4/2018. (V. 17.) GVH utasítás

1. § Ez az utasítás határozza meg a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal) alábbi eljárásaira és egyes különös fellépéseire (a továbbiakban együtt: a Hivatal eljárása) vonatkozó részletes eljárási szabályokat:

2. § Ennek az utasításnak az alkalmazásában az utasítás hatálya alá tartozó eljárásokat szabályozó jogszabályokban és európai uniós jogi aktusokban, így különösen a Tpvt.-ben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.), valamint a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasításban (a továbbiakban: Szmsz.) használt kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell érteni.

3. § (1) Az elnök – az általános elnökhelyettes javaslata alapján – meghatározza azokat a prioritást élvező ügycsoportokat, területeket vagy szempontokat, amelyeknek a vizsgálat elrendelése, valamint a Hivatal egyes különös fellépéseinek mérlegelése során a közérdek fennállásának megállapítása, illetve az eljárásokra fordítható erőforrásokkal való gazdálkodás keretében az egyes ügyekre fordítandó erőforrások meghatározása körében elsőbbséget kell biztosítani, illetve fokozottan figyelembe kell venni (a továbbiakban: eljárási prioritások). Az eljárási prioritásokat az intraneten közzé kell tenni.

(2) Az eljárási prioritásokat legalább évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a Hivatal éves céljaira, valamint figyelemmel az eltelt időben beérkezett panaszokból, bejelentésekből, egyéb piaci jelzésekből leszűrhető tapasztalatokra. Szükség esetén az általános elnökhelyettes kezdeményezi az eljárási prioritások módosítását.

(3) Az eljárási prioritásokra vonatkozó javaslattétel előtt az általános elnökhelyettes kikéri a vizsgáló irodák, az Ügyfélszolgálati Iroda, valamint az Elnökhelyettesi Titkárság és a főtitkár véleményét.

(4) Az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője negyedévente értékeli a beérkező panaszokat abból a szempontból, hogy azok alapján mely piaci területeken, illetve mely vállalkozásokkal szemben lehet különösen indokolt hivatali fellépés, illetve vizsgálat elrendelése, és ennek eredményéről tájékoztatja az általános elnökhelyettest, az Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjét, a főtitkárt és a vizsgáló irodák vezetőit.

4. § (1) Ha jogszabály, normatív utasítás vagy az iroda ügyrendje szigorúbb követelményt nem állapít meg, a vizsgáló az ügyet vagy a Hivatal feladatkörét érintő eljárási cselekményről, döntésről, az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével vagy más személlyel, szervvel folytatott kapcsolattartásról feljegyzést készít, vagy annak tényét – ha a cselekmény jellege azt megengedi – az iratra történő rávezetéssel rögzíti.

(2) A feljegyzés tartalmazza az eljárási cselekmény rövid összefoglalását, a feljegyzés készítésének dátumát, valamint a feljegyzést készítő vizsgáló nevét és aláírását.

5. § Az ezen utasítás szerinti eljárási cselekménnyel összefüggésben az iroda másik irodával vagy a Hivatal más szervezeti egységével írásban – az elektronikus levelet is ideértve – tart kapcsolatot.

6. § A vizsgáló eljárása során a döntések, egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó iratok megszövegezésekor az intraneten közzétett iratmintákat alkalmazza.

7. § (1) A Hivatal egyes eljárásaival kapcsolatos legfontosabb adatokat normatív utasításban meghatározottak szerint rögzíteni kell a Hivatal eljárásainak számítógépes nyilvántartásában (a továbbiakban: ügyregiszter).

(2) Ha az ügyregiszterről szóló normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, az ügyregiszterben az adatok rögzítéséért az felelős, aki az adott eljárási cselekményt végzi, az azzal kapcsolatos döntést meghozza.

(3) Az irodavezető felügyeli az ügyregiszter vezetését, és gondoskodik arról, hogy az teljes körű, megbízható és naprakész legyen.

8. § Ha jogszabály, normatív utasítás, az iroda ügyrendje vagy egyedi vezetői utasítás eltérően nem rendelkezik, az eljárási cselekmény elvégzéséről nyolc napon belül kell gondoskodni.

9. § Az ügyben eljáró vizsgálót (a továbbiakban: eljáró vizsgáló) az ügyben eljáró iroda vezetője jelöli ki a szignálás iratkezelési szabályzatban meghatározott szabályai szerint.

10. § (1) Az irodavezető és az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője – a Fúziós Iroda eljárása tekintetében a Versenytanács elnöke, az Ügyfélszolgálati Iroda eljárása tekintetében a főtitkár – folyamatosan ellenőrzi, hogy a vizsgálók a jogszabályban és normatív utasításban foglaltak szerint járnak-e el, így különösen, hogy a jogszabályban vagy normatív utasításban meghatározott határidőn belül gondoskodnak-e a szükséges eljárási cselekmények elvégzéséről, döntések meghozataláról.

(2) Az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda eljárása tekintetében a Versenytanács elnöke – meghatározza azokat az eljárási cselekményeket, amelyek tekintetében az iroda erre kijelölt munkatársa az eljárási cselekményre vonatkozó határidő megtartását külön is ellenőrzi, és az eljárási cselekmény elmaradása esetén ezt rövid úton jelzi az iroda vezetőjének.

(3) Az irodavezető, illetve az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda eljárása tekintetében a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel a Versenytanács elnöke – iránymutatást ad a vizsgálat irányára vonatkozóan és ellenőrzi, illetve felügyeli a vizsgálói döntések, valamint a vizsgálati jelentés szakmai tartalmát, színvonalát és megalapozottságát.

(4) A Fúziós Iroda vizsgálójának a versenyfelügyeleti eljárás során hozott, önálló fellebbezéssel támadható végzése tekintetében – az Szmsz. 3. § (6) bekezdésében foglaltak érdekében – a Versenytanácsi Titkárság vezetője látja el a (3) bekezdésben meghatározott szakmai felügyeletet. E feladatkörében a Versenytanácsi Titkárság vezetőjét a Versenytanács elnöke nem utasíthatja.

11. § (1) Ha jogszabály, normatív utasítás, az iroda ügyrendje vagy egyedi vezetői utasítás a döntéshez az elnök, az általános elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke, az irodavezető vagy csoportvezető jóváhagyását nem írja elő, az eljáró vizsgáló önállóan járhat el és kiadmányozhatja a döntést vagy az eljárás során kiküldendő egyéb iratot. Ha az ügyben több eljáró vizsgáló van, a döntést együttesen kiadmányozhatják, azzal, hogy halaszthatatlan esetben a vizsgálók valamelyikének akadályoztatása, illetve távolléte esetén a döntés nélküle is kiadmányozható; valamennyi vizsgáló akadályoztatása, illetve távolléte esetén a döntést a vizsgáló iroda vezetője vagy helyettes vezetője kiadmányozza a helyettesítés jelzése mellett.

(2) Ha normatív utasítás vagy az iroda ügyrendje eltérően nem rendelkezik, az általa vezetett iroda, illetve csoport feladatkörébe tartozó eljárásokban az iroda, illetve a csoport vezetője is kiadmányozásra jogosult vizsgálónak minősül.

(3) Az elnök, az általános elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke vagy a főtitkár jóváhagyásához kötött döntés, eljárási cselekmény, illetve az általuk kiadmányozandó irat vagy általuk meghozandó döntés tekintetében a jóváhagyásra, döntésre vonatkozó előterjesztést olyan időben kell előterjeszteni, hogy – az adott eljárási cselekmény elvégzésére, döntés meghozatalára vonatkozó jogszabályban vagy normatív utasításban meghatározott határidőre is figyelemmel – a jóváhagyásra, illetve döntésre legalább három nap álljon rendelkezésre.

(4) A bíróság előtti eljárásban készülő iratot a képviseletet ellátó iroda vezetője, ha a közigazgatási perben az eljáró versenytanács tagja jár el, ő és a képviseletet ellátó iroda vezetője együttesen kiadmányozza.

12. § Jóváhagyás esetén a jóváhagyó az aláírását vagy kézjegyét, a jóváhagyás dátumát, valamint az esetleges kiegészítéseket, utasításokat tünteti fel az iraton vagy a feljegyzésen. A jóváhagyás megtagadása esetén ezt a tényt, az esetleges ügyintézési utasításokkal együtt, szintén az iraton, a feljegyzésen vagy külön feljegyzésben jelzi.

13. § (1) Ha az eljárás során olyan jogalkalmazási, jogértelmezési, egyéb elvi vagy jelentős gyakorlati kérdés merül fel, amelyre vonatkozóan a Hivatalban még nem alakult ki egyértelmű és egységes álláspont, vagy egyébként speciális ismeretet igénylő gyakorlati kérdés merül fel, kikérhető azon támogató iroda véleménye, amely feladatkörére tekintettel az adott probléma megoldásához szükséges szakértelemmel rendelkezhet. Az ebben az utasításban meghatározott esetekben a támogató iroda véleményének kikérése kötelező.

(2) Ha ez az utasítás eltérően nem rendelkezik, a megkeresett iroda a véleményét

(3) A támogató iroda az eljáró irodával az ezen utasításban szabályozott eljárásokban való közreműködésével összefüggő ügyekben közvetlenül, az eljáró iroda tevékenységét irányító vezető egyidejű tájékoztatása mellett tart kapcsolatot.

(4) Ha a véleményezés valamely konkrét eljárási cselekményhez kapcsolódik, a megkeresést az eljáró iroda számára rendelkezésre álló határidő lejárta előtt olyan időben kell megküldeni a támogató irodának, hogy annak véleményezésére megfelelő idő álljon rendelkezésre. Ha a kötelezően kikérendő vélemény bevárása a megkereső irodára irányadó határidőben nem lenne lehetséges, a megkereső iroda megteszi a szükséges intézkedéseket a határidő meghosszabbítása iránt.

(5) A támogató iroda véleménye a megkereső irodát nem köti.

(6) Ha a kötelezően kikérendő véleménnyel a vizsgáló egyetért, a véleményezett döntés vagy egyéb eljárási irat tervezetét annak megfelelően módosítja, és ezt a tényt az irat ügyiratban maradó példányán az „észrevétel nem maradt fent” jegyzettel és aláírásával jelzi.

(7) Ha a kötelezően kikérendő véleménnyel a vizsgáló nem ért egyet, és egy esetleges szóbeli egyeztetés után is érdemi véleményeltérés marad fenn az eljáró iroda és a támogató iroda között, ezt a tényt, valamint a véleménytől eltérés indokainak lényegét az ügyirat számára készített feljegyzésben rögzíti.

(8) Ha versenyfelügyeleti eljárásban a kérdés eldöntésének mikéntje jelentős hatással lehet a vizsgálat irányára, a vizsgálatra fordítandó erőforrások mértékére, a vizsgáló iroda indítványára vagy saját kezdeményezésére az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanács elnöke – dönthet úgy is, hogy a kérdésben ki kell kérni a Versenytanács véleményét, illetve az eljáró versenytanácsnak a vizsgálat lefolytatásának módjára, irányára vonatkozó javaslatát.

14. § Az ebben az utasításban meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékig a támogató iroda vizsgálója az eljárás irataiba betekinthet, eljárási cselekményeknél jelen lehet, azonban – ha ez az utasítás eltérően nem rendelkezik – döntés kiadmányozására nem jogosult, az eljárás résztvevőivel pedig csak az eljáró vizsgáló közreműködésével tart kapcsolatot.

15. § (1) Az eljáró vizsgáló az adatszolgáltatás, nyilatkozat beérkezését vagy – a kutatási másolat kivételével – az adatnak a Hivatal birtokába kerülését követő naptól számított tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy azzal kapcsolatban tettek-e üzleti vagy magántitokra vonatkozó nyilatkozatot, valamint hogy a nyilatkozat megfelel-e a törvényi követelményeknek, és

(2) Az adatszolgáltatás, nyilatkozat beérkezését vagy – a kutatási másolat kivételével – az adatnak a Hivatal birtokába kerülését követő naptól számított tizenöt napon belül, az (1) bekezdés vagy a Tpvt. 65/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a megfelelő nyilatkozat beérkezését követő naptól, de legkésőbb a nyilatkozattételre előírt határidő lejártától számított tizenöt napon belül a vizsgáló dönt arról, hogy annak tekintetében – részben vagy egészben – megszünteti a védett adatként kezelést.

(3) Az irat vagy annak egy része tekintetében a védett adatként kezelés fenntartása esetén – ha a védett adatként kezelést megszüntető végzés meghozatalára is sor került, e végzés véglegessé válását követően – a vizsgáló, szükség esetén az adatszolgáltatónak, illetve az adat jogosultjának a Tpvt. 55/A. § (5) bekezdése szerinti felhívása útján, gondoskodik olyan iratváltozat elkészültéről, amely a Tpvt. 55/C. § (2) bekezdésének megfelelően, ahol lehetséges, ott körülírással, gyűjtőfogalom alkalmazásával, határértékek megadásával vagy az értelmezést segítő más módon utal a korlátozottan megismerhető adat tartalmára.

(4) A vizsgáló gondoskodik arról, hogy legkésőbb az ágazati vizsgálat jelentéstervezetének elkészítéséig, a bejelentéssel kapcsolatos eljárás, az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás lezárásáig, illetve a vizsgálati jelentés Versenytanács elé terjesztéséig az ügyiratban található valamennyi, korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó irat tekintetében rendelkezésre álljon az irat korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó kivonata.

(5) Az iratokba való nem elektronikus úton történő betekintést lehetőség szerint az iratbetekintést engedélyező döntés közlését követő nyolc napon belüli időpontra kell biztosítani.

(6) Az iratbetekintés lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

16. § A panasszal kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell a 15. §-t azzal, hogy korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó iratváltozatot csak abban az esetben kell készíteni, ha az az érintett irat megismerése iránti igény vagy az irat más eljárásban történő felhasználása miatt szükséges.

16/A. §² Az eljáró versenytanács határozatában előírt, meghatározott cselekmény elvégzésére, magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezés vagy kötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett irat beérkezését követően a vizsgáló irodán kijelölt vizsgáló a 15. §-t megfelelően alkalmazza, azzal, hogy korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó iratváltozatot csak abban az esetben kell készíteni, ha az az érintett irat megismerése iránti igény vagy az irat utóvizsgálatban történő felhasználása miatt szükséges.

17. § (1) A felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívás, megkeresés vagy nyilatkozattételre történő felhívás során törekedni kell arra, hogy az az elérni kívánt célhoz mérten arányos legyen, és annak teljesítése az érintettnek a lehető legkisebb adminisztratív teherrel járjon.

(2) Az ezen utasításban meghatározott, adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívás, megkeresés vagy nyilatkozattételre történő felhívás teljesítésére előírható határidőkre, e határidők meghosszabbítására vonatkozó szabályoktól indokolt esetben és mértékben az irodavezető jóváhagyásával el lehet térni, különösen akkor, ha az eltérést az eljárás hatékony és eredményes lefolytatása – az (1) bekezdésre is figyelemmel – szükségessé teszi.

18. § (1) Hirdetményi közlés szükségessége esetén a vizsgáló a hirdetmény és a hirdetményi úton közlendő kiadmány egy példányát megküldi az Informatikai és Iratirányítási Irodának, amely haladéktalanul gondoskodik a hirdetménynek a kifüggesztés napjaként megjelölt napon legkésőbb reggel 8 órakor a honlap erre szolgáló oldalán, valamint a Hivatal földszinti fogadóterében található elektronikus hirdetőtáblán (a továbbiakban: hirdetőtábla) olyan módon való közzétételéről, hogy a hirdetmény szövege folyamatosan bárki számára elérhető legyen, továbbá gondoskodik a hirdetmény központi rendszeren való közzétételéről.

(2) A hirdetmény hirdetőtáblán való kifüggesztésének és onnan való levételének napját az Informatikai és Iratirányítási Iroda ügyintézője vezeti rá – aláírásával és bélyegzőlenyomattal ellátva – a kiadmány hirdetményi közlés céljára megküldött példányára, majd a kiadmányt visszaküldi a vizsgáló irodának az ügyiratban való elhelyezés céljából.

19. § (1) Az eljárás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a versenypártolás szükségességét, és ha az eljáró iroda vezetője azt szükségesnek tartja, a javasolt intézkedésről és annak indokairól tájékoztatja az Elnökhelyettesi Titkárságot.

(2) Versenypártolás szükségessége különösen akkor merül fel, ha olyan érdemi versenyprobléma, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatal lehetőségeivel kapcsolatos probléma merül fel, amely a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből, illetve azok hiányából vagy a verseny szabadságát sértő hatósági tevékenységből következik, és ezért indokolt a jogszabály előkészítéséért felelős szerv, illetve – ha annak a Tpvt. 85. §-a szerinti feltételei fennállnak – a döntést hozó közigazgatási szerv megkeresése.

20. § (1) Ha a Hivatal és más hatóság között a feladataik hatékonyabb ellátása, hatósági eljárásaik eredményesebb lefolytatása érdekében megkötött, az egymás közötti együttműködés szabályait meghatározó megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) értesítési, tájékoztatási vagy más eljárási kötelezettséget ír elő az együttműködési megállapodásban részes másik hatóság felé, arról a vizsgáló iroda az együttműködési megállapodás alapján a Hivatal részéről kapcsolattartóként kijelölt személy (a továbbiakban: kijelölt kapcsolattartó) útján, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint haladéktalanul gondoskodik.

(2) A Fogyasztóvédelmi Iroda – elsődlegesen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. §-ában megjelölt társhatóságok által az Fttv. 12. §-a szerinti együttműködés keretében átadott adatok és információk, így különösen az Fttv. 20. § (3) bekezdésében, illetve 23. § (3) bekezdésében előírt értesítések alapján – folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó, más hatóság által indított eljárásokat, és ha a Hivatal hatáskörébe tartozó, vagy az eddigi jogalkalmazási gyakorlattól lényegesen eltérő eljárást észlel, gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről.

(3) A kijelölt kapcsolattartó a szükséges intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul értesíti a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodát az együttműködési megállapodásban részes másik hatóságtól érkező, folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás vagy új vizsgálat elrendelése szempontjából releváns tájékoztatás, értesítés érkezéséről.

21. § (1) Piacelemzés lefolytatásáról – az elnök által jóváhagyott munkaterv szerint az általános elnökhelyettes által előterjesztett javaslat alapján (a továbbiakban: piacelemzési javaslat) – az elnök dönt.

(2) A piacelemzési javaslatban be kell mutatni

(3) A piacelemzési javaslatot meg kell küldeni

(4) Ha a piacelemzési javaslat külső szakértő vagy tanácsadó igénybevételére is javaslatot tesz, azt a főtitkár részére is meg kell küldeni véleményezés céljából.

(5) A kezdeményezés alapján az elnök dönt a piacelemzés megindításáról, egyidejűleg kijelöli a piacelemzés lefolytatásáért felelős irodát, valamint dönt arról, hogy a piacelemzésbe bevonható-e külső szakértő vagy tanácsadó, továbbá meghatározza a piacelemzés ütemezését.

22. § (1) A piacelemzés lefolytatásáról, ideértve a Tpvt. 43/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt is, a kijelölt iroda gondoskodik.

(2) A piacelemzés során az adatgyűjtés keretében megkeresett személyt, vállalkozást a válaszadás önkéntességéről tájékoztatni kell.

(3) A kijelölt iroda az ütemtervben megjelölt időpontban, vagy ha egyébként szükségesnek tartja, helyzetjelentést készít a piacelemzés állásáról.

(4) A helyzetjelentés tartalmazza

(5) A kijelölt iroda a helyzetjelentést megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének, valamint a piacelemzési javaslat véleményezésében részt vett irodáknak.

(6) Ha a piacelemzés lefolytatása során a kijelölt iroda jogsértésre utaló körülményt észlel, erről feljegyzésben tájékoztatja az általános elnökhelyettest, javaslatot téve vizsgálat elrendelésére a Tpvt. 67. § (2) bekezdése szerint. A vizsgálat elrendelése a piacelemzés további folytatását nem érinti.

23. § (1) A kijelölt iroda a piacelemzés eredményét bemutató tanulmány tervezetét véleményezés céljából megküldi a piacelemzési javaslat véleményezésében részt vett irodáknak, valamint tájékoztatásul az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének.

(2) Az észrevételek alapján véglegesített tanulmányt a kijelölt iroda – szükség szerint a Tpvt. 43/F. §-a szerinti intézkedésre vonatkozó javaslattal együtt – kiadmányozásra felterjeszti az elnöknek.

(3) Az elnök döntését követően a kijelölt iroda gondoskodik a piacelemzés eredményét bemutató tanulmánynak a honlapon való közzétételéről.

24. § A piacelemzés során a piacelemzés eredményét bemutató tanulmányt az elnök, az egyéb iratokat a piacelemzés lefolytatására kijelölt iroda vezetője kiadmányozza.

25. § (1) Ágazati vizsgálat lefolytatásáról – az elnök által jóváhagyott munkaterv szerint az általános elnökhelyettesnek az ágazati vizsgálat koncepcióját tartalmazó javaslata alapján – az elnök dönt.

(2) Az ágazati vizsgálati koncepcióban be kell mutatni

(3) Az ágazati vizsgálati koncepciót meg kell küldeni

(4) A kezdeményezés alapján az elnök dönt az ágazati vizsgálat megindításáról, egyidejűleg kijelöli az ágazati vizsgálat lefolytatásáért felelős irodát, meghatározva az ágazati vizsgálat ütemezését, befejezésének határidejét.

26. § (1) Az elnök döntését követő tizenöt napon belül a kijelölt iroda előkészíti az ágazati vizsgálatot megindító végzés és hirdetmény tervezetét.

(2) Az ágazati vizsgálatot megindító végzés elnök általi kiadmányozását követően a kijelölt iroda gondoskodik a hirdetmény honlapon való közzétételéről, és értesíti a Nemzetközi Irodát.

(3) A Nemzetközi Iroda rögzíti az ágazati vizsgálatot megindító végzés adatait az Európai Versenyhálózaton belül a versenyügyekről és -politikáról való biztonságos adatcserét támogató szolgáltatásban (a továbbiakban: ECN2).

(4) A kijelölt iroda az ágazati vizsgálat megindításától számított harminc napon belül gondoskodik a Tpvt. 64/B. § (1) és (6) bekezdése szerinti első végzések kiküldéséről.

(5) A felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó megkeresésben tizenöt vagy – a kért adatok összetettsége esetén – harmincnapos, ismételt megkeresés esetén nyolc-, illetve tizenöt napos teljesítési határidőt kell meghatározni. A teljesítési határidő kérelemre legfeljebb tizenöt nappal hosszabbítható meg.

27. § (1) A kijelölt iroda az ütemtervben megjelölt időpontban, de legalább félévente helyzetjelentést készít az ágazati vizsgálat állásáról.

(2) A helyzetjelentés tartalmazza

(3) A kijelölt iroda a helyzetjelentést megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek és a Versenytanács elnökének, valamint az ágazati vizsgálati koncepció véleményezésében részt vett irodáknak.

(4) Ha az ágazati vizsgálat lefolytatása során a kijelölt iroda jogsértésre utaló körülményt észlel, erről feljegyzésben tájékoztatja az általános elnökhelyettest, javaslatot téve vizsgálat elrendelésére a Tpvt. 67. § (2) bekezdése szerint. A vizsgálat elrendelése az ágazati vizsgálat további folytatását nem érinti.

28. § (1) Az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentés tervezetét a kijelölt iroda véleményezés céljából megküldi az általános elnökhelyettesnek, valamint az ágazati vizsgálat koncepciójának véleményezésében részt vett irodáknak.

(2) Az ágazati vizsgálati jelentés tartalmazza

(3) Az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentésnek a Tpvt. 43/E. §-a szerint észrevételezésre bocsátandó tervezetét a kijelölt iroda jóváhagyásra felterjeszti az elnöknek, és egyben indítványt tesz arra, hogy a tervezet észrevételezésére a Tpvt. 43/E. § (2) bekezdése vagy (3) bekezdése szerint kerüljön sor.

(4) Az elnök jóváhagyása alapján a kijelölt iroda lefolytatja a jelentéstervezet észrevételezésével kapcsolatos eljárást, továbbá elkészíti az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, valamint az ágazati vizsgálat eredményéről szóló jelentés végleges változatát, majd – az (1) bekezdés szerinti véleményezésben résztvevőkkel való egyeztetést követően – kiadmányozásra felterjeszti az elnöknek.

(5) Az elnök döntését követően a kijelölt iroda gondoskodik az ágazati vizsgálat Tpvt. 43/E. § (4) bekezdése szerinti dokumentumainak a honlapon való közzétételéről.

(6) Az ágazati vizsgálat eredménye alapján a kijelölt iroda javaslatot tesz az elnöknek a Tpvt. 43/F. §-a szerinti intézkedésre.

(7) A Nemzetközi Iroda rögzíti az ECN2-ben az ágazati vizsgálat lezárultának tényét és az ágazati vizsgálat eredményére vonatkozó adatokat.

29. § (1) Az ágazati vizsgálat során eljárási bírságot kiszabó végzés tervezetét a Jogi Iroda véleményezi.

(2) Az ágazati vizsgálat során hozott végzéssel szembeni közigazgatási perben a Hivatalt a Jogi Iroda képviseli.

(3) Az ágazati vizsgálat során az ágazati vizsgálatot megindító végzést és az ágazati vizsgálatot lezáró jelentést az elnök, az egyéb iratokat a kijelölt iroda vezetője kiadmányozza.

30. § (1) E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a Tpvt. 43/G. § (1) bekezdése szerinti, a Tpvt. 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványra.

(2) A más hatóságtól vagy a Tpvt. 92. §-a szerint a bíróságtól áttett, jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező beadványra e Fejezet rendelkezéseit kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy

(3) Az elnök vagy az általános elnökhelyettes a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben is dönthet úgy, hogy az áttevő hatóságot az eljárás lezárásáról és annak indokairól tájékoztatni kell.

(4)³ Panaszként kell kezelni a Hivatal valamely szervezeti egységének saját észlelésén alapuló, jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező indokolt feljegyzést, valamint a Fúziós Iroda által küldött 107. § és 107/A. § szerinti tájékoztatást is.

(5) A Hivatal honlapján a kartellek felderítésének elősegítése, valamint a kartellekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása céljából üzemeltetett üzenetküldő felületen érkezett, az (1) bekezdés szerinti üzenetre e Fejezet rendelkezéseit az 52. § szerint kell alkalmazni.

31. § (1) Ha a jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező, szóbeli – személyes vagy telefonos – meghallgatáson előterjesztett folyamodványról (a továbbiakban: folyamodvány) a meghallgatás alapján egyértelművé válik, hogy az a 33. § (3) bekezdése értelmében nyilvánvalóan alaptalan, vagy annak tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, az Ügyfélszolgálati Iroda erről, illetve az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságról a folyamodvánnyal élőt szóban tájékoztatja.

(2) Ha a folyamodvány az (1) bekezdés alapján nem intézhető el, és a folyamodvány tárgyának további vizsgálata indokolt, az Ügyfélszolgálati Iroda felhívja a folyamodvánnyal élő figyelmét a panasz és a bejelentés tételének lehetőségére, és erre irányuló kérése alapján személyes meghallgatás esetén jegyzőkönyvben rögzíti a panaszt, illetve – ha a folyamodvány tárgya a Felderítő Iroda feladatkörébe tartozik – átirányítja a folyamodvánnyal élőt a Felderítő Iroda kijelölt vizsgálójához.

(3) A 4. § (1) bekezdésétől eltérően az e § szerinti meghallgatásokról az Ügyfélszolgálati Iroda nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a meghallgatás időpontját, a folyamodvány tárgyát és elintézésének módját.

32. § (1) A Tpvt. 13. § (3) bekezdése szerinti kartellre (a továbbiakban: kartell) vonatkozó információ nem bejelentés vagy engedékenységi kérelem keretében történő szolgáltatását a Tpvt. 43/I. §-a szerinti panasznak kell tekinteni akkor is, ha

(2) A kartellre vonatkozó információt személyesen szolgáltató személyt a Felderítő Iroda hallgatja meg.

(3) A vizsgáló felhívja az információt személyesen szolgáltató személy figyelmét arra, hogy a Tpvt. 43/G. § (3) bekezdése alapján kérheti, hogy ne fedjék fel azt a tényt, hogy a Hivatalnál panasszal élt.

(4) Ha az információt szolgáltató személy az információ szolgáltatásával egyidejűleg a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjigényét is jelzi, meghallgatása során tájékoztatni kell a díjra vonatkozó általános szabályokról és arról, hogy díjigényét a panasz vizsgálatát követően a Hivatalnak a Tpvt. 79/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásától számított öt napon belül kell majd hivatalosan megtennie, továbbá ha személyazonosságát ellenőrizhető módon nem tárja fel a Hivatal részére, figyelmeztetni kell, hogy ennek hiányában részére a Tpvt. 79/A. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti díj nem jár.

(5) A személyes információszolgáltatásról a vizsgáló jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti a (3) és (4) bekezdésben előírt tájékoztatást, illetve annak tudomásulvételét is. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az átadott iratot.

(6) Ha az információt szolgáltató személy személyazonosságát ellenőrizhető módon nem tárja fel a Hivatal részére, az információ szolgáltatásáról készítendő feljegyzésben rögzíteni kell az információ Hivatal rendelkezésére bocsátásának körülményeit, valamint a (4) bekezdés szerinti kioktatás tényét.

33. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda a panasz beérkezése után ellenőrzi, hogy a panasz

(2) Ha a beadvány – a más hatóságtól vagy a Tpvt. 92. §-a szerint a bíróságtól áttett beadvány kivételével – nem tartalmaz a Hivatal eljárását kezdeményező vagy döntésére vonatkozó kifejezett kérést vagy javaslatot, az Ügyfélszolgálati Iroda a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja azzal, hogy a panaszost a beadvány kivizsgálása mellőzéséről és annak okáról, valamint a panasz, illetve bejelentés tételének lehetőségéről tájékoztatja.

(3) Nyilvánvalóan alaptalannak tekinthető az a panasz, amely

(4) Ismételten előterjesztettnek tekinthető az ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú – ugyanazon vállalkozás egyazon magatartása tárgyában tett – panasz, azzal, hogy ennek megítélése során figyelemmel kell lenni a korábbi panasz elintézése során irányadó körülményekben időközben bekövetkezett változásra is.

(5) Névtelen panasznak az a panasz minősül, amelyből

34. § (1) Ha a panaszban jogsértőként kifogásolt magatartás (a továbbiakban: a panasz tárgya) kartellre vonatkozik, az Ügyfélszolgálati Iroda az eljárást a Felderítő Irodának adja át.

(2) Ha a kartellre vonatkozó panasz tárgyában korábban megindított versenyfelügyeleti eljárás még folyamatban van, az Ügyfélszolgálati Iroda az eljárást átadja a versenyfelügyeleti eljárásban eljáró vizsgáló irodának. Nem kartellre vonatkozó panasz tárgyában folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás esetén az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszos Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a panaszról tájékoztatja a versenyfelügyeleti eljárásban eljáró vizsgálót, és az eljárást lezárja.

(3) Ha a panasz tárgyában korábban megindított versenyfelügyeleti eljárás lezárult, az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszos Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja.

(4) Ha a panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentéssel kapcsolatos eljárás még folyamatban van, az Ügyfélszolgálati Iroda átadja az eljárást a bejelentéssel kapcsolatban eljáró vizsgáló irodának, egyidejűleg a panaszosnak visszaigazolást küld, amely levélben tájékoztatja a panasszal kapcsolatos eljárás törvényi szabályairól, valamint arról, hogy panaszát a Hivatal kézhez vette, és azt a bejelentés kapcsán vizsgálja (a továbbiakban: visszaigazolás).

(5) Ha a panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentéssel kapcsolatos eljárás vizsgálat elrendelése nélkül lezárult, az Ügyfélszolgálati Iroda erről a tényről – a bejelentés alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítása feltételeinek fenn nem álltáról hozott végzésben foglalt indokoknak megfelelő rövid indokolással – tájékoztatja a panaszost, és az eljárást lezárja. Ha a Hivatal a panasszal azonos tárgyú korábbi bejelentést áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, az Ügyfélszolgálati Iroda megküldi a panaszt ugyanennek a hatóságnak.

(6) Ha az ismételten előterjesztett panasz tárgyában versenyfelügyeleti eljárás vagy bejelentéssel kapcsolatos eljárás van folyamatban, és az újabb panasz a panaszolt magatartás vonatkozásában további bizonyítékot tartalmaz, az Ügyfélszolgálati Iroda a panaszról tájékoztatja a versenyfelügyeleti eljárásban, illetve a bejelentéssel kapcsolatban eljáró vizsgálót, egyebekben a panasszal kapcsolatos eljárást – a panaszos külön tájékoztatása nélkül – lezárja. Ha a tájékoztatás alapján a vizsgáló iroda vizsgálója úgy ítéli meg, hogy a panaszban foglalt információ a versenytanácsi szakaszban lévő versenyfelügyeleti eljárásban az ügy elbírálására hatással lehet, erről tájékoztatja az eljáró versenytanácsot.

(7) Az e §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a panasz tárgyában a panasz elintézése során, annak lezárása előtt indul – nem az adott panasz alapján – bejelentéssel kapcsolatos eljárás vagy versenyfelügyeleti eljárás.

35. § (1) Ha a panasz a 34. § alapján nem intézhető el, és nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyfélszolgálati Iroda a panasszal kapcsolatos eljárást az alábbiak szerint lezárja:

(2) Ha a panasz az (1) bekezdés alapján nem intézhető el, a Hivatal hatásköre fennállásának, illetve a panasz tárgyának további tisztázása érdekében az Ügyfélszolgálati Iroda nyolcnapos határidő megjelölésével a panaszost, illetve – szükség esetén – tizenöt napos határidővel a panaszoltat további felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására hívhatja fel.

(3) A Fogyasztóvédelmi Iroda feladatkörébe tartozó jogsértés miatti panasz esetén a Hivatal hatásköre fennállásának megállapításához az alábbi adatokat kell beszerezni:

(4) Ha a felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívásra az előírt határidőn belül nem vagy nem kielégítő tartalommal érkezik válasz, az Ügyfélszolgálati Iroda szükség esetén ismételten felhívhatja a panaszost és a panaszoltat a felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására.

(5) A felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívás teljesítésére meghatározott határidő a panaszolt kérésére egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A panaszos kérésére határidő-hosszabbításnak csak akkor van helye, ha a panaszostól kért felvilágosítás, illetve adat, irat a vizsgálat elrendelésének megalapozásához szükséges.

(6) Ha a panaszos, illetve a panaszolt a felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, az Ügyfélszolgálati Iroda a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Erre a panaszost, illetve a panaszoltat a felhívásban figyelmeztetni kell.

36. § A rendelkezésre álló információk alapján az Ügyfélszolgálati Iroda

37. § Az ideiglenesen lezárt eljárás ügyiratát a panasz tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda vezetőjének eltérő intézkedéséig, illetve az eljárás lezárásáig az Ügyfélszolgálati Iroda őrzi, vagy gondoskodik annak irattárba adásáról.

38. § A kartellre vonatkozó panaszt kivéve az Ügyfélszolgálati Iroda legkésőbb az eljárás vizsgáló irodának való átadásával vagy az eljárás ideiglenes lezárásáról való döntéssel egyidejűleg – ha a panaszosnak a szükséges felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívására nem került még sor – a panaszosnak visszaigazolást küld.

39. § (1) Ha a panasz több vizsgáló iroda feladatkörébe tartozó jogsértésre utal, az Ügyfélszolgálati Iroda a többi érintett vizsgáló iroda egyidejű értesítése mellett átadja a panasszal kapcsolatos eljárást a feladatkörükbe tartozó jogsértés tekintetében az érintett vizsgáló irodáknak azzal, hogy szükség esetén az Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjével – a Fúziós Iroda érintettsége esetén továbbá a Versenytanácsi Titkárság vezetőjével – egyeztetve meghatározza a relevánsabbnak ítélt tényállás alapján eljáró vizsgáló irodát (a továbbiakban: első helyen felelős iroda).

(2) A Felderítő Iroda érintettsége esetén részére kell az eljárást átadni.

40. § Az Ügyfélszolgálati Iroda a panasz hozzá beérkezésétől számított húsz napon belül végzi el a panasz vizsgálatát.

41. § Az Ügyfélszolgálati Iroda vizsgálójának

42. § A 33–36. §, a 38. §, a 40. § és a 41. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a vizsgáló iroda eljárására, ha az elnök vagy az általános elnökhelyettes a hozzá közvetlenül előterjesztett panasz tekintetében úgy dönt, hogy a panasszal kapcsolatos eljárást a panasz beérkezésétől kezdve a panasz tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda folytassa le. Ebben az esetben a panasszal kapcsolatos eljárás ideiglenes lezárásának nincs helye.

43. § (1) Az ideiglenesen lezárt eljárás tekintetében a panasz tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda – saját vagy az általános elnökhelyettes kezdeményezésére – az Ügyfélszolgálati Iroda döntését – szükség esetén az ügyiratnak az Ügyfélszolgálati Irodától vagy az irattárból való kikérése és tanulmányozása alapján – felülbírálhatja, és dönthet a panasz kapcsán szükséges további intézkedésekről.

(2) Ha az Ügyfélszolgálati Iroda még nem küldte meg a panaszosnak a Tpvt. 43/I. § (4) és (5) bekezdésében előírt értesítést, tájékoztatást, arról a továbbiakban a vizsgáló iroda gondoskodik.

44. § (1) A Felderítő Iroda előzetesen minősíti a kartellre vonatkozó, nem engedékenységi kérelem keretében szolgáltatott információt, és ha az előzetes minősítés eredményeként az információ feltehetően a Tpvt. 79/A. § (1), illetve (2) bekezdése szerint minősülhet, arról külön feljegyzést készít.

(2) Ha az adott panasz alapján nem kerül sor vizsgálat elrendelésére, a szolgáltatott információnak a Tpvt. 79/A. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti minősítése kizárt; erről a panaszost csak akkor kell írásban tájékoztatni, ha panaszával együtt a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjat is igényelt.

45. § (1) Ha a Hivatal hatáskörének megállapításához és a jogsértés valószínűsíthetőségéről való döntéshez szükséges valamennyi adat rendelkezésre áll, a vizsgáló megállapítja, hogy

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában a vizsgálat elrendelése

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a végrehajtás iránti megkeresésre hivatkozással a vizsgálat elrendelése mellőzhető.

46. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vizsgálat elrendeléséről, a 45. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról, a 45. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a vizsgálat elrendelésének mellőzéséről, valamint a 45. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a végrehajtás iránti megkeresésről a vizsgáló iroda vezetőjének indokolt javaslatára

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az elnök, illetve az általános elnökhelyettes a vizsgálat elrendeléséről dönt, a vizsgáló iroda megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket.

(3) A Fúziós Iroda eljárása esetén a 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vizsgálat elrendeléséről, a 45. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról, a 45. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a vizsgálat elrendelésének mellőzéséről – ahol azt a vizsgálat elrendeléséhez a Tpvt. előírja, az eljáró versenytanács egyetértésének beszerzését megelőzően – az eljáró vizsgáló indokolt javaslatára a Fúziós Iroda vezetője dönt. Az irodavezető döntése alapján az eljáró vizsgáló megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(4) Az eljáró vizsgálónak a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerinti döntéséhez az irodavezető jóváhagyása szükséges. Jóváhagyás esetén a vizsgáló megteszi a döntésnek megfelelő intézkedéseket.

47. § (1) Ha a 45. § (1) bekezdése szerinti döntéshez további információra van szükség, a panasz vizsgáló irodára érkezésétől számított húsz napon belül a panaszost nyolcnapos, illetve – szükség esetén – a panaszoltat tizenöt napos határidővel a szükséges felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására kell felhívni. Ez a határidő a panaszos, illetve a panaszolt kérésére egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal hosszabbítható meg.

(2) Ha a panaszos, illetve a panaszolt a felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a vizsgáló a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Erre a panaszost, illetve a panaszoltat a felhívásban figyelmeztetni kell.

48. § (1) A 46. § szerinti döntést – a 43. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével – az eljárásnak az Ügyfélszolgálati Iroda általi átadásától számított két hónapon belül kell meghozni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő

(3) A (2) bekezdés szerinti jóváhagyást kérő feljegyzés tartalmazza

49. § (1) A panasszal kapcsolatos eljárás

(2) A vizsgálat elrendelésének a 45. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő mellőzése esetén a panasszal kapcsolatos eljárás függőben marad a Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti időpontig.

(3) A panasszal kapcsolatos eljárás lezárultáig

50. § (1) Ha a panasz több vizsgáló iroda feladatkörébe tartozó jogsértésre utal, az egyes vizsgáló irodák a saját feladatkörükbe tartozó jogsértések tekintetében – az 53. §-ra is figyelemmel – önállóan járnak el, azzal, hogy előzetesen egyeztetnek a Tpvt. 43/I. §-a szerinti eljárási cselekmény elvégzéséről és kölcsönösen tájékoztatják egymást a panasszal kapcsolatos eljárás során hozott döntésekről.

(2) A nem első helyen felelős iroda a vizsgáló 45. § (1) bekezdése szerinti megállapítását, továbbá az elnök, az általános elnökhelyettes, illetve a Versenytanács elnöke döntését közli az első helyen felelős irodával.

(3) Az első helyen felelős iroda gondoskodik a panaszosnak a Tpvt. 43/I. § (4) és (5) bekezdésében, illetve ezen utasításban előírt értesítéséről, tájékoztatásáról, valamint a panasznak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldéséről.

51. § (1) E Fejezet rendelkezéseit a névtelen és a visszavont panaszra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a panasz hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak való megküldésének, a panaszos Tpvt. 43/I. § (4) és (5) bekezdése szerinti értesítésének, tájékoztatásának, valamint visszaigazolás küldésének nincs helye.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a panasz visszavonásának minősül a panaszos olyan nyilatkozata, amely szerint a Hivatal eljárását kezdeményező, illetve döntésére vonatkozó kérését a továbbiakban nem tartja fenn.

(3) E Fejezet rendelkezéseit a 30. § (4) bekezdése szerinti panaszra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást kezdettől fogva a feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda – az Ügyfélszolgálati Iroda észlelése esetén a vizsgálat elrendelésére történő javaslattételig az Ügyfélszolgálati Iroda – folytatja le, és a Tpvt. 43/I. § (4) és (5) bekezdése szerinti értesítésre, tájékoztatásra, valamint visszaigazolás küldésére nem kerül sor.

52. § (1) A 30. § (5) bekezdése szerinti üzenet kapcsán a Felderítő Iroda megvizsgálja, hogy

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a vizsgálat elrendeléséről az elnök dönt, és adott esetben – az általános elnökhelyettessel egyeztetve – kijelöli az eljáró vizsgáló irodát.

(3) Az e § szerinti eljárásra a 48. §-t nem kell alkalmazni.

(4) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásnak és vizsgálat elrendelésének nincs helye, a Felderítő Iroda az üzenetet az üzenetküldő felületen megválaszolja; ebben az esetben a 30. § (5) bekezdése szerinti üzenet nem minősül panasznak.

(5) A panaszos Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti, valamint a 44. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatását a Felderítő Iroda az üzenetküldő felületen keresztül teszi meg; a panasszal kapcsolatos eljárás ezzel zárul.

53. § Ha a panasz ugyanazon magatartás vonatkozásában többfajta jogsértésre utal, a panasszal kapcsolatos eljárás csak akkor zárható le, ha annak feltételei valamennyi jogsértés tekintetében fennállnak.

54. § (1) Ha a panasszal kapcsolatos eljárás során megállapítást nyer, hogy az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóság által a Hivatalhoz áttett, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésére vonatkozó panasz tárgyában való eljárásra nem a Hivatalnak, hanem az áttevő hatóságnak van hatásköre, az Ákr. 18. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alkalmazásával – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével való egyeztetést követően, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője – az általános elnökhelyettes jóváhagyásával – haladéktalanul hatásköri egyeztetést kezdeményez az érintett hatósággal.

(2) Ha a hatásköri egyeztetés egy hónapon belül nem vezet eredményre, a közigazgatási bíróságnak az eljáró hatóság kijelölésére irányuló eljárása kezdeményezéséről – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével való egyeztetést követően, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője a Jogi Iroda véleményének kikérésével készített előterjesztése alapján az általános elnökhelyettes dönt.

(3) Ha a hatásköri egyeztetés eredményeként tisztázódik, hogy a panasz tárgyában az eljárás nem a Hivatal hatáskörébe tartozik, az eljáró iroda a panaszt megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak, és a panasszal kapcsolatos eljárást lezárja.

(4) Ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésére vonatkozó panasznak az Fttv. 10. §-a szerinti másik hatóságnak való megküldése esetén az érintett hatóság hatásköri egyeztetést kezdeményez, az egyeztetésben – az eljárás szakaszától függően – az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetőjével egyeztetve, illetve a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője vesz részt azzal, hogy a Jogi Iroda véleményét is ki kell kérni.

(5) A közigazgatási bíróságnak az eljáró hatóság kijelölésére irányuló eljárásában a Hivatalt a Jogi Iroda képviseli.

55. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda havonta – korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó – beszámolót készít az adott időszakban ideiglenesen lezárt eljárásokról.

(2) A beszámoló legalább a következő adatokat tartalmazza:

(3) A beszámolót az Ügyfélszolgálati Iroda – elektronikus formában is – megküldi az Elnökhelyettesi Titkárságnak és a vizsgáló irodák vezetőinek.

56. § Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az ügyregiszter adatai alapján havonta ellenőrzi, hogy a 49. § (1) bekezdés c) pontja és 49. § (2) bekezdése szerinti eljárások közül melyeket kell további külön intézkedés nélkül lezártnak tekinteni, és a lezárás tényéről – a szükséges további feladatok megtétele érdekében – tájékoztatja az Ügyfélszolgálati Irodát, az érintett vizsgáló irodát, továbbá az Elnökhelyettesi Titkárságot.

57. § (1) Az Elnökhelyettesi Titkárság háromhavi rendszerességgel – az alábbi típusok szerinti bontásban – beszámol az adott időszakban

(2) A beszámoló az alábbi adatokat tartalmazza:

(3) A vizsgáló irodák az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti információt az adott vizsgáló iroda által első helyen intézett panasszal kapcsolatos eljárások tekintetében – az Informatikai és Iratirányítási Irodával egyeztetve – legkésőbb a beszámoló elkészítését három nappal megelőzően elektronikus formában közlik az Elnökhelyettesi Titkársággal.

(4) A beszámolót az Elnökhelyettesi Titkárság – elektronikus formában is – megküldi az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek, a Versenytanács elnökének, a vizsgáló irodáknak és az Ügyfélszolgálati Irodának, valamint a Jogi Irodának és a Vezető Közgazdász Irodájának.

58. § Az e Fejezetben meghatározott határidők számítására a Tpvt. 64. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felvilágosítás adására, illetve adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívás elküldésétől az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésére adott határidő leteltéig terjedő idő nem számít bele a határidőbe. A válaszbeadvány lehetséges postai átfutási idejére tekintettel a teljesítésre adott határidő leteltétől számított legfeljebb öt napon belül a 47. § (2) bekezdése szerinti döntés nem hozható meg.

59. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda eljárásának támogatása érdekében az általános elnökhelyettes a jogalkalmazási gyakorlat alapján útmutatót ad ki azokról a leggyakoribb esetekről, amelyekben egyértelműen megállapítható más hatóság hatásköre, vagy a panasz nyilvánvalóan alaptalan voltának megítélésére okot adó egyéb körülmény. Az útmutató tartalmazza a vonatkozó tényállástípusokat, az adott tényállás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy hatóságokat, továbbá az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések rövid bemutatását.

(2) Az útmutatót – az Szmsz. 52. § (2) bekezdésétől eltérően – az Elnökhelyettesi Titkárság készíti elő, és azt az általános elnökhelyettes a főtitkárral, valamint az Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjével egyezteti.

(3) A vizsgáló irodák folyamatosan figyelemmel kísérik a feladatkörükbe tartozó területen a jogszabályi változásokat, és ha azok alapján szükséges, vagy ha az Ügyfélszolgálati Iroda a panasszal kapcsolatos eljárások során időközben újabb, nyilvánvalóan alaptalannak minősülő eseteket azonosított, kezdeményezik az útmutató kiegészítését vagy módosítását.

(4) Az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője, a vizsgáló irodák vezetői és az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője évente egyszer értékelik az útmutató alkalmazását, és megvizsgálják felülvizsgálatának szükségességét.

60. § (1)⁴ E Fejezetet kell alkalmazni a Tpvt. 43/H. §-a szerinti bejelentéssel kapcsolatos eljárásra. A bejelentéssel kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell a 44. §-t, az 54. §-t és a 97. §-t.

(2) A bejelentéssel kapcsolatos eljárást arra a magatartásra, feltételezett jogsértésre vonatkozóan kell lefolytatni, amelynek a bejelentésére az adott bejelentés-űrlap szolgál.

61. § (1) A bejelentés-űrlap beérkezését követő naptól számított három napon belül az Ügyfélszolgálati Iroda megvizsgálja, hogy az megfelel-e a bejelentésre vonatkozó formai követelményeknek.

(2) Az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentés-űrlapon tett beadvány panasszá minősítéséről dönt, ha a beadványt tevő

(3) Az Ügyfélszolgálati Iroda, illetve – a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben – a vizsgáló iroda vizsgálójának a bejelentés-űrlap átminősítésére vonatkozó döntéséhez az irodavezető jóváhagyása szükséges.

(4) A bejelentés-űrlapra nem tartozó, de ott kifogásolt, egyébként a Hivatal hatáskörébe tartozó jogsértésre vonatkozó jelzésről az Ügyfélszolgálati Iroda értesíti az az annak tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodát azzal, hogy annak tekintetében a bejelentéssel kapcsolatos eljárás lefolytatása mellőzhető.

62. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda, illetve – a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben – a vizsgáló iroda a beadványt tevőt, illetve a bejelentőként feltüntetett személyt tájékoztatja az űrlapon tett beadvány panasszá minősítéséről és annak indokáról.

(2) Ha a beadványt tevő kifogásolja beadványának átminősítését, az erről szóló levelet haladéktalanul meg kell küldeni a Jogi Irodának, amely arról öt napon belül véleményt ad.

(3) Ha a Jogi Iroda nem ért egyet az átminősítésről hozott döntéssel, az átminősítés kérdésében – az átminősítésről döntő irodának az átminősítés indokait, a beadványt tevő arra vonatkozó kifogását, valamint a Jogi Iroda véleményét ismertető előterjesztése alapján – az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda érintettsége esetén a Versenytanács elnökével egyeztetve – dönt.

(4) A beadványt tevőt kifogása elbírálásáról az általános elnökhelyettes, a Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó bejelentés esetén a Versenytanácsi Titkárság vezetője levélben tájékoztatja.

63. § A bejelentés-űrlapon tett beadvány panasszá minősítése esetén a továbbiakban a III. Fejezet szerint kell eljárni azzal, hogy a panasszal kapcsolatos eljárásban a panasz beérkezése idejeként a beadvány átminősítéséről való tájékoztatás, az átminősítéssel kapcsolatos kifogás esetén a kifogás elbírálásáról hozott döntés panaszosnak való kiküldését kell tekinteni.

64. § (1) Ha a bejelentés-űrlapon tett beadvány panasszá minősítésére nem kerül sor, az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentéssel kapcsolatos eljárást – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – átadja az annak tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának. Ha a bejelentés kartellre vonatkozik, az eljárást a Felderítő Irodának kell átadni.

(2) A Fogyasztóvédelmi Iroda feladatkörébe tartozó bejelentést az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentés-űrlap beérkezését követő naptól számított öt napon belül – az eljáró irodára és az elintézésre vonatkozó tartalmi javaslattal együtt – átadja a Fogyasztóvédelmi Irodának.

(3) A Fogyasztóvédelmi Iroda a javaslatot a bejelentésnek a Fogyasztóvédelmi Irodára érkezésétől számított két napon belül véleményezi.

(4) Ha a bejelentés alapján rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthetően vizsgálat elrendelésére is sor kerülhet, vagy az a Fogyasztóvédelmi Iroda álláspontja szerint egyébként indokolt, a bejelentéssel kapcsolatos eljárást a Fogyasztóvédelmi Iroda folytatja le.

(5) A (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a bejelentéssel kapcsolatos eljárást az Ügyfélszolgálati Iroda folytatja le.

(6) Ha a Fogyasztóvédelmi Iroda az Ügyfélszolgálati Irodának az eljáró irodára vonatkozó javaslatával nem ért egyet, az érintett irodák álláspontját tartalmazó feljegyzéseket felterjeszti az általános elnökhelyettesnek, aki a főtitkárral egyeztetve haladéktalanul dönt abban a kérdésben, hogy a bejelentéssel kapcsolatos eljárást melyik iroda folytassa le.

65. § (1) Ha a bejelentés tárgyában korábban érkezett panasszal kapcsolatos eljárás még folyamatban van, és az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentéssel kapcsolatos eljárást a 64. § alapján átadja a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának, a panasszal kapcsolatos eljárást is át kell adni a vizsgáló irodának.

(2) Ha a bejelentés-űrlap benyújtója képviseleti jogosultságát megfelelően nem igazolta, és az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentéssel kapcsolatos eljárást a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának átadja, e tényről az eljárás átadásával egyidejűleg tájékoztatja a vizsgáló irodát. Az eljáró iroda – a hiánypótlási felhívás, illetve a bejelentőként feltüntetett személynek az Ákr. 13. § (5) bekezdése szerinti, a személyes eljárásra vagy a képviselet ellátására alkalmas képviselőről való gondoskodásra történő felhívása eredménytelensége esetén – a beadvány panasszá minősítéséről dönt.

66. § (1) A 64. § (5) bekezdése szerinti esetben az Ügyfélszolgálati Iroda az ügyiratnak az irodára történő visszaérkezésétől számított nyolc napon belül

(2) Nincs helye a bejelentéssel kapcsolatos eljárás megszüntetésének önmagában azon az alapon, hogy azt ugyanazon személy, azonos tartalommal korábban panaszként terjesztette elő, illetve a beadvány korábban panaszként lett elbírálva.

(3) Ha a hatáskör megállapításához vagy a bejelentés elbírálásához adatok beszerzése szükséges, az Ügyfélszolgálati Iroda a felvilágosítás adására, a vizsgálat tárgyával összefüggő adat, irat szolgáltatására felhívó végzés meghozatala előtt kikérheti a Fogyasztóvédelmi Iroda véleményét. A Fogyasztóvédelmi Iroda véleményét a megkereséstől számított két napon belül adja meg. A Fogyasztóvédelmi Iroda véleménye az Ügyfélszolgálati Irodát nem köti.

(4) Az adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívásra alkalmazni kell a 69. § (3) és (4) bekezdését.

67. § (1) Ha az Ügyfélszolgálati Iroda a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban beszerzett adatok alapján vizsgálat elrendelését látja indokoltnak, erre vonatkozóan haladéktalanul indokolt javaslatot készít, amelyet az ügyirattal együtt megküld a Fogyasztóvédelmi Irodának és tájékoztatásul az általános elnökhelyettesnek.

(2) A Fogyasztóvédelmi Iroda a javaslatot az ügyiratnak a Fogyasztóvédelmi Irodára érkezésétől számított két napon belül véleményezi.

(3) Ha a Fogyasztóvédelmi Iroda az Ügyfélszolgálati Iroda javaslatával nem ért egyet, az érintett irodák álláspontját tartalmazó feljegyzéseket felterjeszti az általános elnökhelyettesnek, aki a főtitkárral egyeztetve haladéktalanul dönt a vizsgálat elrendelésének indokoltságáról.

(4) Ha az Ügyfélszolgálati Iroda javaslata, illetve a (3) bekezdés szerinti egyeztetés eredménye alapján vizsgálat elrendelése indokolt, a bejelentéssel kapcsolatos eljárást a továbbiakban a Fogyasztóvédelmi Iroda folytatja.

68. § (1) Ha a nem a Fogyasztóvédelmi Iroda feladatkörébe tartozó bejelentéssel kapcsolatos eljárást az Ügyfélszolgálati Iroda a 64. § (1) bekezdése szerint átadja a vizsgáló irodának, a vizsgáló iroda a bejelentés hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül ellenőrzi

(2) Ha a vizsgáló iroda észleli, hogy a 61. § (2) bekezdése szerinti szempontok alapján a bejelentés-űrlapon tett beadvány panasszá minősítésének van helye, a 62. § megfelelő alkalmazásával megteszi a szükséges intézkedéseket, és az átminősítés után a beadványt továbbítja az Ügyfélszolgálati Irodára a további eljárás érdekében, vagy maga dönt a további intézkedésekről.

69. § (1) Ha áttételnek vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a vizsgáló – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a bejelentés vizsgáló irodára érkezésétől számított tizenöt napon belül intézkedik a bejelentés elbírálásához szükséges adatok beszerzése iránt.

(2) A Fogyasztóvédelmi Iroda által lefolytatott eljárásban a vizsgáló az eljáró irodáról a 64. § alapján történt döntéstől számított nyolc napon belül

(3) A bejelentő nyolcnapos, – szükség esetén – a bejelentett tizenöt napos határidővel hívható fel adat, irat szolgáltatására. Ez a határidő a bejelentő, illetve a bejelentett kérésére egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal hosszabbítható meg.

(4) Ha a bejelentő, illetve a bejelentett az adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a vizsgáló a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Erre a bejelentőt, illetve a bejelentettet a felhívásban figyelmeztetni kell.

70. § (1) A Jogi Iroda véleményezi a Tpvt. 43/H. § (7) bekezdés b), c), illetve d) pontjában meghatározott intézkedésre irányuló végzések tervezetét.

(2) A Jogi Iroda véleményét öt napon belül küldi meg az eljáró irodának. Az Ügyfélszolgálati Iroda eljárása esetén a Jogi Iroda véleményét tájékoztatásul megküldi az általános elnökhelyettes és a főtitkár részére is.

(3) Ha a bejelentés tekintetében vizsgálat elrendelése és a Tpvt. 43/H. § (7) bekezdés b)–d) pontjában foglalt intézkedések valamelyike egyaránt indokolt, a Fogyasztóvédelmi Iroda a vonatkozó tervezeteket a 81. § szerinti vizsgálati tervvel, illetve vizsgálati koncepcióval együtt küldi meg véleményezésre a Jogi Irodának. Ebben az esetben a véleményezés határidejére a 82. § (3) bekezdése szerinti határidő az irányadó.

(4) Ha a Jogi Iroda a véleményezés keretében az észrevételeire figyelemmel átdolgozott végzéstervezet visszamutatását kéri, az átdolgozott tervezetet ismételten meg kell küldeni részére véleményezésre.

71. § (1) Ha a bejelentő a bejelentést visszavonja, a bejelentőt, valamint – ha az eljárásban részt vett – a bejelentettet levélben tájékoztatni kell a bejelentés visszavonásának tudomásulvételéről és arról, hogy a bejelentést a Hivatal piaci jelzésnek tekinti, továbbá arról, hogy a bejelentés visszavonása nem zárja ki, hogy a vizsgáló azzal kapcsolatban a továbbiakban vizsgálatot rendeljen el, azonban ebben az esetben a visszavont bejelentést benyújtó személyt nem illetik meg a bejelentő jogai.

(2) Ha a visszavont bejelentéssel kapcsolatban a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálat elrendelése nem indokolt, az eljárás mellőzésének indokairól az Elnökhelyettesi Titkárságot – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanács elnökét –, továbbá az Ügyfélszolgálati Iroda eljárása esetén a főtitkárt tájékoztatni kell.

(3) A visszavont bejelentés alapján elrendelt vizsgálatról a bejelentőt nem kell értesíteni.

72. § (1) Az Ügyfélszolgálati Iroda eljárása esetén eljáró vizsgáló Tpvt. 43/H. § (7) bekezdés b), c), illetve d) pontja szerinti döntéséhez az irodavezető jóváhagyása szükséges.

(2) A Fúziós Iroda eljárása esetén az eljáró vizsgáló

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben az eljáró vizsgáló

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben Tpvt. 43/H. § (7) bekezdés d) pontja szerinti döntés másolatát meg kell küldeni tájékoztatásul az Elnökhelyettesi Titkárság – a Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó bejelentés esetén a Versenytanácsi Titkárság vezetője – részére.

(5) Az Ügyfélszolgálati Iroda által lefolytatott eljárást lezáró valamennyi végzés másolatát meg kell küldeni tájékoztatásul a főtitkár, az Elnökhelyettesi Titkárság, valamint a Fogyasztóvédelmi Iroda részére.

73. § (1) A bejelentéssel kapcsolatos eljárás során az ügyintézési határidőt meghosszabbító végzést

(2) Az ügyintézési határidőt meghosszabbító végzés tervezetét a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésére vonatkozó bejelentéssel kapcsolatos eljárásban legkésőbb a határidő lejárta előtt öt nappal, minden más esetben legkésőbb a határidő lejárta előtt tíz nappal kell kiadmányozásra felterjeszteni. A felterjesztő feljegyzés tartalmazza a 48. § (3) bekezdésében meghatározottakat.

74. § (1) A Tpvt. 43/H. § (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzéssel szemben benyújtott keresetlevelet a bejelentéssel kapcsolatban eljáró iroda annak beérkezését követően haladéktalanul átadja az ügyirattal együtt a Jogi Irodának, és a jogorvoslat tényéről tájékoztatja az Elnökhelyettesi Titkárságot, az Ügyfélszolgálati Iroda által lefolytatott eljárás esetében továbbá a főtitkárt. Az eljáró vizsgáló a keresetlevéllel kapcsolatos esetleges észrevételeit öt napon belül megküldi a Jogi Irodának.

(2) Az (1) bekezdés szerinti keresetlevél nyomán indult közigazgatási perben a Hivatalt a Jogi Iroda vezetője képviseli.

75. § A 65. § (1) bekezdése alapján a vizsgáló irodának átadott panaszeljárással összefüggő bejelentéssel kapcsolatos eljárás lezárásakor a vizsgáló, illetve – ha a bejelentéssel kapcsolatos eljárást az Ügyfélszolgálati Iroda folytatta le – az Ügyfélszolgálati Iroda vizsgálója a bejelentés alapján hozott végzés tartalmától függően gondoskodik az azonos tárgyú panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról azzal, hogy a panaszos tájékoztatására a bejelentés alapján hozott végzéssel szembeni jogorvoslati határidő leteltét követően, a végzés megtámadása esetén pedig a közigazgatási per eredményének ismeretében kerülhet csak sor. Ha a panaszt ugyanaz tette, aki a bejelentést, a panasszal kapcsolatos eljárást le kell zárni, a panasszal kapcsolatos eljárásban további intézkedés nem szükséges.

76. § E Fejezetet kell alkalmazni a Tpvt. 43/K. §-a szerinti összefonódás-bejelentés elintézésével és az azt megelőző, a Tpvt. 43/L. §-a szerinti előzetes egyeztetéssel kapcsolatos eljárásra.

77. § (1) Az előzetes egyeztetés megkezdéséről vagy az erre irányuló kezdeményezés elutasításáról a Fúziós Iroda vezetője dönt.

(2) Az előzetes egyeztetés megkezdésére alkalmas előzetes egyeztetést kezdeményező iratokat a Fúziós Iroda haladéktalanul továbbítja a Versenytanács elnöke által kijelölt személyeknek.

(3) Az előzetes egyeztetés során törekedni kell arra, hogy az az összefonódás-bejelentéssel összefüggő kérdések teljes körére kiterjedjen.

(4) A Fúziós Iroda vezetője az előzetes egyeztetés kapcsán felmerült kérdésekkel kapcsolatban, a Fúziós Iroda által az előzetes egyeztetésen képviselendő észrevételek előkészítése céljából egyeztetést kezdeményezhet a támogató irodákkal, illetve a Versenytanáccsal, és kezdeményezheti, hogy az előzetes egyeztetésen a támogató iroda vizsgálója, illetve a Versenytanács elnöke által kijelölt személy is legyen jelen.

(5) Ha az előzetes egyeztetés eredményeként a vállalkozás által benyújtott összefonódás-bejelentés űrlap tervezete (a továbbiakban: egyeztetett űrlaptervezet) és kapcsolódó iratok alapján megállapítható, hogy

(6) A Fúziós Iroda vezetője – a Versenytanács elnöke által kijelölt ügyintéző versenytanácstag egyeztetett űrlaptervezettel kapcsolatos véleményének figyelembevételével – tájékoztatja az egyeztetést kezdeményezőt az egyeztetés eredményéről, ennek keretében arról, hogy ha az alapján az összefonódás-bejelentéshez szükséges adatok és iratok köre az összefonódás értékelése szempontjából releváns valamennyi körülmény vonatkozásában egyeztetettnek tekinthető (a továbbiakban: teljes körű előzetes egyeztetés).

(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást és az egyeztetett űrlapot a Fúziós Iroda megküldi a Versenytanács elnökének és az általa kijelölt ügyintéző versenytanácstagnak is.

78. § (1) Az összefonódás-bejelentés beérkezésekor a Fúziós Iroda ellenőrzi, hogy

(2) Ha a Tpvt. 43/M. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat még nem fizették meg, a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdése szerinti intézkedés nem tehető meg. Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás ez okból való szünetelésének tényéről a Fúziós Iroda vezetője tájékoztatja az összefonódás-bejelentést tévő vállalkozást.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat esetén a 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést – ha szükséges – az összefonódás-bejelentés beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül kell megtenni. Az összefonódás-bejelentés ténye üzleti titokként kezelésére vonatkozó jelzés hiányában a Fúziós Iroda haladéktalanul intézkedik az összefonódás-bejelentés tényének és az összefonódás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó rövid ismertetésének a honlapon való közzététele iránt.

(4) Az eljáró vizsgáló az összefonódás-bejelentés beérkezését követő két munkanapon belül az űrlap alapján értékeli az összefonódást, és

(5) Az eljáró vizsgáló (4) bekezdés a) pontja szerinti döntéséhez, illetve (4) bekezdés b) pontja szerinti indítványához az irodavezető jóváhagyása szükséges.

(6) Ha az eljáró versenytanács a (4) bekezdés b) pontja szerinti indítvánnyal egyetért, az eljáró vizsgáló haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon megteszi az annak megfelelő intézkedést.

(7) Ha az eljáró versenytanács a (4) bekezdés b) pontja szerinti indítvánnyal szemben kifogást emel, vagy ha az indítvánnyal kapcsolatos álláspontját két munkanapon belül nem közli, a Fúziós Iroda haladéktalanul szóbeli egyeztetést kezdeményez az eljáró versenytanáccsal az eljáró versenytanács egyetértését bíró intézkedés meghatározása és a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdése szerinti határidőben való megtétele céljából. Az egyeztetés eredményét az eljáró vizsgáló – az eljáró versenytanáccsal egyeztetett tartalmú – feljegyzésben rögzíti.

(8) A Fúziós Iroda mindent megtesz annak érdekében, hogy az alkalmazandó intézkedés tekintetében a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdése szerinti határidőben egyetértés jöjjön létre az eljáró versenytanáccsal.

79. § (1) A teljes körű előzetes egyeztetés tárgyát képező összefonódásra vonatkozó összefonódás-bejelentés esetén a 78. §-t az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az összefonódás-bejelentés beérkezésekor az eljáró vizsgáló egy munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést, és ha meggyőződik arról, hogy

80. § (1) A vizsgálat elrendeléséhez az általános elnökhelyettesnek a vizsgálati koncepcióra, illetve a vizsgálati tervre, valamint a vizsgálatot elrendelő végzésre vonatkozó jóváhagyása szükséges.

(2) A vizsgálat elrendeléséhez vizsgálati koncepciót kell készíteni

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben – a Kartell Iroda eljárása kivételével – a vizsgálat elrendeléséhez vizsgálati tervet kell készíteni.

81. § (1) A vizsgálati koncepció tartalmazza

(2) A vizsgálati terv – a rendelkezésre álló adatok alapján lehetőség szerint – tartalmazza

82. § (1) A vizsgálati koncepciót, illetve a vizsgálati tervet meg kell küldeni

(2) A véleményezésre bocsátás határideje

(3) A vizsgálati koncepció, illetve a vizsgálati terv véleményezésére nyolc nap áll rendelkezésre.

(4) Az észrevételek alapján felülvizsgált vizsgálati koncepció, illetve vizsgálati terv alapján készült javaslatot a vizsgálat elrendelésére, valamint a vizsgálatot elrendelő végzés tervezetét a vizsgáló iroda jóváhagyásra felterjeszti az általános elnökhelyettesnek.

(5) Az általános elnökhelyettes jóváhagyását követően haladéktalanul gondoskodni kell a vizsgálat elrendeléséről szóló tájékoztatás bejelentőnek való megküldéséről.

83. §⁵ A Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó ügyben ezen alcím rendelkezéseit – a 84. §-ban meghatározott kivétellel – nem kell alkalmazni.

84. § (1) A vizsgálat elrendelése tényének a Tpvt. 67. § (12) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozataláról, továbbá a vizsgálat elrendelése kapcsán sajtóközlemény kiadásáról az általános elnökhelyettesnek – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanács elnökének – a vizsgáló iroda vagy saját kezdeményezésére előterjesztett javaslata alapján az elnök dönt.

(2) A nyilvánosságra hozatalra, illetve a sajtóközleményre vonatkozó javaslat tartalmazza a nyilvánosságra hozatalt megvalósító tájékoztatás, illetve a sajtóközlemény tervezett szövegét.

(3) A tájékoztatás, illetve a sajtóközlemény szövegében a vizsgálat tárgyát, a vizsgálni kívánt tényállást kell a vizsgálatot elrendelő végzésnek megfelelően röviden, közérthetően összefoglalva ismertetni.

(4) A tájékoztatás, illetve a sajtóközlemény szövegében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vizsgálat elrendelése nem jelenti annak kimondását, hogy az eljárás alá vont a jogsértést elkövette, és hogy az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.

(5) Az elnök által jóváhagyott tájékoztatásnak a honlapon történő közzétételéről, illetve a sajtóközleménynek a sajtó felé való eljuttatásáról a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Iroda gondoskodik.

(6) A tájékoztatás közzétételével, illetve a sajtónak való eljuttatásával be kell várni, hogy a vizsgálatot elrendelő végzés közlése valamennyi ügyfél vonatkozásában megtörténjen; a hirdetményi úton való közlést nem kell bevárni.

85. § A vizsgálatnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma megsértésének valószínűsítése miatti elrendelése esetén az Fttv. 26. § (2) bekezdésében előírt, az Fttv. 12. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás keretében rendezett értesítési feladatok ellátásáról a Fogyasztóvédelmi Iroda gondoskodik.

86. § (1) A vizsgálatot úgy kell lefolytatni, hogy vizsgálati jelentés olyan időben kerüljön a Versenytanács elé terjesztésre, hogy az eljáró versenytanácsnak az eljárására – a 124. § (1) bekezdésében írt kivétellel – a versenyfelügyeleti eljárás ügyintézési határidejének a határidőbe be nem számító időtartamok nélkül számított legalább egyharmada, a több mint három eljárás alá vonttal szemben folytatott, a Tpvt. 11. §-ában, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101. cikkében tilalmazott magatartások miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban legalább négykilencede a rendelkezésére álljon (a továbbiakban: vizsgálati határidő).

(2) Ha az eljáró versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdése alapján az iratokat a vizsgálónak visszaadja, a megfelelően kiegészített vizsgálati jelentést az eljáró versenytanács által meghatározott határidőben, ennek hiányában az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanács elnöke – által meghatározott határidőben kell felterjeszteni.

87. § (1) Az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó ügyek kivételével – szükség szerint megbeszélést tart a vizsgáló iroda vezetője és helyettes vezetője, valamint az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője részvételével a vizsgálatok várható elrendeléséről, a folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárások alakulásáról, a vizsgálati jelentések várható leadásáról és annak határidejéről.

(2) A megbeszélésre a vizsgáló iroda rövid összefoglalót készít az érintett ügyek állásáról.

88. § (1) A vizsgálati szakaszban a versenyfelügyeleti eljárás ügyintézési határidejét meghosszabbító végzést

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ügyintézési határidőt meghosszabbító végzés tervezetének kiadmányozásra felterjesztésével egyidejűleg a vizsgáló feljegyzésben számol be a hosszabbítást szükségessé tevő eljárási cselekményekről.

(3) Ha a vizsgálati jelentés Versenytanács elé terjesztésére olyan időben kerülne sor, hogy az ügyintézési határidőből tizenöt napnál kevesebb lenne hátra, az ügyintézési határidő meghosszabbítása iránt a vizsgálati szakaszban kell intézkedni.

89. § (1) Helyzetjelentést kell készíteni, ha

(2) A helyzetjelentés tömören, összefoglaló jelleggel tartalmazza

(3) A helyzetjelentést meg kell küldeni

(4) A (3) bekezdés d) pontjában megjelölt irodák a helyzetjelentésre – a feladatkörükhöz igazodóan – nyolc napon belül írásban észrevételt tehetnek, illetve – ha azt a véleményadási határidő megjelölésével a helyzetjelentést készítését elrendelő vezető kéri – észrevételt tesznek.

90. § (1) Ha az eljárás alá vont vállalkozás kötelezettségvállalást ajánl fel, és a vizsgáló

(2) A helyzetjelentés – a 89. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – tartalmazza a vállalás ismertetését és a vizsgáló arra vonatkozó döntési javaslatát, hogy a vállalást indokolt-e elfogadni.

(3) A vállalás elfogadása indokoltságának elemzése során ki kell térni a következő szempontokra:

(4) A helyzetjelentést a Jogi Iroda, valamint – ha az eljárásban korábban közreműködtek – a többi támogató iroda véleményezi. A vélemények alapján felülvizsgált helyzetjelentést a vizsgáló iroda az ügy irataival együtt megküldi a Versenytanácsnak.

(5) Ha nyolc napon belül nem érkezik eljáró versenytanácsi javaslat, a vizsgáló a helyzetjelentésben tett döntési javaslata szerint maga dönt az eljárás folytatásáról.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően nem kell helyzetjelentést készíteni, ha az a vizsgálati jelentés jóváhagyásra felterjesztésének várható közeli időpontjára figyelemmel az e § szerinti eljárás időigénye miatt nem célszerű. Ebben az esetben a (2) és (3) bekezdésben írtakat a vizsgálati jelentésben kell ismertetni.

(7) Ha az ügyfél még nem ajánlott fel kötelezettségvállalást, de az ügy erre alkalmasnak mutatkozik, a vizsgálat során erre az ügyfél figyelmét fel lehet hívni. Ebben az esetben az e § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

91. § (1) A vizsgálati jelentés tartalmazza

(2) A vizsgálati jelentés mellékletben tartalmazza:

(3) Ha a vizsgáló a vizsgálati jelentésben a kötelezettségvállalás elfogadására tesz indítványt, a jelentésben ezt az indítványt kell megalapozni, figyelemmel a 90. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokra; a jogsértés megvalósulása tekintetében nem szükséges állást foglalni, be kell ugyanakkor mutatni a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölt valószínűsített jogsértés bizonyítottságának helyzetét.

(4) A vizsgálati jelentéshez – a Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó ügyek kivételével – külön belső feljegyzést (vezetői összefoglalót) kell csatolni, amely tartalmazza

(5) A vizsgálati jelentés Versenytanács elé terjesztéséhez – a Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó ügyek kivételével – az általános elnökhelyettes jóváhagyása szükséges.

(6) A vizsgálati jelentés tervezetét jóváhagyásra felterjesztés előtt a Jogi Iroda és a Vezető Közgazdász Irodája véleményezi, ha az általános elnökhelyettes – a vizsgáló iroda vagy saját kezdeményezése alapján – így dönt. A véleményezésre nyolc nap áll rendelkezésre.

(7) A jóváhagyásra felterjesztett ügyiratban az Elnökhelyettesi Titkárság kijelölt munkatársa az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője által meghatározott szempontok szerint ellenőrzi a vizsgálat során az eljárási követelmények betartását, és ha hiányosságot tapasztal, azt a mielőbbi orvoslás érdekében rövid úton jelzi az eljáró irodának, valamint az Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjének.

(8) A jóváhagyott vizsgálati jelentést tájékoztatásul meg kell küldeni az elnöknek és a vizsgálati koncepció véleményezésében részt vett irodáknak.

92. § A Tpvt. 71. § (3) bekezdés c) pontja szerinti külön jelentésre a vizsgálatot lezáró jelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az nem tartalmaz a 91. § (1) bekezdés j) pontja szerinti indítványt.

93. § (1) Az eljárást vizsgálati szakaszban megszüntető végzés tervezetét – a Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó ügyek kivételével – a Jogi Iroda véleményezi, a véleményezésre nyolc nap áll rendelkezésére.

(2) Az eljárást megszüntető végzés tervezetére egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 91. § (5) bekezdését, valamint – a Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó ügyek kivételével – a 91. § (7) bekezdését.

(3) Ha az eljárást megszüntető végzéssel szemben nem nyújtanak be fellebbezést, a végzést tájékoztatásul meg kell küldeni a Versenytanácsnak.

94. § (1) A vizsgálatot elrendelő végzés kiadásával egyidőben – a helyszíni kutatással megindított eljárás kivételével – az első eljárási cselekményt is meg kell tenni, illetve az erre vonatkozó első végzést meg kell hozni.

(2) Az ügyfélnek az adat, irat szolgáltatására vonatkozó felhívása, továbbá a Tpvt. 64/B. § (6) bekezdése szerinti felvilágosítás adása, a vizsgálat tárgyával összefüggő adat, irat szolgáltatása iránti megkeresés teljesítésére tizenöt vagy – a kért adatok összetettsége esetén – harmincnapos határidőt kell megállapítani. Ez a határidő kérelemre legfeljebb nyolc, illetve tizenöt nappal hosszabbítható meg.

(3) Ha az okiratot az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője angol nyelven nyújtja be, hivatalból el kell rendelni magyar nyelvű összefoglaló vagy magyar nyelvű fordítás benyújtását.

95. § (1) A Tpvt. 55. § (6) bekezdése szerinti iratbetekintés iránti kérelmet a vizsgáló – az irodavezető jóváhagyásával – haladéktalanul felterjeszti a Versenytanácsnak az arra vonatkozó álláspontjával együtt, hogy az iratbetekintés a vizsgálat eredményességét veszélyeztetheti-e, és ha igen, milyen körben.

(2) Ha az iratbetekintésre a vizsgálati szakasz során kerül sor, az eljáró vizsgáló gondoskodik az iratbetekintés lefolytatásáról, – erre vonatkozó kérés esetén – a másolatkészítésről, valamint a másolatkészítés költségének megállapításáról.

96. § (1) A Fúziós Iroda vizsgálójának a versenyfelügyeleti eljárás során hozott, önálló fellebbezéssel támadható végzése kiadmányozásához – a 10. § (4) bekezdésével összhangban – a Versenytanácsi Titkárság vezetőjének jóváhagyása szükséges, amire egy nap áll rendelkezésre.

(2) Az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzés kiadmányozásához – az (1) bekezdésben nem szabályozott esetben – az általános elnökhelyettes jóváhagyása szükséges, amire egy nap áll rendelkezésre.

97. § (1) A vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzésével szemben benyújtott fellebbezést és a releváns iratokat az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanácsi Titkárság vezetője – által jóváhagyott feljegyzéssel terjeszti fel a Versenytanácsnak. A jóváhagyásra egy nap áll rendelkezésre.

(2) Ha a vizsgáló saját hatáskörben eleget tesz a fellebbezésben foglaltaknak, az erről szóló végzését tájékoztatásul megküldi az általános elnökhelyettesnek, a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanácsi Titkárság vezetőjének. Az ilyen végzés kiadmányozásához az irodavezető jóváhagyása szükséges.

98. § Az eljárás versenytanácsi szakaszában a vizsgáló nem vesz részt, azonban

99. § (1) A Tpvt. 80. § (2) bekezdése szerinti végzés közzétételéről az eljáró vizsgáló iroda kezdeményezése alapján az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanács elnöke –, versenytanácsi döntés esetén az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagként kijelölt tagja (a továbbiakban: előadó versenytanácstag) javaslatára a Versenytanács elnöke dönt.

(2) Ha a döntés ellen közigazgatási pert indítottak, ezt a közzéteendő döntés honlapon történő közzététel céljából való – az elektronikus közzététel rendjéről szóló normatív utasítás szerinti – megküldésével egyidejűleg jelezni kell.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a honlapon – a döntés elérésekor szükségképpen megjelenően – a közigazgatási perben hozott eljárást befejező határozatot is közzé kell tenni, illetve arról tájékoztatást kell adni, jelezve azt is, hogy a határozat jogerős-e.

100. § (1) Az olyan versenyfelügyeleti eljárást befejező véglegessé vált döntésről és az azzal szembeni közigazgatási perben hozott jogerős bírósági határozatról, amely eljárás megindításáról korábban sajtóközlemény került kiadásra, sajtóközleményt kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó versenyfelügyeleti eljárást befejező véglegessé vált döntésről sajtóközlemény kiadásáról – ügyszaktól függően – az általános elnökhelyettesnek, a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanács elnökének a vizsgáló iroda vagy saját kezdeményezése alapján, illetve a Versenytanács elnökének az előadó versenytanácstag vagy saját kezdeményezése alapján tett javaslatára az elnök dönt.

(3) A döntésről kiadott sajtóközlemény esetén a döntéssel szembeni közigazgatási perben hozott jogerős bírósági határozatról is sajtóközleményt kell kiadni.

(4) A sajtóközlemény szövegét a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Iroda határozza meg azzal, hogy azt véleményezi – az ügyszaktól függően – a vizsgáló iroda, illetve az előadó versenytanácstag.

(5) A sajtóközlemény szövegében az eljárást befejező döntésnek megfelelően röviden, közérthetően összefoglalva a döntés rendelkező részét és az indokolás főbb megállapításait kell ismertetni.

(6) A sajtóközleménynek a sajtó felé való eljuttatásáról a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Iroda gondoskodik.

101. § (1) A döntés, illetve sajtóközlemény közzétételével, illetve a sajtónak való eljuttatásával, továbbá az eljárást befejező döntésre vonatkozó hatósági megkeresésre történő válaszadással lehetőleg be kell várni, hogy a döntés közlése valamennyi ügyfél vonatkozásában megtörténjen, arra – az egyéb feltételek fennállása, így különösen a (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülése esetén is – legkorábban a közlés megkezdésétől számított öt munkanap elteltét követően kerülhet sor; a hirdetményi úton való közlést nem kell bevárni.

(2) A döntés mindaddig nem tehető közzé, amíg a korlátozottan megismerhető adatok körét befolyásoló eljárások véglegesen, illetve jogerősen le nem zárultak.

(3) Az eljárást befejező döntésről és az azzal szembeni közigazgatási perben hozott bírósági határozatról való tájékoztatást, illetve sajtóközleményt ugyanolyan kör számára és ugyanolyan feltételek mellett elérhető módon kell közzétenni, amely kör számára és feltételek mellett az eljárás megindításáról kiadott tájékoztatás, illetve sajtóközlemény közzétételre került.

102. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 51/B. § (1) bekezdésében meghatározott döntésnek és az azzal kapcsolatban ott előírt adatoknak az Fgytv. 51/B. § (3) bekezdésében előírt, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére történő megküldéséről a Versenytanácsi Titkárság gondoskodik.

(2) A vizsgálati jelentéshez kapcsolódó vezetői összefoglalóban jelezni kell, ha az eljárás jogalapjára és a vizsgáló indítványára tekintettel az eljáró versenytanács ilyen tartalmú határozata esetén az Fgytv. 51/B. § (1) bekezdésében előírt közzétételnek van helye.

(3) A határozat megküldésével be kell várni, hogy a korlátozottan megismerhető adatok körét befolyásoló eljárások véglegesen, illetve jogerősen lezáruljanak.

103. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás vizsgálati szakaszában eljárt vizsgáló iroda folyamatosan figyelemmel kíséri az eljáró versenytanács határozatában előírt, meghatározott cselekmény elvégzésére, magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezés teljesítését, az eljáró versenytanács által ideiglenes intézkedésként elrendelt kötelezettséget, a Tpvt. 30. § (3) bekezdése vagy 75. § (1) bekezdése szerint előírt kötelezettséget vagy feltételt is ideértve.

(2) A vizsgáló iroda (1) bekezdésben előírt feladatának teljesítése érdekében a Versenytanácsi Titkárság haladéktalanul tájékoztatja a vizsgáló irodát a kötelezés, illetve kötelezettség teljesítésével összefüggésben beérkező iratról.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a teljesítés határidőben megtörtént, erről a vizsgáló iroda feljegyzésben tájékoztatja az eljáró versenytanácsot. A feljegyzést – a Fúziós Iroda feladatkörébe tartozó ügyek kivételével – az általános elnökhelyettessel előzetesen jóvá kell hagyatni. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a teljesítés határidőben megtörtént-e, vagy az valószínűsíthető, hogy a teljesítés nem történt meg, a vizsgáló iroda utóvizsgálat megindítását kezdeményezi.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve

(5) Ha a Tpvt. 77. §-a alapján az utóvizsgálat kötelező, az utóvizsgálatot legkésőbb a teljesítési határidő, folyamatos kötelezettség, illetve a Tpvt. 30. § (3) bekezdése szerinti utólagos feltétel esetén a kötelezettség, illetve feltétel fennállásának határozatban előírt utolsó napjától számított két hónapon belül meg kell indítani.

104. § (1) Az utóvizsgálat megindítása előtt utóvizsgálati tervet kell készíteni.

(2) Az utóvizsgálati terv tartalmazza

(3)⁶ Az utóvizsgálat megindítására egyebekben megfelelően alkalmazni kell a vizsgálat elrendelésére – a Fúziós Iroda feladatkörében elrendelt utóvizsgálat esetén pedig a Tpvt. 67. § (3) és (6) bekezdés szerinti vizsgálatra irányuló versenyfelügyeleti eljárás indítására – vonatkozó szabályokat.

105. § Az utóvizsgálatra megfelelően alkalmazni kell a 86–88. § rendelkezéseit.

106. § Az utóvizsgálati jelentésre megfelelően alkalmazni kell a 91. §-t azzal, hogy a jelentésben a 91. § (1) bekezdés b), c) és f) pontjában meghatározottakat nem, vagy csak a szükséges mértékben részletezve kell bemutatni.

107. § (1) A Fúziós Iroda az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásnak a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéssel való lezárását vagy az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés véglegessé válását követően haladéktalanul – a Versenytanács elnöke útján – tájékoztatja az általános elnökhelyettest és a Felderítő Irodát, ha az eljárás során olyan versenykorlátozás merült fel, amely az irányadó versenytanácsi gyakorlat alapján vélhetően nem minősül a Tpvt. 30. § (7) bekezdése szerinti, összefonódáshoz szükséges és ekként ahhoz kapcsolódó versenykorlátozásnak. A tájékoztatás tartalmazza a Fúziós Irodának a felmerült versenykorlátozásra vonatkozó véleményét és az általa ismert releváns adatokat.

(2) A Fúziós Iroda tájékoztatása alapján az általános elnökhelyettes dönthet úgy, hogy az Antitröszt Iroda tizenöt napon belül – szükség esetén a Felderítő Iroda bevonásával – végezze el a versenykorlátozás értékelését abból a szempontból, hogy kell-e vizsgálatot elrendelni. Az Antitröszt Iroda javaslata alapján az általános elnökhelyettes előzetesen jóváhagyja a vizsgálat elrendelését, vagy a vizsgálat elrendelésének mellőzésére vonatkozó álláspontjáról tájékoztatja a Versenytanács elnökét.

(3) Az általános elnökhelyettesnek a vizsgálat elrendelésére vonatkozó előzetes jóváhagyása esetén az Antitröszt Iroda elkészíti a vizsgálati koncepciót és a vizsgálatot elrendelő végzést.

107/A. §⁸ (1) A Fúziós Iroda a Tpvt. 43/L. § (1) bekezdés szerinti összefonódás-bejelentést megelőző előzetes egyeztetés lezárását követő nyolc munkanapon belül, továbbá az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés véglegessé válását követően haladéktalanul – a Versenytanács elnöke útján – tájékoztatja az általános elnökhelyettest és a Felderítő Irodát, ha az irányadó versenytanácsi gyakorlat alapján nem teljes funkciójú közös vállalatnak minősülő összefonódás létrehozása kapcsán versenykorlátozó magatartás valószínűsíthető. A tájékoztatás tartalmazza a Fúziós Irodának a felmerült versenykorlátozásra vonatkozó véleményét és az általa ismert releváns adatokat.

(2) Az általános elnökhelyettes döntése alapján az általa eljárásra kijelölt vizsgáló iroda tizenöt napon belül – szükség esetén a Felderítő Iroda bevonásával – elvégzi a (4) bekezdés szerinti megállapodás értékelését abból a szempontból, hogy indokolt-e vizsgálat elrendelése. A kijelölt iroda javaslata alapján az általános elnökhelyettes előzetesen jóváhagyja a vizsgálat elrendelését, vagy a vizsgálat elrendelésének mellőzésére vonatkozó álláspontjáról tájékoztatja a Versenytanács elnökét.

(3) Az általános elnökhelyettesnek a vizsgálat elrendelésére vonatkozó előzetes jóváhagyása esetén a kijelölt iroda elkészíti a vizsgálati koncepciót és a vizsgálatot elrendelő végzést.

108. § (1) A vizsgáló a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem előterjesztését kezdeményezi az általános elnökhelyettesnél – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Fúziós Iroda vezetőjénél –, ha a versenyfelügyeleti eljárás vizsgálati szakasza során azt észleli, hogy az eljárás alá vont vállalkozás működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, így különösen ha

(2) A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet az általános elnökhelyettes – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Fúziós Iroda vezetője – kiadmányozza, az elnök nevében eljárva.

109. § (1) Ha a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás egyúttal valamely büntetőjogi tényállást – vagy legalábbis annak objektív elemeit – is kimeríti, a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a hatóság tagját terhelő feljelentési kötelezettségnek a Hivatal a vizsgáló iroda vezetője vagy – a Versenytanács elnökének tájékoztatása mellett – az előadó versenytanácstag javaslata alapján az általános elnökhelyettes által tett feljelentéssel tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feljelentéstétel különösen mérlegelendő

(3) A feljelentést a versenyfelügyeleti eljárás vizsgálati szakaszában kell megtenni, ha

(4) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetben a feljelentést az eljáró versenytanácsnak a jogsértést megállapító határozata alapján indokolt megtenni.

(5) A feljelentésre vonatkozó javaslatot tájékoztatásul meg kell küldeni az elnöknek.

(6) A feljelentésre vonatkozó javaslatot alapján a Jogi Iroda készíti elő a feljelentést. Ha a Jogi Iroda a feljelentéstétellel nem ért egyet, a feljelentéstétel kérdésében – a Jogi Irodának a feljelentést kezdeményező javaslatot, valamint a Jogi Iroda véleményét ismertető előterjesztése alapján – az elnök dönt.

110. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. §-a szerinti eljárás kezdeményezéséről az általános elnökhelyettesnek vagy a Versenytanács elnökének a javaslata alapján az elnök dönt. A döntés kezdeményezésére megfelelően alkalmazni kell a 109. § (3), (4) és (6) bekezdését.

111. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásban hozott döntéssel szembeni közigazgatási perben a Hivatalt – ha az elnök a képviselet ellátására külső jogi képviselő megbízásáról nem dönt – a Bírósági Képviseleti Iroda képviseli. A képviselet ellátásában – a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályok szerint – az ügyben eljáró versenytanács tagja is közreműködhet.

(2) A Bírósági Képviseleti Iroda értesíti a Versenytanács elnökét és az általános elnökhelyettest, ha a bíróság versenyfelügyeleti eljárásban hozott döntést hatályon kívül helyez, illetve a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezi.

112. § (1) A Vezető Közgazdász Irodája közreműködik a versenyfelügyeleti eljárásban, továbbá a döntések bíróság előtti képviseletében, ha a vizsgáló iroda, az eljáró versenytanács, a Bírósági Képviseleti Iroda vagy saját kezdeményezése alapján az általános elnökhelyettes így dönt.

(2) A Vezető Közgazdász Irodájának az eljárásban való részvétele esetén az eljáró vizsgáló iroda a Vezető Közgazdász Irodájával közös feljegyzésben rögzíti, hogy mely kérdésekben milyen jellegű közreműködésre milyen ütemezés szerint kerül sor részéről, és azt – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Versenytanács elnöke útján – jóváhagyásra megküldik az általános elnökhelyettesnek. A jóváhagyott feljegyzés a vizsgálati koncepció, illetve a vizsgálati terv melléklete; a Vezető Közgazdász Irodája a közreműködését az abban meghatározott módon és időben adja meg a vizsgáló iroda részére. Az ehhez szükséges adatok és ismeretek beszerzése, az erre irányuló eljárási cselekmények során a vizsgáló iroda és a Vezető Közgazdász Irodája fokozottan együttműködnek egymással.

(3) A vizsgáló iroda a Vezető Közgazdász Irodája munkája szempontjából releváns végzések előkészítésébe a (2) bekezdés szerinti feljegyzésben meghatározottak szerint bevonja a Vezető Közgazdász Irodáját. Az ilyen végzés tervezetét a vizsgáló iroda – háromnapos véleményezési idő mellett – megküldi véleményezésre a Vezető Közgazdász Irodájának.

(4) Kivételes esetben a feladatához közvetlenül kapcsolódó, a Tpvt. 64/B. § (1) vagy (6) bekezdése szerinti végzésben foglalt kérdés értelmezésével kapcsolatban a Vezető Közgazdász Irodája az adat szolgáltatására kötelezett ügyféllel, illetve a megkeresettel szóban, közvetlenül is kapcsolatot tarthat, az ilyen kapcsolattartásról a vizsgáló irodát előzetesen értesíteni kell.

113. § (1) A vizsgáló kizárására irányuló bejelentéssel kapcsolatos döntést a Jogi Iroda készíti elő, ennek során figyelembe véve az érintett vizsgálónak és a vizsgáló iroda vezetőjének véleményét. A nem a vizsgálótól származó bejelentést – a vizsgáló álláspontjával együtt – haladéktalanul át kell adni ügyintézésre a Jogi Irodának.

(2) Az ezen utasításban szabályozott eseteken túl a Jogi Iroda véleményét kell kérni

114. § Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokban a VI. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

115. § (1) Ha a Tpvt. 11. §-ában vagy 21. §-ában, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt a versenyfelügyeleti eljárást helyszíni kutatással indokolt megindítani, a Felderítő Iroda a jogsértést valószínűsítő feltárt tényeket, az érintett vállalkozásokat, a piaci viszonyokat és szereplőket bemutató feljegyzésben kezdeményezi az elnöknél a vizsgálat elrendelését. Ha a vizsgálat elrendelése és a helyszíni kutatás bírság mellőzése iránti engedékenységi kérelmen vagy a Tpvt. 79/A. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti információn alapul, ezt a feljegyzésben jelezni kell.

(2) A feljegyzésben – az eljárás alá vonni kívánt vállalkozások és a rendelkezésre álló bizonyítékok forrásának és pontos tartalmának nevesítése nélkül, ugyanakkor a bizonyítékok típusának megjelölésével – a tényállást olyan mélységben kell ismertetni, hogy az alapján a jogsértés valószínűsíthetőségére és a vizsgálat jogalapjára vonatkozóan megalapozott véleményt lehessen nyilvánítani.

(3) A helyszíni kutatásra adott előzetes elnöki jóváhagyást követően a Felderítő Iroda a (2) bekezdés szerinti feljegyzést megküldi az általános elnökhelyettesnek. Ha az általános elnökhelyettes – szükség esetén az általános elnökhelyettes által eljárásra kijelölt vizsgáló iroda véleményének kikérését követően – a vizsgálat elrendelésével nem ért egyet, a kérdésben egyeztet az elnökkel és a Felderítő Irodával.

(4) A helyszíni kutatáshoz szükséges előzetes bírói engedély (a továbbiakban: előzetes bírói engedély) iránti kérelmet – a Felderítő Iroda vezetőjének az eljáró vizsgáló irodával egyeztetett előterjesztése alapján – az elnök nevében eljárva az általános elnökhelyettes kiadmányozza, és e körben képviseli a Hivatalt.

(5) Az eljáró vizsgáló iroda az előzetes bírói engedély alapján a Felderítő Irodával egyeztetve a helyszíni kutatás megkezdéséig elkészíti a vizsgálatot elrendelő végzést azzal, hogy annak a 80. § (1) bekezdése szerinti jóváhagyásához kellő idő álljon rendelkezésre.

116. § (1) Ha az eljáró vizsgáló iroda a 115. § (1) bekezdésén kívüli, a Tpvt. 65/A. § (1) bekezdése szerinti esetben helyszíni kutatást tart indokoltnak, azt – a Felderítő Irodával egyeztetve – a jogsértést valószínűsítő feltárt tényeket, az érintett vállalkozásokat, a piaci viszonyokat és szereplőket bemutató indokolt feljegyzésben kezdeményezi a tevékenységét irányító elnökhelyettesnél, aki – egyetértése esetén – a kezdeményezést jóváhagyásra az elnök elé terjeszti.

(2) Az elnök jóváhagyása esetén a 115. § (4) bekezdésének, és – ha a helyszíni kutatásra a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg kerül sor – a 115. § (5) bekezdésének alkalmazásával kell eljárni.

117. § (1) A helyszíni kutatást a Felderítő Iroda készíti elő, szervezi és koordinálja, ezzel összefüggésben – az eljáró vizsgáló irodával együttműködésben – helyszíni kutatási tervet készít.

(2) A Felderítő Iroda a helyszíni kutatás tervezett időpontjáról az előzetes bírói engedély másolatának megküldésével tájékoztatja az elnököt.

(3) A helyszíni kutatáson elsődlegesen a Felderítő Iroda, a Kartell Iroda, illetve az Antitröszt Iroda, a Fúziós Iroda eljárása esetén a Fúziós Iroda, valamint az Informatikai és Iratirányítási Iroda vizsgálói vesznek részt. Szükség esetén a Felderítő Iroda más irodák vizsgálóinak közreműködését is kérheti.

(4) Az egyes helyszíneken a helyszíni kutatást folytató vizsgálók munkáját a Felderítő Iroda vezetője és az eljáró vizsgáló iroda vezetője által közösen kijelölt vizsgálók (a továbbiakban: kutatásvezetők) irányítják. A kutatásvezetők döntenek a helyszíni kutatás során a szükséges intézkedésekről és felmerülő kérdésekről, így különösen a birtokba vehető bizonyítási eszközökről. A helyszíni kutatáson a vizsgáló a kutatásvezető utasításai szerint jár el. A kutatásvezetők munkáját a Felderítő Iroda vezetője irányítja, e körben a más irodához tartozó kutatásvezetőt is utasíthatja.

(5) A helyszíni kutatás során a vizsgáló a hivatalos minőségét szolgálati igazolványával igazolja. A helyszíni kutatás napján az eljáró vizsgáló iroda gondoskodik a vizsgálatot elrendelő végzésnek a helyszíni kutatással nem érintett ügyféllel való közléséről.

118. § (1) A helyszíni kutatás során lefoglalt bizonyítási eszközöket, birtokba vett iratokat, adatokat a Felderítő Iroda a helyszíni kutatást – adott esetben a védekezés céljából készült iratokkal kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatását – követő negyvenöt napon belül átvizsgálja, és ha azok bizonyítékkénti felhasználásához utólagos bírói engedély szükséges, erről egyeztet az eljáró vizsgáló irodával. Az utólagos bírói engedély iránti kérelem tekintetében a 115. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy az előterjesztésről a Felderítő Iroda vezetője tájékoztatja az elnököt is.

(2) A helyszíni kutatást – adott esetben a védekezés céljából készült iratokkal kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatását – követő lehető legrövidebb időn belül biztosítani kell, hogy az eljáró vizsgáló iroda eljáró vizsgálója a helyszíni kutatatás során birtokba vett iratokhoz, adatokhoz a vizsgált jogsértés bizonyítékainak azonosítása és a bizonyíték-összefoglaló összeállítása érdekében hozzáférhessen, azokat megvizsgálhassa.

(3) A Felderítő Iroda (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésének lehetővé tétele érdekében az eljáró vizsgáló iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felderítő Irodát arról, ha a zárt tárolóeszköz a Tpvt. 65/C. § (7), (9) vagy (13) bekezdése szerint felnyitható, az abban elhelyezett irat, illetve kutatási másolat megvizsgálható.

(4) A védekezés céljából készült irattal kapcsolatos nemperes eljárásban – szükség esetén az eljáró vizsgáló iroda bevonásával – a Jogi Iroda képviseli a Hivatalt.

119. § (1) Engedékenységi kérelemmel kapcsolatban a vizsgálati szakaszban a Felderítő Iroda jár el.

(2) Az írásbeli engedékenységi kérelem Hivatal általi átvételéről külön feljegyzést kell készíteni. A feljegyzésben, valamint a szóban tett engedékenységi kérelemről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a kérelem előterjesztésének pontos idejét (év, hónap, nap, óra, perc pontossággal), valamint – kizárólag az elsőként benyújtott, a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzés iránti kérelem esetén – a kérelem elsőségének tényét. A feljegyzésről az eljáró vizsgáló kérésre másolatot ad a kérelmezőnek.

(3) A Tpvt.

(4) Ha a Tpvt. 78/B. § (4) bekezdése szerinti nem végleges előzetes kérelmet angol nyelven nyújtják be, annak beérkezését követően az eljáró vizsgáló haladéktalanul gondoskodik a kérelem magyar nyelvű összefoglalójának vagy magyar nyelvű fordításának elkészültéről.

120. § (1) A vizsgálat elrendelése előtt benyújtott engedékenységi kérelem alapján – szükség esetén a kérelmet benyújtó meghallgatása, tőle további információk beszerzése után – a Felderítő Iroda a kérelem, nem végleges kérelem esetén a kiegészített kérelem benyújtását követő naptól számított öt hónapon belül megállapítja, hogy fennállnak-e a vizsgálat elrendelésének feltételei, és ennek megfelelően megteszi a 115. § (1)–(4) bekezdése szerinti intézkedéseket.

(2) A bírság mellőzése iránti kérelemmel vagy a Tpvt. 78/B. § (3) bekezdése szerinti nem végleges mellőzési kérelemmel kapcsolatos eljárás vizsgálat elrendelése nélkül akkor zárható le, ha

(3) A Tpvt. 78/B. § (4) bekezdése szerinti nem végleges előzetes kérelem esetén a vizsgálat elrendeléséről való döntés függőben tartható, ameddig a Bizottság nem dönt az eljárásindítás kérdésében. Ha vizsgálat elrendelésére nem kerül sor, az engedékenységi kérelemmel kapcsolatos eljárás akkor zárható le, ha

(4) Ha az engedékenységi kérelemmel kapcsolatos eljárás vizsgálat elrendelése nélkül lezárul, erről a Felderítő Iroda – a kérelem benyújtásával egyező formában – értesíti a kérelmezőt. Az értesítést az elnök hagyja jóvá.

(5) Ha a helyszíni kutatással megindított versenyfelügyeleti eljárásban a vizsgálat elrendelése és a helyszíni kutatás bírság mellőzése iránti engedékenységi kérelmen alapul, a Felderítő Iroda az előzetes bírói engedély Hivatallal történő közlését követően a kérelemmel kapcsolatos – az eljáró vizsgáló irodával egyeztetett és az elnök által jóváhagyott – értékelését tartalmazó feljegyzésben a kérelmet, valamint az ahhoz kapcsolódó iratokat felterjeszti a Versenytanácsnak.

(6) Az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti engedékenységi kérelmet az eljáró vizsgáló iroda – a Felderítő Iroda bevonásával – legkésőbb a vizsgálati jelentés Versenytanács elé terjesztéséig értékeli, és értékelésével együtt a kérelmet, valamint az ahhoz kapcsolódó iratokat az általános elnökhelyettes jóváhagyásával felterjeszti a Versenytanácsnak.

121. § (1) Ha a Hivatal versenyfelügyeleti eljárást indít abban az ügyben, amellyel összefüggésben a 44. § (1) bekezdése szerinti előzetes minősítés alapján feltehetően a Tpvt. 79/A. §-a szerinti díjigényt megalapozó információt szolgáltattak, a vizsgálatot elrendelő végzéssel egyidejűleg a Felderítő Iroda – bejelentő esetén külön iratban, panaszos esetén a Tpvt. 43/I. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatásban –

(2) Ha a feltehetően a Tpvt. 79/A. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti információt vizsgálati szakaszban lévő versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatják, az eljáró vizsgáló iroda legkésőbb az információ beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül elvégzi az előzetes minősítést, melynek eredményéről feljegyzést készít. A feljegyzést az eljáró vizsgáló iroda tájékoztatásul megküldi az elnöknek.

(3) Ha az előzetes minősítés szerint feltehetően díjigényt megalapozó információ alapján a versenyfelügyeleti eljárásba további vállalkozás bevonására, a vizsgált időszak kiterjesztésére vagy a vizsgálatnak a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő további magatartásra történő kiterjesztésére kerül sor, vagy ha az ilyen információ egyébként bizonyítékként felhasználható, a bevonó vagy kiterjesztő végzés meghozatalával, illetve a bizonyítékként felhasználhatóságra vonatkozó feljegyzés készítésével egyidejűleg az eljáró vizsgáló iroda írásban közli az információt szolgáltató személlyel az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást, illetve figyelemfelhívást.

(4) Ha az előzetes minősítés szerint a vizsgálati szakaszban lévő versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott információ alkalmatlan díjigény megalapozására, az eljáró vizsgáló haladéktalanul meghozza a Tpvt. 79/B. § (3) bekezdése szerinti végzést.

(5) A vizsgálati jelentéshez kapcsolódó vezetői összefoglalóban jelezni kell, ha az ügyben feltehetően díjigényt megalapozó információ szolgáltatására került sor, és – ha már rendelkezésre áll – a díjigényre vonatkozó nyilatkozat tényét, illetve ha a nyilatkozat megtételére vonatkozó határidő még nem járt le, ennek tényét és a nyilatkozat határnapját, továbbá azt, ha valamely szolgáltatott információ kapcsán a vizsgáló a Tpvt. 79/B. § (3) bekezdése szerinti végzést hozott.

122. § (1) Ha az összefonódásnak a Tpvt. 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján elrendelt vizsgálatában beszerzett adatok alapján az eljáró vizsgáló az összefonódás piaci hatásainak teljes körű vizsgálatát tartja szükségesnek, az erre vonatkozó indokolt indítványát – a Tpvt. 69. §-a szerinti végzés tervezetével együtt – megküldi a Versenytanácsnak. Az indítványt legkésőbb olyan időpontban kell a Versenytanács elé terjeszteni, hogy az ügyintézési határidő lejártáig még legalább tíz nap álljon rendelkezésre.

(2) Az eljáró vizsgáló (1) bekezdés szerinti indítványához az irodavezető jóváhagyása szükséges.

(3) Ha az eljáró versenytanács jelzi az (1) bekezdés szerinti indítvánnyal való egyetértését, az eljáró vizsgáló haladéktalanul, legkésőbb a következő munkanapon elrendeli az összefonódás teljes körű vizsgálatát.

(4) Ha az eljáró versenytanács az (1) bekezdés szerinti indítvánnyal szemben kifogást emel, vagy ha az indítvánnyal kapcsolatos álláspontját két munkanapon belül nem közli, az eljáró vizsgáló – szükség esetén az eljáró versenytanáccsal folytatott szóbeli egyeztetés alapján – haladéktalanul az eljáró versenytanács elé terjeszti a vizsgálati jelentést.

123. § (1)⁹ Bejelentett összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálati tervet – az a), illetve b) pont szerinti döntéstől számított tíz napon belül – akkor kell készíteni, ha a vizsgáló

(2)¹⁰ A vizsgálati terv az összefonódás leírásán és az érintett piacon a versenynek az összefonódásból eredően felmerülő jelentős mértékű csökkenése (a továbbiakban: versenyaggályok) rövid ismertetésén túl tartalmazza

(3) A vizsgálati tervet a Fúziós Iroda jóváhagyásra megküldi az eljáró versenytanácsnak, továbbá tájékoztatásul a Versenytanács elnökének, és – ha a Fúziós Iroda vagy saját kezdeményezése alapján a Versenytanács elnöke azt szükségesnek tartja – véleményezésre a támogató irodáknak. A támogató iroda véleményét a Fúziós Irodának, az eljáró versenytanácsnak, továbbá tájékoztatásul a Versenytanács elnökének is megküldi.

124. § (1) Az összefonódásnak a Tpvt. 67. § (4) bekezdés b) pontja alapján elrendelt vizsgálata esetén a vizsgálati jelentést legkésőbb olyan időpontban kell az eljáró versenytanács elé terjeszteni, hogy az eljáró versenytanácsnak

(2) A vizsgálati jelentés a következőket tartalmazza:

125. § (1) Az összefonódás előzetes végrehajtásának engedélyezésére irányuló, a Tpvt. 29/A. §-a szerinti kérelemre vonatkozó külön jelentést a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül kell – az irodavezető jóváhagyásával – a Versenytanács elé felterjeszteni.

(2) A külön vizsgálati jelentés

(3) A kérelem elfogadása indokoltságának elemzése kapcsán ki kell térni a hozzájárulás megadása feltételeinek értékelésére, így különösen

126. § (1) Ha az ügyfél az összefonódással kapcsolatos versenyaggályok kiküszöbölése érdekében a Tpvt. 30. § (3) bekezdése szerinti feltétel vagy kötelezettség előírását ajánlja fel, és a vizsgáló

(2) A helyzetjelentés – a 89. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – tartalmazza a felajánlott feltétel, illetve kötelezettség ismertetését, és a vizsgáló értékelését annak előírása vonatkozásában. Az értékelésre megfelelően alkalmazni kell a 90. § (3) bekezdés a)–c), valamint f) és g) pontját.

(3) Ha az összefonódással kapcsolatos versenyaggályok a Tpvt. 30. § (3) bekezdése szerinti feltétel vagy kötelezettség előírásával kiküszöbölhetők lehetnek, és az erre jogosult ügyfél még nem tett erre vonatkozó felajánlást, a vizsgálat során erre az ügyfél figyelmét fel lehet hívni.

(4) Ha a vizsgálat során felmerült információk alapján az eljárásban ügyfélként részt nem vevő vállalkozás számára kellene a Tpvt. 30. § (3) bekezdése szerinti feltételt vagy kötelezettséget előírni, a vizsgálati jelentésben a feltétel vagy kötelezettség előírására vonatkozó indítvánnyal együtt az új ügyfél bevonására is indítványt kell tenni.

127. § Ha az okiratot az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője angol nyelven nyújtja be, és annak magyar nyelvű összefoglalójára vagy magyar nyelvű fordítására a versenyfelügyeleti eljárás során szükség lehet, a magyar nyelvű összefoglaló vagy fordítás elkészültéről a vizsgáló gondoskodik.

128. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 171. § (6) bekezdése alapján a Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak a Médiatanács pénzforgalmi számlájára történő átutalásáról – a Fúziós Irodának a szakhatósági állásfoglalás kézhezvételére vonatkozó értesítése alapján – a Költségvetési Iroda gondoskodik.

128/A. § (1) A vizsgálat Tpvt. 67. § (5) bekezdése és 67. § (7) bekezdése alapján történő elrendelését az eljáró vizsgáló a Versenytanácshoz felterjesztett indokolt indítványban kezdeményezi. Az eljáró versenytanács álláspontjának megismerésére irányuló eljárás során a 122. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az eljáró vizsgáló vizsgálati tervet készít

(3) A Fúziós Iroda által e § alapján készített vizsgálati tervre a 123. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

128/B. § A vizsgálat elrendeléséhez a Versenytanács elnökének

129. § (1) A Hivatal az európai uniós versenyjog alkalmazásával járó eljárásai, valamint a Bizottsággal, a tagállami versenyhatóságokkal és a fogyasztóvédelemért felelős nemzeti hatóságokkal való együttműködés során az európai uniós és más nemzetközi együttműködés során elfogadott szabályozó dokumentumokat figyelembe véve jár el.

(2) Ha a konkrét együttműködés körülményeiből más nem következik, az együttműködés keretében a kimenő iratot a más tagállami versenyhatóságnak és a fogyasztóvédelemért felelős nemzeti hatóságoknak angol, a Bizottságnak magyar és angol nyelven kell megküldeni.

130. § (1) A Bizottsággal és a tagállami versenyhatóságokkal való együttműködés előmozdítása érdekében az elnök kijelöli a Nemzetközi Iroda munkatársai közül az általános ECN2-kapcsolattartót és a felhatalmazott adatközlő hivatalnokot, továbbá a Kartell Iroda, illetve Felderítő Iroda munkatársai közül az engedékenységi kapcsolattartót és a helyszíni kutatási kapcsolattartót, valamint helyetteseiket. Az elnök által kijelölt személyek nevéről és elérhetőségéről a Nemzetközi Iroda tájékoztatja az Európai Versenyhatóságok Hálózatát.

(2) Ha az Európai Versenyhatóságok Hálózatára vonatkozó szabályozó dokumentumból más nem következik, az Európai Versenyhatóságok Hálózaton belül a Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóság részére korlátozottan megismerhető adat – ideértve a tervezett helyszíni kutatással kapcsolatos adatokat, valamint a helyszíni kutatás során beszerzett bizonyítékokat – kizárólag az ECN2 útján, megfelelően kódolt formában továbbítható. Tartalomtól függetlenül a felhatalmazott adatközlő hivatalnok továbbítja a Bizottság vagy más tagállami versenyhatóság felhatalmazott adatközlő hivatalnoka által küldött megkeresésre adott választ.

(3) Az elnök jelöli ki a Fogyasztóvédelmi Iroda munkatársai közül a 2006/2004/EK rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk e) pontjában meghatározott illetékes tisztviselőt (a továbbiakban: CPC-kapcsolattartó), illetve az őt akadályoztatása esetén helyettesítő munkatársat. A CPC-kapcsolattartó eljárásához, döntéséhez az irodavezető jóváhagyása szükséges.

131. § Ha ezen utasítás alapján a Nemzetközi Iroda az eljárásban más módon nem vesz részt, a Bizottsággal és a tagállami versenyhatóságokkal való együttműködés során eljáró vizsgáló iroda, illetve a 2006/2004/EK rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikke szerinti elektronikus adatbázison (a továbbiakban: CPC-adatbázis) keresztül érkezett, illetve kiküldött végrehajtás iránti megkeresés és információcsere esetén a CPC-kapcsolattartó tájékoztatja a Nemzetközi Irodát az együttműködéssel kapcsolatos eljárási cselekményekről, és az annak keretében született dokumentumokat részére tájékoztatásul megküldi.

132. § (1) Az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt elrendelt vizsgálattal kapcsolatos adatokat a Nemzetközi Iroda rögzíti az ECN2-ben, ennek érdekében az eljáró vizsgáló haladéktalanul megküldi a Nemzetközi Iroda részére a vizsgálatot elrendelő végzést, illetve szükség esetén külön tájékoztatja az alábbi adatokról:

(2) Ha az eljáró vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárást kiterjeszti az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartás vizsgálatára, erről az (1) bekezdés szerinti adatok közlésével haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát.

133. § (1) Az Antitröszt Iroda és a Kartell Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy más tagállami versenyhatóságok milyen eljárás megindításáról helyeznek el információt az ECN2-ben, abból a szempontból, hogy annak van-e magyar vonatkozása, indokolt-e vizsgálatot elrendelni vagy a folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárást felfüggeszteni, megszüntetni, valamint hogy az érinti-e a Hivatal gyakorlatát.

(2) Az Antitröszt Iroda és a Kartell Iroda nyilvántartást vezet az ECN2-ben rögzített ügyekről, amely tartalmazza

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárási cselekmény az eljárás megindításáról szóló információ közzétételétől számított két hónapon belül kezdeményezhető, ezt követően kizárólag abban az esetben, ha az eljárás folyamán az ügy körülményei jelentősen változnak.

(4) A vizsgáló irodának a (2) bekezdés d) pontja szerinti javaslata alapján a Nemzetközi Iroda szervezi meg az előzetes egyeztetést az eljárást folytató vagy egyébként érintett tagállami versenyhatósággal. Az egyeztetésen a Nemzetközi Iroda is részt vesz, és ha a vizsgáló iroda azt kéri, az egyeztetésen a hivatali álláspontot a Nemzetközi Iroda képviseli.

(5) Ha az Antitröszt Iroda vagy a Kartell Iroda megítélése szerint vizsgálat elrendelése indokolt, az általános szabályok szerint megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket.

134. § (1) Az ECN2-ben a Bizottság vagy más tagállami versenyhatóság által engedékenységi ügyként jelzett ügyben rögzített bírság mellőzése iránti kérelem és az azzal összefüggésben önkéntesen szolgáltatott adat (a továbbiakban együtt: engedékenységi üggyel kapcsolatos információ) nem használható fel új vizsgálat elrendeléséhez vagy folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás során, ha a Hivatalnak arról egyébként nincs tudomása. A Hivatal nem küldhet meg engedékenységi üggyel kapcsolatos információt a Bizottságnak vagy más tagállami versenyhatóságnak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az engedékenységi üggyel kapcsolatos információ kiadása iránt a Bizottság vagy más tagállami versenyhatóság megkereshető, az felhasználható, illetve továbbítható, ha

(3) Az engedékenységi üggyel kapcsolatos azon információ, amelyet eljárási cselekmény elvégzése iránti megkeresés keretében kért beszerezni a Hivatal, illetve a Bizottság vagy az a más tagállami versenyhatóság, amelyhez a bírság mellőzése iránti kérelmet benyújtották, felhasználható, illetve továbbítható a Bizottságnak vagy más tagállami versenyhatóságnak.

(4) A Kartell Iroda kezdeményezi az engedékenységi kérelmezőnél a (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás megadását, egyúttal felhívja a figyelmet arra is, ha a más tagállami versenyhatóságnál még lehetőség van arra, hogy engedékenységi kérelmezőként lépjen fel. A Kartell Iroda egyúttal tájékoztatja az engedékenységi kérelmezőt, hogy a hozzájárulása nem vonható vissza.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli kötelezettségvállalást a Kartell Iroda vezetője kiadmányozza a Versenytanács, a Jogi Iroda és a Nemzetközi Iroda véleményének beszerzését követően.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Hivatal megküldi az információt kérő Bizottság, más tagállami versenyhatóság írásbeli kötelezettségvállalását az engedékenységi kérelmező részére.

135. § (1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1/2003/EK tanácsi rendelet) 14. cikke szerinti konzultáció összehívásáról szóló értesítést és a kapcsolódó dokumentumokat a Nemzetközi Iroda haladéktalanul megküldi az Antitröszt Irodának és a Kartell Irodának.

(2) A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsági ülésen képviselendő hivatali álláspontot és az ülésen azt képviselő személyét – tárgykörtől függően az Antitröszt Irodának vagy a Kartell Irodának a támogató irodákkal egyeztetett, az általános elnökhelyettes által jóváhagyott javaslatára – az elnök határozza meg.

(3) A tanácsadó bizottsági ülésen kialakult álláspontról, illetve az annak kapcsán felmerült egyéb lényeges információról a Hivatalt képviselő személy rövid beszámolót készít, amelyet megküld az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek, a Jogi Irodának, valamint a Nemzetközi Irodának, amely ezeket nyilvántartja.

136. § (1) Ha a Bizottság felkéri a Hivatalt, hogy az 1/2003/EK tanácsi rendelet 14. cikke szerinti konzultáción lássa el a rapporteur feladatait, a Nemzetközi Iroda megkeresi az Antitröszt Irodát, illetve a Kartell Irodát, hogy az tegyen javaslatot a rapporteur feladatait ellátó vizsgáló személyére, vagy arra, hogy a rapporteur feladatait a Nemzetközi Iroda lássa el. A rapporteur feladatait ellátó vizsgálót a Nemzetközi Iroda előterjesztése alapján az elnök jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt vizsgáló személyéről a Bizottságot a Nemzetközi Iroda tájékoztatja; a továbbiakban a kijelölt vizsgáló a feladat ellátása céljából közvetlenül tart kapcsolatot a Bizottsággal és a nemzeti versenyhatóságokkal, a Nemzetközi Iroda tájékoztatása mellett.

(3) A rapporteur feladatait ellátó vizsgálót a Nemzetközi Iroda tájékoztatja a feladat ellátásával kapcsolatos kötelezettségekről.

137. § (1) Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 12. cikkén alapuló információkérés teljesítéséről a Nemzetközi Iroda gondoskodik.

(2) A Nemzetközi Iroda beszerzi a Jogi Iroda és az ügyben eljáró, illetve feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda véleményét a válasz előkészítése során.

(3) Ha az információkérés versenytanácsi szakaszban lévő ügyet érint, a Nemzetközi Iroda az eljáró versenytanácsot keresi meg a válasz előkészítése érdekében.

138. § (1) Ha a Hivatal kér információt a Bizottságtól vagy más tagállami versenyhatóságtól, az eljáró vizsgáló által összeállított tartalmú megkeresést a Nemzetközi Iroda véleményezi és továbbítja.

(2) Az információkérésre beérkezett válaszokat a Nemzetközi Iroda haladéktalanul továbbítja az eljáró vizsgálónak.

139. § A Hivatalhoz benyújtott engedékenységi kérelemmel kapcsolatos információnak a Bizottság vagy más tagállami versenyhatóság részére való továbbításáról – az általános elnökhelyettes jóváhagyása alapján – az engedékenységi kapcsolattartó gondoskodik.

140. § (1) Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikke szerinti vizsgálati cselekménnyel összefüggésben a Hivatalnál, illetve a Hivatal által megkeresett hatóságnál felmerülő költségekről, azok viseléséről a Nemzetközi Iroda – szükség szerint a főtitkár bevonásával – egyeztethet az érintett hatósággal.

(2) Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikke szerinti vizsgálati cselekmény iránti megkeresés foganatosítása céljából a Tpvt. 80/F. §-a szerinti versenyfelügyeleti eljárás megindításához az általános elnökhelyettesnek az eljárást megindító végzésre vonatkozó jóváhagyása szükséges, vizsgálati terv vagy vizsgálati koncepció nem készül.

141. § (1) Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikke alapján helyszíni kutatás lefolytatása iránti megkeresés intézése körében a helyszíni kutatási kapcsolattartó tart közvetlenül kapcsolatot a megkereső hatósággal.

(2) A helyszíni kutatás lefolytatása iránti megkeresés teljesítéséről az elnök dönt.

(3) Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikke alapján helyszíni kutatás lefolytatása szükséges, a helyszíni kutatás elvégzéséhez szükséges bírói engedély általános elnökhelyettes általi beszerzését követően a helyszíni kutatás lefolytatásáról – ideértve a bizonyíték-összefoglaló elkészítését és a védekezés céljából készült irattal kapcsolatos esetleges eljárást is – a Felderítő Iroda gondoskodik.

142. § Ha az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban a Hivatal kíván más tagállami versenyhatóságot helyszíni kutatás lefolytatása iránt megkeresni, tárgykörtől függően az Antitröszt Iroda vagy a Kartell Iroda által összeállított tartalmú megkeresést a Nemzetközi Iroda véleményezi és továbbítja.

143. § (1) A Felderítő Iroda közreműködik a Bizottság magyarországi helyszínen tervezett helyszíni kutatásával kapcsolatos eljárási cselekményekben.

(2) Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikk (8) bekezdése és 21. cikk (3) bekezdése szerinti bírósági eljárás során az általános elnökhelyettes jár el.

144. § A helyszíni kutatáson kívüli egyéb eljárási cselekmény elvégzésére irányuló, az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikke szerinti megkeresés teljesítéséről – az általános elnökhelyettes jóváhagyása esetén – az Antitröszt Iroda gondoskodik. A megkeresésre adott választ a Nemzetközi Iroda véleményezi és továbbítja.

145. § (1) A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 139/2004/EK tanácsi rendelet) 19. cikk (2) bekezdése szerinti általános véleményezési lehetőségre tekintettel a Fúziós Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri az ECN2 fúziós könyvtárába feltöltött ügyeket abból a szempontból, hogy az összefonódás a hazai piacra vagy a versenyre gyakorol-e hatást, illetve érinti-e a Hivatal gyakorlatát.

(2) A Fúziós Iroda haladéktalanul jelzi a Bizottságnak, ha a Hivatal észrevételt kíván tenni az ügyben, és egyeztet arról, hogy mi az a legkésőbbi időpont, amikorra az észrevételnek meg kell érkeznie a Bizottsághoz.

146. § (1) Ha a Fúziós Iroda álláspontja szerint indokolt észrevételt tenni, előkészíti az észrevétel tervezetét, amely tartalmazza

(2) Az (1) bekezdés szerinti észrevétel-tervezetet a Fúziós Iroda megküldi tájékoztatásul a Versenytanács elnökének, továbbá – ha a Fúziós Iroda vagy saját kezdeményezése alapján a Versenytanács elnöke azt szükségesnek tartja – véleményezésre a támogató irodáknak.

(3) Az észrevétel megtételéről és annak tartalmáról az elnök dönt.

147. § (1) A Fúziós Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri az ECN2 fúziós könyvtárában a 139/2004/EK tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti konzultációra szóló meghívókat.

(2) Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsági ülésen képviselendő hivatali álláspontot és az ülésen azt képviselő személyét – a Fúziós Irodának a Versenytanács elnöke által jóváhagyott javaslata alapján – az elnök határozza meg. Ha a Fúziós Iroda nem vagy nem teljes mértékben ért egyet a tanácsadó bizottsági ülésen képviselendő bizottsági állásponttal, a képviselendő álláspontra vonatkozó javaslatot előzetesen egyezteti az érintett támogató irodával.

(3) A tanácsadó bizottsági ülésen kialakult álláspontról, illetve az annak kapcsán felmerült egyéb lényeges információról a Hivatalt képviselő személy rövid beszámolót készít, amelyet megküld az elnöknek, az általános elnökhelyettesnek, a Versenytanács elnökének, a Jogi Irodának, valamint a Nemzetközi Irodának, amely ezeket nyilvántartja.

148. § (1) Ha a Bizottság felkéri a Hivatalt, hogy a 139/2004/EK tanácsi rendelet 19. cikke szerinti konzultáción lássa el a rapporteur feladatait, a Nemzetközi Iroda megkeresi a Fúziós Irodát, hogy az tegyen javaslatot a rapporteur feladatait ellátó vizsgáló személyére, vagy arra, hogy a rapporteur feladatait a Nemzetközi Iroda lássa el. A rapporteur feladatait ellátó vizsgálót a Nemzetközi Iroda előterjesztése alapján az elnök jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt vizsgáló személyéről a Bizottságot a Nemzetközi Iroda tájékoztatja; a továbbiakban a kijelölt vizsgáló a feladat ellátása céljából közvetlenül tart kapcsolatot a Bizottsággal és a nemzeti versenyhatóságokkal, a Nemzetközi Iroda tájékoztatása mellett.

(3) A rapporteur feladatait ellátó vizsgálót a Nemzetközi Iroda tájékoztatja a feladat ellátásával kapcsolatos kötelezettségekről.

149. § (1) A Fúziós Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri az ECN2-ben a 139/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdése szerinti indokolással ellátott beadványokat (FORM RS), és nyilvántartást vezet azokról az ügyekről, ahol az indokolással ellátott beadvány Magyarországot jelöli meg érintett tagállamként.

(2) Ha egy közösségi léptékű összefonódás a Hivatal részére megküldött, a 139/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdése szerinti indokolással ellátott beadvány alapján a magyar piacot elkülönült piacként érintheti, a Fúziós Iroda a beadvány beérkezését követő tíz munkanapon belül előkészíti az ügy áttételére vonatkozó beleegyezéssel vagy egyet nem értéssel kapcsolatos álláspont tervezetét, amely tartalmazza

(3) Az álláspontról a Versenytanács elnöke – szükség esetén a támogató irodák véleményének kikérésével – három munkanapon belül dönt, és döntését tájékoztatásul megküldi az elnöknek is.

150. § (1) Ha a Fúziós Iroda a 145. § szerinti monitoring során vagy a Bizottság felhívása alapján arra a következtetésre jut, hogy a magyar piacot elkülönült piacként érintheti az összefonódás, tíz napon belül előkészíti az erről szóló álláspont tervezetét, amely tartalmazza

(2) Az álláspont tervezetét a Fúziós Iroda megküldi a Versenytanács elnökének. Az álláspontról a Versenytanács elnöke – szükség esetén a támogató irodák véleményének kikérésével – három napon belül dönt, döntését tájékoztatásul megküldi az elnöknek is.

(3) A Fúziós Iroda figyelemmel kíséri, hogy a Bizottság hoz-e határozatot az áttételi kérelem kapcsán. Ha a Bizottság nem határoz, a Fúziós Iroda eljáró vizsgálója elkészíti a 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikk (5) bekezdése szerinti emlékeztetőt, és – a Versenytanács elnökének jóváhagyását követően – megküldi a Bizottság részére.

151. § (1) A Fúziós Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri az ECN2-ben a 139/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (5) bekezdése szerinti indokolással ellátott beadványokat (FORM RS), és nyilvántartást vezet azokról az ügyekről, ahol az indokolással ellátott beadvány Magyarországot érintett tagállamként jelöli meg.

(2) Ha egy összefonódás bejelentését megelőzően a Hivatal részére megküldött, a 139/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (5) bekezdése szerinti indokolással ellátott beadvány alapján az összefonódást a Bizottságnak kellene megvizsgálnia, a Fúziós Iroda a beadvány beérkezését követő tíz munkanapon belül előkészíti az ügy áttételére vonatkozó beleegyezéssel vagy egyet nem értéssel kapcsolatos álláspont tervezetét, amely tartalmazza a felek nevét és az összefonódás tárgyát, továbbá – az ügy körülményeihez képest értelemszerűen – annak bemutatását, hogy

(3) Az álláspontról a Versenytanács elnöke – szükség esetén a támogató irodák véleményének kikérésével – három munkanapon belül dönt, és döntését tájékoztatásul megküldi az elnöknek is.

152. § (1) Ha az összefonódás Bizottsághoz történő áttételével kapcsolatban a 150. § megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(2) Ha a Hivatal a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelemmel fordul a Bizottsághoz, vagy más versenyhatóság által előterjesztett ilyen kérelemhez csatlakozik, az áttételi kérelem – az ügy körülményeihez képest értelemszerűen – tartalmazza annak bemutatását, hogy

153. § (1) Ha a Bizottság arról értesíti a Hivatalt, hogy más tagállami versenyhatóság kéri olyan ügynek a Bizottsághoz való áttételét, amelyben a Hivatal is eljár, az értesítést – ha az ügy még vizsgálati szakaszban van – a Fúziós Iroda vizsgálja meg.

(2) Az értesítés vizsgálatával kapcsolatban a 150. § megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a feljegyzésnek tartalmaznia kell azt is, mely tagállam kezdeményezte az ügy Bizottsághoz történő áttételét.

154. § (1) Ha az összefonódás-bejelentésből vagy a felek tájékoztatása alapján megállapítható, hogy az összefonódást már kérelmezték, bejelentették vagy ezt tervezik tenni más ECA versenyhatóságnál, az összefonódás-bejelentésről haladéktalanul tájékoztatni kell az ECA versenyhatóságokat az elektronikus ECA-tájékoztató útján.

(2) A más versenyhatóságok által megküldött ECA-tájékoztatókat a Fúziós Iroda vizsgálja meg abból a szempontból, hogy van-e magyar vonatkozása, és ha igen, azt be kellett volna-e jelenteni a Hivatalnak, illetve indokolt-e az összefonódás vizsgálatát elrendelni a Tpvt. 67. § (4) bekezdése alapján.

(3) Ha az összefonódás vizsgálata elrendelésének feltételei nem állnak fenn, arról nem szükséges tájékoztatást adni az ECA versenyhatóságoknak.

(4) Az eljáró vizsgáló az érintett ECA versenyhatóságok vizsgálóival szükség esetén közvetlenül veszi fel a kapcsolatot, illetve ilyen megkeresés esetén közvetlenül tarthat kapcsolatot, és egyeztetheti az álláspontját az üggyel kapcsolatban azzal, hogy korlátozottan megismerhető adatot nem adhat át. Az eljáró vizsgáló szükség szerint értesíti az érintett más versenyhatóság vizsgálóját az üggyel kapcsolatos fejleményekről.

(5) Ha valószínűsíthető, hogy

155. § (1) Ha a Fúziós Iroda álláspontja szerint az ügy alkalmas lehet áttételre,

(2) Ha a 152. § alapján a Hivatal arról értesíti a Bizottságot, hogy nem csatlakozik az áttételre vonatkozó kérelemhez, de maga vizsgálja az összefonódást, a Fúziós Iroda értesíti a többi versenyhatóságot is erről a tényről, és továbbra is együttműködik velük és a Bizottsággal az összefonódás párhuzamos vizsgálata során, és értesíti őket a Hivatal vizsgálatainak eredményeiről.

(3) A közös áttételben részt vevő versenyhatóságok közötti informális koordináció során a Fúziós Iroda eljáró vizsgálója jár el, ennek során kikéri a Nemzetközi Iroda véleményét.

156. § (1) Ha a Bizottság kikéri a tagállami versenyhatóságok véleményét valamely vállalkozás iránymutató levél kibocsátása iránti kérelmével kapcsolatban, a levél véleményezését a Nemzetközi Iroda koordinálja; e körben kikéri a feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda, a támogató irodák, az általános elnökhelyettes és a Versenytanács véleményét, ennek alapján előkészíti és egyezteti a hivatali álláspontot.

(2) A hivatali álláspontot az elnök hagyja jóvá.

157. § (1) Ha a bíróság valamely polgári per kapcsán megkeresi a Hivatalt az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének értelmezésével kapcsolatban, a kapcsolatot a bírósággal a Jogi Iroda tartja, és koordinálja a Hivatalon belül felmerülő feladatokat.

(2) A Jogi Iroda értesítése alapján a Nemzetközi Iroda jelzi a Bizottságnak, ha a Hivatalhoz az (1) bekezdés szerinti megkeresés érkezett.

(3) A Jogi Iroda egyebekben a 163. § megfelelő alkalmazásával jár el.

158. § (1) Ha olyan perben, amelyben a Hivatal félként vesz részt, a bíróság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte, a Bírósági Képviseleti Iroda előterjesztése alapján az elnök dönt arról, hogy a Hivatal bekapcsolódjon-e az Európai Bíróság előtt zajló eljárásba.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntés előkészítése érdekében a Bírósági Képviseleti Iroda az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről szóló végzést megküldi véleményezésre a Versenytanácsnak, továbbá az annak tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának, az általános elnökhelyettesnek, a Jogi Irodának és a Nemzetközi Irodának.

(3) Az eljárásban történő részvétel esetén a Hivatalt a Bírósági Képviseleti Iroda képviseli azzal, hogy a képviselendő álláspontot az elnök jóváhagyását megelőzően egyeztetni kell a (2) bekezdés szerinti véleményezésben résztvevőkkel.

159. § (1) A 158. § hatálya alá nem tartozó esetben az előzetes döntéshozatali eljárásban történő részvételre vonatkozó kormányzati álláspont kialakítása céljából a Hivatalnak megküldött értesítésre vonatkozóan a hivatali álláspont kialakítását a Nemzetközi Iroda koordinálja és közvetíti azt a feladatkörrel rendelkező miniszter felé. A véleményezésre biztosított belső határidőt a Nemzetközi Iroda az értesítésben meghatározott határidőre tekintettel határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést a Nemzetközi Iroda az annak tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodának, az általános elnökhelyettesnek, a Jogi Irodának, a Versenytanácsnak és a Bírósági Képviseleti Irodának küldi meg véleményezésre.

(3) A véleményezésben résztvevők észrevételei alapján a Nemzetközi Iroda javaslatot tesz az elnöknek a Hivatal arra vonatkozó álláspontjára vonatkozóan, hogy az ügyben felvetett európai uniós jogi problémára tekintettel, illetve az ügynek a magyar szabályozást vagy a Hivatal gyakorlatát érintő hatása miatt indokolt-e az előzetes döntéshozatali eljárásban való részvétel. Az álláspontról az elnök dönt.

(4) Az előzetes döntéshozatali eljárásban való részvételre javaslatot tevő álláspont esetén az elnök kijelöli azt a szervezeti egységet, amely a Hivatalnak az előzetes döntéshozatali eljárásban képviselendő magyar álláspontra vonatkozó javaslatát előkészíti. A javaslatot egyeztetni kell a (2) bekezdés szerinti véleményezésben résztvevőkkel. A javaslatot az elnök hagyja jóvá.

160. § A

161. § (1) A CPC-kapcsolattartó folyamatosan figyelemmel kíséri a CPC-adatbázist, és megteszi a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges tájékoztatásokat és riasztásokat.

(2) A Tpvt. 80/H. § (2) bekezdése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításához az általános elnökhelyettesnek az eljárást megindító végzésre vonatkozó jóváhagyása szükséges, vizsgálati terv vagy vizsgálati koncepció nem készül.

(3)¹² Az eljárás versenytanácsi szakaszában az eljáró versenytanács információcsere iránti megkeresését a CPC-kapcsolattartó útján terjeszti elő.

(4)¹³ Ha a piacfelügyeleti és végrehajtási cselekmények összehangolása versenytanácsi szakaszban lévő eljáráshoz kapcsolódik, a CPC-kapcsolattartó értesíti az előadó versenytanácstagot, aki álláspontjáról tájékoztatja a CPC-kapcsolattartót, illetve szükség esetén kezdeményezi a Hivatal által képviselendő álláspont egyeztetését.

162. § (1) A Tpvt. 85. §-a szerinti, a verseny szabadságát sértő közigazgatási tevékenységgel okozott versenysérelem orvoslására való felszólításról – az általános elnökhelyettes vagy a Versenytanács elnöke által előzetesen jóváhagyott javaslat alapján – az elnök dönt.

(2) A javaslatban be kell mutatni

(3) A javaslatot véleményezés céljából meg kell küldeni

(4) Ha az elnök a javaslattal egyetért, a Jogi Iroda – a közigazgatási tevékenység tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló iroda bevonásával – előkészíti a versenysérelem orvoslására történő felszólítás, valamint – a Tpvt. 85. § (2) bekezdése szerinti esetben – a kereset tervezetét.

(5) A felszólítást az elnök kiadmányozza. A közigazgatási perben a Hivatalt a Jogi Iroda vezetője képviseli.

163. § (1) A bíróság Tpvt. 88/B. § (1) vagy (3) bekezdése, illetve 88/U. § (1) bekezdése vagy 88/V. § (3) bekezdése szerinti értesítése, illetve felhívása (a továbbiakban együtt jelen alcím alkalmazásában: értesítés) esetén a Jogi Iroda készíti elő a Hivatal Tpvt. 88/B. § (2) bekezdése szerinti észrevételét, illetve (3) bekezdése szerinti jogi álláspontját (a továbbiakban együtt jelen alcím alkalmazásában: álláspont).

(2) A bíróság értesítéséről a Jogi Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Hivatal megkeresésére okot adó jogsértés tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodát és az általános elnökhelyettest, az EUMSz. alkalmazását érintő megkeresés esetén a Nemzetközi Irodát, a Fúziós Iroda érintettsége esetén a Versenytanács elnökét. A vizsgáló iroda tizenöt napon belül kialakítja arra vonatkozó indokolt álláspontját, hogy kell-e az ügyben vizsgálatot elrendelni.

(3) A vizsgáló iroda álláspontjának kialakítása során – a bíróság által a Hivatal részére rendelkezésre bocsátott bizonyítékok mérlegelésével – a bejelentés vizsgálata során követett szempontok szerint jár el.

(4) Ha a vizsgáló iroda álláspontja szerint vizsgálatot kell elrendelni, erről – az általános elnökhelyettes egyidejű tájékoztatásával – haladéktalanul értesíti a Jogi Irodát, egyidejűleg megteszi a szükséges lépéseket azzal, hogy a vizsgálatot elrendelő végzést a bírósági értesítés alapján rendelkezésre álló határidő lejártát megelőzően kiadmányozni kell. Ebben az esetben a Jogi Iroda az álláspont tervezetét az elrendelt vizsgálatra tekintettel alakítja ki.

(5) A Jogi Iroda az álláspont – szükség esetén a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodával egyeztetett – tervezetét legkésőbb az értesítésben megjelölt határidő lejártát megelőző nyolcadik napig jóváhagyásra megküldi az elnök, valamint tájékoztatásul az általános elnökhelyettes és a Versenytanács elnöke részére.

(6) A bíróság előtt a Hivatal képviseletét a Jogi Iroda vezetője látja el.

164. § (1) A bíróság Tpvt. 88/S. § (1) bekezdése szerinti felhívása esetén a Jogi Iroda készíti elő a Hivatal álláspontját, illetve az álláspont megadásának mellőzésére vonatkozó jelzést.

(2) A bíróság felhívásáról a Jogi Iroda haladéktalanul tájékoztatja a feladatkörrel rendelkező vizsgáló irodát és az általános elnökhelyettest. A vizsgáló iroda öt napon belül jelzi, ha az álláspont megadásának mellőzését javasolja. A kár bekövetkezésével, mértékével és az okozati összefüggés fennállásával kapcsolatos álláspontra vonatkozó érdemi javaslatot a vizsgáló iroda harminc napon belül teszi meg.

(3) A Jogi Iroda

(4) A bíróság előtt a Hivatal képviseletét a Jogi Iroda vezetője látja el.

165. § (1) A Tpvt. 85/A. §-a szerinti közérdekű kereset indításáról – az általános elnökhelyettes vagy a Versenytanács elnöke által előterjesztett javaslat alapján – az elnök dönt.

(2) Közérdekű keresetindítás kezdeményezésére a versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés véglegessé válása előtt csak kivételes esetben kerülhet sor.

(3) A javaslatban ismertetni kell

(4) A javaslatot – az előterjesztőtől függően – véleményezés céljából meg kell küldeni

(5) Ha az elnök a javaslattal egyetért, a Bírósági Képviseleti Iroda előkészíti a kereset tervezetét, és véleményezésre megküldi a (4) bekezdés szerinti véleményezésben résztvevőknek.

(6) A keresetet az elnök hagyja jóvá.

166. § (1) A Hivatal eljárásaival összefüggésben keletkező (2) bekezdés szerinti követelések (a továbbiakban: követelés), és az ezekkel kapcsolatban felmerülő, a Hivatalt terhelő egyes (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) teljesítésével, a követelések meg nem fizetése esetén pedig azok behajtásával kapcsolatban az e Fejezetben meghatározottak szerint kell eljárni. Ahol e Fejezet valamely rendelkezése követelést említ, azon – ha az adott rendelkezés e tekintetben alkalmazható – a fizetési kötelezettséget is érteni kell.

(2) E Fejezet rendelkezéseit a következő követelésekre, illetve fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni:

167. § Az ágazati vizsgálatban kiszabott eljárási bírság, az eljárási bírság, a versenyfelügyeleti bírság, a végrehajtási bírság, valamint az ezekhez kapcsolódóan megállapított késedelmi pótlék önkéntes teljesítése hiányában azok végrehajtása, illetve behajtása iránt a 168–173. § rendelkezései szerint kell eljárni.

168. § (1)¹⁴ A Versenytanácsi Titkárság rendszeresen ellenőrzi a végrehajtási bírság alapjául szolgáló kötelezésben meghatározott cselekmény elvégzését, illetve magatartás tanúsítását, és nemteljesítés esetén a Tpvt. 84/B. § (6) bekezdése szerinti esedékessé váláskor, illetve ha időközben a teljesítés megtörtént, ennek észlelésekor haladéktalanul megkeresi az előadó versenytanácstagot a késedelmes teljesítés idejére eső végrehajtási bírság, napi bírság esetén a végrehajtási bírság esedékes összege végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(2) Határidőhöz kötött eljárási kötelezettség határidőben nemteljesítése miatt kiszabott, a Tpvt. 61. § (4) bekezdése szerinti eljárási bírság esetén az eljáró vizsgáló, illetve – ha a követelés a versenytanácsi szakaszban keletkezett – a Versenytanácsi Titkárság rendszeresen ellenőrzi az eljárási kötelezettség teljesítését, és nemteljesítés esetén az esedékessé váláskor, illetve ha időközben a teljesítés megtörtént, ennek észlelésekor haladéktalanul intézkedik, illetve megkeresi az előadó versenytanácstagot az eljárási bírság esedékes összegének végrehajtása iránt.

(3) Az adatszolgáltatás teljesítésére meghatározott határidő túllépése miatt napi összegben megállapított ágazati vizsgálatban kiszabott eljárási bírság esetén az eljáró vizsgáló rendszeresen ellenőrzi az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, és nemteljesítés esetén harmincnaponként, illetve ha időközben a teljesítés megtörtént, ennek észlelésekor haladéktalanul intézkedik az eljárási bírság esedékes összegének végrehajtása iránt.

169. § (1) A végrehajtást elrendelő végzés véglegessé válásáról az eljáró vizsgáló iroda, illetve – ha a követelés a versenytanácsi szakaszban keletkezett – a Versenytanácsi Titkárság haladéktalanul értesíti a Költségvetési Irodát, megadva egyúttal – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 106. § (4) bekezdésében előírt adatokat, valamint – az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat rendszeréből lekérve – a következő adatokat:

(2) A tartozásnak az Avt. 106. § (4) bekezdés f) pontja szerint feltüntetendő járulékait – a végzés rendelkező részének adatai alapján – a Költségvetési Iroda számolja ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján felszámolási vagy csődeljárás alatt nem álló kötelezett esetében a Költségvetési Iroda az Avt. 106. § (1) bekezdése szerint megkeresi az adóhatóságot a követelés behajtása iránt. A megkereséshez csatolni kell a követelés alapjául szolgáló véglegessé vált döntés másolatát, valamint a végrehajtást elrendelő véglegessé vált végzést.

(4) A Költségvetési Irodát haladéktalanul értesíteni kell a követelést érintően

(4a)¹⁵ Ha a követelés azért nem végrehajtható, mert az annak alapjául szolgáló döntés felülvizsgálata iránti közigazgatási perben előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek a bíróság helyt adott, a Bírósági Képviseleti Iroda gondoskodik arról, hogy a bírósági eljárás iratai alapján igazoltan megállapítható legyen a követelés végrehajthatóvá válásának időpontja.

(5) A követelésnek az adóhatóság megkeresését követő önkéntes teljesítéséről, a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem vagy a végrehajtás felfüggesztéséről hozott döntés alapján a végrehajtás felfüggesztéséről, valamint a végrehajtás megszüntetéséről a Költségvetési Iroda értesíti az adóhatóságot.

(6) A követelés végrehajtásának foganatosításáért az adóhatóságot jogszabály szerint megillető költségáltalány megfizetéséről a Költségvetési Iroda gondoskodik.

170. § (1) Az adóhatóság Avt. 109. § (2) bekezdése szerinti felhívása esetén a tartozás mérséklésére irányuló kérelem elbírálása során a mérsékléshez való előzetes hozzájárulásnak a Gazdasági Versenyhivatal részéről nincs helye; a hozzá nem járulásra vonatkozó nyilatkozatot a Költségvetési Iroda küldi meg az adóhatóságnak.

(2) Ha a fizetési kedvezmény iránti kérelmet a végrehajtás elrendelését követően a Hivatalhoz nyújtják be, az elbírálás érdekében az Avt. 109. § (3) bekezdése alapján az adóhatóságnak történő megküldés céljából az eljáró vizsgáló iroda, illetve az előadó versenytanácstag továbbítja a kérelmet a Költségvetési Irodának, a kérelmezőt pedig értesíti a kérelem adóhatóságnak történt megküldéséről. Mérséklési kérelem esetén az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozat tekintetében az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

171. § (1)¹⁶

(2) A Költségvetési Iroda félévente, a félév utolsó napjára vonatkozóan kiszámolja a végrehajtás elrendelése óta felmerült késedelmi pótlék összegét, és a 10 000 forintot meghaladó összegű esedékessé vált, az adóhatósággal még nem közölt késedelmi pótlék tekintetében – az eljáró vizsgáló, illetve az előadó versenytanácstag egyidejű értesítése mellett – megkeresi az adóhatóságot a végrehajtás foganatosításának kiterjesztése iránt.

172. § (1) Az adóhatóságnak a behajtási eljárás eredménytelenség miatti megszüntetéséről szóló tájékoztatását az eljáró vizsgáló, illetve – ha a követelés a versenytanácsi szakaszban keletkezett – a Versenytanácsi Titkárság tájékoztatásul megküldi

(2) Az adóhatóságnak a behajtási eljárás eredménytelenség miatti megszüntetéséről szóló tájékoztatása esetén az Avt. 113. § (3) bekezdése szerinti, a végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költség megfizetéséről – az adóhatóság erre történő felszólítása nyomán – a Költségvetési Iroda gondoskodik.

(3) Az adóhatóságnak a behajtási eljárás eredménytelenség miatti megszüntetéséről szóló tájékoztatása alapján a Költségvetési Iroda mérlegeli, hogy a behajtási eljárás megszüntetésétől számított egy év elteltével indokolt-e ismételten kezdeményezni a behajtást. A behajtás ismételt kezdeményezése melletti döntés esetén az adóhatóság megkeresése tekintetében a 169. § (2), (3) és (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Ha a Költségvetési Iroda az adóhatóság tájékoztatása alapján azt látja, hogy a behajtási eljárás eredménytelenség miatti megszüntetésének oka az, hogy a kötelezett nem rendelkezik vagyonnal, nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy nem található meg a székhelyén, és ezért felszámolási eljárás megindítása nem indokolt, erről értesíti az általános elnökhelyettest – a Fúziós Iroda eljárása esetén a Fúziós Iroda vezetőjét – vagy – ha a követelés a versenytanácsi szakaszban keletkezett – az előadó versenytanácstagot, aki – ha annak a Ctv.-ben meghatározott feltételei fennállnak – törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, döntéséről pedig tájékoztatja a Költségvetési Irodát.

(5) Ha sem a (3), sem a (4) bekezdés szerinti eljárás nem indokolt, a Költségvetési Iroda erről értesíti a Bírósági Képviseleti Irodát, amely kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását, és a felszámolás elrendelése iránti eljárásban képviseli a Hivatalt. A közzétételi költségtérítés megfizetéséről, szükség esetén visszaigényléséről a Bírósági Képviseleti Iroda megkeresése alapján a Költségvetési Iroda gondoskodik.

173. § (1) Ha a kötelezettel szemben felszámolási eljárás indult, a Költségvetési Iroda intézkedik a követelésnek a felszámolási eljárás keretében történő érvényesítése – így különösen a követelés bejelentése, a követelésnek a felszámoló általi nyilvántartásba vétele céljából a felszámolást elrendelő bíróság gazdasági hivatala által kezelt elkülönített számlára fizetendő összeg megfizetése, továbbá ennek a felszámoló felé történő igazolása – iránt.

(2) Ha a kötelezettel szemben csődeljárás indult, a Költségvetési Iroda intézkedik a követelésnek a csődeljárás keretében történő érvényesítése – így különösen a követelés bejelentése, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjnak a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára történő megfizetése, valamint a követelés besorolására és a nyilvántartásba vett követelés összegére vonatkozó vagyonfelügyelői értesítés észrevételezése – iránt.

(3) Az igénybejelentéshez csatolni kell a követelés alapjául szolgáló döntést, valamint – ha az igénybejelentésre a végrehajtás elrendelését követően kerül sor – a végrehajtást elrendelő végzést, továbbá jelezni kell, hogy a követelés adók módjára behajtandó köztartozás, valamint csatolni kell a követelés igénybejelentést megelőző részbeni teljesítésére vagy beszedésére vonatkozó iratokat, és – ha arra sor került – utalni kell a korábban kezdeményezett adóhatósági behajtásra is.

(4) A felszámolási eljárásban, a csődeljárásban, illetve – ha a kötelezett végelszámolás alatt áll – a végelszámolási eljárásban, valamint a kényszertörlési eljárásban a Hivatalt a Jogi Iroda, illetve – ha a Hivatal eljárása versenytanácsi szakaszban van – a Bírósági Képviseleti Iroda képviseli azzal, hogy az adott eljárásban először eljárt szervezeti egység látja el a Hivatal képviseletét az adott eljárás során mindvégig. Ha a képviselet ellátásához gazdálkodással kapcsolatos szakértelem szükséges, az eljáró szervezeti egység megkeresi a Költségvetési Irodát ennek biztosítása iránt.

174. § (1) Az eljárási költség Hivatal általi megelőlegezéséről rendelkező végzés véglegessé válásakor az eljáró vizsgáló iroda értesíti a Költségvetési Irodát, amely annak esedékességekor gondoskodik a végzésben meghatározott összeg kifizetéséről.

(2) Az ügyfél által előlegezett eljárási költség Hivatal általi viseléséről rendelkező végzés véglegessé válásakor – ügyszaktól függően – az eljáró vizsgáló iroda vagy a Versenytanácsi Titkárság értesíti a Költségvetési Irodát, valamint – ha azt a végzés nem tartalmazza – közli vele annak a fizetési számlának a számát, amelynek javára az ügyfél a megtérítést kéri. Az értesítés alapján a Költségvetési Iroda haladéktalanul gondoskodik a végzésben meghatározott összeg ügyfél számára történő megtérítéséről.

175. § (1) A versenyfelügyeleti eljárást befejező döntésnek az eljárási költség nem a Hivatal általi viseléséről rendelkező rendelkezése tekintetében a végrehajtás elrendeléséről a Versenytanácsi Titkárság, a versenyfelügyeleti eljárás vizsgálati szakaszban történő megszüntetése esetén az eljáró vizsgáló – a végrehajtást elrendelő végzés véglegessé válásakor – értesíti a Költségvetési Irodát, közölve a 169. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Az értesítés alapján a Költségvetési Iroda a felszámolási vagy csődeljárás alatt nem álló kötelezettet felszólító levélben megkeresi az elmaradt teljesítés pótlására és a pénzfizetési kötelezettség határidőben történő teljesítésének elmaradása miatt járó késedelmi pótlék megfizetésére. A teljesítésre – a jogkövetkezmények megjelölésével – legfeljebb tizenöt napos határidőt kell tűzni.

(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a Költségvetési Iroda a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 82/A. §-a szerint a Hivatal előirányzat-felhasználási keretszámlája javára benyújtott hatósági átutalási megbízással intézkedik a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, a kötelezett rendelkezése alatt álló összegnek – az eljárásiköltség-követelés és a késedelmi pótlék erejéig történő – végrehajtás alá vonása iránt.

(4) A végrehajtandó követelés – önkéntes teljesítés miatt történő – megszűnése esetén a Költségvetési Iroda haladéktalanul megkeresi az eljáró versenytanácsot, illetve az eljáró vizsgálót a végrehajtás megszüntetése iránt.

(5) Ha a hatósági átutalási megbízás teljesítésével párhuzamos önkéntes teljesítés nyomán a befolyt összeg meghaladja a követelés mértékét, a Költségvetési Iroda haladéktalanul gondoskodik a többlet visszafizetéséről.

(6) A végrehajtást elrendelő végzés közigazgatási perben történő hatályon kívül helyezése esetén a bíróság végzésének a Hivatallal való írásbeli közlését követően a Bírósági Képviseleti Iroda haladéktalanul értesíti a Költségvetési Irodát. Ha a hatósági átutalási megbízás nyomán a követelés már részben vagy egészben befolyt, a Költségvetési Iroda gondoskodik a befolyt összeg visszafizetéséről.

176. § (1) Ha jogerős bírósági döntés a Hivatal számára keletkeztet perköltség-fizetési kötelezettséget, annak megfizetéséről – a bírósági eljárásban a Hivatal képviseletét ellátó szervezeti egység értesítése alapján – a Költségvetési Iroda intézkedik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítésről szóló feljegyzéshez csatolni kell a jogerős bírósági döntés másolatát, továbbá meg kell adni a jogosult fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és a fizetési számla számát, amelynek javára a kifizetést teljesíteni kell.

177. § (1) A Hivatal részére teljesítendő perköltséget megállapító jogerős bírósági döntésről a bírósági eljárásban a Hivatal képviseletét ellátó szervezeti egység – a döntés kötelezettel való közlése tényének ismertté válását követően – értesíti a Költségvetési Irodát. A perköltség-követelés teljesítésének – részben vagy egészben történő – elmaradása, illetve késedelme esetén a Költségvetési Iroda intézkedik a behajtás iránt a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Felszámolási vagy csődeljárás alatt nem álló kötelezettet a végrehajtást megelőzően felszólító levélben meg kell keresni az elmaradt teljesítés pótlására és a pénzfizetési kötelezettség határidőben történő teljesítésének elmaradása miatt járó késedelmi kamat megfizetésére. A teljesítésre – a jogkövetkezmények megjelölésével – legfeljebb tizenöt napos határidőt kell tűzni.

(3) A felszólítás eredménytelenségéről a Költségvetési Iroda értesíti a bírósági eljárásban a Hivatal képviseletét ellátó szervezeti egységet.

(4) Az értesítés alapján a bírósági eljárásban a Hivatal képviseletét ellátó szervezeti egység kezdeményezi a bíróságon a végrehajtási eljárást, azzal, hogy a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróságtól a Vht. 80. §-a alapján átutalási végzés meghozatalát kell kérni. A végrehajtási eljárásban a Hivatalt – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a bírósági eljárásban a Hivatal képviseletét ellátó szervezeti egység képviseli.

(5) A végrehajtandó követelés megszűnésének és csökkenésének a Vht. 40. §-ában előírt bejelentése érdekében a Költségvetési Iroda értesíti a Hivatal képviseletét ellátó szervezeti egységet a követelés önkéntes teljesítéséről.

(6) A bírósági végrehajtás során felmerülő költségek előlegezéséről – a Hivatal képviseletét ellátó szervezeti egység megkeresése alapján – a Költségvetési Iroda gondoskodik.

(7) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezethiány miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, a Vht. 81. § (4) bekezdése szerint egyéb végrehajtható okirat kiállítását nem kell kérni.

178. § (1) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban az összefonódás-bejelentésnek a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdés d) pontja szerinti visszautasítása esetén vagy a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdése szerinti intézkedés határidőben való megtétele hiányában a Költségvetési Iroda a visszautasítás, illetve a Tpvt. 43/N. § (2) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány bejelentővel való közlését követően – az eljáró vizsgáló értesítése alapján – haladéktalanul gondoskodik a befizetett igazgatási szolgáltatási díj megfelelő részének visszatérítéséről.

(2) Ha az eljáró versenytanács fellebbezési eljárásban hozott döntése folytán a fellebbezési eljárásban megfizetett illetéket vissza kell fizetni, a megfellebbezett döntést hozó vizsgáló iroda gondoskodik

(3) A téves befizetés tényének – ügyszaktól függően – az eljáró vizsgáló, illetve az előadó versenytanácstag által a Költségvetési Iroda jelzése alapján történő megállapítását követően a Költségvetési Iroda haladéktalanul intézkedik a visszafizetésről.

(4) A Tpvt. 84. § (1) bekezdése alapján a jogszabálysértően kiszabott, már megfizetett bírságösszeg visszatérítéséről és a visszatérítendő összeg után a kamat megfizetéséről a Költségvetési Iroda gondoskodik. A fizetési kötelezettség Tpvt. 84. § (2) bekezdése szerinti beálltáról a Bírósági Képviseleti Iroda haladéktalanul értesíti a Költségvetési Irodát a bírságösszeg visszatérítése, valamint az eljáró versenytanácsot a kamat megfizetését elrendelő végzés meghozatala érdekében. A kamatot a Költségvetési Iroda az eljáró versenytanácsnak a végzés közlésének megtörténtére vonatkozó értesítése alapján fizeti meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a kamat kiszámítására a Költségvetési Iroda a 171. § (1) bekezdésében hivatkozott segédprogramot használja azzal, hogy a segédprogrammal kiszámított összeg felét kell kamatként megtéríteni.

(6) Ha a kötelezett a (4) bekezdés szerinti esetben a kamatszámítással kapcsolatban kifogással él, a kifogást a Bírósági Képviseleti Iroda válaszolja meg, az eljáró versenytanáccsal és a Költségvetési Irodával egyeztetve.

(7) Ha a bíróság az eljáró versenytanács döntését a kötelezett által már megfizetett eljárási bírságot vagy eljárási költséget érintően jogerősen megváltoztatja, a különbözet visszatérítéséről a Költségvetési Iroda gondoskodik a bírósági határozat Hivatallal való írásbeli közlését követően haladéktalanul, a Bírósági Képviseleti Iroda értesítése alapján. Az értesítésben meg kell adni a visszafizetendő eljárásibírság- vagy eljárásiköltség-különbözet összegét.

(8) Ha a Kúria a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Hivatal javára megítélt, a kötelezett által már megfizetett perköltséget érintően jogerősen megváltoztatja, a különbözet visszatérítéséről a Költségvetési Iroda gondoskodik a bírósági határozat Hivatallal való írásbeli közlését követően haladéktalanul, a Bírósági Képviseleti Iroda értesítése alapján. Az értesítésről szóló feljegyzésre alkalmazni kell a 176. § (2) bekezdését.

(9) Ha egyetemleges kötelezés esetén a beérkező összeg meghaladja a versenyfelügyeleti bírság, illetve az eljárási költség véglegessé vált döntésben meghatározott összegét, vagy a bíróság által jogerősen megítélt perköltség-összeget, a Költségvetési Iroda a többletet haladéktalanul visszautalja annak a fizetési számlának a javára, ahonnan az beérkezett. Ha a többlet több fizetési számláról egyidejűleg érkezett be, azt ezeknek a fizetési számláknak a javára arányosan megosztva kell visszautalni.

179. § A normatív utasításban szabályozott költségvetési nyilvántartásban rögzített adatok alapján a Költségvetési Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a követelések önkéntes teljesítésének állását.

180. § (1) Az ügyirathoz csatolás érdekében a Költségvetési Iroda, illetve a Bírósági Képviseleti Iroda megküldi – ügyszaktól függően – az eljáró vizsgáló irodának vagy a Versenytanácsi Titkárságnak a követelés, illetve fizetési kötelezettség teljesítésével, végrehajtásával, illetve behajtásával összefüggő eljárása során keletkező iratok egy példányát vagy másolatát, így különösen

(2) A behajtási eljárás eredménytelenség miatti megszüntetéséről szóló adóhatósági tájékoztatás egy példányát – ügyszaktól függően – az eljáró vizsgáló iroda vagy a Versenytanácsi Titkárság csatolja az ügyirathoz.

(3) A Költségvetési Irodának a követelés behajtásával, fizetési kötelezettség teljesítésével, illetve befizetett összeg visszafizetésével összefüggő intézkedését kezdeményező, illetve az ezen utasítás szerint a Költségvetési Irodának küldendő egyéb értesítésről szóló feljegyzéshez csatolni kell az annak alapjául szolgáló döntés másolatát.

181. § (1) A követelések állományának, valamint a behajtások állásának folyamatos nyomon követése, a rendelkezésre álló adatok egyeztetése, a szükséges intézkedések azonosítása céljából a Költségvetési Iroda, a Versenytanácsi Titkárság, a Bírósági Képviseleti Iroda és az Elnökhelyettesi Titkárság havonta szóban egyeztet egymással. Az egyeztetésről a Versenytanácsi Titkárság munkatársa írásos emlékeztetőt készít, amelyet az egyeztetésben részt vevő szervezeti egységek vezetőin túl tájékoztatásul az elnöknek, az elnökhelyetteseknek, a főtitkárnak, valamint a belső ellenőrnek is megküld.

(2) Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az Elnökhelyettesi Titkárság és a Versenytanácsi Titkárság által közösen összeállított szempontrendszer és az ügyregiszter adatai alapján havonta ellenőrzi, hogy a követelések kezelésével összefüggésben esedékes eljárási cselekmények, intézkedések megtételére sor került-e, és erről, illetve az esetlegesen elmaradt cselekmények, intézkedések megtételének szükségességéről tájékoztatja a felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint – az intézkedés megtételére jogosult, illetve kötelezett személyétől függően – az Elnökhelyettesi Titkárságot, a Versenytanácsi Titkárságot, illetve a főtitkárt.

(3) A Költségvetési Iroda félévente – a 171. § (2) bekezdésében meghatározottakkal együtt – áttekinti a követelések helyzetét, a behajtások és a végrehajtási eljárások állását, valamint havonta ellenőrzi a követelések tekintetében általa vezetett nyilvántartásokban szereplő adatok helyességét. Ezzel összefüggésben a Költségvetési Iroda vezetője szükség szerint, de legalább évente egyszer, a mérlegbeszámoló elkészítése előtt egyeztet az adóhatósággal az elküldött megkeresésekről. Az ellenőrzés, illetve az adóhatósággal folytatott egyeztetés eredményéről a Költségvetési Iroda tájékoztatja az Elnökhelyettesi Titkárságot, a Versenytanácsi Titkárságot és a főtitkárt.

182. § (1) Az eljárás során az eljárás alá vontakat érintő, az eljárás eredményes lefolytatását, a 166. § (2) bekezdése szerinti követelések behajtását veszélyeztető cégjogi események nyomon követése, az ezek nyomán szükségessé váló intézkedések megtételének elősegítése érdekében a Hivatal megbízott szolgáltató útján cégfigyelési rendszert (a továbbiakban: cégfigyelés) működtet.

(2) A cégfigyeléssel összefüggő adminisztratív feladatok ellátása, így különösen a cégfigyelés körébe eső cégeknek a szolgáltató rendszerébe való feltöltése, a cégfigyelési rendszer hivatali felületeinek üzemeltetése és abban az adatok naprakészen tartása, valamint a szolgáltatóval való kapcsolattartás az Informatikai és Iratirányítási Iroda feladata.

(3) A cégfigyelés körébe be kell vonni valamennyi olyan Ctv. szerinti céget, amellyel szemben versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban (a végrehajtási eljárást is ideértve), valamint amellyel szemben a Hivatalnak a 166. § (2) bekezdésében meghatározott le nem zárt követelése áll fenn.

(4) A (3) bekezdés szerinti cégnek a cégfigyelési körbe való bevonását kell kezdeményezni az Informatikai és Iratirányítási Irodánál

(5) A (4) bekezdés szerinti kezdeményezést ügyszaktól függően az eljáró vizsgáló irodájának tevékenységéhez kapcsolódóan a titkársági feladatokat ellátó titkársági asszisztens, illetve – az előadó versenytanácstag utasítására – a Versenytanácsi Titkárság teszi meg az ügyféli státuszt, illetve a követelést keletkeztető végzés közlésének megkezdését követően haladéktalanul.

(6) A Hivatal részére teljesítendő perköltség tekintetében a (4) bekezdés szerinti kezdeményezést a bírósági eljárásban a Hivatal képviseletét ellátó szervezeti egység tevékenységéhez kapcsolódóan a titkársági feladatokat ellátó titkársági asszisztens – az eljáró versenytanács döntésével szembeni közigazgatási per esetén a Bírósági Képviseleti Iroda vezetőjének utasítására a Versenytanácsi Titkárság – teszi meg a perköltséget megállapító jogerős bírósági döntés iktatásával egyidejűleg, ha a perköltség-követelés kötelezettje más okból, így különösen bírságkövetelés okán nem áll cégfigyelés alatt.

(7) Ha a cégfigyelésbe bevont céget a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács utóbb a Tpvt. 53. § (3) bekezdése alapján az eljárásból elbocsátja vagy vele szemben az eljárást megszünteti, – ügyszaktól függően – az eljáró vizsgáló irodájának tevékenységéhez kapcsolódóan a titkársági feladatokat ellátó titkársági asszisztens vagy a Versenytanácsi Titkárság a végzés közlésének megkezdését követően haladéktalanul kezdeményezi az Informatikai és Iratirányítási Irodánál az érintett cég tekintetében a cégfigyelés megszüntetését.

(8) A figyelt cégre vonatkozóan a cégfigyelési rendszerből érkező, új cégjogi eseményekre vonatkozó értesítéseket az Informatikai és Iratirányítási Iroda kijelölt munkatársa fogadja, és a cégjogi eseményről – a cég nevének, az érintett versenyfelügyeleti eljárás vagy ágazati vizsgálati eljárás számának, az érintett követelésszámnak, az érintett követelés aktuálisan fennálló összegének és státusának megjelölésével együtt – a szükséges intézkedések megtétele érdekében elektronikus levélben tájékoztatja

(9) A (8) bekezdés szerinti tájékoztatást az Informatikai és Iratirányítási Iroda megküldi a Költségvetési Iroda vezetője és a követelés-nyilvántartással összefüggő feladatokat ellátó munkatársa részére is.

(10) A 166. § (2) bekezdése szerinti követelés behajtását veszélyeztető cégjogi esemény nyomán szükséges, a X. Fejezetben szabályozott intézkedéseket a felelős szervezeti egység a (8), illetve (9) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján teszi meg.

183. § (1) Az Informatikai és Iratirányítási Iroda negyedévente – a Költségvetési Irodával egyeztetve – ellenőrzi a cégfigyelésbe bevont cégek körét, és intézkedik a figyelésbe bevont cégek figyelésének megszüntetéséről, ha az már nem indokolt, illetve – ügyszaktól függően az érintett vizsgáló iroda vezetőjének vagy a Versenytanácsi Titkárság tájékoztatása mellett – azon cégek figyelésbe vonásáról, amelyek esetében a cégfigyelés kezdeményezése a 182. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettség ellenére nem történt meg.

(2) Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az intraneten közzéteszi a cégfigyelési körbe bevont cégek, valamint a cégfigyelési rendszerből érkező értesítésekből kinyert adatok összesített listáját.

184. § Ez az utasítás 2018. május 15-én lép hatályba.

185. §¹⁷

186. § (1) Az utasításnak a közvetlenül a Tpvt. vagy az Ákr. rendelkezéseihez kapcsolódó rendelkezéseit a 2018. január 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket a 2018. január 1-jén még el nem rendelt és a 2018. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.