KÜ BH 2018/64
KÜ BH 2018/64
2018.02.01.
Ha az önkormányzat meghatározza, hogy a tulajdonában lévő sportlétesítményt működtető saját cége kinek és milyen körben nyújtson kedvezményezett szolgáltatást, amelyhez támogatást is folyósít, a támogatás közvetlenül befolyásolja a termék értékesítésének, a szolgáltatás nyújtásának árát [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 9. §, 65. §, 2. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes Gy. város sportlétesítményeit működteti, mint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló közhasznú nonprofit társaság. A városi sport- és rendezvénycsarnok, strandfürdő használatáért bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, míg az egyéb sportlétesítményeket ingyenesen veszi igénybe. A város önkormányzatának képviselő-testülete határozatban döntött a felperes által működtetett létesítményekben az egyes intézmények és sportcélú szervezetek számára biztosítandó használati támogatásról, meghatározva, hogy melyik szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában illetőleg mennyi belépés során, milyen kedvezményekkel veheti igénybe a létesítményeket. A 2009. és 2010. években az önkormányzat támogatási szerződést kötött a felperessel, működési célú támogatás megnevezéssel forrást biztosítva a részére.
[2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága a felperesnél 2009. és 2010. évekre általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként – megismételt eljárásban – 2010. június 26. napján meghozott határozatával a felperest 27 677 000 Ft adókülönbözet, 5 535 000 Ft adóbírság és 8 550 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
[3] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. szeptember 30. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[4] Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, miszerint az önkormányzat által az adózó részére működési célú támogatás megnevezéssel nyújtott támogatások az adózó által harmadik személyek számára nyújtott szolgáltatások árát (díját) közvetlenül befolyásolták, mivel az önkormányzat képviselő-testületi határozat formájában pontosan meghatározta azt, hogy mely szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában, illetőleg mennyi belépés során milyen kedvezményekkel veheti igénybe az önkormányzat tulajdonában álló, de az adózó által működtetett létesítményeket, részéről nyújtott szolgáltatásokat, és az önkormányzat mindkét vizsgált évben működési célú támogatás megnevezéssel jelentős összegű támogatást nyújtott az adózónak. Az önkormányzati támogatás az adózó által nyújtott szolgáltatások árát, díját – a kedvezményezetti körbe tartozó igénybevevők számára kedvezményesen nyújtott belépőjegyek ára tekintetében – közvetlenül befolyásolta. Erre a tényre figyelemmel az önkormányzat által nyújtott támogatásból a kedvezményezett szolgáltatásnyújtások részbeni ellentétezését szolgáló rész az adózónál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 65. §-ának utolsó fordulata alapján adóalapot képez. A felek akaratát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával értékelve megállapítható, hogy az önkormányzati támogatás részben, a kedvezményes jegyárak alkalmazása miatt kieső bevételek pótlását célozta, ezáltal az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő. Az önkormányzati támogatásnak az adózó által nyújtott szolgáltatások árára, díjára gyakorolt közvetlen befolyása megkérdőjelezhetetlen, annak mértéke pedig értelemszerűen a támogatott adózó által nyújtott kedvezményes szolgáltatások ára és a teljes piaci áron nyújtott szolgáltatások ára, díja közötti különbözet összegével megegyező.
A kereseti kérelem
[5] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
[6] Álláspontja szerint téves a hatóság megállapítása, mert nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a finanszírozása és a szolgáltatásainak értékesítési ára/díja között, azokat a kapott támogatás nem befolyásolta.
[7] Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. május 8. napján kelt 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Elsődleges álláspontja az volt, hogy a felperes nem támadta keresettel az alapeljárásban meghozott, az elsőfokú határozatot megsemmisítő azon másodfokú határozatot, amelyben az alperes megállapította, hogy a támogatások befolyásolták az adózó által nyújtott szolgáltatások díját, így beállt a részjogerő, amelynek következtében a perben már nem volt vitatható a megismételt eljárásban meghozott határozatokban rögzített azon elsőfokú és másodfokú hatósági álláspont, hogy a felperes részéről kapott támogatás befolyásolta a szolgáltatás nyújtásának árát, díját.
[8] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a 2016. március 3. napján kelt Kfv.I.35.480/2015/10. számú végzésével az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria megállapította, hogy az Art. 136. §-a, 140. § (1) bekezdése, 143. § (1) bekezdése rendelkezéseit megsértve tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a támogatás jogi minősítése kapcsán az alperesi álláspontot meg nem támadhatónak minősítette, és érdemben az ezt vitató kereseti kérelemmel nem foglalkozott. Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja miatt a kereset e részéről nem döntött, megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 213. §-át.
Az elsőfokú ítélet
[9] A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
[10] Álláspontja szerint az önkormányzat részéről biztosított működtetési támogatás a felperes által működtetett intézmények fenntartására, illetőleg részbeni felújítására adott általános támogatás volt, az valamennyi, a fenntartással kapcsolatos költség, kiadás (figyelembe véve a bevételeket is) fedezetére szolgált, a kedvezményezettek számára nyújtott szolgáltatás árát közvetlenül nem befolyásolta. Megállapította, hogy a felperesnek az adókülönbözetre és a késedelmi pótlékra vonatkozó érvelése megfelelő kimunkáltság hiányában nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem
[11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljes körű elutasítását kérte.
[12] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Áfa. tv. 2. § a) pontjában, 9. § (1) bekezdésében, 65. §-ában foglaltak megsértésével jogsértő határozatot hozott. Az alperes a támogatás vonatkozásában fenntartotta és lényegében megismételte a határozatában kifejtetteket.
[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és jogszerű döntés meghozatalát, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
[14] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 206. §-át, 221. §-át, a Klubokkal kapcsolatosan a Pp. 275. § (4) és (7) bekezdéseit, 339. §-át.
[15] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett, amelyben előadta, hogy a már benyújtott felülvizsgálati kérelmét másolatban előterjeszti és azt kéri csatlakozó felülvizsgálati kérelemként is figyelembe venni.
[16] A peres felek ellenkérelmeikben az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelmének az elutasítását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, a felperes felülvizsgálati kérelme és csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[18] Elsődlegesen kifejti a Kúria, hogy a bíróság a Pp. 212. § (1) bekezdése értelmében a per érdemében ítélettel dönt. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban járt el, az adóhatározatok felülvizsgálatára irányuló perben előterjesztett keresetről első alkalommal a 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletével döntött. Az ítélet ellen jogkérdésben felülvizsgálatnak van helye (Pp. XIV. fejezet), felperes a részéről kezdeményezett rendkívüli jogorvoslati eljárásban a 8.K.27.292/2014/12. számú ítélet több részét is támadta, amely miatt a Kúria külön-külön értékelte az egyes felülvizsgálati kérelemrészekkel támadott ítéletrészeket.
[19] A Kúria a Kfv.I.35.480/2015/10. számú végzésével akként döntött, hogy az ítéletnek a támogatás számszaki elszámolása, a két Klubbal kapcsolatos részei felülvizsgálata – a rájuk vonatkozó felülvizsgálati kérelem alaptalansága miatt – érdemben nem végezhető el. Ezen ítéletrészek elleni felülvizsgálat tehát nem vezetett eredményre, és amiatt, mert az ítélet ellen a közlésétől számított 60 napon belül van helye felülvizsgálatnak [Pp. 272. § (1) bekezdés], amelyet a felperes a 8.K.27.292/2014/12. számú ítélet ellen a Kfv.I.35.480/2015. számú felülvizsgálati eljárásban kimerített, a támogatás számszaki elszámolása, a két Klubbal kapcsolatos ítéletrészek többé felülvizsgálati kérelemmel nem támadhatók. Nincsen jogszabályi lehetősége a felperesnek a Klubokra vonatkozóan ismételten joghatályos felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, a Kúriának pedig törvényi lehetőség hiányában e felülvizsgálati kérelemrészt érdemben elbírálni, a felperes felülvizsgálati kérelmének e részei ezért nem alaposak.
[20] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapjául szolgáló anyagi jogi szabályozás az Áfa. tv., amelynek 2. § a) pontja szerint e törvény alapján adót kell fizetni az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. A 9. § (1) bekezdése értelmében termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. A szolgáltatás nyújtása [13. § (1) bekezdés]: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. A 65. § alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.
[21] Az önkormányzat által a felperes részére működési célú támogatás megnevezéssel nyújtott támogatások és az Áfa. tv. 65. §-ának összevetése körében a Kúria a közigazgatási eljárás, a per teljes iratanyaga alapján – figyelemmel az egységes kúriai joggyakorlatra is (Kfv.I. 35.951/2000/4., Kfv.I.35.399/2002/6., Kf.I.35.097/2000/6., Kfv.I.35.146/2016/7., Kfv.I.35.680/2016/4.) – azt állapította meg, hogy az alperes az általa bizonyított tényállásra a megfelelő jogszabályok helyes értelmezésével és alkalmazásával jogszerűen döntött akként, hogy az önkormányzat részéről a felperesnek biztosított működési célú támogatások a felperes által nyújtott szolgáltatások árát, díját – a kedvezményezetti körbe tartozó igénybevevők számára kedvezményesen nyújtott belépőjegyek ára tekintetében – közvetlenül befolyásolták. A közvetlen befolyásolást kétséget kizáróan megalapozta az, hogy az önkormányzati határozatok, a rendelkezésre álló szerződések és egyéb megállapodások pontosan és egyértelműen meghatározták, az egyes szervezetek számára milyen feltételekkel és kedvezményekkel kell biztosítani az önkormányzat tulajdonában álló, de a felperes által működtetett létesítmények használatát. A kedvezményezett igénybevevők számára biztosított kedvezményes árú létesítményhasználat okozta bevételkiesést, továbbá a működőképességét a felperes az önkormányzat által a részére nyújtott támogatás összegéből fedezni, illetve biztosítani tudta, de a támogatásra azért is szüksége volt, hogy az általa üzemeltetett létesítmények szolgáltatásait a tulajdonosi döntéseknek megfelelően, a kedvezményezetti körnek kedvezményes áron nyújthassa. Az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja téves.
[22] Az alperes azt is helytállóan határozta meg, hogy az önkormányzati támogatásnak nem a teljes összege minősül adóalapnak, csak az árat közvetlenül befolyásoló része, amelyet meghaladó rész nem veszítette el az eredeti, a működés finanszírozását szolgáló jellegét.
[23] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét teljeskörűen elutasította.
(Kúria, Kfv.V.35.519/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás