BÜ BH 2018/69
BÜ BH 2018/69
2018.03.01.
I. A bűnszövetség fogalmának értelmezésére – változatlanul – a Legfelsőbb Bíróság által meghozott IV. számú Büntető Elvi Döntés ad iránymutatást, ami ma is kötelező érvényű, mert a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 195. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.
II. A bűnszövetség fogalma szerinti megállapodás – mint a szervezett elkövetés egyik eleme – olyan, a jövőben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely az elkövető következetességét, a végrehajtás jelentősebb körülményeiben, módozataiban megnyilvánuló tervszerűséget is felölelheti. Nem zárja ki viszont a bűnszövetség megállapíthatóságát az, ha a végrehajtás módja adott esetben eltér az előzetes megállapodástól, illetve hogy a bűncselekmények végrehajtásának nem minden egyes részletét szervezték meg. Lényeges azonban, hogy a megállapodás már eleve a bűnözésre, vagyis bűncselekmények (több bűncselekmény) elkövetésére irányuljon [Btk. 459. § (1) bek. 2. pont].
[1] A járásbíróság a 2015. október 1. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette [Btk. 178. § (1) bek. I. ford.] és társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek. és (2) bek. a) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és összesen 260 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. november 16. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta akként, hogy a II. r. terhelt vonatkozásában a terhére megállapított cselekmény minősítése helyesen társtettesként, bűnszövetségben elkövetett kábítószer-birtoklás bűntette [Btk. 178. § (1) bek., (2) bek. ab) alpont] és társtettesként, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. ba) alpont, (3) bek. b) pont, ba) alpont]. A II. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartamát 3 évre felemelte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. Mellőzte a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést. Megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjára hivatkozva.
[4] Az indítványban foglaltak szerint a megállapított tényállásból a másodfokú bíróság téves jogi következtetést vont le. Az indokolása a bűnszövetség vonatkozásában megalapozatlan és ellentmondásos, túlmutat a cselekmény jogi minősítésén.
[5] Hivatkozott arra is a védő, hogy a II. r. terhelt első nyomozati vallomása ellentétes a törvényszék indokolásában kifejtettekkel, mely szerint további bűncselekmény elkövetését is tervezték.
[6] Amennyiben a bűncselekmény enyhébben, az elsőfokú ítéletben megállapított szerint minősül, úgy a büntetési tételkeret is módosul, emiatt helye lehet a kiszabott büntetés enyhítésének.
[7] Mindemellett az ítélet belső arányosságát is hiányolta, mivel a II. r. terhelt tekintetében merült fel a legtöbb enyhítő körülmény, különösen a rendezett személyi háttér, a beismerő vallomás és a motiváció.
[8] Elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az enyhébb minősítésre tekintettel a kiszabott büntetés enyhítését kérte, míg másodlagosan a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Egyben kérte a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta.
[10] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány a II. r. terhelt nyomozati vallomására történt hivatkozással (szemben a tárgyaláson tett vallomásával) a bizonyítékok értékelését és azon keresztül a tényállás megalapozottságát sérelmezte, így a Be. 423. § (1) bekezdésében megfogalmazott tényállás támadásának tilalmát sértette.
[11] A felülvizsgálati indítvány által hivatkozott Be. 416. § (1) bekezdés c) pontját illetően pedig az indítvány egyetlen eljárási szabálysértést sem jelölt meg, illetve az eljárási szabálysértésre vonatkozó álláspontját nem indokolta.
[12] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt mint törvényben kizárt indítványt utasítsa el.
[13] A II. r. terhelt védője a Legfőbb Ügyészség indítványára közölt észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakat változatlanul fenntartotta.
[14] Hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati indítvány nem az irányadó tényállást támadta, hanem az abból levont jogi következtetést, azt, hogy a másodfokú bíróság a terheltek cselekményét bűnszövetségben elkövetettnek minősítette. A nyomozati vallomásra történő rövid hivatkozás a jogi minősítés miatt történt, figyelemmel arra, hogy a jogerős ítéletben a bíróság is hivatkozott a vallomásokra.
[15] A hatályon kívül helyezés kapcsán kifejtette, hogy a másodfokon eljárt bíróság anyagi jogszabályt sértett, ezért kerülhet sor az ítélet hatályon kívül helyezésére, hozzátéve, hogy a bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget.
[16] A Legfőbb Ügyészség a védő észrevételeit követően sem változtatott a korábbi indítványában foglaltakon, megjegyezve, hogy az indokolási kötelezettség megsértésének mibenlétét az indítvány nem fejtette ki, illetve önmagában a felülvizsgálat törvényi okának megjelölése érdemi felülvizsgálatot nem alapoz meg. Egyebekben a terhelt nyomozati és tárgyalási vallomásai közül mérlegelés alapján a bíróság a tárgyaláson tett vallomást fogadta el a tényállás alapjául, ennek sérelmezése a bizonyítékok mérlegelésén keresztül az ítéleti tényállás kerülő úton történő támadását valósítja meg.
[17] A II. r. terhelt szintén közölte észrevételeit, azt, hogy bűnszövetségről nem volt szó, egyebekben pedig leírta, hogy a kutyáit szeretné látni és minél hamarabb szeretné folytatni az ezzel kapcsolatos munkásságát.
[18] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés I. fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.
[19] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[20] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[21] A Be. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].
[22] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének – a minősítéssel kapcsolatos más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül – a kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[23] A védő sérelmezte a II. r. terhelt terhére megállapított bűnszövetségben történő elkövetést és ebből kifolyólag a büntetés kiszabását.
[24] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
[25] A bűnszövetségben elkövetés a kábítószer birtoklásának és a lopásnak egyaránt minősítő körülménye, ekként annak téves megállapítása a minősítést érinti és ebben az esetben a téves minősítés alapot adhat a büntetés felülvizsgálatára is.
[26] Jelen esetben az irányadó tényállás e vonatkozásban az alábbiakat tartalmazza:
[27] - a II. r. terhelt – azért, hogy fennálló jelzáloghitelét ki tudja fizetni – 2012 tavaszán megállapodott az I. r. terhelttel és rendszeres kábítószer-fogyasztó édesapjával, hogy az általa gondozott, felújítás alatt álló, évek óta lakatlan ingatlan fürdőszoba helyiségében közösen marihuánát termelnek, mely ötletet az I. r. terhelt és édesapja vetettek fel;
[28] - ezen megállapodást követően az I. r. terhelt a kábítószer-termesztésbe bevonta ismerősét, a III. r. terheltet, majd rajta keresztül – a III. r. terhelt testvérét – a villanyszerelő szakképesítéssel rendelkező IV. r. terheltet is;
[29] - az I-IV. r. terheltek további társukkal megállapodtak abban is, hogy a marihuánát két ciklusban termesztik, annak értékesítését követően az első termesztési ciklus hasznát – az ingatlan rendelkezésre bocsátásáért cserébe – jelentős részben a II. r. terhelt kapja meg;
[30] - az I., II. és III. r. terheltek további társukkal 2012. március-április hónapjában a növények termesztése érdekében a technikai feltételeket az ingatlanban kialakították (fóliázás, lámpatartó láncok felszerelése, szellőzőcsövek felhelyezése), majd a IV. r. terhelt segítségével a növények növekedését elősegítő világító-, szellőző- és locsolóberendezéseket szereltek fel;
[31] - ezt követően – 2012 áprilisában, pontosan meg nem határozható időpontban – az I. r. terhelt és édesapja, valamint a III. r. terhelt Ausztriába utazott, ahol az I. r. terhelt egy üzletben 40 darab vadkender magot vásárolt, azokat két ciklusban az I-IV. r. terheltek társukkal közösen elültették, majd a növények gondozását – a hely ellenőrzését, a növények rendszeres öntözését – egymás között felosztott napokon az I., II., III. és IV. r. terheltek további társukkal felváltva végezték;
[32] - az I-IV. r. terheltek társukkal az öntözéshez elektromos szivattyút üzemeltettek, melyek működtetéséhez az elektromos áramot szabálytalanul vételezték, azt a fogyasztásmérő berendezés megkerülésével, a méretlen fővezeték – a villamossági szakismeretekkel rendelkező II. vagy IV. r. terhelt részéről történő – megcsapolásával biztosították;
[33] - a szabálytalan áramvételezéssel az I., II., III., IV. r. terhelt és társuk 260 436 forint kárt okozott;
[34] - az ingatlanban 2012. augusztus 29. napján tartott szemle alkalmával összesen 32 tő kendert, valamint a növények növekedését elősegítő világító-, szellőző-, locsolóberendezéseket találtak, melyekből cannabisra jellemző cannabinoid vegyületek, köztük delta-9-THC volt kimutatható.
[35] A védő által sérelmezett bűnszövetség az abban részt vevő elkövetők akarata közötti egyezés, amely akarategységet jelent és eleve fokozottabb veszélyt a társadalomra. A többes bűnelkövetés önmagában a létszámnövekedés miatt jelenti a nagyobb veszélyt, ennek révén ugyanis könnyebb a bűncselekmény megvalósítása és jobban megszervezhető a bűnelkövetés utáni cselekvés is. Ezért értékelendő a társas elkövetés súlyosító körülményként, a bűnszövetségben elkövetés pedig akár a kábítószer birtoklása, akár a lopás bűncselekménye minősített eseteként.
[36] Az irányadó tényállás alapulvételével nem sértett törvényt a törvényszék, amikor a bűnszövetségben elkövetést megállapította. A Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja szerint bűnszövetség akkor létesül:
– ha két vagy több személy
– bűncselekményeket
– szervezetten követ el,
– vagy ebben megállapodik,
– legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik,
– de nem jön létre bűnszervezet.
[37] A fogalom értelmezésére – változatlanul – a Legfelsőbb Bíróság által meghozott IV. számú Büntető Elvi Döntés ad iránymutatást, ami ma is kötelező érvényű, mert a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 195. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.
[38] A IV. számú Büntető Elvi Döntés lényege szerint a Btk. a bűnszövetség fogalommeghatározásánál azt értékeli, amikor a közreműködőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűncselekmény megvalósítását célozza. A több bűncselekmény megvalósítása irányulhat akár azonos, akár különböző bűncselekmények elkövetésére.
[39] Az elvi döntés szerint a bűnszövetség létrejöttének további feltétele, hogy a bűncselekmény alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, az elkövetők megállapodása több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá, hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze.
[40] A bűnszövetség megállapítása akkor sem kizárt, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák el és kezdik meg vagy fejezik be, de a cselekmények törvényi egységet alkotnak. Megállapítható akkor is a bűnszövetség, ha az elkövetők a tervezett bűncselekmények közül csupán egynek a megvalósításáig, illetve annak a kísérletéig jutottak el.
[41] Az előzetes megállapodás – mint a szervezett elkövetés egyik eleme – olyan, a jövőben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely pl. az elkövető következetességét, a végrehajtás jelentősebb körülményeiben, módozataiban megnyilvánuló tervszerűséget (is) felölelheti. Nem zárja ki viszont a bűnszövetség megállapíthatóságát az, ha a végrehajtás módja adott esetben eltér az előzetes megállapodástól, illetve hogy a bűncselekmények végrehajtásának nem minden egyes részletét szervezték meg. Lényeges azonban, hogy a megállapodás már eleve a bűnözésre, vagyis a már említett több bűncselekmény elkövetésére irányuljon.
[42] Jelen esetben a II. r. terhelt (és társai) magatartásának ennek megfelelő ismérvei maradéktalanul megállapíthatók, ahogyan arra a másodfokú bíróság indokolásában hivatkozott. Az irányadó tényállásban foglaltakra tekintettel alappal fel sem vethető, hogy a II. r. terhelt (valamint társai) alkalmilag, egyszeri megoldásként ötlötték volna ki, illetve egyeztek volna meg a gondos tervezést, szervezést követően, jól meghatározott munkamegosztással megszervezett és ennek megfelelően végrehajtott bűncselekmények elkövetésében.
[43] Az irányadó tényállásban rögzítettek alapján a II. r. terhelt, valamint társai között létrejött bűnözésre vonatkozó megállapodást, amely megállapodás a több elkövető között az az erőkoncentráció, ami a bűnszövetség fokozott társadalomra veszélyességét adja és a súlyosabb minősítésben, az ahhoz kapcsolódó magasabb büntetési tételben nyer értékelést.
[44] A másodfokú bíróság így jogerős ítéletében törvényesen minősítette a II. r. terhelt cselekményeit bűnszövetségben elkövetettnek.
[45] A védő pedig – bár indítványában hangsúlyozta, hogy az irányadó tényállást nem támadja –, amikor a II. r. terhelt első nyomozati vallomására hivatkozott (a bizonyítékok értékelése kapcsán), valójában a tényállást támadta, amelyre azonban felülvizsgálatban a Be. 423. § (1) bekezdése alapján nincs lehetőség.
[46] Emellett a hatályon kívül helyezés kapcsán hivatkozott az indokolási kötelezettség megsértésére, amely a Be. 373. § (1) bekezdés III. pont a) alpontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés, azonban pusztán az arra történő hivatkozás, hogy azt „nem maradéktalanul teljesítették”, még érdemi felülvizsgálatot nem alapoz meg.
[47] Egyebekben tény- vagy jogkérdéssel összefüggő indokolási kötelezettség kapcsán – felülvizsgálatban – csupán az vizsgálható, hogy a támadott határozatban nyomon követhető-e a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége, annak eredménye vitássá nem tehető.
[48] Ez pedig a Be. 373. § (1) bekezdés III. pontja által meghatározott körben a támadott ítéletben maradéktalanul megtörtént. Az elsőfokú bíróság tényállását a másodfokon eljárt törvényszék irányadónak tartotta és megalapozottnak, az alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető következtetések, álláspontok rögzítésre kerültek.
[49] Mind az irányadó tényállás, mind az indokolás (másodfokú ítéletben is) világosan, részletesen és egyértelműen tartalmazza mindazt, ami a bűnösség megállapításához, a cselekmény jogi minősítéséhez és a büntetés kiszabásához megnyugtatóan szükséges.
[50] A védő ezt támadó álláspontja nyilvánvalóan alaptalan.
[51] Ezen túlmenően a büntetéskiszabás önmagában felülvizsgálat tárgyát szintén nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során a bűnösségi körülményeket, a súlyosító és enyhítő körülményeket miként veszik figyelembe.
[52] Az a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a konkrét ügyben, illetve az adott terhelt esetében mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. Az anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége nem, így a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem képezheti, az felülvizsgálatban nem támadható, illetve nem vizsgálható.
[53] Az indítvány ez utóbbi indokait tekintve a bíróság mérlegelését, így végső soron az irányadó tényállást támadta, ami felülvizsgálati eljárásban kizárt.
[54] Fentiekre tekintettel a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, aminek felülvizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján ezen túlmenően hivatalból köteles – a II. r. terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 895/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás