2018. évi XCI. törvény
egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról1
2019.01.01.
„(6b) Ha a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet jogszabálysértés vagy mulasztás miatt a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban eljáró bíróság egy éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben jogerősen felmentette, vagy ha a csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta, akkor – a felszámoló szervezet hatósági nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján – a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a többi folyamatban lévő eljárásból is felmenti. A felmentésről szóló végzést a felszámoló szervezet hatósági nyilvántartását vezető szerv értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül kell meghozni.” (A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely)
„g) igazolja, hogy legalább egy-egy felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyt, közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztat – a könyvvizsgálót kivéve – munkaviszonyban.”
„(5) A nyilvántartó szerv a felszámoló szervezet vezetőjére 30 000 forinttól 400 000 forintig terjedő bírságot szab ki, ha
a) hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltat, hamis vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
d) figyelmeztetés ellenére nem teljesíti a felszámolók névjegyzékébe történő felvételével összefüggésben benyújtott pályázatában vállalt többletfeltételeket, vagy
e) megszegi a jogszabályban előírt
ea) adatszolgáltatási, szakmai beszámoló készítési,
eb) vagyoni biztosítéknyújtási, illetve
ec) elektronikus értékesítési rendszer használatával összefüggő
„(5a) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv nem szabhat ki bírságot, ha a jogsértő magatartásnak a felszámolók névjegyzékét vezető szerv tudomására jutásától számítva egy év már eltelt.”
„(6) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a felszámoló szervezetet törli a névjegyzékből
a) az e törvény által törlési okként nevesített esetekben,
b) ha a felszámoló szervezet jogutód nélkül megszűnt,
c) ha a törvényszék elnöke vagy közigazgatási szerv jelzése, a felszámolók érdekképviseleti szervezetének értesítése, hivatalos tudomásszerzés vagy hatósági ellenőrzés alapján megállapítja, hogy
ca) a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően sem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, vagy
cb) a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően sem teljesíti az e törvény vagy a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti bejelentési, adatszolgáltatási, szakmai beszámolási kötelezettségét,
d) a bíróság kezdeményezésére, ha a felszámoló szervezet ismételten vagy súlyosan megsérti a jogszabályokat, és ezt jogerős határozat állapította meg,
e) ha a felszámoló szervezet ezt kéri,
f) az új névjegyzék felállítására irányuló eljárások lezárásakor, a (7) bekezdés szerinti módon, amennyiben a felszámoló szervezetnek az új névjegyzékbe való vételére nem kerül sor, g) ha a felszámoló szervezet a pályázat során a pályázatot elbíráló szervnek valótlan tartalmú dokumentumot nyújtott be, vagy neki felróható módon valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,
h) ha a felszámoló szervezet a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek bírság kiszabását követően is valótlan tartalmú dokumentumot nyújt be, vagy neki felróható módon valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
i) ha bíróság csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban – jogszabálysértés vagy mulasztás miatt –
ia) egy éven belül legalább két ügyben, vagy
ib) két éven belül legalább három ügyben
jogerősen elrendelte a felszámoló szervezet felmentését,
j) ha a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően sem teljesíti a névjegyzékbe történő felvételével összefüggésben benyújtott pályázatában vállalt többletfeltételeket,
k) ha csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta,
l) ha a felszámoló szervezet a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet alapján az értékesítők által havonta fizetendő rendszerhasználati díjakat felhívás ellenére sem fizeti meg,
m) ha a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően ismételten és súlyosan megsérti az elektronikus értékesítési rendszer használatával összefüggő kötelezettségeit.”
„(7) Az új névjegyzék felállítására irányuló eljárásokat lezáró utolsó határozat véglegessé válását követően a felszámolók névjegyzékét vezető szerv haladéktalanul határozatot hoz azon felszámoló szervezetek névjegyzékből való törléséről, amelyeknek az új névjegyzékbe vételére nem került sor. A határozatban azt is fel kell tüntetni, hogy az új névjegyzékbe vételre a jogszabályi feltételek teljesítésének hiánya miatt vagy a keretszám miatt nem került sor. A névjegyzékből történő törlés időpontja megegyezik az új névjegyzék felállításának időpontjával.
(8) A névjegyzékből való törlésről, illetve a névjegyzékbe történő felvételről szóló véglegessé vált határozatot a felszámolók névjegyzékét vezető szerv haladéktalanul megküldi a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló rendelet szerinti elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer üzemeltetőjének, továbbá eljuttatja a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értékesítési rendszer működtetőjének.
(10) A 27/A. § (6a) bekezdése alapján a felszámolók névjegyzékébe nem került, de a folyamatban lévő ügyekben még eljáró felszámoló szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartásra e törvénynek, valamint a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletnek a nyilvántartás vezetésére, az azzal összefüggő adatszolgáltatás teljesítésére, a felszámoló szervezet szakmai beszámoló készítésére, a szakmai beszámoló benyújtására, a felszámoló szervezet hatósági ellenőrzésére, hatósági nyilvántartásból való törlésére, valamint a nyilvántartásból való törlésről a bíróságok értesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.” „(1) Amennyiben a zálogjogosult a 46. § (7) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette – és követelése nem a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés –, a felszámoló a következőképpen jár el: ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból – követelésen alapított zálogjog esetén pedig a követelés beszedéséből, behajtásából (a továbbiakban együtt: behajtás) származó bevételből – az alábbi sorrendben a) a zálogtárgy élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok igazolt költségeit,
b) a zálogtárgy 40. § szerinti perekkel történő visszakövetelésének, a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit, c) a zálogtárggyal összefüggésben a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé váló és befizetendő adókat, igazgatási szolgáltatási díjakat,
d) követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásának költségeit,
e) a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) legfeljebb 1%-ának megfelelő mértékű összeget az 57. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott költségként, valamint f) a nettó vételár – illetve a követelés behajtásából származó bevétel – 7,5%-ának megfelelő összeget
vonhatja le, az a)–f) pont szerinti levonásokat követően fennmaradó összeget pedig a 49. § (5) bekezdése szerinti megtámadási határidő lejártát követő 30 napon belül az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek) kielégítésére köteles fordítani az említett sorrendben, több jogosult esetén a Ptk. 5:118–5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével. Ha a 49. § (5) bekezdése alapján indított keresetet elutasították vagy visszautasították, a 30 napos határidőt a jogerős bírósági határozat kézhezvételétől kell számítani.” „(3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal, illetve a 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal terhelt vagyontárgy is található, a felszámolási zárómérleg, zárójelentés elkészítését megelőzően a felszámoló felhívja a jog hitelezőként nyilvántartott jogosultját, hogy azzal a feltétellel szerezheti meg a felszámolási eljárás befejezésével a vagyontárgy tulajdonát, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti a vagyontárgy legutolsó értékesítési hirdetményben meghirdetett minimálára 3%-ának megfelelő összegű felszámolói díjelőleget, a díjelőleget terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget, valamint az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a zálogtárgy legutolsó értékesítési hirdetményében meghirdetett minimálár 2%-át. Több jogosult esetén a felszámoló a 49/D. § szerinti kielégítési sorrend alkalmazásával állapítja meg és ennek figyelembevételével arányosítja az e bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek összegét oly módon, hogy nem terheli fizetési kötelezettség azt a jogosultat, akinek a követelésére a zálogjoggal, illetve a 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal terhelt vagyontárgy felszámolási zárómérlegben meghatározott értéke – a kielégítési sorrend miatt – nem nyújt fedezetet.” „(3a) A (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgynak a (3) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrendben meghatározott hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog, illetve a 49/D. § (3) bekezdésében felsorolt jogok megszűnnek, ezek törlése iránt – a bíróság végzése alapján – hivatalból kell intézkedni. (3b) A (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgy felszámolási zárómérlegben meghatározott értékével nem fedezett követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a (3) bekezdésben meghatározott jogosultak kielégítése után a zálogtárgy fennmaradó hányadának felosztása tekintetében az 57–58. § szerint kell eljárni.” b) 38. § (7) bekezdésében a „nem köthet szerződést olyan vállalkozással, amelyben a felszámolónak, a felszámolóbiztosnak vagy ezek közeli hozzátartozóinak kizárólagos vagy többségi részesedése van” szövegrész helyébe a „nem köthet szerződést olyan vállalkozással, amelyben a felszámolónak, a felszámoló vezető tisztségviselőjének, a felszámolóbiztosnak, ezek közeli hozzátartozójának kizárólagos vagy többségi részesedése van vagy olyan egyéni vállalkozóval, aki a felszámoló vezető tisztségviselője, a felszámolóbiztos vagy ezek közeli hozzátartozója”
„25/B. § Azokban az esetekben, amikor a földalapok elkülönítéséről, illetve kijelöléséről szóló határozat az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi CII. törvény (a továbbiakban: Tv.) hatálybalépése napján vagy azt követően vált végrehajthatóvá, a határozat alapján elkülönített, illetve kijelölt kárpótlási földalap tekintetében a kárpótlási árverés a Tv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos szabályok szerint tartható meg.” „(1a) A jogutódlás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
„(2) Ha az adós a követelés összegének a végrehajtói letéti számlára történt (1) bekezdés szerinti megfizetését a bíróságnál igazolja, a bíróság az igazolás bírósághoz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül felfüggeszti a végrehajtást. A végrehajtást felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek van helye.” (3) A Vht. „A végrehajtás megszüntetése és korlátozása” című alcíme a következő 56/B. §-sal egészül ki:
„56/B. § A végrehajtás megszüntetése és korlátozása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.” „(3a) Földek esetén az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzétételét követően a (3) bekezdéstől eltérően, az ingatlanra írásban a végrehajtónál tehető vételi ajánlat.” „(2) A pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtást a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére elrendelheti.”
„(3) A biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.”
„209. § A 208. § szerint hozott végzés ellen, a kérelmet visszautasító és a kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A 208. § szerint hozott végzés jogerőre emelkedése után a bíróság a végrehajtási tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján végrehajtási lapot, illetve vele egy tekintet alá eső végrehajtható okiratot állít ki.” (A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)
„e) a végrehajtó a kinevezését megelőzően vagy azt követően keletkezett összeférhetetlenséget felszólításra nem szüntette meg,”
(A Kar jogai és feladatai különösen:)
„34. ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét, pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó által használt, jogszabályban meghatározott informatikai alkalmazások végrehajtók által történő használatának gyakorlatát vizsgálni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni;”
„(3) A Kar a 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hivatali szerve útján gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározott jogokat és teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket. E jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a hivatali szerv együttműködik a Kar elnökségével, a Kart a hivatali szerv vezetője képviseli. A Karnak a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során a Kar hivatali szervével a végrehajtó köteles együttműködni, és az e célból szükséges adatokat szolgáltatni, valamint a szükséges felvilágosítást, tájékoztatást megadni.” „304/D. § (1) E törvény alapján a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó és 2018. december 31. napját követően kiállított végrehajtható okiratok esetében az állami adó- és vámhatóság jár el, illetve foganatosítja a végrehajtási cselekményeket, intézkedéseket az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezései alapján. (2) 2019. december 31-ét követően az állami adó- és vámhatóság foganatosítja a végrehajtást az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényben foglaltak alapján – 12. alcím kivételével –, az e törvény alapján a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó a 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratok tekintetében, amelyek esetében a végrehajtási eljárás érdemi befejezésére 2019. december 31-ig nem került sor. E § alkalmazásában érdemi befejezéssel megszüntetésre került ügynek a 2018. december 31-én a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló miniszteri rendelet szerinti érdemi befejezéssel megszüntetett végrehajtási eljárások minősülnek. (3) A végrehajtást lefolytató törvényszéki végrehajtó 2020. január 31-ig elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon adja át a (2) bekezdés szerinti ügyeket az állami adó- és vámhatóság részére. A végrehajtást lefolytató törvényszéki végrehajtó az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot. (4) A (2) bekezdés szerinti ügyekben az ügy átadására a törvényszéki végrehajtói letéti számlára 2019. december 31-ig beérkezett összegek felosztását és a törvényszéki végrehajtó által foganatosított cselekményekkel, intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek jogerős elbírálását követően kerülhet sor. (5) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezései nem érintik a (2) bekezdés szerinti ügyekben, a törvényszéki végrehajtó által az e törvény alapján engedélyezett részletfizetésről rendelkező döntések hatályát. (6) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a törvényszéki végrehajtó által lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére 2020. január 1. napjától az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezései alapján kerülhet sor. A törvényszéki végrehajtó által 2019. december 31. napját követő időpontra kitűzött árveréseket meghiúsultnak kell tekinteni.” „(3) A döntő hatóság a kárenyhítésről hozott érdemi határozatról a kérelmet továbbító tagállam támogató hatóságát is tájékoztatja.
5. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény módosítása
„9/C. § (1) Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére a 89–90. § szerinti, továbbá a 91. § szerinti különleges törvényességi felügyeleti eljárást követően kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság eltiltja a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselőjét, korlátlanul felelős tagját, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagját. E § szerinti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást e bekezdésben meghatározott kényszertörlési eljárás előzte meg. (2) Ha a 91. § (1a) bekezdése, illetve a 117. § (2a) bekezdése szerinti bejelentés a kényszertörlési eljárás megindításának időpontját megelőző egy évre vonatkozóan is tartalmaz a cég által megvalósított mulasztásra vagy céggel szembeni követelésre vonatkozó adatot és a céggel szemben bejelentett követelések összértéke eléri a 100 000 forintot, a cégbíróság eltiltja azt a személyt is, aki a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. (3) Ha e törvény az eltiltás mellőzéséről nem rendelkezik, a cégbíróság az érintett személyt
a) 500 000 forint összértéket meg nem haladó bejelentett követelések esetén egy évre,
b) 500 000 forint összértéket meghaladó, de 3 millió forintot el nem érő bejelentett követelések esetén három évre,
c) 3 millió forint összértékű vagy azt meghaladó bejelentett követelések esetén öt évre
(4) Az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja.
(5) A cégbíróság mellőzi az eltiltást, ha a kényszertörlési eljárás iratai és a 117/A. § (3a) bekezdése szerinti nyilatkozatban foglaltak alapján egyértelműen megállapítható, hogy az érintett személy a tőle elvárható minden intézkedést megtett a céget terhelő jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében.” „(1a) Az e § szerinti eljárás iránti kezdeményezésében az állami adóhatóság tájékoztatja a cégbíróságot arról is, hogy az adószám törlésére törvényben meghatározott mely ok miatt került sor, és ez az ok mikor jutott az adóhatóság tudomására.”
„(2a) A céggel szembeni követelés bejelentése esetén a bejelentőnek nyilatkoznia kell a követelés összege mellett a követelés jogcíméről, keletkezésének és esedékességének időpontjáról is.”
„(3a) A cégbíróság értesíti a cég korábbi vezető tisztségviselőjét, illetve korlátlanul felelős tagját, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagját, ha a 91. § (1a) bekezdése, illetve a 117. § (2a) bekezdése alapján adat merül fel arra, hogy a cég a kötelezettségeit nem teljesítette abban az időszakban, amikor az érintett személy a cég cégjegyzékében bejegyzett vezető tisztségviselője vagy tagja volt. A cégbíróság értesíti továbbá a cégjegyzékbe bejegyzett, eltiltással fenyegetett személyeket is arról, hogy az eljárásban az eltiltásra okot adó körülmény merült fel. A cégbíróság az értesítésben harmincnapos határidővel nyilatkozattételre hívja fel az érintett személyt, hogy vitatja-e a céggel szemben bejelentett követeléseket, továbbá a cég által megvalósított mulasztást, továbbá hogy nyilatkozzon azokról az intézkedésekről, amelyeket megtett annak érdekében, hogy a cég az őt terhelő jogszabályi rendelkezéseket teljesítse. Az értesítés tartalmazza azt is, hogy a nyilatkozattétel elmaradása esetén a cégbíróság a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján fog dönteni. A nyilatkozattételi határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. (3b) Az eljárásban a cégbíróság a Pp. XX. és XXI. Fejezetében foglaltak megfelelő alkalmazásával személyes meghallgatást tarthat, illetve az eltiltással fenyegetett személy kérelmére a cégbíróság személyes meghallgatást tart.” a) 9/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „cégbíróság eltiltja” szövegrész helyébe a „cégbíróság öt évre eltiltja” szöveg,
b) 9/D. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedése napjától számított öt év” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedése napjától kezdődik” szöveg,
c) 9/D. § (4) bekezdésében az „álló vezető tisztségviselőt” szövegrész helyébe az „álló személyt” szöveg, a „mint vezető tisztségviselő szerepel” szövegrész helyébe a „mint vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelő bizottsági tag szerepel” szöveg,
e) 118. § (7) bekezdésében az „a cég tagja, illetve vezető tisztségviselője elérhető” szövegrész helyébe az „a cég tagja, vezető tisztségviselője, illetve az eltiltással érintett személy elérhető” szöveg
„(1) A nyilvántartást vezető szerv
a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását, e körben törli a nyilvántartásból a jogszabálysértő bejegyzést, javítja a hibás bejegyzést, illetve pótolja az elmulasztott bejegyzést,
b) működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert,
c) a 19/B. § szerint hatósági ellenőrzést végez, e) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.”
„(3a) Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése alatt kizárólag székhelyének változását jelentheti be a nyilvántartást vezető szervnek.”
„(4) A cégbíróság az egyéni céget bejegyző végzésben rögzíti az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát.”
„39. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki a nyilvántartást vezető szervet és a Hatóságot,
b) állapítsa meg az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével, szünetelésével, változás-bejelentésével és megszüntetésével kapcsolatos űrlapok tartalmát,
c) állapítsa meg az egyéni vállalkozói igazolvány adattartalmát, kiállításának, pótlásának, cseréjének, érvénytelenségének szabályait,
d) állapítsa meg a hatósági ellenőrzés részletes szabályait.”
„43/B. § (1) A közjegyző az öröklésben érdekeltet a kérelmére feljogosíthatja a külföldön lévő hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint az azokra vonatkozó iratok, okiratok beszerzésére. (2) Több öröklésben érdekeltnek ugyanabban az okiratban foglalt közös kérelmére a közjegyző a kérelmet előterjesztő öröklésben érdekelteket együttesen is feljogosíthatja az (1) bekezdés szerinti adatok, iratok, okiratok beszerzésére. Ebben az esetben a feljogosított érdekeltek együttesen jogosultak eljárni. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok, iratok, okiratok beszerzésére és adatoknak a közjegyzővel történő közlésére, valamint az iratoknak, okiratoknak a közjegyzőhöz történő benyújtására a közjegyző az (1) és (2) bekezdés szerinti végzésben a hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint az azokra vonatkozó iratok, okiratok beszerzésére feljogosított öröklésben érdekeltnek határidőt szab. (4) A (3) bekezdés szerinti határidő lejárta után bejelentett adatokat, valamint benyújtott iratokat, okiratokat a közjegyző figyelmen kívül hagyja.” „101/B. § A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére a hagyatéki leltár, vagy az öröklési bizonyítvány kiadása iránti kérelem beérkezését követően végzéssel igazolja azt, hogy az örökhagyó hagyatéka tekintetében a közjegyző előtt hagyatéki eljárás vagy öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás van folyamatban, továbbá azt, hogy ez az eljárás a közjegyző előtt melyik időpontban indult meg.” „(2) Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha az öröklési ügyre a közjegyző joghatósággal rendelkezik, és
b) hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja
ba) az örökhagyó utáni öröklési rendet, valamint
bb) több örökösként érdekelt esetén – a ba) alpontban foglaltakon túlmenően – azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs.”
„(7) Ha az örökhagyó hagyatéki ügyében Magyarországon a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás még nincs folyamatban, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárást a 19. § rendelkezései szerint a jegyzőnél kell megindítani.” „(1) Európai öröklési bizonyítvány kiállítása – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igény bírósági elbírálása esetén hozott hagyatéki eljárást befejező végzés, valamint a 102. § szerinti öröklési bizonyítványról szóló végzés jogerőre emelkedését követően kérhető. „Öröklési tanúsítvány harmadik államban történő igényérvényesítés céljára
102/D. § (1) A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére külön végzésbe foglalt öröklési tanúsítvánnyal megállapítja az örökhagyó utáni, a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő – a magyar jog szerinti – öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát), ha a) magyar állampolgársággal rendelkező örökhagyó után kizárólag harmadik államban fellelhető hagyaték maradt, és
(2) Az öröklési tanúsítvány az öröklésben érdekeltnek kizárólag a harmadik államban történő hagyatéki igényérvényesítését szolgálja; a tanúsítványban erre utalni kell. Az ilyen tanúsítvány alapján európai öröklési bizonyítvány kiállításának nincs helye.
(4) Ha az örökhagyó hagyatéki ügyében Magyarországon a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás még nincs folyamatban, az öröklési tanúsítvány kiadása iránti eljárást a 19. § rendelkezései szerint a jegyzőnél kell megindítani.” c) 83. § (5) bekezdésében az „idézés kibocsátása nélkül történő jogerős elutasításáról” szövegrész helyébe a „jogerős visszautasításáról” szöveg
(8) Hatályát veszti a Hetv.
8. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2017. évi LIII. törvény módosítása
„(1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet: a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,
b) ingatlan tulajdonának átruházása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,
d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat,
e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.”
„(1c) Az ügyvédet és a kamarai jogtanácsost az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség akkor terheli, ha az (1) vagy az (1a) bekezdés és a 6. § (1) bekezdése szerinti feltételek együttesen állnak fenn. Kamarai jogtanácsos esetén ügyleti megbízás alatt az ügyfele számára az (1b) bekezdés alá nem tartozó tevékenység ellátását kell érteni. (1d) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettsége az ügyfelével szerződő személyre és képviselőjére is kiterjed.”
„(1) Az e törvényben meghatározott
a) a területi ügyvédi kamarák által alkalmazandó felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról,
b) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára és az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására, valamint
c) az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda 73. § (1) bekezdése szerinti, továbbá a kamarai jogtanácsos 73. § (1a) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda 73. § (1) bekezdése szerinti, továbbá a kamarai jogtanácsos 73. § (1a) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak és kockázatértékelésnek minősül.” a) 1. § (1) bekezdés l) pontjában az „ügyvédre, európai közösségi jogászra (a továbbiakban együtt: ügyvéd)” szövegrész helyébe az „ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd)” szöveg,
b) 5. § d) pontjában az „egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban együtt: ügyvéd)” szövegrész helyébe az „ügyvédekre” szöveg
„(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet, illetve büntetőeljárásban védelmet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amelynek a tevékenységében, valamint az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátásában e jogviszonya alapján, az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett.”
„(7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket. (8) A magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került. (9) Az adatigénylésért a (8) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha arra okirat ellenjegyzését vagy okirat ellenjegyzésével járó megbízási szerződés megkötését megelőzően kerül sor, sem az ügyvédtől, sem az azonosított személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték. (10) Ha a (8) bekezdés szerinti elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, az a megbízási szerződés megkötésének és a jognyilatkozatok okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi, illetve terjeszti elő az eljárásban.” a) a fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásának elhelyezésével,
b) a fél által azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel, vagy
(2b) Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében az elektronikus okiratot a képviseletére jogosult természetes személy a (2a) bekezdés szerint írja alá.” aa) a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes konzuli tisztviselő hitelesítette,
ab) a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát a hivatásos konzuli tisztviselő felülhitelesítette,
ac) a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát Apostille tanúsítvánnyal látták el, vagy
ad) a fél aláírását közjegyző hitelesítette,
„(5) A munkavállalói érdekképviseleti szervezet meghatalmazása alapján annak kamarai jogtanácsosa a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet saját tagjának munkaügyi vagy közszolgálati perében jogi képviseletet elláthat.
(6) A kamarai jogtanácsos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.”
„(4) Kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység folytatására a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonyt csak olyan munkáltatókkal létesíthet, amelyek egymásnak kapcsolt vállalkozásai. Több munkáltató által létesített munkaviszonyban a kamarai jogtanácsos munkáltatóját e törvény szerint terhelő kötelezettségeket az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató teljesíti és valamennyi munkáltató nevében megteszi a 67. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti nyilatkozatot. Kijelölés hiányában a kamarai jogtanácsos munkáltatóját terhelő kötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett valamennyi munkáltató köteles. (5) A több munkáltató által létesített munkaviszony az (1) bekezdés alkalmazásában egy nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszonynak minősül. (6) Az ügy ellátásával kapcsolatban a kamarai jogtanácsosnak csak az ügyfél adhat utasítást. Az e bekezdéstől eltérő megállapodás semmis.”
„(4) Az európai közösségi jogász mindazokban
a) a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben, amelyekben a megbízója képviseletében, illetve
b) a büntetőeljárásokban, amelyekben a terhelt védőjeként
első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar fordítását bemutatni.”
„(3a) A vagyoni tag az ügyvédi iroda alapító okiratának az ügyvédi irodai tagsága helyreállítása céljából történő módosítása során szavazati joggal rendelkezik. Az egyszemélyes ügyvédi iroda vagyoni tagja ügyvédi irodai tagsága helyreállítása céljából az ügyvédi iroda alapító okiratát módosíthatja.”
„(5) Ha az ügyvédi iroda jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt ügyvédi iroda volt a tulajdonosa, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni azzal, hogy a törölt cégre vonatkozó rendelkezéseket a törölt ügyvédi irodára kell alkalmazni.”
„(5) Az előzetes vizsgálat lefolytatására az a fegyelmi biztos illetékes, amelyik annak a területi kamarának az illetékességi területén működik, amelynek az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában a tagja, vagy amelyik az eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontjában nyilvántartja. Ha az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában a Magyar Ügyvédi Kamara tartja nyilván, az előzetes vizsgálatot a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt fegyelmi biztos folytatja le.”
„116/A. § Az e részben meghatározott határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig és december 24-től január 1-ig terjedő időszaka.” (A fegyelmi tanács tagjaként, fegyelmi biztosként és országos fegyelmi főbiztosként nem járhat el,)
„d) aki abban a területi kamarában, amelynek az eljárás alá vont személy a tagja vagy nyilvántartottja, kamarai elnöki, elnökhelyettesi, elnökségi tagi, főtitkári, titkári tisztséget tölt be,”
„(2) Ha a területi kamara választásra jogosult tagjainak az általános választás kiírásának napján legalább
a) öt százaléka kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd, a területi elnökség egy tagja,
b) tíz százaléka kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd, a területi elnökség két tagja,
c) húsz százaléka kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd, a területi elnökség három tagja
kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd.”
„(2) A területi kamara elnöksége jár el első fokon
a) a kamarai tagfelvételi,
b) a kamarai tagság megszüntetése iránti,
c) a változásbejegyzési és a 177. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás kivételével a nyilvántartásba vételi és a nyilvántartásból való törlési, valamint d) a kamarai formaváltási
eljárásban azzal, hogy az önállóan nem fellebbezhető végzéseket a területi kamara elnöke is meghozhatja.”
„174. § (1) A kérelemre induló kamarai hatósági eljárásokért az eljáró ügyvédi kamara részére a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni
a) az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy nevében bekövetkezett változás, a jogszabályváltozás folytán bekövetkező változás vagy az új adatkörbe tartozó nyilvántartandó adat nyilvántartásba vételéért,
b) az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultság nyilvántartásba vételéért,
c) a kamarai tagsággal vagy nyilvántartásba-vétellel kapcsolatos magyar nyelvű igazolás elektronikus úton történő kiadásáért.”
„(2) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás 1. mellékletben meghatározott fennálló, törölt és megváltozott adatai nyilvánosak, a fennálló és nyilvános adatait pedig az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni. (3) Az ügyvédi kamara az 1. mellékletben foglalt táblázat 20. sora szerinti adatot az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt az ügyvéd vagy az európai közösségi jogász oda jelentette be, illetve átadja az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásnak, ha azt az ügyvédi kamarai nyilvántartásba jelentették be.” „208/A. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója 2019. március 31-ig bejelenti az 1. mellékletben foglalt táblázat 46. sora szerinti adatot, ha azt az ügyvédi kamarai nyilvántartás nem tartalmazza. c) 44. § (3) bekezdés b) pontjában az „EGT-államában” szövegrész helyébe az „EGT-államában, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában” szöveg,
f) 77. § (2) bekezdésében a „láthatja el a képviseletet” szövegrész helyébe a „láthatja el a képviseletet, és büntetőeljárásban akkor láthatja el a terhelt védelmét” szöveg,
h) 48. alcímének címében a „szervek” szövegrész helyébe a „szervek és a határidő számítása” szöveg,
i) 114. § (2) bekezdésében az „eljárás alá vont személy” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában” szöveg,
k) 124. § (5) bekezdésében az „az előzetes vizsgálat elrendelésére” szövegrész helyébe az „a fegyelmi eljárás kezdeményezésére” szöveg,
m) 158. § (1) bekezdés 20. pontjában az „útmutatóról” szövegrész helyébe az „útmutatóról, valamint az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeiről, auditálásának módjáról és az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtásáról” szöveg
12. § Hatályát veszti az Üttv.
a) 43. § (4) bekezdésében az „ , illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el”,
d) 206. § e) pontjában a „ , valamint az igazgatási szolgáltatási díj alóli kedvezményekre és mentességekre”
13. § Hatályát veszti az Üttv.
14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. §, a 3. § (1)–(3) bekezdése, a 3. § (5)–(11) bekezdése, a 3. § (13) és (14) bekezdése, a 4–9. §, a 10. § (1)–(4) bekezdése, a 10. § (6)–(19) bekezdése, a 11. § a)–d) pontja, a 11. § f)–m) pontja, a 12. §, a 13. §, a 15. § és az 1. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.
11. Az Európai Unió jogának való megfelelés
(2) A 7. § (1) és (5) bekezdése az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 2012. július 4-i (EU) 650/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.
1. melléklet a 2018. évi XCI. törvényhez
|
(A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J) |
20 |
az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség |
K |
– |
– |
– |
– |
K |
– |
– |
– |
|
(A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J) |
33a |
adószám |
+ |
– |
– |
– |
– |
+ |
– |
+ |
– |
|
(A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J) |
45 |
|
III. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nyilvántartandó és a kérelmező döntése szerint nyilvános adatok |
|
(A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J) |
46a |
|
IV. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban a kérelmező döntése alapján nyilvántartandó és a kérelmező döntése szerint nyilvános adatok |
