5/2018. (VI. 29.) OBH utasítás
5/2018. (VI. 29.) OBH utasítás
a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás módosításáról1
2018.07.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő normatív utasítást adom ki:
1. § (1) A bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (a továbbiakban: Beisz.) 3. § 14a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E szabályzat alkalmazásában a bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) értelmező rendelkezésein kívül:]
„14a. Eljárási cselekmény: a bíróság eljárásának azok a törvényben meghatározott formái, melyek keretében a bíróság eljár és határoz; különösen ilyen eljárási forma büntetőügyekben az ügyiratok alapján való döntés, az ülés, a meghallgatás, a személyes meghallgatás, a nyilvános ülés, a tanácsülés, az előkészítő ülés, a tárgyalás, civilisztikai ügyekben a meghallgatás, az előkészítő tanácsülés, a perfelvételi tárgyalás, az érdemi tárgyalás, a fellebbezési tárgyalás, a tárgyaláson kívüli elbírálás;”
(2) A Beisz 3. §-a a következő 14b. ponttal egészül ki:
[E szabályzat alkalmazásában a bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) értelmező rendelkezésein kívül:]
„14b. Előzményi irat: a bírósági eljárást megelőzően bíróság vagy egyéb közhatalmi szerv eljárásában keletkezett irat, amely nem minősül kezdőiratnak;”
(3) A Beisz. 3. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E szabályzat alkalmazásában a bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) értelmező rendelkezésein kívül:]
„36. Tárgyalási napló: bíránként (tanácsonként, titkáronként) vezetett, az eljárási cselekmények határnapjának, azok eredményének, a meghozott határozat megjelölésének, továbbá a bírói munka mennyiségi, minőségi mutatói szempontjából fontos adatok nyilvántartására szolgáló, a Bírósági Integrált Információs Rendszer (a továbbiakban: BIIR) rendszerben működő elektronikus nyilvántartás;”
(4) A Beisz. 3. §-a a következő 36a. és 36b. ponttal egészül ki:
[E szabályzat alkalmazásában a bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) értelmező rendelkezésein kívül:]
„36a. Tárgyalási nap: az azonos naptári napra kitűzött eljárási cselekmények határnapja;
36b. Tárgyaláson kívüli elbírálás: büntetőügyekben az előkészítő ülésen, a tárgyaláson és a nyilvános ülésen, civilisztikai ügyekben a perfelvételi tárgyaláson, az érdemi tárgyaláson és a fellebbezési tárgyaláson kívül határnap kitűzésével vagy határnap kitűzése nélküli elbírálás;”
2. § A Beisz. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntető ügyszakban peres ügyek azok a közvádas és pótmagánvádas ügyek, amelyekben a büntetőeljárás szabályai szerint a kezdőirat (a vádirat, a vádindítvány), illetve a kezdőiratként kezelendő iratok alapján megindult eljárásban a bíróság a büntetőjogi főkérdésekben, így a vádlott bűnösségéről, a cselekmény minősítéséről, valamint a büntetés kiszabásáról vagy intézkedés alkalmazásáról nyilvános vagy zárt tárgyaláson, előkészítő ülésen, nyilvános vagy zárt ülésen, illetve másod- vagy harmadfokú eljárásban tanácsülésen hozza meg az ügydöntő határozatát. A magánvádas ügy akkor peres ügy, hogy ha a személyes meghallgatás alapján az ügyben tárgyalást kell kitűzni. Minden más ügy büntető nemperes ügy.”
3. § A Beisz. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági eljárás során keletkező papíralapú beadványokat, a beadványok mellékleteit, valamint a számítógép útján, szövegszerkesztő program segítségével elkészített bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, a határozati formát nem igénylő bírói intézkedések, a megkeresések stb., továbbá az elektronikus kapcsolattartás útján érkezett beadványok és mellékletek – ide nem értve az előzményi iratot – kinyomtatott, papíralapú példányát az ügy iratborítékában kell elhelyezni. Az előzményi irat kinyomtatására bírói utasítás esetén kerül sor.”
4. § (1) A Beisz. 16. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Civilisztikai ügyben az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásról készült kép- és hangfelvételt, a folyamatos felvételt, büntetőügyben a telekommunikációs eszköz használatával készült kép- és hangfelvételt és folyamatos hangfelvételt a Dokumentumtárba nem lehet feltölteni.
(5) A (4) bekezdésben írt felvételeket jogszabályban írt módon kell kezelni.”
(2) A Beisz. 16. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Civilisztikai ügyben a jegyzőkönyv tartalmának rögzítése céljából készített összefoglaló hangfelvétel esetében a 26. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
(7) Az (1) bekezdésben írtak szerint a Dokumentumtárba feltöltött külső iratok közül a bíróság vádemelés előtti feladatait ellátó nyomozási bírói eljárásban, valamint a nyomozási bíró határozata elleni jogorvoslat alapján eljáró másodfokú bírósági eljárásban, ha a bíróság nem ügydöntő végzése véglegessé vált, vagy a bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek nincs helye, illetve a nem ügydöntő végzés ellen fellebbezést nem jelentettek be, akkor a nyomozási ügyiratokat bírói utasítás alapján visszaállíthatatlanul törölni kell az adatállományból.”
5. § A Beisz. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az eljárási cselekményről készített felvételeket az eljárásjogi törvényekben írt határidőn belül az eljárás résztvevői a bíróság erre rendelt helyiségében, ügyfélfogadási időben hallgathatják, illetőleg tekinthetik meg. A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt illetéktelen személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le.
(2) Ha az (1) bekezdésben írt felvétel minősített adatot tartalmaz, valamint más, minősített adatot tartalmazó felvétel lejátszására a minősített adatok megismerésére vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
6. § (1) A Beisz. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben írt határozatokat és a további belső iratokat (3. § 17. pont) informatikai úton, szövegszerkesztő program segítségével, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, sorkizárt szövegigazítás alkalmazással kell elkészíteni. A határozatba szerkesztett táblázat betűmérete és a szövegigazítás módja eltérő lehet.”
(2) A Beisz. 27/A. §-a a következő (2a) és (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ítélet rendelkező része tekintetében az (1) bekezdésben írtak csak akkor alkalmazandóak, ha a bíróságon az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítottak.
(3a) Ha az ügydöntő határozatot a bíróság jegyzőkönyvbe foglalta, akkor Magyarország címerét csak a kiadmányon kell feltüntetni.”
7. § A Beisz. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyiratokat érkezési, illetve keletkezésük sorrendjében emelkedő sorszám szerint összerakva folyamatosan, illetve az ügyiratok felterjesztésekor, más bírósághoz, hatósághoz történő megküldésekor, irattárba helyezésekor a bal oldali margón – a szöveg olvashatóságát megőrizve – két helyen ki kell lyukasztani, azokon zsinórt kell átvezetni, majd a fonalvégeket az iratok hátulján meg kell kötni. A papír alapon kapcsolatot tartó fél által benyújtott beadvány és mellékletei első példányát kell lefűzni, a többes példányokat az ügyiratban elkülönítve, sorszám szerint rendezve pótborítékban kell elhelyezni. Ha az iratokhoz csatolt mellékletet nem lehet az ügyiratokhoz fűzni, annak megőrzéséről az írásbeli bizonyítékokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.”
8. § (1) A Beisz. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A határnap kitűzésével tárgyaláson kívül elbírált ügyeket a tárgyalási napra kitűzött ügyek után elkülönítve kell bejegyezni. Fellebbezési eljárásban egy tárgyalási napra büntetőügyek esetében kizárólag tanácsülés, civilisztikai ügyek esetében kizárólag tárgyaláson kívüli elbírálás is kitűzhető.”
(2) A Beisz. 51. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A határnap kitűzése nélkül tárgyaláson kívül elbírált ügyeket a befejezés időpontjának megfelelően kell a tárgyalási naplóba bejegyezni.”
9. § A Beisz. 54–55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) A 3. § 36a. pontjában írt tárgyalási napról az irodavezető vagy a Bszi. 16. § b)–e) pontjában írt bíróság elnöke (a továbbiakban e szakasz alkalmazásában: a bíróság elnöke) által kijelölt igazságügyi alkalmazott a bíró [2. § (3) bekezdés] tárgyalási naplója alapján készíti el a tárgyalási jegyzéket legalább 10 munkanappal a tárgyalási nap előtt. A határnap kitűzése nélküli eljárási cselekményről tárgyalási jegyzéket nem kell készíteni.
(2) A tárgyalási jegyzéket a BIIR-ben elektronikus úton kell elkészíteni. Büntetőügyben a tárgyalási jegyzék elektronikus másolatát legalább 6 munkanappal a tárgyalási nap előtt az (1) bekezdés szerint felelős igazságügyi alkalmazott elektronikus úton küldi meg az ügyészségnek. Büntetőügyekben az ezt követően tárgyalási napra kitűzött ügyekről ún. pótjegyzéket kell készíteni, majd azt az ügyészség részére elektronikus úton kell haladéktalanul megküldeni.
(3) Ha a bíróság elnöke elrendeli a papíralapú tárgyalási jegyzéknek és az ún. pótjegyzéknek a bíróság épületében lévő hirdetőtáblán való kifüggesztését, akkor annak az elkészítéséért az (1) bekezdés szerint felelős igazságügyi alkalmazott azt kinyomtatja, és a kiadmányt haladéktalanul átadja a bíróság elnöke által kijelölt és a kifüggesztésért felelős személynek.
(4) Ha a bíróság elektronikus hirdetőtáblával is rendelkezik, akkor a tárgyalási jegyzék és az ún. pótjegyzék elektronikus formátumban az elektronikus hirdetőtáblán is kifüggeszthető.
(5) A papíralapú tárgyalási jegyzéket a bíróság elnöke által kijelölt igazságügyi alkalmazott a tárgyalási nap megkezdése előtt kinyomtatja, annak egy kiadmányát a tárgyalóterem ajtaján kifüggeszti, további egy kiadmányát a bíró részére átadja. A tárgyalási jegyzék a tárgyalóteremnél elhelyezett elektronikus felületen is kifüggeszthető.
55. § A bíróság honlapján közzétett vagy – az ügyész kivételével – más részére megküldött tárgyalási jegyzék csak az ügyszámot, az eljárási cselekmény helyét, idejét, a bíró mint közszereplő nevét és az ügy tárgyát tartalmazhatja.”
10. § (1) A Beisz. 73. § (1) bekezdés w)–x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lajstromnak tartalmaznia kell:)
„w) a kitűzött eljárási cselekmény határnapját;
x) a w) pontban írt eljárási cselekmény elhalasztásának, elnapolásának, félbeszakításának, felfüggesztésének, szünetelésének tényét, időpontját és okát, továbbá annak tényét, ha a bíróság az előkészítő ülésen vagy a perfelvételi tárgyaláson a tárgyalást kitűzte vagy nyomban megtartotta;”
(2) A Beisz. 73. § (1) bekezdés bb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lajstromnak tartalmaznia kell:)
„bb) a letét vagy bűnjelkezelés tényét, helyét, ügyszámát, az illetékkel kapcsolatos adatokat;”
11. § (1) A Beisz. 74. § (2) bekezdés a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljárásban részt vevő személyek tájékoztatása és figyelmeztetése érdekében a lajstromnak tartalmaznia kell)
„a) a határnap kitűzésével történt eljárási cselekmény helyét;
b) a határnap kitűzésével történt eljárási cselekmény elhalasztására, beállítására vonatkozó adatokat;”
(2) A Beisz. 74. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljárásban részt vevő személyek tájékoztatása és figyelmeztetése érdekében a lajstromnak tartalmaznia kell)
„f) a jegyzőkönyv, a jegyzőkönyvkivonat írásba foglalásának (elkészültének) időpontját;”
12. § (1) A Beisz. 77. § (1) bekezdés a) pont 18–19. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogszabály szerinti ügycsoportok megjelölésére a külön jogszabályokban, illetve e szabályzat IV. és V. Fejezetében írt eltérő rendelkezések mellett a következő rövidítéseket kell használni:)
„18. Bs. semmisségi ügy (az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel, az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel, valamint az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos ügy);
19. Nt. népfelkelési ügy (az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy);”
(2) A Beisz. 77. § (1) bekezdés a) pontja a következő 18a. és 19a. alponttal egészül ki:
(A jogszabály szerinti ügycsoportok megjelölésére a külön jogszabályokban, illetve e szabályzat IV. és V. Fejezetében írt eltérő rendelkezések mellett a következő rövidítéseket kell használni:)
„18a. Bsf. a 18. pontban meghatározott és fellebbezett semmisségi ügy;
19a. Ntf. a 19. pontban meghatározott és fellebbezett népfelkelési ügy;”
13. § A Beisz. a következő 78. §-sal egészül ki:
„78. § Az ítélőtáblán a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezést a Hkf. ügycsoportba kell besorolni.”
14. § A Beisz. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Önálló sorszámot kap a külső irat és mindazon belső irat – az irodai utasítás kivételével – amelynek az elintézése határozati formát igényel, vagy az eljárás szempontjából fontos tény, adat közlésével kapcsolatos (pl. hivatalos feljegyzés). Egyébként az elintézés (89. §) általában annak az iratnak a sorszámát kapja, amelyikre vonatkozik. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalt határozatok, valamint az eljárási cselekményen kihirdetett külön íven szövegezett határozatok a jegyzőkönyv sorszámát kapják, több határozat esetén – az ügydöntő határozatok kivételével – ezeket római számjegyekkel kell megjelölni (pl. B.657/2017/4-I).”
15. § A Beisz. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Büsz. 2. § 12. pont második fordulata alapján kezdőiratként kezelendő irat:
a) a Kúria, illetve a másod- vagy harmadfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata, ha a hatályon kívül helyezett határozat befejezte az eljárást;
b) büntetőügyben a másodfokú bíróság vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezést elbíráló bíróság hatályon kívül helyező határozata;
c) az alkotmányjogi panaszt követően az új eljárásra utasító határozat;
d) az igazolási kérelemnek helyt adó végzés, ha a határidő elmulasztása az eljárás befejezését eredményezte;
e) az eljárás félbeszakadása, szünetelése, felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat, a szünetelő egyezségi kísérletre idézési eljárás esetén csak akkor, ha ahhoz közvetítői eljárásban létrejött megállapodást csatoltak;
f) büntetőügyben az ügy elkülönítése tárgyában hozott végzés és a jóváhagyott egyezség tárgyát képező ügy elkülönítésére vonatkozó bírói intézkedés;
g) az ügy egyesítésének megszüntetése után az elkülönített ügyek iratai az alapügy iratai kivételével;
h) az elsőfokú bíróságon a bíróság kijelölése után érkezett iratok;
i) az elsőfokú bíróságon a bírósági meghagyás elleni ellentmondás;
j) az igazgatási úton el nem intézhető bíró kizárása iránti bejelentés;
k) az ítélőtáblán és a törvényszéken a bíróság kijelölésére irányuló felterjesztés;
l) a bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett kifogás;
m) az ítélőtáblákon és a törvényszékeken a felterjesztő lap;
n) a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését kezdeményező ügyészségi indítvány;
o) a próbára bocsátás meghosszabbítására vagy a próbára bocsátás hatályon kívül helyezésére irányuló különleges eljárásban az ügyészségi indítvány, továbbá a próbára bocsátás megszüntetésére irányuló egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra vonatkozó indítvány vagy bírói intézkedés;
p) a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezésére vagy a végrehajthatóságával kapcsolatos különleges eljárás lefolytatására vonatkozó ügyészi indítvány;
q) büntetővégzés ellen a tárgyalás tartására irányuló indítvány;
r) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása érdekében tett ügyészségi indítvány vagy bírói intézkedés;
s) összbüntetési eljárásra vonatkozó indítvány, illetve az erre irányuló bírói intézkedés;
t) a bírósági mentesítésre irányuló kérelem, illetve a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány, továbbá bírói intézkedés;
u) a bíróság vádemelés előtti eljárásában a nyomozási bíró döntését igénylő indítványok, kivéve, ha a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróság mellőzi az indítvány elbírálását;
v) a már befejezett bírósági eljárásban a kézbesítési kifogásnak helyt adó határozat akkor, ha a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalansága a befejező határozat meghozatalát megelőző eljárási cselekmények megismétlésével jár együtt;
w) civilisztikai ügyben a perújítási kérelem, büntetőügyben a másodfokú bíróságon a perújítási indítvány, az elsőfokú bíróságon a perújítást elrendelő határozat;
x) az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére irányuló kérelem;
y) a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogsértés miatti egyesített perben valamely felperes által érvényesített kártérítési követelést tartalmazó irat.”
16. § (1) A Beisz. 93. §-t megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„Az ügyek egyesítése, elkülönítése”
(2) A Beisz. 93. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a bíróság a büntetőeljárásról szóló törvényben írtak szerint jóváhagyott egyezség tárgyát képező ügyet ítélet meghozatala érdekében különíti el, akkor az így elkülönített ügy kap új ügyszámot.”
17. § A Beisz. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az egyesítés oka a próbára bocsátás hatályon kívül helyezése és megszüntetése, de a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására) az egyesített ügyekben nem kerül sor, a bíróság az ügyeket elkülöníti. Ezt követően a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a próbára bocsátás ügyiratait csatolt ügyiratként kell kezelni.”
18. § A Beisz. 100. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A polgári eljárásban, a büntetőeljárásban a nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos ügyben, az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos ügyben, a pótmagánvádas és a magánvádas ügyben, az európai elfogatóparancs végrehajtása (átadási letartóztatás) miatti ügyben, valamint a szabálysértési eljárásban az ügyiratot közvetlenül kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. A másodfokú bíróság területén működő ügyész útján kell felterjeszteni az ügyiratokat a közvádas büntetőügyben a vádirat benyújtása után, valamint a büntetés-végrehajtási ügyekben.”
19. § A Beisz. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A folyamatban lévő, valamint a 102. § (2) bekezdése szerint befejezettként kezelendő, de további intézkedést igénylő ügyek iratait az iroda – a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek irataitól elkülönítve – két csoportban kezeli.”
20. § A Beisz. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A befejezett, illetve befejezettként kezelendő ügyekben a befejezés tényét a bíró irodai utasításban állapítja meg.
(2) E szabályzat alkalmazásában befejezett az a bírósági ügy, amelyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott, vagy a kezdőiratként kezelendő iratot más határozattal elbírálta, vagy a bíróság az előtte folyamatban lévő ügyben az eljárás folytatásának törvényben írt akadályát állapította meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során az eljárás folytatásának törvényben írt akadálya különösen az eljárás szünetelése, felfüggesztése, félbeszakítása.
(4) Ha a bíróság a büntetőeljárásról szóló törvényben írtak szerint elfogadott bűnösséget beismerő nyilatkozat vagy jóváhagyott egyezség tárgyát képező ügyet ítélet meghozatala érdekében nem különítette el, akkor az így meghozott ítélet nem tekinthető a (2) bekezdésben írt ügydöntő határozatnak.
(5) A befejező határozat jogerőre emelkedése után vagy véglegessé válását követően a bíró megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek nélkül az irat nem helyezhető el a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratai között (pl. idegen iratok visszaküldése, szakértői díj és letét kiutalása, bűnjellel, költségkedvezményekkel kapcsolatos intézkedések megtétele stb.). Ezt követően ad utasítást az irattárba helyezésre.
(6) Az irodavezető az iratok irattárba helyezése előtt az eljárást jogerősen befejező vagy véglegessé váló határozat vonatkozásában ellenőrzi a kézbesítések szabályszerűségét, a bírói utasítások végrehajtását.”
21. § A Beisz. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befejezett büntetőügyben a határozat meghozatalát követően a bűnügyi nyilvántartás részére megküldendő adatlap, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásért felelős szerv, illetve a büntetés-végrehajtási csoport részére megküldendő értesítőlap iroda részére történő átadását minden egyes terheltre nézve az iratboríték harmadik oldalán, valamint a bíróság B. lajstromának erre a célra szolgáló rovatában fel kell jegyezni.”
22. § (1) A Beisz. 142. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdasági ügyek ügycsoportjai a következők)
„g) fellebbezett csődeljárási nemperes ügy,”
(2) A Beisz. 142. §-a a következő y) ponttal egészül ki:
(A gazdasági ügyek ügycsoportjai a következők)
„y) az Európai Unió más tagállamában indított fizetésképtelenségi főeljárás magyarországi közzétételével, magyarországi közhiteles nyilvántartásokba történő bejegyeztetésének elrendelésével, valamint a külföldi fizetésképtelenségi szakértő belföldi kötelezettségvállalásával összefüggő nemperes ügy.”
23. § A Beisz. 143. §-a a következő y) ponttal egészül ki:
(Az ügycsoportok jelölésére a következő rövidítéseket kell használni:)
„y) Eufpk. – az Európai Unió más tagállamában indított fizetésképtelenségi főeljárás magyarországi közzétételével, magyarországi közhiteles nyilvántartásokba történő bejegyeztetésének elrendelésével, valamint a külföldi fizetésképtelenségi szakértő belföldi kötelezettségvállalásával összefüggő nemperes ügy.”
24. § A Beisz. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § A vádiratot, az idézést, a bírósági határozatot, továbbá valamennyi a bíróság részéről kibocsátott iratot a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy állományilletékes parancsnoka, illetve vezetője útján is lehet, a fogva tartásban lévő terheltnek a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni. Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy szolgálata, illetve szolgálati viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a bíróság által kibocsátott iratok kézbesítésére az általános szabályok az irányadók.”
25. § A Beisz. 198. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az őrzési időt)
„a) bírósági ügy (Büsz. 2. § 3. pont) esetében – a (4) bekezdésben írt ügyiratok kivételével – az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésétől, valamint büntetőügyben a határozat véglegessé válásától,”
(kell számítani.)
26. § (1) Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Beisz.
c) 75. § b) pontja;
1
Az utasítás a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. július 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás