BÜ BH 2018/72
BÜ BH 2018/72
2018.03.01.
Akkor, ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a bíróság a határozat írásba foglalásánál rövidített indokolást alkalmazhat. A határozat indokolásának azonban az anyagi jogi szempontból releváns tényeket a röviden indokolt határozatban is maradéktalanul tartalmaznia kell. Amennyiben a bíróság valamely, a terhelt terhére megállapított bűncselekmény kapcsán elmulasztotta az ítéletben a tényállás rögzítését, indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, ezért az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárt bíróság új eljárásra utasításának van helye [Be. 259. § (1) bek., 373. § (1) bek. III. a) pont, 416. § (1) bek. c) pont].
[1] A járásbíróság a 2017. január 9. napján kihirdetett, és január 26. napján jogerőre emelkedett ítéletével a fiatalkorú II. r. terheltet bűnösnek mondta ki
- 4 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb), bc), bf) alpontok],
- 2 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb), bc), bf) alpontok],
- folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb), bc) alpontok, (3) bek. b) pont, ba), be) alpontok],
- 4 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb), bf) alpontok],
- 4 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb), bc), bf) alpontok],
- társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb), bc) alpontok],
- társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb) alpont],
- társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb), bc) alpontok, (3) bek. b) pont, ba), be) alpontok],
- társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb), bf) alpontok],
- garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bek.] és
- testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1)–(2) bek.].
[2] Ezért halmazati büntetésül egy év hat hónap fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra és a terhelttel szemben 58 000 forint vagyonelkobzást rendelt el; rendelkezett az előterjesztett polgári jogi igény megítéléséről.
[3] Elrendelte továbbá a vele szemben a járásbíróság korábbi ítéletével kiszabott és egy év próbaidőre felfüggesztett tíz hónap fiatalkorúak fogházbüntetésének végrehajtását.
[4] A jogerős határozat ellen a megyei főügyészség terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, a 373. § (1) bekezdés III. a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítványt.
[5] Indokai szerint az első fokon jogerőre emelkedett, így a Be. 259. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolású ítélet a garázdaság vétsége és a testi sértés vétsége vonatkozásában nem tartalmaz történeti tényállást, így nem állapítható meg, hogy a fiatalkorú terhelt bűnösségét e két bűncselekményben a bíróság milyen magatartás alapján állapította meg, így nem derül ki az sem, hogy e cselekmények minősítése megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. A Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerint az indokolási kötelezettség megsértése ezért e két bűncselekmény kapcsán a felülvizsgálati eljárást megalapozó, feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés megvalósult, mivel a megtámadott határozat indokolása – ténykérdés kapcsán – oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését.
[6] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság megtámadott ítéletét a fiatalkorú II. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.
[7] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és megjegyezte, hogy a járásbíróság tévedett, amikor a terhelt 1., 13. és 18. pontban írt cselekményeit 4 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségeként [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb), bc), bf) alpontok] minősítette, mivel az helyesen 3 rendbelinek minősül, valamint tévedett a bíróság, amikor az egyesített ügy tárgyát képező garázdaság vétségét és testi sértés vétségét elkövető, a tizennyolcadik életévét már betöltött terhelttel szemben az eljárást a Be. XXI. fejezetének, azaz a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásnak a szabályait alkalmazta, mivel a kialakult bírói gyakorlat szerint akkor, ha a terhelt fiatalkorban és felnőtt korban elkövetett bűncselekményeit egy eljárásban bírálják el, a felnőttkorúakra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
[8] Ezért a főügyészség indítványával egyezően a fiatalkorú terheltre vonatkozóan a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére és a bíróság megismételt eljárásra utasítására tett indítványt.
[9] Indítványozta továbbá, hogy a Kúria – a bűnismétlés veszélye miatt – a II. r. terhelt előzetes letartóztatását a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig rendelje el.
[10] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül.
[11] A Legfőbb Ügyészség által kiegészített felülvizsgálati indítvány alapos.
[12] A Be. 259. § (1) bekezdésének első mondata szerint akkor, ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is áll. A tényállásban azonban valamennyi, a bíróságnak az adott ügyben elbírált cselekményt le kell írnia. Jelen ügyben a járásbíróság végzésével a vád tárgyává tett garázdaság vétsége és tesi sértés vétsége miatt indult ügyet a már folyamatban lévő ügyhöz egyesítette, ezáltal az egy bírósági üggyé vált. E két bűncselekmény vonatkozásában a bíróság a 2016. november 9. napján tartott tárgyaláson le is folytatta a bizonyítási eljárást.
[13] Az indokolási kötelezettség felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező elmulasztása miatt az ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárásra utasítása szükséges, ha a megállapított tényállás a rendelkező részbeli minősítéshez viszonyítottan nem tartalmazza hiánytalanul az anyagi jogi szempontból releváns tényeket, ezért a bűnösség helytálló megállapítása mellett nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a cselekmény minősítése, ezáltal a kiszabott büntetés törvényes-e (BH 2013.297., 2016.238.).
[14] Ebben az ügyben is ez történt. A járásbíróság a határozatának megszerkesztésekor elmulasztott tényállást megállapítani a fiatalkorú II. r. terhelt tekintetében a vád tárgyává tett garázdaság vétsége és tesi sértés vétsége vonatkozásában.
[15] Ez azonban azt jelenti, hogy e két bűncselekmény tekintetében a bíróság egyáltalán nem állapított meg tényállást, bár a terhelt bűnösségét kimondta, és vele szemben e bűncselekmények miatt is halmazati büntetést szabott ki. Ezzel a bíróság megvalósította a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést, mert az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[16] Ezért a Kúria a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét a fiatalkorú II. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította.
[17] Iránymutatásként a Kúria – egyetértve a Legfőbb Ügyészség észrevételével – azt tartja szükségesnek megjegyezni, hogy a cselekmények egy részét már felnőtt korúként elkövető terhelttel szemben a megismételt eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni (BH 2016.268.). Felhívja továbbá a bíróság figyelmét, hogy a Be. 64/A. § (1) bekezdés c) pontja szerint a megismételt eljárást soron kívül kell lefolytatni.
[18] A Be. 428. § (5) bekezdése szerint, ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a terhelt fogva van, a fogvatartás kérdésében határoz. A II. r. terhelt büntetését a büntetés-végrehajtási intézet 2017. április 26. napján foganatba vette, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi napja 2018. április 24. Ez is az eljárás soron kívüli lefolytatását indokolja.
[19] A Kúria álláspontja szerint a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése indokolt. Egyrészt – bár az ítélet indokolásának személyi része ezt nem tartalmazza – a terhelt már a jelen ügyben elbírált cselekményeken kívül is követett el bűncselekményeket, vele szemben a járásbíróság ítéletével kiszabott, és egy év próbaidőre felfüggesztett tíz hónap fiatalkorúak fogháza szabadságvesztés végrehajtását is el kellett rendelni, továbbá jelenleg is folyik vele szemben több büntetőeljárás. Ezért alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követne el. Másrészt nem indokolt a megkezdett szabadságvesztés félbeszakítása egy, a bíróság által könnyen orvosolható eljárási hiba miatt.
[20] Ezért a Kúria a II. r. terhelt előzetes letartóztatását a Be. 129. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott okból, a 131. § (5) bekezdése alapján a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig elrendelte.
(Kúria Bfv. I. 1.113/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás