8/2018. (VI. 29.) AM rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás előtt ellenőrizni kell az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt adatok összhangját. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az érintett földrészletek állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 11. § (1) bekezdése szerinti állami alapadat objektumok, valamint a műszaki területek összhangban vannak-e a tulajdoni lapon feltüntetett adatokkal, területekkel.

(2)⁹ Ha a tulajdoni lapokon feltüntetett területi adatok és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból számítható műszaki területi adatok közötti különbség meghaladja az e rendeletben megállapított tűréshatárt, az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 17. §-a szerint köteles eljárni.

(3)¹⁰ Ha a tulajdoni lapon feltüntetett – a (2) bekezdésben említettek körén kívül eső – adatok eltérnek a térképi adatbázisban tárolt állami alapadatoktól, objektumoktól, akkor az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 17. §-a szerint köteles eljárni.

(4)¹¹ Az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 28. § (2a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szolgáltat adatot. Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatást megelőzően, az érintett ingatlan tekintetében nem szerepelhet az ingatlan területét, határvonalát, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogot, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogokat érintő perfeljegyzés vagy a jogorvoslati kérelem benyújtásának ténye. A tulajdoni lapon és a térképi adatbázisban szereplő adatoknak e rendeletben foglaltak szerint egyezniük kell.

(5)¹² Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás során az ingatlanügyi hatóság a (7) és (8) bekezdésben foglaltakon túl az Fttv. 29/A. §-a alapján szolgáltatja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 118/A. §-a szerinti földmérési földkönyvben szereplő ingatlan-nyilvántartási adatokat, a bejegyzett jogok eredeti bejegyzésének határozatszámával együtt.

(6)¹³ Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez az adatszolgáltató az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatszerkezeti formátumában, fájlformátumában szolgáltat adatokat. Ettől eltérő formátumban történő adatszolgáltatást az ingatlanügyi hatóság a technikai lehetőségeinek figyelembevételével tudja teljesíteni.

(7)¹⁴ Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák adatszolgáltatása során – amennyiben azok rendelkezésre állnak, és a munka elvégzéséhez szükséges –, a következő adatokat, munkarészeket kell másolatban az adatigénylő földmérő vállalkozó vagy vállalkozás megbízott képviselőjének szolgáltatni a munkával érintett földrészletek és azok közvetlen környezetének tekintetében:

(8) Földmérési igazságügyi szakértői vélemény, valamint felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba bejelentéséhez szükséges szakvélemény készítéséhez nyújtandó adatszolgáltatás esetén a (7) bekezdésben felsorolt adatok mellett – amennyiben rendelkezésre állnak – másolatban szolgáltatni kell:

(9)¹⁷ A (7) és (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló együttes rendelet rendelkezéseire figyelemmel kell teljesíteni.

(10)¹⁸ Az adatszolgáltatás a földmérési jogosultsággal rendelkezők részére elektronikus úton is teljesíthető.

(11)¹⁹

(12)²⁰ Az adatszolgáltatás iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegének kiszámításával egy munkanapon belül elektronikus úton visszaigazolja.

(13) Az adatszolgáltatást a befizetést igazoló bizonylat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a (11) bekezdésben foglaltak szerint a számlamásolat megküldésével kell teljesíteni.

(14) Az adatszolgáltatás megtörténtét a kérelmezőnek személyes átvétel esetén aláírásával, elektronikus úton történő adatszolgáltatás esetén elektronikusan kell igazolnia.

3. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból papír alapon szolgáltatott hiteles térképmásolatnak tartalmaznia kell:

(2) Analóg adathordozón lévő állami alapadatok szolgáltatásakor a másolaton fel kell tüntetni a készítés vagy az adattartalom utolsó aktualizálásának időpontját.

(3) Földmérési és térképészeti adatokat, valamint térképmásolatot az igénylés céljától függően az 1., a 2. vagy a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú igénylőlapon kell igényelni.

4. § (1) A közigazgatási egységek határvonalának változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

(2) A földrészlethatár változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

(3) A földrészleten belüli adatok változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

(4) Változási vázrajzként kell kezelni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező alábbi változási vázrajzokat vagy vázlatokat:

(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott vázrajzokat az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez az adatszolgáltató által kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatszerkezeti formátumában, fájlformátumában kell vizsgálatra, illetve vizsgálatra és záradékolásra benyújtani.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott formátum adatbázis-szerkezetét, adattábláit, adatcsere-formátumát meghatározó műszaki dokumentációt a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján (a továbbiakban: honlap) letölthető formában közzé kell tenni.

5. § (1)²⁷ A 4. § (3) bekezdés b), c) és e) pontjában felsorolt vázrajzok kivételével valamennyi vázrajz készítéséhez a terepi méréseket az Fttv. 10. § (3) bekezdés a), b), d), f) és h) pontjában rögzített alapponthálózati pontokra vagy a korábbi felmérések során meghatározott és a természetben megtalálható ötödrendű vagy felmérési alappontokra vagy magasabb rendű – megfelelően azonosított – részletpontokra támaszkodva kell végrehajtani.

(2)²⁸ Grafikus eljárást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a térképi adatbázisban tárolt objektumadatok koordinátáit csak transzformációt követően lehet a helyszínen, illetve terepen megjelölni, vagy a terepi objektumadatokat csak transzformációt követően lehet az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban ábrázolni.

(3) A numerikus eljárás eredményeként az ábrázolandó objektumokat a terepen meghatározott koordinátáikkal kell rögzíteni az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt objektumkoordináták megjelenítésre a terepen.

(4) Belterületi vagy zártkertiként nyilvántartott földrészleteket érintő változások esetében a változási állományt a térképi és a természetbeni adatok alapján is el kell készíteni, ha a természetbeni állapotot rögzítő mérési állomány az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba hibahatáron belül grafikusan beilleszthető.

(5) Ha a vezetékjog vagy szolgalmi jog bejegyzéséhez a jogosult korábbi bemérések eredményeként vagy tervezési állapotként biztosítja a létesítmény adatait, akkor az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba történő beillesztéshez szükséges ellenőrző méréseket az alapponthálózati pontokra kell a munka készítőjének elvégeznie. Az ellenőrző méréseket mérési vázlaton dokumentálni kell.

(6) A 2004. év előtt épült létesítmények esetén a vezetékjog vagy szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos feltüntetéséhez az alapponthálózati pontokra történő ellenőrző mérések nem szükségesek, ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a létesítmények adatai korábbi numerikus bemérés alapján kerültek meghatározásra, továbbá a jogosult kérelmének részét képezik a jogosult rendelkezésére álló bemérések dokumentációi is.

(7) Más hatósági nyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartási adatbázis összhangjának megteremtése céljából, a nagy tömegű átvezetések egyszeri megvalósításához a két nyilvántartásból származó vektoros állományok összevetésével az illetékes ingatlanügyi hatóság automatikusan generál művelésiág-változási vázrajzot. A vázrajz automatikus készítésének tényét és a készítés célját a vázrajzon fel kell tüntetni. Az így előállított vázrajz kizárólag a két nyilvántartás összhangját megteremtő nagy tömegű eljárásban használható fel.

6. § (1) A 4. § szerinti változási vázrajzok készítése földmérési munka, így az Fttv. 28. § (1) bekezdése szerinti szakképzettséghez kötött tevékenységnek minősül.

(2) A vázrajzok minőségtanúsítása során az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő az e rendeletben előírt tartalmi, formai és pontossági követelményeknek való megfelelést vizsgálja és tanúsítja. A vázrajz készítője és annak minőségtanúsítója azonos személy is lehet.

(3) A hatósági vizsgálatot és záradékolást végző személy nem lehet azonos a készítő és minőségtanúsító személyével.

(4) Az Fttv. 24. § (1) bekezdése szerinti értesítést igazolható módon a munka megkezdése előtt

(5)²⁹ A földmérési és térképészeti tevékenység végzése során észlelt felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását a munkát végző földmérőnek az ingatlanügyi hatóságnál kell kezdeményeznie. Ebben az esetben a földmérési munkálatokat fel kell függeszteni, és csak a hiba kijavítására vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozat véglegessé válása után szabad folytatni azt.

7. § (1)³⁰ A változási vázrajzot hitelesített állami alapadatok felhasználásával kell elkészíteni. Az ehhez történt adatszolgáltatás ingatlanügyi hatósági iktatószámát a változási vázrajzon fel kell tüntetni.

(2)³¹ A földrészletek határvonalainak azonosításához és ellenőrzéséhez a terepi méréseken kívül fel kell használni a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, valamint az ingatlanügyi hatóságnál rendelkezésre álló mérési, kitűzési adatokat is. Térképmásolatról méretlevétellel megállapított méreteket tilos felhasználni.

(3)³² Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatok között az ellentmondás mértéke az ellenőrzött határvonal helyzetében a 16. § szerinti megengedett legnagyobb eltérést meghaladja, akkor az észlelt hibát az ingatlanügyi hatóságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés része a műszaki dokumentáció.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól kivételt jelent, ha az adott változási dokumentáció az e rendeletben megállapított tűréshatáron túli eltérés ingatlan-nyilvántartási átvezetését hivatott rendezni, vagy az adott földrészlet kitűzésére irányul.

(5) A változási vázrajzot olyan méretarányban kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen. A méretarány-tényezőt és „a vázrajz méretek levételére nem alkalmas” feliratot a vázrajzon fel kell tüntetni.

(6) A változási vázrajzon és munkarészein az e rendelet előírásai, valamint a Digitális alaptérkép (a továbbiakban: DAT)Szabályzatban meghatározott jelkulcsi elemeket kell használni.

(7) A kinyomtatott változási vázrajzon az északi irányt fel kell tüntetni, ha a vázrajz nem északi tájolású.

(8) A 4. §-ban meghatározott vázrajzok nem vonhatók össze, kivéve:

(9) Ha a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vázrajzok készítése esetén a változással érintett földrészletre az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint földmérési jel elhelyezését biztosító közérdekű használati jog van bejegyezve, akkor a vázrajzon fel kell tüntetni, hogy a változás után mely földrészleten helyezkedik el a közérdekű használati joggal érintett földmérési jel.

(10)³⁴

(11) Ha a (9) bekezdésben foglalt változás során a földmérési jel új vagy másik földrészletbe kerül, akkor a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló 15/2013. (III. 11.) VM rendelet [a továbbiakban: 15/2013. (III. 11.) VM rendelet] 5. melléklete szerinti pontátadási jegyzőkönyv az ingatlanügyi hatósághoz benyújtandó műszaki dokumentáció részét képezi.

(12) Nem kell a (11) bekezdés szerinti pontátadási jegyzőkönyvet csatolni megsemmisült földmérési jel esetén. A megsemmisülés tényét a földmérési jel fölötti tulajdonosi jogok gyakorlójának a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére be kell jelentenie.

(13) Ha a (12) bekezdés szerinti bejelentés alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv arról dönt, hogy a földmérési jel nem szüntethető meg, akkor annak pótlásáról az Fttv. 27. § (5) bekezdése szerint az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(14) Ha a változási vázrajz földmérési jel elhelyezésére szolgáló közérdekű használati jog bejegyzésére irányul, akkor nem szükséges az alapponthálózati pontokra történő ellenőrző mérések elvégzése.

8. § Több település közigazgatási területére kiterjedő változás esetén a változási vázrajzot közigazgatási egységenként – azon belül fekvésenként – kell elkészíteni.

9. § (1) Ha a határvonal helyét korábban jogerős bírósági ítélettel állapították meg, és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban még nem került átvezetésre, akkor a munkát végző csak olyan vázrajzot készíthet, amely a bíróság által megállapított határvonalat és az ennek megfelelő területi adatokat tartalmazza.

(2)³⁵ Az igazságügyi földmérő szakértő az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő szakértői véleményét az elkészítést követő nyolc napon belül köteles az illetékes ingatlanügyi hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.

10. § (1) E rendeletben és a kisajátítási jogszabályokban előírt és meghatározott záradékokon kívül a változási vázrajzon más záradékot a készítő nem tüntethet fel.

(2) A változási vázrajz vizsgálatra és záradékolásra történő benyújtásának – az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján készített változási vázrajz kivételével – nem feltétele a változással érintett földrészletek tulajdonosai aláírásának a vázrajzon való megléte.

11. § (1) A változási vázrajzon az előzetes változásokkal kiegészített hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak megfelelő tartalommal ábrázolni kell a változás előtti, valamint a változás után keletkező állapotot.

(2) A változás utáni új földrészletek határvonalát és a változott épületeket 0,5 mm vastag, folytonos vonallal, a változott alrészletek, termőföld minőségi osztályok határvonalát 0,5 mm vastag, szaggatott vonallal, a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket kettős áthúzással érvénytelenítve kell feltüntetni. A megváltozott régi helyrajzi számokat, alrészletbetűjeleket, művelési ágak megnevezését, minőségi osztályok osztályba sorolási megnevezéseit át kell húzni, az újakat vastagon szedett betűvel kell feltüntetni. Új utcaneveket vagy házszámokat csak a címképzésért felelős szerv által kiadott okirat alapján lehet a vázrajzon feltüntetni.

(3)³⁶ A változási vázrajzon ábrázolni kell a szomszédos földrészletek határvonalait a változási vázrajzon mért legalább 2 cm széles sávban, valamint fel kell tüntetni a változással érintett földrészletekhez csatlakozó szomszédos földrészletek helyrajzi számát, alrészlet betűjeleket, művelési ág megírását, minőségi osztályok osztályba sorolási megnevezéseit, utcaneveket, épületeket, házszámokat.

(4) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a változási vázrajzon a földrészlet változással érintett részét, valamint ennek környezetében a szomszédos földrészletek határvonalát a változási vázrajzon mért legalább 2 cm hosszúságban kell ábrázolni. A változási állománynak a teljes földrészletet kell tartalmaznia.

(5) A változási vázrajz méretadatot nem tartalmazhat. Ezalól kivételt képeznek a szolgalmi és a vezetékjogi védőtávolságok és a kitűzési vázrajzon a kitűzött földrészlet határára vonatkozó méretek.

(6) Önálló címkoordinátát kell képezni minden, a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó ingatlannak.

(7) Az Inytv. 25/B. § (1) bekezdésében meghatározott változásokhoz készített változási vázrajzoknak és a változási állományoknak tartalmazniuk kell a változás utáni földrészletek, épületek és pincék címkoordinátáinak beszúrási pontját és pontszámát. A változási állomány ezenfelül tartalmazza a beszúrási pontoknak a 4. mellékletben meghatározott pontkódját.

(8) Ha az ingatlan közterület felőli bejárata egyértelműen nem határozható meg, akkor a helyrajzi szám beszúrási pontját kell címkoordinátaként megadni.

(9) Ha egy földrészletnek több közterületről van bejárata, akkor minden közterület felőli bejáratnak címkoordinátát kell képezni.

(10) Ha egy épületnek vagy pincének több főbejárata vagy több lépcsőháza van, akkor mindegyiknek önálló címkoordinátát kell képezni.

(11) Adatot szolgáltatni csak a 4. melléklet 2.1.3. pont 4.2. alpontja szerinti pontkóddal rendelkező címkoordinátákról kell.

(12)³⁷ Ha az adatszolgáltatás során az ingatlanügyi hatóság címkoordinátát nem szolgáltatott, akkor azt helyszínen méréssel kell meghatározni, és azt a földrészlet, az épület vagy a pince objektumon belül, egyedi pontszámmal ellátva, a 4. melléklet 2.1.3. pont 4.2. alpontja szerinti pontkóddal fel kell tüntetni.

(13) A címkoordináták pontszámait 1-gyel kezdődően növekvő sorrendben kell földrészletenként képezni. Az 1-es sorszámot mindig a földrészlet címkoordinátája kapja.

(14) Egy földrészleten belül azonos pontszámú címkoordináta nem lehet. A vázrajzon a címkoordináta helyét kitöltött nullkörrel kell jelölni, és a pontszámát fel kell tüntetni.

(15) Korábbi mérések által meghatározott címkoordinátát megváltoztatni már nem szabad, azokat a változási vázrajzon sem kell feltüntetni, kivéve, ha időközben az ingatlan vagy épület bejárata áthelyezésre került.

(16) A címkoordináták (12) bekezdés szerinti meghatározását 1 hektárig a teljes ingatlan vonatkozásában, 1 hektár felett csak a változással érintett terület 25 méteres környezetében kell elvégezni.

(17) A címkoordinátákat a változási vázrajzon helyrajzi szám szerinti bontásban – pontszám, EOV koordináta –, táblázatos formában kell feltüntetni.

12. § (1) A változási vázrajzokhoz az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljának megfelelő területkimutatás tartozik.

(2)³⁸ A területkimutatás változás előtti része a hatályos ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően, az előzetes változások figyelembevételével tartalmazza:

(3) A területkimutatás változás utáni része tartalmazza:

13. § (1) A területkimutatás külön munkarészként is elkészíthető, ebben az esetben a területkimutatás borítóját az „A területkimutatás a változási vázrajzzal együtt érvényes!” felirattal, a változási vázrajzot az „A változási vázrajz a területkimutatással együtt érvényes!” felirattal kell ellátni.

(2) A külön munkarészként elkészített területkimutatást az 5. és 6. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett formában kell elkészíteni.

(3)⁴¹ Ha a területkimutatás több különálló lapból áll, akkor azokat össze kell kapcsolni.

14. § (1) A változási vázrajzok, valamint a szakértői vélemények készítése során a terepi méréseket e rendeletben és a 15/2013. (III. 11.) VM rendeletben meghatározott tartalmi és pontossági előírások szerint kell végrehajtani.

(2) A helyszíni mérésekhez használt mérőeszközök kalibrálása a változási vázrajz készítőjének feladata.

15. § (1) A földrészletek határvonalának helyszíni ellenőrzése során a rendelkezésre álló korábbi mérési adatokat és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataiból számítható méreteket a helyszíni ellenőrző mérések eredményeivel össze kell hasonlítani. A helyszíni ellenőrző méréseket a változással érintett vagy a kitűzendő földrészlettel szomszédos földrészletek vonatkozásában is el kell végezni.

(2) Olyan vonalas jellegű földrészletek esetében, amelyek hosszúsága a 250 métert, illetve olyan földrészletek esetében, amelyek területe a 10 hektárt meghaladja, és a változással érintett területrész nem éri el az összterület 25%-át, a földrészletek határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területrészre kell elvégezni.

16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot a meghatározott térkép-terepazonos pontok alapján azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:

(2) Több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérése a földrészletek szélességének megállapításánál mérési vonalnak minősül. Amennyiben a mérési vonalra vonatkozó, a természetben mért és a grafikus alapú térképi adatbázisból meghatározott végméret közötti különbség (a továbbiakban: záróhiba) nem haladja meg a 7. melléklet C) és D) táblázataiban szereplő megengedett eltérés értékét, a mérési vonalon belül a részletpontok helyzetét a záróhiba arányos elosztásával kell meghatározni. Az így meghatározott részletpontok esetében az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján kell a térképi és természetbeni állapot azonosságát megállapítani.

(3) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok esetében a koordinátákból vagy a mérési eredményekből számított és a terepen mért távolságok közötti eltérés nem haladhatja meg a 7. melléklet E) táblázatában megadott értéket.

17. § (1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis előállításának szabályait tartalmazó jogszabályok előírásai szerinti újfelméréssel, térképfelújítással vagy digitális átalakítással készült alaptérképi adatbázisok esetén, ha a földrészlet határpontjainak azonosítása a 7. mellékletben meghatározott tűréshatáron belül van, azonosnak kell tekinteni azt a természetbeni állapottal.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis műszaki munkarészeit és az időközi változások során keletkezett változási vázrajzait az ingatlan határvonalának megállapításához kötelezően fel kell használni.

(3)⁴² A földrészletek határvonalának megállapítását az érintett földmérési alaptérkép készítési technológiájával összhangban kell végezni.

18. § (1) A tulajdoni lapokon nyilvántartott terület és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt objektum műszaki területe összhangban van, ha:

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban és annak változását eredményező vázrajzokon az egyes művelési ágakat az alábbi rövidítésekkel kell megjelölni:

(3) Művelés alól kivett területek közül az alábbi megnevezéseket vagy rövidítésüket kell feltüntetni:

19. § (1)⁴³ A 6. § (4) bekezdésében foglalt értesítésnek tartalmaznia kell a mérés időpontját, a mérés célját és a jogosultságot biztosító jogszabályi hivatkozást.

(2) A változási vázrajzok elkészítéséhez szükséges részletmérés során a változással érintett területen az állami alapadatok tartalmában bekövetkezett változásokat be kell mérni, és a mérési vázlaton a 21. § (2) bekezdése szerinti tartalommal ábrázolni kell.

(3) A részletpontok csoportosítását és a tűrési osztályok meghatározását a 7. melléklet F), G) és H) táblázata szerint kell végezni. A részletpontok kódolásánál a 4. mellékletben megadott pontkódokat kell alkalmazni.

20. § (1) A műholdas helymeghatározáson alapuló mérések esetében a 15/2013. (III. 11.) VM rendelet mellett e rendelet előírásait is alkalmazni kell.

(2) Terepi adatrögzítővel rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazása esetén a rögzített mérési adatokat az eredeti, rögzített fájlformátumban kell leadni. Adatrögzítővel nem rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazásával végzett mérések esetében a mérési eredményeket mérési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) A (2) bekezdésben alkalmazott méréseket úgy kell dokumentálni, hogy a dokumentáció alapján a mérési adatokból a pontmeghatározás nyomon követhető és újból számítható legyen.

21. § (1) A határvonalak helyzetének ellenőrzése céljából végzett mérések és a részletmérés eredményéről a mérési vázlatot, valamint annak vektoros mérési állományát is el kell készíteni.

(2)⁴⁴ A mérési vázlatnak tartalmaznia kell minden méretet és adatot, amelyek a változási vázrajz rajzi részének szerkesztéséhez szükségesek. A mérési vázlatot a 10. melléklet A. és B. pontjában és a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni a változás jellegének megfelelő tartalommal.

(3)⁴⁵ A mérési vázlatnak tartalmaznia kell:

(4) A közterületek helyrajzi számait a változási vázrajzon és a mérési vázlaton, valamint a térképi adatbázisban minden esetben zárójelbe kell tenni.

(5)⁴⁶ A mérési vázlatot és a hozzá tartozó digitális mérési állományokat az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmától elkülönülten tárolja.

22. § (1) A változás előtti és a változás utáni területek összegének azonosnak kell lenni, az Fttv. 17. § (1) bekezdésében foglalt hibakijavítás, valamint az Fttv. 14. § (8) bekezdésében foglalt kitűzéshez készített területkimutatás kivételével, ahol az eltérést községi területi gyűjtőben kell kezelni.

(2) Külterületi földrészletek változási állománya esetén, amennyiben a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal a földrészletek ingatlan-nyilvántartási területe hibahatáron belül egyezik, a területi eltérést községi területi gyűjtőben kell elszámolni.

(3) A változott objektum végleges területét az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével a négyzetméterre kerekített műszaki területből kiindulva a területarányos ráosztás módszerével úgy kell meghatározni, hogy területösszegük a változás előtti tulajdoni lapi területek összegével megegyező legyen.

(4) A belterületi és az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott földrészletek esetében a tulajdonosok jóváhagyásával a hibahatáron belüli területi eltérés a községi területi gyűjtőben is elszámolható.

(5) A községi területi gyűjtő használatát mellőzni lehet azoknál a településeknél, kerületeknél, amelyeknél a térképi állományok forgalomba adását követően azonosak a térképi adatbázisban és a tulajdoni lapokon szereplő területek.

(6) A földrészleten belül az alrészletek területösszegének a földrészlet területével, termőföld esetében az alrészleteken belül a minőségi osztályok területösszegének az alrészlet területével kell megegyeznie.

(7)⁴⁷ Változási vázrajzok készítése során a földrészleteket terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények térképi ábrázolásának módosulását kezelni kell, és az ennek megfelelő területi változások elszámolását el kell készíteni úgy, hogy a változás előtti és változás utáni területek összege egyező legyen.

(8) A (7) bekezdésben előírt elszámolás minden esetben külön – a változási vázrajzon is feltüntetett – hivatkozási számokkal ellátott vázrajzokon vagy vázlatokon történik.

(9) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joghoz vagy feljegyzett tényhez tartozó határvonal helyzetében vagy területi adatában történő változás esetén új, a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti változási vázrajzot kell készíteni.

23. § A területszámítás során a változással meghatározott vonalpontokat töréspontként kell kezelni. A vonalponttal érintett, de egyébként nem változó földrészleteket geometriai változással érintett objektumnak kell tekinteni. A területszámításba az ilyen alakzatot is be kell vonni, és a változás előtti, valamint a változás utáni kerekített műszaki területüknek négyzetméterre egyezniük kell. A változási vázrajz területkimutatásába ezeket a földrészleteket nem kell felvenni, de a nyilvántartott területre új vonalpont felvételével vagy törlésével rá kell állni.

24. § (1)⁴⁸ Amennyiben az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételi vizsgálatra alkalmasságáról az ingatlanügyi hatóság a nyilatkozatot még nem adta ki, a változási vázrajzot a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és a hozzá tartozó területi adatok, továbbá az egyéb munkarészek alapján kell elkészíteni.

(2) Az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételre való alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat kiadását követően – az Inyvhr. 119/F. § (1) bekezdésében meghatározott közszemlére történő helyezés napjáig – mind az új állami földmérési alaptérképi adatbázis, mind a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni. A kettős munkarészek közötti összhang biztosítása a készítő feladata.

(3) A közszemlére történő helyezés napjától csak az új állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni.

(4) A forgalomba nem adott munkarészekből szolgáltatott adatokat az „Ingatlan-nyilvántartás tervezett átalakítása szerint még nem hatályos állapot!” figyelmeztető felirattal kell ellátni.

25. § (1) Az államhatár változásával kapcsolatos földmérési munkákat hatósági jogkörében eljárva a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv végzi a hatályos államközi dokumentumok alapján.

(2)⁴⁹ A változási vázrajzot és a kapcsolódó munkarészeket, a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokat felhasználva, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv készíti el a 12. és 13. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában, amelyet megküld az illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

26. § (1) Közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásához szükséges vázrajzokat az érintett település önkormányzatának képviselő-testületi határozata szerint kell elkészíteni.

(2)⁵⁰ A vármegyék és a főváros kerületeinek határváltozása esetén az Országgyűlés döntésének megfelelően kell a vázrajzot elkészíteni.

(3) Közigazgatási egységek és fekvések között közvetlenül csak egész földrészletek csatolhatóak át. Ha az átcsatolás csak a földrészlet egy részét érinti, akkor azt még az eredeti nyilvántartási egységben meg kell osztani.

(4) A változással érintett területre vonatkozóan a változási vázrajzot – a 4. alcímben foglaltak figyelembevételével – a 14. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(5) Ha a változás több tömböt, teljes fekvést vagy teljes településrészt érint, akkor a (4) bekezdésben foglaltak helyett az ingatlan-nyilvántartási adatok felhasználásával kell az alábbi munkarészeket elkészíteni:

(6) Átcsatolás előtt az érintett ingatlanokra vonatkozó beadványokat el kell intézni.

(7) Az átcsatolt ingatlanokra vonatkozó irattári anyagot a növekvő területű település iratai között kell tárolni.

(8)⁵¹ Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területére vonatkozó végleges közigazgatási és fekvéshatárvonal változásait digitálisan negyedévenként összesítve megküldi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a Magyarország közigazgatási határok adatbázisába történő átvezetés céljából.

27. § (1) A telekalakítási eljárások esetén a földrészletek határvonalának változásáról változási vázrajzot kell készíteni. A vázrajzok készítése során az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló kormányrendelet és a telekalakításról szóló miniszteri rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(2) A változott földrészletek helyrajzi számozását az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló miniszteri rendelet szerint kell végrehajtani.

(3) A földrészlet határvonalak változási vázrajzát a 15. és 16. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

28. § (1) Az épület feltüntetéséről készített változási vázrajz az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapadat-tartalmán túlmenően tartalmazza az új vagy változott épületet.

(2) Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonosa azonos, az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajzon az épületet a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a földrészlethez kell kapcsolni. A vázrajzot a 17. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(3)⁵² Az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajz kötelező tartalma a művelés alól kivett megnevezés vagy a művelési ág feltüntetése. Az épületfeltüntetéshez készített mérési vázlatot a 10. melléklet B. pontja szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(4) Az önálló ingatlannak minősülő építményeket és azok betűjeleit az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban a változási vázrajz alapján kell feltüntetni. A vázrajzot a 18. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(5) Az Fttv. 11. § (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott építmények tartozékának minősül az ahhoz közvetlenül csatlakozó, öt négyzetméternél nagyobb fedett vagy nyílt terasz és lépcső, amelyre vonatkozó vázrajzot a 17. melléklet szerint kell elkészíteni úgy, hogy csak a feltüntetendő építménytartozék határvonalát kell vastag, folyamatos vonallal feltüntetni, és az épülethez hozzákapcsolni.

(6) Ha az építménytartozékot korábbi analóg térkép már ábrázolta, úgy annak állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetését – erre irányuló kérelem esetén – a korábbi épületfeltüntetési vázrajz, használatbavételi engedély, illetve korábbi analóg térkép alapján kell elvégezni.

29. § (1) Épületmegszüntetési vázrajzot csak az épület fizikai elbontása után lehet az ingatlanügyi hatósághoz záradékolásra benyújtani.

(2) Bontási engedély nélkül bontható épületek esetében az Inyvhr. 65. § (3b) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Nem kell épületmegszüntetési vázrajzot készíteni, ha a földrészleten minden épület elbontásra kerül. Nem kell vázrajzot készíteni, ha az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlannak minősülő építmény önálló státusza megszüntetésre kerül.

30. § (1) Ha a változási vázrajz művelésiág-változás miatt készül, akkor a földminősítési mintatér elhelyezkedését, a termőföld művelési ágát és minőségét – a minőségi osztályt és a kataszteri tiszta jövedelmet – a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kell a vázrajzon feltüntetni. A vázrajzot a 19. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2)⁵³ Ha a változási vázrajz termőföldet érint, akkor az ingatlanügyi hatóság a földminősítési szempontú vizsgálatot követően a következő földminősítési záradékkal látja el a változási vázrajzot: „A művelési ág és a minőségi osztály megjelölése és ábrázolása, a kataszteri tiszta jövedelem számítása helyes, az adatok a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kerültek feltüntetésre.” Ez a záradék a területszámításra és a helyrajzi számozásra vonatkozó földmérési záradékkal együtt hatályos.

(3)⁵⁴ Ha a változási vázrajz olyan termőföldet érint, amelyen földminősítési mintatér is található, akkor a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett a vizsgálatot követően az ingatlanügyi hatóság a következő földminősítési záradékkal látja el a változási vázrajzot: „A művelési ág és a minőségi osztály megjelölése és ábrázolása, a kataszteri tiszta jövedelem számítása, valamint a földminősítési mintaterek feltüntetése helyes, az adatok a földminősítési eljárás eredményének megfelelően kerültek feltüntetésre.”

(4) Ha a művelésiág-változás a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti, akkor az Inytv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az így keletkezett alrészlet nem lehet azonos a szomszédos alrészlet művelési ágával. Az így kialakult, azonos művelési ágba tartozó alrészleteket az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint össze kell vonni, amelyről változási vázrajzot kell készíteni.

31. § (1) Az Inytv.-ben meghatározott jogok bejegyzéséhez, tények feljegyzéséhez, azok módosulásához vagy törléséhez szükséges vázrajzot vagy vázlatot a 20., 21. és 22. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti joggal, ténnyel vagy jogi jelleggel érintett területrészeket egytől kezdődő római számmal kell megjelölni a 22. melléklet szerint. A területet csak egyenes vonalak határolhatják, és nagysága nem lehet egy négyzetméternél kisebb. A határoló vonalakat 0,5 mm vastagságú, hosszú, szaggatott vonallal kell ábrázolni. Nem kell változási vázrajzot vagy vázlatot készíteni, ha a szolgalom, a jogi jelleg vagy a jogilag jelentős tény a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti.

(3)⁵⁵

(4) A 4. § (4) bekezdés d) pontja alapján készített vázlatot hitelesített állami alapadatok felhasználásával az igénybevétel jellegének megfelelően az 5. § (5) bekezdésében meghatározott ellenőrző mérésekkel kell elkészíteni. A vázlatot a 20. vagy 22. melléklet alapján az engedélyezés jellegének megfelelően kell elkészíteni, és kizárólag a következő záradékkal ellátni: „A vázlat ingatlan-nyilvántartási térképi átvezetésre nem használható fel.”

32. § (1) A 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti változási vázlatot a hiteles ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával kell elkészíteni úgy, hogy az egyes földrészletek esetében megállapítható legyen a ténnyel vagy jogi jelleggel érintett területrész.

(2) A területkimutatást az 5. és 6. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni, a megfelelő tény vagy jogi jelleg megnevezésének megfelelően.

(3) A területkimutatásban a tulajdonos (vagyonkezelő) nevét, lakcímét és tulajdoni hányadát tartalmazó oszlopot nem kötelező kitölteni.

33. § (1)⁵⁶ A társasház, illetve szövetkezeti ház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése előtt a társasház, szövetkezeti ház az Inytv. 11. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott önálló ingatlanokról, valamint 12. § b) és c) pontjában meghatározott egyéb önálló ingatlanokról (a továbbiakban: EÖI) elkészített szintenkénti alaprajzát vektoros formában vizsgálat és nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz.

(2) A vektoros szintenkénti alaprajzot az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a 23. melléklet szerint kell elkészíteni, minden szintre vonatkozóan, méretezés nélkül, és tartalmaznia kell a következő adatokat:

(3)⁶³

(4)⁶⁴

(5)⁶⁵ Az EÖI azonosítóit úgy kell kialakítani, hogy társasházon (szövetkezeti házon) belül egyediek legyenek.

(6)⁶⁶ Ha az EÖI-k területi adatai nem helyezhetők el az alaprajz rajzi részén, akkor külön szintenkénti területi összesítőt kell készíteni az alaprajzon a rajzi rész mellett, amelyben a szintenként eltérő, de egy EÖI-t alkotó területrészeket egész négyzetméterre kerekítve összesíteni kell.

(7)⁶⁷

(8)⁶⁸

(9)⁶⁹ EÖI területeként az ingatlan-nyilvántartásba a hasznos alapterületet kell bejegyezni. Az EÖI-n belüli szintek közötti közlekedést szolgáló szintkülönbség-áthidalók területét az EÖI hasznos alapterületébe egyszer kell beszámítani.

(10)⁷⁰ Az erkélyek, loggiák, teraszok és tetőteraszok alapterületei nem számítanak bele a (9) bekezdés szerint meghatározott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető hasznos alapterületbe, azokat attól elkülönült alapterülettel kell feltüntetni.

(11) Az alaprajzot az épületfeltüntetési vázrajz töréspontjai alapján EOV rendszerbe kell betranszformálni. Ha az épületfeltüntetési vázrajz nem áll rendelkezésre, a transzformációhoz az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt épület töréspontjait kell felhasználni. Ha a transzformálás eredménye hibahatáron túl eltér az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban lévő állapottól, akkor az Fttv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(12) A vektoros szintenkénti alaprajzon a (2) bekezdésben meghatározott tartalmat elkülönülten megjeleníthető rétegekben kell szerepeltetni. A területi lehatárolásokat a digitális térképi állományban a terület lemérésére alkalmas, zárt, felületszerű elemtípussal (alakzattal) kell szerepeltetni.

(13) Az EÖI-k határvonalának változása esetén a (2) bekezdés szerinti alaprajzot kell készíteni.

34. § (1)⁷¹

(2) Az EÖI-k a 33. § (2) bekezdésében meghatározott formában és tartalommal készített szintenkénti alaprajza tartalmazza az EÖI-k geometriai jellemzőit, valamint az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat és a helyrajzi számot.

35. § (1)⁷² A vektoros szintenkénti alaprajzhoz tartozó műszaki dokumentáció tartalma:

(2)⁷³ Az ingatlanügyi hatóság az alaprajzot az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban meglévő vagy a leadott változási állományban szereplő épület adatokkal történő egyezőség szempontjából megvizsgálja, és megfelelőség esetén a következő záradékkal látja el: „Az alaprajz megfelel a tartalmi követelményeknek. Nyilvántartásba véve.”

(3)⁷⁴

(4)⁷⁵

(5)⁷⁶ A vizsgálatot követően az ingatlanügyi hatóság az alaprajzon feltünteti:

(6) A vektoros digitális alaprajzokat önállóan kell tárolni azonosító helyrajzi számuk alapján.

36. §⁷⁹ (1) Az ingatlan-nyilvántartásba már korábban bejegyzett EÖI-ben történő időközi és építésiengedély-köteles változás, átalakítás átvezetéséhez, valamint az EÖI-ket érintő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és jogilag jelentős tények ábrázolásához a 4. § (3) bekezdés c) pontjában nevesített változási vázrajzot kell készíttetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti változás esetén az alaprajzot csak a változással érintett EÖI-k vonatkozásában kell elkészíteni úgy, hogy az adott épületszinten történő beazonosíthatósága egyértelmű legyen.

37. §⁸⁰ A vektoros szintenkénti alaprajzot az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a 23. melléklet szerint kell elkészíteni, minden szintre vonatkozóan, méretezés nélkül, és tartalmaznia kell az EÖI-n belüli helyiségek azonosító számát, funkciójának megnevezését és hasznos alapterületét négyzetdeciméter élességgel.

38. § Ha az épület önálló ingatlanként kerül kialakításra, akkor nem szabad a földrészlethez kapcsolni. Az épületet vagy épületeket az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell megjelölni.

39. § (1) A használati megosztási vázrajzon az elkülönülő használati határokat 0,5 mm vastagságú, hosszú, szaggatott vonallal kell ábrázolni. Az elkülönülő használattal érintett területrészeket római számokkal kell megjelölni. A vázrajzot a 24. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2) A vázrajzot a telekalakítási változási vázrajzra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni, és fel kell tüntetni az egyes részek területét és jogosultját. A vázrajzot az „Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható!” és az „Az állami alapadat-tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik.” szövegű záradékkal kell ellátni.

40. § (1) A kitűzési munka minőségéért a munkát végző földmérő a felelős.

(2) Földrészlethatár kitűzésére irányuló munkának minősül a földrészlethatáron létesítendő új épület kitűzése is.

(3)⁸¹ A kitűzésről helyszíni jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet eredetben az ingatlanügyi hatósághoz a földmérési dokumentációval együtt be kell nyújtani a 25. melléklet szerinti tartalommal.

(4) Ha a kitűzés az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján történik, akkor a 25. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett formanyomtatvány szerinti formában kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv tartalmazza a kitűzött földrészlet tulajdonosának és a szomszédos földrészletek tulajdonosainak nevét, lakcímét, ingatlanuk helyrajzi számát, aláírásukat és nyilatkozatukat a kitűzéssel való egyetértésről.

41. § (1) Ha a szomszédos földrészlet kitűzése korábban már megtörtént, a korábbi munkarészek mérési adatait figyelembe kell venni a 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) A kitűzendő földrészlet határvonalainak meghatározásához szükséges a szomszédos ingatlanok tekintetében is az ellenőrző mérések végrehajtása.

(3) A természetben már megjelölt határponthoz képest az e rendelet szerinti tűréshatáron belül újabb határjelet elhelyezni nem szabad.

(4) A kitűzött határpontokat vízszintes értelemben, centiméter élességgel azonosítható földmérési jellel kell megjelölni.

42. § (1) Az Fttv. 14. § (8) bekezdése esetén közös megegyezéssel történő kitűzés állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséhez a vázrajzot a következő záradékszöveggel kell ellátni: „A kitűzés jelenlétünkben megtörtént, a kitűzött határpontokat kölcsönösen elfogadjuk, a térképi határvonal és a nyilvántartott terület módosításának átvezetéséhez hozzájárulunk.” A vázrajzot a kitűzéssel érintett ingatlanok tulajdonosainak alá kell írniuk.

(2) Az (1) bekezdés szerint készült kitűzési vázrajzot a 26. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni. Szükség esetén az 5. és 6. melléklet szerinti területkimutatás is része a műszaki tartalomnak.

43. § (1) Ha a kitűzött határvonal helyzete a tényleges használattól a 16. és 17. § előírásai szerint meghatározott értéknél nagyobb mértékben tér el, akkor a természetbeni használat szerinti határvonalat be kell mérni, annak helyét és meghatározó méreteit a kitűzési vázlaton a hatályos állapottól eltérő módon fel kell tüntetni. A kitűzött hatályos állapot és a természetbeni használat közötti területeltérést ki kell mutatni.

(2) A 27. és 28. melléklet szerinti kitűzési vázrajzon, illetve vázlaton a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt meg kell jelölni, és az eltérés jellegétől függően a kitűzési vázrajzot, illetve vázlatot az alábbi, a kitűzés eredményének megfelelő felirattal kell ellátni:

(3) A vázrajznak minden esetben tartalmaznia kell „A kitűzött földrészlet határpontjait ... (pl. kővel, fakaróval, festéssel stb.) ... jelöltem meg.” feliratot.

(4)⁸² A kitűzés során készített kitűzési jegyzőkönyv papíralapú, valamint a keletkezett valamennyi mérési és számítási munkarész digitális példányát, továbbá a kitűzési vázlatot és vázrajzot papír alapon a kitűzést követően nyolc napon belül az ingatlanügyi hatóságnak meg kell küldeni.

44. § (1) A változási állománynak földrészletek esetében a változással érintett földrészletek határvonalait és azon belül az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist érintő változás utáni állapotot, EÖI-k esetében az új alaprajzot kell tartalmaznia.

(2)⁸³ A változási állományt az ingatlanügyi hatóságnak vizsgálatra és záradékolásra a 4. § (5) bekezdésében meghatározott formátumban kell leadni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott fájlformátum adatbázis-szerkezetét, adattábláit, adatcsere-formátumát meghatározó műszaki dokumentációt a honlapon letölthető formában közzé kell tenni.

45. § (1)⁸⁴ A változási állománynak az ingatlanügyi hatóság részére vizsgálatra és záradékolásra történő átadásakor olvasásra megnyithatónak kell lennie.

(2) A minőségtanúsítónak a belső vizsgálat során a helyszíni munka tényleges meglétét, minőségét, a számítási és szerkesztési munkák helyességét kell ellenőriznie. A vizsgálat elvégzését és a feltárt hibák javítását dokumentálni kell. A minőség tanúsítását a 29. melléklet szerinti műszaki leírásban kell feltüntetni.

46. § (1) A változási vázrajz vizsgálatához és záradékolásához – a változási vázrajz típusától és az alkalmazott mérési módszertől függően – a műszaki dokumentációnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

(2) A digitálisan leadandó munkarészek a változási állomány kivételével bármely szabad forgalmú fájlformátumban leadhatók.

47. § (1)⁸⁵ A változási vázrajzok vizsgálatát követően az ingatlanügyi hatóság a jogszabályoknak megfelelő változási vázrajzot záradékkal látja el.

(2) A záradék igazolja, hogy a benyújtott változási vázrajz és dokumentáció megfelelt a jogszabályi előírásoknak, és azt, hogy a változási állomány beilleszthető az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba.

(3) Az eljárás során vizsgálni kell:

(4) Vizsgálni kell a változási állomány geometriai és topológiai helyességét, az adatbázisba való beilleszthetőségét.

(5) Termőföldet érintő változás esetén a változási vázrajzot a földmérési vizsgálattal egy eljárásban mezőgazdászi szempontból is vizsgálni és záradékolni kell.

(6) Kisajátítással kapcsolatos változási munkarészeket a kisajátítási jogszabályok előírásai szerint kell vizsgálni és záradékolni.

(7)⁸⁶ Az (1) bekezdés szerinti záradékolást követően a változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság előzetes nyilvántartásba veszi, továbbá gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő előzetes átvezetéséről.

48. § (1)⁸⁷ Az Fttv. 23. § (4) és (5) bekezdése alapján bejelentésre kötelezett földmérési munkákat a 31. mellékletben meghatározott adatlapon kell az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából származó hibák kijavítása a földmérő feladata.

(2)⁸⁸ A bejelentést az ingatlanügyi hatóság nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. A visszaigazolásban rendelkezni kell arról, hogy az elkészített munkarészeket az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Az alappontsűrítést az ingatlanügyi hatóság vizsgálja.

(3) Ha a betekintő vizsgálat alapján megállapítható, hogy az alappontsűrítés a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok előírásainak nem felel meg, a munkát további vizsgálat nélkül határozattal el kell utasítani.

49. § (1)⁸⁹ Ha a 47. § (3) bekezdés a) pontja szerinti feltétel nem teljesül, az ingatlanügyi hatóság a záradékolás iránti kérelem visszautasításáról értesíti a fővárosi és vármegyei földmérési szakfelügyelőt.

(2) A záradékolás során feltárt hibákról és hiányosságokról tételes vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni, amely alapján a kérelmet benyújtó földmérőnek hiánypótlás keretében a változási vázrajz munkarészeit javítania kell. A tételes vizsgálati jegyzőkönyvet a minőséget tanúsító személy részére is meg kell küldeni.

(3) Ha a hiánypótlásra benyújtott változási vázrajzon, változási állományban, valamint a hozzá tartozó munkarészekben az előírt hibákat nem javították, vagy a hibajavítás során újabb hibák keletkeznek, a záradékolási eljárást meg kell szüntetni.

(4)⁹⁰ A záradékolás során korábban nem kifogásolt tartalmi elemeket a hibajavítás ellenőrzése során új hibaként feltárni és annak javítását előírni nem lehet. Az olyan hibát, amelyet az első vizsgálat során nem tártak fel, az ingatlanügyi hatóságnak kell kijavítania. A változási vázrajz záradékolása csak a feltárt hibák kijavítása után végezhető el.

50. § (1)⁹¹

(2)⁹² Ha a záradék időbeli hatályán belül az átvezetésre már korábban benyújtott záradékolt változási vázrajzzal érintett földrészletek adatai időközben megváltoztak, akkor – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés előtt – a vázrajz átdolgozása az ingatlanügyi hatóság feladata.

(3) Ha az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre benyújtott változási vázrajz záradéka az ügyintézés határideje alatt jár le, akkor azt hatályosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatása során.

51. § (1)⁹³ A földrészlethatár-változással járó változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság az „A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos.” szövegű záradékkal látja el.

(2)⁹⁴ Az ingatlanügyi hatóság a 4. § (3) bekezdés a)–b), valamint d) és e) pontjai szerinti változási vázrajzokat vizsgálat és nyilvántartásba vétel után az „Az állami alapadat-tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos.” záradékszöveggel látja el.

(3)⁹⁵ A kitűzési vázrajzok esetében az ingatlanügyi hatóság a 47. § (3) bekezdés a)–e), g) és i)–j) pontjában foglalt előírásoknak való megfelelőséget vizsgálja, ezzel egyidejűleg a „Nyilvántartásba véve.” záradékszöveggel látja el.

52. § (1)⁹⁶ Ha a 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, változási vázrajzok benyújtása esetében a tulajdonos vagy vagyonkezelő rendelkezik végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel, illetve az épület felépítését vagy a bontás tényét megállapító hatósági bizonyítvánnyal, végzéssel, akkor a vázrajz záradékolás iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlan-nyilvántartási adatváltozás bejelentését is. Ez esetben az ingatlanügyi hatóság a változási vázrajzot e rendelet előírásai szerint megvizsgálja, nyilvántartásba veszi, majd a vázrajz valamennyi példányát záradékkal látja el, és intézkedik az épület ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy törlése iránt.

(2)⁹⁷ A 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti változási vázrajzok benyújtása esetében, amennyiben a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem rendelkezik az (1) bekezdésben nevesített engedély, hatósági bizonyítvány vagy végzés valamelyikével, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját igazoltan befizette, akkor az ingatlanügyi hatóság e rendelet alapján előzetes nyilvántartásba veszi és záradékolja a változási vázrajz valamennyi példányát.

53. § (1) A változási vázrajzok újrazáradékolására csak akkor kerülhet sor, ha a változási vázrajz változás előtti adatai megegyeznek a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokkal. Ebben az esetben a változási vázrajzot az „A záradék az újrazáradékolás keltezésétől számított egy évig hatályos.” záradékszöveggel kell ellátni, és a záradékolást elvégezni.

(2)⁹⁸ Ha a lejárt hatályú záradékkal rendelkező változási vázrajz változás előtti adatai megváltoztak, az újrazáradékolásra nem kerülhet sor. Ebben az esetben új vázrajzot kell készíteni. Az új vázrajz készítése nem az ingatlanügyi hatóság feladata.

54. § (1) Ha egy évnél régebben záradékolt és a változások előzetes nyilvántartásából már törölt vázrajz újrazáradékolását kérik, a vázrajzot újból záradékolni kell, ha az 53. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és ezzel egyidejűleg ismételten fel kell venni a változások előzetes nyilvántartásába.

(2)⁹⁹ Ha az ingatlanügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása érvényes záradékkal ellátott vázrajzot érint, a vázrajzot soron kívül javítja, záradékolja és megküldi a benyújtónak a térképezési vagy területszámítási hiba kijavításáról szóló határozattal együtt.

(3) Érvényes záradékkal rendelkező változási vázrajz előzetes nyilvántartásból való törlését

55. § (1)¹⁰⁰ Több egymásra épülő változás esetén a később benyújtott változási vázrajzra a „Megelőzi az .../... iktatószámú változási vázrajz átvezetése.” záradékot vezeti rá az ingatlanügyi hatóság.

(2)¹⁰¹ Ha a változással érintett földrészletre vonatkozóan a záradék hatályának ideje alatt az ingatlanügyi hatósághoz újabb változási vázrajz érkezik, amelynek készítője azonos az eredeti vázrajz készítőjével, valamint a vázrajz tartalmában csak módosítás történt, a változási vázrajzot az előzmény átdolgozásának kell tekinteni, ha a záradékkal érintett földrészleten további változás nem történt. Ha a módosítás előtti adatok felhasználásával készül az új változási munka, nincsen szükség új adatszolgáltatásra.

(3)¹⁰² A (2) bekezdés szerint átdolgozott vázrajzot az előzmény egyidejű érvénytelenítése mellett, új szám alatt kell nyilvántartásba venni. Az érvényes záradékkal rendelkező változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság a „Hatályon kívül helyezi az .../... iktatószámú vázrajz.” szövegű záradékkal hatálytalanítja.

(4) Amennyiben azonos kiinduló adatok felhasználásával különböző tartalmú változási vázrajzokat nyújtanak be záradékolásra, azokat egyidejűleg kell nyilvántartani. Ilyen változási vázrajzokat csak folyamatban lévő bírósági ügyek esetében – a bírósági végzés egyidejű csatolásával – lehet benyújtani. Ezeket a változási vázrajzokat a „Véglegessé válásával hatályon kívül helyezi az .../... iktatószámú vázrajzot.” záradékszöveggel kell ellátni.

(5)¹⁰³ Azokat a vázrajzokat, amelyekre vonatkozóan – a záradék időbeli hatályán belül – átvezetésre alkalmas okiratot és ingatlan-nyilvántartási kérelmet nem nyújtottak be, az ingatlanügyi hatóság hatósági jogkörében eljárva törli az előzetes térképi nyilvántartásból.

(6)¹⁰⁴

(7)¹⁰⁵ Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változási vázrajznak a bejegyzési kérelemhez csatolt példányát átvezetés után az ingatlan-nyilvántartási ügyirattal együtt az okirattárban kell elhelyezni. A földmérési vizsgálathoz benyújtott eredeti változási vázrajzot pedig a „Véglegessé vált, .../... szám alatt.” szövegű záradékkal, keltezéssel és aláírással ellátva az ingatlanügyi hatóság adat- és térképtárában kell tárolni.

(8)¹⁰⁶ A változás bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat alapján – az előzetes változás ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban való véglegesítésével egyidejűleg – az előzetes nyilvántartás sorszámát érvényteleníteni kell, valamint a jegyzet rovatban fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartási határozat számát.

(9) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változásvezetésének általános követelményei:

(10)¹⁰⁷ Az ingatlanügyi hatósághoz beérkező változási vázrajzok és változási állományok eredeti adatállományát nyilvántartásba kell venni, településenként be kell sorszámozni, és megfelelő tárolásukról gondoskodni kell.

(11)¹⁰⁸ Az 5. § (4) bekezdésében elkészített változási állományok ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba történő beillesztéséről az ingatlanügyi hatóság dönt.

(12) A természetbeni adatok alapján készített változási állomány ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba való műszaki bedolgozása a változás végleges átvezetését követően, földmérési főszámon végzéssel történik.

56. § (1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavításához tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentése esetén az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) A szakvéleményt a 2. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatás adatai alapján helyszíni mérésekkel alátámasztva kell elkészíteni. A műszaki leírásban részletezni kell az ellentmondás jellegét, a vázlatot a 10. melléklet adattartalmával kell elkészíteni, és a „Mérési vázlat szakvéleményhez.” feliratot kell alkalmazni.

(2a)¹⁰⁹ A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési jogosultsággal rendelkező személy által tett bejelentés esetén a bejelentésnek tartalmaznia kell a szakmai ténymegállapításokat, a szakértő véleményét, valamint az azt megalapozó műszaki dokumentációt.

(3)¹¹⁰ Az Fttv. 17. §-a szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság a rendelkezésére álló munkarészek, valamint szükség szerinti helyszíni adatgyűjtés eredményének figyelembevételével jár el.

(4)¹¹¹ A hiba kijavítását nem zárja ki a hibával terhelt földrészleteket érintő, folyamatban lévő bírósági eljárás. Ha a folyamatban lévő bírósági eljárásról az ingatlanügyi hatóság tudomást szerzett, a hiba kijavításáról szóló határozatot az eljáró bíróságnak is meg kell küldeni.

(5)¹¹² A hatályos térképi ábrázolás és a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba jogcímén ingatlanügyi hatósági hatáskörben akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése, vagy annak átvezetése során elkövetett mulasztásból, vagy tévedésből származik.

(6)¹¹³ A földrészlethatárt érintő hiba kijavításáról rendelkező határozathoz a helyrajzi számozás és a területszámítás helyességéről, földrészleten belüli hibajavítás esetén állami alapadat tartalom szempontjának helyességéről szóló záradékolt változási vázrajzot kell mellékelni. A változási vázrajzot akkor is el kell készíteni, ha a hiba kijavítása területváltozással nem jár. Nem kell változási vázrajzot készíteni, ha a területszámítási hiba kiigazítása határvonal-változással nem jár együtt.

(7) Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.

(8) A felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavításához nincs szükség előzetes hatósági vagy bírósági határozatra vagy engedélyre.

57. § (1)¹¹⁴ Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását ingatlanügyi hatósági hatósági eljárásban a következő esetekben lehet végrehajtani:

(2) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az analóg térképek digitális átalakítása vagy a digitális alaptérképek adatbázisának készítése során elkövetett alábbi hibák esetén lehet végrehajtani:

(3) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba fennállása esetén, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetek egyike alapján sem szüntethető meg a hiba, akkor az Fttv. 12. § (7) bekezdése szerint kell eljárni.

58. § (1)¹¹⁵ Ha olyan határvonallal kapcsolatban válik szükségessé felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása, amelyet jogerős bírósági ítélettel jogerős földrészlethatárként megállapítottak vagy elfogadtak, a hiba kijavítását elrendelő, véglegessé vált ingatlanügyi hatósági határozatot a bírósággal is közölni kell.

(2)¹¹⁶ Ha a hiba kijavítása ingatlan-nyilvántartási átvezetést is igényel, akkor a hiba kijavításáról rendelkező ingatlanügyi hatósági határozatot annak véglegessé válásától függetlenül az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti.

(3) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásban érintett földrészletek változási vázrajzát be kell sorolni a többi változási vázrajz közé.

(4) A felmérési és térképezési hiba kijavítása során a hatályos térképre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell figyelembe venni. A digitális átalakítással készített alaptérképek esetén az átalakítás alapjául szolgáló térképekre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell alkalmazni.

59. § (1) Teljes tömböt érintő felmérési vagy térképezési hiba kijavítását (a továbbiakban: hibakijavítás) abban az esetben lehet alkalmazni, ha az eredeti felmérésnél alkalmazott technológia, valamint a grafikus térképi átszerkesztések miatt az EOV rendszerbe történő átalakítás során a 7. melléklet B. táblázatában megadott eltérésnél nagyobb, szabályos elcsúszás, illetve elcsavarodás mutatható ki a természetbeni és a térképi állapot között.

(2) Az (1) bekezdésben történő ellentmondás feloldására tömbönként a tömbkontúron és a farmezsgyéken – a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról és az állami átvétel rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti részletpont pontossági követelményeire vonatkozó előírások betartásával – azon pontokat kell mérni, amelyek alapján a szabályos elcsúszás, illetve elcsavarodás kimutatható volt.

(3) A (2) bekezdés szerint mért pontokra kell elvégezni a tömb beillesztését kizárólag forgatás és eltolás alkalmazásával. A beillesztés során a tömb és tömbbelsők geometriai jellemzői, valamint területe a szükséges matematikai kerekítés kivételével nem változhat meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott hibakijavításhoz a térképen és a terepen a (2) bekezdés szerint azonosnak tekintett pontokat kell felhasználni, amelyeknek a tömb jellemző töréspontjainak kell lenniük.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott hibakijavításkor vizsgálni kell a tömböt határoló közterület helyzetét, és szükség szerint a szomszédos tömbre is el kell végezni a (3) bekezdés szerinti hibakijavítást.

(6) A (3) bekezdés szerinti hibakijavítással egyidejűleg a tömbbelsők geometriai helyzete nem változtatható meg, a változtatásokat külön eljárásban, az 56–58. §-ban meghatározottak szerint kell elvégezni.

(7) A hibakijavítás során készítendő vázrajzhoz tartozó területkimutatásba a tömböt és a benne szereplő földrészleteket nem kell felvenni a változás előtti és változás utáni területelszámításba, csak a tömböt körülhatároló közterületek vagy vonalas létesítmények térképi területeivel kell elszámolni.

(8) A hibakijavításról rendelkező határozatban a tömböt körülvevő közterület vagy vonalas létesítmény tulajdonosát, vagyonkezelőjét tájékoztatni kell arról, hogy a térképi hibakijavítás a természetbeni birtoklási viszonyokat nem változtatta meg.

60. § (1) A közigazgatási határváltozással és fekvéshatár-változással kapcsolatos határkiigazítás kérelemre történik az e rendeletben meghatározott záradékolt változási vázrajz becsatolásával.

(2)¹¹⁷ Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az az önkormányzat nyújtja be átvezetésre az ingatlanügyi hatósághoz, amelynek területe csökkenni fog.

(3) A közigazgatási határváltozás átvezetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a csökkenő területű település nevét, az átcsatolt ingatlanok helyrajzi számát, továbbá a növekvő területű település nevét.

(4)¹¹⁸ Ha a közigazgatási határváltozás különböző ingatlanügyi hatóságok illetékességi területéhez tartozó településeket érint, a (3) bekezdés szerinti határozatot a csökkenő területű település szerint illetékes ingatlanügyi hatóság hozza meg. Ennek a határozatnak arra vonatkozóan is rendelkezést kell tartalmaznia, hogy a csökkenő területű település szerint illetékes ingatlanügyi hatóság a változásátvezetés alapjául szolgáló műszaki munkarészek egy példányát, valamint az okiratokat – a közigazgatási határ megváltozásának átvezetése céljából – átadja a növekvő területű település szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

61. § A közigazgatási határváltozást a csökkenő és a növekvő területű település állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisában is át kell vezetni.

62. § (1)¹¹⁹ A közigazgatási egységek határvonalának megállapításánál – tekintet nélkül arra, hogy települések vagy vármegyék közötti határvonalról van-e szó – nem kell államigazgatási területrész-átcsatolási eljárást kezdeményezni, hanem műszaki határkiigazítást kell végezni, ha a település határvonala

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak szerinti műszaki határkiigazítást akkor lehet alkalmazni, ha az nem jár határszakaszonként 5 hektárnál nagyobb területváltozással.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott műszaki határkiigazítás kérelemre történik, az e rendeletben meghatározott záradékolt vázrajz becsatolásával.

(4) Műszaki határkiigazítás az államhatáron nem végezhető.

63. § (1) Újfelmérés esetén a település közigazgatási határvonalát a vonatkozó jogszabályoknak vagy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek döntésének megfelelően kell megállapítani. Ezek hiányában a határleírási jegyzőkönyvben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A település felmérése előtt a település határvonalának megállapítása érdekében a rendelkezésre álló iratok, térképek és adatok figyelembevételével bizottsági egyeztetést kell lefolytatni.

(3) Ha a bizottsági egyeztetés eredményeként a korábbi állapothoz képest eltérés nem mutatkozik, a közigazgatási határ jeleit helyre kell állítani, és azokat kell a térképen ábrázolni. Eltérés esetén a bizottság

(4)¹²⁰ Amennyiben a (3) bekezdés b) pontja szerinti határmódosítás történik, akkor azt az érintett szomszédos települések vonatkozásában az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint végzi el.

(5)¹²¹ A bizottságban az érintett települések önkormányzatainak jegyzői, az illetékes ingatlanügyi hatóság és a felmérést végző képviselője vesznek részt. A bizottság vezetője az illetékes ingatlanügyi hatóság képviselője.

(6) A bizottság eljárásáról határszakaszonként jegyzőkönyvet és alkalmas méretarányban határvázlatot kell készíteni, amelyek rögzítik a megállapításokat és az esetleges módosító javaslatokat. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a bizottságban képviselt szervezeteknek kell megküldeni.

(7)¹²² Újfelméréskor vagy térképfelújításkor a felmérést végző egyezteti az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt fekvések határvonalait a természetbeni állapottal. Ha a nyilvántartott és a természetbeni állapot között eltérést talál, erről – a felmérési törzskönyvben tett bejegyzéssel – tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot. Az ingatlanügyi hatóság az (1)–(6) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

64. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben előírt időszakos helyszíni ellenőrzések eredményét földrészletenként tételesen rögzíteni kell.

(2) A helyszínelés célja azoknak a természetbeni változásoknak a feltárása, amelyekkel kapcsolatban az Fttv. 14. § (3) bekezdésében előírt változásbejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztották.

(3) A helyszínelést a közigazgatási egység vagy annak valamely fekvése teljes területére kiterjedően kell végrehajtani.

(4)¹²³ Ha a földmérési helyszínelés során az ingatlanügyi hatóság az Fttv. 14. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, az Fttv. 14. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(5)¹²⁴ Termőföldön észlelt művelésiág-változásokról eltérési jegyzéket kell készíteni, amelyet át kell adni az ingatlanügyi hatóság földvédelmi szakterületének a szükséges intézkedések megtételére.

65. § (1) Földmérési célú adatszolgáltatás esetén az Fttv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott metaadatokat szöveges kiterjesztésű (meta.txt) fájlban kell az adatszolgáltatónak az adatigénylő rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fájlnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3) A nem földmérési célú, papíralapú térképmásolatok kiadása esetén a (2) bekezdés szerinti metaadatok közül a b), c), d) és e) pontban meghatározottakat kell a másolaton feltüntetni.

66. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

67. § Azokat az eljárásokat, amelyekben az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkához szükséges állami alapadatok szolgáltatása e rendelet hatálybalépése előtt már megtörtént, az adatszolgáltatás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

68. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 16-i 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.