2018. évi LVII. törvény

1. § E törvény alkalmazásában

2. § (1) A külföldi befektető a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján –

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető 25%-ot el nem érő tulajdonszerzése azt eredményezné, hogy a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25%-ot.

(3) Külföldi befektető által a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységre Magyarországon fióktelep akkor létesíthető, ha a külföldi befektető

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységek a következők:

(5)³ A (4) bekezdés e)–h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amelyet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelem vagy európai létfontosságú rendszerelem közvetlen igénybevétele útján végeznek.

3. §⁴ A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a 2. § (4) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogát (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog).

4. § (1) A külföldi befektetőnek a 2. § (1) bekezdés a) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott mértéket elérő tulajdonrésze, illetve a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott befolyása mellett működő gazdasági társaság a 2. § (4) bekezdése szerinti tevékenység folytatását (a továbbiakban: újonnan felvett tevékenység) a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően kezdheti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységnek a gazdasági társaság főtevékenységeként vagy további tevékenységi köreként a cégnyilvántartásba történő bejegyzésével keletkezik.

5. § (1) A külföldi befektető a tulajdonszerzésre vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét, illetve az újonnan felvett tevékenységnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését a miniszterhez írásban, kormányrendeletben meghatározott határidőn belül jelenti be.

(2) A bejelentésben a külföldi befektetőnek be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, és csatolnia kell minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos.

(3) A külföldi befektető köteles a bejelentési kötelezettség alá eső adatok változásáról kormányrendeletben meghatározott határidőn belül a miniszternek adatszolgáltatást teljesíteni.

(4) A bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a bejelentés kötelező tartalmi elemeit, mellékleteit, a bejelentés határidejét, valamint a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

6. § (1) A miniszter eljárásának e törvényben nem rendezett részletes szabályait – így különösen az eljárási határidőket – a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül értesíti a külföldi befektetőt.

(3) A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető által a tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése vagy az újonnan felvett tevékenység folytatása sérti-e Magyarország biztonsági érdekét.

(4)⁵ A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e az 5. §-ban meghatározott követelményeknek, továbbá – az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) 6. cikke szerinti tagállami észrevételekre, illetve az Európai Bizottságnak az EU Rendelet 6. vagy 8. cikke szerinti véleményére is figyelemmel – megvizsgálja, hogy fennáll-e a külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben a (3) bekezdésben meghatározott körülmény. A miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 60 napon – vagy az (5) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül, ha a (3) bekezdésben meghatározott körülmény

(5)⁶ Különösen indokolt esetben, vagy akkor, ha ez az EU Rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges, a miniszter a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a külföldi befektetőt – a 60 napos határidő letelte előtt – írásban értesíti.

(6)⁷ Tiltó döntés az 1. § 1. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető esetén akkor hozható, ha megállapítást nyer, hogy a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a 2. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy a (3) bekezdésben meghatározott körülmény fennállásának elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az e törvényben meghatározott eljárás megkerülésére létesült vagy arra szolgál. Ilyennek minősül különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenységére utaló körülmények – különösen gazdasági létesítmények, foglalkoztatottak – fennállása nem igazolható.

(7) A miniszter az egyszerűsített indokolást tartalmazó tiltó döntését írásban közli a külföldi befektetővel.

(8)⁸ A külföldi befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaság a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a (6) bekezdés szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási perben megtámadhatja. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(9) A bíróság a keresetlevélről egyszerűsített perben dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye.

(10) A miniszter a külföldi befektető személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából

(11) A (10) bekezdés szerint kezelt személyes adatokat a miniszter az eljárás lefolytatása érdekében a Kormány rendelete szerint bevont szervek részére továbbíthatja.

7. § (1) A 2. § (4) bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, tulajdonszerzés engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés feltétele az e törvény szerinti bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás hiányában a 2. § (4) bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés feltétele az e törvény szerinti bejelentés miniszter általi tudomásulvételének visszaigazolása.

(3) A Kormány rendeletben állapítja meg azon – egyes tevékenységek engedélyezésére irányuló – eljárások körét, amelyek esetében az e törvény szerinti bejelentést meg kell tenni.

(4) A miniszter a tiltó döntést, valamint az ellenőrzésre nyitva álló határidő meghosszabbításáról szóló döntését közli a bejelentésben megjelölt, az (1) vagy (2) bekezdés szerinti eljárásban eljáró hatósággal.

8. § (1) A 2. § szerinti esetben a magyarországi székhelyű gazdasági társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A 3. § szerinti esetben az üzemeltetési jogra vonatkozó szerződés hatálya – ha e törvény szerinti bejelentés alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a bejelentés tudomásulvételének napjával áll be.

(2) Ha a külföldi befektető az e törvény szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza vagy a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti körülmény a részvénykönyvbe, illetve a tagjegyzékbe történő bejegyzést követően jut a magyarországi székhelyű gazdasági társaság tudomására, a magyarországi székhelyű gazdasági társaság tudomásszerzését követően a külföldi befektető a magyarországi székhelyű gazdasági társasággal szemben tagsági jogait a továbbiakban nem gyakorolhatja.

(4) Hatálytalan az az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet, amely az e törvény szerinti bejelentés elmaradásával vagy a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása hiányában jött létre, illetve amellyel összefüggésben a miniszter tiltó döntést hozott. A jogügylet hatálytalanságával kapcsolatos peres eljárást a miniszter és az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik.

(5) A gazdasági társaságnak a tiltó döntéssel érintett újonnan felvett tevékenységét a cégjegyzékből törölni kell.

9. § (1) Az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését a Kormány rendeletében kijelölt szerv ellenőrzi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a külföldi befektető az e törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítette – ideértve azt az esetet is, ha a külföldi befektető a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta –, a miniszter a 10. § szerinti bírságot szab ki, és ha

(3) A 2. § szerinti esetben a miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésében a külföldi befektetőnek legfeljebb 3 hónapos határidőt biztosít a magyarországi székhelyű gazdasági társaságban fennálló tulajdonrészének értékesítésére, befolyásának megszüntetésére, a fióktelep megszüntetésére vagy tevékenységi körének módosítására. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el, a miniszter határozatban kijelöli azt az állami szervet, amely a határozatban megjelölt határidőig a külföldi befektető helyett és nevében intézkedik a befektető részesedésének értékesítése iránt. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A 3. § szerinti esetben a miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésével egyidejűleg megindítja az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet hatálytalanságával kapcsolatos peres eljárást.

(6) A 4. § szerinti esetben a miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésében 30 napos határidőt biztosít arra, hogy a magyarországi székhelyű gazdasági társaság tevékenységi körei közül a tiltó döntéssel érintett újonnan felvett tevékenységi kör törlésre kerüljön.

(7) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 6. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(8)⁹ Nincs helye hatósági ellenőrzésnek, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárásnak az e törvény szerinti bejelentés elmulasztása miatt, ha

(9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 6. § (10) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 6. § (10) bekezdés a) pontjának első fordulatában meghatározott határidőt az ellenőrzés megindításától kell számítani.

10. §¹⁰ (1) Azt, aki az e törvény szerinti, a bejelentéssel, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával –

(2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

(3) A bírság a központi költségvetés bevételét képezi.

10/A. §¹² A Kormány az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen belüli állam állampolgára vagy az ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet számára a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban történő tulajdonszerzéséhez – különös tekintettel az ilyen jogi személy vagy egyéb szervezet vezető tisztségviselője vagy munkavállalója által közvetlenül vagy közvetett módon, vagy munkavállalói résztulajdonosi program keretében történő tulajdonszerzésre – felhatalmazást adhat pénzügyi kötelezettség vállalására az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon. Ilyen pénzügyi kötelezettség lehet különösen az állami kezességvállalás, garancia, az állami költségvetési támogatás, a Polgári Törvénykönyvről szóló pénzkölcsön.

10/B. § (1) A miniszter megteszi a 9. § (3)–(6) bekezdése szerinti intézkedéseket, ha ez az EU Rendelet 7. cikke alapján indokolt.

(2) Az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlására, illetve kötelezettségek teljesítésére kijelölt szerv a külföldi befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaságban részes személynek a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséhez kapcsolódó személyes adatait az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében az EU Rendelet 6–8. cikke szerinti eljárás befejezéséig kezeli.

(3) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatok az EU Rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) részére továbbíthatók.

(4) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatokat az EU Rendelet 6–8. cikke szerinti eljárás befejezését követően haladéktalanul törölni kell.

11. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.

12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa

13. § E törvény rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően

14. §²⁰ Ez a törvény az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.