BK ÍH 2018/50.
BK ÍH 2018/50.
2018.06.01.
A tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek a fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről [Bv. tv. 39. § (4) bekezdés].
Az első fokon eljáró törvényszék elutasította K. A. I. rendű elítéltnek a védője útján előterjesztett, a szabadságvesztés megkezdésének elhalasztása iránt benyújtott kérelmét.
Az elsőfokú végzés ellen az elítélt védője útján nyújtott be fellebbezést az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.
A fellebbviteli főügyészség az elsőfokú végzés helybenhagyását indítványozta.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú végzés megalapozatlanság [Be. 351. § (2) bekezdés a) pont] miatt érdemi felülbírálatra nem alkalmas. A tényállás felderítetlenségét az okozta, hogy az elsőfokú bíróság nem bírói kompetenciába tartozó szakkérdésben foglalt állást, tévesen mellőzve a Bv. tv. 39. § (4) bekezdésének rendelkezéseit.
Az elsőfokú bíróság végzésének tényállása iratszerűen tartalmazza az I. rendű terhelt jogerős elítélésének adatait, valamint az elítélt kérelmét és a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására vonatkozó, a kérelem elbírálása szempontjából lényeges jogszabályi rendelkezéseket.
Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott Bv. tv. 39. § (2) bekezdés c) pontja szerint, amennyiben az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére abban az esetben is engedélyezhet halasztást, ha a szabadságvesztés hátralevő része 2 évnél hosszabb.
A Bv. tv. 39. § (4) bekezdése alapján, ilyen esetben, a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek a fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.
Ezek mellőzésére csak akkor nyílik kivételesen lehetőség, ha az orvosi iratok alapján a laikus számára is kétség kívül megállapítható, hogy a terhelt életét közvetlenül veszélyeztető betegség nem áll fenn.
Az elítélt által becsatolt ambuláns adatlap szerint, az elítéltnél az alsó végtagok felületes vénáinak gyulladását és trombózisát, valamint a bőr és a bőr alatti szövet egyéb beszűrődéses elváltozásait diagnosztizálták. Mindezek veszélyeztető állapotot jelentenek, ezért feltétlen, szigorú ágynyugalom szükséges.
Annak eldöntése, hogy ez a veszélyeztető állapot az elítélt életét közvetve vagy közvetlenül veszélyezteti-e, szakértői feladat, és nem tartozik bírói kompetenciába, e körben az elítélt és védője nyilatkozata sem tekinthető irányadónak.
Szakértői nyilatkozat hiányában az elsőfokú végzés tényállása oly mértékig felderítetlen, hogy az a másodfokú eljárásban nem orvosolható. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú végzést a Be. 376. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak igazságügyi orvosszakértőt kell kirendelnie, a szakértő feladataként meghatároznia, hogy az elítélt vizsgálata és az elítélt által becsatolt orvosi dokumentációk alapján nyilatkozzék arról, hogy az elítélt betegsége életét közvetlenül veszélyezteti-e. Amennyiben a szakértői vélemény szerint az elítéltnél diagnosztizált betegség az életét akár közvetve, akár közvetlenül veszélyezteti, úgy az elsőfokú bíróságnak a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének a nyilatkozatát is be kell szereznie. Mindezen nyilatkozatok ismeretében lehet és kell megalapozottan dönteni a halasztás iránti kérelemről.
(Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.395/2017/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás