6/2018. (VI. 21.) GVH utasítás

1. § (1)¹ Az utasítás hatálya a Gazdasági Versenyhivatalban (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott köztisztviselőre (a továbbiakban: munkatárs) terjed ki.

(2)² A Hivatalban foglalkoztatott, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalóra a III–V. fejezetet megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy közszolgálati jogviszony alatt a munkaviszonyt, közszolgálati munkaszerződés alatt a munkaszerződést, illetmény alatt a munkabért, alapszabadság alatt a szabadságot, felmentés és lemondás alatt a felmondást kell érteni.

(3)³

(4)⁴

2. §⁵ Az utasítás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda előkészíti és – a főtitkár jóváhagyása esetén – az intraneten közzéteszi az 1. mellékletben felsorolt iratok letölthető, kitölthető mintáját. Az 1. mellékletben meghatározott iratok tekintetében a közzétett iratminta használata kötelező.

3. § (1) Új munkatárs felvételére irányuló kiválasztási eljárás megindításáról – saját vagy a (2) bekezdésben meghatározott személy kezdeményezésére – az elnök dönt.

(2)⁶ A kiválasztási eljárás megindítását az irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában az elnökhelyettes, a főtitkár és – a szervezeti egység tevékenységét irányító vezetőn keresztül – a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti.

(3) A kezdeményezésben meg kell jelölni, hogy

(4) A kezdeményező a kezdeményezésben javaslatot tehet a (6) bekezdés szerinti döntésre.

(5)⁹ Az elnök által kezdeményezett kiválasztási eljárás esetén a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek vizsgálatát a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője végzi el.

(6) Az elnök a kiválasztási eljárás megindítására vonatkozó döntésben egyidejűleg dönt

(7)¹⁰ Ha a szervezeti egység vezetője a szervezeti egységen határozott idejű közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott munkatárs felvételét kívánja kezdeményezni, a kiválasztási eljárás mellőzhető, és a szervezeti egység vezetője a felvételi eljárásrend szabályai szerint jár el azzal, hogy a felvételi javaslatnak a (3) bekezdés a) és b) pontjában megjelölteket is tartalmaznia kell, és a felvételi javaslatot a szervezeti egység tevékenységét irányító vezetőnek is jóvá kell hagynia.

4. § (1) A kiválasztási eljárást a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda folytatja le az új munkatárs felvételével érintett szervezeti egység vezetőjének bevonásával.

(2) A kiválasztási eljárás lefolytatására az elnök legalább háromtagú előkészítő bizottságot hozhat létre, amelynek tagja

(3)¹¹ Vezetői álláshely, valamint az elnök által meghatározott más álláshely esetén az elnök kiválasztási tanácsadót kérhet fel

5. §¹² Ha van a Hivatalban határozott idejű közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott olyan munkatárs, aki az adott szakterületen a szervezeti egységének vezetője, valamint a mentora, illetve a munkáját ellenőrző vagy a tevékenysége fölött szakmai felügyeletet gyakorló vizsgáló véleményének figyelembevételével alkalmas lehet a betölteni kívánt álláshelyre, a kiválasztási eljárást az ilyen munkatárs, illetve munkatársak körében kell lefolytatni.

6. § (1) A Hivatal kiválasztási adatbázist működtet a Hivatal munkája iránt érdeklődő álláskeresők számára.

(2) A kiválasztási adatbázisba jelentkező kérelmére – adatkezelési hozzájárulás esetén – a Hivatal egy évig nyilvántartja a szakmai önéletrajzot.

(3)¹³ A 5. § alapján alkalmas munkatárs hiányában a kiválasztási adatbázisban rendelkezésre álló szakmai önéletrajzokat kell áttekinteni arra vonatkozóan, hogy az abban szereplő személy szakképzettsége, iskolai végzettsége, gyakorlata és egyéb képesítése megfelel-e a jogszabályban, normatív utasításban az adott álláshelyre előírt alkalmazási feltételeknek. Ha a kiválasztási adatbázisban nyilvántartott személyek között van ilyen személy, a kiválasztási eljárást e személyek körében kell lefolytatni.

7. § (1) A 5. §, illetve 6. § szerinti eljárás eredménytelensége esetén az elnök dönt a kiválasztás céljából pályázat kiírásáról.

(2)¹⁴ A pályázati kiírást az elnök hagyja jóvá.

(3) A pályázati kiírás tartalmazza

(4) A (3) bekezdés e) pontja alapján a pályázati kiírás részeként meghatározott, pályázathoz csatolandó mellékletek között meg kell határozni legalább az alábbiakat:

(5) A pályázati kiírást legalább a Hivatal honlapján és legalább tíz napra kell közzétenni.

(6) A pályázat benyújtására legalább – a pályázatnak a Hivatal honlapján történő megjelenésétől számítva – hat munkanapot kell biztosítani.

(7)²⁰ A pályázat benyújtási határidejének lejártát követő 30 napon belül a pályázatot le kell zárni, és eredményt kell hirdetni. A pályázat eredményének megállapítására az érintett szervezeti egység vezetője javaslatot készít az elnök részére. A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője a javaslatot véleményezi, amelyet a főtitkár útján terjeszt fel az elnök részére. A javaslatról az elnök dönt. A pályázat eredményéről való döntést követő 15 napon belül a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a pályázókat elektronikus levélben értesíti a pályázat eredményéről.

8. § A 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az 5–7. § szerinti eljárás mellőzhető, a számításba vehető jelölteket a kiválasztási tanácsadó kutatja fel és hívja meg a kiválasztási eljárásban való részvételre, amelyet e személyek körében kell lefolytatni.

9. § (1) A kiválasztási eljárás során a szakmai önéletrajz alapján számításba vehető jelölt személyes kompetenciáit interjú keretében kell vizsgálni. Interjú nélkül felvételre nem kerülhet sor.

(2) A kiválasztási eljárást lefolytató döntésétől függően, különösen, ha a számításba vehető jelöltek száma indokolja, az interjút megelőzően a jelöltek elméleti és gyakorlati képességeinek felmérésére is sor kerülhet.

(3)²¹ Ha a kiválasztási eljárás során az álláshely betöltésére legalkalmasabbnak ítélt jelölt nem felel meg az álláshely betöltéséhez a 2. mellékletben előírt egyéb követelménynek, vagy az előírt idegennyelv-ismeret helyett egy másik kiemelt nyelvből rendelkezik az előírt szintű nyelvtudással, az elnök dönthet az e követelményeknek való megfelelés mellőzésével történő felvételről. E bekezdés alkalmazásában kiemelt nyelv az angol, a francia, a német és az orosz nyelv.

10. § (1)²² A kiválasztott személyről az új munkatárs felvételével érintett szervezeti egység vezetője felvételi javaslatot készít, amelyet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodához nyújt be. A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője a felvétellel kapcsolatos javaslatát feltünteti a felvételi javaslaton, majd beszerzi a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda véleményét, ezt követően a felvételi javaslatot a főtitkár útján az elnök elé terjeszti. A felvételről az elnök dönt.

(2) A felvétel a felvételi javaslatban megjelölhető legkorábbi időpontja a javaslat Humánerőforrás és Koordinációs Irodához történő benyújtását követő hatodik munkanap lehet.

(3) A kiválasztási eljárás eredményéről a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda tájékoztatja az abban résztvevőket, valamint – ha erről pályázatában nem nyilatkozott – a sikertelen pályázatot benyújtó személy figyelmét felhívja arra, hogy kérelmére és adatkezelési hozzájárulása esetén a Hivatal önéletrajzát nyilvántartásba veszi a kiválasztási adatbázisban.

(4)²³ Ha a sikertelen pályázatot benyújtó személy nem járult hozzá önéletrajzának a kiválasztási adatbázisban történő rögzítéséhez, a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda az erről szóló nyilatkozat kézhezvételétől, illetve a pályázati eljárás lezárásától számított tizenöt napon belül visszaküldi a postai úton érkezett pályázati anyagot, az elektronikus úton érkezett pályázati anyagot pedig törli.

11. § (1)²⁵ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda – a közszolgálati munkaszerződés megkötését megelőzően – bekéri a belépő munkatárstól azokat az adatokat és iratokat, amelyeket a közszolgálati alapnyilvántartásban rögzítenie kell, és amelyek még nem állnak a rendelkezésére. Áthelyezés esetén a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda megkeresi az átadó szervet a személyi anyagok átadás-átvétele érdekében.

(1a)²⁶ A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a belépő munkatársnak igazolnia kell. Amennyiben az igazolás a belépő munkatárs számára jogosultságot igazol, a jogosultság fennállása csak az igazolás Humánerőforrás és Koordinációs Iroda részére történő átadás napjától vehető figyelembe.

(2)²⁷ A belépő munkatárs az (1) és az (1a) bekezdés szerinti iratokat, valamint a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor a részére kiállított igazolásokat legkésőbb a munkába lépés napján eljuttatja a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának.

(3)²⁸ Az (1) és az (1a) bekezdés szerinti irat valódiságát a belépő munkatárs az eredeti irat vagy annak hiteles másolata bemutatásával igazolja.

(3a)²⁹ Ha a belépő munkatárs nem kapja meg az (1a) bekezdés szerinti igazolásokat a munkába lépése napjáig, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 44. § (2) bekezdése szerinti határidőn belül kell átadnia a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának az igazolásokat.

(4) A belépő munkatárs átadja a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának digitális igazolványképét is, és nyilatkozik annak az intraneten közzétett belső telefonkönyv céljára történő felhasználásához való hozzájárulásáról.

(5)³⁰ A munkatárs a közszolgálati alapnyilvántartásban vezetett adataiban bekövetkező változásról nyolc napon belül tájékoztatja a Humánerőforrás és Koordinációs Irodát, amely a tájékoztatástól számított nyolc napon belül intézkedik az adatok aktualizálásáról.

12. § (1) A köztisztviselő eskütételének lebonyolítását a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda szervezi meg.

(2) A közszolgálati munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda tájékoztatja a munkatársat

13. §³³ (1)³⁴ Az álláshelyen ellátandó feladatok feladatköri, illetve munkaköri leírását a szervezeti egység ügyrendje tartalmazza. Az álláshelyen ellátandó feladatokat a közszolgálati munkaszerződésben és a munkaszerződésben a Küt. 25. § (4) bekezdése alapján a szervezeti egység ügyrendjére hivatkozással kell meghatározni. A közszolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésekor a feladatköri vagy munkaköri leírást a közszolgálati munkaszerződéshez vagy munkaszerződéshez csatolni kell.

(2) A közszolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésekor az álláshelyen ellátandó feladatok feladatköri leírásában foglaltak megértését, valamint annak tudomásulvételét, hogy az álláshelyen ellátandó feladatainak feladatköri leírását a mindenkor hatályos ügyrend tartalmazza, a munkatárs a közszolgálati munkaszerződés aláírásával igazolja. Az álláshelyen ellátandó feladatoknak a szervezeti egység ügyrendjének módosításával történő megváltoztatása nem vonja maga után a közszolgálati munkaszerződés vagy munkaszerződés módosítását.

(3)³⁵ Az álláshelyen ellátandó feladatok leírását – a szervezeti egység ügyrendjének megfelelő módosításával – a szervezeti egység köteles naprakészen tartani. A szervezeti egység vezetője kezdeményezi az elnöknél a szervezeti egység ügyrendjének módosítását, ha az álláshelyen ellátandó feladatok változása ezt indokolja.

(4) A munkatársat a feladatköri leírás változásáról annak hatálybalépését megelőzően tájékoztatni kell. A tájékoztatás az érintett szervezeti egység módosított ügyrendjének intraneten történő közzétételével valósul meg.

14. § (1) A belépő munkatársak szervezeti beilleszkedését a Hivatal – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által összeállított – orientációs kézikönyv rendelkezésre bocsátásával segíti, amely tartalmazza a Hivatal tevékenységével, működésével kapcsolatos alapvető szabályokat és tudnivalókat.

(2)³⁷ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda szükség szerint, de legalább évente egyszer a szervezeti egységek vezetőinek bevonásával a Hivatal tevékenységét, működését, kapcsolatait bemutató orientációs képzést szervez a belépő munkatársak számára. A belépő munkatárs köteles részt venni az orientációs képzésen, amely alól a főtitkár a szervezeti egység vezetőjének – a Kabinet munkatársa esetén a munkatárs – kezdeményezése alapján menthető okból felmentést adhat.

15. § (1)³⁸ A belépő munkatárs és a szakmai gyakorlatát töltő egyetemi, főiskolai hallgató (a továbbiakban együtt: mentorált) Hivatalba való beilleszkedését mentor segíti. Az elnök a közszolgálati munkaszerződésben a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által előkészített és a főtitkár útján felterjesztett javaslata alapján mentesítheti a belépő munkatársat a mentor támogatásának igénybevétele alól.

(1a)³⁹ A munkatárs másik szervezeti egységhez történő áthelyezése esetén a munkatárs átvevő szervezeti egységhez történő beilleszkedését mentor segíti, ha az elnök a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda átvevő szervezeti egység vezetője véleményének kikérésével tett és a főtitkár útján felterjesztett javaslata alapján mentor támogatásának igénybevételéről dönt.

(2) A mentor feladata, hogy a legjobb tudása szerint eljárva biztosítsa a mentorált szervezetbe való gyors beilleszkedését, elősegítse szakmai fejlődését, legyen a mentorált számára elérhető, és kérdéseire adekvát válaszokat adjon. A mentor

(3) A mentorált mentori értékelésre és beszámolóra vonatkozó észrevételeit rögzíteni kell az értékelőlapon és a beszámolón.

(4)⁴² A mentorálás időtartama

15/A. § (1)⁴³ A mentor kijelölését – az elnökhelyettes és a főtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek esetén az elnökhelyettes és a főtitkár támogatása mellett – a szervezeti egység vezetője a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán leadott feljegyzésben kezdeményezi. A mentor kijelölését kezdeményező feljegyzést a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője véleményével együtt továbbítja a főtitkárnak. A Kabinet munkatársának mentorként való kijelölését a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője kezdeményezi a főtitkárnál. A mentor kijelöléséről a főtitkár javaslatára az elnök dönt.

(2) Mentornak a Hivatalban szerzett széles körű munkatapasztalattal, magas szakmai ismeretekkel és legalább jó minősítéssel rendelkező munkatárs jelölhető ki. Egy mentornak egy mentoráltja lehet.

(3) Nem jelölhető ki mentornak az irodavezető besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott munkatárs.

15/B. § (1)⁴⁴ A mentor mentori feladatainak eredményes ellátásáért a (2) bekezdés szerinti céljuttatásban részesíthető, ha a mentori feladatok ellátása az álláshelyen ellátandó feladatok mellett jelentős többletterhet jelent a munkatárs számára, és a céljuttatás fedezete a tárgyévi költségvetés terhére biztosítható.

(2)⁴⁵ A céljuttatás mértéke a mentorálás miatti többletterhelés arányában

(3)⁴⁶ A céljuttatás összegét a (2) bekezdésben meghatározott keretek között a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének a céljuttatás összege tekintetében a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetője által jóváhagyott és a főtitkár útján felterjesztett javaslata alapján az elnök állapítja meg. Ha a mentorálás időtartama meghaladja a próbaidő időtartamát, az elnök a céljuttatás (2) bekezdés a) pontja szerinti mértékét magasabb összegben is megállapíthatja.

(4) Ha a mentori feladatok ellátására vonatkozó kötelezettség a mentorálás időtartamának lejártát megelőzően megszűnik, a mentor a céljuttatás arányos részére lehet jogosult.

(5)⁴⁷ Ha a mentorálás időtartama meghaladja a hat hónapot, az elnök dönthet a céljuttatás időarányos, két részletben történő – a hat hónap lejártát követő és a mentorálás időtartamának lejártát követő – kifizetéséről.

15/C. § (1) A mentori feladatok ellátására vonatkozó kötelezettség a kijelölés mentor általi elfogadásának napjától kezdődik.

(2) A mentori feladatok ellátására vonatkozó kötelezettség megszűnik

(3) A mentori kijelölés megszüntethető

(4) A mentorok és a szervezeti egységek mentornak kijelölhető munkatársai részt vesznek a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által szervezett továbbképzésen.

(5) A mentor a mentori feladatokat az álláshelyen ellátandó feladatai mellett látja el.

(6) A mentor szervezeti egységének vezetője a feladatok kiosztása során a mentor mentori feladataira figyelemmel jár el, biztosítva, hogy azok ellátása ne kerüljön veszélybe.

15/D. § A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda

16. § (1)⁴⁹ A Hivatal munkatársai számára – a munkaközi szünet ledolgozása nélkül számított – munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra. A hivatali általános munkarend szerinti munkavégzés esetén a munkaidő hétfőtől csütörtökig napi 8 óra 30 perc, pénteken 6 óra. A munkaidőt a munkatárs kéthavi munkaidőkeretben kell teljesítse, amely a naptári hónap első napján kezdődik, és a következő naptári hónap utolsó napján zárul. A tárgyévben teljesítendő kéthavi munkaidőkeretet a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda az év elején közzéteszi.

(2) A távollétre eső munkaidőt a köztisztviselőre irányadó általános munkarend (a továbbiakban: általános munkarend) szerint a távollét napjára eső napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

(3)⁵⁰ A munkatárs az elnöktől indokolt kérelmében kérheti a hivatali általános munkarendtől eltérő munkavégzés biztosítását, amelynek engedélyezése esetén a távollétre eső munkaidőt a (2) bekezdéstől eltérően, a kérelemben engedélyezett munkarend szerint kell figyelembe venni.

(4)⁵¹ Ha a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló jogszabály alapján az adott napon a munkarend az általános munkarendtől eltérően alakul, a törzsidőre az arra a napra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, amely napra irányadó munkarendet a munkáltató, munkáltatói intézkedés hiányában a jogszabály előír.

17. §⁵² (1)⁵³ A munkaidő munkanapokon 6:00 és 20:00 óra között dolgozható le (a továbbiakban: rendes munkavégzési időszak) a munkavégzési helyen, azzal, hogy hétfőtől csütörtökig a 9:00 és 15:00 óra, valamint pénteken a 9:00 és 13:00 óra közötti időtartamot (a továbbiakban: törzsidő) a munkavégzési helyen munkavégzéssel kell tölteni. E bekezdés alkalmazásában munkavégzési hely a Hivatal épülete, a távmunkavégzés és a 21. § szerinti otthoni munkavégzés helye, valamint – ha a feladatok ellátásához szükséges – a Hivatal épületén kívüli külső helyszín (a továbbiakban: külső helyszín). A külső helyszínen történő munkavégzésről és annak várható idejéről előzetesen tájékoztatni kell a szervezeti egység vezetőjét.

(2)⁵⁴ A törzsidő szabályától különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatti indokolt esetben, az érintett munkatárs elektronikus levélben esetenként előterjesztett indokolt kérelmére közvetlen munkahelyi vezetője elektronikus levél útján eltérést engedélyezhet. A törzsidő szabályától történő eltérés engedélyezését a havi jelenléti íven a szervezeti egység vezetője aláírásával igazolja.

(3)⁵⁵ Nem engedélyezhető a törzsidőben való távollét, ha – tekintettel annak indokára, rendszeres jellegére vagy egyéb szempontra – az engedélyezés iránti kérelem célja vagy eredménye a munkanapokra egyenlőtlen törzsidőrendszer kialakítása vagy egyébként a törzsidőre vonatkozó szabályozás megkerülése.

(4)⁵⁶ A 11:30 és 13:30 óra közötti legfeljebb egy óra időtartamú összefüggő, nem munkavégzési célú távollét nem minősül a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség megsértésének. Ez a rendelkezés nem érinti a munkában töltött idő elszámolására vonatkozó szabályokat.

(4a)⁵⁷ A törzsidőre vonatkozó szabályok betartatásáért a szervezeti egység vezetője felelős, a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda bármikor, előzetes értesítés nélkül jogosult ellenőrizni a törzsidő szabály megtartását. A törzsidő szabályának rendszeres megsértése esetén fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezhető.

(5) A Hivatal épületén kívüli külső munkavégzés esetén a munkatárs köteles a havi jelenléti ívre rávezetni a külső munkavégzés célját.

(6)⁵⁸ A munkatárs havi jelenléti ív összesítőjének aláírásakor a szervezeti egység vezetője ellenőrzi a külső munkavégzés esetén annak feltüntetését a jelenléti íven.

(7)⁵⁹

(8)⁶⁰ A munkatárs a napi munkaidejét – a Küt. 54. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott keretek között – a törzsidőn kívüli időszakra maga oszthatja be, ha a szervezeti egység vezetője – legalább egy hétre előre – másként nem rendelkezik. A munkatárs a szervezeti egység vezetőjének eltérő rendelkezése hiányában a munkaidejét munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja.

(9)⁶¹ A részmunkaidőben alkalmazott munkatárs mentesül a törzsidőben való munkavégzési kötelezettség alól, munkaideje beosztására a (8) bekezdést kell megfelelően alkalmazni a rendes munkavégzési időszak egészére, azzal, hogy a napi munkaidők összevont beosztására a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2020. (VII. 14.) GVH utasítás (a továbbiakban: Szmsz.) 80. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb munkáltatói jogokat (a továbbiakban: egyéb munkáltatói jogok) gyakorló vezető jogosult.

(10)⁶² A rendes munkavégzési időszakon túli munkavégzés céljából a Hivatal épületében való benntartózkodást – a munkatársnak a szervezeti egység vezetője által jóváhagyott, a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán benyújtott indokolt kérelme alapján – a főtitkár engedélyezi. A Kabinet munkatársai a rendes munkavégzési időszakon túli munkavégzésre vonatkozó javaslatukat közvetlenül a főtitkárnak terjesztik elő.

18. § (1)⁶³ A munkatárs munkából való távolmaradása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a jogszabályban foglalt esetekben vagy engedély alapján mentesült a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alól. Az engedélyezett távollét ideje miatt kiesett munkaidőt a munkatársnak a munkaidőkeret végéig, az önálló szervezeti egység vezetője által meghatározott ütemezésben kell ledolgoznia.

(2) Rendkívüli távollét bekövetkezésekor a munkatárs haladéktalanul értesíti a szervezeti egység vezetőjét a távolléte okáról és várható időtartamáról, valamint – a keresőképtelenség időtartama alatt is – tájékoztatja a munka felvételének várható napjáról. Ha a munkatárs az értesítési kötelezettsége teljesítésére önhibáján kívül eső okból nem képes, azt az akadályoztatása megszűnését követő legrövidebb időn belül pótolja.

(3)⁶⁴ A munkatárs rendkívüli távollétéről – különös tekintettel keresőképtelenség esetén – a szervezeti egység vezetője mellett haladéktalanul, a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által közzétett e-mail-címen, írásban értesíti a Humánerőforrás és Koordinációs Irodát, amely a tárgyhavi távolléteket a tárgyhó 25-éig összesítve továbbítja a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodának.

(4)⁶⁵ Az eredeti táppénzes vagy orvosi igazolást a kézhezvételt követően haladéktalanul elektronikus formában meg kell küldeni a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által közzétett e-mail-címre. Az eredeti igazolást – ha a keresőképtelenség időtartama a két hetet meghaladja – kétheti rendszerességgel vagy – ha a keresőképtelenség időtartama a két hetet nem haladja meg, vagy a táppénzes vagy orvosi igazolás utolsó leadása és a munkába állás között két hét még nem telt el – a munka felvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a tárgyhó 25-éig be kell nyújtani a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának, amely a Magyar Államkincstárnak történő adatszolgáltatással egyidejűleg a távolléti jelentést megküldi a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodának is.

(5)⁶⁶ A Küt. 47. § (11) bekezdés f) pontja szerinti, a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés érdekében a munkatárs hozzátartozójának halálát nyilatkozatával igazolja. A nyilatkozatot a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője a 25. § (1) bekezdése szerinti jelenléti ívhez csatolja.

19. §⁶⁷ (1) A Küt. 56. § (1) bekezdése szerint a hat órát meghaladó munkavégzés esetén biztosítandó harminc perc munkaközi szünetet 11:15 és 13:30 óra között kell igénybe venni.

(2)⁶⁸ Az (1) bekezdést meghaladó minden további három óra munkavégzés után járó munkaközi szünet ideje 20 perc.

(3) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a Küt. 56. § (1) bekezdése szerinti munkaközi időtartama harminc perc, ha a napi munkaidő a hat óra harminc percet meghaladja, egyébként annak időtartama a hat órán felüli munkaidővel megegyező időtartam.

19/A. §⁷⁰ (1) A várandós munkatárs, a saját háztartásában bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeket nevelő munkatárs, a kiskorú gyermekét egyedül nevelő, illetve tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó munkatárs, valamint a sajátos nevelési igényű kiskorú gyermeket nevelő munkatárs kérelmére az elnök engedélyezheti

(2) A várandós munkatárs a várandósság 91. napjától gyermeke megszületéséig nyújthatja be a 19/A. § (1) bekezdése szerinti kérelmet.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő kérelem engedélyezése során az elnök határozza meg a részmunkaidős foglalkoztatásra történő áttérés időpontját, amely nem lehet későbbi a kérelem benyújtásától számított harmincadik napnál.

19/B. §⁷¹ (1) A munkatárs 19/A. § (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmében köteles megjelölni a kérelmét megalapozó indokokat, és csatolni az azt alátámasztó dokumentumokat.

(2)⁷² A munkatárs részmunkaidős foglalkoztatásra, valamint a 16. § (3) bekezdése szerint a munkarend módosítására irányuló kérelmének elfogadásáról vagy elutasításáról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda főtitkár útján felterjesztett javaslata alapján az elnök harminc napon belül dönt. A munkatárs 19/A. § (1) bekezdése szerinti kérelmének benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt az elnök a kérelemben foglaltakról. A munkatárs kérelmének elutasítását indokolni kell.

19/C. §⁷³ A részmunkaidőben foglalkoztatott munkatárs az elnök részére benyújtott kérelemben – a határozott időre szóló részmunkaidős foglalkoztatás letelte előtt is – kezdeményezheti a teljes munkaidős foglalkoztatásra történő áttérést. E kérelem engedélyezése esetén az elnök határozza meg a részmunkaidős foglalkoztatásról teljes munkaidős foglalkoztatásra történő áttérés időpontját a határozott időtartam letelte előtti, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 6 hónapon belüli időpontra.

20. § (1)⁷⁴ Távmunkavégzés esetén a közszolgálati munkaszerződésben meg kell határozni a Hivatal épületében munkában töltendő időszakot is.

(2) A Hivatal a jogszabályban foglaltakon túl biztosítja a távmunkát végző munkatárs képzésekhez történő hozzáférését.

21. §⁷⁵ (1)⁷⁶ A Küt. 61. §-a alapján otthoni munkavégzést javasolhat az elnök irányítása alá tartozó szervezeti egység esetén az irodavezető, a Kabinet esetén a főtitkár a szervezeti egység munkatársának, az elnökhelyettes és a főtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársának, a Versenytanács elnöke a Versenytanács tagjának a munkatárs kérelmére. Az elnökhelyettes, a főtitkár, a belső ellenőr és az elnök irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője közvetlenül az elnöktől kérheti az otthoni munkavégzés engedélyezését. Az otthoni munkavégzésre csak hivatali eszközön kerülhet sor. A kérelmezőnek meg kell jelölnie az általa a munkavégzés céljából használni kívánt telefonszámot, amelyen a munkatárs a szervezeti egység vezetőjével és a munkatársakkal kapcsolatot tart. Az otthoni munkavégzésre vonatkozó javaslatokat a Humánerőforrás és Koordinációs Irodára kell megküldeni. Az otthoni munkavégzést az elnök engedélyezi.

(1a)⁷⁷ Az (1) bekezdéstől eltérően – amennyiben a feladatok ellátása hatékonyabban biztosítható – kéthavi munkaidőkeretenként legfeljebb tizenhat napra a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársának, az általános elnökhelyettes az irányítása alá tartozó irodavezetőnek, a Versenytanács elnöke a Versenytanács tagjának és az irányítása alá tartozó irodavezetőnek, a főtitkár az irányítása alá tartozó irodavezetőnek, valamint az elnök közvetlen irányítása alá tartozó irodavezetőnek otthoni munkavégzést engedélyezhet, ha a munkatárs nem áll próbaidő alatt. A Küt. 61. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az engedélyező szervezeti egység vezetője, az általános elnökhelyettes, a Versenytanács elnöke, illetve a főtitkár köti meg a munkatárssal. Az otthoni munkavégzés engedélyezése nem sértheti a szervezeti egység feladatainak hatékony és folyamatos ellátását, amelynek keretében biztosítani kell a szervezeti egység Hivatal épületében történő folyamatos elérhetőségét és egyidejűleg a szervezeti egység létszáma legalább felét kitevő munkatársak székhelyen történő munkavégzését. Ha a munkatársak keresőképtelensége, szabadsága vagy a külső helyszínen történő munkavégzés miatt nem biztosítható a szervezeti egység létszáma legalább felét kitevő munkatársak székhelyen történő munkavégzése, az otthoni munkavégzés nem engedélyezhető. A szervezeti egységnél irodavezető, irodavezető-helyettes és csoportvezető álláshelyen foglalkoztatott munkatársak közül legalább az egyik munkatárs jelenléti munkavégzését folyamatosan biztosítani kell, keresőképtelenség esetén gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. Az otthoni munkavégzés nem eshet olyan versenytanácsi tárgyalás, előre bejelentett egyeztetés vagy értekezlet idejére, amelyen a munkatárs részvétele kötelező. A szervezeti egység vezetője – a Versenytanács tagja esetén a Döntéshozatalt Támogató Iroda vezetője – nyilvántartást vezet az engedélyezett otthoni munkavégzésről, valamint nyilvántartja az e bekezdés alapján kötött megállapodást.

(2)⁷⁸ Az otthoni munkavégzés engedélyezésére és fenntartására a Küt. 61. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén és csak abban az esetben kerülhet sor, ha a munkatárs feladatellátásában munkavégzésének számszerűsíthető mutatói – így különösen az eljárási határidők betartása – terén elmaradás nem tapasztalható. Az otthoni munkavégzési kedvezményt kizáró elmaradásnak kell tekinteni az eljárási határidők túllépését vagy alapos indok nélküli többszöri hosszabbítását. A mentornak kijelölt munkatárs mentori tevékenységét otthoni munkavégzés keretében nem végezheti.

(3)⁷⁹ Az otthoni munkavégzésre vonatkozó, (1) bekezdés szerinti engedély alapján a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda előkészíti az otthoni munkavégzésre szóló írásbeli megállapodást, amelynek időtartama legfeljebb egy naptári félévre szólhat. A megállapodásban az elvégzendő munka jellege alapján meg kell határozni a heti munkaidőből otthoni munkavégzéssel teljesíthető munkaidő arányát, amely – amennyiben elháríthatatlan külső ok nem indokolja – nem haladhatja meg az 50%-ot. A megállapodást a munkatárs és az elnök írja alá.

(4) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban a Küt. 61. § (4) bekezdésében foglaltakon túl rögzíteni kell a napi munkaidő beosztásának szabályait. Otthoni munkavégzés esetén a 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő munkatárs részére a megállapodásban engedélyezhető a munkaidő önálló beosztása is.

(5)⁸⁰ Az otthoni munkavégzés alatt elvégzett feladatokról és az ezek során teljesített munkaidőről a munkatárs nyilvántartást vezet, amelyet hetente, a hét utolsó munkanapján megküld a szervezeti egység vezetője részére.

(6)⁸¹ Az otthoni munkavégzésre a munkatárssal keretmegállapodás is köthető. Keretmegállapodás esetén a munkatárs az adott hétre tervezett otthoni munkavégzést és annak napi időtartamát annak megkezdése előtt legalább egy munkanappal írásban bejelenti a szervezeti egység vezetőjének, versenytanácstag esetében a Versenytanács elnökének és többi tagjának. Az otthoni munkavégzés nem eshet olyan versenytanácsi tárgyalás, előre bejelentett egyeztetés vagy értekezlet idejére, amelyen a munkatárs részvétele kötelező.

(7)⁸² Az otthoni munkavégzés során a munkatársnak törzsidőben, valamint a törzsidőn kívüli munkaidejében telefonon és e-mailen is elérhetőnek kell lennie. A feladatok kiadása elektronikus úton történik, a végrehajtásra vonatkozó iránymutatás és a határidő egyidejű közlésével. A munkatárs az elvégzett feladatot elektronikus úton küldi meg a szervezeti egység vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek.

(8) Az otthoni munkavégzés időtartama alatt

(9)⁸⁴ Ha az otthoni munkavégzésről szóló megállapodásban a felek heti órakeretben állapodnak meg, a fel nem használt heti órakeret a következő hétre nem vihető át. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy az elnök a megállapodást felmondással megszüntetheti, ha annak fenntartása a Hivatal számára aránytalan sérelemmel jár.

(10)⁸⁵ Az otthoni munkavégzésről szóló megállapodás hatályát veszti, ha az érintett munkatárs az otthoni munkavégzés előzetes bejelentésére és az elérhetőség biztosítására vonatkozó szabályokat megszegi, vagy ha feladataival önhibájából késedelembe esik.

(11) A munkatárs a szervezeti egység vezetője által berendelhető az otthoni munkavégzésről, ha az adott ügyben olyan eljárási cselekmények – így különösen tanúmeghallgatás, belső egyeztetés – foganatosítása szükséges, amely a munkatárs személyes jelenlétét kívánja meg, vagy ha munkaszervezési, ügyelosztási szempontból arra egyébként szükség van.

21/A. §⁸⁶ (1) Ha elháríthatatlan külső ok – így különösen a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv különleges jogrend bevezetéséről szóló döntése – a munkavégzési helyen történő munkavégzést jelentősen megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, vagy ezen ok miatt a munkatársak egészséges és biztonságos munkavégzése a munkavégzés helyén nem biztosítható, az elnök a Hivatal munkatársaira vagy a munkatársak körülhatárolható csoportjára kiterjedően a munkatárs teljes munkaidejére tartós otthoni munkavégzést rendelhet el (a továbbiakban: tartós otthoni munkavégzés).

(2) Az elnök tartós otthoni munkavégzést elrendelő döntését, valamint a tartós otthoni munkavégzés feltételeit az intraneten közzé kell tenni.

(3)⁸⁷ A munkatársnak legkésőbb a tartós otthoni munkavégzés kezdetét megelőző munkanapon meg kell jelölnie azt a telefonszámot, amelyen a munkatárs a szervezeti egység vezetőjével és a munkatársakkal kapcsolatot tart. Az elnök eltérő döntése hiányában a tartós otthoni munkavégzésre a 21. § (5), (7), (8) és (11) bekezdését alkalmazni kell.

(4) Ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn, és a munkavégzési helyen biztosítható a munkatársak egészséges és biztonságos munkavégzése, az elnök dönt a tartós otthoni munkavégzés megszüntetéséről. Az elnök e döntéséről valamennyi munkatársat a Hivatal által a munkatárs rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímen értesíteni kell legkésőbb a tartós otthoni munkavégzés utolsó napját megelőző munkanapon.

(5) Tartós otthoni munkavégzés esetén a munkatárs a szervezeti egység vezetőjét, vezetői álláshelyen foglalkoztatott munkatárs a szervezeti egység tevékenységét irányító vezetőt haladéktalanul, ha akadályoztatva van, legkésőbb az akadály elhárulását követő munkanapon köteles tájékoztatni az otthoni munkavégzést lehetetlenné tevő körülményről, annak időtartamáról vagy várható időtartamáról.

22. §⁸⁹ (1) A közszolgálati munkaszerződéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló írásbeli munkáltatói intézkedésben meg kell határozni legalább

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti közszolgálati munkaszerződéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás tizenöt munkanapot meghaladó külföldi munkavégzésre irányul, a munkáltatói intézkedésben az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni

(3) A Küt. 32. § (5) bekezdésében foglalt esetekben a munkatárssal közös megegyezésen alapuló megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell az (1) és – ha a kiküldetés külföldi munkavégzésre irányul – a (2) bekezdésben foglaltakat.

(4) A munkáltató legkésőbb a Küt. 32. § (3) bekezdésében foglaltakkal egyidejűleg írásban tájékoztatja a munkatársat a közszolgálati munkaszerződéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló munkáltatói intézkedés tartalmáról.

23. §⁹⁰ (1)⁹¹ A Hivatalban munkában töltött idő nyilvántartására a szervezeti egységeken vezetett jelenléti ívek szolgálnak. A munkatárs által a jelenléti íven rögzített adatok legalább heti rendszerességgel történő ellenőrzése elsődlegesen a szervezeti egység vezetőjének felelőssége.

(2)⁹²

(3) A jelenléti ívet a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által rendszeresített iratmintán kell vezetni oly módon, hogy abból megállapíthatóak legyenek a Küt. 68. § (2) bekezdése szerinti adatok.

24. §⁹³ (1)⁹⁴

(2)⁹⁵

(3)⁹⁶

(4)⁹⁷

(5)⁹⁸ A lezárt havi jelenléti íven utólagos módosítás csak a munkatárs szervezeti egységének vezetője által jóváhagyott, indokolt írásbeli kérelem alapján hajtható végre.

(6)⁹⁹ Az (5) bekezdésben foglalt javítási kérelmeket a szervezeti egység vezetője a havi jelenléti ív összesítőkhöz csatolja.

(7)¹⁰⁰ A havi jelenléti íven rögzített adatokat a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda ellenőrzi, egyezteti, szükség esetén javítja, és a tárgyhót követő hónapban ellenőrzés és igazolás céljából megküldi a szervezeti egység vezetőjének az egyéni havi jelenléti íveket.

25. § (1)¹⁰¹ Az egyéni havi jelenléti ív (a továbbiakban: jelenléti ív) tartalmazza a napi munkában töltött idő nyilvántartását és a munkaidő-keretre eső munkaórák teljesítésével kapcsolatos adatokat. A jelenléti ív adatainak valódiságát a munkatárs és a szervezeti egység vezetője aláírásával igazolja.

(2)¹⁰² A munkatárs a jelenléti ív aláírásával egyidejűleg köteles indokolni, ha a jelenléti ív adatai alapján

(3) Ha a munkatárs a (2) bekezdés szerinti indokolási kötelezettségét elmulasztja vagy a szervezeti egység vezetője az indokolást nem fogadja el, a szervezeti egység vezetője tájékoztatja az elnököt a munkaidőivel kapcsolatos követelmények megsértéséről, illetve az álláspontjáról, ennek keretében arról, hogy a munkaidőivel kapcsolatos követelmények megsértését fegyelmi vétségnek tartja-e.

(4)¹⁰⁶ A (3) bekezdés szerinti esetről a szervezeti egység vezetője tájékoztatja az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezetőt is, aki munkaidőhiány esetén intézkedik a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda felé a munkaidőhiánynak megfelelő időarányos illetménynek a munkatárs következő havi illetményéből történő levonásáról.

(5)¹⁰⁷ Az aláírt jelenléti ívet a kézhezvételt követő tizenöt napon belül a Humánerőforrás és Koordinációs Irodára kell leadni, amely tárolja azokat.

26. § (1)¹⁰⁸ A jelenléti ívek felhasználásával Humánerőforrás és Koordinációs Iroda ellátja a Küt. 68. §-ában, illetve az Mt. 134. §-ában előírt nyilvántartási kötelezettséggel összefüggő feladatokat. E körben – a jelenléti ívekben foglalt adatokon túl – nyilvántartja

(2) A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a nyilvántartásból kérésre adatot szolgáltat a munkatárs tekintetében a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek, valamint – a rá vonatkozó adatokról – a munkatársnak.

27. §¹⁰⁹ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda folyamatosan nyomon követi a munkaidőkeret kitöltését és a munkaidő beosztását, és haladéktalanul jelzi a szervezeti egység vezetőjének és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek, valamint az érintett munkatársnak, ha a 17. § (8) bekezdése szerinti beosztás nem felel meg a jogszabályban vagy az ebben az utasításban foglaltaknak.

27/A. § (1)¹¹¹ A munkatársat megilleti a Küt. 63. § (6)–(16) bekezdése és a 66/A. §-a szerinti pótszabadság, ha az ott rögzített feltételeknek megfelel.

(2) Az elnök, az elnökhelyettes, a főtitkár és a Versenytanács tagjainak a pótszabadsága az (1) bekezdésben meghatározott pótszabadságon túl húsz munkanap.

(3)¹¹² Az irodavezető, az irodavezető-helyettes, a csoportvezető, a főtanácsadó és tanácsadó álláshelyen foglalkoztatott munkatárs pótszabadsága tizennyolc munkanap.

(4)¹¹³ A vizsgáló ügyintéző, a közszolgálati ügyintéző és a munkavállaló besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott munkatársat az (1) bekezdésben megállapított pótszabadságon túl a Küt. 80. § (3) bekezdése szerinti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban eltöltött idő alapján

28. § (1)¹¹⁴ A tárgyévre járó szabadságnapok számát az alapszabadság és a pótszabadság megjelölésével a tárgyév január 31-éig – év közben belépő munkatárs esetén a munkába álláskor – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda állapítja meg, és közli a munkatárssal, valamint a szervezeti egység vezetőjével.

(2) Az éves szabadságolási terv összeállítása érdekében a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a tárgyév január 31-éig eljuttatja a szervezeti egységek vezetőinek az ehhez szükséges – a tárgyévben a munkanapokat érintő változásokat és az igazgatási szünetet is tartalmazó – táblázatot.

(3) A szervezeti egység vezetője a szervezeti egység vonatkozásában elkészíti és a tárgyév február 10-éig az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek jóváhagyásra felterjeszti az éves szabadságolási tervet, aki azt a tárgyév február 28-áig hagyja jóvá.

(4) A jóváhagyott szabadságolási tervet a szervezeti egység vezetője megküldi a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának, amely összeállítja a Hivatal éves szabadságolási tervét.

(5)¹¹⁵ A szabadság kiadásának időpontját az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – a szervezeti egység vezetőjének előzetes tájékoztatása mellett – az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezető határozza meg.

(5a)¹¹⁶ Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek munkatársai esetén a szabadság kiadásának időpontját a szervezeti egység vezetője határozza meg.

(6) Az igénybevett szabadságot a szervezeti egység erre kijelölt munkatársa tartja nyilván, és a szabadság-nyilvántartó lapot a tárgyhót követő hónap 5-éig átadja a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának, amely összesíti a Hivatal munkatársainak szabadság-nyilvántartását.

29. § (1) A jogszabály alapján alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igényt a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell bejelenteni.

(2)¹¹⁷ A jogszabály alapján alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igényt, valamint a folyamatban lévő fizetés nélküli szabadság meghosszabbítására vonatkozó igényt az elnök hagyja jóvá.

30. § (1)¹¹⁸ A 29. § hatálya alá nem tartozó fizetés nélküli szabadság iránti indokolt kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell írásban előterjeszteni, amely a kérelemmel kapcsolatban beszerzi a munkatárs szervezeti egysége vezetőjének véleményét. A kérelemben pontosan meg kell jelölni az igényelt fizetés nélküli szabadság által érintett munkanapokat.

(2)¹¹⁹ A kérelemről a főtitkár javaslata alapján az elnök dönt mérlegelési jogkörben. A döntésről a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda tájékoztatja az érintett munkatársat, a szervezeti egység vezetőjét és a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodát.

31. §¹²⁰ (1) A Hivatal közszolgálati jogviszonyban álló munkatársainak a tárgyévben legalább 16 tanulmányi pontot kell közszolgálati vagy belső továbbképzéssel teljesíteniük. A belső továbbképzés aránya 50%.

(2) Mentesül továbbképzési kötelezettsége alól az a munkatárs, aki a Hivatallal kötött tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytat, annak az évnek a végéig, amelyben tanulmányait befejezi.

(3) A főtitkár a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének javaslata alapján kezdeményezi a közszolgálati továbbképzést biztosító szervnél a tárgyév tekintetében a belső továbbképzés arányának növelésére vagy kizárólagossá tételére irányuló megállapodás megkötését.

(4) A tárgyévre meghatározott továbbképzési kötelezettséget tartalmazó egyéni továbbképzési terveket a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a szervezeti egységek vezetőinek javaslatai, a teljesítményértékelések során feltárt fejlesztendő kompetenciák, a munkatársak önként vállalt és a munkáltató által támogatható képzési igényei, a tárgyévre vonatkozóan a belső továbbképzések nyilvántartásában szereplő belső továbbképzések, valamint a (3) bekezdés szerinti megállapodás alapján, a költségvetési keretek figyelembevételével készíti el, és azt legkésőbb tárgyév február 15-ig a főtitkár elé terjeszti.

31/A. §¹²¹ (1) Az elnök a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének a főtitkár által jóváhagyott egyéni továbbképzési tervek összesítésével összeállított javaslata alapján tárgyév február 28-ig meghatározza a Hivatal éves képzési tervét.

(2) Az éves képzési terv tartalmazza

(3) Az éves képzési tervben fel kell tüntetni az egyes képzések várható költségét is.

(4) A munkatárs a képzési terv összeállítása, a költségvetésben a képzésre fordítható keretösszeg tervezése érdekében a szervezeti egység vezetőjének támogatása mellett jelezheti a (2) bekezdés szerinti továbbképzésen való részvételi szándékát a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda felé.

31/B. §¹²² (1)¹²³ Ha egy képzési tárgykörben a részvételre kötelezettek vagy az igények száma alapján új belső továbbképzés szervezése indokolt, a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a javaslattevő szervezeti egység vezetőjének bevonásával képzési programot állít össze, amelynek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben felsoroltakat és a költségtervet. A képzési program költségtervét a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetője véleményezi, és megvizsgálja a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állását. A képzési programot a főtitkár hagyja jóvá, amelyhez kikérheti a képzési program tárgya szerint érintett munkatársak véleményét. A főtitkár által jóváhagyott képzési programot a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda felveszi a belső továbbképzések nyilvántartásába.

(2) A főtitkár által jóváhagyott belső továbbképzéseket a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője tárgyév január 31-ig közzéteszi az intraneten. Belső továbbképzésenként közzé kell tenni

(3) A belső továbbképzésekről a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda nyilvántartást vezet. A nyilvántartás belső továbbképzésenként tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatokat.

(4) A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a belső továbbképzést teljesítő munkatársak véleményének felmérése alapján javaslatot tehet a belső továbbképzés programjának fejlesztésére, módosítására.

(5) A megszerzett tanulmányi pontokat a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda tartja nyilván a központi oktatás-informatikai rendszerben.

32. § (1) A munkatárs legkésőbb a képzésre történő jelentkezést megelőző tizenöt nappal a szervezeti egység vezetője útján a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán benyújtott kérelemben kérheti a munkaidőt érintő, nem kötelező iskolarendszerű képzésben való részvételének engedélyezését, egyúttal – az 51. §-ban és az 54. §-ban meghatározottak szerint – kérheti a munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítés biztosítását, illetve a képzési költségek megtérítését.

(2)¹²⁴ Az (1) bekezdés szerinti kérelemről a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének a főtitkár által jóváhagyott javaslatára az elnök dönt az alábbi szempontok figyelembevételével:

33. § (1) Az elnök meghatározza azon rendszeresen ismétlődő külföldi képzések körét, amelyek a Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó új ismeret megszerzését vagy gyakorlat elsajátítását célozzák, és amelyeken a munkatársak részvétele hozzájárul a Hivatal feladat- és hatáskörének ellátásához, szakmai tevékenységének támogatásához.

(2)¹²⁵ Az (1) bekezdés szerinti külföldi képzésen részt vevő munkatársak körét nyílt pályázat útján kell meghatározni. A pályázatot – ideértve a pályázati feltételeket és a bírálati szempontokat is – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda készíti elő, és a főtitkár javaslatára az elnök hagyja jóvá.

(3) Nem nyújthat be pályázatot az a munkatárs,

(4)¹²⁶ A tárgyévre vonatkozóan a kiküldetési tervben szereplő pályázható külföldi képzés esetén legalább egy pályázatot kell kiírni. A pályázat elkészítésére és benyújtására legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani.

(5) A külföldi képzésen való részvételről az elnök dönt, legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét követő tizenöt napon belül. A külföldi képzésen való részvétel érdekében kötelezettségvállalás csak az elnök döntését követően kezdeményezhető.

(6) A külföldi képzésen történő részvétel tervezésére – ideértve a becsült költségek felmérését is –, elrendelésére, és a képzésen való részvételhez kapcsolódó ideiglenes külföldi kiküldetésre egyebekben az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló normatív utasítást kell alkalmazni.

34. § A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozó, iskolarendszeren kívüli, nem kötelező ismeretbővítő vagy -fenntartó képzésben való részvételt a szervezeti egység tevékenységét irányító vezető, az elnökhelyettesek és a főtitkár tekintetében az elnök engedélyezi.

34/A. § (1) A munkatárs egyéni teljesítményét

(2) A munkatárs egyéni teljesítményértékelésének támogatására a Hivatal elektronikus teljesítményértékelési rendszert működtet, amelynek szakmai felügyeletét a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda látja el.

(3) Az egyéni teljesítményértékelés célja, hogy – az egységes teljesítménymenedzsment-rendszer részeként –

(4)¹²⁸ Nem kell értékelni

(4a)¹³⁰ A munkatárs egyetértése esetén mellőzhető a teljesítményértékelés, ha az értékelés időpontjában a munkatárs felmentési vagy lemondási idejét tölti.

(5)¹³¹ A teljesítményértékelési rendszer működése során figyelembe veendő alapelvekről, valamint a teljesítményértékelés egységes végrehajtásának elősegítése érdekében alkalmazandó módszertanról a főtitkár módszertani kézikönyvet (a továbbiakban: teljesítményértékelési módszertani kézikönyv) ad ki, amelyet az intraneten közzé kell tenni.

34/B. § (1) A próbaidejét töltő munkatárs próbaidő alatti teljesítményéről szakmai értékelést kell készíteni. A szakmai értékelés célja az értékelt szakmai alkalmasságának megállapítása.

(2) A szakmai értékeléshez szükséges értékelőlapot a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda juttatja el a szervezeti egység vezetője részére. A szakmai értékelést legkésőbb a próbaidő lejártát öt munkanappal megelőzően kell elkészíteni, és az értékelőlapot az aláírását követően haladéktalanul meg kell küldeni a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának.

(3) Kevéssé alkalmas vagy alkalmatlan értékelés esetén a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda haladéktalanul gondoskodik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

34/C. § (1) A teljesítményértékelésben

(2)¹³² Értékelőként vesz részt a teljesítményértékelésben

(3) A kontrollvezető az értékelő által elvégzett értékelések tekintetében az értékelőt irányító vezető.

(4) A kontrollvezető – ha ez az utasítás eltérően nem rendelkezik – ellátja a teljesítményértékelési rendszerben a munkáltatói jogkör gyakorlójának meghatározott feladatokat, jóváhagyja az egyéni teljesítményértékelés értékelő által meghatározott elemeit és a teljesítményértékelést. Ennek keretében

34/D. § (1) A 34/A. § (1) bekezdése szerinti értékelést

(2) Az értékelési szempontok megállapítása és mérése, illetve értékelése a 3. melléklet szerinti értékelőlapokon történik.

34/E. § (1) Az értékelő az értékelttel való megbeszélést követően, a tárgyévre vonatkozó éves hivatali célkitűzések közül az értékelt szervezeti egységének felelősségi körébe tartozó célok alapján kettő vagy három éves feladatköri egyéni kiemelt teljesítmény-követelményt határoz meg az értékelt számára (a továbbiakban: egyéni teljesítmény-követelmények).

(2) Az egyéni teljesítmény-követelmény, illetve a kiemelt teljesítmény-követelmény meghatározásakor meg kell határozni azoknak a többi egyéni teljesítmény-követelményhez, illetve kiemelt teljesítmény-követelményhez viszonyított súlyát.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha feladatköréből adódón, vagy az éves hivatali célok jellegéből adódóan az értékelt részére nem határozható meg kiemelt teljesítmény-követelmény, vagy csak kettőnél kevesebb ilyen követelmény határozható meg, akkor a kiemelt teljesítmény-követelmény meghatározása nem, vagy kisebb számban szükséges.

(4) Az egyéni teljesítmény-követelmények és a kiemelt teljesítmény-követelmények száma együttesen legalább három, legfeljebb öt.

(5) A kiemelt teljesítmény-követelményre egyebekben az egyéni teljesítmény-követelményre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az egyéni teljesítmény-követelményeket és a kiemelt teljesítmény-követelményeket szövegesen kell meghatározni. A teljesítmény-követelményt – mérhető követelmény esetén a végrehajtás elvárt eredményét, határidejét, mérőpontját, indikátorait is megjelölve – a 3. melléklet szerinti 1. értékelőlapon kell meghatározni. A teljesítmény-követelmények meghatározásakor törekedni kell mérhető követelmény meghatározására.

(7) Az értékelendő feladatvégzési indikátorokat a 3. melléklet szerinti 2. a), illetve 2. b) értékelőlap határozza meg, a munkatárs feladatkörének megfelelően.

(8) Az értékelendő kompetenciák az alapkompetenciák és a választott kompetenciák. Alapkompetencia a 3. melléklet szerinti 3. értékelőlap I. részében megjelölt hét, illetve – vezetői álláshelyen foglalkoztatott munkatárs esetén – tíz kompetencia. Az értékelő az egyéni teljesítmény-követelmények meghatározásakor – az értékelttel való megbeszélést követően – a 3. melléklet 3. értékelőlapjának II. részében az alapkompetenciákon túl meghatároz kilenc választott kompetenciát a Hivatal kompetenciatérképe szerint a feladatkörben elvárt kulcskompetenciák és az egyéb elvárt kompetenciák közül.

34/F. § (1)¹³⁵ Az értékelt tekintetében

(2)¹³⁶

(3) Az értékelés előtt az értékelő és az értékelt között értékelő megbeszélésre kerül sor, amelynek célja, hogy az egyéni teljesítmény-követelmények meghatározása és a teljesítményértékelés eredménye mindkettejük számára kölcsönösen elfogadható legyen, az lehetőség szerint a kettőjük konszenzusát bírja.

(4)¹³⁷ Az értékelést és az értékelő megbeszélést az értékelt írásos önértékelése alapján kell lefolytatni. Az önértékeléssel együtt az értékelt javaslatot tehet a következő évi egyéni teljesítmény-követelményekre és értékelendő kompetenciákra is.

(5) Az értékelés és az önértékelés részeként az értékelő és az értékelt áttekinti a tárgyév közben felmerült, a teljesítmény-követelmények teljesítését és az egyéb teljesítményértékelési szempontok alakulását befolyásoló rendkívüli vagy jelentősebb eseményeket, és ezeket dokumentálják.

(6) Az értékelő megbeszélés megtörténtét, és eredményét az értékelőlapon rögzíteni kell, és – ha nem alakul ki konszenzus az értékelő és az értékelt között – ahhoz mellékelni kell az értékelt önértékelését.

(7) Az értékelt az elkészült értékelésre észrevételt tehet. Az értékelésről a végső döntést a kontrollvezető hozza meg, ha az értékelt vitatja az értékelés végeredményeként szereplő teljesítményszintet, és az értékelőlapon az értékelt ezt kéri.

(8) Az egyéni teljesítményértékelés során keletkező értékelőlapokat kettő eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy példányt az értékeltnek, egy példányt pedig a Humánerőforrás és Koordinációs Irodára kell eljuttatni.

(9) Az értékelés során az értékelő ismerteti a munkáltató által az értékelt tudása, gyakorlata, képességei és kompetenciája illetve a benne rejlő fejlődési potenciál figyelembevételével a Hivatalnál rövid, közép és hosszútávon elérhető egyéni karrier utat, az értékelt pedig ismerteti saját karrier elképzeléseit. A karriercélok kölcsönös megismerését dokumentálják, amelyet a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a személyzetfejlesztés során információként figyelembe vesz.

(10)¹³⁸ Az értékelés alapján az értékelő – a kontrollvezető útján – javaslatot tehet az elnöknek az értékelt illetményének módosítására, valamint – a kivételes teljesítményt vagy jó teljesítményt elért értékelt esetén – az értékelt jutalmazására. A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője által összesített javaslatokat a főtitkár terjeszti az elnök elé döntésre.

34/G. § (1) Az értékelt teljesítményét teljesítmény-fokozatra bontott mérőskálán kell mérni, illetve értékelni. Az egyes értékelési szempontokhoz rendelt teljesítmény-fokozatokhoz meghatározott pontérték tartozik. A teljesítményértékelés eredménye a teljesítményszint, amely a (2) bekezdés szerinti teljesítményértékelési kategóriákhoz rendelt pontértékek együttes súlyozott átlaga.

(2) Az egyes teljesítményértékelési kategóriák és a teljesítményszint számításakor azokhoz tartozó súlyszámok a következők:

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti 1. és 2. kategória esetén alkalmazandó teljesítményfokozatok, és az azokhoz rendelt pontértékek:

(4) A (3) bekezdés szerinti teljesítmény-fokozatok alkalmazásának feltételeit a 4. melléklet határozza meg. A feladatvégzési indikátorok értékelését a 7. melléklet szerinti értékelőlapon kell rögzíteni.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti 3. kategória tekintetében a teljesítményszint megállapításához csak az alapkompetenciák értékelése vehető figyelembe. Az egyes alapkompetenciák értékelésére alkalmazandó teljesítmény-fokozatok, és az azokhoz rendelt pontértékek:

(6) Az egyes teljesítményértékelési kategóriákhoz rendelt pontérték a 2. és 3. kategória esetén az értékelési elemekhez rendelt pontértékek számtani átlaga, az 1. kategória esetén az egyes teljesítmény-követelményekhez rendelt pontértékeknek a (2) bekezdésben meghatározott súlyszámokkal súlyozott átlaga.

(7) Az egyes pontértékhez a következő teljesítményszintek kapcsolódnak:

(8) Az értékelendő kulcskompetenciák és feladatkörben elvárt kompetenciák értékelése a teljesítményszint meghatározásához nem vehető figyelembe. Az értékelő a kulcskompetenciák és a feladatkörben elvárt további kompetenciák értékelése során az értékelőlapon rögzíti, hogy az elvárt kompetenciaszinthez képest a munkatárs mely kompetenciaszinttel rendelkezik. Az elvárt alatti kompetenciaszint a fejlesztési igények meghatározásakor, míg a tartósan az elvárt szint feletti kompetenciaszintet az egyéni karriertervezés során kell figyelembe venni.

(9) Az egyéni teljesítmény-követelmények meghatározásakor az értékelő – az értékelttel való megbeszélést követően, a teljesítményértékelés alapján és az értékelt rövid, közép és hosszú távú karrierelképzeléseire is figyelemmel – egyéni éves fejlesztési (továbbképzési) célokat határoz meg az értékelt számára.

(10) Az éves értékeléskor az értékelő az egyes teljesítmény-követelmények teljesítéséhez megjegyzést fűzhet, továbbá az értékelt tárgyévi teljesítményét szöveges módon, röviden összefoglalja.

34/H. § (1) A minősítés az értékelt tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményeként kapott pontértékek számtani átlaga. A minősítés szintjei azonosak a teljesítményértékelés 34/G. § (7) bekezdésben meghatározott szintjeivel.

(2) A minősítést az 5. melléklet szerinti minősítő lapon kell rögzíteni.

(3) A minősítő lapon az értékelő az értékelt tárgyévi teljesítményét szöveges módon, röviden összefoglalhatja, amelyre az értékelt észrevételt tehet. A minősítő lapot az elnök adja ki.

34/I. § (1) Ha az értékelő személyében év közben változás következik be, az irányítása alá tartozó értékeltek részére a korábbi értékelő által meghatározott teljesítményértékelési elemeket az új értékelőnek meg kell erősítenie, illetve az értékelttel folytatott áttekintő beszélgetés során azokat megváltoztathatja vagy kiegészítheti. Ezt a teljesítményértékelő-lapon megfelelően dokumentálni kell.

(2) Ha az értékelt feladatköre a tárgyévben módosul, akkor minden feladatkör-változáskor az addigi értékelőnek – amennyiben az addig nyújtott teljesítmény alapján az értékelés elvégezhető – értékelnie kell a kitűzött teljesítmény-követelmények megvalósulását, illetve azoknak a feladatkör megváltozásakori állását.

(3) A feladatkör megváltozása esetén az értékelőnek a feladatkör megváltozásától számított 30 napon belül – az értékelttel folytatott áttekintő beszélgetés alapján – új teljesítmény-követelményeket kell megállapítania, és felül kell vizsgálnia a feladatkörben elvárt értékelendő kompetenciák körét, kivéve, ha a soron következő értékelési időszak kezdetéig egy hónapnál kevesebb idő van hátra. Ebben az esetben az értékeltet a korábbi feladatkörében nyújtott teljesítménye tekintetében, soron kívül kell értékelni, amely értékelés megfelel a soron következő féléves vagy éves értékelésnek.

34/J. § Az értékelt egyéni teljesítményét, így különösen az egyéni teljesítmény-követelmények megvalósítását befolyásoló, év közben bekövetkező jelentősebb eseményeket, a körülményekben beálló lényeges változást, különösen, ha az a teljesítmény-követelmények módosítását indokolja, az értékelőnek és az értékeltnek rögzíteni kell a 6. melléklet szerinti értékelőlapon, amelyet az éves teljesítményértékelésre szolgáló értékelőlaphoz kell csatolni annak mellékleteként.

34/K. §¹³⁹ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a teljesítménymenedzsment-rendszer működtetése keretében támogatja a teljesítményértékelés folyamatában az egyes szereplők munkáját, így különösen

35. § (1)¹⁴¹ Közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a munkatárs – a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eltéréssel – az álláshelyen ellátott feladatait és az azok ellátásával összefüggő információkat és iratokat – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt adatokat –, valamint a folyamatban lévő ügyeket átadás-átvételi eljárás keretében átadja a szervezeti egység vezetője által – vezetői álláshelyet betöltő munkatárs esetében a szervezeti egység tevékenységét irányító vezető által – kijelölt átvevő munkatársnak. A munkatárs nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat irattározni kell.

(2)¹⁴² A feladatok átadás-átvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az átadó és az átvevő munkatárs, valamint a szervezeti egység vezetője – vezetői álláshelyet betöltő munkatárs esetében a szervezeti egység tevékenységét irányító vezető – ír alá.

(3) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből egy példányt az átvevő, egy példányt az átadó munkatárs, egy példányt pedig a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda kap.

(4)¹⁴³ E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a munkatárs másik álláshelyen való tovább foglalkoztatása esetén, valamint harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét vagy előre tervezhető tartós távollétet megelőzően is.

36. § (1)¹⁴⁴ Az álláshelyen ellátott feladatok átadás-átvételi eljárást követően a munkatárs a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által rendelkezésére bocsátott elszámolólapon megjelölt szervezeti egységeknél elszámol a Hivatal tulajdonát képező, személyes használatában lévő eszközökkel, igazolványokkal, – a 35. § (1) bekezdése szerinti iratokon kívüli – egyéb iratokkal, tárgyévi szabadságával, az igazolt és igazolatlan távolléttel, valamint a részére biztosított juttatásokkal.

(2) Az elszámolólapon megjelölt szervezeti egység munkatársa az elszámolólap megfelelő rovatának kitöltésével és aláírásával igazolja az átvétel tényét, azt, hogy tartozás nem áll fenn, illetve rendezetlen tartozás esetén az elszámolólapra rávezeti a tartozás összegét, jogcímét, valamint a tartozás rendezése iránt megtett intézkedést.

(3)¹⁴⁵ Az elszámolást úgy kell lefolytatni, hogy az elszámolólap legkésőbb az utolsó munkában töltött napon lezárható legyen.

(4)¹⁴⁶ A kitöltött elszámolólapot a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán kell leadni, amely az elszámolás rendezettsége esetén felterjeszti azt a főtitkár útján az elnöknek jóváhagyásra.

(5)¹⁴⁷ A jóváhagyott elszámolólap egy-egy másolati példányát a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda eljuttatja a munkatársnak, a Magyar Államkincstárnak és a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodának, az eredeti elszámolólapot pedig a személyi anyagban helyezi el.

36/A. § (1)¹⁵⁰ A munkatárs illetményét a közszolgálati munkaszerződésben a munkatárs szakmai munkatapasztalatát, képzettségét, az álláshelyen ellátandó feladatokhoz kapcsolódó felelősségét és – ha ilyennel rendelkezik – teljesítményértékelésének eredményét figyelembe véve kell megállapítani az Szmsz. 3. §-ában foglalt besorolási kategóriákhoz rendelt és az intraneten közzétett illetménysávok alsó és felső határai között.

(2)¹⁵¹ A munkatárs közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye a teljesítményértékelés alapján módosítható a Küt. 52. § (3) bekezdés a) pontjának figyelembevételével.

(3)¹⁵² Ha a munkatársat a Gazdasági Versenyhivatal másik besorolási kategóriába tartozó álláshelyen kívánja tovább foglalkoztatni, a közszolgálati munkaszerződését módosítani kell.

(4) Ha a vizsgáló ügyintéző vagy közszolgálati ügyintéző besorolási kategóriába tartozó álláshelyen alkalmazott munkatárs próbaidejének leteltét követő három éven belül nem szerez közigazgatási szakvizsgát, és annak megszerzése alól jogszabály alapján sem mentesül, e határidő elteltét követő naptól a vizsgakötelezettség teljesítéséig a határidő lejártakor hatályos közszolgálati munkaszerződésében megállapított illetménynél magasabb illetmény nem állapítható meg számára.

37. § (1)¹⁵³ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda figyelemmel kíséri a nyugállományú munkatárs szociális helyzetét, és ha valamely juttatás megállapítását látja indokoltnak, jelzi ezt a főtitkár útján az elnöknek.

(2)¹⁵⁴ Az egyes juttatásokat terhelő közterhek számfejtéséről a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda gondoskodik.

38. § A Tpvt. 43/A. § (3) bekezdésére figyelemmel a munkatársaknak adható normatív jutalmak és céljuttatás vagy projektprémium együttes mértéke a költségvetési évben összesen a jogszabály szerinti illetmények, munkabérek eredeti előirányzatának legfeljebb 50%-a lehet.

40. §¹⁵⁷ Ha a vizsgáló ügyintéző besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott munkatárs nem rendelkezik az álláshelyen ellátandó feladatok szempontjából releváns szakterületen szerzett legalább kétéves szakmai tapasztalattal, munkáját korlátozott önállósággal végzi: azt a szervezeti egység ügyrendjében meghatározott módon vezető álláshelyet betöltő vagy az ilyen szakmai tapasztalattal rendelkező vizsgáló ellenőrzi, és tevékenysége fölött a szervezeti egység ügyrendjében meghatározott tartalommal szakmai felügyeletet gyakorol.

41. § (1) A Hivatal a munkatársak lakásépítése, lakásvásárlása vagy lakáskorszerűsítése érdekében kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújt az erre a célra fenntartott lakásépítési alapszámláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig. Ha az alapszámlán rendelkezésre álló keretösszeg év közben kimerül, további munkáltatói kölcsön adott évben nem nyújtható.

(2) A munkáltatói kölcsön írásbeli kérelemre annak a munkatársnak nyújtható, aki

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülése érdekében, ha a munkatárs ellen fegyelmi vagy etikai eljárás folyik, a munkáltatói kölcsön iránti kérelem elbírálását a fegyelmi vagy etikai eljárás befejezéséig fel kell függeszteni.

(4)¹⁵⁸ Munkáltatói kölcsönben részesülhet a fizetés nélküli szabadságon lévő munkatárs is, ha igazolt jövedelme a munkáltatói kölcsön folyamatos törlesztését lehetővé teszi.

(5) E rendelkezés alkalmazásában

(6) Nem adható kölcsön

(7)¹⁵⁹ A munkáltatói kölcsön mértéke legfeljebb ötmillió forint, visszafizetésének futamideje legfeljebb hét év.

(8) A munkáltatói kölcsön kezelésének költségeiről, valamint az azzal kapcsolatban felmerülő egyéb költségekről – lakásépítési alapszámlát vezető pénzintézet tájékoztatása alapján – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda ad tájékoztatást.

42. §¹⁶⁰ (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelemhez csatolni kell

(2)¹⁶¹ A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, amely a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda bevonásával megvizsgálja annak teljesíthetőségét, és véleményével együtt felterjeszti azt a Gazdasági Versenyhivatal Lakásügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) részére.

(3) A Bizottság dönt a kérelem támogatásáról vagy elutasításáról, valamint támogatása esetén javaslatot tesz a megkötendő kölcsönszerződés lényegi elemeire (munkáltatói kölcsön mértéke, kölcsön futamideje). A Bizottság javaslata kiterjedhet a biztosítékként bejegyzett jelzálogjog ranghelyének meghatározására is.

(4)¹⁶² A Bizottság tagja a Jogi Támogató Iroda vezetője, a Döntéshozatalt Támogató Iroda vezetője és az integritás tanácsadó. A Bizottság döntését a tagok többségének szavazatával a (2) bekezdés szerinti felterjesztés kézhezvételét követően, legfeljebb 10 napon belül hozza meg. A Bizottságot adminisztratív feladatainak ellátásában a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda segíti.

(5) A Bizottság a (3) bekezdés szerinti döntésének meghozatalához figyelembe veszi a (2) bekezdés szerinti javaslatokat, valamint a kérelmezőtől a döntéshez szükséges további információt kérhet. A Bizottság több kérelem egyidejű elbírálása során az első lakás megvásárlása érdekében beadott és a gyermekvállalással összefüggő igényléseket előnyben részesíti.

(6) A munkáltatói kölcsönszerződés tartalmáról a Bizottság javaslatának ismeretében az elnök dönt.

(7) A munkáltatói kölcsönről a munkatárs és a Hivatal szerződést köt.

(8) A Hivatal lakásépítési alapszámlájáról a számlavezető pénzintézet folyósítja a szerződésben meghatározottak szerint az ott meghatározott összeget.

(9) A folyósított munkáltatói kölcsönökről a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda nyilvántartást vezet.

(10) A kérelmező munkatársnak az (1) bekezdés c) pontja szerinti adásvételi vagy előszerződésben szerepeltetnie kell, hogy a szerződéses ellenérték egy részét a Gazdasági Versenyhivataltól igényelt lakáscélú munkáltatói kölcsönből kívánja kiegyenlíteni, valamint ha a szerződésben feltüntetett munkáltatói kölcsön teljes összegét nem kapná meg, akkor a kieső vételárrész megfizetéséről saját maga fog gondoskodni.

(11) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti adásvételi szerződésben a munkáltatói kölcsön folyósítására szerepeltetett határidő nem lehet korábbi a munkáltatói kölcsön igénylésének benyújtását követő 45. napnál.

43. § (1) A munkáltatói kölcsönt havi egyenlő részletekben, banki átutalással kell visszafizetni.

(2)¹⁶³ A munkáltatói kölcsön törlesztését a munkatárs írásbeli kérelmére, a Bizottság támogatása mellett az elnök mérlegelési jogkörében különös méltánylást érdemlő esetben felfüggesztheti az alábbiak szerint:

(3)¹⁶⁴ A munkatárs a fennálló kölcsöntartozását a szerződésben vállalt teljesítési határidő előtt egy összegben is visszafizetheti. Az előtörlesztési szándékot a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának be kell jelenteni, amely tájékoztatja arról a Bizottság tagjait és a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodát. A Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda értesíti a Hivatal lakásépítési alapszámláját vezető pénzintézetet.

44. § (1) A Hivatal a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön megfizetését egy összegben követelheti, ha a munkatárs a szerződés alapján rá háruló kötelezettségét nem teljesítette.

(2) A munkáltatói kölcsön visszakövetelése esetén a Hivatalt a visszakövetelt összeg után a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat illeti meg a visszakövetelésre irányuló nyilatkozat munkatárs általi kézhezvételének időpontjától kezdődően.

(3)¹⁶⁵ A munkáltatói kölcsön visszaköveteléséről a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda értesíti a Bizottságot és a Hivatal lakásépítési alapszámláját vezető pénzintézetet.

45. § (1) Munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs határozott idejű áthelyezéséhez a Hivatal csak abban az esetben járul hozzá, ha az átvevő szerv átvállalja a még fennálló kölcsöntartozást. Végleges áthelyezés esetén a Hivatal – a munkatárs tájékoztatása mellett – kezdeményezi az átvevő szervnél a még fennálló kölcsöntartozás átvállalását.

(2) Az átvevő szerv általi átvállalásra vonatkozó megállapodás hiányában a kölcsön visszafizetése egy összegben a Gazdasági Versenyhivatalnál töltött utolsó napon válik esedékessé.

(3) A Hivatal részéről történő felmentés vagy hivatalvesztés megállapítása esetén a munkáltatói kölcsön még ki nem egyenlített része egy összegben válik esedékessé, kivéve, ha az új munkáltatóval a még fennálló kölcsöntartozás átvállalására vonatkozóan megállapodás jött létre.

(4) A közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói kölcsön még ki nem egyenlített részének visszafizetési módjáról is meg kell állapodni.

(5)¹⁶⁶ Ha a tartozás egy összegben válik esedékessé, annak megfizetésére vonatkozóan a munkatárs részletfizetési kedvezményt kérhet, aminek havi összege nem lehet kevesebb az eredeti havi törlesztőrészlet háromszorosánál. A részletfizetés engedélyezéséről a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetőjének a főtitkár útján felterjesztett javaslata alapján az elnök dönt.

46. § (1)¹⁶⁷ A munkatársat – ha a próbaideje már eltelt – gyermekének megszületésekor bruttó 200.000,- Ft egyösszegű támogatás illeti meg.

(2) A gyermekszületés esetén nyújtott egyösszegű támogatás iránti igényhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(3)¹⁶⁸ Az igényt a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani. A feltételek meglétét a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda igazolja a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda felé, amely intézkedik a kifizetés érdekében.

47. § (1) Rendkívüli szociális segély nyújtható kérelmére annak a nehéz anyagi, szociális helyzetben lévő munkatársnak, aki

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben rendkívüli szociális segély nyújtható

(3) Rendkívüli szociális segély nyújtható annak a Hivataltól nyugdíjba vonult, nehéz anyagi, szociális helyzetben lévő munkatársnak is adható, aki megfelel az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek.

(4) A rendkívüli szociális segély összege legfeljebb az illetményalap háromszorosáig terjedhet.

(5) Egy munkatárs évente legfeljebb két alkalommal kaphat rendkívüli szociális segélyt.

48. § (1) A rendkívüli szociális segély iránti kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a háztartásban élő családtag jövedelemigazolását is. Ha a családtagnak nincs jövedelemigazolás kiállítására jogosult munkáltatója, a jövedelméről a kérelmező nyilatkozik.

(2)¹⁷⁰ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda bevonásával megvizsgálja a rendkívüli szociális segély személyi, tárgyi feltételeinek fennállását, és javaslatot tesz a főtitkárnak a kérelem támogatására és a támogatás mértékére, vagy a kérelem elutasítására vonatkozóan.

(3)¹⁷¹ A kérelem elbírálásáról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda előterjesztése alapján a főtitkár javaslatára az elnök dönt.

(4)¹⁷² A rendkívüli szociális segély kifizetéséről a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda gondoskodik. A kifizetésről és támogatásról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda nyilvántartást vezet.

49. § (1) Illetményelőlegben részesülhet – évente legfeljebb egyszer – a munkatárs, ha

(2) Nem részesülhet illetményelőlegben a munkatárs próbaideje, felmentési, lemondási ideje, valamint közszolgálati jogviszonya felfüggesztésének ideje alatt, továbbá ha a Hivatallal szemben bármilyen jogcímen meg nem fizetett lejárt tartozása vagy még vissza nem fizetett illetményelőlege van.

(3) Illetményelőlegként egyszerre legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse nyújtható, azzal, hogy az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy a visszafizetés érdekében a havi nettó illetményből levonásra kerülő összeg az egyéb levonásokkal együtt ne haladja meg a nettó illetmény 33%-át.

(4)¹⁷⁴ Az illetményelőleg havonta egyenlő részletekben kerül a munkatárs illetményéből levonásra. Az illetményelőleg visszafizetésének időtartama legfeljebb hat hónap, ha a tárgyévből hat hónapnál rövidebb időtartam van hátra, az illetményelőleg visszafizetésének határideje legkésőbb a tárgyév utolsó napja.

(5) Ha az illetményelőleget – a munkatárs közszolgálati jogviszonyának megszűnése, harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele, harminc napot meghaladó tartós keresőképtelensége miatt vagy egyéb okból – várhatóan nem lehet a munkatárs további illetményéből a (4) bekezdés szerint levonni, fennmaradó illetményelőleg-tartozását a munkatárs egy összegben fizeti vissza, elszámolásakor, harminc napot meghaladó tartós távollét esetén pedig úgy, hogy a visszafizetés a (4) bekezdés szerint hat hónapon belül megtörténjen.

50. § (1)¹⁷⁵ Az illetményelőleg iránti kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, amely a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda bevonásával megvizsgálja és igazolja a jogszabályban és a 49. §-ban előírt feltételek teljesülését.

(2)¹⁷⁶ Az illetményelőleg kifizetését a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda főtitkár útján felterjesztett előterjesztése alapján az elnök engedélyezi.

(3)¹⁷⁷ Az illetményelőleg visszafizetésének nyilvántartását a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda végzi.

51. § (1)¹⁷⁸ A próbaidő alatt nem álló munkatárs – szervezeti egysége vezetőjének támogatása esetén – kérheti, hogy a Hivatal részben vagy egészben térítse meg a feladatainak magasabb szintű ellátásához indokolt, nem kötelező képzésének költségét, illetve biztosítson részére a képzésben történő részvételhez fizetett munkaidő-kedvezményt.

(2) A Hivatal az elszámolható költségek között a tandíj, vizsgadíj, szállás- és útiköltség megtérítését vállalhatja.

52. § (1)¹⁷⁹ Iskolarendszerű képzés esetén a kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, amely a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda bevonásával véleményezi azt. A kérelemről a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda előterjesztése alapján az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezető javaslatára az elnök dönt, a Hivatal rendelkezésére álló pénzügyi források figyelembevételével.

(2)¹⁸⁰ A támogatásról és mértékéről, valamint a Küt. 49. § (4) bekezdésében meghatározott, a köztisztviselő által a támogatás mértékével arányban a Hivatalnál kötelezően közszolgálati jogviszonyban töltendő időtartamról tanulmányi szerződést kell kötni.

(3)¹⁸¹ A tanulmányi célú mentesítés időtartamát – a Küt. 48. § (8) bekezdésétől eltérve – nem kell ledolgozni.

53. § (1) A jogi szakvizsgáról szóló jogszabályban meghatározott joggyakorlati idővel rendelkező munkatárs a jogi szakvizsga letétele és az arra történő felkészülés érdekében részvizsgánként – a vizsgát megelőzően, a vizsga napját is beleszámítva – tíz munkanapra a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését kérheti. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára a munkatárs illetményre jogosult.

(2) A kérelem benyújtásához a szervezeti egység vezetőjének – szervezeti egység vezetője esetében a szervezeti egység tevékenységét irányító vezetőnek – az ütemezésre vonatkozó egyetértése szükséges.

(3) A kérelemben a munkatárs nyilatkozik arról, hogy közszolgálati jogviszonyát a részvizsga letételét követő fél éven belül lemondással nem szünteti meg, ha pedig mégis, köteles megtéríteni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára részére kifizetett illetmény összegét. A Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamába nem számít be a közszolgálati jogviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkatársat szabadság nem illeti meg. Ha a munkatárs az e bekezdés szerinti időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(4) A kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, amely azt – a munkatárs tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezető útján – az elnöknek jóváhagyásra felterjeszti. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a mentesítést a munkatárs kérelmének megfelelően biztosítani kell.

53/A. §¹⁸² (1) A közigazgatási szakvizsga letétele és az arra történő felkészülés érdekében az írásbeli és a szóbeli részvizsgánként – a vizsgát megelőzően, a vizsga napját is beleszámítva – négy munkanapra a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését kérheti. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára a munkatárs illetményre jogosult.

(2) A kérelem benyújtásához a szervezeti egység vezetőjének – szervezeti egység vezetője esetében a szervezeti egység tevékenységét irányító vezetőnek – az ütemezésre vonatkozó egyetértése szükséges.

(3) A kérelemben a munkatárs nyilatkozik arról, hogy közszolgálati jogviszonyát a részvizsga letételét követő fél éven belül lemondással nem szünteti meg, ha pedig mégis, köteles megtéríteni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára részére kifizetett illetmény összegét. A Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamába nem számít be a közszolgálati jogviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkatársat szabadság nem illeti meg. Ha a munkatárs az e bekezdés szerinti időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(4) A kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, amely azt – a munkatárs tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezető útján – az elnöknek jóváhagyásra felterjeszti. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a mentesítést a munkatárs kérelmének megfelelően biztosítani kell.

54. § (1) A Hivatal feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges nyelvismeret megszerzése érdekében a Hivatal a munkatársak számára nyelvtanfolyamot szervez (a továbbiakban: belső nyelvtanfolyam).

(2) A belső nyelvtanfolyamon történő részvételt a Hivatal munkaidő-kedvezménnyel, az oktatáshoz szükséges helyiségek, eszközök biztosításával, valamint a képzési díj egészének vagy egy részének átvállalásával támogatja.

(3)¹⁸³ Ha a belső nyelvtanfolyam egy főre eső féléves tanfolyami díja a mindenkori minimálbér háromszorosát meghaladja, a tanfolyamon részt vevő munkatárssal tanulmányi szerződést kell kötni. A tanulmányi szerződésben a Küt. 49. § (1) és (4) bekezdése szerinti, a támogatás mértékével arányos idő a belső nyelvtanfolyam befejezésétől számított egy év.

55. § (1) Ha a 32. § (1) bekezdése, a 33. § (1) bekezdése vagy a 34. § szerinti képzés költsége – külföldi képzés esetén a Magyar Nemzeti Bank az ideiglenes külföldi kiküldetés elrendelésének napján érvényes hivatalos középárfolyamán számítva – meghaladja az ötszázezer forintot, a kiküldött köztisztviselővel tanulmányi szerződést kell kötni. Pályáztatás esetén erre a pályázati kiírásban fel kell hívni a figyelmet.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a képzés költsége magában foglalja a képzés díját és a kiküldetéshez kapcsolódó valamennyi költséget.

(3)¹⁸⁴ Az (1) bekezdés szerinti tanulmányi szerződésben a Küt. 49. § (1) és (4) bekezdése szerinti, a támogatás mértékével arányos idő a képzés befejezésétől számított egy, egymillió forintot meghaladó költségű képzés esetén két év.

(4) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a köztársasági elnök által kinevezett vezetőre.

56. § (1) A jelen alcím szerinti tanulmányi szerződéseket a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda készíti elő.

(2) A tanulmányi szerződést kötött munkatársra megfelelően alkalmazni kell a 45. § (1), (2) és (4) bekezdésének rendelkezéseit.

(3) A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda nyilvántartást vezet a jelen alcím szerinti tanulmányi szerződésekről és képzéssel kapcsolatos juttatásokról.

57. § (1)¹⁸⁵ Az elhunyt munkatársat – a Hivataltól nyugdíjba vonult munkatársat is ideértve – az elnök a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének a főtitkár útján felterjesztett javaslatára nyilvánítja a közszolgálat halottjává.

(2) A Hivatal a közszolgálat halottjává nyilvánított munkatárs teljes temetési költségét megtéríti utólag, a Hivatal nevére és címére kiállított, a számviteli törvénynek megfelelő számla becsatolását követő nyolc munkanapon belül.

(3)¹⁸⁶ A számlát a Humánerőforrás és Koordinációs Irodához kell benyújtani, amely továbbítja azt a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodára.

(4) A közszolgálat halottjává nyilvánított munkatárs tiszteletére a Hivatal épületére ki kell tűzni a fekete zászlót.

58. § (1) Temetési segély illeti meg

(2)¹⁸⁷ A temetési segély összege a temetéshez közvetlenül kapcsolódó számlával igazolt költség, de legfeljebb 200 000 Ft.

(3)¹⁸⁸ A temetési segély iránti kérelmet – a jogosult nevére kiállított eredeti számlával és a halotti anyakönyvi kivonat másolatával – a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, amely a feltételek meglétét igazolja a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda felé. A kifizetésről a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda a jogosult által megjelölt fizetési számlára történő átutalás útján intézkedik.

59. §¹⁸⁹ (1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] megfelelően alkalmazni kell a jelen szabályzatban foglalt, munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés iránti kérelmet a Humánerőforrás és Koordinációs Irodánál kell benyújtani, és egyidejűleg nyilatkozni a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 7. §-ában előírtakról.

(2) A költségtérítés kifizetéséhez az elszámolás alapjául szolgáló bérletet vagy menetjegyet, valamint az arról a Hivatal nevére és címére kiállított, a számviteli törvénynek megfelelő számlát a tárgyhót követő hónap 15-éig a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodának kell leadni.

(3) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés kifizetése havonta egy alkalommal a munkatárs által az illetménykifizetésre választott fizetési számlára történő átutalással történik.

(4) Az e §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a saját gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítésére is, azzal, hogy az elszámoláshoz napi útnyilvántartást kell vezetni, és azt a (2) bekezdés szerinti elszámolás során a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodán kell leadni.

60. § (1)¹⁹⁰ Az elnök a munkatárs kérelmére dönthet úgy, hogy a Hivatal a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti, bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás helyett a napi munkába járáshoz használt, üzletpolitikai kedvezményt tartalmazó és utazásra jogosító, legfeljebb egy évig érvényes kártya árának összegét egyéb juttatásként biztosítja a munkatárs részére.

(2)¹⁹¹ Az (1) bekezdés szerinti esetben a juttatás kifizetése – az 59. § (3) bekezdésétől eltérően – egy összegben történik, azzal, hogy ha a munkatárs közszolgálati jogviszonya év közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett juttatás összegét a Hivatal részére jogviszonyának megszűnéséig egy összegben megtéríti. Ha az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett juttatás összege nem lépi túl az utolsó illetmény levonásmentes illetményrészen felüli összegét, a munkatárs nyilatkozhat arról, hogy a munkáltató az így fennálló tartozást az utolsó illetményéből vonja le.

62. §¹⁹⁴ (1)¹⁹⁵ A költségvetési keretek függvényében az elnök dönthet arról, hogy a Hivatal személyi állományába tartozó és felmentési vagy lemondási idejüket nem töltő munkatársak közlekedésének támogatása érdekében mobilitási juttatást biztosít a tárgyévet követő évre (a továbbiakban: jogosultsági időszak). A határozott idejű közszolgálati jogviszonyban álló munkatárs csak a határozott idő elteltéig jogosult e juttatásra. A juttatás egy főre eső összegére a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda és a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetői együttesen tesznek a főtitkár útján javaslatot az elnök részére.

(2) Nem jogosult mobilitási juttatásra az a munkatárs, aki a juttatás kifizetésekor a 66. § (3) bekezdése értelmében nem teljesít aktív munkavégzési kötelezettséget. Tartós távollét vagy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés esetén a mobilitási juttatásra való jogosultság a jogosultsági időszakban a tényleges munkába állás napjától illeti meg a munkatársat.

(3) Nem jogosult mobilitási juttatásra az a munkatárs, aki az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendelet értelmében személyes gépjárműhasználatra jogosult.

(4)¹⁹⁶ Ha az elnök az (1) bekezdés szerinti juttatás nyújtásáról döntött, a mobilitási juttatásra jogosult munkatársak listáját a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda készíti el. A juttatás számfejtése és kifizetése iránt a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda intézkedik.

(5)¹⁹⁷ Az a munkatárs, akinek közszolgálati jogviszonya a jogosultsági időszakban keletkezik, az év végéig jogviszonyban töltött időszakra jogosult a mobilitási juttatásra, feltéve, hogy az elnök a jogosultsági időszak vonatkozásában mobilitási juttatás nyújtásáról döntött. A mobilitási juttatás munkatársnak járó összegét a közszolgálati jogviszony létesítését követő harminc napon belül a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda állapítja meg, és a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda tájékoztatása alapján a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda intézkedik annak számfejtése és kifizetése iránt.

(6) A közszolgálati jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a kifizetett mobilitási juttatás a jogviszony megszűnésének napjától a jogosultsági időszak végéig arányosított összegét a munkatárs a Hivatal részére jogviszonyának megszűnéséig egy összegben megtéríti. Ha ez az összeg nem lépi túl az utolsó illetmény levonásmentes illetményrészen felüli összegét, a munkatárs nyilatkozhat arról, hogy a munkáltató az így fennálló tartozást az utolsó illetményéből vonja le.

64. §²⁰⁰ (1)²⁰¹ A tárgyévi költségvetési keretek függvényében az elnök a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetője által javasolt összegű ruházati hozzájárulás kifizetéséről dönthet.

(2)²⁰² A ruházati hozzájárulásra a munkatársak a tárgyévi aktív munkavégzési kötelezettségükkel arányosan jogosultak, amely időszak meghatározásához a 66. § (3) bekezdése szerinti időszakokat nem lehet figyelembe venni. A próbaidejét töltő munkatárs a ruházati hozzájárulásra – tárgyévi munkába lépésének időpontjára visszamenőleg – csak a próbaidejének eredményes elteltét követően jogosult. Nem jogosult ruházati hozzájárulásra az a munkatárs, aki a juttatás kifizetésekor felmentési, lemondási vagy felmondási idejét tölti, illetve a munkatárs kérelmére a munkáltató a kifizetéskor már döntött a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.

(3)²⁰³ A ruházati hozzájárulásra jogosultak listáját a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda készíti el, majd az elnöki jóváhagyását követően a juttatás számfejtése és kifizetése érdekében eljuttatja azt a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda részére.

(4) A juttatás kifizetésére a tárgyévben két részletben, félévente egyszer kerül sor: június 15-ig és november 15-ig. A kifizetés időpontjában próbaidejét töltő munkatárs részére a ruházati hozzájárulás számfejtésére és kifizetésére a próbaidő eredményes elteltét követő 15 napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 30-ig kerül sor. A juttatás összegével nem kell számlával elszámolni.

(5) A kilépő munkatárs köteles a részére az adott félévben folyósított ruházati hozzájárulás közszolgálati jogviszonyával arányos részét meghaladó összegét közszolgálati jogviszonyának megszűnéséig visszafizetni a munkáltató részére. A visszafizetési kötelezettségről az elszámoló lap átadásával egyidejűleg a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda tájékoztatja az érintettet.

66. § (1)²⁰⁶ Az elnök – a tárgyévi költségvetési keretek függvényében, a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetőjének javaslata alapján – dönthet úgy, hogy a Hivatal a (2) bekezdésben foglalt kivétellel valamennyi, a Hivatalnál aktív munkavégzési kötelezettséget teljesítő munkatársnak egyenlő összegű vagy besorolási kategóriánként azonos mértékű, az aktív munkavégzési kötelezettségével időarányos pénzjuttatást fizet.

(2)²⁰⁷ Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti juttatásra az (1) bekezdés szerinti juttatásról szóló döntés meghozatalakor a felmentési vagy lemondási idejét töltő munkatárs, valamint – ha az elnök juttatást megállapító döntésében így rendelkezett – a próbaidejét töltő munkatárs.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Hivatalnál nem teljesít aktív munkavégzési kötelezettséget az a munkatárs, aki

(4) A pénzjuttatást a Hivatal a munkatárs által az illetménykifizetésre választott fizetési számlára történő átutalással fizeti ki.

67. § Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése szerinti cafetéria-juttatás munkatársanként összesen a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretösszegig vehető igénybe.

69. §²¹² A cafetéria-juttatást a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda a munkatársak által igényelt összegben, a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda adatszolgáltatása alapján legkésőbb március hónapban egyszerre utalja át a munkatárs Széchenyi Pihenő Kártyájának alszámlájára vagy alszámláira. Ha a munkatárs közszolgálati jogviszonya év közben keletkezik, a Hivatal az igényelt cafetéria-juttatást az igénylés hónapját követő hónap utolsó napjáig utalja át a munkatárs Széchenyi Pihenő Kártyájának alszámlájára vagy alszámláira.

70. § (1)²¹⁴ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda legkésőbb a tárgyév január 31-éig gondoskodik a cafetéria-juttatás igényléséhez szükséges elektronikus igénylőlap és nyomtatványok elkészítéséről, és értesíti a munkatársakat az elektronikus kitöltés megkezdhetőségéről.

(2) A cafetéria-juttatás igénylése során a munkatárs nyilatkozik a más juttatótól a tárgyévben ilyen jogcímen kapott juttatás összegéről.

(3)²¹⁵ Az elektronikus kitöltést követően a munkatárs az elektronikus igénylőlapot és nyomtatványokat (a továbbiakban együtt: cafetéria-nyilatkozat) egy példányban kinyomtatja, és aláírva – a választott juttatási elemhez tartozó előírt dokumentációval együtt – a tárgyév február 15-éig a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán leadja.

(4)²¹⁶ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda munkatársanként, havi bontásban kinyomtatja az összesítő listákat, amelyeket a tárgyév február 20-áig megküld a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodának.

(5)²¹⁷ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a cafetéria-nyilatkozatokat a tárgyév február 15-éig fogadja be. Ha a munkatárs igazolja, hogy rajta kívül álló ok miatt nem tudta ezen időpontig leadni a cafetéria-nyilatkozatát, a bejelentésétől számított öt munkanapon belül a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán cafetéria-nyilatkozatát megteheti.

(6) Az év közben belépő munkatársat a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a cafetéria-nyilatkozat megtétele érdekében tájékoztatja a cafetéria-rendszerről, és biztosítja részére a nyilatkozattétel lehetőségét, amelynek a belépést követő öt munkanapon belül a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eleget tenni.

(7)²¹⁸

71. § (1) Ha a munkatárs jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, a részére nyújtott cafetéria-juttatásokkal történő elszámolás érdekében a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda legalább öt munkanappal a 36. § (3) bekezdése szerinti határidőt megelőzően megállapítja a munkatársnak időarányosan járó cafetéria-juttatás összegét.

(2) Ha a munkatárs az időarányos résznél kevesebb cafetéria-juttatást vett igénybe, a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda munkatársa intézkedik a fennmaradó összegnek a munkatárs Széchenyi Pihenő Kártyájának a munkatárs választása szerinti alszámlájára vagy alszámláira történő kifizetése iránt.

(3) Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás összegét a munkatárs a Hivatal részére jogviszonyának megszűnéséig egy összegben megtéríti. Ha az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás összege nem lépi túl az utolsó illetmény levonásmentes illetményrészének összegét, a munkatárs nyilatkozhat arról, hogy a munkáltató az így fennálló tartozást az utolsó illetményéből vonja le.

(4)²¹⁹ Ha a munkatárs cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben a közszolgálati jogviszonyának vagy munkaviszonyának megszűnésén kívüli egyéb okból megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét a (3) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.

72. § (1)²²¹ Az elnök a Tpvt. 43/A. § (3) bekezdése alapján a munkatársaknak adható egyéb juttatásokról a tárgyévi költségvetési keretek függvényében, a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetőjének és a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének együttes javaslatára dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb juttatásra nem jogosult az a munkatárs, aki próbaidejét tölti, vagy a 66. § (3) bekezdése szerint a Hivatalnál nem teljesít aktív munkavégzési kötelezettséget. Ha a juttatás mértéke azon időszaktól függ, amikor a munkatárs a Hivatalnál aktív munkavégzési kötelezettséget teljesít, ezen időszak meghatározásához a 66. § (3) bekezdése szerinti időszakokat nem lehet figyelembe venni.

(3) Az elnök egyéb juttatást megállapító döntése tartalmazza az egyéb juttatás nyújtásának és elszámolásának feltételeit.

(4) Az elnök egyéb juttatást megállapító döntését a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője haladéktalanul közzéteszi.

72/A. §²²² (1) A Hivatal az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó önkéntes egészségpénztári tag munkatársai részére hozzájárulást nyújt a tagdíjfizetési kötelezettségük teljesítéséhez (munkáltatói hozzájárulás), amellyel támogatja egészségük megőrzését és egészségügyi szolgáltatások, gyógyszer és csoportos egészségbiztosítás vásárlását. A munkáltató a juttatást a munkáltatóval szerződésben álló egészségpénztárba belépett és próbaidő alatt nem álló, határozatlan időre vagy hat hónapot meghaladó határozott időre szóló közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló munkatársai részére nyújtja.

(2) A juttatás egy főre eső éves bruttó összegét a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetőjének javaslatára az elnök határozza meg. Az elnök a költségvetési helyzet függvényében dönthet e juttatás biztosításának határozott időre történő felfüggesztéséről is. A juttatás után fizetendő személyi jövedelemadót és a munkavállalót terhelő járulékokat a munkatárs részére fizetendő bruttó juttatás összegéből kell levonni.

(3) A juttatás biztosítására egyebekben a 64. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.

72/B. §²²³ (1) A gyermeket nevelő munkatársak terheinek csökkentése érdekében évente egy alkalommal iskolakezdési támogatásra jogosult a munkatárs a köznevelésben vagy szakképzésben résztvevő, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekére tekintettel.

(2)²²⁴ Az (1) bekezdés alapján az a munkatárs jogosult támogatásra, aki a tárgyév szeptember 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll, és aki a gyermeknek szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa.

(3) A támogatásra a gyermek mindkét Hivatalnál foglalkoztatott szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

(4) A munkatárs iskolakezdési támogatásra

(5)²²⁵ A támogatás biztosításának feltétele, hogy a munkatárs legkésőbb szeptember 10-ig – fegyelmi felelősség terhe mellett – nyilatkozzon a támogatásra való jogosultságról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által rendszeresített nyomtatványon. A 16. életévét betöltött tanuló esetén a nyilatkozathoz be kell mutatni a tanuló érvényes diákigazolványát.

(6)²²⁶ Az iskolakezdési támogatás gyermekenkénti bruttó összegét a tárgyévi költségvetési keretek függvényében a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda javaslatára az elnök határozza meg.

(7)²²⁷ Az iskolakezdési támogatásra jogosult munkatársak listáját a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője legkésőbb a tárgyév szeptember 15-ig állítja össze és átadja számfejtésre a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetője részére. A támogatás folyósítására szeptember 30-ig kerül sor.

72/C. §²²⁸ (1) A munkáltató a munkáltatótól nyugállományba vonult munkatársaival kapcsolatot tart, biztosítja, hogy legalább évente egyszer a Hivatal épületében találkozzanak. Ez alkalomból az elnök döntése alapján a nyugdíjas volt munkatársak csekély összegű ajándékban részesíthetőek.

(2) Az elnök döntése alapján a munkáltató gyermeknap és mikulásünnepség alkalmából a munkatárs 16. életévét be nem töltött gyermekét ajándékban részesíti.

72/D. § (1)²³⁰ Az elnök a Küt. 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkatársaknak adható elismerésekről a tárgyévi költségvetési keretek függvényében, a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetőjének és a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének együttes javaslatára dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elismerésre nem jogosult az a munkatárs, aki próbaidejét tölti, vagy a 66. § (3) bekezdése szerint a Hivatalnál nem teljesít aktív munkavégzési kötelezettséget. Ha az elismerés mértéke azon időszaktól függ, amikor a munkatárs a Hivatalnál aktív munkavégzési kötelezettséget teljesít, ezen időszak meghatározásához a 66. § (3) bekezdése szerinti időszakokat nem lehet figyelembe venni.

(3) Az elnök (1) bekezdés szerinti elismerést megállapító döntése tartalmazza az elismerés nyújtásának és elszámolásának feltételeit.

(4)²³¹ A teljesítményértékelés alapján teljesítményelismerés adományozására a szervezeti egység vezetője – az elnökhelyettes vagy a főtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység esetén a szervezeti egység tevékenységét irányító elnökhelyettes vagy a főtitkár jóváhagyásával – tehet javaslatot, amelynek indokolásában be kell mutatni a munkatárs kimagasló szakmai teljesítményét. A teljesítményelismerés mértékéről és kifizetésének időpontjáról az elnök dönt.

(5)²³²

(6)²³³ A szolgálati elismerés kifizetéséhez a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda nyilvántartja a szolgálati elismerésre jogosító időket. Az elismerés megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és kiadmányozást követően – legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel – számfejtés és kifizetés érdekében továbbítja a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda részére.

72/E. § (1) A Küt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elismerésben részesíthető az a munkatárs, aki valamely kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel a Hivatal többi munkatársai elé – a Hivatal érdekeit szem előtt tartó hozzáállásával, etikai alapelveknek megfelelő viselkedésével is – példaként állítható, és

(2)²³⁴ A motivációs elismerés adományozásáról az elnök a tárgyévi költségvetési keretek függvényében dönt.

(3)²³⁵ A motivációs elismerés adományozására a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője, valamint a szervezeti egység vezetője – az elnökhelyettes vagy a főtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység esetén a tevékenységét irányító elnökhelyettes vagy főtitkár jóváhagyásával – tehet javaslatot, amelynek indokolásában be kell mutatni a munkatárs speciális ismeretét, tudását, képességeit, kompetenciáit, amelyek miatt az adott álláshelyen történő munkavégzése a munkáltató kiemelt érdeke. A motivációs elismerés mértékéről és kifizetésének időpontjáról az elnök dönt.

(4)²³⁶ A motivációs elismeréshez pénzjutalom jár, amelynek összegét az elnök állapítja meg úgy, hogy az nem lehet kevesebb, mint a munkatárs egyhavi illetményével megegyező összeg.

(5)²³⁷

73. §²³⁹ (1) A próbaidő eredményes elteltét követően a munkatárs a 72/A. § (1) bekezdésében foglalt juttatást a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda által rendszeresített igénylőlap kitöltésével igényli. Az igénylőlapon a munkatársnak fel kell tüntetnie az egészségpénztári tagsági azonosító számát.

(2) A kitöltött igénylőlapot a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán kell leadni.

(3) A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda az önkéntes egészségpénztár által kért formában összeállítja az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulásra jogosult munkatársakat tartalmazó kimutatást, amelyet a pénzügyi ellenjegyzést követően feltölt az egészségpénztári elektronikus felületre. A kimutatás egy példányát meg kell küldeni a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodának a juttatás számfejtése érdekében.

81. §²⁴⁷ (1)²⁴⁸ A Hivatal jogi képviseletével járó álláshelyet betöltő munkatárs ügyvédi kamara felé fennálló fizetési kötelezettségei közül

(2) A munkatárssal kötött egyedi megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a díjfizetés esedékességére, módjára, valamint a díjakkal való elszámolás rendjére vonatkozó szabályokat.

(3)²⁴⁹ A Hivatal a jogi képviseletével járó álláshelyet betöltő munkatárs jogi képviselettel nem járó álláshelyen történő tovább foglalkoztatása kezdetének napja szerinti hónap utolsó napjáig terjedő időszakra esedékes tagdíj megfizetését vállalja át.

(4) A Hivatal a 66. § (3) bekezdése szerint aktív munkavégzési kötelezettség teljesítésével nem járó, 30 napot meghaladó távollét kezdetét követő hónap első napjától azon hónap, amikor a munkatárs a Hivatal jogi képviseletével járó munkakörében ismét munkába áll, utolsó napjáig terjedő időre esedékes kamarai tagdíj megfizetését átvállalhatja, ha az ezen időszak alatt esedékes kamarai tagdíj összege nem haladja meg az (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget. A távollét idejére esedékes tagdíj átvállalásának szabályait a munkatárssal kötött egyedi megállapodás tartalmazza.

(5)²⁵⁰ Ha a Hivatal jogi képviseletével járó álláshelyet betöltő munkatárs próbaidejét tölti, az e munkatárssal kötött megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a Hivatal a próbaidő alatt esedékessé váló, az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti díjakat utólag, a próbaidő elteltét követő tizenöt napon belül téríti meg a munkatársnak. Különös méltánylást igénylő esetben az elnök az elnökhelyettes vagy a főtitkár javaslata alapján a próbaidő eltelte előtt is engedélyezheti a próbaidő alatt esedékessé váló, az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti díjak megtérítését.

82. §²⁵² (1) A Hivatal a munkatársak önkéntes véradásra ösztönzése keretében tájékoztatja a munkatársakat az önkéntes véradást lehetővé tevő alkalmakról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes véradáson részt vevő munkatárs a véradás napján a Küt. 47. § (11) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartamot meghaladóan is mentesül a véradást követően még teljesítendő munkaidőre a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A véradáson részt vevő munkatárs e távolléte igazolt, fizetett távollétnek minősül.

(3) A Hivatal tájékoztatójában a tárgyévre vonatkozóan meghirdetett valamennyi önkéntes véradási alkalmon részt vevő munkatárs a „Magyar véradók napja” alkalmából elnöki elismerő oklevélben részesül, amelyhez az elnök a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű ajándékot adhat.

83. § Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.

83/A. §²⁵³ (1) Az egyes normatív utasításoknak a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 1/2020. (IV. 30.) GVH utasítással megállapított 36/A. § (4) bekezdésében megállapított határidő kezdete azon munkatársak esetén, akik közszolgálati jogviszonya a Küt. 105. § (3) bekezdése alapján a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonnyá alakult át, 2020. május 1-je.

(2)²⁵⁴

(3) Azon munkatársak, akiknek a közszolgálati jogviszonya a Küt. 105. § (3) bekezdése alapján 2020. május 1-jén a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonnyá alakult át, megfelelnek az álláshely betöltéséhez szükséges képesítési követelményeknek.

83/B. §²⁵⁵ A 46. § (1) bekezdés szerinti gyermekszületés esetén nyújtott egyösszegű támogatás egyes normatív utasításoknak a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti átalakításával összefüggő módosításáról szóló 3/2020. (VII. 31.) GVH utasítás 24. § k) pontjával megállapított összegére jogosult az a munkatárs is, akinek gyermeke 2020. május 1-jén vagy azt követően, de az egyes normatív utasításoknak a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti átalakításával összefüggő módosításáról szóló 3/2020. (VII. 31.) GVH utasítás hatályba lépését megelőzően született, és akinek próbaideje a gyermek születésének időpontjában már letelt. A támogatást – ha a munkatárs ezen a jogcímen ugyanazon gyermekre vonatkozóan már részesült támogatásban, az ezen a jogcímen korábban már kifizetett támogatással csökkentett összeget – az egyes normatív utasításoknak a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti átalakításával összefüggő módosításáról szóló 3/2020. (VII. 31.) GVH utasítás hatályba lépését követő hónap 15. napjáig kell a munkatárs részére kifizetni.

84. §²⁵⁶ A 7. alcím közszolgálati szabályzatról és a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről szóló utasítás módosításáról szóló 4/2022. (V. 27.) GVH utasítással megállapított rendelkezéseit a közszolgálati szabályzatról és a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről szóló utasítás módosításáról szóló 4/2022. (V. 27.) GVH utasítás hatálybalépését²⁵⁷ követően belépő munkatársakra és a közszolgálati szabályzatról és a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről szóló utasítás módosításáról szóló 4/2022. (V. 27.) GVH utasítás hatálybalépését követően megkezdett szakmai gyakorlatra kell alkalmazni.