközökhöz
Az adatszolgáltatás időpontjában éven belüli lejáratúnak számító, az Ltpt. 15. § (2) bekezdésében meghatározott országban székhellyel rendelkező hitelintézetekhez kihelyezett állományt kell itt szerepeltetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell.
6B111 Befektetés jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe és aránya a szabad eszközökhöz
Az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott azon befektetések állományát kell beírni, melyeket jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelében testesülnek meg. Az állományt a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök összegéhez kell viszonyítani.
6B112 Folyósított áthidaló kölcsön állománya és aránya a szabad eszközökhöz
A lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsöntőke állományát kell feltüntetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell. Az áthidaló hitelre vonatkozó korlátot az Ltpt. 11. § (1) bekezdése és 15. § (4) bekezdése szabályozza.
6B113 A betétállomány és aránya a kiutalási összeghez
Az összes betétbefizetés összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.
6B114 A betétállomány kamatainak összege és arányuk a kiutalási összeghez
Az összes betétre jóváírt kamat összegét kell beírni, és arányosítani kell a rendelkezésre álló kiutalási összeghez.
6B115 A betétekre jóváírt összes állami támogatás és aránya a kiutalási összeghez
Az összes betét befizetésre jóváírt állami támogatás összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.
6B116 A betétekre jóváírt állami támogatás összes kamata és aránya a kiutalási összeghez
Az összes betétekre jóváírt állami támogatás kamatát kell beírni és arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.
A 6B113-6B116 soron szereplő összegek – azaz az Ltpt. 7. §-a szerinti betét és annak Ltpt. által jóváírt kamata, valamint az Ltpt. 21. §-a szerint a betétekre jóváírt összes állami támogatás és ennek betétekre jóváírt kamata – együttesen alkotják az lakástakarékpénztári ügyfelek betétállományának összegét.
6B117 A társasházak és lakásszövetkezetek szerződéses összege
Az Ltpt. 14. §-ának értelmében a lakásszövetkezetekkel és társasházakkal kötött, érvényben lévő lakás-előtakarékossági szerződések szerződéses összegét kell beírni.
6B118 Az összes szerződéses összeg 15%-a az Ltpt. előző hónap utolsó napján érvényben lévő összes szerződéséből
Ebben a sorban a lakás-takarékpénztár előző hónap utolsó napján érvényben lévő, az összes megkötött szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át kell feltüntetni.
6B119 Tulajdoni részesedés összege más takarékpénztári szolgáltatást nyújtó szervezetben és aránya a szavatoló tőkéhez
Itt kell bemutatni az Ltpt. 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a lakás-takarékpénztár devizabelföldi lakás-takarékpénztárban vagy devizakülföldinek minősülő hitelintézetben szerzett tulajdoni részesedés összegét és annak arányát a lakástakarékpénztár szavatoló tőkéjéhez.
6B2 Éves jelentés a törvényi előírások betartásáról
Az éves információkra vonatkozó jelentési kötelezettség nemcsak az auditált adatoknál áll fenn, hanem az előzetes december 31-i adatokra is. Az auditált adatok alapján összeállított adatokat az éves jelentéssel egyidejűleg kell kitölteni.
6B201 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tényszáma
Az adott év valamennyi kiutalási adatának ismeretében töltendő ki.
6B202 Szabad eszközök kihelyezésével elért tárgyévi hozam
A mindenkor rendelkezésre álló szabad eszközök kihelyezéséből származó, már befolyt hozam összegét kell beírni.
6B203 Szabad eszközök tárgyévi átlagos állománya
A tárgyév valamennyi negyedévének első napján rendelkezésre álló szabad eszközök összegének számtani átlagát kell jelenteni.
6B204 Tárgyévi kollektív kamat
Az Ltpt. 2. § (1) bekezdés 7. pontja szerint számított tárgyévi kollektív kamat tényleges értékét kell jelenteni.
6B205 Kiegyenlítési céltartalék tárgyévet megelőző év december 31-én
A tárgyévet megelőző év végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát kell szerepeltetni.
6B206 Kiegyenlítési céltartalék összege tárgyév december 31-én és aránya a megtakarításhoz
A tárgyév végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát, és annak a tárgyév december 31-i összes megtakarításhoz (betét, elszámolt betéti kamat, állami támogatás és kamatának összege) viszonyított arányát kell szerepeltetni.
6B207 A tárgyévben az MNB engedélyével felvett kölcsön
Itt az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerint a felügyeleti hatóság engedélyével a tárgyévben felvett kölcsön összegét kell jelenteni.
6B208 Az MNB engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben fizetett kamat
Az összes, a felügyeleti hatóság engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben kifizetett kamat összegét kell beírni.
6B209 A kiegyenlítési céltartalék év végi képzett összege
Ide a kiegyenlítési céltartaléknak a jogszabály előírása alapján tárgyévben képzett összegét kell beírni.
6B210 A kiegyenlítési céltartalékból felhasznált összeg
Az Ltpt. 16. § (5) bekezdése szerint felhasznált összeget kell kimutatni.
6B3 Társasházak, lakásszövetkezetek szerződései
A 6B31 soron a tárgynegyedévben, a 6B32 soron a tárgyévben az Ltpt. 6. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott lakásszövetkezetekkel, illetve társasházi közösségekkel kötött új szerződések darabszámát, állományát, illetve a hivatkozott időszak összes új szerződéseihez viszonyított arányát kell kimutatni.
6B4 Egyéb információk
6B41 Engedményezett előtakarékossági szerződések darabszáma és szerződéses összege
Itt kell az ügyfél által engedményezett előtakarékossági szerződések számát és a szerződések szerződéses összeg állományát szerepeltetni.
6B42 Engedményezett összegek összesen
Ide az ügyfél rendelkezése alapján ténylegesen engedményezett összegeknek az adott időpontra vonatkozó együttes összegét kell beírni.
6B43 Összes engedményezett összeg aránya az engedményezett szerződések szerződéses összeg összesen értékéhez
E soron a 42. sorban szerepeltetett ténylegesen engedményezett összegeknek együttes értékét kell viszonyítani a 41. sorban feltüntetett engedményezett előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódó szerződéses összegek teljes állományához.
6B44 Kiutalási összeg
Ide az Ltpt. 10. § (1) bekezdése szerinti kiutalási összeg aktuális (a beszámolás napján meglévő) értékét kell beírni.
6B45 Kiutalási összeg állománya
Itt az Ltpt. 10. § (1) bekezdése szerint számított, a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő kiutalási összeget kell szerepeltetni.
34. 6CA Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel (értéken) és 6CB Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel (darabszám)
A táblában a lakástakarékpénztárak által a működés megkezdése óta megkötött, a felügyeleti hatóság által engedélyezett termékek (módozatok) forgalmi adatai kerülnek bemutatásra.
Ezekben a táblákban a működés engedélyezése iránti eljárásban benyújtott és jóváhagyott ÁSZF-ben meghatározott jelzőszámmal vagy fantázia névvel azonosítható termékek adatait kell felsorolni.
Az egyes termékek állománya és darabszáma külön táblában, de a megfelelő oszlopok szerinti bontásban tüntetendőek fel, a működés megkezdése óta göngyölített és a jelentés időpontjáig elvégzett összesítéssel (számított kumulált értéken).
Az első táblában (6CA) az egyes szerződések állományának adatait millió forintban (három tizedes jegyig) szerepeltetni.
A termékösszetételre vonatkozó második táblában (6CB) a termékek darabszámát kell feltüntetni.
A táblák oszlopai
A Teljesítéssel lezárt szerződéseknél az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján teljesített kiutalással lezárt szerződések darabszámát és szerződéses összegét kell a b) és c) oszlopban – a meghatározott időszakok végéig realizált teljesítésnek megfelelően – részletezni.
Az összes teljesítéssel, kiutalással lezárt szerződést a d) oszlopban kell kimutatni.
A Felmondással megszűnt szerződéseknél valamelyik fél kezdeményezése alapján – az e) és f) oszlopban feltüntetett időszakokban – felmondott szerződések számát és szerződéses összegét kell kimutatni a működés megkezdésétől kezdődően kumulált értékben. Más módozatra való áttérés vagy szerződés összevonás okán megszűnt szerződéseket itt kell szerepeltetni. A szerződéses összeg csökkentése esetében itt kell feltüntetni a szerződéses összegnek azon részét, amely a csökkentéssel felmondásra került.
Az összes felmondással megszűnt szerződést a g) oszlopban kell kimutatni.
A h) és i) Érvényben lévő szerződés oszlopban azokat a megkötött lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti számát és együttes szerződéses összegét kell feltüntetni, amelyeknél az ügyfél által befizetett számlanyitási díj már beérkezett.
Az érvényben, vagy megtakarítási fázisban lévő szerződéseket meg kell bontani a kiutalás alatt lévő [h) oszlop] és a még ki nem utalható [i) oszlop] állományra. A kiutalás alatt lévő állományban azokat a szerződéseket kell szerepeltetni, amelyek kiutalása – az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján – már megkezdődött, de még nem zárult le. (Ideértve azt is, ha a hitelt nem egy összegben, hanem részletekben kell teljesíteni.)
A j) Megkötött összes szerződés oszlopban a működés kezdete óta megkötött és a már beérkezett számlanyitási díjfizetéssel alátámasztott összes (élő, felmondott, teljesítéssel lezárt) lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti darabszáma és együttes szerződéses összege szerepeltetendő.
A k) és l) oszlopban az összes tárgynegyedévi, illetve tárgyévi új szerződéseket fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy időközben lejárt vagy megszűnt termékenkénti bontásban. Másik módozatra történő áttérés és szerződés szétbontásából, illetve szerződéses összeg emeléséből eredő szerződéses-darabszám és szerződéses összeg növekedést is itt kell kimutatni.
A táblák sorai
A 6CA1 Összesen és 6CB1 Összesen db sorban a részletező sorokban szereplő összes terméket számításba kell venni.
A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes termék kimutatásra nem kerül.
35. 6DA Jelzálog-hitelintézet adatai (forintban) és 6DB Jelzálog-hitelintézet adatai EZER devizában (EURO, USD, CHF, JPY)
A táblákban a jelzálog-hitelintézetekre vonatkozó – Jht. és egyéb – jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.
A 6DB tábla ezer devizában részletezi a jelzálog-hitelintézet EUR, USD, CHF és JPY-ben nyilvántartott hiteleit, befektetéseit, a fedezeteit, a 6DA tábla millió forintban összegzi a kiemelt négy devizában, továbbá az egyéb devizákban és a forintban nyilvántartott kockázatvállalásokkal kapcsolatos adatokat.
Az adatok kitöltéséhez a jelzálog-hitelintézetek által készített és a felügyeleti hatóság által jóváhagyott fedezet nyilvántartási szabályzat az irányadó.
Ebben a táblában közölt adatoknak meg kell egyezniük a fedezet-nyilvántartási szabályzatban meghatározott forrásokkal, a hitel-, ingatlan-, értékpapír-, számviteli és jelzáloglevél-nyilvántartásokkal.
A táblák sorai
1011 Jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állománya és 1012 Kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes tőkekövetelés összegét kell szerepeltetni.
A 102 Jelzáloghitelekből eredő kamatkövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes kamatkövetelés összegét kell feltüntetni.
Az 1031, 1032 és 1033 sorban külön kell kimutatni a Jht. 5. § (1) bekezdése szerint az eredetileg a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, az önálló zálogjog vásárlások időpontjában az öt évnél hosszabb, az ötéves, valamint az öt évnél rövidebb futamidejű jelzáloghiteleknek a teljes jelzáloghitel állományhoz viszonyított arányát. Az arányt két tizedesjegy pontossággal, százalékban kell kimutatni.
A hitelállomány szerződéses futamidejének megállapításánál a futamidő kezdő napja a szerződéskötés, utolsó napja az utolsó tőketörlesztés dátuma. A hiteldöntések meghozatalakor a hitelintézetnek figyelembe kell venni a futamidőknek – a Jht.-ben – előírt arányát.
Az 1081 Állampapír a pótfedezetből és az 1082 Állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír a pótfedezetből sorban az értékpapírokat a nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.
A külön nem részletezett állományi és számított adatokat értelemszerűen a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kimutatni. Az arányszámokat két tizedesig százalékban kell feltüntetni.
Külön soron (felbontott szerződések) kell szerepeltetni azon szerződések darabszámát és az általuk érintett hitelállomány összegét, melyek valamilyen ok (elállás vagy felmondás) miatt a beszámolási időszakban megszüntetésre kerültek.
A 2. táblarészben feltüntetésre kerülő kibocsátott és forgalomban lévő jelzáloglevelek adatainál a sorok száma nem korlátozott, a 6DA kódú tábla a)-d) oszlopában kezdődő felsorolást az e)-h) oszlopban kell folytatni mindaddig, amíg az összes jelzáloglevél kimutatásra nem kerül. A 6DB kódú tábla 2. táblarészében a négy fő devizában kibocsátott egyedi jelzáloglevelek „Névértéke (még nem törlesztett)” és „Fizetendő kamat összege a futamidő végéig” adatait devizában kell kimutatni. A 6DB kódú táblában a négy fő devizában kibocsátott jelzálogleveleket az 1. táblarész oszlopaival összhangban külön oszlopokban kell jelenteni. A négy devizában fennálló jelzáloglevél állomány névérték és kamat összegeit a jelentés vonatkozási dátumának napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani és a 6DA kódú tábla 2. táblarészében devizanemenként összesített adatokkal feltüntetni, a sorozatszám mezőben a devizanem ISO kódját feltüntetve. A 6DA kódú táblában az egyéb devizákban kibocsátott egyedi jelzáloglevelek névérték és kamat összegeit MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, a jelzáloglevelek sorozatszámának feltüntetésével. A 6DA kódú táblában a forintban kibocsátott jelzáloglevelek névérték és kamat összegeit is egyedileg kell kimutatni a jelzáloglevelek sorozatszámának feltüntetésével.
A Jelzáloglevélből származó kötelezettség összesen értéke (amely a 6DA2,d és 6DA2,h cellákban szereplő részösszegek összesített értéke) tartalmazza a 6DA111 sorban szereplő %-os mutató számlálóját.
36. 6E Lakástakarékpénztár – Érvényben lévő szerződések adatai
A tábla a lakástakarékpénztár sajátos üzletágának megfelelően a módozatonkénti szerződésállomány, és a hozzátartozó kiutalási összeg fedezettség összefüggéseinek vizsgálatát – szigorúan a vonatkozási időponthoz kapcsolódóan – teszi lehetővé. Ennek a táblának a folytatása a 6F tábla, amely a hitelezés biztonságát mutatja meg.
Ebben a táblában a szerződések adatait módozatonként (szerződés típusonként) és évenként kell kimutatni, de csak a beszámolási időpontban rendelkezésre álló aktuális adatok feltüntetésével vonatkozó tárgyévről.
Visszamenőlegesen nem kell adatot szolgáltatni, csak abban az esetben, ha a működés kezdetének időpontjától kezdődően – bármely ok miatt – adatszolgáltatás nem történt, vagy az téves (igen jelentős eltérést mutató) adatokkal került teljesítésre.
A jelentésben csak a kiváltott, érvényben lévő, azaz a számlanyitási díj befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.
A tábla oszlopai
A megtakarítások módozatainak megjelölését (megnevezését) a 001 sortól kezdődően a b) oszlopban kell szerepeltetni.
A b) Módozat jelölése oszlopba a módozat megnevezését, a felügyeleti engedély és az ÁSZF szerinti termék (esetleg fantázia) nevét kell beírni.
A szerződéses állományokat külön-külön a 001 sortól kezdődően kell feltüntetni. A sorok száma folyamatos, nem korlátozott és mindaddig folytatni kell, míg az adott évhez tartozó összes termék (módozat) felsorolásra nem kerül.
Egy-egy szerződéses módozatra havonként két oszlop vonatkozik.
Az első Megtakarítás értéke oszlopban mindig a betételhelyezéssel már rendelkező, kiváltott szerződések állományát kell jelenteni havi bontásban, és csak az adott hónapban érvényben lévő – és nem kumulált – szerződéses állományt kell feltüntetni.
Ezekben a sorokban az adott módozatból az első betétbefizetést már teljesített, teljes szerződéses állomány összegét kell millió forintban, három tizedre kerekítve kimutatni.
A második A kiutalás várható időpontja oszlopban az adott módozathoz és adott hónapban megkötött állományhoz tartozó, az adott modell szerinti, a szerződés kezdetétől számított várható kiutalási időpontot kell (év és az arab számmal jelölt hónap jelöléssel) feltüntetni.
A tábla sorai
A tárgyévi tábla sorkódja 1-gyel kezdődik. A lakás-takarékpénztár visszamenőlegesen beküldött éves adata a következő 2 számozású lesz.
A megtakarítási év (beszámolás) időpontját a táblában a Megtakarítás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni. (Ez a sor független a módozat jelölésétől.)
A tábla egy évet és annak tizenkét hónapját öleli fel.
A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni, és az aktuális év táblája mindig bővül az éppen aktuális negyedév hónapjainak adataival. Az adott év adatairól – tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is – addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes adott évi szerződés valamilyen módon meg nem szűnik (Pl. A 2019. évi szerződések – tekintettel a tíz éves futamidejű szerződésekre is – legalább 2029. I. negyedévéig biztosan jelentendők).
Az adott módozatnál az első évre vonatkozó jelentést az adott évben attól a hónaptól kell kitölteni, amelyik hónapban az első megtakarított állomány (betét elhelyezés) kezdődött. A szerződés (megtakarítás) kezdete az ÁSZF-ben foglaltak alapján a számlanyitási díj befizetésének időpontja. Azokba a hónapokat jelző oszlopokba, ahol az adott módozatnál még nem történt befizetés (nincs állomány), nullát kell írni.
37. 6F Lakástakarékpénztár – Kiutalások (várható) adatai
A tábla az előrejelzés alapján elősegíti a felügyeleti hatóság engedélyével felvehető hitelek tervezhetőségét. A 6E kódú tábla folytatásaként a lakástakarékpénztárnak – az Ltpt. által megfogalmazottak szerinti – prudens működés érdekében a szabad pénzeszközök és a kiutalások állományát, fedezeti szintjét figyelni kell.
Ebben a táblában a kiutalások adatait módozatonként és évenként – szigorúan a vonatkozási időponton kívül, ahhoz kapcsolódóan – négy negyedévre előre tervezetten kell kimutatni, de csak a vonatkozási időpontban rendelkezésre álló aktuális (tényleges vagy tervezett) adatok feltüntetésével.
Visszamenőlegesen nem kell adatot jelenteni, kivéve, ha a működés kezdetének időpontjától kezdődően – bármely ok miatt – adatszolgáltatás nem történt, vagy az téves (igen jelentős eltérést mutató) adatokkal került teljesítésre.
A jelentésben csak a megtakarítás befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.
A 6F1-6F185 sor a tárgyévre, míg a 6F2-6F285 sor az előre tervezés miatt a következő évre vonatkozik.
A tábla oszlopai
A kiutalási év időpontját (a tárgyévet, illetve az azt követő évet) a táblában a Kiutalás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni.
A tábla egy évet, annak tizenkét hónapját öleli fel. A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni. Az adott év adatairól – tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is – addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes érvényben lévő (élő) szerződés kifuttatásra nem kerül.
Csak az előre tervezett négy negyedév hónapjainál kell, illetve a beszámolási negyedév utolsó hónapjára lehet a várható adatokat feltüntetni. A tárgynegyedév hónapjainál a tényleges adatokat kell szerepeltetni. Az adatokat millió forintban három tizedes jegy pontossággal kell feltüntetni.
A tábla sorai
A 6F11, 6F21 A kiutalás időpontjához kapcsolódó kiutalási összegek sorában kell – a lakástakarékpénztár által a szerződések és feltételek teljesülése alapján meghatározott – az adott, kiutalási időponthoz tartozó szerződéses kiutalási összegeket (tényleges, vagy tervezett betétkifizetés és hitelfolyósítás értékét) feltüntetni.
A 6F12, 6F22 A kiutalások fedezete a kiutalás időpontjában sorban a lakás-takarékpénztárnál rendelkezésre álló kiutalási összeget, mint az adott kiutalási időponthoz tartozó kiutalások nyitó-állományként rendelkezésre álló fedezetét szerepeltetni. Ez a fedezet a 31–34 sorban feltüntetett állományok összegének és a 4 sor értékének különbségét jelenti.
A 6F131, 6F231 Betétállomány sorban az adott kiutalási időpontban már meglévő, és számvitelileg is kimutatott, befizetett betétek, a kamatok, az állami támogatás összegét, valamint az állami támogatás kamatainak tárgynegyedév havi (tényleges, vagy tervezett) nyitó-állományát kell kimutatni.
A 6F132, 6F232 sorba az adott hónapban már befizetett Hiteltörlesztő részletek összegét kell szerepeltetni.
A 6F133, 6F233 Terv szerinti betétállomány sorba az új szerződésekből adódó, valamint a tárgynegyedév hónapjai során várható (tényleges, vagy tervezett) betét, kamat, állami támogatás, állami támogatás kamata állományok összege kerül.
A 6F134, 6F234 Egyéb sorba az olyan, egyéb állományt kell feltüntetni, amely a lakás-takarékpénztár rendelkezésére áll, és felhasználható a kiutalási összeg fedezeteként.
Itt kell szerepeltetni negatív előjellel a beszámolási időszakban fennálló az áthidaló kölcsön aktuális összegét.
A 6F14, 6F24 Előző hónapok kiutalt hitelállománya (kumulált) sorban kell kimutatni az ügyfelek részére korábban már folyósításra került hitelek összesített állományát, amely a tárgynegyedévben még nem nyújt fedezetet a kiutalásokhoz, de hiteltörlesztésként későbbi időpontban visszakerül a kiutalási állományba. Itt a hitelállomány tárgynegyedév havi (tényleges vagy tervezett) nyitó-állományát kell szerepeltetni.
Az 6F15, 6F25 Szabad eszköz (kiutalási összeg maradványa) vagy (negatív előjellel) hiteligény sorban az egyes kiutalási időpontokhoz tartozó szerződéses kiutalási összeget ki kell vonni a kiutalások fedezetéül szolgáló pénzeszközök állományából. Ez a 2 sorból kivont 1 sor eredményét (különbségét) jelenti.
A pozitív eredmény a kiutalási összeg maradványa, vagyis a szabad pénzeszköz.
Amennyiben a különbség negatív, vagyis a fedezet nem elegendő a szerződéses kiutalási összeg kifizetésére, akkor negatív előjelet ki kell tenni, és az összeg hiteligényt jelent.
A 6F16, 6F26 Az MNB engedélyével felvehető hitel sorba a hiteligény fedezetére tervezett, felveendő hitel összegét kell beírni.
A 6F17, 6F27 A kiutalások időpontjában tervezett betétállomány 40%-a sorba az adott kiutalási időpontban tervezett betétállomány negyven százalékát kell feltüntetni.
A 6F18, 6F28 sorba Kiegészítő adatok kerülnek. Az 6F181, 6F281 Betétfizetéstől eltelt három hónap óta befizetés nem történt sorban azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése megtörtént és a megtakarítás is már megkezdődött, de a számlára az utolsó befizetéstől számítottan három hónapja újabb befizetés nem történt.
A 6F182, 6F282 A megtakarítási idő még nem kezdődött meg sorba azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése már legalább három hónapja megtörtént, de a megtakarítási idő még nem kezdődött meg.
A 6F183, 6F283 Kumulált kiutalási összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződések kiutalásainak összegét kell szerepeltetni.
A 6F184, 6F284 Kumulált szerződéses összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződésekösszege tüntetendő fel.
A 6F185, 6F285 Kumulált kiutalások aránya a teljesítéssel lezárt kumulált szerződésekhez sorba két tizedes pontossággal a 83 és 84 sor hányadosaként kiszámított értéket százalékos formában két tizedes pontossággal kell feltüntetni, amely kifejezi, hogy a működés megkezdése óta kiutalt összegek hogyan aránylanak a teljesítéssel lezárt szerződésekhez.
38. 6GA Központi értéktár – Mérlegadatok részletezése
A központi értéktárnak mint befektetési szolgáltató tevékenységet végző, illetve kereskedési könyvet vezető hitelintézetnek az ilyen irányú adatszolgáltatását a külön jogszabályban meghatározott módon kell teljesíteni.
Az elszámolóházi tevékenységet folytató szervezet eszköz és forrás tételeire vonatkozó mérlegadatok kitöltése alapjaiban megegyezik a hitelintézetekre vonatkozó számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér az általánostól a speciális tartalom miatt, amelyet ebben a táblában kell részletezni.
A mérlegben szereplő tételeket a könyv szerinti nettó értéken (az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken) kell kimutatni.
A mérlegtételeknek a táblában való kimutatása az alkalmazott számviteli előírásoknak megfelelően történik, amelyeknél külön ki kell emelni a likviditással kapcsolatos adatokat.
Az egyes eszköztételeket a következők szerint kell részletezni.
A tábla sorai
A 6GA11 Pénzeszközök, valamint a 6GA12 Értékpapírok sorok részletező soraiban külön kell feltüntetni a likviditási tartalékhoz sorolt, illetve a nem oda sorolt eszközök értékét.
6GA13 Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések
Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokon kimutatott elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések értékét.
6GA131 Tőzsdével szembeni követelés
A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést.
6GA132 Tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelés
Ezen a soron kell kimutatni az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató – árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás – fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, a központi értéktár által történő teljesítés (helytállás) összegében fennálló követelést, és az elszámolóházi tevékenység keretében az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket.
6GA133 Árkülönbözet miatti követelés
Az árkülönbözet miatti követelésként kell kimutatni – és a könyvviteli nyilvántartásokban az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni – a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget.
6GA134 Értéktári szolgáltatásból adódó követelés
Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, továbbá egyéb – a felügyeleti hatóság által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített – szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelés összegét.
6GA135 Kölcsön követelés
Kölcsönkövetelésként kell kimutatni az elszámolóházi tevékenység során, a befektetési szolgáltatóknak nyújtott pénzkölcsön összegét.
6GA14 Egyéb követelések összesen
Ezen a soron kell feltüntetni a részletező sorokba nem tartozó elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó egyéb követelések értékét.
A 6GA141 soron kell kiemelni a likviditási tartalékhoz tartozó, hitelintézettel kötött felmondhatóságban nem korlátozott repóügylet keretében repóba vett értékpapírok értékét.
6GA21 Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek
Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokon kimutatott elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek értékét.
6GA211 Tőzsdével szembeni kötelezettség
A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat.
6GA212 Tőzsdeforgalmi számla kötelezettség
Ezen a soron kell kimutatni befektetési szolgáltatókkal szembeni tőzsdeforgalmi számla kötelezettségként a befektetési szolgáltatók által – az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek teljesítése érdekében – a részükre megnyitott tőzsdeforgalmi számlára a központi értéktárhoz átutalt pénzösszeget.
6GA213 Árkülönbözet miatti kötelezettség
Árkülönbözet miatti kötelezettségként kell kimutatni a határidős ügyletek napi elszámolóára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató által – a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből – a központi értéktárnak befizetett pénzösszeget.
6GA214 Befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettség
A befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügyletek nemteljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából – a tőzsdei szabályzatok alapján – létrehozott, a központi értéktár által kezelt – közös pénzeszköz címén a központi értéktárnak átutalt – pénzösszeget, illetve tőzsdeforgalmi számlájukról teljesített befizetéseket.
6GA215 Saját számlára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatti kötelezettségek
A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségként kell kimutatni a központi értéktár által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatt fennálló kötelezettségek összegét.
6GA216 Értéktári szolgáltatásból adódó kötelezettség
Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, továbbá egyéb – a felügyeleti hatóság által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített – szolgáltatásokért felszámított díjak miatti kötelezettség összegét.
39. 6GB Központi értéktár – Bevételi adatok részletezése
A tábla a központi értéktár összes (és speciális) bevételét a Tpt. 335. és 336. §-ában meghatározott tevékenységi bontásban mutatja be.
A tábla sorai
A 6GB1 Értéktári és elszámolóházi bevételek, valamint a 6GB2 Pénzügyi szolgáltatási tevékenység bevételei együttes összege megegyezik az SF02 Eredménykimutatás tábla bevételei fősorainak összegével.
A 6GB11 Értéktári bevételek sor összege központi értéktári és általános értéktári bevételekből tevődik össze.
A 6GB111 Központi értéktári bevételeken belül a jelentés három tevékenységet különít el külön tételként.
A 6GB1111 Központi értékpapír nyilvántartás és értékpapírkód-kiadás bevételei közé a Tpt. 5. § (1) bekezdés 79. pontjában meghatározott tevékenységhez, valamint az értékpapírkód-kiadási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket kell feltüntetni.
A 6GB1112 Dematerializált értékpapír-előállítás, -törlés és nyilvántartás bevételei között azokat a – dematerializált értékpapírokkal kapcsolatos – bevételeket kell kimutatni, amelyek nem a központi értéktár kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeihez kapcsolhatók. Ilyen bevételnek minősül alapvetően a dematerializált értékpapír keletkeztetésével, törlésével, nyomdai úton előállított értékpapír átalakításával kapcsolatos szolgáltatás bevétele.
A 6GB1113 Másodlagos értékpapír kiállításának bevételei között kell kimutatni a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat, valamint a külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása során keletkezett bevételeket is.
A 6GB112 Általános értéktári bevételek között kell kimutatni a központi értéktár által a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek bevételeit, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén a származtatott ügyletek adatainak a kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos tevékenységből, valamint az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetéséből származó bevételeket. Az átalánydíjas értéktári bevételek között azoknak az általános értéktári tevékenységeknek a bevételeit kell kimutatni, amelyek nem bonthatók meg egyértelműen az egyes kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek között.
A 6GB12 Elszámolóházi bevételek sor a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásának, valamint a deviza-nyilvántartáshoz kapcsolódó, illetve az egyéb (a fentiekhez egyértelműen nem sorolható szolgáltatás) bevételeinek összegét tartalmazza.
A 6GB121 Tőzsdei ügyletek elszámolásának bevételeit meg kell bontani aszerint, hogy azok belföldi (6GB1211 sor) vagy külföldi (6GB1212 sor) tőzsdéken kötött ügyletekből származnak. A belföldi tőzsdéken kötött ügyletek esetében további bontásban jelennek meg az azonnali és a származtatott, valamint ezeken belül az értéktőzsdei és az árutőzsdei ügyletek elszámolásából származó bevételek.
Külön a 6GB122-6GB124 soron kell szerepeltetni a Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásának, a Devizanyilvántartási szolgáltatás, mint a deviza alapon végzett számlavezetéshez kapcsolódó, valamint az Egyéb elszámolóházi szolgáltatások bevételeit.
A 6GB13 Részvénykönyvvezetési bevételek között a megbízás alapján végzett tevékenység bevételeit kell kimutatni.
A 6GB14 Egyéb, központi értéktári, elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységek bevételei között a fenti tevékenységek egyikébe sem sorolható bevételeket kell számszerűsíteni.
A 6GB2 Pénzügyi szolgáltatási tevékenység bevételei között a hitel- és pénzkölcsön nyújtásának, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásoknak a bevételeit kell kimutatni.
40. 7C Tájékoztató adatok
A tábla sorai
7C1 Hitelekhez kapcsolódó tájékoztató adatok
7C11 Lakáscélú hitelállomány (hitelcél szerint)
A részletező sorokban értelemszerűen kell kimutatni könyv szerinti bruttó és nettó értéken a lakáscélú hitelállományt, valamint darabszámát.
A hitelek db számánál, ha egy ingatlannak több hitelszerződése van, vagyis többféle finanszírozást rendeltek hozzá, akkor a szerződések darabszámát kell megadni.
A hitelcél szerinti bontáshoz nemcsak az új, illetve használt lakás (ház) vásárlás és építés tartozik, hanem minden más lakás célú ingatlan finanszírozást is (házrész, telek, stb.) figyelembe kell venni.
A 7C2 Hitelekhez és betétekhez kapcsolódó tájékoztató adatok szakasz a mérleg eszköz- és forrásoldalát befolyásoló fő hitelintézeti tevékenységek, a hitelezés és betétgyűjtés során a hitelintézettel üzleti kapcsolatba kerülő természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet ügyfelek számát tartalmazza, a pénzügyi intézmények kivételével. Az adatszolgáltatás alapján értékelhetővé válik a hitelportfolió és a betétállomány átlagos nagysága, granularitása.
7C21 Hitelezett ügyfelek száma (fő)
A sor az SF0101 kódú tábla SF0101090, SF0101096, SF0101130, SF0101144, SF0101183 és SF0101373 Hitelek sorában kimutatott hitelállományhoz – kivéve a belföldi és külföldi hitelintézeteknek és egyéb pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállományt – kapcsolódó összesített ügyfélszámot tartalmazza. Külön soron kell megjeleníteni a lakossági ügyfelek számát, majd ebből kiemelve a jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek számát.
7C22 Ügyfélbetétesek száma (fő)
A részletező sorokban kell kimutatni az SF0102 Felügyeleti mérleg – Kötelezettségek SF0102040, SF0102080, SF0102120, SF0102291 Betétek sorában szereplő betétállományhoz – kivéve a monetáris pénzügyi intézményektől származó betétállományt – kapcsolódóan a hitelintézetnél betétet elhelyező vagy folyószámlát vezető ügyfelek számát összesen. Külön soron jelenik meg a lakossági betétesek száma. A táblában a lakossági betétállományból kiemelten kell részletezni a lakossági lekötött betétek negyedév végi állományát és a betételhelyezők darabszámát a betét típusa szerinti megbontásban. Külön sorban kell megjelentetni a lakáscélú betéteket. Az anonim betétek állományát a megfelelő sorban, darabszám megjelölése nélkül kell szerepeltetni, mivel az azokra vonatkozó adatokat a 4E Egyes betétek és letétek azonosítása című tábla tartalmazza.
7C3 Egyéb tájékoztató adatok
7C31 Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)
Ebbe a sorba – az adott negyedévre vonatkozó – átlagos statisztikai állományi létszámnak egyszerű számtani átlagát kell feltüntetni. Az átlagos állományi létszámot a KSH előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett szervezet tevékenységében résztvevők száma alapján kell megállapítani.
7C32 Hálózati egységek száma
Itt a hitelintézethez tartozó összes hálózati egység számát fel kell tüntetni az elnevezéstől függetlenül [pl. bármilyen elnevezésű fiók, kirendeltség, iroda, képviselet (külföld is), területi igazgatóság, megyei központ]. Azon hálózati egységek számát kell megadni, ahol az ügyfelek számára pénzügyi szolgáltatás nyújtása történik.
7C331 Napi átlagos Giro forgalom darabszáma
Itt a Giro elszámolásforgalomba kerülő tételek napi átlagos darabszámát (a kimenő és a bejövő tételek és üzenetek együttes darabszámának átlagát) kell feltüntetni.
7C332 Napi átlagos VIBER forgalom darabszáma
Itt a VIBER-ben indított tételek napi átlagos darabszámát kell feltüntetni.
7C34 Napi átlagos Swift forgalom darabszáma
Ide a Swift rendszeren keresztül forgalmazott tételek (üzenetek) napi átlagos darabszámát (kimenő és bejövő összes tételszám átlagát) kell beírni.
41. 7F Projektfinanszírozási hitelek
A jelentést a hitelintézetek projektfinanszírozási tevékenysége nagyságrendjének felméréséhez – ezen belül az ingatlanpiaci kitettség alaposabb megítéléséhez – szükséges kitölteni, a megadott szektorbontásban.
A tábla a pénzügyi vállalatokon kívüli bel- és külföldieknek nyújtott projektfinanszírozási hitelekre vonatkozó adatokat tartalmazza. A táblában a belföldieknek nyújtott hitelek állományi, folyósítás és egyéb adatai ingatlancél és ingatlantípus bontásban, míg a külföldieknek nyújtott hitelek adatai hasonló oszlopbontásban, de összesítve jelennek meg, a 7F12 Külföldieknek nyújtott hitelállomány összesen sorból kiemelt sorokon szerepeltetve az ingatlanfejlesztési és ingatlanvásárlási hitelek adatait.
A tábla oszlopai
A tábla a)-l) oszlopában a tárgyidőszak utolsó napján fennálló állomány bruttó és nettó könyv szerinti értékét, a le nem hívott hitelkeret összegét kell kimutatni. Az m1) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló, hátralékkal nem rendelkező szerződésekből az eredeti (nem átstrukturált vagy újratárgyalt) szerződés szerinti bruttó állományt kell kimutatni.
Az m2) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló szerződésekből a hátralékkal nem rendelkező átstrukturált és újratárgyalt szerződések összegeit összesítve kell kimutatni.
Az n)-q) oszlopban, a hátralékkal rendelkező nem átstrukturált hitelek a szerződés legrégebbi hátraléka szerinti késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján, sávonkénti bontásban jelennek meg.
Az r)-u) oszlopban a hátralékos átstrukturált szerződéseket kell a legrégebbi hátralék szerinti bontásban szerepeltetni.
A projektfinaszírozási hitelek első részére vonatkozóan tájékoztató adatokat kell szerepeltetni a bel- és külföldi ingatlanfejlesztési és ingatlanvásárlási hitelekhez kapcsolódóan.
A Projektfinanszírozási hitelek tábla oszlopainak második, „Egyéb tájékoztató adatok” részében kell feltüntetni a tárgynegyedévi folyósítás összegét, forintban, euróban, valamint egyéb devizában nyújtott bontásban. Követelés-vásárlás esetén a megvásárolt követelés vásárlási (mérlegben szereplő) értékét folyósításként kell jelenteni.
Egyéb tájékoztató adatként a projekthitelekből külön oszlopokban kell feltüntetni az ingatlan fedezettel biztosított állomány és a szindikált állomány tárgyidőszak végén fennálló nettó könyv szerinti értékét és a még le nem hívott hitelkeret összegét. Ingatlannal fedezett hitelnek tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben lakó-, illetve kereskedelmi ingatlan fedezet áll, függetlenül annak hitelfedezeti arányától.
A szindikált állomány oszlopokban be kell mutatni a szindikátus tagjaként az engedélyezett hitel állományából a már folyósított hitelek könyv szerinti értékét, valamint a nem folyósított hitelek összegét.
A Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti kockázatvállalás – Eszközök (könyv szerinti érték), és Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti mérlegen kívüli kötelezettségvállalás – (nyilvántartási érték) oszlopban szerepeltetni kell azokat a hiteleket, amelyek projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti kockázatvállalást jelentenek, de nem kimondott projekthitelek (így a mérlegtételek közül a projekthitelhez kapcsolódó, halasztott fizetéssel vállalt követelést, vagy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások közül a projekthitelhez kapcsolódó garanciát, kezességvállalást, lejegyzett kötvényt stb.).
A tábla sorai
A 7F11 Belföldieknek nyújtott hitelállomány összesen sorban a pénzügyi vállalatokon (C, D, E, F szektor) kívüli intézmények számára történt kihelyezésekre vonatkozóan kell adatokat szolgáltatni. Az adatszolgáltatás részletesen tartalmazza a tárgyidőszak végén fennálló hitelállomány összegét bruttó könyv szerinti értéken, könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) értéken, valamint itt jelenik meg a még le nem hívott hitelkeretet is nyilvántartási értéken.
A 7F111 Ingatlanfejlesztési hitelek között kell feltüntetni ingatlantípusonkénti bontásban azokat az ügyleteket, amelyekben a bank új létesítmény építését, már meglévő létesítmény építési, műszaki, technológiai szempontból teljes mértékben különálló új részegységének létrehozását finanszírozza, és a hitel megtérülése az ingatlanhoz kapcsolódó jövőbeli cash-flow. Azaz minden olyan ingatlan fejlesztésének a finanszírozása idetartozik, ahol a közvetlen felhasználó és az építtető, fejlesztő személye nem azonos és, amelyeket részben vagy egészben eladásra vagy bérbeadásra szánt ingatlanok építésére, fejlesztésére jelzáloggal, egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül nyújtott a hitelintézet.
A 7F112 Ingatlanvásárlási hitelek: az előző hiteltípustól annyiban térnek el, hogy ebben az esetben a bank új létesítmény vásárlását finanszírozza és a közvetlen felhasználó és vevő személye nem azonos.
A 7F113-7F117 sorban kell szerepeltetni az energiaszektor fejlesztésére, a közlekedés, szállítás (autópálya építés, útépítés, vasúti szállítás, légi szállítás) fejlesztésére, a közműfejlesztésre, a közműfejlesztésnek nem minősülő környezetvédelmi célú, valamint a telekommunikációs fejlesztésre nyújtott hiteleket. A hitelek besorolását a finaszírozott tevékenység és az ingatlan típus figyelembevételével kell elvégezni.
A 7F118 sorban kell feltüntetni minden, az előzőekben nem nevesített projektfinanszírozási hitelt.
A 7F12 Külföldieknek nyújtott hitelállomány összesen sora tartalmazza a tárgyidőszak végén fennálló hitelállomány összegét a szerződés szerinti (nyilvántartási) értéken, könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) értéken, valamint itt kell szerepeltetni a még le nem hívott hitelkereteket.
A hitelfelvevői kör a külföld esetében is a pénzügyi vállalatokon kívüli intézmények köre.
A 7F12 sorból kiemelve, „ebből” tételként kell szerepeltetni a 7F121 Ingatlanfejlesztési hitelek, valamint a 7F122 Ingatlanvásárlási hitelek összegét.
A Tájékoztató adatok a bel- és külföldi ingatlanfejlesztési, ingatlanvásárlási hitelekhez kapcsolódóan részben kell szerepeltetni az ingatlanfejlesztési és ingatlanvásárlási hitelekhez kapcsolódó speciális hitelkonstrukciókat.
A 7F13 sorban a Cash flow-t nem termelő konstrukciókat (telek jellegű és befejezetlen építés alatt álló konstrukciók) kell kimutatni.
A „cash flow-t nem termelő konstrukció" a projektfinanszírozási hitel státuszbeli megkülönböztetésének és folyamatosan felülvizsgálandó (dinamikus) sornak minősül. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adatszolgáltatás vonatkozási időszakában a projektfinanszírozási hitellel finanszírozott befektetés még nem fejeződött be, és aktuális státusza szerint jövedelmet nem termel,a hitelintézetnek a kockázatvállalás megítélésénél fokozott mértékben kell támaszkodnia a gazdasági elemzéssel számszerűsített adatokra. Amikor a befektetés befejeződik, a projekt cash-flow-t termelővé válik (akár értékesítésből megtérül, akár bérbe adják, akár egyéb módon hasznosítják pl. az ingatlant) és a hitel kikerül ebből a kockázatos körből.
A 7F14 sorban a speciális törlesztési konstrukciójú hitelek adatait kell jelenteni, ebből a kiemelt soron a balloon és bulett típusú konstrukciókat.
A 7F141 és 7F241 sorban az összes balloon vagy bullet törlesztésű vállalati hitelállományból csak a projektfinaszírozási hitelek közé tartozó balloon, bullet vállalati hiteleket kell jelenteni.
A kitöltési előírások nem tartalmaznak a hitelintézetre egységes törlesztési előírásokat a ballon és a bullet típusú hitelekre vonatkozóan, mivel a hitelintézet kockázati étvágyától függ, hogy milyen tőketörlesztési ütemezés jelent számára a belső szabályzatai szerint jelentősnek minősíthető kockázatot. A felügyeleti jelentés iránymutatása szerint
•    a balloon payment konstrukcióba azok az ügyletek sorolandók, ahol a tőketörlesztés 60%-a vagy annál nagyobb arányú része a futamidő végén vagy a futamidő utolsó szakaszában esedékes, a futamidő alatt a kamatok és díjak ütemezett fizetése történik;
•    a bullet típusú finanszírozás esetén a futamidő alatt a kamatok és díjak megfizetése történik, míg a futamidő végén történő egyösszegű tőketörlesztésre kerül sor (100% balloon).
A türelmi idő a balloon vagy bullet fogalommal nincs közvetlen kapcsolatban. A konstrukciókra a türelmi időszak szerződéses rögzítése nem jellemző, eltérően a normál törlesztésű hitelekétől.
42. 7G Önálló zálogjog adatai
Az önálló zálogjog alkalmazásával kapcsolatos tevékenységre vonatkozó információszolgáltatás.
Az önálló zálogjogról a Ptk. rendelkezik.
A tábla sorai
A 7G11-7G32 sorig az adatokat a negyedév végén fennálló állományoknak megfelelően kell kimutatni.
A 7G11 sorban a hitelintézet eszközei között vagyoni értékű jogként szereplő önálló zálogjogokat kell szerepeltetni.
A 7G111-7G113 sorban az önálló zálogjogból származó vagyoni értékű jogokat a keletkezés alapján kell megbontani.
Az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítésénél a Jht. 8. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Az önálló jelzálogjog más személy részére történő értékesítésénél a halasztott fizetésre vonatkozó általános szabályok az irányadók.
A 7G121 sorban a jelzálog-hitelintézetnél az önálló jelzálogjog megvásárlása és egyidejű halasztott fizetéssel való viszonteladása miatti éven túli követeléseket kell feltüntetni. Éven túli követelésnek kell minősíteni ebből a szempontból az adott évben esedékes részt is. E sorban csak a jelzálog-hitelintézetek tüntethetnek fel adatot.
A 7G122 sorban az önálló jelzálogjog más személy részére, halasztott fizetéssel történő értékesítése miatti fennálló követelés könyv szerinti értékét kell szerepeltetni.
A 7G21 sorban a hitelintézetnél az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítése és egyidejű halasztott fizetéssel való visszavásárlása miatti a jelzálog-hitelintézettel szemben éven túli tartozások összegét kell szerepeltetni. E szempontból éven túli tartozásnak minősülnek az adott évben megfizetendő tartozások is.
A 7G22 sorban a vagyoni értékű önálló zálogjogok halasztott fizetéssel történő megvásárlása miatt fennálló kötelezettségeket kell szerepeltetni.
A Ptk. értelmében az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett a nyilvántartásba történő bejegyzéssel – követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megállapodásával átváltoztatható.
Ha az önálló zálogjog követelés biztosítékául szolgál, a zálogjogból való kielégítés mértéke – azaz a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai – független a követeléstől, és a zálogkötelezettel való elszámolási kötelezettséget a biztosítéki szerződésnek kell tartalmaznia. (A követelést biztosító zálogjognál a kielégítés mértéke a követeléssel együtt mozog.) A követelést biztosító önálló zálogjogot a zálogszerződésben meghatározott összeg és járulékai erejéig a „0”-ás számlaosztályban kell nyilvántartani.
A 7G31 sorban az önálló zálogjoggal kiváltott követeléseknél a nyilvántartások alapján azoknak a követeléseknek az összértékét kell szerepeltetni, amelyek helyébe a vagyoni értékek közé kerülő önálló zálogjogok léptek. A követelés értékét a követelést önálló zálogjoggá átalakító szerződésben szereplő meghatározott érték alapján kell kimutatni.
A 7G32 sorban a fedezetként szereplő önálló zálogjogoknak a zálogszerződésben meghatározott, a járulékok nélküli összegét kell szerepeltetni.
A 7G321 sorban a jelzálog-hitelintézetnek értékesített, és egyidejűleg halasztott fizetéssel visszavásárolt önálló jelzálogjogokat kell szerepeltetni.
A 7G322 sorban a hitelintézetnél fedezetként szereplő, és nem értékesített önálló jelzálogjogok összértékét kell bemutatni.
A 7G33 sorban az év eleje óta értékesített önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni. A jelzálog-hitelintézeti halasztott fizetésű és visszavásárlásos ügylet keretében értékesített önálló zálogjogok értéke e sorban nem szerepelhet.
A 7G34 sorban az év eleje óta követelést biztosító zálogjoggá átalakított önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni.
43. 7I A hitelintézet konzorciális hitelezési tevékenységének adatai
(Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet által kitöltendő tábla.)
A tábla a hitelintézetek konzorciális hitelezési tevékenységéről nyújt információt. Ebben a táblában kell jelenteni azon kitettségeket, amelyeket a hitelintézet konzorcium keretében helyezett ki (a másodlagos forgalmazásban vásároltat is) vagy konzorcium tagjaként nyújtott.
A tábla oszlopai
Az oszlopokban kell értelemszerűen az ügyfél nevét, törzsszámát, a konzorcium vezetőt, a konzorcium tagokat, a konzorciális hitel teljes összegét, adatszolgáltatóra eső összegét, a szerződéskötés időpontját, a hitel lejáratát, a vonatkozási időszak végén az adatszolgáltató felé fennálló tartozás összegét, értékvesztéssel csökkentett nettó értékét, a le nem hívott összeget és a hitel devizanemét megjeleníteni. A tábla oszlopaiban – az adott oszlopra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – az oszlop megnevezése szerinti devizaösszegeknek a beszámolás napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számított forintértékét kell feltüntetni millió forintban, az adatszolgáltatás általános kerekítési szabályainak megfelelően.
A c) Konzorcium vezető oszlopban a jelentő hitelintézet, mint konzorciumvezető nevét a külön sorokon megjelenítendő konzorciumtagoknál fel kell tüntetni és az állományi adatokat tartalmazó oszlopokban a konzorciumtagokra eső részt kell jelenteni. A konzorciális hitel teljes összegét [e) oszlop] az adott csoporton belül csak egyszer kell feltüntetni, a csoport első sorában.
Ha a jelentő hitelintézet konzorcium tagként vesz részt egy konzorciumban, csak a konzorciumvezető nevét kell jelenteni a c) oszlopban, a konzorcium egyéb tagjainak nevét nem kell megadni.
A d) Konzorcium tagok oszlopot kizárólag akkor kell kitölteni, ha az adatszolgáltató maga a konzorciumvezető.
Az e) Konzorciális hitel teljes összege oszlopban a konzorciális hitelszerződés megkötésekor az eredeti szerződésben szerepelő bruttó devizaértéknek megfelelő forintértéket kell kimutatni. Ha a szerződésen belül több devizában történik lehívás, a különböző devizanemekben fennálló állományokat külön soron kell jelenteni.
Az f) A konzorciális hitel hitelintézetre eső összege oszlopban a szerződés szerint a jelentő hitelintézetre eső rész (az általa nyújtott hitel) devizaösszegének forintértékét kell kimutatni.
A h) A hitel lejárata oszlopban a hitel eredeti lejárati dátumát kell feltüntetni. A felmondott konzorciális hitelek esetében a felmondás dátumát kell megadni, amikor a hitel lejárttá és azonnal esedékessé válik.
A i) A vonatkozási idő végén a hitelintézet felé fennálló tartozás bruttó összege oszlopban a kitettség tőkerészét (lejárt és elhatárolt kamatok nélkül) kell feltüntetni.
Az m) A hitel devizaneme oszlopban a hitel nyilvántartás szerinti devizanemét kell megadni, amelyben az árfolyamkockázat fennáll. A keret és a lehívás devizaneme eltérhet egymástól. Ha az i) oszlopban szereplő, lehívott konzorciális hitel több devizában áll fenn, és ez eltér az eredeti szerződés (hitelkeret) szerinti devizanemtől vagy a k) oszlopban kimutatott, le nem hívott hitelkeret devizanemétől, az eredeti szerződés, illetve a le nem hívott hitelkeret értékét a megfelelő devizanem kódjával ellátva az adott ügyfélhez kapcsolódóan, külön soron kell kimutatni.
Ha lehívási devizanemenként kell felsorolni az ügyleteket, akkor az azonos szerződéshez kapcsolódó ügyletek hitelszerződéshez kapcsolódó információi (pl. teljes hitel összeg vagy a le nem hívott keret, céltartalék) megegyeznek. Ekkor az adott csoporton belül csak egyszer, a csoport első sorában kell feltüntetni az azonos szerződéshez kapcsolódó ügyletek hitelszerződéshez kapcsolódó információit.
A tábla sorai
A 7I0 fősorban és alábontó soraiban a konzorciális hitelnyújtásban érintett legnagyobb ügyfelek 50 legnagyobb konzorciális hitelének szerződés szerinti összege és a fennálló tartozások összegei jelennek meg, amelyeket a hitelintézet különböző konzorciumokon keresztül, különböző hiteltípusokban, lejáratokra és devizanemekben nyújtott az ügyfeleknek. Az értékeket devizanemtől függetlenül millió forintban kell megjeleníteni. A hitelnyújtásban érintett legnagyobb ügyfelek 50 legnagyobb konzorciális hitelét a fennálló konzorciális hitel tartozás alapján kell sorrendbe rendezni.
Ha egy ügyfélnek különböző konzorciumokon keresztül, különböző hiteltípusokban, lejáratokra és devizanemekben nyújtott a hitelintézet, ezeket a hiteleket ügyletenként, azaz tételesen fel kell sorolni a 7I101-7I199 alábontó sorban.
44. 7J A hitelintézet kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenysége
(Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet által kitöltendő tábla.)
A tábla a hitelintézetnek a zálogház mint kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenységét mutatja be.
Az a) Zálogház neve és b) Zálogház törzsszáma oszlopban a kiemelt közvetítő teljes nevét és adószámának első nyolc számjegyét kell feltüntetni. Amennyiben a kiemelt közvetítő több zálogfiókot üzemeltet, a közvetítő által működtetett zálogfiókok záloghitelállományait összesítve egy soron kell megjeleníteni.
A c) MNB által engedélyezett záloghitelezési limit oszlopban a mindenkor aktuális szavatoló tőke alapján számított keretösszeget (limitet) kell feltüntetni.
A d) Fennálló zálogkövetelés a tárgynegyedév végén oszlopban az ügyfelekkel (a továbbiakban: zálogadós) szemben a tárgyidőszak végén fennálló záloghitel futamidő végén esedékes tőke- és ügyleti kamat összeget kell kimutatni. Abban az esetben, ha a zálogkövetelés már lejárt, de a türelmi idő végét nem érte el, az oszlopban a zálogkövetelésnek a késedelmi kamattal növelt összegét kell kimutatni.
Az e)-h) Zálogkövetelés biztosítéka oszlopban a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységhez a függő kiemelt közvetítőtől a hitelintézet által biztosítékként bevont fedezeteket kell szerepeltetni [lásd: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a hitelintézetek által függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete mellett történő pénzkölcsön-nyújtásról szóló 8/2012. (VII. 11.) ajánlása 4.4. A kiemelt közvetítő által felajánlott biztosítékok pontját].
Az i) Fennálló zálogkövetelésekből lejárt zálogkövetelések a türelmi idő végéig oszlopban a d) oszlopban kimutatott teljes állományból kiemelten a zálogadósokkal szemben a tárgyidőszak végén fennálló, lejárt, de még a türelmi időn belüli záloghitel-követeléseket kell jelenteni.
Abban az esetben, ha a zálogadós a türelmi idő végéig nem rendezi tartozását, a zálogtárgyak feletti tulajdonjog ellenében a zálogház a zálogadós tartozását átvállalja.
A j) Kényszerértékesítési szakaszban a zálogházzal szembeni követelések – a türelmi idő végétől az elszámolásig oszlopban a hitelintézetnek a zálogházakkal szemben fennálló azon jogos követeléseit kell megjeleníteni, amelyeket a hitelintézet tartozásátvállalása alapján zálogadóssá vált zálogház felé már leszámlázott, de az ellenérték még nem folyt be.
A k) Kényszerértékesítési szakaszban a zálogházzal szembeni követelések – ki nem egyenlített követelések oszlopban azon záloghitelek összegét kell kimutatni, amelyeknél a hitelintézet által kiszámlázott ellenértéket a zálogház a megbízási szerződésben előírt határidőig nem teljesítette.
Az l) A zálogházzal szemben fennálló egyéb követelések összege oszlopban a zálogházzal szemben fennálló, de a zálogtevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó valamennyi egyéb kockázatvállalást kell jelenteni, függetlenül azok fajtájától vagy lejáratától.
A tábla sorai
A kiemelt közvetítőket tételesen fel kell sorolni a tábla 7J101-7J199 alábontó sorban.
45. 8PBF Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek
A táblában az ügyfelektől kockázataik fedezetére kapott fedezetek, biztosítékok teljes fedezeti értékét a fedezett kitettség értékéig kell bemutatni.
A tábla oszlopai
A tábla a) Teljes nyilvántartási érték oszlopában az ügyfelektől kapott biztosítékokat a jogszabálynak, illetve a hitelintézet belső fedezeti szabályzatának megfelelően kell az aktuális számviteli nyilvántartási értéken jelenteni.
A b) Piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke oszlopban kimutatandó érték alapja a biztosíték piaci értéke, vagy a piaci értékítéletet jellemző értéke, ennek hiányában a nyilvántartási érték, amelyet a hitelintézet belső fedezetértékelési szabályzatában rögzített szempontok (mobilizálhatóság, hozzáférhetőség, értékállandóság, a biztosítékot nyújtó fél gazdasági helyzete, egyéb) alapján korrigálhat a hitelintézet. Az így meghatározott érték a biztosítéki érték.
A c) Mérlegen belüli kintlévőségre elismerhető fedezet oszlopban a fedezetként nyújtott biztosítékokat az ügyféllel szemben fennálló mérlegen belüli kintlévőség bruttó értékéig kell kimutatni. A mérlegen belüli követelés bruttó értéke a tőkét, az esedékes, de ki nem fizetett, az elhatárolt, a tőkésített kamatokat, kamat jellegű tételeket tartalmazza. Ebben az oszlopban a fedezethez kapcsolódó mérlegen kívüli kötelezettségek (így például a hitelintézet által nyújtott hitelkeret ügyfél által nem lehívott része) nem vehetők számításba.
A tábla sorai
A tábla első részében a biztosítékokat a hitelintézet fedezeti szabályzata szerinti tartalommal kell kimutatni.
A tábla második részében a hitelintézet egyes kiemelt jelentőségű mérlegen kívüli tételeit kell kimutatni.
8PBF1 Fedezetek, Biztosítékok
Azoknál a fedezeteknél, amelyeket jogszabály vagy szerződés alapján nem lehet teljes egészében, egyszerre bevonni a követelés rendezésébe, a beszámolási időszakban rendelkezésre álló fedezetből csak az egy összegben (pl. munkabérből való levonhatóság erejéig) teljesíthető részt lehet figyelembe venni.
8PBF11 Kapott garanciák, ellengaranciák
A 8PBF111 Központi költségvetés garanciái sorban a Magyar Állam nevében, a Központi Költségvetés terhére, az Áht-ben előírt feltételekkel, jogszabályi vagy szerződéses alapon vállalt állami garanciákat és viszontgaranciákat, egyedi állami garanciákat és viszontgaranciákat kell feltüntetni. A tábla nem tartalmazza az államtól a hitelintézet forrásai után kapott garanciákat, amelyek a hitelezőknek nyújtanak biztosítékot, továbbá az árfolyam-fedezeti megállapodásokból eredő árfolyamgaranciákat.
A 8PBF112 Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái sorban kell szerepeltetni az egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek által jogszabályban biztosított vagy szerződésben vállalt garanciákat, illetve készfizető kezességet. Itt kell feltüntetni az MFB és Eximbank által nyújtott garanciákat az állami készfizető kezességvállalás, viszontgarancia erejéig.
A 8PBF113 Bankgaranciák között a más hitelintézettől kapott garanciákat, viszontgaranciákat kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a 8PBF112 soron kiemelthitelintézetek saját kockázatra nyújtott bankgaranciáját, amelyet állami viszontgarancia, kezesség nem fedez.
A bankgaranciák között kell kimutatni az olyan leszámítolt váltót, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt (lásd Értékpapír forgatmány).
A 8PBF1141 Alapok által nyújtott garanciavállalások államilag viszontgarantált része sorban szerepelnek az alapok és egyéb, alapszerűen működő intézmények – pl. a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a kockázati tőkealapok és egyéb alapok garanciavállalásai az állami kezességvállalás, viszontgarancia erejéig.
A 8PBF1142 Alapok által nyújtott, államilag nem viszontgarantált garanciavállalások sorban az előző sorban szereplő garanciák állam által nem viszontgarantált részét és az egyéb piaci alapú garanciavállalásokat kell kimutatni.
8PBF12 Kapott kezességek
A kezesség esetén a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
A 8PBF121 Központi Költségvetés készfizető kezesség sorba az Áht., illetve az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet alapján vállalt kezességek esetleges beváltásából fakadó, a központi költségvetést terhelő fizetési kötelezettségeket kell jelenteni. A készfizető kezesség a Ptk. szerinti kezesség.
A 8PBF1221 Bankkezességek és a 8PBF1222 Egyéb készfizető kezesség sorban kell kimutatni minden olyan készfizető kezességet, amelynek végső kockázatvállalója nem a Magyar Állam.
A 8PBF123 Egyszerű kezesség a Ptk. szerinti kezesség. Az egyszerű kezesség sortartó kezességnek is nevezhető.
A 8PBF1241 Alapok által nyújtott kezességvállalások államilag viszontgarantált része sorban szerepelnek az alapok és egyéb, alapszerűen működő intézmények készfizető kezességei az állami kezességvállalás, viszontgarancia erejéig.
A 8PBF1242 Alapok által nyújtott, államilag nem viszontgarantált kezességvállalások sorban az előző sorban szereplő kezességek állam által nem viszontgarantált részét és az egyéb piaci alapú kezességvállalásokat kell kimutatni.
8PBF13 Hitelintézet által nyújtott garanciák és kezességek ellengaranciái
Ebben a sorban kell kimutatni azokat a hitelintézet javára szóló, bankgaranciának nem minősülő ellengaranciákat, amelyek a hitelintézet által nyújtott garanciák, kezességek fedezetére szolgálnak.
8PBF14 Óvadékok
Az óvadékokra vonatkozóan a Ptk.-ban foglaltakat kell figyelembe venni.
A 8PBF141 Pénzfedezet sorban a hitelintézetnél az óvadékként lekötött összeget (zárolt számlaköveteléseket) és az óvadékul kapott (letétbe helyezett) betéti okiratokat, takarékbetétkönyveket kell kimutatni. A 8PBF1411-1412 alábontó sorok a pénzfedezetek forint és deviza bontását tartalmazzák.
A 8PBF142 Értékpapír fedezetek sor tartalmazza a hitelintézetnél vagy harmadik személynél (pl. központi értéktár) a hitelintézet javára zárolt értékpapírok állományát, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és egyéb értékpapírok bontásban. Az egyéb értékpapírok közé kell besorolni a jelzálogleveleket, az egyéb fedezett kötvényeket (pl. ABS, LBS, CDO), a részvénnyé átváltoztatható kötvényeket, befektetési jegyeket, közraktárjegyeket és egyéb, külön nem nevesített értékpapírokat.
A 8PBF143 Egyéb óvadék, egyéb letét sorban a fenti sorokba nem besorolható, nem pénzügyi eszközökön fennálló óvadékokat kell jelenteni. A besorolásnál a Ptk. rendelkezéseit kell figyelembe venni.
8PBF15 Értékpapír forgatmány
Ebbe a sorba kell besorolni a Ptk. szerint a névre szóló, forgatható értékpapírokat. Rendeleti záradék nélkül forgatható a váltó, csekk, névre szóló részvény, közraktárjegy. Az egyéb értékpapírok csak rendeleti záradék mellett forgathatóak.
8PBF16 Zálogjogok
A zálogjogokra vonatkozó általános jogi rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza.
A 8PBF161 Jelzálogok sorban csak azokat az ingatlanra vagy egyéb zálogtárgyra jelzálogjogként bejegyzett és nyilvántartott fedezeteket kell feltüntetni, amelyek megfelelnek a Ptk. követelményeinek. Az ingatlanok kivételével jelzálogjog alapítása kizárólag a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása esetén lehetséges.
E rendelet. 2. mellékletének egyéb adatszolgáltatási tábláiban a jelzálog fogalma alatt – szűkebb értelemben véve – az ingatlanon alapított jelzálogot kell érteni, a Ptk. szerint jelzálognak tekinthető, ingó vagyontárgyakon alapított jelzálogjogot nem.
8PBF1611 Ingatlan soron belül meg kell különböztetni a lakó-, kereskedelmi és egyéb ingatlant (8PBF16111- 8PBF16113 sor).
Lakóingatlan a Magyarország területén található, lakás céljára létesített, használatba vételi engedéllyel rendelkező, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház vagy gazdasági épület.
A lakóingatlannak nem minősülő, kereskedelmi ingatlan sorba a rendeltetésszerűen üzleti céllal létesített, épületnek, épületrésznek, egyéb építménynek minősülő nem lakóingatlanokat kell besorolni, így pl. az irodaház, kereskedelmi központ, egyéb kereskedelmi helyiség.
A lakóingatlannak nem minősülő, egyéb ingatlan sorba a Számv. tv. szerint ingatlannak minősülő tárgyi eszközök közül az épületnek, épületrésznek és egyéb építménynek nem minősülő, jelzálogjoggal terhelt, nem üzleti célllal létesített, nem lakóingatlanokat kell besorolni, így pl. a föld, telek, nem üzleti célú garázs, üdülő, és minden egyéb, a fenti két kategóriába nem sorolt ingatlanok kivételével.
A 8PBF1612 Ingó vagyontárgyakon alapított jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ebbe a körbe tartozik különösen a gépjármű finanszírozásból származó jelzálog, amikor a hitel fedezete maga a gépjármű, vagy ide tartozik a forgóeszköz (készlet) jelzálogba vonása.
8PBF162 Keretbiztosítéki jelzálogjog
A keretbiztosítéki jelzálogjogra vonatkozóan a Ptk. rendelkezése az irányadó.
8PBF163 Önálló zálogjog
Az önálló zálogjogot a Ptk. és a Jht. szabályozza.
8PBF164 Kézi zálogjog
A kézi zálogjog a Ptk. szerinti zálogtárgy átadása a zálogjogosultnak,vagy egy, a felektől különböző harmadik személynek.
8PBF165 Egyéb zálogjog
Ebben a sorban kell kimutatni a fenti sorokba nem besorolható jelzálogjogokat, így például a vagyont terhelő és egyéb zálogjogot.
8PBF17 Engedményezés
Ebben a sorban mutatható ki a már fennálló árbevétel-, a követelés-engedményezés, vagyon-, illetve életbiztosítási kötvény engedményezése. Az „árbevétel engedményezés” mint kapott fedezet esetében az ügyfél nyilvántartásaiban lévő vevőkövetelésnek a jogilag fennálló hátralévő, még nem törlesztett összegét kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a követelés-engedményezésre is.
8PBF18 Hitelnyújtáshoz kapcsolódó vételi opció
A vételi opció esetén a hitelintézetnek joga van a hitel felmondásakor megvásárolni az ügyféltől az opció tárgyát (pl. ingatlant) egy előre meghatározott áron.
A 8PBF19 Egyéb sorban szerepelnek az előzőekben nem kiemelt biztosítékok, fedezetek, többek között a hitelek fedezetéül szolgáló megerősítő nyilatkozatok (Comfort letter).
8PBF2 Egyéb mérlegen kívüli tételek
8PBF21 Leírt, vagy egyéb ok miatt mérlegből kivezetett, de el nem engedett követelések
A fősor alábontásaként külön meg kell jeleníteni a peresített követeléseket és a nem peresített (peren kívül rendezett), de el nem engedett követeléseket tőke és kamat-, jutalék- díj bontásban.
A 8PBF211 Peresített követelések soron csak azon követeléseket kell szerepeltetni, amelyek perré alakultak. A jogi útra terelt, de perré még nem alakult követelést nem itt, hanem a 8PBF212 Nem peresített, de el nem engedett követelések soron kell feltüntetni.
8PBF22 Megvásárolt követelések adóstól járó, még nem törlesztett összege
Ebben a sorban a hitelintézet által engedményezés, work-out keretében megvásárolt követeléseknek az eredeti adósokkal szembeni, szerződés szerinti tőke- és kamatköveteléseit kell kimutatni.
46. 9D Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok
A táblában az adatszolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.
Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az értékösszegek millió forintra vonatkoznak, de azokat három tizedesjegy pontossággal kell megadni.
A devizában felmerülő állományi adatokat a tárgynegyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegen kell szerepeltetni.
A deviza ügyletet az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni, kivéve a 17. és 18. sorban.
Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban fő/darabszám szerint, illetve az értékösszegeket forintban kell megadni.
A táblában használt fogalmak:
•    kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;
•    kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;
•    kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;
•    tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany.
A tábla sorai
9D01 Nem névre szóló betét
Ezen a soron az adott tárgynegyedév végi anonim betétek számát és ezeken felhalmozott összegek együttes állományát forintban kell feltüntetni. Ebben a sorban nem szerepelhet az az állomány, amelyek esetében az ügyfél átvilágítása megtörtént, de a jogszabályban előírt adatok és nyilatkozatok nem állnak teljes körűen és megfelelően rendelkezésre.
9D02 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél
Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a hitelintézetnek nem áll rendelkezésre ügyfeléről a Pmt 7-10. §-ában előírt és annak megfelelő összes szükséges adat és nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, illetve a Pmt. 19. §-ában előírt, a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat.
9D021 ebből: ügyfélkövetelés
A 9D02 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés összege: az ügyfél összes követelése a hitelintézettel szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható. A „Fő, ill. darab” oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.
9D022 ebből: ügyfélkötelezettség
A 9D02 sorból az ügyfélkötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkötelezettség összege: az ügyfél összes tartozása a hitelintézettel szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható. A „Fő, ill. darab” oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.
9D03 Összes ügyfél-átvilágítás
Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedévben lefolytatott normál, egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (például: képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.
A 9D03 sorban kimutatott adatokat a 9D031-9D033 sorban három szempont szerint kell tovább bontani: az ügyfél-átvilágítás mélységére való tekintettel, a Pmt. 6. §-ának megfelelően, illetve a Pmt. 22-24. §-a szerint. Utóbbi két alábontás nem teljeskörű, ezért a 9D03 sor nagyobb vagy egyenlő a 9D032 sorok, illetve a 9D033 sorok összegénél.
9D0311 Normál ügyfél-átvilágítás
Ebben a sorban kell feltüntetni az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítások számát.
9D0312 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
Ebben a sorban kell feltüntetni a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát.
9D0313 Fokozott ügyfél-átvilágítás
Ebben a sorban kell feltüntetni a Pmt. 16-21. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát.
9D03131 ebből: kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása
Azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül.
9D03132 ebből: kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy átvilágítása
Ebben a sorba azon ügyfél-átvilágítások számát kell beírni, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy ügyfele kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.
9D03133 ebből: nem személyes ügyfél-átvilágítás
A sornak azon ügyfél-átvilágítások számát kell tartalmaznia, amelyeknél az ügyfelek az adatszolgáltatónál nem jelentek meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, így átvilágításuk a Pmt. 17. §-ában foglalt intézkedések mellett történt meg.
9D0321 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás
Azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél az új ügyfelet a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint átvilágították.
9D0322 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás miatti átvilágítás
Ebben a sorban azon ügyfél-átvilágítások számát kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt 6. § (1) bekezdés b) pontja értelmében amiatt világította át az adatszolgáltató, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, az ügyleti megbízást megelőzően az adatszolgáltató nem létesített velük üzleti kapcsolatot, és átvilágításukra még nem került sor. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.
9D0323 Egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, több ügyleti megbízás miatti átvilágítás
Ebben a sorban kell feltüntetni azon ügyfél-átvilágítások számát, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt. 6. § (2) bekezdése alapján amiatt világítottak át, mert a Pmt. 3. § 37. pontja szerinti ténylegesen összefüggő több olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege elérte vagy meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.
9D0324 Háromszázezer forintot meghaladó összegű pénzátutalás miatti átvilágítás
Ebben a sorban kell kimutatni azon ügyfél-átvilágítások számát, illetve az érintett pénzátutalások forintösszegét, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt. 6. § (1) bekezdés d) pontja alapján amiatt világították át, mert háromszázezer forintot meghaladó összegű pénzátutalást teljesítettek a részükre, az ügyleti megbízást megelőzően az adatszolgáltató nem létesített velük üzleti kapcsolatot, így átvilágításukra még nem került sor.
9D0331 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele
A Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és az adatszolgáltató által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.
9D03321 Saját pénzváltás miatti átvilágítás
Itt kell feltüntetni az adatszolgáltató által közvetlenül, eseti ügyfélnek végzett pénzváltás miatti átvilágítások számát és a váltáskori kifizetett vagy átvett forintösszegek összegét. Amennyiben külföldi valutáról külföldi valutára történik a váltás, akkor úgy kell számolni, mintha külföldi valutáról forintra, majd külföldi valutára történő váltásról lenne szó, és ilyenkor a magasabb forintösszeggel kell számolni.
9D03322 Nem saját pénzváltás miatti átvilágítás
A pénzváltó közvetítő által végzett átvilágításnál a 9D03321 sorhoz hasonló módon számítva a pénzváltó közvetítő által végzett ügyfél-átvilágítások számát és az ügyfelek váltásainak forintösszegét kell feltüntetni.
9D03331 Saját zálogtevékenység miatti átvilágítás
A saját zálogtevékenység kapcsán, a hárommillió-hatszázezer forint becsértéket elérő, vagy meghaladó zálogtárggyal (több összefüggő tranzakció esetén zálogtárgyakkal), egy vagy több összefüggő tranzakció végrehajtása miatt történt ügyfél-átvilágítások számát és az ezen tranzakciók során kifizetett forintösszegeket kell feltüntetni.
9D03332 Nem saját zálogtevékenység miatti átvilágítás
A zálogházi közvetítő által a hárommillió-hatszázezer forint becsértéket elérő vagy meghaladó zálogtárggyal (több összefüggő tranzakció esetén zálogtárgyakkal), egy vagy több összefüggő tranzakció végrehajtása miatt történt ügyfél-átvilágítások számát és az ezen tranzakciók során kifizetett forintösszegeket kell feltüntetni.
9D0334 Egyéb közvetítő által végzett átvilágítás
A Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontjában meghatározott, nem pénzváltó és nem zálogházi közvetítői tevékenységet végző közvetítők által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.
9D04 Stabilitás Megtakarítási Számla
Ebben a sorban az adott negyedév végi Stabilitás Megtakarítási pénzszámlák számát és a pénzszámlákon felhalmozott, illetve az ezekhez tartozó értékpapírszámlákon kezelt értékpapírok negyedév végi értékelése szerint megállapított értékének együttes összegét kell feltüntetni.
9D05 10 millió forintot elérő vagy meghaladó készpénz ki- és befizetések
Ebben a sorban kell kimutatni a tárgynegyedévben, készpénzben teljesített azon ügyletek számát, illetve teljes forintösszegét, melyek értéke elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.
9D06 Okmányos ügyletek
Ezen a soron kell jelenteni a kereskedelem finanszírozással kapcsolatos akkreditívek és okmányos beszedések tárgynegyedévi darabszámát, illetve millió forintban meghatározott értékösszegét.
9D07 Saját bejelentések
Az adatszolgáltató által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
9D0711 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések
A 9D08 sorból az adatszolgáltató által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bejezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
9D0712 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések
A 9D08 sorból az adatszolgáltató által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések száma és a bejelentések teljes forintösszege. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
9D0713 ebből: a Kit. alapján tett bejelentések
Ebben a sorban kell szerepeltetni a 9D08 sorból az adatszolgáltató által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
9D072 Bejelentésekből külföldi fizető eszközben bonyolított ügyletek
Ebben a sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket az adatszolgáltató devizában (pl. átutalás kezdeményezése és fogadása, konverzió), illetve valutában (pl. pénzváltás, készpénzátutalás) bonyolított le.
9D81 Bejelentésekből 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók
Azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során az adatszolgáltató a Pmt. 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott..
9D081 ebből: szolgáltató által kezdeményezett felfüggesztések
A 9D08 sorból azon bejelentéseket kell itt szerepeltetni, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján az adatszolgáltató kezdeményezte.
9D082 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések
A 9D08 sorból azon bejelentéseket kell itt kimutatni, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapán a pénzügyi információs egységként működő hatóság kezdeményezte.
A 9D081 és 9D082 sorok összege kiadja a hitelintézet által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számát.
9D083 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések
A 9D08 sorból azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzésére a felfüggesztést meghosszabbította.
9D09 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás ganúja miatt zárolt, lefoglalt követelések
Ebben a sorban a bíróság, illetve a nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelések számát és összegét kell feltüntetni.
9D10 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések
Azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet az adatszolgáltató az ügyfél valamely, az adatszolgáltató által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett.
9D11 Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján blokkolt ügyfél
Azon ügyfelek számát kell megadni, akiknek számlája terhére vagy javára kezdeményezett megbízások teljesítését az adatszolgáltató a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján a tárgynegyedévben elutasította. Az adott sorban az ügyfelek száma mellett a blokkolt számlák egyenlegét is fel kell tüntetni.
9D12 Privátbanki ügyfélkapcsolat létesítés
Ebben a sorban azoknak az ügyfeleknek a számát kell jelenteni, akikkel az adatszolgáltató adott negyedévben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló MNB rendelet szerint, vezetői jóváhagyás mellett létesített privátbanki üzleti kapcsolatot.
47. 9E Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok
A táblában az adatszolgáltató tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.
Az adatokat a teljes állomány vonatkozásában úgy kell megadni, hogy a tárgyév végi állapotot tükrözze.
A táblában használt fogalmak
•        k    ettős felhasználású termék: a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;
•         kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország;
•         kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;
•         kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;
•         kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;
•         tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;
•             tulajdonos: azon természetes vagy jogi személyek, illetve szervezetek, melyek az adatszolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolják.
A tábla sorai
9E01 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör
Ebben a sorban az adatszolgáltató azon tulajdonosainak a számát kell szerepeltetni, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.
9E02 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség
Az adatszolgáltató és tulajdonosa kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett érdekeltsége, képviselete, fióktelepe mellett szerepeltetni kell azon pénzügyi szolgáltatókat is, melyekben az adatszolgáltató vagy tulajdonosainak tulajdonosi részesedése nagyobb tíz százaléknál.
9E03 Levelező kapcsolat
Ebben a sorban azon pénzügyi szolgáltatók számát kell kimutatni, amelyekkel az adatszolgáltató a Pmt. 3. § 23. pontja szerinti levelező kapcsolatot létesített.
9E031 ebből: levelező kapcsolat kiemelt kockázatú országban
A 9E03 sorból azon levelező kapcsolatokat kell feltüntetni, mely esetekben a pénzügyi szolgáltató kiemelt kockázatú országban rendelkezik székhellyel.
9E04 Kiemelt közszereplő ügyfél (PEP)
Azon ügyfelek tárgyév végi számát kell megadni, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy kiemelt közszereplőnek minősülnek.
9E05 Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy
Ebben a sorban azon ügyfelek tárgyév végi számát kell megadni, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.
9E06 9E04-ből és 9E05-ből kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkező ügyfél
A 9E04 és 9E05 sor alkategóriája, melyben azon ügyfeleket kell külön szerepeltetni, akik kiemelt közszereplőnek minősülnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyek, és kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel.
9E07 Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek
Ebben a sorban kell feltüntetni azoknak az ügyfeleknek a számát – beleértve a 9E04-9E06 sorban kimutatott kört is, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel vagy székhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.
9E08 Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkező tényleges tulajdonosok
Az adatszolgáltató azon ügyfeleinek számát kell megadni, amelyek esetében a tényleges tulajdonosok olyan természetes személyek, akik kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel.
9E09 Nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság ügyfelek
Ebben a sorban az állami vagy önkormányzati tulajdonban nem álló, a Ctv. 9/F. §-a szerinti nonprofit gazdasági társaságnak minősülő ügyfelek számát kell jelenteni.
9E10 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek
Ennek a sornak kell tartalmaznia azon ügyfelek számát, akik, illetve amelyek az ügyfél-átvilágítás során beszerzett, a jogszabályok alapján az adatszolgáltató rendelkezésére álló információk szerint fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékekkel foglalkoznak.
9E11 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek
Ebben a sorban a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek számát kell megadni.
9E12 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek
Azon ügyfelek számát kell megadni, akik, illetve amelyek hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.
9E13 Bizalmi vagyonkezelő ügyfelek
Azon jogi személyiségű ügyfelek száma, amelyek a Ptk. 6:310. §-a szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelői tevékenységet folytatnak.
48. 9FA, 9FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és II.
Ezekben a táblákban azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el. A táblák nem tartalmazzák az érintett vonatkozási időszak végén az adatszolgáltató munkavállalójának minősülő személyekkel kötött szerződéseket és az azokkal kapcsolatos panaszokat.
A táblákban használt fogalom
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
9FA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.
A 9FA tábla együttesen mutatja a lakossági szerződések számát és a panaszügyekre vonatkozó adatokat mind összesítve, mind különféle bontások szerint.
A tábla oszlopai
Az ai) Összesen oszlopban szereplő, a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusonkénti bontását az a)-ah) oszlopban kell feltüntetni.
A tábla kitöltése során minden, a tárgyidőszakban érkeztetett panaszt egyszer kell figyelembe venni, azaz az egyes panasztípusokba besorolt panaszok összesített darabszámának meg kell egyeznie a tárgyidőszakban érkeztetett panaszok összesített darabszámával (9FA1 sor, ai) oszlop). Ennek érdekében, amennyiben egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.
A panaszok lejelentése és besorolása objektív, tárgyilagos szempontok alapján történik, azaz a lejelentés és besorolás független a panasz megalapozottságától.
Az aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlop 9FA1 sorában a lakossági szerződések tárgyidőszak végi összesített darabszámát kell feltüntetni (ideértve a 9FA20 sorban jelentett, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát is), majd az azt alábontó sorokban ezen szerződéseket szolgáltatástípusonkénti bontásban is szerepeltetni kell.
Az aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlop 9FA15 sorában az elektronikus eszközökkel (telefon, internet, fax) bonyolított banki szolgáltatások érdekében fogyasztókkal kötött szerződések (pl. netbanki szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés) tárgyidőszak végi darabszámát szükséges feltüntetni.
Az aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlop 9FA16 sorában a fogyasztókkal kötött, tárgyidőszak végén fennálló bankkártya-szerződések darabszámát szükséges feltüntetni.
Az aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlop 9FA20 sorában az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát kell megadni.
A tábla sorai
A 9FA táblázat a)-ah) oszlopában szükséges feltüntetni az egyes szolgáltatástípusokra a tárgyidőszakban érkeztetett panaszok számát panasztípusok szerinti megbontásban, míg az aj) oszlopban az egyes szolgáltatástípusok igénybevétele érdekében fogyasztókkal kötött, a tárgyidőszak végén fennálló szerződések darabszámát kell szerepeltetni.
A 9FA111 Folyószámlahitel sor, illetve a 9FA115 Hitelkártya sor aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlopában minden folyószámlahitel-keretszerződés darabszámot szerepeltetni kell függetlenül attól, hogy a fogyasztó a tárgyidőszakban igénybe vette-e a hitelkeretet vagy sem.
A 9FA13 Számlavezetéssel kapcsolatos sor aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlopában azon számlák számát kell megadni, amelyek teljes egyenlegéhez szabadon hozzáférhet annak tulajdonosa úgy, hogy az egyenleg után az adatszolgáltató által fizetett időarányos kamat független az egyenleg változásának időpontjától. A sor tartalmazza azon látra szóló bankszámlaszerződések számát is, amelyek a negyedév végén nem rendelkeznek forrás oldali egyenleggel.
A 9FA175 Lakossági ügyfél számára vezetett értékpapírszámla sor aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlopában a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák számát kell megadni. Az aktív lakossági ügyfelek számára vezetett értékpapírszámlák számát a 9FA1751 sorban külön ki kell emelni. Aktív lakossági ügyfél alatt értendő az, aki a Bszt. értelmében lakossági befektetőnek minősül, és akinek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy aki az elmúlt egy évben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadás) igénybe vett.
A tábla kitöltésénél a fogyasztói panaszügyek panasztípusonkénti és szolgáltatási ágankénti besorolását az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:
Panasztípusok szerinti megoszlás
Állami támogatás
Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott célra nyújtott állami támogatással, így például állami kamattámogatással kapcsolatos panasz.
Árfolyam
-    egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,
-    a fogyasztó szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása,
-    az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,
-    árfolyamváltozás kifogásolása,
-    minden egyéb devizás vagy valutaátváltási tranzakcióra vonatkozó panasz, amely az árfolyammal kapcsolatos.
A befektetési szolgáltatásoknál az árfolyamfogalommal (pl. részvények árfolyama) kapcsolatos panaszok a kamat, hozam kategóriában veendők figyelembe.
Titoksértés
A törvény által védeni rendelt tény, információ, adat (különös tekintettel a banktitok és az értékpapírtitok) adatszolgáltató általi jogosulatlan kiadását, felhasználását, hozzáférhetővé tételét kifogásoló panasz, ide nem értve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladatkörébe tartozó, személyes adatok kezelését kifogásoló panaszokat.
Egyoldalú szerződésmódosítás
A fogyasztóval kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek, jutaléknak vagy feltételnek az adatszolgáltató általi egyoldalú módosítását kifogásoló panasz. Az egyoldalú szerződésmódosítást kifogásoló panaszokat az alapján szükséges kategorizálni, hogy a panaszban a fogyasztó a kamat (d) oszlop); a díj, jutalék, költség (e) oszlop) vagy egyéb feltétel (f) oszlop) egyoldalú módosítását kifogásolja.
Elektronikus szolgáltatás
Olyan, információs társadalommal összefüggő (elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg, saját felhasználónévvel és jelszóval védett felületen fér hozzá pl. Netbank) szolgáltatással kapcsolatos panasz, amely szolgáltatás célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – így különösen pénz, értékpapír –, szolgáltatás üzletszerű értékesítése, vagy más módon történő igénybevétele, ha a panasz kifejezetten az elektronikus eszköz, szolgáltatás elérhetetlenségére vagy nem kielégítő működésére (rendszerbeli hiányosságára) vonatkozik.
Elő-, végtörlesztés
A szerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges megfizetésével kapcsolatos panaszok.
Elszámolás
Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciókkal kapcsolatosan (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások , stb.) elszámolási vitát eredményeznek.
Hozam mértéke
Az adott termék hozamának a mértékére vonatkozó panasz.
IT rendszerhiba
Olyan, az „Elektronikus szolgáltatás” kategóriába nem tartozó panasz, amely a szolgáltató informatikai háttér-rendszerével kapcsolatos, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer, illetve a honlap elérhetetlenségére, hibás működésére, valamint minden olyan „core banking” rendszerre vonatkozó panasz, amely nem sorolható más kategóriába.
Jogosulatlan tevékenység
AZ MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.
Jutalék, költség, díj mértéke
Itt kell feltüntetni minden, a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb jogcímen felszámított díjak, jutalékok, költségek mértéke, számítási módjának megváltoztatása vagy új díj bevezetése miatti panaszt.
Kamat mértéke
A hitelintézet által alkalmazott kamat mértékére vonatkozó panasz.
KHR lista
Idetartoznak a fogyasztók adatainak KHR-be történő továbbításával, KHR-ben történő nyilvántartásával, kezelésével, valamint a fogyasztók tájékoztatásának, illetve értesítésének hiányosságával, elmaradásával kapcsolatos panaszok.
Megbízás teljesítése
Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciók (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások , stb.) hibás- vagy elmaradt teljesítéséből eredően vitát eredményeznek.
Méltányossági kérelem
Fizetési nehézség felmerülésének a jelzése, hitelek átütemezésével, a törlesztési időszak meghosszabbításával, részletfizetéssel, fizetési halasztással, stb. kapcsolatos kérelmekkel kapcsolatos panaszok.
Nyilvántartási hiányosság
A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, stb.) miatti panaszok tartoznak e csoportba. A kötelező értesítések elmulasztása miatti panaszokat a „Tájékoztatás” megfelelő kategóriájába tartozó panaszok közé szükséges besorolni.
Pénzügyi visszaélés
Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének – így például készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, gépjármű- és lakásfinanszírozással összefüggő csalás, pénzmosás – gyanúját veti fel.
Számlaegyenleg vitatása
Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással, egyéb bizonylattal vagy a fogyasztó által számított, nyilvántartott egyenleggel.
Szolgáltatás minősége
A fogyasztókkal szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás; nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, ügyintézők felkészületlensége, stb.
Tájékoztatás szerződéskötés előtt (hitelintézet) és Tájékoztatás szerződéskötés előtt (függő ügynök) ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy a fogyasztót az adatszolgáltató hiányosan, tévesen vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint a fogyasztót terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely a fogyasztó szempontjából lényeges lehet a megfelelő ügyleti döntéshozatalában; különös tekintettel a jogszabály alapján kötelezően megadandó tájékoztatásokra. Befektetési szolgáltatással kapcsolatos panasz esetén továbbá ide sorolandó az a panasz is, amely arra irányul, hogy nem történt meg a fogyasztó arra vonatkozó figyelmeztetése, hogy a megfelelési teszt alapján az egyes konkrét megbízás szerinti pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő számára. A szerződés megkötése előtti tájékoztatást kifogásoló panaszbeadványokat az alapján szükséges kategorizálni, hogy a fogyasztó az adatszolgáltató (v) oszlop) vagy annak függő ügynöke (w) oszlop) vonatkozásában kifogásolja a megadott tájékoztatást, illetve a tájékoztatás elmulasztását.
Tájékoztatás szerződés fennállása alatt: ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt téves, hiányos vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására (pl. szerződéses feltételek változására, kondícióváltozásra, számlakivonat „hiányos” tartalmára, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó téves illetve hiányos tájékoztatásra) vonatkozik; különös tekintettel a jogszabály szerint kötelezően megadandó tájékoztatások elmulasztására, nem megfelelő teljesítésére.
Tájékoztatás szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan: ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik.
Törlesztő részlet mértéke
A hitel-, kölcsön- és lízingszerződések esetén a szerződésben meghatározott időszakonként esedékes törlesztő részlet, lízingdíj mértékének megállapításával kapcsolatos panasz.
Előzetes tájékozódási kötelezettség
Befektetési szolgáltatások esetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján előírt alkalmassági, illetve megfelelési teszt elvégzésével, értékelésével és eredményével kapcsolatosan megfogalmazott panasz. Itt kell feltüntetni azokat a panaszokat is, melyek az alkalmassági jelentéssel/nyilatkozattal kapcsolatosan fogalmaznak meg kifogásokat (ideértve: a jelentés/nyilatkozat átadásának elmaradását, késedelmes átadását, tartalmára vonatkozó észrevételeket).
Megbízással kapcsolatos tájékoztatás
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve pénzforgalom keretében végrehajtott megbízással kapcsolatos tájékoztatással (ideértve annak teljesítését, tartalmát, késedelmes teljesítését vagy teljesítésének hiányát) összefüggő valamennyi panasz. Itt kell feltüntetni azokat a panaszokat is, melyek arra vonatkoznak, hogy az adatszolgáltató nem tesz eleget a Bszt. 68-69/A. §-ában meghatározott valamely utólagos tájékoztatási kötelezettségének.
Árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása
A Hpt. 265. §-a szerinti tevékenységet kifogásoló panasz.
Kereskedelmi kommunikáció
Az adatszolgáltató vagy függő közvetítője által bármilyen formában közzétett kereskedelmi kommunikáció tartalmát, megjelenését vagy kivitelezését kifogásoló panaszok.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
Az adatszolgáltató vagy annak nevében eljáró más szervezet vagy személy által nyújtott tájékoztatással összefüggő, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósítását (pl. megtévesztő tájékoztatás) kifogásoló panaszok.
Ösztönzők
A Bszt. és a befektetési szolgáltatási tevékenységhez, illetve a kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó ösztönzőkról szóló 15/2017. (VI. 30.) NGM rendelet értelmében a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban csak akkor fogadhat el, fizethet, illetve nyújthat bármilyen díjat, jutalékot, illetve nem pénzbeli előnyt, amennyiben ezek az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét növelik. Az adott kategóriában a fogyasztóktól beérkezett azon panaszokat kell feltüntetni, melyek az ösztönzőkkel kapcsolatosak (ideértve az ösztönzőkre vonatkozó tájékoztatást is).
Egyéb
Minden, a felsorolt kategóriák valamelyikébe be nem sorolt panaszt itt kell számba venni.
Szolgáltatási ágak szerinti megoszlás
Hitelszerződések és a hitelezéssel kapcsolatos panaszok: valamennyi hitelkonstrukció és az azzal kapcsolatos panasz ide tartozik.
-    Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a fogyasztó által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft), valamint az ezen számlákhoz kapcsolódóan nyújtott kényszerhitel. A folyószámlahitel 1. melléklet 2. pontjában szereplő fogalmától eltérően, a 9FA és a 9FB kódú tábla vonatkozásában nem tekintendő folyószámlahitelnek azon kártyahitel, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít.
o    Standard folyószámlahitel: a kombinált folyószámlahitel kategóriába nem tartozó folyószámlahitel.
o    Kombinált folyószámlahitel: olyan folyószámlahitel, amely esetében a fogyasztónak lehetősége van a rendelkezésre álló hitelkeretet oly módon igénybe venni, hogy annak törlesztése nem a standard folyószámlahitelre vonatkozó szabályok szerint, hanem egyenlő részletekben, jellemzően annuitásos módon történhet, függetlenül attól, hogy azzal a lehetőséggel a fogyasztó él-e.
-    Áruhitel: a fogyasztási kölcsön azon típusa, melyet a fogyasztó elsősorban tartós fogyasztási cikkek – kivéve gépjármű – vagy szolgáltatások megvásárlásához, illetve igénybevételéhez, általában a vásárlás helyén, a megvásárolni kívánt termék vagy szolgáltatás megszerzése, illetve elérése érdekében vesz igénybe.
-    Gépjárműhitel: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához nyújtott hitel, valamint a nem közvetlenül a gépjármű adásvételekor nyújtott hitelkonstrukciók is (pl. hitellevél alapján történő finanszírozás).
-    Személyi kölcsön: a fogyasztók részére hitelcélhoz nem kötött, szabadfelhasználású, ingatlan fedezet bevonása nélkül nyújtott fogyasztási kölcsön.
-    Hitelkártya: a hitelintézet és a kártyabirtokos közötti szerződésben meghatározott mértékű hitelkerethez kapcsolódó termék, amely egyenlegét egy hitelszámlán tartják nyilván. Itt kell jelenteni minden hitelkártya-konstrukciót, függetlenül attól, hogy az egyéb felügyeleti táblákban (pl. SF07HT) a folyószámlahitelek vagy az egyéb fogyasztási hitelek között szerepelnek-e.
o    Standard hitelkártya: a kombinált hitelkártya kategóriába nem tartozó hitelkártya.
o    Kombinált hitelkártya: olyan hitelkártya, amely esetében a fogyasztónak lehetősége van a rendelkezésre álló hitelkeretet oly módon igénybe venni, hogy annak törlesztése nem a standard hitelkártyákra vonatkozó szabályok szerint, hanem egyenlő részletekben, jellemzően annuitásos módon történhet, függetlenül attól, hogy a lehetőséggel a fogyasztó él-e.
-    Lakáscélú hitel: ingatlanon alapított jelzálog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett vagy anélkül megkötött olyan hitel-, illetve kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása vagy amelynek igazolt célja az előbbiekben meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;
o    Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel: az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott jelzáloghitel termék.
-    Jelzálog alapú szabadfelhasználású hitel: az ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett, felhasználási célhoz nem kötötten fogyasztónak folyósított hitel, valamint a lakáscélú hitelnek nem minősülő, ingatlan célú hitel kiváltására folyósított jelzáloghitelek.
-    Egyéb hitelezés: minden, a fenti kategóriákba nem sorolt hitelnyújtással kapcsolatos panasz.
Betéti- és megtakarítási konstrukciók és az azokkal kapcsolatos panaszok
Folyószámla vezetés (látra szóló betét) kivételével valamennyi betételhelyezéssel kapcsolatos szerződést és panaszt ide kell besorolni.
-    Klasszikus betéti konstrukciók: itt kell jelenteni a lekötött betétekkel, takarékbetétkönyvekkel, betéti jellegű okiratokkal, a rögzített célú betétekkel (pl. gyámhatósági betét, nyereménybetét, lakás-takarékpénztári megtakarítások) kapcsolatos panaszokat.
-    Kombinált betéti- és megtakarítási konstrukció: olyan megtakarítási formával, amely a bankbetét mellett még legalább egy másik pénzügyi terméket is tartalmaz pl.: 2 vagy több betét együttes igénybevétele, befektetési termékkel kombinált betét, strukturált (függő kamatozású) betét, valamint a tartós betéti számlával kapcsolatos panaszok.
Számlavezetés és az azzal kapcsolatos panaszok
Lakossági látra szóló (elszámolási betét) forint- és devizaszámlák és azok vezetésével, az ehhez kapcsolódó elszámolásokkal, díjakkal kapcsolatos panasz (a pénzforgalom kivételével).
Pénzforgalommal kapcsolatos panaszok
-    Átutalás: a fizető fél által fizetési számlája terhére és a kedvezményezett fizetési számlája javára kezdeményezett fizetéssel kapcsolatos panaszok (egyszeri, csoportos, rendszeres, hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés)
-    Beszedés: a kedvezményezett fél által fizetési számlája javára és a fizető fél fizetési számlája terhére kezdeményezett fizetéssel kapcsolatos panaszok (felhatalmazó levélen alapuló beszedés, váltóbeszedés, csekkbeszedés, csoportos beszedés, határidős beszedés, okmányos beszedés)
-    Egyéb: a fenti két kategóriába be nem sorolt pénzforgalommal kapcsolatos panaszok.
Elektronikus bankolással kapcsolatos panaszok
Az elektronikus eszközökkel (telefon, internet, fax) bonyolított banki szolgáltatások.
Bankkártya műveletekkel kapcsolatos panaszok
Minden bankkártyával folytatott tranzakció, függetlenül attól, hogy milyen háttérszolgáltatáshoz kapcsolódik (hitel, betét, stb.).
Befektetési szolgáltatással kapcsolatos panaszok
Minden, a Bszt. alá tartozó befektetési szolgáltatási – kiegészítő befektetési szolgáltatási – és árutőzsde szolgáltatási tevékenységgel összefüggő panasz, amelyet tovább kell részletezni pénzügyi eszközre szóló megbízás felvétele, továbbítása, végrehajtása [Bszt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja], portfóliókezelés [Bszt. 5. § (1) bekezdés d) pontja], befektetési tanácsadás [Bszt. 5. § (1) bekezdés e) pontja] és egyéb befektetési szolgáltatással összefüggő panaszok szerint.
Pénzügyi lízinggel és az azzal kapcsolatos panaszok
Gépjármű-, ingatlan- és egyéb eszköz (gép, berendezés, stb.) lízing és az azzal kapcsolatos tranzakciók miatti panaszok.
-    Ingatlanlízing: a fogyasztók részére új építésű és használt lakóingatlanok, üdülőingatlanok, a lakóingatlanhoz kapcsolódó kiegészítő ingatlanok (garázs, tároló, gépkocsi beálló), valamint építési telek megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi intézmény az ingatlant adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól, és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig az ingatlan tulajdonjogát a pénzügyi intézmény fenntartja.
-    Gépjárműlízing: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi intézmény a járművet adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek, azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig a gépjármű tulajdonjogát a pénzügyi intézmény fenntartja.
-    Egyéb lízing: a fenti két kategóriába be nem sorolt eszközök lízingelésével kapcsolatos panaszok.
Egyéb tevékenységgel kapcsolatos panaszok
Minden, a nem nevesített kategóriákba be nem sorolt panaszt itt kell feltüntetni.
Megszűnt szerződésekből eredő követeléssel kapcsolatos panaszok
Az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekkel és az azokból eredő követelésekkel kapcsolatos panaszok.
9FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.
A tábla első része a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámáról, a tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek számáról, a tábla harmadik része egyéb tájékoztató adatokról, a tábla negyedik része a peresített panaszügyekről, a tábla ötödik része a KHR-ben történő rögzítéssel kapcsolatos tájékoztatások számáról ad áttekintést.
A 9FA és 9FB kódú tábla egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket, ami azt is jelenti, hogy pl. a 9FA táblában rögzített, a tárgyidőszakban érkeztetett panasz a 9FB tábla tárgyidőszak végén folyamatban lévő vagy tárgyidőszakban lezárt panaszainak darabszáma szempontjából is figyelembe veendő.
A tábla sorai
A 9FB1 sorban a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámát kell megadni, amelyet tovább kell részletezni a panasz-ügyintézés időtartama (9FB11), és a panaszügyek megalapozottsága (9FB12) szerinti bontásban.
A 9FB2 sorban az időszak végén még lezáratlan, folyamatban lévő panaszügyek számát kell jelenteni.
Az egyéb tájékoztató adatok között a 9FB31 soron kell megadni, hogy a tárgyhónap végén az adatszolgáltató érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).
A 9FB32 sorban a panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összegét ezer forintban, egész számra kerekítve kell megadni, míg a 9FB33 sorban azt szükséges megadni, hogy a 9FB32 sorban feltüntetett kártérítés összege hány szerződést (db) érintően került kifizetésre. A kártérítéssel érintett szerződések számánál külön szükséges megadni, hogy a kártérítésre pénzpiaci vagy tőkepiaci tevékenységgel összefüggésben került sor.
A 9FB41 sorban a tárgyidőszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni. A 9FB42 és 9FB43 sorban a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a panaszos vagy az adatszolgáltató javára zárult-e a per.
A 9FB51 és 9FB52 sorokban kell szerepeltetni a tárgyidőszakban kiküldött, a KHR tv. 11. § (1) bekezdése szerinti adatátadással összefüggő tájékoztatásokat a KHR törvény 15. § (3) bekezdése szerinti, a tervezett adatátadást megelőző, illetve a KHR tv. 15. § (6) bekezdése szerinti utólagos tájékoztatás szerinti bontásban.
A 9FB511 sorban kell jelezni azon, KHR-rel kapcsolatos tájékoztatások számát, amelyek esetében az adatszolgáltató a KHR tv. 15. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségnek az adatátadás tervezett végrehajtását kevesebb, mint 30 naptári nappal megelőzően tett eleget.
A 9FB521 sorban kell jelezni azon, KHR-rel kapcsolatos tájékoztatások számát, amelyek esetében az adatszolgáltató a KHR tv. 15. § (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségnek az adatátadást több, mint 5 munkanappal követően tett eleget.
49. 9I Informatikai adatok
A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.
A tábla sorai
Amennyiben egy adott tevékenységet az intézmény kiszervezett, abban az esetben a kérdés a kiszervezést végző személyre vonatkozik (az 9I01-9I013 kérdések kivételével).
A kérdések egy részére (9I011, 9I012, 9I013, 9I0521, 9I0522, 9I0531, 9I0532, 9I0541, 9I0542, 9I093, 9I102) konkrét számadatokat kell megadni.
Az Igen/Nem jellegű kérdésekre (9I022, 9I042, 9I043, 9I051, 9I055, 9I071, 9I072, 9I094) csak I vagy N betűvel lehet válaszolni.
Időpontokra vonatkozó kérdések (9I023, 9I031, 9I041, 9I0511, 9I0512, 9I052, 9I053, 9I054, 9I0551, 9I0552, 9I062, 9I103, 9I104) esetén konkrét dátumokat (pl.: 2016.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik vagy nem.
Az elérhetőségi adatoknál (9I081-9I086) az intézmény informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének (természetesen csak, ha van) az intézményi e-mail címét és telefonszámát kell megadni.
A 9I061 sorban, „Az intézménynél külső auditor által készített utolsó informatikai vizsgálat szerzője és tárgya?” kérdésnél – ha több ilyen jelentés is készült –, akkor az adott negyedévben az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából a legfontosabb jelentés szerzőjét és a jelentés címét kell megadni.
A 9I094 sor megnevezésében szereplő „felhőszolgáltatás” fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
A 9I095, 9I096 és 9I097 sort a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetnek kell kitöltenie.
Ha az adatszolgáltató más rendszerben kezeli a saját portfólióját és az ügyfelek portfólióit, akkor a 9I097 sorban mindkettőt szerepeltetni kell.
50. 9P Pénzváltási tevékenység kiemelt közvetítő igénybevételével
A tábla oszlopai
Az a) oszlopban a pénzváltási tevékenységet a hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján folytató kiemelt közvetítő intézmény teljes nevét kell feltüntetni.
A b) oszlopban az adott vonatkozási hónapban a pénzváltási tevékenység keretében váltott valutanemek ISO kódját (ideértve a csekkforgalmat is) kell szerepeltetni. A különböző valutákban történt pénzváltási tevékenységet külön sorokon kell jelenteni..
A c) oszlopban az adott vonatkozási hónapban a valutából eladott (váltott) mennyiséget, volument kell feltüntetni.
A d) oszlopban az adott vonatkozási hónapban a valutából vásárolt (váltott) mennyiséget, volument kell feltüntetni.
Az e) oszlopban az adott havi óvadék – hó végi MNB hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított – összegét szükséges feltüntetni, kiemelt közvetítőnként. A havi óvadék a pénzváltót a hitelintézet felé terhelő megtérítési kötelezettség, továbbá bármely más hitelintézeti követelés biztosítására a pénzváltó által a hitelintézetnél elhelyezett, a váltókészlethez igazodó mértékű napi pénzösszeg átlaga. Tekintettel arra, hogy az óvadékot kiemelt közvetítőnként kell jelenteni, minden azonos közvetítőt tartalmazó soron, ugyanazon óvadék összeget szükséges feltüntetni.
Az f) oszlopban kell szerepeltetni az adott havi váltókészletet kiemelt közvetítőnként, valutanemenként. A havi váltókészlet a hitelintézet által a pénzváltó számára rendelkezésre bocsátott napi valuta váltókészlet átlaga, mely készlet átváltása, értékesítése céljából a pénzváltó más közvetítővel ügyletet nem bonyolíthat.
A c), d) és f) oszlopban az értékeket egységnyi devizában kell szerepeltetni, nem kell forintra átváltani.
A tábla sorai
A tábla soraiban a pénzváltási tevékenységre vonatkozó adatokat kiemelt közvetítőnként és valutanemenként kell megjeleníteni.
Egy sorban egy valutanem szerepeltethető, ezért ha egy kiemelt közvetítő a tárgyhónapban különböző valutákban végzett pénzváltást, a kiemelt közvetítő több sorban is megjelenik.
51. 9R1 Banki könyvi kamatlábkockázat – Kamatkockázati adatok és 9R2 Banki könyvi kamatlábkockázat – Kamatkockázati eredmények
Az adatszolgáltatónak a táblák kitöltésekor – eltérő előírás hiányában – figyelembe kell vennie a nem kereskedési könyvi tevékenységekből származó kamatlábkockázat kezeléséről szóló EBA/GL/2018/02 számú iránymutatás (a továbbiakban: EBA iránymutatás) vonatkozó pontjait.
9R1 Kamatkockázati adatok
Általános kitöltési előírások
Minden, banki könyvbe besorolt kamatozó instrumentumot szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban. A kereskedési könyvi instrumentumok nem szerepelhetnek az adatszolgáltatásban.
Kötelezően jelentendő devizanemek: HUF, EUR, USD. Az adatszolgáltatónak legalább annyi devizanemben kell jelentenie, hogy a jelentett devizanemek eszközeinek vagy forrásainak összesített értéke elérje vagy meghaladja az összes eszköz vagy forrás értékének 90%-át (a továbbiakban: jelentős devizanemek). A további devizanemekben fennálló állományok összevontan, egyéb devizás tételként jelentendők.
Jelentendők továbbá a banki és kereskedési könyv között kötött, belső elszámolású ügyletek is.
Az adatok nagyságrendje egységnyi Ft, a devizás tételek esetében a referenciadátumon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani az értékeket.
A kamatérzékeny állományokhoz tartozó pénzáramlásokat és átárazódásokat a megadott csoportosító mezők mentén (a-e) kell összegezni és jelenteni a f)-h) mezőkben. Ennek értelmében nem fordulhat elő, hogy az adatszolgáltatás különböző soraiban jelentett rekordok minden csoportosítő mező (a-e oszlop) mentén megegyeznek.
A pénzáramlásokat az irányuknak megfelelő előjellel kell jelenteni, vagyis a beáramlásokat pozitív, a kiáramlásokat negatív előjellel. Az átárazódásokat pozitív előjellel kell jelenteni, ha követelésnek, illetve negatív előjellel, ha kötelezettségnek minősül.
Adatszolgáltatás módszertana
Az adatszolgáltatásban a tőke- és kamatfizetésekhez, valamint a tőke átárazódásához tartozó összegek jelentendők. A tőke- és a kamatfizetéssel kapcsolatos események hatása külön jelentendő.
A fix kamatozású instrumentumok esetében ezek egyrészt a tőketörlesztések, másrészt a fix kamatok kifizetései. A zérókupon kötvények a fix kamatozású instrumentumok közé sorolandók, nulla kamattal.
A változó kamatozású instrumentumok az első átárazódás előtt a fix kamatozású instrumentumokkal azonos módon jelentendők. A referenciakamat és egy konstans szorzatához kötött kamatozású termékek feláraként a képletben szereplő felárat kell jelenteni (pl. AKK × 130% + 0% esetében 0%-ot). Az átárazódáskor a fennálló tőketartozás összegét kell jelenti, ezt követően a kamatfizetéseknek a csak felár komponense jelentendő a szerződéses lejáratig.
Az olyan instrumentumoknál, ahol az adatszolgáltatónak lehetősége van egyoldalúan megváltoztatni a kamatot, a legkorábbi ilyen időpont tekintendő az első átárazódás időpontjának, és a továbbiakban a változó kamatozású instrumentumoknál ismertetett módon kell eljárni. Azokat a tételeket, melyekhez átárazási periódust a szerződés nem köt ki, és az adatszolgáltató a kamatmozgásoknak megfelelően szabadon változtathatja a kamatlábat, az 1-30 napos oszlopba kell besorolni. A változtatható kamatozású termékek esetében a kamatfelárat az ügyleti kamatláb és a legutolsó átárazás napján érvényes kockázatmentes kamatláb különbségeként kell meghatározni. A derivatívákat követelés és kötelezettség lábakra kell bontani, és ennek megfelelően szerepeltetni a táblázatban.
A tábla oszlopai
a)     Devizanem
A pénzáramlás devizaneme ISO kód formátumban. A nem jelentős devizanemekben denominált pénzáramlásokat összevontan (Egyéb deviza) kell jelenteni.
b)     Termékkód
A kódtár szerinti termékkódokat alkalmazva kell megadni.
A tábla vonatkozásában a hitelek magukban foglalják az eszköz oldali betéteket is. Ezzel összhangban a betétekbe beleértendők a felvett hitelek is.
c)     Kamatozás típusa
Itt a kamatozás típusát kell megadni, amely lehet fix, változó vagy lejárat nélküli.
d)     Pénzáramlás (átárazódás) típusa
Tőke vagy kamat.
e)     Átárazódás időkategóriája
A tőketörlesztés, tőke átárazódása vagy kamatfizetés dátuma, besorolva a kódtárban megadott értékek egyikébe.
Az a)-e) oszlophoz tartozó lehetséges kódértékeket az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
f)     Modellezett pénzáramlás (átárazódás) összege
Amennyiben az adatszolgáltató a banki könyvi kamatlábkockázat mérésére modellezett pénzáramlásokat és átárazódásokat használ, akkor ezeket itt kell feltüntetni. Ezeknek pontosnak kell lenniük, kapcsolódniuk kell az adatszolgáltató jelenlegi mérlegéhez, figyelembe véve az esetleges opcionalitást és az adatszolgáltató magatartásra vonatkozó feltételezéseit (például az előtörlesztéseket).
Amennyiben a kamatok szintje és a modellezett pénzáramlás nem független egymástól, akkor a kamatszint változatlansága mellett feltételezett pénzáramlásokat kell jelenteni.
g)     Szerződés szerinti pénzáramlás (átárazódás) összege
Az adatszolgáltatónak a nem modellezett pénzáramlásokat és átárazódásokat itt kell feltüntetnie. Ebben az esetben a pénzáramlások és átárazódások futamidő-kategóriák szerinti bontását a mindenkori szerződéses feltételeknek megfelelően kell elkészíteni, anélkül, hogy tükröznék az opcionalitást és a magatartásra vonatkozó feltételezéseket (például az előtörlesztéseket).
Az f) és a g) oszlop együttesen tartalmazza az adatszolgáltató teljes várt pénzáramlásait és átárazódásait.
h)     Modellezett termékek eredeti (szerződéses) pénzáramlásának (átárazódásának) összege
Az adatszolgáltatónak itt kizárólag a modellezett portfóliók eredeti, szerződés szerinti pénzáramlásait és átárazódásait kell feltüntetniük. Ebben az esetben a pénzáramlások és átárazódások futamidő-kategóriák szerinti bontását a mindenkori szerződéses feltételeknek megfelelően kell elkészíteni, anélkül, hogy tükröznék az opcionalitást és a magatartásra vonatkozó feltételezéseket (például az előtörlesztéseket).
Itt csak a modellezett portfóliók pénzáramlásait és átárazódásait szabad feltüntetni.
A termékbe való besorolással kapcsolatos elvárások
Amennyiben az adatszolgáltató a nem teljesítő hiteleket is szerepelteti a kamatkockázati számításokban, akkor a g) oszlopban a várható megtérüléssel járó pénzáramlásokat kell a megfelelő idősávokban jelenteni, az adatszolgáltató saját feltételezései mellett.
A táblában a spot és egyéb azonnali konverziókból származó nyitott pozíciókat nem kell szerepeltetni.
Az OTC határidős kamatláb megállapodásokat (FRA) egy hosszú és egy rövid pozíció kombinációjaként kell szerepeltetni. Egy FRA lejárati sávba sorolásának alapja a leszállításig vagy elszámolásig hátralévő időtartam, plusz – ahol az értelmezhető – a mögöttes termék (alapügylet) futamideje [például egy áprilisi kötésű júniusi három hónapos tőzsdei kamatláb ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy 5 hónapos lejárati sávba tartozó hosszú (követelés) pozíciót és egy két hónapos lejárati sávba tartozó (kötelezettség) rövid pozíciót].
Határidős hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vétele esetén a kötési értéket a vétel időpontjának megfelelő lejáratnál, mint kötelezettséget kell szerepeltetni, a követelések között pedig az értékpapír átárazódásának megfelelő sávba kell helyezni. Határidős értékpapír eladása esetén fordítva kell eljárni.
Az adatszolgáltatónak az „Egyéb” sorokon (Eszközök vagy Források) kizárólag azokat a banki könyvi kamatozó instrumentumokhoz kapcsolódó cash flow-kat kell feltüntetnie, amelyek más kategóriában nem kerültek kimutatásra, és amelyek nem minősülnek saját tőkének. Az „Egyéb kamatozó források” sor nem a saját tőke feltüntetésére szolgál.
Az adatszolgáltatónak a mérleg alatti eszközök és források soraiban kizárólag azokat a banki könyvi mérlegen kívüli tételeket kell megjelenítenie, amelyek a tábla más soraiban nem kerültek feltüntetésre, megkülönböztetve a Banki könyvi eszközöket és a Banki könyvi forrásokat.
Nem jelentendő tételek, a teljesség igénye nélkül: részvények, részesedések, ingatlanok, saját tőke.
9R2 Kamatkockázati eredmények
Az ebben a táblában jelentett adatok áttekintést nyújtanak az alábbiakról:
•     egy ± 200 bázispontos párhuzamos kamatlábváltozás, valamint az EBA iránymutatásban ismertetett 6 felügyeleti kamatszcenárió hatása az adatszolgáltató alábbi mutatóira:
-     gazdasági érték – 9R202–9R209 sor;
-     becsült 12 havi nettó kamatjövedelem – 9R210–9R217 sor;
•     az EBA iránymutatás alapján alkalmazott kamatszcenáriókra vonatkozó sokktípusok – 9R218–9R220 sor;
•     beágyazott opcionalitással rendelkező eszközök és források aránya a banki könyvben (a saját belső modellek szerint) – 9R221–9R224 sor.
Az adatszolgáltatónak valamennyi jelentős devizanemben jelentenie kell a különböző hozamgörbe feltételezések melletti gazdasági érték és becsült kamatjövedelem mutatókat.
A tábla sorai
9R202–9R217 sor: A banki könyv becsült gazdasági értékének és nettó kamatbevétel 12 hónapos előrejelzésének változása
Az adatszolgáltatóknak az EBA iránymutatás elvárásaival összhangban kell a számításokat elvégezni és az adatpontokat megadni.
9R218–9R220 sor: Alkalmazott sokktípusok
Az adatszolgáltatóknak a korábbi sorokban használt párhuzamos, rövid és hosszú sokktípusokat kell minden devizára megadnia, amelyeken az alkalmazott szcenáriók alapulnak az EBA iránymutatás III. melléklet 3. pontja szerint.
9R221–9R224 sor: Opciókkal rendelkező termékek a banki mérlegben
Az adatszolgáltatónak e sorokban meg kell adnia az automatikus és fogyasztói magatartás alapú opcionalitásnak kitett banki könyvi kamatozó eszközök és források arányát. Az arányok kiszámításához az adatszolgáltatónak:
- nominális összegeket kell használnia,
- szerepeltetnie kell a banki könyvhöz kapcsolódó mérlegben szereplő és mérlegen kívüli kamatozó tételeket,
- a 9R223 és 9R224 sorban szereplő mutatók számlálójában szerepeltetnie kell a lejárat nélküli tételeket (pl. lejárat nélküli betéteket a 9R224 sorban és hitelkártyákat a 9R223 sorban), a 9R221 és 9R222 sor számlálójában azonban nem.
52. 10GA Legnagyobb betétesek
A jelentés a hitelintézet forrásgyűjtő tevékenységében a betétesekhez kapcsolódó koncentrált kockázatokat mutatja be, mivel egy jelentős betétállomány kedvezőbb feltételek miatti gyors megmozdulásának a hitelintézet fizetőképességre gyakorolt hatása jelentős.
A jelentésben az ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket vagy mint hitelnyújtókat. Azokat az ügyfeleket is fel kell tüntetni, amelyek csak betételhelyezők és nincs hitelkapcsolatuk, főleg akkor, ha a betétállományuk meghaladja a szavatoló tőke 10%-át.
A forrásokat az adatszolgáltató által alkalmazott számvitel szabályozással összhangban, könyv szerinti értéken kell a táblában szerepeltetni.
A tábla oszlopai
A Kódjel oszlopba az ország két karakteres ISO kódját kell beírni (pl. Magyarország esetén HU), kitöltése kötelező. Természetes személy ügyfél esetén az általános szabályok között leírt „S” jelzést az Azonosító oszlopban kell feltüntetni. Egyéb esetekben az Azonosító oszlop üresen marad.
A j) oszlopban kell szerepeltetni a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból szerzett forrást.
A tábla sorai
A 10GA1 Összesen sor megegyezik a 10GA2 Tulajdonosoktól származó forrás (10GB táblában részletezett), a 10GA3 sor Befektetésektől származó forrás (10GC táblában részletezett), a 10GA4 Nem részletezettek összesen, valamint a 10GA5 Részletezettek összesen összegével.
Azokat a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyekben a hitelintézet részesedéssel vagy bármilyen érdekeltséggel rendelkezik, illetve amelyek a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy leány-hitelintézet, vezetői kapcsolat) rendelkeznek, külön táblákon kell részletezni.
A 10GA2 Tulajdonosoktól származó forrás sorban a 10GB táblán részletezett, a hitelintézet (fióktelep esetén a fióktelep központjának) tulajdonosaitól, illetve a vezető személyek és vállalkozásaitól, a 10GA3 Befektetésektől származó forrás sorban a 10GC táblán jelentett, a hitelintézet (fióktelep esetén a fióktelep központjának) befektetéseitől származó összes forrást kell oszloponként összegezve jelenteni.
A 10GA4 Nem részletezettek összesen sorban az 01 sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt betéteseket – az egyezőség érdekében – összevontan kell kimutatni, beleértve a más hitelintézettől kapott elhelyezett hiteleket is, amennyiben más kapcsolata nincs a hitelintézetnek. Itt kell feltüntetni a megfelelő oszlopban a nem névre szóló betéteket, illetve a betéti okiratokat is.
A 10GA5 Részletezettek összesen sorban az 01 sortól felsorolt betétesek adatait kell összegezni.
Az 01 sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni az 50 (szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél 25) legnagyobb betétest (ügyfeleket, ügyfélcsoportokat, beleértve a hitelintézetet is), az elhelyezett összes forrás l) Összes kötelezettség oszlopban feltüntetett összegének csökkenő sorrendjében.
Függetlenül az első 50 legnagyobb betétestől, a felsorolásban minden, a szavatoló tőke 2%-át meghaladó forrást nyújtónak szerepelnie kell. Ha ez több, mint az első ötven, akkor a felsorolást folytatni kell.
A lakás-takarékpénztáraknak azt az 50 ügyfelet kell – az összeg csökkenő sorrendjében – feltüntetni, akikkel szemben a betétállomány a legnagyobb, és meghaladja az egy millió forintot.
A szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében azt a 25 ügyfelet kell felsorolni, amelyekkel szemben a hitelintézeti kötelezettségvállalás együttes összege a legnagyobb. A legnagyobb betéteseket a velük szemben fennálló teljes kötelezettségállomány együttes összegének csökkenő sorrendjében kell felsorolni.
A fenti jelzett két táblában (10GB és 10GC táblában) részletezett betéteseket nem kell a részletező sorokban feltüntetni.
A legnagyobb betéteseket tételesen, név szerint, a törzsszám és a kódjel feltüntetésével kell felsorolni.
A d) Azonosító oszlopba a természetes személyre vonatkozó betűjelet („S”) kell beírni.
Ha az ügyfél (beleértve a hitelintézetet is) többféle betétet helyezett el, illetve forrást biztosított a hitelintézet számára, akkor ezeket a tábla e)-k) oszlopában jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.
Az e) oszlopban a látra szóló, illetve a nem lekötött folyószámlát, az f)-i) oszlopban a lekötött betéteket kell kimutatni. A többi adatot az oszlop megnevezésének megfelelően kell kitölteni.
A hitelintézetektől (esetleg más vállalkozástól) kapott hiteleket a k) Hitelek, hátrasorolt kötelezettségek, kölcsöntőke oszlopban kell kimutatni.
Az MNB-vel szembeni kötelezettséget a 10GA4 Nem részletezettek összesen sorban kell kimutatni.
Amennyiben mérlegen kívüli tételként nyilvántartott forrást (hitelkeretet) is kapott a hitelintézet, úgy azt az m) oszlopban kell szerepeltetni.
53. 10GB Tulajdonosoktól és személyektől származó források
A jelentésben a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy az anya leányvállalata, vezetői kapcsolat) rendelkező tulajdonosoktól származó forrásokat kell részletezni. A táblában a hitelintézet tulajdonosaként megjelenő más hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket vagy mint hitelnyújtókat.
A jelentés kitöltésénél a 10GA kódú táblában foglaltakat kell figyelembe venni, mivel a jelentés oszlopszerkezete és a sorok kitöltése azonos.
54. 10GC Befektetésektől származó források
A jelentésben azokat az ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni, amelyekben a hitelintézet részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, leány-hitelintézet, vezetői kapcsolat) rendelkezik. Itt a hitelintézet tulajdonában lévő más hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket, vagy mint hitelnyújtókat.
A tábla oszlopai
A jelentés oszlopszerkezete azonos a 10GA kódú táblával, ezért kitöltésénél az ott meghatározottakat kell figyelembe venni.
A tábla sorai
A tábla 10GC1 Összesen sora egyenlő a 10GC4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 10GC5 Részletezettek összesen sor együttes összegével.
A 10GC2 sorban kell összegezni azokat a kapcsolt, a 20%-ot meghaladó, továbbá a 10GC3 sorban a 10%-ot elérő és a 20% alatti tulajdoni hányadot képviselő vállalkozásokat kell kiemelni és összesíteni, amelyek a részletező sorokban egyenként fel vannak tüntetve.
A 10GC4 Nem részletezettek összesen sorban a 01 sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt betéteseket összevontan kell kimutatni.
A 10GC5 Részletezettek összesen sorban a 01 sortól felsorolt betétesek adatait kell összegezni.
55. 11AA és 11AB Tulajdonosi szerkezet 1 és 2
A táblák több megközelítésben a hitelintézet jegyzett tőkéje tulajdonlásának, illetve az ehhez kapcsolódó szavazati aránynak a szektorális, illetve ország szerinti alakulását, továbbá a hitelintézet tulajdonosait mutatja a tényleges részjegy-állomány változásának nyomonkövetésével.
11AA Tulajdonosi szerkezet 1
Ez a tábla a hitelintézet tulajdonosainak szektoronkénti besorolását, illetve ország szerinti alakulását részletezi.
A hitelintézet jegyzett tőkéjét, beleértve a Cégbíróságra benyújtott (befizetett, de még be nem jegyzett) tőkeemelés összegét is a névérték és a tulajdoni, illetve szavazati arány szerint kell főbb tulajdonos csoportonként kimutatni.
A szövetkezeti formában működő hitelintézetnek az ismert tulajdonosi szerkezetnek megfelelően kell kimutatni az összes tag által rendelkezésre bocsátott bruttó (valós) részjegyállományt. (Valós részjegyállománynak – cégbírósági bejegyzéstől függetlenül – azt a részjegyállományt kell tekinteni, amit a tagok pénzügyileg már rendeztek. Ennek megfelelően tartalmazza a tag már befizetett részjegyének névértékét és nem tartalmazza a kilépő tagnak már kifizetett részjegy névértékét.)
Az adatokat elsősorban a részvénykönyv alapján kell közölni. Abban az esetben, ha a részvénykönyv adataitól (pl. be nem jegyzés miatt) jelentősen eltér a tulajdonlás aktuális szerkezete, akkor a hitelintézet tudomására jutott utolsó információ alapján, a valós állapotnak megfelelően kell a tulajdonosokra vonatkozó táblákat kitölteni.
Az első táblában a hitelintézet részvénytulajdonosainak szektor szerinti megoszlását kell közölni.
A jegyzett tőke még be nem fizetett részét, amennyiben még nem határozható meg, hogy melyik szektorbeli tulajdonos jegyezte le, a 11AA126 Egyéb, illetve külföldiek esetében a 11AA22 Külföldi egyéb sorba kell beírni.
A táblákat értelemszerűen a részletezésnek megfelelően kell kitölteni.
A tábla oszlopai
A b) Törzsrészvények névértéke, a c) Szavazatelsőbbségi részvények névértéke, a d) Különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvények névérték, az e) Különleges osztalékelsőbbségi részvény névértéke, illetve az f) Osztalékelsőbbségi részvény névértéke oszlopban a kibocsátott részvények névértékét kell kimutatni a kibocsátási sorozat jelétől függetlenül.
A g) oszlopban a névértékeket összesíteni kell. A névértékeket millió forintban (szükség szerint három tizedesjegy pontossággal) kell megadni.
Ahol olyan szavazatelsőbbségi részvények is vannak, amelyek összege nem éri el az egymillió forintot, ott a hitelintézeteknek három tizedes jegyig kell az értékeket megadni az érintett tulajdonosi soroknál
A tulajdoni arányt a h) oszlopban, a szavazati arányt az i) oszlopban kell feltüntetni (függetlenül attól, hogy szavazatelsőbbségi részvények a tulajdoni, illetve a szavazati arányt eltérítik egymástól).
A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tulajdoni részesedés százalékos mértékének meghatározásakor a tagok által birtokolt részjegy állomány összegét az összes tag által rendelkezésre bocsátott bruttó részjegy állományhoz kell viszonyítani. A tényleges állományban tulajdonosnak kell tekinteni a részjegy értékét már befizető belépő tagot és nem lehet tagnak tekinteni azt az állományból kizárt vagy kilépett személyt, akinek a részjegy értékét már kifizették.
Ahol olyan szavazatelsőbbségi részvények, illetve különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvények is vannak, amelyek összege nem éri el az egymillió forintot, és a tulajdoni vagy szavazati arány igen csekély (nem ér el három tizedesjegyig sem kimutatható mértéket), ott a hitelintézeteknek nullát kell beírni a megnevezés oszlopban *-gal meg kell jelölni az érintett tulajdonosi sorokat, függetlenül attól, hogy az adott sor b) oszlopában szerepel érték.
A szavazati arány megállapításánál a szavazati jogot biztosító (szavazatelsőbbségi, illetve különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi) részvény szavazati arányához hozzá kell adni a törzsrészvények korrigált mértékű tulajdoni hányadait is. A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél az egy tulajdonos részjegyének szavazati aránya az alapító okiratban (vagy jogszabályban) meghatározott hányad.
Az Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedesjegy pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve a szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez (szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében az aktuális részjegytőkéhez) viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)
A tábla sorai
A 11AA111 MNV Zrt. sorban kell az MNV Zrt.-re, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztériumra (jelenleg a Pénzügyminisztérium) bejegyzett részvényeket feltüntetni.
A jogszabály szerint az állami tulajdonosi jogosítványt gyakorló egyéb szerveket, vállalkozásokat a 11AA112 Egyéb állami tulajdonos sorban kell kimutatni.
A 11AA31 Visszavásárolt részvények sorban a hitelintézet által visszavásárolt saját részvényeinek névértékét és arányát kell szerepeltetni.
A 11AA32 Nem azonosított részvényesek sorban csak a tőzsdén jelenlevő hitelintézetek jelentethetnek meg adatokat a társasági események közötti időszakban. Itt olyan, a részvénykönyvben nem rögzített tulajdonosokat és részvényarányokat lehet jelenteni, amelyeket a tőzsde (KELER Zrt.) nem köteles jelenteni, és a hitelintézetnek sincs tudomása a valódi tulajdonlásról.
A 11AA4 sorban kell a fenti szektorok szerinti tulajdonosokat összesíteni.
A 11AA5 Ország szerinti tulajdonosi megoszlás összesen sorban az alábontásnak megfelelően szükséges közölni és a részvényeseket országok szerint felsorolni. Az ország szerinti felsorolás nem korlátozott.
A részletező sorokban az adatokat millió forintban (szükség esetén három tizedesjegy pontossággal) kell kimutatni.
A 11AA4 Összesen és 11AA5 Ország szerinti tulajdonosi megoszlás összesen sorok értékének meg kell egyeznie a jegyzett tőke (szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében a részjegytőke) összegével.
11AB Tulajdonosi szerkezet 2
Ez a tábla a hitelintézet tulajdonosainak név és tulajdoni-, illetve szavazati arányok szerinti alakulását részletezi a tényleges részjegyállomány változásának nyomonkövetésével.
A hitelintézet jegyzett tőkéjét a névérték és a tulajdoni-, illetve szavazati arány szerint kell tulajdonosonként kimutatni. Ennek érdekében a hitelintézetnek rendelkeznie kell – elsősorban a részvénykönyv alapján – olyan kimutatással, amelyből az egyes tulajdonosokhoz (ügyfelekhez) kapcsolódó tulajdoni-, illetve szavazati arány – ennek mértékétől függetlenül – megállapítható.
A tulajdoni, illetve szavazati arány megállapításánál figyelembe kell venni:
•    a Hpt. 3. mellékletében foglaltakat a közvetett tulajdon számításáról, továbbá ugyanezen melléklet 2. pontját a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni és szavazati hányadának számításáról;
•    a Hpt. VII. fejezetében foglaltakat a tulajdonjog gyakorlásának szabályairól, a tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályairól;
•    a szövetkezeti formában működő hitelintézetekre vonatkozó (a 11AA kódú táblában leírt) sajátosságokat.
A tulajdoni, illetve szavazati arány megállapításánál a tulajdonlás aktuális helyzetének, a valós állapotnak megfelelően kell a közvetlen-, illetve a közvetett tulajdonosokra vonatkozó adatokat kitölteni, ideértve, ha a tulajdonlás a Hpt. 6. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározottak szerinti befolyásoló részesedést vagy ellenőrző, de nem számszerűsíthető részesedést jelent. Ebben az esetben a részletező sorban a név (megnevezés) melletti kódjel oszlopba „V” jelet kell írni, és az érintett tulajdonlás jellegének megfelelő – közvetlen- vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány – oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni. Ezt az eltérő tulajdonlást az összesítő a) vagy b) sorokban a valós értékkel és aránnyal kell kimutatni.
A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tulajdoni részesedés százalékos mértékének meghatározásakor a tagok által birtokolt részjegy állomány összegét az összes tag által rendelkezésre bocsátott bruttó részjegy állományhoz kell viszonyítani. Ettől eltér az egy tulajdonos részjegyének szavazati aránya, amely az alapító okiratban (vagy jogszabályban) meghatározott hányad.
A felsorolás sorrendje elsődlegesen a tulajdoni arány nagyságához igazodik.
Azokat az intézményeket is ki kell mutatni, amelyek a kistulajdonosokat, mint „befektetési letétkezelő”, illetve a részvényekre vonatkozó letéti igazolásokat szolgáltató társaság fogják össze a tulajdonosok által képviselt részarány feltüntetésével (pl. GDR társaságok).
A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes tulajdonos kimutatásra nem kerül.
A kapcsolódó ügylettel rendelkező ügyfeleken belül is a felsorolást a minősített befolyással (10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) rendelkezőkkel kell kezdeni és folytatni az 5%-ot elérő vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokkal.
A tulajdonosi szerkezet megismerése érdekében azokat az 5%-ot elérő vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokat is fel kell sorolni, akiknek nincs kapcsolódó ügyletük a hitelintézettel.
A tételeket – elsősorban a minősített befolyások felsorolásával – az együttes szavazati (tulajdoni) részarányok csökkenő sorrendjében kell a tábla soraiban szerepeltetni.
A tábla oszlopai
Az a) oszlopban a tulajdonos nevét, a b) Kódjel oszlopban K jelzéssel a Számv. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozást, V jellel a nem számszerűsített minősített befolyás vagy ellenőrző részesedésű tulajdonlást, M jelzéssel a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja szerinti vezető állású személyt kell megjelölni.
A c) oszlopban a tulajdonos törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) oszlopban a tulajdonos országának két karakteres ISO kódját (pl. Magyarország esetén HU), az e) oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat kell feltüntetni (a nemzetgazdasági ágak, ágazatok TEÁOR számjele és az adatszolgáltatásban feltüntetendő betűjel közötti összefüggés tábla elérési útvonala az MNB honlapon:
MNB\Felügyelet\Adatszolgáltatás\Hitelintézetek\2019. évre vonatkozó adatszolgáltatások\Kapcsolódó előírások, technikai segédletek\Technikai segédletek).
A közvetlenül tulajdonolt részvények névértékét az f) oszlopban, a szavazatelsőbbségi részvényekét a g) oszlopban, illetve a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényekét h) oszlopban kell kimutatni.
Az osztalékelsőbbséget, illetve a különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvényeket a 11AB4 Egyéb 5% alatti tulajdonosok összesen sorban kell figyelembe venni, úgy, hogy az értékét az f) oszlopban kell feltüntetni.
Az f), g) és h) oszlop összegének meg kell egyezni a jegyzett tőke értékével, az i) oszlopnak pedig a teljes tulajdoni aránnyal.
Az i) oszlopban kell kimutatni a jegyzett tőke összértékéhez viszonyított tulajdoni arányokat, beleértve a szavazatelsőbbségi részvényeket, illetve a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényeket is, amelynek arányát a szavazati jogot, illetve a különleges vétójogot biztosító részvény névértékének figyelembevételével kell kiszámítani.
A j) oszlopban a közvetlen tulajdonlású részvények szavazati arányát kell feltüntetni.
A szavazati arány megállapításánál a szavazati jogot biztosító (szavazatelsőbbségi, illetve a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi) részvény szavazati arányához hozzá kell adni a törzsrészvények korrigált mértékű tulajdoni hányadait is.
Az Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedesjegy pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)
Az i), illetve a j) oszlopban lévő összesen sorok összegének meg kell egyezni a teljes tulajdoni aránnyal.
A közvetett tulajdonlást a k) oszlopban kell kimutatni. A szavazati jogot, mint tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.
Az l) Szavazati arány összesen oszlopban kell összesíteni a tulajdonosnak – a j) és a k) oszlopban feltüntetett – együttes közvetett és közvetlen tulajdoni és szavazati arányát. Ennek az aránynak a mértékét kell figyelembe venni a minősített befolyás megállapításánál.
A tábla sorai
11AB1 Minősített befolyású tulajdonosok összesen
Ez a sor összesíti az alábbi sorokban feltüntetett adatokat.
11AB11 Minősített befolyások kapcsolódó ügylettel összesen (alább részletezve)
Ebben a sorban kell azoknak a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak – a részletező sorokban feltüntetett ügyfeleknek – a tulajdoni, illetve szavazati arányát összesíteni, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van.
11AB12 Minősített befolyások kapcsolódó ügylettel nem rendelkező összesen (alább részletezve)
Ebben a sorban azoknak a minősített befolyással (10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) rendelkező tulajdonosoknak a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek – az adatait kell összesíteni, amelyek a hitelintézetnél kapcsolódó ügylettel nem rendelkeznek.
11AB21 5% és 10% közötti tulajdonosok, kapcsolódó ügylettel összesen (alább részletezve)
Ebben a sorban kell azoknak a nem minősített befolyással (5%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal) rendelkező tulajdonosoknak – a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek – az adatait összesíteni a tulajdonlás mértékétől függetlenül, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van.
11AB22 1% és 5% közötti tulajdonosok, kapcsolódó ügylettel összesen (alább részletezve)
Ebben a sorban kell összesíteni azoknak az 1% és 5% közötti tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosoknak – a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek – az adatait összesíteni a tulajdonlás mértékétől függetlenül, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van.
11AB3 1% és 10% közötti tulajdonosok, befektetési alapok, GDR társaságok kapcsolódó ügylet nélkül összesen (alább részletezve)
Ebben a sorban kell összesíteni az ügyleti kapcsolatban nem álló, nem minősített befolyással (10% alatti tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal) rendelkező részvényeseket, továbbá a befektetési letétkezelőket, a részvények tulajdonosaira letéti igazolásokat szolgáltató (pl. GDR társaságokat). A letéti igazolásokat nyújtó, illetve összefogó intézmények által képviselt tulajdoni adatokat a részletező sorokban fel kell tüntetni.
11AB4 Egyéb 5% alatti tulajdonosok összesen (nem részletezve)
Ebben a sorban kell azoknak az 5% alatti tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosoknak az adatait összesíteni, amelyek nem ismertek. Ebben a sorban kell szerepeltetni az 1 % alatti tulajdoni résszel rendelkező tulajdonosokat. Itt kell számba venni a visszavásárolt részvények névértékét, illetve arányát.
Az Integrációs Szervezetnek a takarékszövetkezetekben fennálló teljes tulajdonrészét a 11AB5 sorban külön is ki kell mutatni, vagyis az előbbiekben feltüntetett sorokból kiemelésként kell szerepeltetni.
A 11AB6 Összesen sor az 1)-5) összegző sorban feltüntetett adatok összesítésére szolgál. Ennek a sornak meg kell egyeznei a jegyzett tőke értékével, illetve a teljes tulajdoni aránnyal.
A részletező sorokban egyedileg ki kell mutatni az 1 % fölötti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosokat és tulajdonosi csoportokat.
A 11AB701 sortól kell részletezni az egyéni tulajdonosokat, a 801 sortól a tulajdonosi csoportokat (jogi személyek, természetes személyek és azok közeli hozzátartozói, köztes vállalkozások) az összetartozás feltüntetésével, az egyesített tulajdoni hányad megállapítása érdekében.
56. 11AC Szövetkezeti hitelintézetek tagságával és részjegyállományával kapcsolatos adatok
Ez a tábla a szövetkezeti formában működő hitelintézet tagságának és a részjegy állományának tárgynegyedév végi adatait részletezi.
A tábla sorai
11AC21 A teljes valós részjegyállomány összege tárgynegyedév végén (millió forint)
A teljes valós részjegyállomány megállapításánál a befizetett és jegyzett részjegyek állományát a Hpt. és a Ptk. alapján az alábbi változásokat is figyelembe kell venni a vonatkozási időszakban, függetlenül attól, hogy a részjegy állomány növekedése vagy csökkenése a Cégbíróságon bejegyzésre kerül vagy sem:
a)    azt a részjegyállomány növekedést, amikor a tag belépési, vagy tőkeemelési nyilatkozatának a Ptk. szerinti elfogadását követően a pénzügyi rendezésre is sor került, illetve
b)    azt a részjegyállomány csökkenést, amikor a tagok kilépési, tőkecsökkentési szándéknyilatkozatát a Ptk. szerint a hitelintézet arra hivatott testülete elfogadja, függetlenül a tagot megillető részjegy értékének kifizetésétől (pénzügyi rendezéstől).
A 11AC211 Ebből: Befolyásoló részesedést biztosító teljes valós részjegyállomány tárgynegyedév végén (millió forint) soron a Hpt 6. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkező részjegytulajdonosok által birtokolt részjegyek összesített értéke jelenik meg.
11AC22 Jegyzett tőke Cégbíróságon bejegyzett összege a tárgynegyedév végén (millió forint)
A sorban szereplő érték megegyezik a Felügyeleti mérlegben kimutatott jegyzett tőke összegével.
11AC221 Ebből: a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, az Integrációs Szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével tulajdoni részesedése sor azon közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket tartalmazza, amelyeket nem kell figyelembevenni a Szhitv. 17/F. § (2) bekezdés szerinti, egy tulajdonos közvetlen és közvetett tulajdoni hányadára vonatkozó korlátozás betartásánál.
11AC23 A bejegyzett tőke részeként nyilvántartott részjegyállomány a tárgynegyedév végén (millió forint)
11AC24 Egy db alaprészjegy névértéke (millió forint): a Szhitv. 17/F. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében a részjegy névértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.
A tábla adatait millió forintban, három tizedesre kerekítve kell feltüntetni, beleértve az alaprészjegy névértékét.
A tíz legnagyobb közvetlen és közvetett részesedéssel rendelkező részjegy tulajdonosra vonatkozóan – a 11AC21 sorral összhangban lévő – adatokat úgy kell megadni, hogy ha valamely tulajdonos (rokonain, cégein, stb. keresztül) közvetlen és közvetett részjegy tulajdonnal is rendelkezik, akkor az általa birtokolt vagy ellenőrzött teljes tulajdoni hányad millió forintban, három tizedesre kerekítve kerüljön kimutatásra.
Közvetett tulajdonlás esetén, ha A tulajdonos tulajdonrésszel is rendelkezik B tulajdonos érdekeltégében, a táblában az A tulajdonos során a saját részjegyet és a közvetett tulajdonlást, a B tulajdonosnál a saját tulajdonrészt kell megadni.
Közeli hozzátartozók tulajdonlásának kimutatása: ha mindkét személy tulajdonos, a tulajdonrészeket össze kell adni és a két vagy több hozzátartozót egy soron jelenteni. Így kell vizsgálni a minősített befolyásnak minősülő tulajdonlásnak való megfelelést és csökkenő sorrendben felállítani a tulajdonosi sorrendet.
57. 14HD Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a hitelintézetek által a vállalkozásoknak folyósított hitelekből és hitelállománya
Ez a tábla tartalmazza a KKVtv. alapján, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott adatokat, valamint egyéb, az MNB információs igényét kielégítő adatokat.
A táblában a KKVtv. által meghatározott belföldi mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) részére nyújtott, valamint az ezen vállalkozásokkal szemben, a tárgyhónap végén fennálló követelésállományt kell bruttó értéken feltüntetni. A meglévő hitelállomány adata független a folyósított hitelek nagyságától.
A KKV-k méretének meghatározásánál, illetve egyes vállalkozói típusokba sorolásakor (mikro-, kis- és középvállalkozások) a KKVtv.-ben előírtak szerint a létszámot és az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget együttesen, valamint a hivatkozott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket is kell figyelembe venni.
A vállalkozások nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg szerinti nagyságának és a KKV alapján történő besorolás megállapításához a KKVtv.-ben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
A vállalkozás fogalmát a KKVtv. 19. § 5. pontja határozza meg, amelybe beletartoznak az MNB szektorbesorolás szerinti önálló vállalkozókból a KKV-nak minősülő vállalkozók (például egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, családi vállalkozás) is, de a támogatott vállalkozások közé nem tartoznak sem a gazdasági társasági, sem a szövetkezeti formában működő hitelintézetek.
Azokat a vállalkozásokat, amelyek a KKV-ra meghatározott együttes feltételnek nem felelnek meg, illetve a hitelintézeteket, valamint a külföldi vállalkozásokat nem szabad számításba venni.
A mikro-, kis- és középvállalkozások az Egyéb pénzügyi vállalatok és Nem pénzügyi vállalatok ügyfélszektorokba tartozhatnak. Az egyéb pénzügyi vállalatokba tartoznak az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások (a pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, egyéb intézmények, biztosítók). A nem pénzügyi vállalatokhoz sorolandók az előző szektorba be nem sorolt vállalkozások, továbbá a KKV-nak minősülő önálló vállalkozók is. A táblában csak a nem pénzügyi vállalati körbe sorolt KKV-kat kell jelenteni.
A folyószámlahitel folyósítás és állomány adatai a kényszerhitelt is tartalmazzák, melynek tárgyidőszak végi állományi összegét külön soron is be kell mutatni.
A hitelállományra vonatkozó szerződés darabszám adatokban – az SF07H kódú táblával egyezően – csak a tárgyidőszak végén kitettséggel rendelkező szerződések számát kell szerepeltetni, azaz a nulla („0") folyószámlahitel állományú, de élő szerződések darabszámát a darabszám adatokban nem kell fel tüntetni.
A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5.6. pontja szerint kell eljárni.
A tábla oszlopai
A db oszlopban kell szerepeltetni a szerződésenkénti folyósítások számát.
A tábla sorai
14HD1 Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan. 1-től halmozott)
A tárgyidőszakban nyújtott hitelek összege a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig folyósított, halmozott (kumulált) adatokat jelenti. Az ügyfélnek folyósított hitel tőkeösszegét kell jelenteni, az IFRS korrekciók figyelembevétele nélkül.
A kumulált adatok éven belül minden tárgyidőszakban kizárólag nagyobbak, vagy egyenlők lehetnek, mint a megelőző tárgyidőszakban. Az év utolsó negyedévében megküldött jelentésben az egész évi hitelnyújtást kell jelenteni. Az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg a „végleges adatokat” az auditált jelentéssel együtt megküldött 14HD tábla tartalmazza.
Az értékadatokat millió forintban, három tizedesjegy pontosággal kell kimutatni.
A részletező sorokban a tárgyévben a tárgyidőszak végéig történt hitelfolyósítások darabszámát, illetve összegét (mint forgalmi adatokat) kell szerepeltetni. Amennyiben tárgynapon adott ügyfél számára többször, de ugyanazon szerződés alapján történik hitelfolyósítás, azt egy darabként, összegezve kell kimutatni. A folyószámlahitelek folyósítás adatait a szerződés állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel lehívott állománya az előző negyedév végéhez képest nőtt, folyósításként kell jelenteni. Amennyiben a tárgynegyedévben a változás negatív, a csökkenés törlesztésként értelemezendő, melyet a táblában nem kell bemutatni. A táblában a Széchenyi és a Gazdakártya hiteleket a folyószámla hitelek között kell kimutatni rulírozó jellegük miatt. Ha a hitelkeret rendelkezésre tartási ideje meghaladja az egy évet, a hitel az éven túli lejáratú soron jelentendő.
A tárgyidőszakban folyósított devizahitelek esetében a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az adatszolgáltató számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően A devizaárfolyam-változás miatt nem kell átértékelni az előző tárgyidőszakban jelentett, január 1-től összesített devizahitel folyósítást, hanem az aktuális tárgyidőszaki növekményt a megelőző tárgyidőszakban jelentett forint értékhez kell hozzáadni.
A tárgyidőszakban folyósított hiteleket részletezni kell lejárat (éven túli, illetve éven belüli) és ezen belül a hitel devizaneme (forint, illetve deviza) szerint. A 14HD1 soron kimutatott tárgyévi folyósításból külön soron ki kell emelni a beruházási célú hitel (14HD111 sor) folyósítás darabszámát, valamint annak bruttó összegét.
14HD121 Éven túli hitelek összesen sorában kell az éven túli forinthitelek, illetve devizahitelek tárgyévi folyósításait összesíteni.
14HD122 Éven belüli hitelek összesen sorban kell összesíteni a tárgyévben folyósított éven belüli forint- és devizahiteleket.
Az éven belüli és éven túli lejáratú hitelfolyósítás összegének meg kell egyezni a 14HD1 sorral.
14HD2 Hitelállomány összesen (a tárgyidőszak végén)
Ebben a sorban kell az összesített – a fentiekben meghatározott KKV-k részére nyújtott, – a beszámolás időpontjában (tárgyidőszak végén) még fennálló hitelek darabszámát, valamint annak állományát az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelő bruttó könyv szerinti értéken feltüntetni. A darabszám oszlopban – az SF07HT kódú táblával egyezően –a beszámolási időszak végén fennálló, kitettséggel rendelkező hitelszerződések számát kell jelenteni.
A 14HD2 soron kimutatott időszak végi hitelállomány adataiból külön soron be kell mutatni a beruházási célú hitel (14HD211 sor), valamint a folyószámla-hitel (14HD212 sor) szerződés darabszámát, illetve a fennálló hitelállomány bruttó összegét.
58. 15B Saját számlás kereskedési könyvi pozíciók
A jelentésben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat kell szerepeltetni. A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni, az alábbiak szerint:
Értékelési alapelvek a piaci érték megállapításához
A CRR-ben előírt, az alábbiakban összefoglalt értékelési szabályokat kell alkalmazni.
A tőzsdén forgalmazott értékpapírokat, az állampapírok kivételével, a tőzsde által közzétett utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni.
A Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírokat az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott referencia árfolyamon kell értékelni.
Az MNB által belföldön kibocsátott kötvény árfolyamát a lejárathoz legközelebb eső lejáratú – Magyar Állam által belföldön kibocsátott – két állampapír árfolyamának arányosításával kell meghatározni.
Az előzőekben foglaltaktól eltérően a három hónapnál rövidebb hátralévő futamidővel rendelkező állampapírok és MNB által belföldön kibocsátott kötvények esetében a 3 hónapos ÁKK referenciahozamot kell alkalmazni.
A tőzsdén nem forgalmazott befektetési jegyet az utolsó közzétett nettó eszközértéken kell értékelni.
Az előzőekben fel nem sorolt értékpapírokat, valamint azokat az értékpapírokat, amelyek esetében nem áll rendelkezésre piaci ár, az intézmény a belső szabályzatában meghatározott irányelveknek megfelelően köteles értékelni.
A tőzsdei határidős ügyletekből származó pozíciókat az azoknak megfelelő tőzsdei elszámoló áron kell értékelni.
A tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozíciókat a hitelintézetnek az MNB által jóváhagyott belső szabályzata alapján kell értékelni.
A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként szükséges kezelni. A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő.
A szabványosított tőzsdei opciós ügyleteket a tőzsde által közzétett áron kell értékelni, a nem szabványosított tőzsdei opciós ügyletek és a tőzsdén kívüli opciós ügyletek piaci értékét az MNB által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg.
A nem forintban denominált pénzügyi eszközök nettó pozícióinak értékét az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamon kell forintban meghatározni.
Ha az MNB az adott devizára nem jegyez devizaárfolyamot, akkor az árfolyamot az adott devizát kibocsátó ország jegybankja vagy jegybanki funkciókkal rendelkező intézménye által meghatározott hazai devizaárfolyam és az euro keresztárfolyamából kell átszámítani.
A devizában denominált tőzsdei határidős ügyleteket tőzsdei elszámoló áron, a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az MNB által jóváhagyott belső szabályzat alapján kell értékelni.
A tábla oszlopai
Az a) Pozíció megnevezése oszlopban a termék konkrét megnevezését kell megadni pl. DKJ esetén pl. DKJ090630, befektetési jegy esetén pl. Adriatiq Inv.Fund; kockázati tőkealap-jegy esetében pl. Adriatiq Hungary Turnaround; egy devizaopció, -swap vagy -forward esetében a devizapár, pl. EUR/USD formában, kamatswap esetében a névleges tőkeösszeg devizaneme.
A b) ISIN kód oszlopban az ISIN kód szerepel, amennyiben ilyen nem létezik, akkor a pozíció nevét kell feltüntetni.
A c) Eszköz típusa oszlopban az alábbi nevesített típusok kódjai közül a pozíciónak (terméknek) megfelelőt kell beírni. A devizanemet csak ott kell feltüntetni, ahol a megnevezésből vagy ISIN kódból az nem derül ki, egyébként csak az eszköz típusát kell feltüntetni.
Eszköztípust jelölő kódok:
E = Részvény
B = Kötvény, kamatozó kincstárjegy, kincstári takarékjegy
T = Diszkont kincstárjegy
M = Jelzáloglevél
U = Befektetési jegy
R = Kockázati tőkealap-jegy
O = Deviza
X = Egyéb
D = Részvény derivatív
F = Kötvény derivatív
G = Áru, áru derivatív
I = Index, index derivatív
J = Kamatláb, kamatláb derivatív
A tábla nem kéri a derivatív ügyletek konkrét fajtáját (Opció, Futures, Forward, Swap, Warrant, Egyéb), csak azt a tényt, hogy alapeszközre szóló derivatívával állunk szemben. Például egy részvényopció vagy bármely más részvényhez kapcsolódó származatott ügylet esetén az Eszköz típusa „D”.