PÜ BH 2018/47
PÜ BH 2018/47
2018.02.01.
INCOTERMS szokványokra utalással kötött nemzetközi szállítmányozási szerződés esetén vizsgálni kell a feleket a szerződés alapján terhelő kötelezettségek meghatározásánál a kikötött paritást is. Ha nem a szállítmányozó végez fuvarozási tevékenységet, a felelősségére a gondossági kötelmekre irányadó szabályok alkalmazandók [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:302. §, 6:309. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes 2014-ben 160 hordó paradicsomsűrítményt vásárolt a perben nem álló kínai cégtől 22 936 USD vételáron. Az alperes az áru Magyarországra való szállítása érdekében szállítmányozási ajánlatot kért a felperestől. Az árajánlat szerint a felperes 1430 USD + 650 euró díj ellenében vállalta a teljesítést szállítmánybiztosítással. Az árajánlat külön tartalmazta, hogy a felperes a szállítmányozást a mindenkor hatályos Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek (MÁSZF, www.szállítmányozok.hu) szerint bonyolítja le.
[2] Az árajánlatot az alperes visszaigazolta, a peres felek között tengerentúli import szállítmányozási szerződés jött létre két konténer paradicsomsűrítményt Xingang hajózási kikötőből Koper rendeltetési kikötőbe, majd onnan Magyarországra történő szállítás megszervezése érdekében FOB (Free on Board) Xingang paritással. A fizetési határidőt Koperbe érkezéstől számított 30 napban határozták meg. A felperes a szállítmányozási szerződés alapján 2014. november 13-án a szállítmányozási biztosítást megkötötte.
[3] A felperest a közreműködője, 2014. november 19-én e-mailben arról tájékoztatta, hogy a szállítmány 2014. november 26-án indul hajón Xingangból és 2014. december 29-én érkezik Koperbe. A felperes a tájékoztatást továbbította az alperes részére. Az eladó képviseletében eljáró személy 2014. november 21-én e-mailt küldött a közreműködő alkalmazottja részére, amelyben a paradicsompüré szállításához kapcsolódó konténerszámokat és az ahhoz tartozó plombaszámokat az alábbiak szerint jelölte meg: MRKU9859310-es számú konténerszámhoz rendelt plombaszám: ML-CN1493534; MSKU4154930 számú konténerszámhoz rendelt plombaszám: ML-CN1493533. A kapott információk alapján a közreműködő kiállította a tengeri hajózási fuvarlevelet (Bill of Landing, a továbbiakban: B/L), amelyet a felperes megküldött az alperes részére.
[4] Az alperes a szállítmányozási megbízást 2014. december 12-én úgy módosította, hogy az egyik konténert a felperesnek Belgrádba kell szállítania, amelynek díját 1620 euróban határozták meg.
[5] A felperes fuvarozási szerződést kötött a Maersk Line hajós társasággal FOB Xingang paritás mellett mindkét konténerre, majd az MRKU9859310-es számú konténer vasúton, illetve közúton történő Magyarországra való szállítására, míg a belgrádi úticélú MSKU4154930 számú konténer közúti szállítására további szerződéseket kötött.
[6] A konténerek 2014. december 29-én érkeztek Koper kikötőbe, a belgrádi kiszállításhoz kapcsolódó CMR-en a konténerszám MSKU4154930, és a plombaszám CN1493539 volt. A konténert vámkezelést követően 2015. január 6-án szolgáltatták ki a címzett részére. Ekkor a konténer kék hajózára összetört állapotú volt, a konténerre Koperben egy másik, jelölés nélküli zárat tettek fel, amit a sofőr távolított el a konténerről.
[7] A másik, MRKU9859310-es konténeren kiszolgáltatáskor CN1493533 kék hajózár volt.
[8] Mindkét konténer paradicsompüré helyett kőzúzalékot tartalmazott.
[9] Az alperes jelezte a felperes felé, hogy nem azt az árut kapta meg, ami a szállítmányozási szerződés tárgyát képezte. A biztosító a kárt – a felperes bejelentése ellenére – azért nem térítette meg, mert álláspontja szerint nem az áruban történt károsodás, így nem állt be biztosítási esemény.
[10] A felperes ezt követően kiállította számláit a szállítmányozási díjról és a felmerült egyéb költségekről, melyek kifizetését az alperes megtagadta.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[11] A felperes keresetében 3 261 165 forint szállítmányozási díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Érvelése értelmében nem az ő érdekkörébe tartozott, hogy a lezárt konténerbe ténylegesen milyen árut raktak. A feladata az eladó által megadott adatok alapján a B/L nyomtatvány kitöltése, az átvett, lezárt konténer számának és a plombaszámnak az ellenőrzése volt. Állította, hogy a konténerhez tartozó hajózárakat felcserélték, míg a Belgrádba érkezett küldemény esetén a plombazár rosszul került rögzítésre. Szerinte a konténerek már a feladáskor kőzúzalékot tartalmaztak, ezért a FOB-paritásból adódóan kártérítési felelősséggel nem tartozik.
[12] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, hogy a felperes szerződésszegést követett el, mert a szerződést sem a vállalt határidőben, sem azt követően nem teljesítette, ezért szállítmányozási díj nem illeti. A felperestől elvárható lett volna, hogy az általa választott közreműködőtől megkövetelje a konténerszám és a plombaszám ellenőrzését. Az alperes beszámítási kifogást terjesztett elő kártérítés címén, a kárigényt az általa kifizetett áru ellenértékében határozta meg.
Az első- és másodfokú ítélet
[13] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felek között nemzetközi szállítmányozási szerződés jött létre, amelynek részévé vált a MÁSZF. Az elsőfokú ítélet értelmében az áru konténerbe történő berakodása, a konténerek hajókorlátig történő továbbítása nem a felperes feladata volt, így az esetlegesen ebben a fázisban előforduló hibák nem a felperes terhére esnek. A felperes által kiállított B/L ténylegesen azt igazolja, hogy a felperes 2014. november 26-án átvette az MSKU4154930-as számú CN1493533-as konténerzárral ellátott, valamint az MRKU9859310-es számú CN1493534-es konténerzárral ellátott konténert. Az elsőfokú bíróság a perbeli adatokból azt állapította meg, hogy a B/L-en szereplő konténereken az áru átvételekor és az áru kiszolgáltatásakor különböző számú plombák voltak, így arra következtetésre jutott, hogy a felperes nem ugyanazt az árut szolgáltatta ki, mint amit Kínában átvett. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:307. § (1) bekezdés b) pontja, 6:309. §-a, 6:266. § (2) bekezdése és 6:288. § (1)–(2) és (4) bekezdései alapján kifejtette, miután a felperes a teljesítési határidő lejártát követő 30 napon belül sem szolgáltatta ki az átvett konténereket, a küldemény elveszettnek minősül, ami miatt a felperes a szállítmányozási díjra nem tarthat igényt. A kimentés körében pedig a felperes nem hozott fel olyan körülményt, ami igazolná, hogy a küldemény elvesztését az ellenőrzési körén kívül eső előre nem látható körülmény okozta.
[14] A másodfokú bíróság jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét – eltérő indokolással – helybenhagyta. Kifejtette, hogy a Ptk. különválasztja, mikor felel a szállítmányozó fuvarozóként, és mikor az általános szabályok szerint. A perbeli esetben, miután a szállítmányozó fuvarozást nem végzett, a birtokában lévő küldemény elvesztésének kérdése nem merült fel, illetve nem gyűjtőforgalomban történt a továbbítás, ezért a fuvarozókénti felelőssége sem áll fenn. A felperes mint szállítmányozó feladatát a FOB-paritás megjelölése miatt az árunak az eladótól történő átvétele képezte. A Ptk. 6:309. §-a alapján a küldemény átvételénél a szállítmányozó az alperes képviseletében járt el, közreműködő bevonásával. A felek szerződésének részévé vált MÁSZF 4. § 1. pontja szerint ilyenkor az adatok ellenőrzésére a szállítmányozó csak abban az esetben nem köteles, amikor a megbízó adja át a küldeményt részére. Ebből következően a szállítmányozót minden más esetben ellenőrzési kötelezettség terhelte, emellett a szállítmányozási szerződésben a FOB-paritásra utalás is kifejezetten ezt rögzíti. A perbeli esetben tehát az átvétel azt jelenti, hogy a B/L kitöltésekor a felperesnek a tényleges állapotnak megfelelő adatokat kellett feltüntetnie. A MÁSZF 4. § (2) és (3) bekezdései meghatározzák, hogy az adatok ellenőrzése során felmerült eltérések esetén a szállítmányozót milyen kötelezettségek terhelik. E kötelezettségek megszegése szerződésszegésnek minősül, amelyért a felperes az általános szabályok szerint felel.
[15] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy amennyiben a felperes kellő gondossággal járt volna el, úgy az adatok eltérését észlelnie kellett volna, és erről tájékoztatnia kellett volna az alperest. Ennek hiányában a felperes nem tudta kimenteni magát a kártérítési felelősség alól. Az alperest ért kár a biztosító által meg nem térített áruérték, mely meghaladja a felperes szállítmányozóidíj-igényét. Az alperes jogszerű beszámítási kifogása a felperes díjkövetelését a Ptk. 6:49. § (1)–(2) bekezdése szerint megszüntette.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperest a kereset szerint marasztaló határozat meghozatalát kérte.
[17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[19] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
[20] Helyesen állapította meg a bíróság jogerős ítéletében, hogy a peres felek között a Ptk. 6:302. §-a szerint nemzetközi szállítmányozási szerződés jött létre. E jogviszonyban a felperes mint szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára a küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére volt köteles. A Ptk. 6:78. § (1) bekezdése folytán az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Azt a bíróság a felperes által adott és az alperes által visszaigazolt árajánlat alapján jogszabálysértés [Ptk. 6:78. § (1) bekezdése] nélkül állapította meg, hogy a MÁSZF a peres felek szerződésének részévé vált.
[21] A Ptk. 6:59. § (2) bekezdése a szerződés tartalmának megállapításában deklarálja a felek szabadságát. Tévesen állította erre hivatkozással a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy sem jogszabály, sem a szerződés alapján őt az áru átvételi kötelezettsége nem terhelte. Nem volt vitatott az eljárás során, hogy INCOTERM szokvány alapján FOB-paritás került kikötésre, ami azt jelenti, hogy a költségek és kockázat (kárveszélyviselés) az elhajózási kikötőben (Xingang) való berakodástól (az áru hajókorláton való átemelésétől) terhelik a vevőt. Az eladó a vevő által megnevezett elhajózási kikötőben a hajó fedélzetére rakodással volt köteles szolgáltatni és erről a vevőt értesíteni. Az sem volt vitatott, hogy az árut nem az alperes, hanem közvetlenül az adásvételi szerződés eladója szolgáltatta ki. Ilyen feltételek mellett a peres felek közötti nemzetközi szállítmányozási szerződésnek lényeges mozzanata volt, hogy a FOB-paritás miatt az áru eladótól való átvételére sor kerüljön. Ekkor a felperes mint a vevő alperes képviselője járt el, közreműködője útján.
[22] A felperes további szerződéses kötelme volt a B/L hajólevél kiállítása, és gondoskodnia kellett a fuvarozási lánc megszervezéséről, a konténerek megbízó alperes által megjelölt címekre történő eljuttatásáról (azzal, hogy a Ptk. 6:304. §-a értelmében a fuvarozást maga is elláthatta volna, de a konkrét esetben nem erre került sor).
[23] Nem sérült a Ptk. 6:63. § (5) bekezdése sem, amely szerint a szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között – korábbi kapcsolatukra is figyelemmel – indokolatlan volna. A felperes az eljárás korábbi szakaszában egyrészt nem hivatkozott a felelősség alóli mentesülése körében a „shipper's load, count & seal” bejegyzés általa állított szokásjogi jogkövetkezményére, ezért e kérdés a felülvizsgálati eljárásban a fentiek szerint nem vizsgálható, másrészt pedig a felperesi előadásból megállapíthatóan ilyen jelzés tételére egyoldalúan került sor, azaz, ha volt is bejegyzés, az a felek jogviszonyában nem vált a szerződés részévé, így annak a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából relevanciája nincsen.
[24] Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy miután a szállítmányozó felperes a fuvarozást nem maga végezte, ezért tevékenységére a Ptk. 6:309. §-ának utaló szabálya szerint a bizományosi szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez pedig alapvetően gondossági kötelemként szabályozza a szállítmányozó kötelezettségeit. A nemzetközi szállítmányozási feladat teljesítésében a felperesnek arra lehetősége volt, hogy egyes szerződési mozzanatot ne saját maga, hanem közreműködője útján teljesítsen. Ez esetben azonban az alperes felé úgy felel, mint ha a tevékenységet maga végezte volna el.
[25] A felperes perbeli előadásából helyesen vonta le a bíróság azt a következtetést, hogy a felperes közreműködője kereste meg az eladó megbízottját, aki tájékoztatta a felperest a két konténer számáról és az egyes konténerekhez tartozó plombák számáról (10/A/1.). A B/L tengeri fuvarlevelet a felperes közreműködője állította ki, amelyen azt is igazolta, hogy milyen számú és plombaszámú konténereket vett át. Azt az eljárás során maga a felperes adta elő, hogy az áru ilyen módon történő átvételénél kötelezettsége nem arra terjedt ki, hogy azt ellenőrizze: mi van a konténerben, nem is erre vont le következtetést a bíróság. Ugyanakkor a saját nyilatkozataiból következően szerződéses kötelezettsége kellően gondos eljárás mellett arra kiterjedt, hogy a konténer zárt állapotát és annak számát, illetve plombaszámát ellenőrizze, ugyanis a szerződés részévé vált MÁSZF 4. § (2) és (3) bekezdései alapján a felperesnek a kontraktusból eredő kötelezettsége volt az adatok ellenőrzése.
[26] Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes a szállítmányozási feladat teljesítése során a konténerek átvételénél nem kellően gondosan járt el. A felülvizsgálati kérelmében jelzett eltéréseket – annak oka akár adminisztratív tévedés, akár más volt – nem észlelte, és erről az alperest nem tájékoztatta, további utasítást az alperestől nem kért, ezért jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes nem tudta magát kimenteni a kártérítési felelőssége alól.
[27] A fentiekre tekintettel, miután az árut ténylegesen átvevő a felperes közreműködőjeként járt el, így téves az a felülvizsgálati hivatkozás, hogy a MÁSZF 4. § 1. pontja a perbeli esetben nem irányadó. A károkozás nem a szállítmányozó által igénybe vett fuvarozók, raktározók, rakodók, közvetett szállítmányozók vagy más szolgáltatásokat nyújtó személyek által okozott körben merült fel, hanem az áru átvételnek mozzanatához kapcsolódik. A felperes nem kellően gondos magatartása az adategyeztetési kötelezettsége elmulasztásából eredeztethető, ezért nem releváns a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából a MÁSZF 12. § 3. pontjára történt hivatkozás.
[28] Miután az alperest ért kár, a biztosító által meg nem térített áruérték meghaladja a felperes szállítmányozóidíj-igényét, ezért a jogerős ítélet szerint alkalmazott jogszerű beszámítás folytán a felperes díjkövetelésének megszűnése miatt helyesen döntött a bíróság a felperes szállítmányozóidíj-követelésének elutasításáról.
[29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 22.164/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás