76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1)¹ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdése szerinti munkáltatói juttatást (a továbbiakban: Széchenyi Pihenő Kártya juttatás) a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval kötött, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló keretszerződés alapján nyitott és vezetett, olyan korlátozott rendeltetésű fizetési számlán írja jóvá, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag az e rendeletben meghatározott célokra használhatók fel. A korlátozott fizetési számlának csak egy természetes személy lehet a tulajdonosa.

(2)² Az Szja tv. 71. § (5) bekezdés d) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak műanyag formájú olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozott rendeltetésű fizetési számlán kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként utalt pénzeszközök írhatók jóvá.

(2)³

(3) Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a munkavállaló számára egy időben több munkáltató is juttathat.

4. § (1) Széchenyi Pihenő Kártyát a munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet (a továbbiakban: társkártya). Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal igazolja a pénzforgalmi szolgáltató számára.

(2) A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként utalt pénzeszköz felett.

5. § (1)⁴ A szolgáltató – a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadás esetén – kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás felhasználásnak jogszerűen megfelelő és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást – ide nem értve a szolgáltatás közvetítését – nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére:

(2) A szolgáltató a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló, Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként utalt pénzeszközt készpénzre vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközre nem válthatja át.

6. § (1) A Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, a pénzforgalmi szolgáltató által kialakított központi internetes felületen, a szolgáltató által kialakított saját internetes felületen keresztül vagy a pénzforgalmi szolgáltatónál működő telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történhet.

(2) A Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett, a telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történő fizetésre a szolgáltatónak és a munkavállalónak – társkártya esetében a munkavállaló közeli hozzátartozójának – a pénzforgalmi szolgáltató által kezelt személyazonosító adatai vagy a pénzforgalmi szolgáltató által adott egyedi azonosító alapján történő, a visszaélések elkerülését biztosító módon történő azonosítását követően kerülhet sor.

7. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató úgy alakítja ki a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadásának rendszerét, hogy az mind a saját, mind a más által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül elfogadható legyen.

(2) Más által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért a működtető a pénzforgalmi szolgáltató részére díjat számolhat fel, amely a pénzforgalmi szolgáltató és a működtető megállapodásától függ, ennek mértéke azonban nem haladhatja meg a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetési művelet összegének 0,3%-át.

8. § (1)⁵ A pénzforgalmi szolgáltató lehetővé teszi a munkavállaló részére a korlátozott rendeltetésű fizetési számlája forgalmának és egyenlegének internetes lekérdezését, egyedi tranzakciókénti és forgalmi időszaki bontásban, valamint a korlátozott rendeltetésű fizetési számlája egyenlegének telefonon történő lekérdezhetőségét.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató minden alkalommal értesítést küld a munkavállaló részére, amikor a munkáltatótól Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számláján pénzeszközt írnak jóvá.

9. § (1) A munkavállaló halála esetén a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlája feletti rendelkezés, illetve a számlához való hozzáférés lehetőségét a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező hagyatékátadó végzés, öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedéséig (a továbbiakban: jogerős határozat) felfüggeszti, ha a munkavállaló után hagyatéki eljárás indult. Ez esetben a 12. § (5) bekezdésében meghatározott időt nem kell figyelembe venni.

(2)⁶ A munkavállaló halála esetén a pénzforgalmi szolgáltató a jogerős határozatban igazolt jogosultak részére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a számla szerinti egyenleg összegét a jogosultak választása szerint készpénzben kifizeti vagy a jogosultak által meghatározott fizetési számlára átutalja, legkésőbb a jogerős határozatnak a pénzforgalmi szolgáltató részére történő bemutatásától számított 15 munkanapon belül.

(3)⁷ Ha az igazolt jogosult a 2. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozott rendeltetésű fizetési számla tulajdonosa, akkor a (2) bekezdés szerint a részére kifizetendő összeget a korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára – a jogerős határozat pénzforgalmi szolgáltató részére való bemutatásával egyidejűleg – történő átutalással kell teljesíteni.

(4) E § alkalmazásában a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező hagyatékátadó végzéssel egy tekintet alá esik az öröklési bizonyítvány és az Európai öröklési bizonyítvány.

10. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a korlátozott rendeltetésű fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést felmondhatja, és a Széchenyi Pihenő Kártyát, valamint a társkártyát visszavonhatja, ha a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán 24 hónapon keresztül folyamatosan nincs pénzeszköz. A szerződés felmondásáról, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya és a társkártya visszavonásáról a pénzforgalmi szolgáltató előzetesen, a visszavonást és a felmondást megelőzően legalább 2 hónappal köteles tájékoztatni az érintettet.

(2) A Széchenyi Pihenő Kártya és a társkártya lejárati ideje minimum 3 év. A 24 hónapnál rövidebb időközönként biztosított Széchenyi Pihenő Kártya juttatás esetén a pénzforgalmi szolgáltató lejáratkor új Széchenyi Pihenő Kártyát, illetve társkártyát biztosít.

11. § A turizmusért felelős miniszter a Széchenyi Pihenő Kártya rendszerének céljai elérése érdekében elősegíti a pénzforgalmi szolgáltató és a szolgáltatók együttműködését, továbbá részt vesz a Széchenyi Pihenő Kártya működésével, felhasználásával kapcsolatos ismeretek terjesztésében, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya népszerűsítésében.

12. § (1) A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával, használatával és a Széchenyi Pihenő Kártya juttatások igénybevételével kapcsolatban, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya visszavonásával és a korlátozott rendeltetésű fizetési számlaszerződés megszüntetésével összefüggésben – az elveszett, ellopott vagy megrongálódott Széchenyi Pihenő Kártyák pótlásától eltekintve, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a munkavállalónak díjat, egyéb fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató semmilyen jogcímen nem állapíthat meg.

(2) A Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint a pénzforgalmi szolgáltató, illetve a szolgáltató viseli.

(3)⁸ A (2) bekezdés szerinti összes költségnek a pénzforgalmi szolgáltató által a szolgáltató részére felszámított része tranzakciónként legalább 12 forint, de nem lehet több mint a kártya elfogadásáról szóló szerződés alapján bonyolított forgalom 3,6%-a.

(4)⁹ A (3) bekezdésben meghatározottak szerint a szolgáltató részére felszámított költségrész

(4a)¹⁰ A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány a (4) bekezdés b) pont szerinti összeget a Széchenyi Pihenő Kártyával, illetve azzal összefüggő tevékenység költségeire fordítja.

(5)¹¹ A pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval szemben jogosult a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártyával közvetlenül összefüggő működési költségeire és marketingköltségeire fordít. A felszámított havi díj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3%-a, de legalább 100 forint lehet. 100 forintnál alacsonyabb összegű fel nem használt pénzösszeg esetén a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel.

(6) A Széchenyi Pihenő Kártyával történő fizetésnél az elszámolás során a legrégebben jóváírt pénzösszeg terhére kell a felhasznált összeget elszámolni. A fel nem használt egyenleg és az arra felszámított havi díj megállapítása során is így kell eljárni.

(7)¹² A pénzforgalmi szolgáltató az (5) bekezdés szerinti időpont előtt legalább 2 hónappal tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy az (5) bekezdés szerinti időponttól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló adatok alapján a fel nem használt pénzeszköz pontos összegét. A tájékoztatót a pénzforgalmi szolgáltató a kártyabirtokos részére a keretszerződésben rögzített módon átadja, vagy rendelkezésre bocsátja oly módon, hogy az ügyfél az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse.

(8) A pénzforgalmi szolgáltató a (4) és (7) bekezdésben meghatározott költségeit számviteli rendszerében elkülönítetten tartja nyilván.

13. § (1) A társkártya előállítási és kézbesítési költségeit a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóra háríthatja. A munkavállalóra hárított költség nem haladhatja meg társkártyánként az 1500 forintot.

(2) A társkártya használatával és a Széchenyi Pihenő Kártya juttatások igénybevételével, valamint a társkártya visszavonásával kapcsolatban – a társkártya előállítási, kézbesítési költségeitől és az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásától eltekintve, továbbá a 12. § (5) bekezdésében meghatározott esetkör kivételével – a munkavállalónak díjat, egyéb költséget a pénzforgalmi szolgáltató semmilyen jogcímen nem számíthat fel.

14. §¹³ Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott Széchenyi Pihenő Kártyák pótlása esetén a pénzforgalmi szolgáltató a kártya-előállítás és -kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja. Ennek mértéke nem haladhatja meg Széchenyi Pihenő Kártyánként az 1800 forintot.

15. §¹⁴ (1) Ezen alcím szerinti maximális költségek, összegek mértéke az áthárítható általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(2)¹⁵ A 13. § (1) bekezdése és a 14. § szerinti költség összegét a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára terhelheti, amennyiben a költség összegének fedezete rendelkezésre áll.

16. § Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására kizárólag pénzforgalmi szolgáltató jogosult.

17. § A pénzforgalmi szolgáltató – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) számára teljesítendő rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatáson kívül – minden negyedévet követő hónap 10. napjáig az MNB-nek elektronikus formában megküldi az előző negyedévre vonatkozóan – havi bontásban összesítve – az alábbi adatokat:

18. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a kártyakibocsátási tevékenységet a megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg.

(2) A kártyakibocsátási tevékenység megszüntetésének – ideértve a pénzforgalmi szolgáltató végelszámolással történő, jogutód nélküli megszűnésének elhatározását – feltétele, hogy a pénzforgalmi szolgáltató egy másik pénzforgalmi szolgáltatóval a kártyakibocsátási tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt, valamint e másik pénzforgalmi szolgáltató vállalja a kártyakibocsátási tevékenységét megszüntető pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyák további működtetését.

(3) A (2) bekezdésben előírt feltétel hiányában a tevékenység nem szüntethető meg.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott, a jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződés esetén a korábbi pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségei a jogosultak hozzájárulása hiányában is, valamint jogai, követelései az új pénzforgalmi szolgáltatóra szállnak át, továbbá az új pénzforgalmi szolgáltató a kártyakibocsátásról, valamint a kártyaelfogadásról szóló szerződésekben a korábbi pénzforgalmi szolgáltató jogutódja.

19. § Az e rendeletben foglalt, a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó előírások megtartásának felügyeleti ellenőrzése a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljáró MNB feladat- és hatáskörébe tartozik.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

21. § (1)¹⁷ A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet – e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései – alapján Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására jogosult intézmény e tevékenységét 2019. január 5-ig fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedély nélkül az e rendelet hatálybalépése előtti napon hatályos rendelkezéseknek megfelelően végezheti azzal, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásokat – ha azok nem kerülnek a munkavállalóval kötött keretszerződés alapján a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára átvezetésre – felhasználásukig, de legkésőbb a juttatás évét követő második naptári év május 31-éig elektronikusutalvány-nyilvántartásban tartja nyilván.

(2)¹⁸ Ha az – e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések alapján Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására jogosult – intézmény engedélyt kapott fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, az engedély megadását követő 30 napon belül köteles az elektronikusutalvány-nyilvántartásban szereplő valamennyi munkavállaló részére a Széchenyi Pihenő Kártya igénylőlapja szerinti értesítési címre küldött tértivevényes levéllel, átvételi elismervénnyel vagy a munkavállaló részére elektronikus úton, igazolható módon ajánlatot tenni a 2. § (1) bekezdése szerinti korlátozott rendeltetésű fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződés megkötésére.

(3) Ha az – e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések alapján Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására jogosult – intézmény az e rendelet hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására jogosult másik intézménnyel a kártyakibocsátási tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt, a (2) bekezdés szerinti ajánlatot az átvevő pénzforgalmi szolgáltató köteles megtenni.

(4)¹⁹ A pénzforgalmi szolgáltató által a (2) vagy a (3) bekezdés szerint megküldött ajánlat a munkavállaló részéről elfogadottnak tekintendő, ha annak kézbesítése, illetve az átvételi elismervény aláírása napját követő 15 napon belül igazolható módon írásban nem nyilatkozik arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés megkötésére irányuló ajánlatot nem fogadja el.

(5)²⁰ Ha az ajánlat a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a munkavállaló által elfogadottnak tekintendő, a pénzforgalmi szolgáltató legkésőbb 2019. január 5-ig az elektronikusutalvány-nyilvántartásban szereplő Széchenyi Pihenő Kártya juttatás összegét oly módon vezeti át a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára, hogy a nyilvántartás megszüntetésével egyidejűleg a nyilvántartásban szereplő összegnek megfelelő pénzeszközt ír jóvá a fizetési számlán alszámlánként.

(6)²¹ Ha az ajánlat a (4) bekezdésben meghatározottak szerinti munkavállaló általi elfogadása az (5) bekezdésben az átvezetésre rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő időpontban történik, a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás összegének (5) bekezdés szerinti átvezetését az elfogadást követő 15 napon belül teljesíti.

22. §²² 2023. január 8-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásként az egyes alszámlákra utalt Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti eredeti alszámlánál meghatározott tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás ellenértékének megfizetésére egy másik alszámlán lévő egyenleget is elfogadhatja, valamint a kártyabirtokos az egyes alszámlákon lévő pénzeszközt a 3. § (2) bekezdésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére is – ide nem értve a szolgáltatás közvetítését – felhasználhatja.