41/2018. (III. 13.) Korm. rendelet
41/2018. (III. 13.) Korm. rendelet
a büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól
A Kormány a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
a) eljáró vagy eljárt szerv tagja: a büntetőeljárásban eljáró vagy eljárt bíró, ügyész, a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állományának eljáró vagy eljárt tagja, a bíróságnál, ügyészségnél szolgálatot teljesítő igazságügyi, illetve ügyészségi alkalmazott, a büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) azon tagja, valamint a javítóintézet igazgatója és azon dolgozója (a továbbiakban együtt: a javítóintézet tagja), akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
b) személyi védelmi feladat: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek (a továbbiakban: rendőrség), a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, a Magyar Honvédségnek, valamint a bv. intézetnek, illetve a javítóintézetnek a fenyegetett helyzetben lévő személy, valamint a személyére tekintettel más személy személyének és tényleges tartózkodási helyének védelme, közlekedési útvonalának biztosítása érdekében – a büntetőeljárás tartama alatt vagy a büntetőeljárás befejezését követően – e rendelet alapján foganatosított intézkedéseinek az összessége.
2. A személyi védelemben részesíthető személyek
2. § Személyi védelemben részesíthető
a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott, büntetőeljárásban részt vevő vagy részt vett azon személy, akivel szemben a büntetőeljárásban való részvétele miatt vagy azzal összefüggésben, illetve a büntetőeljárási jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, meghiúsítása végett,
b) az eljáró vagy eljárt szerv azon tagja, akivel szemben a büntetőeljárással összefüggő tevékenysége miatt vagy tevékenysége jogszerű gyakorlásának akadályozása, illetve meghiúsítása végett,
c) az a) és b) pontban meghatározottak valamelyikére tekintettel más olyan személy, akivel szemben az a) és b) pontban meghatározott személyhez fűződő kapcsolata miatt
az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető jogellenes cselekményt, így különösen személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen cselekményt követnek el [a továbbiakban az a)–c) pontban meghatározottak együtt: fenyegetett helyzetben lévő személy].
3. A személyi védelem elrendelésének kezdeményezése
3. § (1) A személyi védelem elrendelése iránt az alábbiak terjeszthetnek elő kérelmet:
a) a büntetőeljárás tartama alatt feladat- és hatáskörében vagy a fenyegetett helyzetben lévő személy indítványára a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság,
b) a büntetőeljárás befejezése után a fenyegetett helyzetben lévő személy.
(2) Fogvatartott személy esetén a személyi védelem elrendelése iránti kérelmet – feladat- és hatáskörében vagy a fenyegetett helyzetben lévő személy indítványára – a büntetőeljárás tartama alatt a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság egyetértésével
a) a bv. intézet parancsnoka,
b) a fogda parancsnoka,
c) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény alapján törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész,
d) a büntetés-végrehajtási bíró, valamint
e) a javítóintézet igazgatója
is előterjesztheti.
(3) A rendőrségen belül a Védelmi Program ellátására létrehozott szervezeti egység (a továbbiakban: Tanúvédelmi Szolgálat) vezetője terjeszti elő a kérelmet annak a személynek a személyi védelme elrendelése iránt, akivel szemben a Védelmi Program megszűnt, de fenyegetett helyzete miatt személyi védelme indokolt.
4. § A személyi védelem elrendelése iránt feladat- és hatáskörében a 3. §-ban meghatározott szerv akkor terjeszthet elő kérelmet, ha ahhoz a fenyegetett helyzetben lévő személy hozzájárult.
5. § A személyi védelem elrendelése iránt előterjesztett kérelemnek – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározottakon túl – tartalmaznia kell
a) a személyi védelem elrendelését megalapozó adatokat, körülményeket,
b) a fenyegetett helyzetben lévő személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét, a fenyegetettség mértékét és a fenyegetés formáját, módját,
c) a személyi védelem ellátásának eszközeire vonatkozó javaslatot.
4. A személyi védelem elrendelése
6. § (1) A személyi védelem elrendeléséről – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – annak a nyomozó hatóságnak a vezetője dönt, amely előtt a nyomozás folyamatban van vagy folyamatban volt.
(2) A büntetőügyben bíróként, illetve ügyészként eljáró vagy eljárt személy, valamint a bíróságnál, ügyészségnél szolgálatot teljesítő igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazott személyi védelmét a büntetőeljárást folytató vagy folytatott bíróság elnöke, illetve ügyészség vezetője rendeli el.
(3) Ha a személyi védelem elrendelése a bíró, ügyész, igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazott szolgálati viszonyának megszűnését követően válik indokolttá, a (2) bekezdés megfelelően irányadó.
(4) A nyomozó hatóság, a bv. intézet, valamint a javítóintézet fenyegetett helyzetben lévő tagja esetén a személyi védelmet a fenyegetett helyzetben lévő személy állományilletékes parancsnoka, illetve a javítóintézet igazgatója rendeli el.
(5) Ha a személyi védelem elrendelése a nyomozó hatóság tagja, a bv. intézet, illetve a javítóintézet tagja szolgálati viszonyának megszűnését követően válik indokolttá, a (4) bekezdés megfelelően irányadó.
(6) A személyi védelmet törvényben meghatározott esetben – sürgősségi intézkedésként – a Tanúvédelmi Szolgálat vezetője rendeli el.
5. A személyi védelem elbírálására irányuló eljárás
7. § (1) A személyi védelemmel kapcsolatos eljárás során az Ákr. rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A személyi védelem elrendelésére irányuló eljárásokban hiánypótlásra történő felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(3) A hiánypótlásra legfeljebb 48 órás határidő tűzhető.
(4) Az elrendelésre jogosult – a Védelmi Program keretében különleges óvintézkedésként igénybe vett személyi védelem kivételével – a személyi védelem elrendeléséről, elutasításáról és a személyi védelem megszüntetéséről öt napon belül dönt, amelyet a kezdeményezőnek, valamint a fenyegetett helyzetben lévő személynek kézbesít.
(5) A személyi védelem elbírálására irányuló eljárás szünetelésének nincs helye.
(6) A bíróság, az ügyészség vagy a javítóintézet esetében az Ákr. 24. § (4) bekezdése alkalmazásának nincs helye, ha a fenyegetett helyzetben lévő személy azonos a személyi védelem elrendelésére jogosult személlyel.
(7) A nyomozó hatóság vezetőjének fenyegetettsége esetén a személyi védelmet a felettes szerv vezetője, a bv. intézet vezetőjének fenyegetettsége esetén a személyi védelmet a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka rendeli el.
(8) Ha a Tanúvédelmi Szolgálat – a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény alapján – sürgősségi intézkedésként rendeli el a személyi védelmet, a személyi védelmi feladatok ellátását haladéktalanul megkezdi, és az elrendelésről szóló határozatot 24 órán belül meghozza.
6. A személyi védelmi feladatok ellátása
8. § (1) A személyi védelmi feladatokat – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel –
a) a személyi védelmet elrendelő rendőri szerv a rendőrségről szóló törvény, illetve
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló kormányrendeletben erre kijelölt szerv a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény
alapján látja el.
(2) Az ügyészség és a bíróság által elrendelt személyi védelem esetén a személyi védelmi feladatokat a rendőrség látja el. A személyi védelmi feladat ellátására jogosult rendőri szerv illetékességét a fenyegetett helyzetben lévő személy lakóhelye, tényleges tartózkodási helye, beosztási helye vagy szolgálati helye alapozza meg.
(3) A fogvatartott, illetve szabadságvesztés büntetését töltő személy esetében a személyi védelmi feladatokat a bv. intézet, illetve a rendőrségnek vagy a Magyar Honvédségnek a fogvatartást foganatosító rendőrségi, katonai fogdát üzemeltető szerve látja el.
(4) A nyomozó hatóság, a bv. intézet, valamint a javítóintézet fenyegetett helyzetben lévő tagjának személyi védelmét az (1) és (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával az a szerv látja el, amelynél a fenyegetett helyzetben lévő személy szolgálatot teljesít vagy teljesített.
(5) A javítóintézetben javítóintézeti nevelésre utalt vagy letartóztatásban lévő fiatalkorú személy személyi védelmét a javítóintézet látja el.
(6) A személyi védelmi feladatok ellátásában – felkérésre – az (1), (3) és (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával a 8. alcímben foglaltak szerint más szerv is közreműködhet.
7. A személyi védelmi feladatok ellátásának eszközei
9. § (1) A személyi védelmi feladatok ellátása során a fenyegetett helyzetben lévő személy védelméhez szükséges, azzal arányos bármely intézkedés alkalmazható, így különösen
a) rendszeres járőrszolgálat,
b) technikai eszköz,
c) folyamatos hírösszeköttetés,
d) védőruházat biztosítása,
e) őrszemélyzet,
f) a rendőrségről szóló törvény, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti titkos információgyűjtés.
(2) Ha a személyi védelem az (1) bekezdésben meghatározott eszközökkel nem biztosítható, a személyi védelmi feladatokat a személyi védelmet elrendelő vagy ellátó szerv által meghatározott őrszemélyzettel biztosított helyen kell ellátni.
10. § (1) A személyi védelmi feladatok ellátásának eszközei a személyi védelmet ellátó szerv – a veszélyeztetettség mértékét mérlegelve, a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve a személyi védelmet kezdeményező és elrendelő szerv véleményét is figyelembe véve – határozza meg. A személyi védelmi feladatok ellátásának eszközei közül egyidejűleg több is alkalmazható.
(2) A fenyegetett helyzetben lévő személy biztonságát közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély esetét kivéve nem alkalmazható a személyi védelmi feladatok ellátásának olyan eszköze, amely ellen a fenyegetett helyzetben lévő személy szóban vagy írásban tiltakozik. A szóban tett nyilatkozatról a személyi védelmet ellátó szerv írásbeli feljegyzést készít.
8. A személyi védelmi feladatok ellátásában való közreműködés
11. § A személyi védelmi feladatok ellátására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv más szerv közreműködését igényelheti, ha a személyi védelmet személyi vagy tárgyi feltételek hiányában nem tudja biztosítani, így különösen akkor, ha
a) a személyi védelmet a 9. § (1) bekezdés b)–f) pontjában vagy a 9. § (2) bekezdésében meghatározott eszközökkel kell ellátni,
b) a személyi védelmi feladatok ellátása több végrehajtási eszköz egyidejű alkalmazását teszi szükségessé, vagy
c) egyidejűleg több fenyegetett helyzetben lévő személy személyi védelmét kell ellátni.
12. § A közreműködésre felkért szerv a közreműködést nem tagadhatja meg. A személyi védelmi feladatok ellátásában való közreműködés részletes rendjéről és a közreműködés során felmerülő költségek viselésének rendjéről a végrehajtásban érintett szervek szükség szerint egyeztetnek.
9. A büntetés-végrehajtási intézetek személyi védelemmel összefüggő feladatai
13. § Ha a fenyegetett helyzetben lévő elítélt szabadul a bv. intézetből, és személyi védelmének elrendelése vagy fenntartása indokolt, a fogvatartást foganatosító bv. intézet parancsnoka a 6. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kérelmet terjeszthet elő a személyi védelem elrendelésére.
14. § Ha a személyi védelmet a fogvatartást foganatosító bv. intézet látja el, a fenyegetett helyzetben lévő személy bv. intézeten kívüli szállítása, illetve kísérése a fogvatartást foganatosító bv. intézet feladata, szükség esetén a fogvatartás helye szerint illetékes rendőrkapitányság közreműködésével.
10. A személyi védelmet ellátó szerv és a fenyegetett helyzetben lévő személy jogai, kötelezettségei
15. § A személyi védelmet ellátó szerv – ha az késedelmet nem tűrő személyi védelmi feladatot nem veszélyeztet –
a) tájékoztatja a fenyegetett helyzetben lévő személyt a tervezett, valamint a megtett intézkedésekről,
b) a személyi védelmi feladatok ellátásának keretében alkalmazandó eszköz kiválasztása és – lehetőség szerint – végrehajtása során a fenyegetett helyzetben lévő személlyel együttműködik, egyeztet,
c) a fenyegetett helyzetben lévő személy biztonságának megóvása érdekében – a 20. § b) pontja szerinti következményekre történt írásbeli figyelmeztetés mellett – ajánlásokat tehet, amelyekben javasolhatja az életmód, így különösen a közlekedési útvonalak, belföldi és külföldi utazások, egyéb magánprogramok megváltoztatását,
d) a korábban tett ajánlásait módosíthatja, vagy további ajánlásokat tehet, ha a fenyegetett helyzetben lévő személy biztonságát érintő új körülményről szerez tudomást.
16. § A fenyegetett helyzetben lévő személy
a) a személyi védelem végrehajtása során a személyi védelmet ellátó szervvel köteles együttműködni,
b) a személyi védelmet ellátó szerv iránymutatása alapján haladéktalanul tájékoztatja a személyi védelmet ellátó szervet a biztonsága szempontjából lényeges körülmények megváltozásáról, továbbá arról, ha a részére tett ajánlásoktól eltért vagy el kíván térni,
c) javaslatot tehet a védelem módjára.
17. § A személyi védelmet kezdeményező vagy elrendelő szerv haladéktalanul tájékoztatja a személyi védelmet ellátó szervet, ha lényeges új körülményekről szerez tudomást.
11. A személyi védelem felülvizsgálata, megszüntetése
18. § A személyi védelem fenntartásának indokoltságát a személyi védelmet elrendelő szerv – a személyi védelmet ellátó szerv együttműködésével, álláspontjának beszerzése mellett – háromhavonta felülvizsgálja.
19. § A személyi védelmet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
a) az elrendelés feltételei már nem állnak fenn,
b) a fenyegetett helyzetben lévő személy a személyi védelemről írásban lemond.
20. § A személyi védelmet elrendelő szerv a személyi védelmet megszüntetheti, ha
a) a személyi védelem tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a fenyegetett helyzetben lévő személlyel szemben büntetőeljárást rendelnek el,
b) a fenyegetett helyzetben lévő személy az ajánlásoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a személyi védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztető vagy azt lehetetlenné tevő módon önhibájából megszegi,
c) a fenyegetett helyzetben lévő személy a személyi védelem biztosításához szükséges eszközök alkalmazása ellen tiltakozik,
d) a fenyegetett helyzetben lévő büntetőeljárásban részt vevő személy a büntetőeljárási kötelezettségeit nem teljesíti.
21. § A személyi védelmet ellátó szerv a fenyegetett helyzetben lévő személy veszélyeztetettségét – a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve a személyi védelmet kezdeményező, elrendelő szerv véleményét is figyelembe véve – folyamatosan értékeli, és javaslatot tehet a személyi védelem megszüntetésére.
22. § Ha a 2. § a) vagy b) pontjában meghatározott személy személyi védelmének megszüntetésére kerül sor – különös méltánylást érdemlő eset kivételével –, a fenyegetett helyzetben lévő személyre tekintettel a 2. § c) pontjában meghatározott más személy vonatkozásában elrendelt személyi védelmet is meg kell szüntetni.
12. Záró rendelkezések
23. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.
24. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
25. §1
A 25. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás