• Tartalom

2018. évi XCVI. törvény

2018. évi XCVI. törvény

a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról1

2018.12.21.

1. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítása

1. § A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Szabványosítási törvény) a következő alcímmel egészül ki:

„A Műszaki Szabályozási Bizottság
6/A. § (1) A Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: MSZB) a 8. § (1) bekezdés 16. pontjában foglalt feladatok ellátása céljából létrehozott bizottság.
(2) Az MSZB legfeljebb öt tagból áll és tagjai közül öt év időtartamra választja meg az elnökét. Az MSZB tagjait a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT) javaslatára öt év időtartamra az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bízza meg.
(3) Az MSZB ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg, amely a miniszter jóváhagyását követően válik hatályossá.”

2. § A Szabványosítási törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MSZT feladatai:
1. a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása és közzététele, módosítása és visszavonása,
2. az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele, összhangban a kapcsolódó jogharmonizációs feladatok teljesítésével, illetve az európai szabványügyi szervezetek tagszervezetei számára előírt határidőkkel,
3. a nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele,
4. a nemzeti szabványosítás módszertanának kidolgozása és egyeztetése a szabványosításban érdekeltekkel,
5. részvétel és képviselet a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, továbbá más érintett szervek részvételének összehangolása,
6. jogszabályban foglaltaknak megfelelően együttműködés az európai szabványügyi szervezetekkel és az Európai Unió tagállamai nemzeti szabványügyi testületeivel az európai közösségi szabályozásból eredő kötelezettségek végrehajtása érdekében,
7. szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben,
8. a nemzeti szabványosítással összefüggő kiadványok összeállítása és kiadása,
9. a nemzeti szabványjel használati rendjének kidolgozása és kiadása,
10. a nemzeti szabványosítással összefüggő nemzetközi és európai jelek használati rendjének honosítása és kiadása,
11. a termékek, szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása és működtetése,
12. közreműködés a jogszabálynak vagy egyéb előírásnak való megfelelőség tanúsításában,
13. tanúsítási rendszer létrehozása a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására a vonatkozó szabványok szerint,
14. az Európai Unió irányelvein alapuló magyar jogszabályok előkészítésében felkérés esetén közreműködés,
15. a nemzeti szabványosítási programról a miniszter útján folyamatos tájékoztatás a Kormány részére,
16. jogszabály által nem szabályozott műszaki előírások előkészítése, megalkotása, felülvizsgálata és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása, illetve koordinálása, valamint a működés és a feladatok ellátása egyéb feltételeinek biztosítása az MSZB útján a Műszaki Szabályozási Bizottságról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint,
17. mindazon további feladatok ellátása, amelyeket törvény vagy törvény alapján az alapszabály a feladatkörébe utal.”
40. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg az MSZB feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat.”

a) 7. § (1) bekezdésében az „a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT)” szövegrész helyébe az „az MSZT” szöveg,

lép.

5. § Hatályát veszti a Szabványosítási törvény 7. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 65. §)” szövegrész.

2. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

6. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:)

a) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban a szavazatok többségével rendelkezik, vagy”

7. § A KKVtv. 13. és 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

13. § Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnöke, valamint a Közbeszerzési Hatóság elnöke összesített adatokat szolgáltat a miniszter részére a KKV-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.
14. § A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az állami adóhatóság adatot szolgáltat a miniszter részére a KKV szektor helyzetéről és gazdálkodásáról.”

8. § (1) A KKVtv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VfT tagja:)

a) a Kormány tagjainak egy-egy képviselője,”

(2) A KKVtv. 16. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VfT tagja:)

c) az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP Szövetség), az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ), a Magyar Iparszövetségnek (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ), a Joint Venture Szövetségnek (JVSZ), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (MVA), a Magyarok a Piacon Klubnak elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy és a Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítványnak (SEED) ügyvezető igazgatója vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy.”

9. § A KKVtv.

a) 10. §-ában a „gazdaságpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „gazdaságfejlesztésért felelős miniszter”,

b) 18. §-ában az „a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)” szövegrész helyébe az „az MNB”

szöveg lép.

10. § Hatályát veszti a KKVtv.

a) 16. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke,” szövegrész,

b) 21. § (1) bekezdésében az „és rendeletben jelölje ki a VfT-be képviselőt delegáló minisztereket” szövegrész.

3. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása

11. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8/A. § A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik.”

4. Záró rendelkezések

12. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

13. § A 6. § a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak való megfelelést szolgálja.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2018. december 6. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. december 22. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére