GÜ BH 2018/88
GÜ BH 2018/88
2018.03.01.
Ha a másodfokú bíróság a pert – a felek közös kérelmére – megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, ez a kereseti illeték megfizetésének kötelezettségét nem érinti és annak mérséklésére sincs törvényes lehetőség [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 58. § (2) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a peres felek közös kérelmet nyújtottak be, amelyben a per megszüntetését, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás illetékének 30%-ra történő mérséklését kérték.
A fellebbezéssel támadott határozat
[2] Az ítélőtábla végzésével a per megszüntette és a Veszprémi Törvényszék 1.G.40.086/2015/22. számú ítéletét hatályon kívül helyezte. A felperest az államnak 1 500 000 Ft feljegyzett kereseti illeték, továbbá 250 000 Ft mérsékelt feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. Határozatát a fellebbezéssel támadott körben azzal indokolta, hogy a fellebbezési illeték mérséklésének az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 58. § (7) bekezdése alapján helye volt. A kereseti illeték Itv. 58. §-a szerinti mérséklésére nem látott lehetőséget, tekintettel arra, hogy ezen rendelkezések csupán akkor alkalmazhatók, ha a mérséklésre okot adó körülmény az elsőfokú eljárás során következik be.
A felperes fellebbezése, az alperesek észrevételei
[3] A végzés ellen a felperes terjesztett elő joghatályos fellebbezést, amelyben elsődlegesen a kereseti illeték megfizetésére kötelezésének mellőzését, másodlagosan a kereseti illeték összegének az Itv. 58. § (2) bekezdésének megfelelő mérséklését, fellebbezése eredménytelensége esetén részletfizetés engedélyezését kérte. Az elsődleges fellebbezési kérelmét azzal indokolta, hogy az ítélőtábla teljes egészében – így az illetékre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét, ezért véleménye szerint csak a le nem rótt fellebbezési eljárási illetékről rendelkezhetett volna.
[4] Az I. rendű alperes a fellebbezésre tett észrevételében előadta, hogy költség felszámítása nélkül járult hozzá a fellebbezéstől való elálláshoz.
[5] A II. és III. rendű alperesek észrevételükben nem ellenezték a fellebbezésben foglaltak teljesítését.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A Kúria az ítélőtábla végzését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és az észrevételek korlátai között vizsgálta, erre tekintettel a másodfokú eljárás tárgyát kizárólag a le nem rótt kereseti illetékre vonatkozó rendelkezés képezte.
[7] A Kúria megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
[8] A fellebbezés alapján a Kúriának abban a két kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ítélőtábla jogszerűen dönthetett-e az elsőfokú eljárási illeték viseléséről, figyelemmel a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezésére, illetve az Itv. 58. § (2) bekezdése alapján mérsékelnie kellett volna-e a kereseti illetéket az Itv. szerinti érték 30%-ára.
[9] A Kúria az elsődleges fellebbezési kérelemmel összefüggésben rámutat arra, önmagában az a körülmény, hogy a felek a per megszüntetésére vonatkozóan közös kérelmet terjesztettek elő, ezért a pert meg kellett szüntetni, a törvényszék ítéletét hatályon kívül kellett helyezni, nem jelenti azt, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült kereseti illeték tárgyában az ítélőtáblának nem kellett döntenie. A per megszüntetésére irányuló kérelem az eljárási illeték megfizetésének kötelezettségét nem érinti, csak meghatározott feltételek esetén összegének mérséklését eredményezi.
[10] A Kúria álláspontja szerint a második kérdés eldöntése szempontjából ügydöntő jelentőségű, hogy a polgári pert az Itv. rendelkezéseinek alkalmazása vonatkozásában egységesnek kell-e tekinteni.
[11] A Pp. rendszerében a polgári peres eljárás egységes, az ügy fogalmát is egységesen kell értelmezni, bármilyen szakaszban (elsőfokú eljárás, fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat) is tart.
[12] Az 1/2012. KMPJE határozat értelmében az Itv. 38. § (1) bekezdése szerint az eljárás megindításának a keresetlevél, a nemperes eljárás iránti kérelem, a fellebbezés, a perújítási, a felülvizsgálati kérelem előterjesztése minősül. A jogegységi határozat indokolásában a Kúria kifejtette, az Itv. meghatározza saját területi és személyi hatályát, az illetékkötelezettség keletkezését, az illeték alapját, tárgyát, mértékét, rendelkezik a mentességekről, kedvezményekről, arról, hogy kit és mely időponttól terhel illetékfizetési kötelezettség. A közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért az Itv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján eljárási illetéket vagy igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni. A bírósági eljárási illetékek szabályait az Itv. VI. fejezete tartalmazza, azon belül önálló cím alatt szabályozva a polgári eljárás illetékét, és a jogorvoslat illetékét. Az Itv. szabályozási rendszerében a jogorvoslat az elsőfokú eljárástól elkülönülő, önálló illetékköteles eljárás. Az Itv. alkalmazása során (a 3/2015. PJE határozattal jogszabályi alapjának elvesztése miatt időközben hatályon kívül helyezett), a [10] pontban írtakat kifejtő 1/1998. PJE határozatban foglaltak nem irányadók, mert az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések szempontjából az Itv. alkalmazásában a bírósági eljárás egyes szakaszai, az elsőfokú és jogorvoslati eljárások egymástól elkülönülő, önálló illetékköteles eljárások.
[13] A Kúria megítélése szerint a fentiekből az következik, hogy az illetékkedvezmények szempontjából is elkülönül az első- és a másodfokú eljárás, ezért helytállóan foglalt állást az ítélőtábla akként, hogy a kereseti illeték mérséklésére csak az elsőfokú eljárásban bekövetkezett, mérséklés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén kerülhet sor. Jelen esetben a per megszüntetését a felek a másodfokú eljárásban kérték, az elsőfokú eljárási illeték mérséklésére ezért nincs lehetőség, függetlenül attól, hogy az elsőfokú ítéletet az ítélőtábla a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság ugyanis az előtte folyó eljárást teljeskörűen lefolytatta, és a per megszüntetésére alapot adó körülmény hiányában érdemi határozatot hozott, tehát olyan körülmény az elsőfokú eljárásban nem következett be, amely az illeték mérséklésére lehetőséget adna.
[14] A Kúria a fentiekre tekintettel az ítélőtábla végzésének fellebbezéssel támadott rendelkezését a Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Gf. VII. 30.298/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás