PÜ BH 2018/51
PÜ BH 2018/51
2018.02.01.
Az igazolási kérelemről való döntés során a kérelem méltányos elbírálásának követelménye nem teszi mellőzhetővé a vétlenséget valószínűsítő körülmények fennállásának igazolását és objektív értékelését. A mulasztás kimentésének előfeltétele, hogy a fél valószínűsítse: a határidő elmulasztása önhibáján kívül történt, a mulasztásban vétlen [1952. évi III. tv. (Pp.) 109. § (3) bek.].
A döntés előzményei
[1] A peres felek közötti végrehajtás megszüntetése iránti perben a járásbíróság ítélete ellen a felperes elkésetten terjesztette elő a fellebbezését, ezért azt a járásbíróság végzésével hivatalból elutasította. A fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen a felperes fellebbezett, egyben az ítélet elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő.
[2] A másodfokú bíróság végzésével elutasította az igazolási kérelmet, helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, és arról adott tájékoztatást, hogy az igazolási kérelmet elutasító rendelkezés ellen fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék végzését a felperes részére 2016. április 21-én kézbesítették, a fellebbezési határidő 2016. május 6-án járt le. A felperes fellebbezését 2016. május 18-án nyújtotta be, azonban a jogorvoslati határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet is előterjesztett. A törvényszék végzésével a május 18-án benyújtott fellebbezést hivatalból elutasította, amely végzés ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő.
[3] Az ítélőtábla elutasította a törvényszék végzése elleni jogorvoslati határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet. Végzésének indokolásában kifejtette: a mulasztás vétlenségét a félnek nem kell bizonyítania, de önmagában a körülmények előadása nem alkalmas a mulasztás kimentésére. A felperes előadta, hogy külföldi tartózkodása idején a gépjárműve meghibásodott, de nem tett tényelőadást a külföldi tartózkodása időtartamára és nem jelölt meg olyan konkrét adatot, amely valószínűsítené, hogy a jogorvoslati kérelem határidőben történő benyújtásában akadályozva volt. Mulasztása vétlenségét kétségessé teszik fellebbezésének indokai, amelyek szerint a jogban való járatlanságát, a munkavégzéséből adódó elfoglaltságát jelölte meg olyan akadálynak, amely a határidő betartásában akadályozta.
[4] Az ítélőtábla a felperes terhére értékelte, hogy több alkalommal mulasztott határidőt, és rámutatott: a felperesnek tisztában kellett lennie mulasztásának jogkövetkezményeivel, a határidők betartása körében nagyobb körültekintés volt elvárható tőle.
[5] Az ítélőtábla végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Arra hivatkozott, hogy vele szemben nem lehetett volna megindítani a végrehajtást, mert a „végrehajtási törvény” az Alaptörvény számos pontjába ütközik. A jogorvoslati határidő elmulasztásának vétlenségét valószínűsítő körülményeket nem adott elő.
[6] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A fellebbezés nem alapos.
[8] A Pp. 109. § (3) bekezdésének harmadik mondata értelmében az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni. Ez a rendelkezés elősegíti, hogy a fél az igényének érvényesítése során a menthető okból történt mulasztása esetén ne kerüljön hátrányos helyzetbe. A kérelem méltányos elbírálása azonban nem teszi mellőzhetővé a vétlenséget valószínűsítő körülmények fennállásának igazolását és objektív értékelését. A mulasztás kimentésének előfeltétele, hogy a fél valószínűsítse: a határidő elmulasztása önhibáján kívül történt, a mulasztásban vétlen.
[9] Helytállóan mutatott rá az ítélőtábla, hogy a felperes nem tudta valószínűsíteni mulasztásának vétlenségét, hiszen nem igazolt olyan okot és körülményt, amely alkalmas lett volna arra, hogy a vétlenségére megalapozottan következtessen a bíróság.
[10] Hangsúlyozza a Kúria: elvárható lett volna a felperestől, hogy az általa kezdeményezett perben felelős magatartást tanúsítson. A bíróság a méltányosság alkalmazásával sem fogadhatja el a mulasztás kimentésére előadott olyan okot, amely a félnek az üggyel kapcsolatos felelőtlenségére utal, hiszen az ellentétes lenne az eljárásjogi törvény céljaival. Rámutat a Kúria arra is, hogy a felperes az ítélőtábla végzése elleni fellebbezésében nem adta elő a jogorvoslati határidő elmulasztásának vétlenségét valószínűsítő körülményeket, magának a fellebbezésnek az indokai pedig a mulasztás kimentésére nem alkalmasak.
[11] Tekintettel arra, hogy a felperes igazolási kérelmében megjelölt ok és körülmény nem ad alapot a késedelem kimentésére, a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére, az ítélőtábla végzése nem jogszabálysértő, indokai helytállóak. A Kúria ezért az ítélőtábla végzését a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazott Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Pkf. I. 25.200/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás