BÜ BH 2018/7
BÜ BH 2018/7
2018.01.01.
Felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat felülbírálatára és a jogerő feloldására csak annak a terheltnek a tekintetében kerülhet sor, akire nézve a felülvizsgálati ok megvalósult. A Kúria a felülvizsgálatot hivatalból nem terjesztheti ki az alapügy olyan más terheltjére, akire felülvizsgálati indítványt nem terjesztettek elő. Éppen ezért, ha valamely büntetőügynek több terheltje van, a felülvizsgálati indítványt a terhelt nem alapozhatja arra, hogy az ügy másik két terheltjének védelmét közös védő látta el annak ellenére, hogy azok között érdekellentét van [Be. 44. § (4) bek., 373. § (1) bek. II. d) pont, 416. § (1) bek. c) pont].
[1] A járásbíróság a 2016. július 6. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a XVI. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 218. § (1) bek. b) pont, (2) bek. a) és b) pont, (3) bek. c) pont].
[2] Ezért őt 1 év 8 hónap börtönre, 2 év közügyektől eltiltásra és 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, vele szemben 264 609 forint vagyonelkobzást rendelt el, és elrendelte egy korábbi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. Rendelkezett továbbá járulékos kérdésekről.
[3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2017. április 27. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével a XVI. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: cselekményét folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettének [korábbi Btk. 218. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. c) pont] minősítette, továbbá megállapította, hogy legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben a XVI. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a XVI. r. terhelt – védője útján – nyújtott be felülvizsgálati indítványt a tárgyalás olyan személy távollétében megtartása miatt, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező és a büntetőjog más szabályának megsértése folytán törvénysértő büntetés kiszabása miatt; hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.
[5] A XVI. r. terhelt állítása szerint az elsőfokú eljárás során az egymással érdekellentétben álló V. r. és VI. r. terhelt védelmét ugyanazon védő látta el. Ezért az elsőfokú bíróság olyan személy távollétében tartott tárgyalást, akinek a jelenléte kötelező lett volna.
[6] A XVI. r. terhelt hivatkozott még a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára, és szövegéből arra, hogy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Ezt nem indokolta.
[7] A XVI. r. terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.
[8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés II.d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
[9] Ez az ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés azonban nem vonatkozott a XVI. r. terheltre. Az indítvány szerint az egymással érdekellentétben álló V. r. és VI. r. terhelt védelmét látta el ugyanazon védő. Több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek [Be. 44. § (4) bek.], s mivel ebben az esetben nem lehet védő, akinek az érdeke a terheltével ellentétes [Be. 45. § (1) bek. c) pont 2. fordulat], vagyis kizárt védő járt el. Ez azt jelenti, hogy az V. és VI. r. terhelt esetében, de csak az ő személyüket érintően a tárgyalást úgy kell tekinteni, mintha azt védő jelenléte nélkül tartották volna meg.
[10] A XVI. r. terhelt által állított érdekellentét eszerint őt nem érintette, ez felülvizsgálat megalapozásául nem szolgálhat.
[11] Az ítélkezési gyakorlat következetességét mutatják a következő döntések: a felülvizsgálat az erre alapul szolgáló bármely ok esetén is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották (EBH 2013.B.2.II.). A Kúria az eljárási szabálysértések kapcsán is csak azokra a terheltekre vonatkozóan bírálhatja felül a megtámadott határozatokat, akik terhére vagy javára a felülvizsgálati indítványt előterjesztették, ezért a védő a felülvizsgálati indítványában csak olyan felülvizsgálati okra hivatkozhat, amely a saját védencét érinti (BH 2016.170.II.). Felülvizsgálati eljárásban az a feltétlen eljárási szabálysértés, miszerint a fiatalkorú terhelt és a felnőttkorú terhelt cselekményeinek egy eljárásban elbírálása esetén a bíróság nem a fiatalkorúak ügyeire előírt összetételben jár el, csak a fiatalkorú terhelt felülvizsgálati indítványa esetén észlelhető (BH 2016.112.II.). A terhelt a saját javára, a védő pedig csak a védence javára nyújthat be felülvizsgálati indítványt (BH 2008.139. indokolása). Felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett – a terhelt büntetőjogi felelősségének elbírálása során elkövetett – eljárási szabálysértés (BH 2006.42.III.). Az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány esetén nincs lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság olyan terhelt ügyében is lefolytassa az eljárást, aki nem terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (BH 2000.533.).
[12] A Kúria a Bfv.II.323/2016/2. és Bfv.II.1786/2016/6. számú határozataiban már foglalkozott a kérdéssel. Kétségtelen, hogy a büntetőeljárási szabályok között van olyan, melynek alapján az egyik terheltre vonatkozó hatályon kívül helyezési ok kihathat a jogorvoslattal nem élő terheltre is [Be. 349. § (2) bek.], ám ez nem érvényesül a felülvizsgálati eljárásban, amelynek alapvető szabálya az, hogy egy alapítélet felülbírálatára kizárólagosan azon terhelt tekintetében kerülhet sor, akinek a tekintetében a felülvizsgálati ok megvalósult. Ezt kívánja a jogerő (res iudicata) kímélete is. A Kúria hivatalból nem terjesztheti ki a felülvizsgálatot az alapügy olyan más terheltjére, akinek tekintetében indítvány nem lett előterjesztve.
[13] Ezért a felülvizsgálati indítvány e részében a törvényben kizárt.
[14] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog – minősítésen túl eső – más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
[15] A XVI. r. terhelt egyszerű állításra szorítkozott, de nem hozott föl semmiféle indokot.
[16] A Legfelsőbb Bíróság korábban azt fogalmazta meg, hogy ha az indokolási kötelezettség megsértésének egyszerű állításán túl az indítványozó adós marad azzal, amivel közelebbről alátámasztotta volna, hogy a bíróságok milyen mulasztása eredményezte az ítélet felülbírálatra alkalmatlanságát, az a törvényben kizártsághoz vezet (EBH 2007.1596.). Hasonlóképpen: önmagában a törvény rendelkezése megismétlésével nincs helye felülvizsgálatnak (BH+ 2008.105.). E jogeset indokolásában a Legfelsőbb Bíróság valójában általános igénnyel fogalmazta meg, hogy önmagában – azt alátámasztó adatok, tények, indokok hiányában –, pusztán a felülvizsgálat törvényi okára hivatkozással felülvizsgálatnak nincs helye.
[17] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa maradéktalanul egyetért a jogelődjének idézett állásfoglalásaival. Összegezve: a felülvizsgálati indítványban kötelezően meg kell jelölni a megengedhetőségi feltétel okát, vagyis az indítványt meg kell indokolni [Be. 419. § (2) bek. 1. mondat]. Másként fogalmazva: kizárólagosan a felülvizsgálat elvont megengedhetőségi feltételére hivatkozó, de az azt alátámasztó konkrét okot nem tartalmazó, vagyis meg nem indokolt indítvány bármely megengedhetőségi feltétel esetében a törvényben kizárt.
[18] A XVI. r. terhelt felülvizsgálati indítványa e részében is a törvényben kizárt.
[19] A kifejtettek értelmében a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdés 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondat 1. fordulata szerinti összetételben – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és azt mint törvényben kizárt indítványt a Be. 421. § (2) bekezdés 1. mondat 1. fordulata alapján elutasította.
(Kúria Bfv. II. 1.293/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás