36/2018. (XII. 10.) AM rendelet

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A Bácskai löszös síkság jellegzetes, természeteshez közeli állapotban fennmaradt tájrészletének és táji értékeinek megőrzése, fenntartása.

1.2. A Bácskai löszös síkság egykor kiterjedt gyepes élőhelyeire, így különösen a löszpusztarétekre, ezek zárt homoki sztyepprétek felé átmenetet képező típusaira és a mocsárrétekre jellemző változatos élővilág a területen megtalálható maradványainak – beleértve a közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket is – hosszú távú fenntartása, kedvező természetvédelmi helyzetének, jó ökológiai állapotának helyreállítása.

1.3. A területen előforduló védett növényfajok, így különösen a sokvirágú habszegfű (Silene multiflora), tavaszi hérics (Adonis vernalis), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), kései pitypang (Taraxacum serotinum), tarka sáfrány (Crocus reticulatus), a védelem alatt nem álló, de a Bácskai löszös síkság egykori természetes növényzetére jellemző növényfajok, így különösen a taréjos búzafű (Agropyron pectiniforme), magas kígyószisz (Echium italicum), szürke galaj (Galium glaucum), jakabnapi aggófű (Senecio jacobaea), valamint a védett és fokozottan védett állatfajok, így különösen a sisakos sáska (Acrida hungarica), óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata), mocsári teknős (Emys orbicularis), füleskuvik (Otus scops), erdei fülesbagoly (Asio otus), búbos banka (Upupa epops), gyurgyalag (Merops apiaster), szalakóta (Coracias garullus), parlagi pityer (Anthus campestris), kis őrgébics (Lanius minor) állományainak megóvása, életfeltételeik biztosítása.

1.4. A terület táji és természeti értékei megőrzésének optimális módját jelentő hagyományos legeltetéses állattartás fenntartása, az ehhez kapcsolódó kultúrtörténeti emlékek megőrzése.

1.5. A területen egykor feltételezhetően vagy biztosan fellelhető, jelenleg nem megtalálható védett gerinces állatfajok (pl. délvidéki földikutya [Nannospalax montanosyrmiensis], ürge [Spermophilus citellus]) élőhelyigénye szempontjából optimális életfeltételek biztosítása lehetséges jövőbeni – ember által elősegített – megtelepedésük céljából.

1.6. A terület táji és természeti értékeinek oktatási-környezeti nevelési és turisztikai-ismeretterjesztési célú bemutatása az 1.1–1.5. pontban foglaltak elsődlegességének biztosítása mellett.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A terület rehabilitációt igénylő részén (korábbi anyagnyerő helyek) kívül a táji, tájképi adottságokat és értékeket befolyásoló, azokat érdemben átalakító tevékenységek (pl. tereprendezés, területhasználat-változtatás) tiltása.

2.2. Az életközösségek jó ökológiai állapotának megőrzése, helyreállítása érdekében a környezeti adottságokat, így különösen a vízrajzi viszonyokat érdemben átalakító, a vízkészleteket csökkentő tevékenységek mellőzése, tiltása.

2.3. A löszgyepek, valamint a zárt homoki sztyepprét és löszpusztarét közti átmeneti élőhelyek gyomosodásának megelőzése érdekében a talajbolygatással járó, nem az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérését szolgáló tevékenységek mellőzése.

2.4. A löszgyepek, valamint a zárt homoki sztyepprét és löszpusztarét közti átmeneti élőhelyek jó ökológiai állapotának kialakítása, fenntartása érdekében gyomosodást nem okozó extenzív legeltetés biztosítása elsősorban a rágásukat követően nagyobb fűmagasságot hagyó szarvasmarhafélék legeltetésével.

2.5. Védett vagy egyéb, természetvédelmi szempontból értékes növényfajok természetes gyarapodásának és visszatelepedésének elősegítése, szükség szerint szaporításuk.

2.6. A területen egykor feltételezhetően vagy biztosan fellelhető, jelenleg nem megtalálható, a természetes állapotra jellemző, természetvédelmi szempontból különösen értékes fajok (pl. ürge, délvidéki földikutya) visszatelepítése.

2.7. Az életközösségek jó ökológiai állapotának megőrzése, helyreállítása érdekében a gépjárművel történő közlekedés korlátozása.

2.8. A tájidegen fás szárú növények – különösen a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) – terjedésének megelőzése és állományának visszaszorítása során a hatékonyság növelése, és a gyakori kezelésismétlés okozta fokozott talajbolygatás elkerülése érdekében célzott vegyszeres kezelés előnyben részesítése a mechanikai eltávolítással szemben. Az idegenhonos, agresszíven terjedő és tájidegen lágyszárú fajok terjedésének megakadályozása aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.9. Hosszú távon a területen található erdő átalakítása, lecserélése őshonos fafajú, elegyes erdőre, vagy mezőgazdasági művelésbe vonása. A gyepborítású területek arányának növelése a spontán terjedő fás szárúak alkotta fásítások igénybevételével.

2.10. A területen található életközösségek szisztematikus feltárása, különös tekintettel a gerinctelen élővilágra.

2.11. A terület táji és természeti értékeinek természetvédelmi célú bemutatásához szükséges feltételek biztosítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.1.1. A gyepes élőhelyeket elsődlegesen extenzív legeltetéssel, az esetlegesen a természetbeni állapottól eltérően nyilvántartott művelési ágtól függetlenül a 3.2.2. pontban meghatározott gyepkezelési előírásoknak megfelelően kell fenntartani.

3.1.1.2. A gyep borítású területek kiterjedése nem csökkenhet, ezért e területeken a szántóföldi művelésbe vonás, ültetvény- vagy erdőtelepítés, felszíni bánya vagy anyagnyerő hely nyitása és a beépítés tilos.

3.1.1.3. A tájidegen inváziós fajok terjedését meg kell akadályozni.

3.1.1.4. A gyepeken és cserjés területeken a meglévő és a megjelenő fás szárú özönnövények, különösen a keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia), a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) egyedeit el kell távolítani, lehetőleg maghozó állapotuk előtt.

3.1.1.5. A fás szárú inváziós növények eltávolítását szolgáló vegyszerhasználathoz nem kell beszerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét, amennyiben azt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál (a továbbiakban: igazgatóság) 5 nappal a használatot megelőzően bejelentik, és az alábbi két módszer valamelyike szerint végzik. Az egyik módszer szerint augusztus–szeptember hónapokban az 5 cm-nél vastagabb törzsátmérőjű egyedeket ki kell termelni kézi erővel gépi eszközök igénybevétele mellett. Az egyedek metszlapjába (vágáslapjába) furatot kell készíteni. A furatokba gyökérzetet elpusztító, vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű vegyszert kell juttatni. A másik módszer szerint vegyszerrel kell injektálni a faegyedeket augusztus–szeptember hónapokban. A lábon álló fa törzsébe furatot kell készíteni. A furatot tömény formában beinjektált, vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű vegyszerrel kell feltölteni, a lyukat gyurmával kell lezárni. Mindkét esetben az 5 cm-nél vékonyabb törzsátmérőjű egyedek kitermelése után, azok metszlapját (vágáslapját) a gyökérzetet elpusztító környezetkímélő vegyszerrel kell ecsetelni. A későbbiekben minden év augusztus−szeptember hónapjaiban meg kell ismételni a fentiek szerinti kezelési tevékenységet, ameddig az inváziós fás szárúak kihajtanak.

3.1.2. Terület- és földhasználat

3.1.2.1. Bármiféle terepfelszín-változtatással (így különösen földráhordással, anyagelhordással) járó beavatkozás csak az egyéb jogszabályban meghatározott engedélyek birtokában, a terület természetvédelmi kezeléséért felelős igazgatósággal egyeztetett helyen, időben és módon végezhető a területen. Legalább 5 nappal a beavatkozás tervezett időpontja előtt értesíteni kell az igazgatóságot a munkálatok megkezdéséről.

3.1.2.2. Technikai sporttevékenység tilos a területen.

3.1.2.3. Tűzgyújtás csak természetvédelmi célból, az igazgatóság előzetes értesítését követően történhet.

3.1.2.4. A területen bárminemű munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig lehetséges.

3.1.2.5. Munkagépek munkavégzési idejét, módját és felvonulási útvonalait az igazgatósággal előzetesen, a munkavégzés megkezdése előtt egyeztetni szükséges. Tilos a munkagépeket akár átmenetileg is a területen tárolni.

3.1.2.6. A meglévő, útként használt nyomvonalak nem szélesíthetők. A területen burkolt út nem létesíthető, földút nem alakítható át burkolt úttá.

3.1.2.7. A területen gépjárművel közlekedni – a jogszerűen kijelölt földutak kivételével – csak a területen folytatott természetvédelmi kezelés, jogszerű mezőgazdasági tevékenység, külön jogszabályban erre feljogosított személyek területen történő feladatvégzése, valamint életveszély elhárítása céljából lehet.

3.1.2.9. A vadállományt a természetes életközösségeket, az élőhelyeket nem veszélyeztető, a tájegységi vadgazdálkodási tervben megállapított vadlétszám szintjén kell tartani.

3.1.2.10. A területen csak őshonos vadfajok állományai tarthatók fenn, vadkibocsátó hely nem létesíthető.

3.1.2.11. A területen vadászati és vadgazdálkodási létesítmény elhelyezése, fenntartása nem engedélyezhető, vaddisznó – a 3.1.2.9. és 3.1.2.10. alpontban foglaltak megvalósítását szolgáló – hajtóvadászatához használt hordozható magasles átmeneti telepítésének kivételével. A területen vadföld nem létesíthető.

3.1.2.12. A vadgazdálkodással kapcsolatban keletkező bármilyen hulladékot (pl. vadászat során az üres töltényhüvelyeket) össze kell gyűjteni és el kell szállítani a területről.

3.1.3. Táji, kultúrtörténeti értékek

3.1.3.1. Nem kell beszerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét a területen található, táji értéket jelentő építmények (gémeskút, pásztorpihenő) felújítása során, ha az hagyományos építőanyagok használatával, az eredeti szerkezeti jellemzők megtartásával, tájba illesztve történik.

3.1.3.2. A kocsányos tölgy (Quercus robur) egyedek megőrzendők, a fahasználati munkálatok során kímélendők.

3.1.4. Látogatás

    A terület gyalogosan szabadon látogatható. Egyéb jármódokon történő látogatás – gépjárművel való közlekedés kivételével − útként használt meglévő nyomvonalon vagy jogszerűen kijelölt földúton lehetséges.

3.1.5. Kutatás, vizsgálatok

3.1.5.1. Az igazgatóság írásbeli hozzájárulásával rendelkező kutatási terv szerint végzett kutatáshoz nem kell beszerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét.

3.1.5.2. Az engedélyezett, valamint a 3.1.5.1. alpont szerinti kutatási tevékenységek eredményeit hozzáférhetővé kell tenni az igazgatóság és a természetvédelmi hatóság számára.

3.1.6. Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.6.2. Természetvédelmi célú bemutatást szolgáló ökoturisztikai tevékenység és létesítmény az 1.1−1.5. pontokban meghatározott természetvédelmi célkitűzések prioritása mellett engedélyezhető.

3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

3.2.1. Művelésből kivett területek kezelése

    A művelésből kivett területként nyilvántartott anyaggödör területén nem végezhető bányászat vagy anyagkitermelés, összhangban a 3.1.1.2. pontban foglaltakkal.

3.2.2. Gyepek kezelése

3.2.2.1. A legeltetés során előnyben kell részesíteni a szarvasmarhával történő gyepkezelést. Szarvasmarhán kívül csak juhval, bivallyal, szamárral vagy lóval történhet legeltetés az igazgatósággal egyeztetett és általa jóváhagyott legeltetési terv alapján. A legelő állatok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni az őshonos fajtákat, különösen a szarvasmarhafajtákat.

3.2.2.2. Amennyiben a legeltetés az igazgatósággal egyeztetett és általa jóváhagyott legeltetési terv alapján, legfeljebb 1 állategység / 2 ha legelőállat-sűrűséggel, legfeljebb 6 hónap időtartammal történik, a legeltetéshez nem kell beszerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét, elegendő annak az igazgatóságnál és a természetvédelmi hatóságnál történő bejelentése.

3.2.2.3. Legeltetett gyepen vagy gyepesedésnek indult parlagterületen a legelő állatok kiegészítő takarmányozása tilos.

3.2.2.4. A terület túllegeltetése tilos. A gyep túllegeltetett, ha azonos jellegű (azonos típusú gyeppel fedett) területére értelmezett 10%-án a legeltetés miatt az évelő füvek mennyiségi részaránya 50% alá csökken a vegetációban, és egyéves, gyomjellegű növények válnak uralkodóvá, vagy a nyílt talajfelszín összkiterjedése meghaladja a növényzettel és avarral borított talajfelszín összkiterjedését.

3.2.2.5. A területen pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni. Villanypásztor csak az igazgatósággal egyeztetett és általa jóváhagyott nyomvonalon alkalmazható.

3.2.2.6. Pásztorkutya alkalmazása kizárólag állandó felügyelet mellett lehetséges.

3.2.2.7. Tilos a rendszeres, három vagy több egymást követő évben végzett kaszálás, és a két vagy több egymást követő évben végzett tisztítókaszálás.

3.2.2.8. Tisztítókaszálással az őshonos kétszikű lágyszárú növényfajok egyike esetében sem távolítható el az aktuálisan a területen megtalálható terméses szárak 70%-nál nagyobb mennyisége.

3.2.2.9. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok hullatékával történhet.

3.2.2.10. Növényvédő szer kizárólag az inváziós növények visszaszorítása érdekében használható.

3.2.2.11. A gyepeken lévő fásítások fahasználati munkálataihoz kapcsolódó gépjárműves közlekedés és gyepet érintő készletezés a gyepek kímélése érdekében csak október 1. és február 15. közötti időszakban végezhető, kivéve az inváziós fás szárúak eltávolítására szolgáló természetvédelmi célú beavatkozásokat, amelyek augusztusban megkezdhetők. A gépjárműves megközelítés, gyepen való készletezés az igazgatósággal előzetesen egyeztetett és általa jóváhagyott nyomvonalon és helyen történhet.

3.2.2.12. Gyepen talajbolygatással járó tevékenység, így különösen vizes, felázott talajon gépjárművel való közlekedés tilos.

3.2.2.13. Talajlazítás, boronálás, tárcsázás vagy a gyep bármilyen más mechanikai módszerrel történő fellazítása, felszaggatása − az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célból, károsodott élőhely helyreállítása érdekében végzett tevékenység kivételével − tilos.

3.2.2.14. Kigyulladt gyep oltása során tárcsa, eke vagy más talajművelő eszköz használata csak különösen indokolt esetben, emberi élet vagy kiemelt jelentőségű vagyontárgyak közvetlen veszélyeztetettségének elhárítása céljából történhet, lehetőség szerint a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjának felügyeletével.

3.2.2.15. Amennyiben gyepekbe vagy parlagterületekre betelepülő őshonos cserje- és fafajok okozta záródás az érintett területen eléri a 10%-ot, a gyepes élőhely tartós fennmaradását biztosító mértékűre kell ritkítani az állományukat.

3.2.2.16. A kaszálás és fás szárú növények kitermelése során levágott növényi anyagot a levágást követő egy hónapon belül el kell távolítani a területről.

3.2.3. Erdők kezelése

    Faanyag-készletezés természetvédelmi őr által kijelölt helyen történhet. Az erdőgazdálkodó a fahasználat tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal értesíti az igazgatóság II/6 őrkerület természetvédelmi őrét. A természetvédelmi őr az értesítést követő 7 napon belül tájékoztatja az erdőgazdálkodót a kijelölt faanyag-készletező helyről.