BÜ BH 2018/70
BÜ BH 2018/70
2018.03.01.
I. A Be.-nek a 2017. évi XXIX. törvénnyel megállapított és 2017. április 19. napjától hatályos 21. § (3) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős ítélettel elbírált ügyek tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a nyomozási bíró határozatának felülbírálata során eljáró bíró a 2016. november 30. napja után indult büntetőeljárásokból minősül kizártnak [Be. 21. § (3) bek. a) pont, 215. § (3) bek., 606/B. § (1) bek. b) és c) pont, az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) AB és a 25/2017. (X. 17.) AB számú határozata].
II. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás megindítása a Be. hatályos, ekként a bíróságra kötelező szabályainak alkalmazását nem érinti, és nem ad jogalapot felülvizsgálat elrendelésére [Be. 416. § (1) bek. g) pont, 606/B. § (1) bek. b) pont].
[1] A járásbíróság a 2016. május 25. napján kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. § (1) bek., (2) bek. c) pont]. Ezért két év – végrehajtásában négyévi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést – végrehajtásának elrendelése esetén – a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A törvényszék a 2016. szeptember 30. napján meghozott ítéletével a járásbíróság ítéletét megváltoztatva a III. r. terhelt cselekményét a Btk. 367. § (2) bekezdés c) pontja helyett a Btk. 367. § (2) bekezdés d) pontja szerint minősítette, mellőzte a folytatólagos elkövetés megállapítását, valamint a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, és a terheltet két év közügyektől eltiltásra is ítélte, továbbá kötelezte kártérítés címén 60 000 forint és ennek kamatai, és az ezután járó eljárási illeték megfizetésére.
[3] A jogerős másodfokú határozat ellen a III. r. terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.
[4] Álláspontja szerint a másodfokon eljárt törvényszék határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének II. b) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, mert a jogerős ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.
[5] Ezt azzal indokolta, hogy a nyomozási bíró a III. r. terhelt előzetes letartóztatásának meghosszabbítása tárgyában hozott határozata elleni fellebbezés elbírálásában 2014. augusztus 11-én ugyanaz a bíró járt el, aki az ügyben a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalában a tanács tagjaként részt vett, továbbá a terhelt előzetes letartóztatásának egy további meghosszabbítása kapcsán másodfokon 2014. október 17-én a törvényszéken eljárt tanács elnöke és annak tagjai az ügydöntő határozat elleni fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban a másodfokú határozatot meghozó tanács elnöke és tagjai voltak, ezért ők – a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatra figyelemmel – mint kizárt bírók vettek részt az ügy elbírálásában. Emellett álláspontja szerint ez sérti a Rómában, 1950. november 4. napján megkötött, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 6. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, ami miatt a sérelem megállapítására irányuló eljárás van folyamatban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
[6] Ezért a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését kérte.
[7] A Legfőbb Ügyészség a törvényszék megtámadott határozatának hatályában tartását indítványozta.
[8] Álláspontjának lényege szerint a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban alkotmányos követelményként megállapított kizáró ok folytán a Be. – 2017. évi XXIX. törvénnyel módosított – 21. § (3) bekezdés a) pontjának a folyamatban lévő eljárásokban történő alkalmazásáról a Be. 606/B. § (1) bekezdése ad iránymutatást, és ennek megfelelően a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a Be. 215. § (3) bekezdése alapján eljáró bíró csak a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban nem járhat el. Így megítélése szerint a felülvizsgálati indítványban hivatkozott eljárási szabálysértés nem valósult meg.
[9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[10] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[11] A hivatkozott törvényhely, a 373. § (2) bekezdés II. b) pontja szerint ilyen eljárási szabálysértés az, ha az ügydöntő határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt.
[12] A III. r. terhelt előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról döntő nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék bírálta el 2014. október 17-én, és a helybenhagyó határozat meghozatalában eljáró tanács elnöke dr. R. K., illetve a tanács egyik tagja dr. K. J. bíró volt.
[13] A III. r. terhelt bűnösségét kimondó elsőfokú ítélet elleni fellebbezést a törvényszék bírálta el 2016. szeptember 30. napján, és a másodfokú határozatot meghozó tanács elnöke dr. F. J., a tanács tagjai dr. R. K. és dr. K. J. voltak.
[14] Az Alkotmánybíróság a 2016. november 26. napján kelt 21/2016. (XI. 30.) számú határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény 28. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki a nyomozás során bíróként járt el.
[15] Az alkotmánybírósági határozat 2016. november 30. napján történt közzétételét követően az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvénnyel módosított és 2017. április 19. napjától hatályos 21. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva az a bíró, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt.
[16] A Be. ugyanezen törvénnyel módosított 606/B. § (1) bekezdésének b) pontja szerint pedig a törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvénnyel megállapított és 2017. április 19. napjától hatályos 21. § (3) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős ítélettel elbírált ügyek tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a 215. § (3) bekezdése alapján eljáró bíró a 2016. november 30. napja után indult büntetőeljárásokból minősül kizártnak.
[17] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a 25/2017. (X. 17.) AB határozatában a Be. 606/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja kapcsán a rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket elutasította. E bírói kezdeményezések a Be. 606/B. § (1) bekezdésének b) illetve c) pontja szerinti átmeneti rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását indítványozták.
[18] Mivel a Be. 606/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja éppen azt tartalmazza, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként, illetve az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bírót érintő, 2017. április 19. napján hatályba lépett kizárási ok, azaz a Be. 21. § (3) bekezdésének a) pontja a 2016. november 30. napján folyamatban lévő eljárásokban nem, csupán a 2016. november 30. napja után indult büntetőeljárások esetében minősül kizárási oknak, a Kúria a törvényi rendelkezés alapján azt vizsgálta, hogy a felülvizsgálattal támadott határozat meghozatalát megelőző büntetőeljárás 2016. november 30. napja után, vagy e napot megelőzően indult-e.
[19] A Kúria ennek során megállapította, hogy a III. r. terhelt előzetes letartóztatását meghosszabbító nyomozási bírói határozatok elleni fellebbezés elbírálása során a Be. 215. § (3) bekezdése alapján eljáró bírók – mivel a büntetőeljárás nem 2016. november 30. napja után indult – nem voltak kizártak a felülvizsgálati indítvánnyal támadott másodfokú eljárásból, így a bíróság nem követte el a felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a Be. 373. § (1) bekezdésének II. b) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést.
[20] Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás megindítása a Be. – hatályos, ekként a bíróságra kötelező – 606/B. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazását nem érinti, ezért a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontján alapuló felülvizsgálat elrendelésére nem ad okot.
[21] A Kúria a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálat során nem észlelt egyéb, az indítványozó által nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem.
[22] Mindezekre tekintettel a Be. 426. §-a alapján – a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen – a törvényszék felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletét III. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. I. 836/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás