2018. évi LXXVII. törvény
2018. évi LXXVII. törvény
egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosításáról1
2019.01.01.
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
2. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított)
„a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,”
3. § A Tbj. „A biztosítottak” alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A törvény 13. § a) pontja szerinti rendeletek hatálya alá tartozó fogadó államban vagy EGT-államban a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálat nem minősül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet szerinti kiküldetésnek.
(2) Ha az e törvény szerinti biztosított a 13. § a) pont szerinti rendeletek hatálya alá tartozó fogadó államban vagy EGT-államban a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján a Külszoltv. szerinti tartós külszolgálatot teljesít vagy tartós külszolgálati kihelyezés előtt áll, a Kormány rendeletében erre kijelölt szerv, az abban meghatározott eljárásrend szerint köteles a biztosított vagy a Külszoltv. 2. § 11. pontja szerinti kihelyező szerv kérelmére a 13. § a) pontja szerinti rendeletekben foglalt feltételeknek megfelelő módon és tartalommal a biztosított biztosítási jogviszonya fennállását igazolni.”
4. § A Tbj. 21. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:)
„f) a Külszoltv. 25. § (2) bekezdése szerinti átalány-költségtérítés.”
3. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása
5. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 2/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magyar állampolgárok, a konzuli védelem előmozdítása érdekében, az erre a célra fenntartott honlapon keresztül vagy egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, előzetesen is bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak.”
6. § (1) A Konztv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A konzuli szolgálat minden megengedett módon tájékozódik a külföldi államokban a magyar állampolgárok alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő, utazásukkal kapcsolatos körülményekről, belső jogszabályokról és azok változásairól, valamint a jogalkalmazásról, és ezekről a megfelelő úton – ideértve a tömegtájékoztatási eszközöket és az interneten való közzétételt, valamint a szóbeli felvilágosítást is – tájékoztatja az állampolgárokat annak érdekében, hogy elősegítse megfelelő felkészülésüket a külföldi utazásra, tartózkodásra.”
(2) A Konztv. 4. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A konzuli szolgálat a kormányzati portálon általa működtetett felületen az egyes országokat (térségeket) kockázati tényezők mérlegelése alapján kategorizálja, majd a biztonsági besorolásukról körültekintő mérlegelést követően, a magyar külképviseletektől kapott információk alapján és az európai uniós konzuli együttműködés keretében folytatott egyeztetés figyelembevételével dönt.
(4) A konzuli szolgálat három kategóriába sorolja az egyes országokat (térségeket): a legenyhébb biztonsági besorolású (III. biztonsági kategória), a fokozott biztonsági kockázatot jelentő (II. biztonsági kategória), valamint, az utazásra nem javasolt (I. biztonsági kategória) országok (térségek).”
7. § A Konztv. 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A konzuli tisztviselő az eset összes körülményeit mérlegelve – indokolt esetben – legfeljebb 20 EUR összeghatárig vissza nem térítendő anyagi támogatást adhat a bajbajutott részére olyan, a hazautazással közvetlenül összefüggő kiadások fedezésére, amelyekre a hazatérési kölcsön nem nyújtható.”
8. § A Konztv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 4. § (3) és (4) bekezdése alapján az I. biztonsági kategóriába sorolt – utazásra nem javasolt – országokba (térségekbe), a figyelmeztetés ideje alatt beutazó, a figyelmeztetés ellenére ott tovább tartózkodó és onnan a konzuli szolgálat közreműködésével kimentett magyar állampolgárnak az evakuálás személyenként számított költségeit meg kell térítenie, ide nem értve azt az esetet, amikor a magyar állampolgár foglalkoztatási jogviszony keretében – a munkáltató utasítási joga alapján –, vagy humanitárius célból utazik az utazásra nem javasolt országokba (térségekbe), illetve tartózkodik ott tovább, amely esetekben az evakuálás költségeit a munkáltatónak, illetve az érintettet humanitárius célból a térségbe kiküldő személynek vagy szervezetnek kell megtérítenie.”
4. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása
9. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya)
„a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, továbbá az oda kihelyezett, valamint a 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre,”
(terjed ki.)
(2) A Külszoltv. 1. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya)
„e) a 13. § (6) bekezdése tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban nem álló, a 13. § (1) bekezdése szerinti ranggal rendelkező személyekre, illetve a 10. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szervnél foglalkoztatott munkavállalókra,
f) a 35/C. § tekintetében a 10. § (1) bekezdés szerinti pályázat benyújtására jogosult kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre és munkavállalóra”
(terjed ki.)
10. § (1) A Külszoltv. 2. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„5a. életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és a 8. pont szerinti hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen tartózkodik a fogadó államban, ha a tartós külszolgálat megkezdését követően a fogadó államban lakóhelyül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően a fogadó államban folytatja, valamint a közüzemi szolgáltatásokat személyesen a fogadó államban veszi igénybe;”
(2) A Külszoltv. 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„8a. jövedelemszerző tevékenység: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. § (1) bekezdésében és 24. § (1) bekezdésében meghatározott és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenység – kivéve, ha a kihelyezett házastársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül, továbbá ide nem értve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 85. § (2) bekezdése szerinti gyakorolható tevékenységet, valamint az ingatlan- vagy termőföld-bérbeadást – függetlenül a tevékenység végzésének helyétől;”
(3) A Külszoltv. 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„17. szakdiplomata: az a diplomata, akit központi államigazgatási szerv egy ágazati szakmai feladat külképviseleten történő ellátására, határozott időre helyez át, vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásra – vezényel a kihelyező szervhez;”
11. § A Külszoltv. 4. alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § (1) Ha a kihelyező szerv határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalója tartós külszolgálatra kerül kihelyezésre, munkaviszonya a kihelyezést megelőző napon e törvény erejénél fogva megszűnik, és a kihelyező szerv vele kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.
(2) A tartós külszolgálat megszűnését követően a munkavállalónak – akinek jogviszonya az (1) bekezdés szerint szűnt meg, a tartós külszolgálat megszűnését követően legfeljebb 10 munkanapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé megtett írásbeli kérelmére – a kihelyező szerv a tartós külszolgálati kihelyezést megelőzően fennálló, a megszűnés időpontja szerinti állapotnak megfelelően köteles munkaviszonyát helyreállítani és változatlan feltételekkel tovább foglalkoztatni, ide nem értve a munkaköre meghatározását. A munkavállaló tartós külszolgálaton eltöltött idejét úgy kell figyelembe venni, mintha azt munkaviszonyban töltötte volna.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a munkavállaló időközben a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.”
12. § A Külszoltv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata-álláshelyet a külpolitikáért felelős miniszter – az (1a) és (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihelyező szerven belüli belső pályázat útján meghirdeti. A kihelyező szerven belüli belső pályázaton jogszabályban meghatározott speciális szaktudást igénylő munkakörök esetén a külpolitikáért felelős miniszter által közvetlenül irányított vagy felügyelt központi hivatali formában működő költségvetési szerv kormánytisztviselői, munkavállalói, illetve a külpolitikáért felelős miniszter tulajdonosi vagy – a Kormány felhatalmazása alapján – alapítói joggyakorlása alá tartozó többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve közalapítvány munkavállalói is jogosultak részt venni.”
13. § A Külszoltv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A kihelyezésre kerülő személy – alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó – külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja. Külföldi magyar kulturális intézetet és kulturális szolgálatot vezető kulturális tanácsos, az intézetekben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata, valamint az oktatási és kulturális feladatot ellátó diplomaták, valamint a tudományos és technológiai feladatot ellátó diplomaták szakmai felkészítése és szakmai irányítása a szakminiszter bevonásával történik.
(2) A tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő (a továbbiakban: felkészülő) tartós külszolgálati felkészítésének időtartama – a kihelyező vezető döntése alapján, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése szerinti kijelölés esetét – legalább egy, legfeljebb hat hónapig tarthat. A tartós külszolgálati felkészülés ideje alatt a felkészülőt a kihelyező szerv kormányzati szolgálati jogviszonyban kormánytisztviselőként vagy kormányzati ügykezelőként foglalkoztathatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti felkészülés idejére a kihelyező vezető a kihelyező szerv tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egységébe, külföldi felkészülési állományba helyezi át kinevezésének módosításával a kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt.
(4) A (2) bekezdés szerinti felkészülés ideje alatt a felkészülő közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetménye helyett havonta
a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 60%-ával,
b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 90%-ával,
c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 100%-ával,
d) az 1. melléklet szerinti vezetői munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének az 120%-ával
megegyező összegű illetményre jogosult.
(5) A kihelyező vezető a (2) bekezdés szerinti döntés meghozatala során mérlegeli az adott külképviselet politikai és gazdasági jelentőségét, az ellátandó feladatok összetettségét, valamint a diplomata felkészültségét.
(6) A diplomata irányítását a külképviselet-vezető útján – a szakdiplomata tekintetében a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve – a kihelyező szerv vezetője végzi.
(7) A diplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet (1) bekezdés szerinti felkészítésének és szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a feladat- és hatáskörében érintett miniszter, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: szakminiszter) által vezetett tárca vagy hivatal (a továbbiakban együtt: szaktárca) közötti kapcsolattartás részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.”
14. § A Külszoltv. 13. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A külpolitikáért felelős miniszter meghatározott eseti jellegű diplomáciai vagy nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos feladat ellátására az (1) bekezdés szerinti rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti ranggal rendelkező személy részére megbízást adhat. A megbízás indokolás nélkül bármikor visszavonható. A megbízással díjazás nem jár. A külpolitikáért felelős miniszter a megbízásban felhatalmazhatja a megbízottat – a megbízatás idejére – a feladatára utaló megjelölés mellett az utazó nagyköveti megnevezés használatára.”
15. § A Külszoltv. 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az első diplomáciai rang adományozásának általános feltételei:)
„c) legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, felsőfokú (C1) nyelvvizsga és további legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, középfokú (B2) nyelvvizsga, amelyek közül az egyik minden esetben angol nyelvből szükséges.”
16. § A Külszoltv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tartós külszolgálat időtartama legfeljebb négy év. A tartós külszolgálat várható időtartamát a pályázati kiírásban meg kell jelölni. A pályázati kiírásban foglalt tájékoztatás tartalmazza különösen a kihelyezés várható kezdő időpontját és a tartós külszolgálat befejezésének naptári évét. A tartós külszolgálat első napja az első utazási nappal azonos.”
17. § A Külszoltv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A tartós külszolgálat megszűnésével vagy megszüntetésével a kihelyező vezető – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt, kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnél iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő munkakörbe helyezi át, amennyiben a kihelyező szerv rendelkezik a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő, betölthető üres álláshellyel.
(2) A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt legfeljebb a 11. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés ideje alatt a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő a 11. § (4) bekezdése szerinti díjazásra (illetményre) jogosult.
(3) Ha a kihelyező szerv nem rendelkezik a tartós külszolgálat megszűnésének vagy megszüntetésének időpontjában a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő betölthető üres álláshellyel – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével belföldi felkészülési állományba helyezi és intézkedik a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő betölthető üres álláshelyre történő áthelyezése iránt. A betölthető üres álláshelyre történő áthelyezés során a kihelyező vezető a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 48. § (2) bekezdés e) pontja alapján jogosult a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyának egyoldalú módosítására. Ha a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő az egyoldalú kinevezésmódosítást nem fogadja el, a kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt a kinevezésmódosítás vele való közlésétől számított öt munkanapon belül a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 48. § (7) bekezdése szerinti szabályok alkalmazásával a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási illetménye alapulvételével fel kell menteni.
(4) Ha a kihelyező szerv a (2) bekezdés szerint belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő részére nem biztosít legfeljebb a 11. § (2) bekezdése szerinti határidőig a végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő betölthető üres álláshelyet, a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási illetménye alapulvételével jogosult a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti végkielégítésre, illetve felmentési időre.
(5) A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével.
(6) A (2) bekezdés szerinti esetben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kinevezés-módosításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
18. § A Külszoltv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kihelyező szerv a kihelyezettet a kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről okiratban értesíti. A kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló értesítő okiratnak (a továbbiakban: értesítő okirat) tartalmaznia kell
a) a kihelyezés megszűnésének vagy megszüntetésének napját,
b) a hazautazással kapcsolatos kötelezettségeket.”
19. § (1) A Külszoltv. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kihelyezett devizailletményében megjelenő deviza-illetménypótlékok mértéke)
„b) az állomáshely élhetőségétől, biztonsági besorolásától, valamint”
(függ.)
(2) A Külszoltv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, és nem folytat a 2. § 8a. pontjában meghatározott, vagy annak megfelelő jogviszony szerinti jövedelemszerző tevékenységet, a kihelyezett illetménye 12,5%-ának megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult. A nyilatkozatra vonatkozó részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.”
20. § (1) A Külszoltv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kihelyezettet a devizailletményén túl a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatos kiadásainak fedezésére, minden külképviselet vonatkozásában megállapított, a 23. § (1) bekezdés szerint választott devizanemben havonta folyósított átalány-költségtérítés (a továbbiakban: átalány-költségtérítés) illeti meg, kivéve, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem felel meg és a kihelyező vezető e feltétel alól a 16. § (2) bekezdése alapján mentesítette. Házastársak egyazon külképviseletre, vagy egyazon állomáshely különböző külképviseleteire történő kihelyezése esetén az átalány-költségtérítés elemei a vegyes költségtérítés kivételével csak – a nyilatkozatukban megjelölt – egyik fél részére számfejthetők.”
(2) A Külszoltv. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A külképviselet-vezető a (3) bekezdés szerint számolt mérték kétszeresének megfelelő vegyes költségtérítésre jogosult.”
(3) A Külszoltv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat állomáshelyén tartózkodó, a 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozónak minősülő minden
a) gyermek után a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés 10%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,
b) gyermek után a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint
c) az óvodai nevelésben részesülő, az alap- és középfokú tanulmányait folytató, huszonegyedik életévét be nem töltött gyermek után iskoláztatási költségtérítés
illeti meg, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek Magyarországon folytatja tanulmányait, de életvitelszerűen Magyarországgal szomszédos országban lévő állomáshelyen tartózkodik.”
(4) A Külszoltv. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a kihelyezett részére az (5) bekezdés c) pontja szerint megállapított iskoláztatási költségtérítés egy évre vonatkoztatott összegének másfélszerese nem éri el az adott állomáshelyen elérhető – a magyar átlagszínvonalnak megfelelő – angol, francia, német, orosz vagy spanyol nyelvű és oktatási rendszerű óvoda, illetve alap- és középfokú képzési intézmények tandíjának éves mértékét, a kihelyezett részére a kihelyező szerv vezetője mérlegelési jogkörben az iskoláztatási költségtérítés összegét kiegészítheti. A kihelyezett a tanév közben történő kihelyezést követő harminc napon belül, illetve minden félév vagy szemeszter kezdetekor iskolalátogatási igazolással igazolja, hogy gyermeke nevelési-oktatási intézmény látogatási kötelezettségének az állomáshelyen vagy a 25. § (5) bekezdése szerint Magyarországon tesz eleget.”
(5) A Külszoltv. 25. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Ha a kihelyezett hozzátartozója három egymást követő hónapban, vagy egy naptári negyedévben tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett a házastárs távolléte esetén a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra nem jogosult.”
21. § A Külszoltv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett biztonsági szolgálatot is ellát, amelyért külön díjazás és szabadidő nem jár. A biztonsági szolgálat részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”
22. § A Külszoltv. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kötetlen munkarendben foglalkoztatott kihelyezettek részére a munkaszüneti napon teljesített munkavégzésért a munkaidő időtartamának megfelelő mértékű időtartamban a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli távollétet kell engedélyezni legkésőbb a munkavégzést követő tíz napon belül.”
23. § A Külszoltv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kihelyezett számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra, illetve a helyben szokásos heti pihenő- vagy szabadnapra kell beosztani.”
24. § A Külszoltv. 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az egymillió forintot meghaladó egészségügyi ellátások esetén a kihelyezett és hozzátartozója kérelmére a kihelyező vezető egyedi méltányosságot gyakorolhat az egészségügyi ellátási költségek megelőlegezése tekintetében. A megelőlegezett költség – a kifizetés napján érvényes a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számolva – a kifizetést követő hónaptól a kihelyezett devizailletményéből legfeljebb 6 hónap alatt, egyenlő részletekben kerül levonásra.”
25. § A Külszoltv. 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a kihelyezett fogadásokon, rendezvényeken, konferenciákon, kulturális eseményeken vesz részt, illetve biztonsági szolgálatot lát el.”
26. § (1) A Külszoltv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a keresőképtelensége időtartamára legfeljebb 90 napig, állomáshelyén a havi devizailletményének, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabérének 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőt és kormányzati ügykezelőt keresőképtelensége esetén a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményének a 60%-a illeti meg. A 90. napot követően a kihelyezettet, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat – ha szállítható állapotban van – további gyógykezelésre haza kell szállítani. A 90. napot meghaladó – további legfeljebb 90 nap – időtartamra a kihelyezett a devizailletményének, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a munkabérének 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől.”
(2) A Külszoltv. 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés szerinti juttatásra, illetve a szülési szabadságra jogosult kihelyezett, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 43. § (1) bekezdése szerinti táppénzre és az Ebtv. 40. § (1) bekezdése szerinti csecsemőgondozási díjra nem jogosult.”
(3) A Külszoltv. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a díjazás 100%-a, útibaleset esetén 90%-a jár a keresőképtelenség idejére. Az Ebtv. szerinti baleseti táppénzre a kihelyezett a tartós külszolgálat ideje alatt nem jogosult. Amennyiben a folyósítás ideje alatt megszűnik a kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonya, akkor a baleseti táppénz az Ebtv. 55. § (3) bekezdése szerinti fennmaradó jogosultsági időre folyósítható.”
27. § A Külszoltv. 35/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35/C. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter kezeli a 3. mellékletben meghatározott adatokat.
(2) A 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – a tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi igazgatásának állományában lévő kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő köteles a külpolitikáért felelős miniszternek bejelenteni.
(3) A 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – az EU ÁK-ra tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázó köteles az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszternek bejelenteni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott járandóságok a jogosult részére történő meghatározása és folyósítása. Az adatok kezelésének időtartama, a tartós külszolgálat megszűnését követő ötven év.”
28. § A Külszoltv. 10. alcíme a következő 35/D. §-sal egészül ki:
„35/D. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti érvényesítési jogosultság az e törvény hatálya alá tartozó, tartós külszolgálat alatt gazdálkodási feladatkört ellátó személy részére adható, aki
a) szakirányú szakmai végzettséggel rendelkezik vagy
b) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és a kihelyező szerv által szervezett gazdasági képzésen sikeres szakmai vizsgát tett.”
29. § (1) A Külszoltv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kihelyezésre kerülő személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti határozott idejű áthelyezéssel, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 62. §-a szerinti más szervhez történő vezényléssel vagy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 51. §-a szerinti más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényléssel – a kihelyező szerv állományába kerül.”
(2) A Külszoltv. 36. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 36. § (4) bekezdés szerinti vezénylés esetén a hivatásos állomány vezényelt tagja a kihelyező szervhez történő vezénylést követően a tartós külszolgálat idejére a 11. § (3) bekezdés szerinti tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egység állományába kerül kinevezésre kormánytisztviselőnek. A (4) bekezdés szerinti vezénylés esetén a Hszt. és a Hjt. illetményre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező szerv állományába vezényelt a kormánytisztviselői kinevezése idejére illetményként kizárólag a 11. § (4) bekezdése szerinti díjazásra jogosult, a kihelyező szervnél a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőket megillető egyéb juttatások, illetve tartós külszolgálatra történő kihelyezése esetén kizárólag az e törvény szerinti díjazás és egyéb juttatások illetik meg.
(4b) A kihelyező szerv a Hszt. alapján vezényelt állományt érintő munkáltatói intézkedéseinek egy példányát megküldi a vezénylő szerv részére.”
30. § A Külszoltv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § A 11. § (3) és (4) bekezdése, a 19. §, a 21. § (2)–(3) bekezdése, és a 28. § (1) bekezdése az EU ÁK tekintetében nem alkalmazható.”
31. § A Külszoltv. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter hivatali érdekéből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázat mellőzésével, kijelölés útján is dönthet a diplomata, valamint az adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről.”
32. § A Külszoltv. 56. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A 36. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező vezető döntése alapján a kihelyezésre kerülő személy a tartós külszolgálatra történő felkészülést a szaktárca állományából is teljesítheti, amennyiben érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkezik.”
33. § A Külszoltv. 20. alcíme a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § (1) E törvénynek az egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik 58. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést.”
34. § A Külszoltv. 59. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„d) az egységes külképviseleti rendszer adminisztratív-technikai működésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásának”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
35. § A Külszoltv. 3. melléklete helyébe az 2. melléklet lép.
36. § A Külszoltv.
a) 14. § (3) bekezdésében az „Az első diplomáciai” szövegrész helyébe az „A diplomáciai” szöveg,
b) 20. § (6) bekezdésében a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szöveg,
c) 33. § (5) bekezdésében a „gyerek” szövegrész helyébe a „gyermek” szöveg,
d) 42. § (4) bekezdésben az „az első diplomáciai” szövegrész helyébe az „a diplomáciai” szöveg
lép.
37. § Hatályát veszti a Külszoltv.
a) 22. § (5) bekezdése, valamint
b) a 25. § (17) bekezdésében az „e törvény hatálya alá nem tartozó munkáltatónál” szövegrész.
5. A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény módosítása
38. § (1) A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény 102. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A vendégoktató a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosult az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére.”
(2) A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény 102. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a (3a) bekezdés szerinti egészségügyi ellátás igénybevételének részletes szabályait rendeletben szabályozza.”
6. Záró rendelkezések
39. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2018. évi LXXVII. törvényhez
Az Szja tv. 3. számú melléklet II. pont 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„9. a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezett magánszemély, és a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő, a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó, közalkalmazotti jogviszonyban álló személy részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére a vonatkozó törvény vagy a végrehajtására kiadott más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítés, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezettet megillető egyszeri költözési költségtérítés összege;”
2. melléklet a 2018. évi LXXVII. törvényhez
A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által kezelt adatok köre
1. A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint házas- és élettársának
a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme;
b) születési helye, ideje;
c) anyja születési családi és utóneve;
d) állampolgársága(i);
e) lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;
f) családi állapota;
g) adóazonosító jele;
h) társadalombiztosítási azonosító jele;
i) e-mail-címe;
j) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);
k) szakképzettsége;
l) idegennyelv-ismerete.
2. A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő gyermekének esetleges magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsága.
3. A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint házas- és élettársának a fogadó államban nevelési-oktatási intézménybe járó gyermeke nevelési-oktatási intézményének neve, székhelye, telefonos elérhetősége.
4. A kihelyezésre kerülő, külügyi szakmai vizsga, illetve az európai uniós szakmai vizsga tételére kötelezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő
a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme;
b) születési helye, ideje;
c) anyja születési családi és utóneve;
d) lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;
e) a fogadó állam szerinti lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;
f) e-mail-címe;
g) a munkahely megnevezése;
h) munkakör;
i) szervezeti egység;
j) tartós külszolgálat alatt ellátandó/betöltendő munkakör;
k) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);
l) szakképzettsége;
m) idegennyelv-ismerete;
n) képzésre, továbbképzésre, vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai;
o) a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó időtartamok;
p) állampolgársága.
5. A 10. § (1) bekezdés szerinti pályázat benyújtására jogosult kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint munkavállaló házas- és élettársának
a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme;
b) születési helye, ideje;
c) anyja születési családi és utóneve;
d) állampolgársága(i);
e) lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;
f) családi állapota;
g) adóazonosító jele;
h) társadalombiztosítási azonosító jele;
i) e-mail címe;
j) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);
k) szakképzettsége;
l) idegennyelv-ismerete.”
1
A törvényt az Országgyűlés a 2018. november 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2018. november 22. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2019. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás