BK ÍH 2018/44.
BK ÍH 2018/44.
2018.06.01.
A napokban megállapított határidő esetén, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le [Be. 64. § (2)–(4) bekezdés, Be. 325. § (1) bekezdés].
A járási ügyészség vádiratában V. P. P. vádlottal szemben a Btk. 178. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntette miatt emelt vádat.
A járásbíróság 2017. október 19. napján (csütörtök) kihirdetett ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 178. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntettében, ezért őt 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
Az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetését követően a Be. 325. § (1) bekezdésben biztosított jogával élve az ügyész, a vádlott és a védő is a fellebbezés bejelentésére háromnapi határidőt tartott fenn.
A járási ügyészség 2017. október 24. napján kelt és ugyanezen a napon az elsőfokú bíróságra érkezett átiratában a járásbíróság ítéletét tudomásul vette, míg a vádlott a 2017. október 24. napján postára adott és a járásbíróságra 2017. október 27. napján megérkezett beadványában az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést jelentett be enyhítés végett.
Az elsőfokú bíróság a büntetőügy iratanyagát az indokolt ítélettel együtt – a megyei főügyészségen keresztül – felterjesztette a törvényszékre mint másodfokú bíróságra.
A megyei főügyészség átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.
A törvényszék mint másodfokú bíróság 2017. december 19. napján meghozott végzésével a vádlott fellebbezését elutasította arra hivatkozással, hogy a három napos gondolkodási időre tekintettel a jogosultak, így a vádlott is, legkésőbb 2017. október 23. napján jelenthették volna be joghatályosan a fellebbezést, azonban azt a vádlott csak egy nappal később adta postára, ezért a fellebbezése elkésett.
A végzés ellen az ügyész fellebbezéssel élt, a vádlott ítélet elleni fellebbezésének érdemi elbírálása céljából.
A határozat ellen a vádlott meghatalmazott védője is fellebbezést jelentett be a törvényszék végzésének megváltoztatása és annak megállapítása végett, hogy védence a fellebbezést határidőben terjesztette elő. Indokolásul előadta, hogy a Be. 64. § (3) bekezdése értelmében, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, úgy a határidő a következő munkanapon jár le, így a vádlott fellebbezése nem tekinthető elkésettnek, mivel a törvényszék által hivatkozott október 23. munkaszüneti nap volt, ezért védence kizárólag a következő napon adhatta postára fellebbezését, amely így joghatályosnak minősül. Utalt arra is, hogy a vádlottat az elsőfokú bíróság szintén arról oktatta ki, hogy amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, úgy az a következő nappal meghosszabbodik. Mindezek alapján kérte, hogy az ítélőtábla adjon helyt a fellebbezésében leírtaknak.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a törvényszék végzésének hatályon kívül helyezését és a törvényszék másodfokú eljárás lefolytatására utasítását indítványozta, mivel álláspontja szerint a fellebbezési határidő utolsó napja munkaszüneti nap volt és a fellebbezést a vádlott az ezt követő munkanapon postára adta, így az joghatályosnak minősül.
Az ítélőtábla az ügyészi és védői fellebbezést az alábbiak szerint alaposnak találta.
A Be. 325. § (1) bekezdése értelmében, akivel az elsőfokú bíróság az ítéletet kihirdetés útján közli, az a fellebbezést nyomban bejelentheti, vagy erre háromnapi határidőt tarthat fenn. A három napos határidő számítása során a Be. 64. § (2)–(4) bekezdéseiben írtak irányadók, így a napokban megállapított határidő tartamába az a nap nem számít bele, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esett, erre figyelemmel a három napos határidő az ítélet kihirdetését követő napon kezdődött.
A bírósághoz intézett beadványok törvényes határidőn belül történő benyújtását soha nem lehet pusztán a határidő lejárta napjának kiszámításával elbírálni, mert vizsgálni kell azt is, hogy a határidő befejező napja nem munkaszüneti nap-e. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le. Munkaszüneti nap lehet szombat, vasárnap vagy fizetett ünnepnap is.
Az elsőfokú bíróság az ítéletét 2017. október 19. napján hirdette ki, amely csütörtök volt, ezért a három napos határidő az azt követő napon, azaz pénteken (2017. október 20.) kezdődött, így a határidő utolsó napja vasárnapra (2017. október 22.) esett, amely munkaszüneti nap. Jelen esetben az a helyzet állt elő, hogy nem csak a hivatkozott határidő utolsó napja, hanem az azt követő hétfő (2017. október 23.) is munkaszüneti nap volt, így ez utóbbi napon sem járhatott le a három napos határidő, mivel a bíróság előtt teljesíthető eljárási cselekmény határideje egyetlen esetben sem járhat le olyan napon, amely munkaszüneti nap.
A Be. 64. § (4) bekezdése szerint nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.
A fent kifejtettekre tekintettel az ügyész és a védő helytállóan hivatkozott arra, hogy a határidő a következő munkanapon, vagyis kedden (2017. október 24.) járt le, így az ezen a napon postára adott fellebbezést határidőben előterjesztettnek kell tekinteni.
Mindezek alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék tévedett, amikor a vádlott fellebbezését elkésettség miatt elutasította, ezért a törvényszék mint másodfokú bíróság végzését a Be. 384. §-a szerinti tanácsülésen, a Be. 372. § (1) bekezdése alapján – mivel a törvényszék jogszabályt helytelenül alkalmazott – megváltoztatta és a vádlotti fellebbezés elutasítását mellőzte.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Beüf.10.129/2018/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás