BÜ BH 2018/8
BÜ BH 2018/8
2018.01.01.
I. Amennyiben a terhelt többszörös visszaesőkénti elítélése törvénysértő, azonban a bűnhalmazatra, valamint a terhelt különös visszaeső voltára figyelemmel a kiszabott büntetés törvényes, a Kúria csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhat [Be. 436-437. §, Btk. 459. § (1) bek. 31. pont].
II. Az eljárási törvény ugyan lehetővé teszi a rövidített indokolást akkor, ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést. Annak azonban az alkalmazott jogszabályokat – így a visszaesőkénti elkövetés megállapításának, illetve a különös vagy többszörös visszaesőkénti elítélésnek a jogalapját is – tartalmaznia kell [Be. 259. § (1) bek.].
[1] A járásbíróság a 2016. szeptember 15. napján kihirdetett és ugyanekkor jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 5 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont], amelyből 1 rendbeli kísérlet, lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (3) bek. b) pont ba) alpont] és testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bek., (2) bek., (4) bek. b) pont]; ezért halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt három év három hónap szabadságvesztésre és a közügyektől négyévi eltiltásra ítélte, továbbá 42 723 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Megállapította, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, és abból a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és az egyéb járulékos kérdésekről.
[2] A jogerős határozat ellen a legfőbb ügyész a Be. 431. §-a alapján a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt terjesztett elő.
[3] Álláspontja szerint a terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezés törvénysértő, mivel a megtámadott ítélettel elbírált bűncselekmények elkövetését megelőzően a terhelt büntetőjogi felelősségét visszaesőként még nem állapították meg, nem ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre. Erre figyelemmel pedig a terhelt cselekményeit nem többszörös, hanem különös visszaesőként követte el.
[4] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria állapítsa meg: a jogerős ítélet azon rendelkezése, mellyel a – helyesen – különös visszaeső terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapította, törvénysértő.
[5] A Kúria a Be. 434. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője az indítványban foglaltakat fenntartotta.
[6] A terhelt védője csatlakozott az indítványhoz.
[7] Mivel a jogerős határozat rendes jogorvoslattal nem támadható, felülvizsgálati indítvány benyújtására pedig nincs törvényes lehetőség, a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett indítványa alapján a Kúria a Be. 431. §-ára figyelemmel a jogorvoslati eljárást lefolytatta.
[8] A jogorvoslati indítvány alapos.
[9] A megtámadott jogerős határozat szerint a terhelt az elbírált bűncselekményeit 2014. január 21-én, február 1-jén, február 6-án, valamint 2015. március hónapban és április 28-án követte el.
[10] A rendelkezésre álló iratok és a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján a terhelt megelőző büntetései közül a következőket kell figyelembe venni:
[11] 1. Az Sz.-i Városi Bíróság a 2011. december 16. napján jogerős ítéletével lopás vétsége és más bűncselekmények miatt három hónap fiatalkorúak fogházbüntetésére ítélte, melynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette.
[12] 2. Az Sz.-i Városi Bíróság a 2012. június 29-én jogerős ítéletével lopás bűntette miatt egy év négy hónap – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte.
[13] 3. A K.-i Járásbíróság a 2012. március 28. napján kihirdetett, az Sz.-i Törvényszék határozata folytán 2013. február 1. napján jogerős ítéletével lopás vétsége és más bűncselekmények miatt hét hónap – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – fiatalkorúak fogházbüntetésére ítélte.
[14] Ezen szabadságvesztés végrehajtását a K.-i Járásbíróság elrendelte.
[15] 4. Az M.-i járásbíróság a 2014. január 21. napján kihirdetett ítéletével – amely az Sz.-i Törvényszék határozata folytán 2015. január 20. napján emelkedett jogerőre – lopás vétsége és más bűncselekmények miatt egy év fogházbüntetésre és a közügyektől két év eltiltásra ítélte. Elrendelte ugyanakkor az 1. és 2. pontban részletezett, felfüggesztett szabadságvesztések végrehajtását.
[16] A kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának kezdőnapja előreláthatólag 2020. február 9. lesz.
[17] 5. Az Sz.-i Járásbíróság a 2015. február 17. napján jogerős ítéletével lopás bűntette és más bűncselekmények miatt két év nyolc hónap börtönbüntetésre és a közügyektől három év eltiltásra ítélte.
[18] A szabadságvesztés végrehajtásának kezdőnapja 2015. július 28. napja volt.
[19] A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja szerint
[20] - visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;
[21] - különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló bűncselekményt követett el;
[22] - többszörös visszaeső az, akit szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.
[23] Ahogy arra a legfőbb ügyész helytállóan rámutatott, a járásbíróság a rendkívüli jogorvoslattal támadott ítéletét röviden indokolta, így abból nem állapítható meg, hogy a többszörös visszaesői minőséget mely korábbi elítélésre alapította.
[24] A Kúria megjegyzi, hogy a járásbíróság ebben a körben nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A Be. 259. § (1) bekezdése ugyan lehetővé teszi a rövidített indokolást akkor, ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, az alkalmazott jogszabályokat azonban annak tartalmaznia kell. A bíróság ennek ellenére nem hívta fel a Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontját.
[25] A terheltet az M.-i Járásbíróság a 4. pont alatt ismertetett, valamint az Sz.-i Járásbíróság az 5. pont alatt feltüntetett ítéletével végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, azonban nem visszaesőként.
[26] Ezért a megtámadott határozatban többszörös visszaesőkénti elítélésére törvénysértően került sor.
[27] A terhelt korábbi szabadságvesztéseinek kitöltésétől, illetve az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől azonban a jelen ügyben elbírált bűncselekmények elkövetéséig három év még nem telt el, és őt mindkét határozattal hasonló (vagyon elleni) bűncselekmények miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre.
[28] Így a Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont a) alpontjára figyelemmel különös visszaesőnek minősül.
[29] A Kúria ezért a Be. 436. §-a alapján megállapította, hogy a járásbíróság ítéletében a terhelt többszörös visszaesőkénti elítélése törvénysértő.
[30] A Be. 437. §-a szerint a Kúria a törvénysértés megállapítása mellett felmentheti a terheltet, kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetőleg ilyen határozat meghozatala érdekében a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja. Egyéb esetekben a Kúria határozata csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhat.
[31] A bűnhalmazatra, valamint a különös visszaeső voltára figyelemmel azonban a terhelttel szemben törvényes büntetés kiszabására került sor, ily módon a határozat megváltoztatására nem volt lehetőség.
[32] Nem törvénysértő a megtámadott határozat azon rendelkezése sem, amelyben a terheltet a bíróság a feltételes szabadság kedvezményből kizárta. Annak jogalapja azonban helyesen nem a Btk. 38. § (4) bekezdés a) pontja, hanem a (4) bekezdés d) pontja, mivel a terhelt az újabb bűncselekményeket korábbi, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el.
[33] Ezért a Kúria csak a törvénysértés megállapítására szorítkozott.
(Kúria Bt. I. 606/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás