1/2019. (VIII. 1.) EMMI KÁT utasítás
1/2019. (VIII. 1.) EMMI KÁT utasítás
az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közszolgálati Szabályzatáról1
2019.08.03.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 91. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 19. §-ára, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletre és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:
1. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) az 1. melléklet tartalmazza.
2. A KSz hatálya az 1. mellékletben meghatározott módon kiterjed
a) az EMMI-vel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai felsővezetőre, szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),
b) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) kilencedik része alapján az EMMI-vel munkaviszonyban álló munkavállalóra,
c) a Kit. XXX. Fejezete alapján politikai szolgálati jogviszonyban álló kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra és politikai tanácsadóra (a továbbiakban az a)–c) pont együtt: foglalkoztatott),
d) az EMMI-ben működő kormánybiztosra, miniszteri biztosra,
e) az EMMI állományába tartozó politikai felsővezetőre (a továbbiakban az a), b), c) és e) pont együtt: állományba tartozó személy),
f) az EMMI-vel kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a jogviszonyt létesíteni kívánó személyre,
g) az EMMI-ben kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,
h) elismerésben vagy juttatásban részesített személyre,
i) az EMMI-ből, valamint jogelőd szerveitől nyugállományba vonult volt munkatársakra.
3. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
4. A visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült foglalkoztatott az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.
5. A gyermeknevelési támogatás iránt a foglalkoztatott kérelmét a 2019. évre vonatkozóan 2019. augusztus 15. napjától 2019. szeptember 30. napjáig nyújthatja be, részére a megállapított támogatás 2019. október 25. napjáig kerül folyósításra. Ha a jogviszony év közben keletkezik, a foglalkoztatott részére a támogatást időarányosan kell nyújtani. Ha a foglalkoztatott jogviszonya évközben szűnik meg, akkor az időarányos részt meghaladó támogatása visszafizetésére kötelezett. A kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény benyújtására a KSz rendelkezései irányadók.
6. Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.
7.2
1. melléklet az 1/2019. (VIII. 1.) EMMI KÁT utasításhoz
AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
Általános rendelkezések
1. A szabályzat hatálya, alkalmazása, értelmező rendelkezések
1. § (1) A KSz
a) hatálya kiterjed az EMMI-vel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai felsővezetőre, szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre, a Kit. XXX. Fejezete alapján a politikai szolgálati jogviszonyban álló kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra és politikai tanácsadóra,
b) 8–27. §-ának, 30. §-ának, 32. §-ának, 34–35. §-ának, 43. §-ának és 45–53. §-ának, valamint a III. Fejezetének hatálya kiterjed a Kit. kilencedik része alapján az EMMI-vel munkaviszonyban álló munkavállalóra,
c) 20–23. §-ának, 55. § (1) bekezdés a)–e) pontjának, 55. § (2) bekezdésének, 55. § (3) bekezdés c) pontjának, 55. § (4) bekezdésének, 55. § (5) bekezdés a) pontjának és (7) bekezdésének, 56–64. §-ának, 66–67. §-ának, 69. §-ának, 86. § (1) bekezdés b) pontjának és 86–94. §-ának hatálya kiterjed az EMMI állományába tartozó politikai felsővezetőre,
d) 8. § (7)–(8) bekezdésének és 14. § (1) bekezdésének hatálya kiterjed az EMMI-vel kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a jogviszonyt létesíteni kívánó személyre,
e) 20. §-ának és 36–37. §-ának hatálya kiterjed a kormánybiztosra, miniszteri biztosra,
f) 54. §-ának hatálya kiterjed a szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,
g) 95. §-ának hatálya kiterjed az EMMI-ből, valamint jogelőd szerveitől nyugállományba vonult volt munkatársra.
(2) A KSz 6–8. §-ában, 12–13. §-ában, 19. §-ában, 28–29. §-ában, 55. § (1) bekezdés f) pontjában, 55. § (6) bekezdésében és 71–85. §-ában foglalt rendelkezéseket a szakmai felsővezető tekintetében nem kell alkalmazni.
(3) A KSz 6–8. §-ában, 28–29. §-ában, 31. §-ában és 33. §-ában foglalt rendelkezéseket a kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra, politikai tanácsadóra nem kell alkalmazni.
(4) Az állományba tartozó személy jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.
2. § Az EMMI hivatali szervezetét érintő munkáltatói jogok gyakorlásának a rendjét az 1. függelék tartalmazza. Azokban az esetekben, amelyekben a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy nem állapítható meg, a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat. A minisztérium hivatali szervezetét érintő miniszteri munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítás (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg.
3. § (1) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyeztetési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A nyomtatványok, tájékoztatók és folyamatleírások az EMMI belső számítógépes hálózatán (a továbbiakban: belső honlap) történő közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Személyügyi Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály – a Sajtó és Kommunikációs Főosztály közreműködésével – gondoskodik.
(2) A KSz alkalmazásában – az SzMSz 2. §-ának megfelelően – önálló szervezeti egység a miniszteri kabinet, a titkárság és a főosztály, illetve nem önálló szervezeti egység az osztály.
4. § A KSz alkalmazásában:
1. foglalkoztatási jogviszony:politikai szolgálati, biztosi vagy a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkaviszony;
2. munkáltatói jogkör gyakorlója alatt – eltérő rendelkezés hiányában – az alábbi személyeket kell érteni:
a) a miniszter [a Kit. 202. § (6) bekezdése, 215. § c) pontja, 217. § (2) bekezdése, 218. § (1) bekezdése, 229. § (3) bekezdése alapján],
b) a közigazgatási államtitkár [a Kit. 81. § (1)–(2) bekezdése, 234. § (5) bekezdése alapján],
c) az államtitkár [a Kit. 215. § d) pontja, 217. § (2) bekezdése, 218. § (3) bekezdése alapján],
d) a kabinetfőnök [a Kit. 218. § (1) bekezdése alapján].
5. § (1) A KSz III. Fejezete alkalmazásában:
1. az EMMI jogelőd szervei:mindazon szervek, amelyek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint az EMMI Alapító Okirata alapján az EMMI jogelődjének minősülnek.
(2) Ahol a III. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.
2. A foglalkoztatási jogviszony létesítésének eljárása
6. § A kiválasztási eljárást az EMMI mint munkáltató szerv a személyügyi központról, a kiválasztási eljárásról és a közzétételi eljárásról szóló 70/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet 6. §-a alapján folytatja le.
7. § (1) A miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök – és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység esetében – a helyettes államtitkár kezdeményezheti feljegyzés formájában az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység betöltetlen álláshelyének pályázat útján történő meghirdetését.
(2) A kezdeményezéshez a belső honlap felületén elérhető elektronikus közzétételi adatlapot szükséges csatolni. A kezdeményezéshez továbbá a Személyügyi Főosztály csatolja a Gazdálkodási Főosztály által kiállított fedezetigazolást.
(3) Nem vezetői álláshely esetén a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár, vezetői álláshely esetén a közigazgatási államtitkár dönt a pályázati felhívás közzétételéről.
(4) A pályázati felhívás közzétételéről a személyügyi központ honlapján és az EMMI Karrierportál rendszerében vagy egyéb álláshirdetési portálon a (3) bekezdés szerinti jóváhagyást követően a Személyügyi Főosztály gondoskodik.
(5) A pályázati eljárást a Személyügyi Főosztály koordinálja.
(6) A Személyügyi Főosztály a pályázó írásbeli kérésére igazolja a pályázaton történt részvételét.
(7) A személyes interjúk lefolytatását és a pályázatok értékelését a szakterület foglalkoztatottjai – a szakterület kezdeményezése esetén – a Személyügyi Főosztály munkatársainak közreműködésével végzik.
(8) A pályázati eljárás során, és azt követően, a szakterület saját hatáskörben nem tehet sem szóbeli, sem írásbeli ajánlatot a pályázó számára. A szakterület köteles szakmai egyeztetést folytatni a Gazdálkodási Főosztállyal és a Személyügyi Főosztállyal a pályázat eredményének megállapítása előtt.
(9) A pályázat eredményéről a felvételt kezdeményező szakterület köteles írásban tájékoztatni a Személyügyi Főosztályt. A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a Személyügyi Főosztály értesíti. A szakterület köteles elindítani a sikeres pályázati eljáráson kiválasztott és kiértesített pályázó felvételét a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével.
8. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló kezdeményezést minden esetben a kezdeményező szakterületnek (a továbbiakban: kezdeményező) szükséges elindítania. A kormányzati igazgatási szervnél munkaviszony keretében betöltött álláshelyek száma nem haladhatja meg a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és a központosított álláshelyállományból a kormányzati igazgatási szerv számára betölteni engedélyezett álláshelyek 10 százalékát.
(2) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a foglalkoztatni kívánt személyről a kezdeményező az „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt és annak mellékletét köteles kitölteni, és azt a tervezett foglalkoztatás kezdő napját megelőzően legalább 30 nappal a Személyügyi Főosztály részére megküldeni.
(3) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően a kezdeményező a Személyügyi Főosztály vezetőjével az üres álláshely és tartósan távol lévő álláshely, a Gazdálkodási Főosztály vezetőjével a felvételhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról egyeztet.
(4) Az „Alkalmazási engedély”-hez mellékelni kell a foglalkoztatni kívánt személy 1 hónapnál nem régebbi fényképes aláírt és keltezett önéletrajzát, valamint pályázati eljárás kezdeményezése esetén a pályázati felhívást.
(5) Az „Alkalmazási engedély”-ben foglaltak alapján a Személyügyi Főosztály
a) igazolja az üres álláshely rendelkezésre állását,
b) az önálló szervezeti egység javaslatának és az álláshelyeken ellátandó feladatok figyelembevételével megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget,
c) nyilvántartja az önálló szervezeti egység vezetőjének nyilatkozata alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket,
d) az önálló szervezeti egység vezetőjének nyilatkozata alapján nyilvántartja a megbízhatósági vizsgálat alá tartozó védett állományt.
(6) A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a kezdeményezőt a munkába állás lehetséges legkorábbi időpontjáról. A foglalkoztatás a kezdeményezett időpontban akkor valósulhat meg, ha a jelölt a felvételhez szükséges feltételeknek megfelel, és a szükséges dokumentumokat, okiratokat, igazolásokat, valamint a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképét rendelkezésre bocsátja.
(7) A foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt a foglalkoztatni kívánt személy a Személyügyi Főosztály által megküldött és átadott iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. Amennyiben a foglalkoztatni kívánt személy adataiban változás következik be, köteles arról a Személyügyi Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni.
(8) Amennyiben az „Alkalmazási engedély” és mellékletei alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatóak, ennek érdekében a Személyügyi Főosztály felveszi a kapcsolatot a kezdeményezővel és szükség esetén a jelölttel is.
(9) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti egyeztetés eredményeként az „Alkalmazási engedély” adataiban változás áll be, a kezdeményező új „Alkalmazási engedélyt” köteles készíteni és megküldeni a Személyügyi Főosztály részére. Ebben az esetben a (2) bekezdésben megjelölt határidő újrakezdődik.
(10) Amennyiben a (2)–(9) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Személyügyi Főosztály vezetője igazolja azt, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.
(11) A kinevezési okmányt és a beosztási okiratot, illetve a munkaszerződést a Személyügyi Főosztály a foglalkoztatott munkába állásáig elkészíti, és aláírásra elindítja a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(12) A kinevezési okmányt és a beosztási okiratot, illetve a munkaszerződés előkészítéséhez csatolt feljegyzést, illetve elektronikus okiratot a Gazdálkodási Főosztály a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár útján pénzügyileg ellenjegyzi, aki pénzügyi ellenjegyzést követően a munkáltatói jogkör gyakorlójának továbbítja.
(13) A Személyügyi Főosztály intézkedik a foglalkoztatni kívánt személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése és a foglalkoztatást megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében.
(14) A Személyügyi Főosztály a kinevezési okmánynak és a beosztási okiratnak, illetve a munkaszerződésnek minden érintett fél által történt aláírását követően annak egy példányát, valamint az illetmény-, illetve bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a Gazdálkodási Főosztálynak haladéktalanul megküldi, valamint egy példányt a foglalkoztatott személyi anyagában elhelyez.
(15) A kormánytisztviselő, politikai főtanácsadó, tanácsadó eskütétel hiányában nem léphet szolgálatba, illetve a munkavállaló az írásbeli titoktartási nyilatkozat megtételéig nem állhat munkába. Az eskütételt a Személyügyi Főosztály szervezi, az esküokmányt a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.
3. A kinevezési okmány, a beosztási okirat és a munkaszerződés módosítása, az álláshelyváltás
9. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kinevezési okmányának és beosztási okiratának, illetve a munkaviszonyban álló munkaszerződésének módosítására a kezdeményező a belső honlapon közzétett, „Alkalmazást módosító engedély” (illetmény-/munkabér-módosítás, álláshelyváltás/munkaidő-, munkakör-módosítás, szervezetiegység-váltás) elnevezésű nyomtatvány kitöltésével tehet javaslatot. A jogviszony módosítását a kezdeményező részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezi, az „Alkalmazást módosító engedély” Személyügyi Főosztálynak történő egyidejű megküldésével.
(2) Amennyiben az EMMI önálló szervezeti egységei közötti álláshelyváltás eredményeként a foglalkoztatott más kezdeményező irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységhez kerül, az (1) bekezdésben megjelölt nyomtatványt az álláshelyváltást kérő kezdeményező tölti ki, és a foglalkoztatott jelenlegi önálló szervezeti egységének irányítását végző kezdeményező is aláírja.
(3) A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját és az önálló szervezeti egység vezetőjét a módosítás időpontjáról. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a személyügyi intézkedés jogszerűségét, szükség esetén visszacsatolja azt a kezdeményezőhöz, ezt követően pedig intézkedik a jogviszonyt módosító okiratok előkészítéséről. A Személyügyi Főosztály a módosító okiratok aláírását követően haladéktalanul gondoskodik azok átadásáról a Gazdálkodási Főosztály részére.
(4) A részmunkaidőben történő foglalkoztatás kezdeményezésére és elbírálására az (1) és (3) bekezdéseket megfelelően kell alkalmazni.
(5) A költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár kiadmányozza a munkáltató mérlegelési jogkörébe nem tartozó, alábbiakban felsorolt értesítő okiratokat, módosító okiratokat:
a) jogszabály által alanyi jogon biztosítandó fizetés nélküli szabadság, illetve hosszabbítása,
b) részmunkaidő kötelező kikötése.
(6) A költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár a Gazdálkodási Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetője útján kiadmányozza a jogviszony-igazolásokat.
(7) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítását az adott önálló szervezeti egység vezetője – az irányítását ellátó helyettes államtitkár, államtitkár útján – részletes indokolással ellátva a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár előzetes véleményezésével együtt terjeszti fel a közigazgatási államtitkár útján a miniszternek, aki megteszi a javaslatot a Kormány részére.
(8) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot a Kit. 52. § (3) bekezdésére, valamint a Kit. vhr. 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőre figyelemmel kell megtenni.
4. Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározása
10. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a közigazgatási államtitkár által kiadott külön belső utasítás tartalmazza. Az önálló szervezeti egység álláshelyein ellátandó feladatokra az irányítást ellátó helyettes államtitkár, illetve államtitkár javaslatot tehet a közigazgatási államtitkár részére.
(2) Az álláshelyen ellátandó feladatok megváltozása, illetve a kinevezés módosítása esetén a foglalkoztatott beosztási okiratát, illetve munkaszerződését ennek megfelelően módosítani kell.
(3) Határozott időre történő kinevezés esetén a helyettesítés céljából alkalmazott kormánytisztviselő beosztási okiratában az álláshelyen ellátandó feladatok tartalmának meg kell egyeznie az általa helyettesített foglalkoztatott álláshelyen ellátandó feladataival.
5. Az átszervezéssel kapcsolatos eljárás
11. § Az alaplétszámba tartozó álláshelyeket érintő átszervezés esetén az irányításért felelős helyettes államtitkár, államtitkár a 9. § (1) bekezdésének alkalmazásával kezdeményezi az átszervezéssel érintett jogviszonyok módosítását vagy megszüntetését, és csatolja az önálló szervezeti egység állománytábláját. Az álláshelyen ellátandó feladatok módosításából kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, hogy mely álláshelyen ellátandó feladat válik feleslegessé, és az egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el az önálló szervezeti egység többi foglalkoztatottja.
6. A jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárás
12. § Amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését a kormánytisztviselő közös megegyezéssel, lemondással vagy azonnali hatállyal próbaidő alatt kéri, illetve amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással kéri, köteles az erre irányuló írásbeli jognyilatkozatot az önálló szervezeti egység vezetőjének bemutatni. Ezt követően a jognyilatkozathoz kapcsolódó okiratot a Személyügyi Főosztály a munkáltatói jogkör gyakorlójának terjeszti fel kiadmányozásra.
13. § (1) A jogviszony megszűnése, megszüntetése vagy a három hónapot meghaladó, tartós távollét esetén az álláshelyhez tartozó feladatokat, illetve az azok ellátásával összefüggő információkat és iratokat álláshelyen ellátandó feladat-átadásátvételi eljárás keretében, a belső honlapon közzétett, „Átadás-átvételi jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatvány alkalmazásával át kell adni az átvevőnek, aki az önálló szervezeti egység vezetője, illetve a kezdeményező vagy az általuk kijelölt foglalkoztatott lehet. Az eljárás lefolytatása a foglalkoztatott beosztásától függetlenül kötelező.
(2) A foglalkoztatott köteles az álláshelyén ellátandó feladatait és az álláshelyén ellátandó feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat az (1) bekezdésben foglaltak szerint átadni (álláshelyen ellátandó feladat-átadásátvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel, juttatásokkal elszámolni
a) a jogviszony megszűnése, a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás, a három hónapot meghaladó, tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,
b) vezetői álláshelyre történő kinevezés vagy az álláshelyen ellátandó feladat módosítása, az EMMI-n belüli áthelyezés esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző álláshelyen töltött utolsó munkanapon,
c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon.
(3) Amennyiben az álláshelyen ellátandó feladat átadására kötelezett foglalkoztatott elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az álláshelyen ellátandó feladatátadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távol lévő foglalkoztatott személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az „Átadási-átvételi jegyzőkönyv” kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távol lévő foglalkoztatottat az „Átadás-átvételi jegyzőkönyv” egy példányának megküldésével kell értesíteni.
(4) A foglalkoztatott álláshelyen ellátandó feladatát az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek a (2) bekezdés szerint meghatározott időpontban köteles átadni. Az átadás-átvételről „Átadás-átvételi jegyzőkönyvet” kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a lezárt ügyiratokat (iktatószám szerinti sorrendben), az intézés alatt álló ügyeket azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével, az átadott dokumentumok megnevezésével, elérhetőségének pontos megjelölésével. A jegyzőkönyvet öt példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjénél marad. A jegyzőkönyv negyedik példányát a Személyügyi Főosztálynak, ötödik példányát pedig a Szervezetbiztonsági, Informatikai és Dokumentációs Főosztály, Dokumentációs Osztálya vezetőjének kell megküldeni.
(5) A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a feladatok ellátásának folyamatossága biztosítva legyen. A folyamatosság biztosítása az adott önálló szervezeti egység vezetőjének a feladata.
(6) A foglalkoztatott köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében részére a Személyügyi Főosztály az ún. Microsoft SharePoint szoftver (a továbbiakban: szoftver) útján elindítja az „Elszámoló lap” elnevezésű nyomtatványt. Az elszámolás folyamata során a felmerülő teendőkről a foglalkoztatott a személyes elektronikus levelezési címére értesítéseket kap. Amennyiben az elszámolásra nemzeti szakértői kiküldetés, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj vagy más fizetés nélküli szabadság miatt, továbbá szakmai gyakorlat vagy ösztöndíjas jogviszony megszűnése miatt kerül sor, az érintett személy részére az „Egyszerűsített elszámoló lap” elnevezésű nyomtatványt küldi meg.
(7) Az elszámolást követően a teljeskörűen kitöltött „Elszámoló lapot” a szoftver automatikusan a Gazdálkodási Főosztálynak továbbítja. A jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a Személyügyi Főosztály a jogviszony megszűnését, megszüntetését igazoló okiratot haladéktalanul átadja a Gazdálkodási Főosztály részére. A Gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a foglalkoztatottnak a jogszabályban előírt igazolásokat.
(8) Munkahelyváltás esetén a fogadó kormányzati igazgatási szerv által az új beosztási okirat kiállítását követő 15. napig a Gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.
(9) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén is.
7. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség
14. § (1) A foglalkoztatottakra vonatkozó együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) törvényi szabályairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről a belső honlapon közzétett, „1. számú adatlap: a foglalkoztatott gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyáról és a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyéhez kötött további tevékenységekről” elnevezésű, a „2. számú adatlap: gazdasági társaságban fennálló jogviszony esetére” és „3. számú adatlap: Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről (hozzátartozó, önkormányzati képviselő, párt)” elnevezésű nyomtatványok átadásával a Személyügyi Főosztály a foglalkoztatást megelőzően tájékoztatja a jelöltet. A jelölt a nyilatkozatok kitöltésével ad tájékoztatást a vele szemben esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségről.
(2) Abban az esetben, ha a foglalkoztatott olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye szükséges, a nyilatkozatot a Személyügyi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki dönt a jogviszony létesítésének, illetve folytatásának engedélyezéséről.
(3) Az engedély kérésére, illetve bejelentés megtételére vonatkozó törvényi kötelezettsége alapján a foglalkoztatott a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezését előzetesen írásban kéri, illetve a jogviszony létesítését előzetesen írásban bejelenti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A kérelemben pontosan meg kell jelölni a tevékenység jellegét, valamint azt, hogy a kérelmező álláshelyével a tevékenység összefügg-e, illetve hivatali munkaidejét érinti-e.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója helyett a Személyügyi Főosztály vezetője nyilatkozik a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonnyal és a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonnyal kapcsolatos bejelentés tudomásulvételéről.
(5) A foglalkoztatott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.
(6) A foglalkozatott olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelentenie, az erről szóló – a munkáltatói jogkör gyakorlója számára címzett – feljegyzést a Személyügyi Főosztálynak nyújtja be, amely gondoskodik a munkáltatói döntés előkészítéséről.
(7) A foglalkoztatott köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.
(8) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatottat az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, akkor a felszólításban előírt határidőn – 30 napon – belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot.
(9) Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen:
a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló – cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott – változásbejegyzési kérelem,
b) a további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.
(10) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kit. 95. § (8) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszony és a Kit. 278. § (5) bekezdés c) pontja alapján a munkaviszony megszüntetéséhez vezet.
(11) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály a foglalkoztatott személyi anyagában elhelyezi.
(12) A Személyügyi Főosztály a bejelentés megtételéről, előzetes engedély kérése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.
8. A munkarend
15. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (a továbbiakban: munkarend) – a 4. § 2. pontjában meghatározott esetekben az ott meghatározott munkáltatói jogkört gyakorló egyetértésével – a munkavégzés rendjének megszervezésével kapcsolatos általános előírások figyelembevételével a közigazgatási államtitkár állapítja meg.
(2) A munkarend
a) törzsidőn alapuló,
b) személyhez kötött vagy a törzsidőn alapuló munkarendtől eltérő (a továbbiakban: eltérő munkarend) lehet.
(3) A munkarend törzsidőalapú. A törzsidőn alapuló munkarend részletszabályait a közigazgatási államtitkár írásban határozza meg, amelyet bármikor, indokolás nélkül írásban visszavonhat.
(4) Méltányolható egyéni indok alapján a foglalkoztatott a közvetlen felettes vezető útján kérelmezhet döntést az eltérő munkarend alkalmazására az irányítást ellátó helyettes államtitkártól, államtitkártól, ha családi és munkahelyi kötelezettségeinek összehangolása a 16. § (1) bekezdésében foglalt módon nem biztosítható.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője az eltérő munkarend engedélyezéséről tájékoztatja a foglalkoztatottat, továbbá a Személyügyi Főosztályt nyilvántartás céljából.
(6) Az eltérő munkarendre irányuló igényt fel kell tüntetni a jogviszony létesítését kezdeményező, indokolással alátámasztott feljegyzésben és az ahhoz csatolt „Alkalmazási engedély”-ben.
16. § (1) A törzsidőn alapuló munkarend szerint a foglalkoztatott hétfőtől péntekig a 9–14 óra közötti időtartamot köteles a munkavégzési helyen tölteni. A közvetlen felettes vezetője engedélyével a foglalkoztatott szabadon meghatározhatja hétfőtől péntekig a munkaidő kezdetét 6–9 és a munkaidő végét 14–20 óra közötti időtartamban.
(2) A törzsidőn alapuló munkarend tekintetében munkavégzési helyen töltött időnek minősül
a) az EMMI székhelyén vagy bármely telephelyén töltött idő,
b) más állami szerv olyan székhelyén vagy telephelyén töltött idő, ahol a foglalkoztatottnak az álláshelyi feladatok ellátásával összefüggésben kell megjelennie és
c) az a) és b) pont szerinti helyek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkavégzés helye) közötti utazással töltött idő.
(3) A heti munkaidőként figyelembe vehető időtartamot a szabadság, a keresőképtelenség miatti távollét, a tanulmányi munkaidő-kedvezmény és a munkavégzés alóli mentesítés időtartamával arányosan csökkenteni kell. Ezen esetekben a napi munkaidőt az általános munkarendnek megfelelően kell figyelembe venni úgy, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig napi 8,5 óra, míg pénteken 6 óra.
(4) A foglalkoztatott a napi törzsidőben való munkavégzési kötelezettség alól a munkaközi szünet és az engedélyezett távollét idejére mentesül.
(5) Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, a foglalkoztatott részére a munkaidőn túl – a munkavégzés megszakításával – napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után legalább 20 perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. Ennek megfelelően a napi 6 órát meghaladó munkaidő esetében a munkaközi szünetet szükséges ledolgozni.
(6) A törzsidőn kívüli napi munkavégzés időtartamát a foglalkoztatott a közvetlen felettes vezetőjével előzetesen egyeztetve maga határozza meg. A foglalkoztatott napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra lehet.
(7) Igazolatlan távollétnek minősül, ha a foglalkoztatott – a közvetlen felettes vezetőjének különösen indokolt esetben kiadott írásbeli engedélye nélkül – a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti munkavégzési helyre a törzsidő kezdete után érkezik, vagy onnan a törzsidő vége előtt távozik. Az igazolatlan távollét időtartama megegyezik azzal az idővel, amellyel a törzsidő megrövidült.
(8) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett foglalkoztatott részére történő írásbeli figyelmeztetés kiadását.
17. § A törzsidőn alapuló munkarend betartását az önálló szervezeti egység vezetője köteles a jelenléti ív és az egyéb nyilvántartások adatai alapján havonta ellenőrizni.
18. § (1) Az önálló szervezeti egység a foglalkoztatott jelenlétéről nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A foglalkoztatott a munkahelyre érkezés és a munkahelyről távozás időpontját a jelenléti íven kézjegyével igazolja. Az önálló szervezeti egység a jelenléti ívet havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak.
(2) Az önálló szervezeti egység a foglalkoztatottak jelenlétéről a jelenléti ív és a szabadság-nyilvántartó lap összevetésével elkészíti a heti távolmaradási jelentést, melyet az önálló szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva hetente, a tárgyhetet követő első munkanapon 10 óráig, a tárgyhónap utolsó hetében pedig legkésőbb a hónap utolsó munkanapján 10 óráig továbbít a Gazdálkodási Főosztálynak.
9. Az alap- és pótszabadság mértéke és kiadása
19. § (1) A foglalkoztatottak által tárgyévben igénybe vett szabadságot az önálló szervezeti egységeknél vezetett szabadság-nyilvántartó lapokon kell nyilvántartani. A szabadságot az 1. függelékben meghatározott vezető engedélyezi. A jelenléti ívek és a szabadság-nyilvántartó lapok összevetése, valamint egyezőségük ellenőrzése az önálló szervezeti egység vezetőjének felelőssége.
(2) A Személyügyi Főosztály feladata a tárgyévre járó alap- és pótszabadság mértékének a szabadság-nyilvántartó lapon történő megállapítása és a foglalkoztatottal történő közlése
a) a kinevezéskor, illetve a munkaszerződés megkötésekor a jogviszonyt létrehozó okirat alapján,
b) tárgyévet megelőzően kezdődött jogviszony esetén az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó lapok alapján a tárgyév február hónapjának utolsó napjáig.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alá tartozó foglalkoztatottak esetében az önálló szervezeti egységek az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó lapokat legkésőbb a tárgyév január 10-ig kötelesek a Személyügyi Főosztálynak megküldeni.
(4) Amennyiben a tárgyév közben változik a foglalkoztatott önálló szervezeti egysége vagy szabadságnapjainak száma – pl. kinevezésmódosítás, vezetői álláshelyre történt kinevezés stb. miatt – a foglalkoztatott részére új szabadság-nyilvántartó lap nem készül, hanem az alapul szolgáló személyügyi irat, illetve szabadságértesítő alapján az önálló szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni a változásnak a szabadság-nyilvántartó lapon történő átvezetéséről.
(5) A Személyügyi Főosztály a tárgyév február hónapjának utolsó napjáig az önálló szervezeti egység vezetőjétől megkéri az összesítést a foglalkoztatottak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti az EMMI tárgyévi szabadságolási tervét (a továbbiakban: szabadságolási terv). A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozóan az igazgatási szünettel kapcsolatos kormánydöntést is.
(6) A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati érdek esetén a kormánytisztviselő részére az alapszabadságot az esedékesség évét követő év márciusának utolsó napjáig adja ki, a pótszabadságot az esedékesség évét követő év júniusának utolsó napjáig adhatja ki, a munkavállalók esetében a pótszabadság az esedékesség évét követő év végéig adható ki, és a munkavállaló eddig az időpontig veheti igénybe, ha az esedékesség éve eltelt.
(8) A határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe.
(9) A szabadságot pénzben megváltani nem lehet, és a szabadság nem halmozódhat, a Kit.-ben meghatározott kivételek figyelembevételével.
(10) A foglalkoztatott szabadságának kiadása a szabadság-nyilvántartó lap kitöltésével és az 1. függelékben meghatározott vezető jóváhagyásával történik.
(11) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.
(12) Az önálló szervezeti egység negyedévente köteles a tárgyévi szabadság-nyilvántartó lap másolatát a Személyügyi Főosztály részére megküldeni.
(13) Az elveszett szabadság-nyilvántartó lap helyett új szabadság-nyilvántartó lap kiállítása a Személyügyi Főosztály vezetőjének írt feljegyzés keretében a közvetlen felettes vezető tudomásulvételével kérelmezhető, mely kérelem tartalmazza az addig kivett szabadságnapokat.
(14) Az előző tárgyévben igénybe nem vett alap- és pótszabadságról a Személyügyi Főosztály a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint tájékoztatja a foglalkoztatottakat, valamint ezzel egyidejűleg az önálló szervezeti egység vezetőjét.
10. Keresőképtelenség miatti távollét
20. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a foglalkoztatott köteles a közvetlen felettes vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, az arról szóló igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követően a Gazdálkodási Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a foglalkoztatott közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt – a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján – kezdeményezheti a foglalkoztatott keresőképtelenségének felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalnál.
(3) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.
11. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény
21. § (1) A foglalkoztatottat a Kit. 93. § (2) bekezdés g) pontja és 151. §-a alapján vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: az Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) engedélyeztetését a Személyügyi Főosztály végzi.
(2) A jelenléti íven „T” betűvel szükséges jelölni az alábbi eseteket:
a) a tanulmányi célú mentesítés – tanulmányi szerződés vagy elrendelés alapján – fizetett időtartamát,
b) a tanulmányi célú mentesítés – tanulmányi szerződés nélküli, ledolgozásra kerülő – időtartamát.
(3) Az EMMI belső továbbképzéseinek, valamint a jelenléti közszolgálati továbbképzések időtartamát „K” betűvel szükséges megjelölni.
12. Fizetés nélküli szabadság
22. § (1) A Kit. 157. §-a és 131. §-a, valamint az Mt. 128. §-a és 130–132. §-a szerinti esetekben a fizetés nélküli szabadságot a foglalkoztatott kérelmére a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár adja ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt engedély alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, és azokat megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek.
(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.
13. A munkavégzés alóli mentesítés
23. § (1) Ha a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettes vezetője javaslatát csatolni kell.
(2) A kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján, továbbá a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kit. 135. § (2) bekezdése, illetve az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján megállapodhatnak a felek abban, hogy a foglalkoztatott a teljes illetményét vagy munkabérét vagy annak bizonyos százalékát kapja, vagy abban is, hogy díjazás számára nem jár.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója által meghozott döntést tartalmazó okiratot a Személyügyi Főosztály elektronikus úton továbbítja a foglalkoztatott részére.
(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.
(5) A véradást szervező igazolása alapján az önkéntes véradásban részt vevő állományba tartozó személy – a Kit. 93. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint az Mt. 55. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt időtartamon túl – alkalmanként egy nap fizetett szabadidőre jogosult, amelyről a Személyügyi Főosztály utalványt állít ki. Az utalvány felhasználásáról az állományba tartozó személy legalább 3 munkanappal korábban köteles értesíteni az önálló szervezeti egység vezetőjét. A szabadidő-utalványt a tárgyévben lehet felhasználni. A fel nem használt utalvány a tárgyév végével hatályát veszti, és pénzben nem váltható meg.
(6) A szervezett önkéntes véradást követő munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „U” megjelöléssel kell jelezni, és az utalvány másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.
14. A rendkívüli munkaidő
24. § (1) A rendkívüli munkaidő elrendeléséről és annak ellentételezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik. Az önálló szervezeti egységek vezetői a végrehajtásról nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkaidő időtartamát, az ennek ellenértékeként a Kit. 124. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint járó szabadidő mértékét, valamint a kiadott szabadidő időpontját. A nyilvántartás egy példányát a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni.
(2) Ha a rendkívüli munkaidőért, készenlétért, ügyeletért a foglalkoztatott részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkaidő teljesítését követően 30 napon belül nem kerül sor, az önálló szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.
(3) A foglalkoztatott részére a szabadsága csak a rendkívüli munkaidő ellenértékeként járó szabadidő kiadását követően adható ki.
(4) Az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő foglalkoztatott számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg, amelyről írásban tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.
(5) A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői álláshelyen foglalkoztatott – ide nem értve a politikai és szakmai felsővezetőket – a nem vezetői álláshelyet betöltő foglalkoztatottakkal azonos szabályok szerint jogosult.
(6) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben a rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
(7) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és háttérintézményeinek Kormányügyelethez kapcsolódó biztonsági ügyeleti és készenléti szolgálati, valamint riasztási-berendelési szabályzatáról szóló 8/2019. (IV. 17.) EMMI utasítás alapján az abban meghatározottak szerint az EMMI-ben Készenléti Szolgálat működik.
15. Távmunkavégzés, székhelyen kívüli foglalkoztatás, otthoni munkavégzés
25. § (1) A távmunkavégzésre a Kit., valamint a Kit. vhr. szabályai, továbbá a távmunka-megállapodás az irányadó. A távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Távmunka-megállapodás megkötését az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az „Alkalmazási engedély belső áthelyezéshez, álláshely-váltáshoz” elnevezésű formanyomtatvány Személyügyi Főosztálynak történő megküldésével, melynek létesítésére a közigazgatási államtitkár egyedi döntése alapján kerülhet sor.
26. § (1) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a foglalkoztatott az önálló szervezeti egység vezetője útján kezdeményezheti, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést az önálló szervezeti egység irányítását ellátó államtitkár, illetve helyettes államtitkár részére. Az államtitkár, illetve helyettes államtitkár egyetértése esetén részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti a közigazgatási államtitkárnak címezve az otthoni munkavégzést az „Alkalmazási engedély belső áthelyezéshez, álláshely-váltáshoz” formanyomtatvány Személyügyi Főosztálynak történő egyidejű megküldésével. Otthoni munkavégzésre – a távmunkavégzéshez hasonlóan – a közigazgatási államtitkár egyedi döntése alapján kerülhet sor.
(2) Amennyiben a kezdeményezést benyújtó foglalkoztatott a Kit. vhr. 19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltak szerint
a) legalább 3 gyermeket nevel,
b) súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket nevel, vagy
c) gyermekét egyedül nevelő szülő,
a közigazgatási államtitkár az otthoni munkavégzés engedélyezése során e körülmény figyelembevételével dönt.
(3) A (2) bekezdés a) és c) pontjának alkalmazása tekintetében gyermeken a 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket kell érteni.
(4) Amennyiben a foglalkoztatott 4 vagy több gyermeket nevelő szülő, csak különösen indokolt esetben tagadható meg otthoni munkavégzésre irányuló kezdeményezése.
(5) Otthoni munkavégzés esetén a foglalkoztatott az EMMI-vel történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartására a Kit. vhr. 26. § (2) bekezdésében, továbbá az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban foglaltak az irányadók. A foglalkoztatott elsősorban elektronikus postafiókja útján köteles kapcsolattartásra, munkájának segítésére számára – amennyiben azzal még nem rendelkezik – hivatali mobiltelefont kell igényelni.
(6) A foglalkoztatott által elvégzendő feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.
(7) A távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kinevezés, illetve munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – a napi munkaidő fele beosztásának jogát átengedi a távmunkát végző kormánytisztviselő, illetve munkavállaló részére (kötetlen munkarend).
(8) A távmunkát végző foglalkoztatott a munkaidejét jelenléti íven tartja nyilván, és azt az önálló szervezeti egység vezetőjének havonta leadja, továbbá munkanapokon, munkaidőben a munkafeladatok fogadása érdekében elérhetőségét a meghatározott kommunikációs eszközök útján biztosítja.
(9) A foglalkoztatott az önálló szervezeti egység vezetőjével egyeztetett időpontban az EMMI székhelyén vagy telephelyén köteles megjelenni, és ott munkát végezni. Az EMMI székhelyén vagy telephelyén történő munkavégzésre az önálló szervezeti egység ügyrendje további részletes szabályokat állapíthat meg. Az EMMI székhelyén vagy telephelyén történő munkavégzés esetén szervezeti egységenként a belső honlapon közzétett, a „Távmunkát végző foglalkoztatottak jelenléti íve székhelyen, telephelyen történő munkavégzés esetén” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni, amelynek hitelességét az önálló szervezeti egység vezetője aláírásával igazolja.
(10) Az EMMI által biztosított eszközökön történő otthoni munkavégzés esetén a foglalkoztatott fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a foglalkoztatott köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.
27. § (1) Ha az ellátandó feladatok jellege szükségessé teszi, a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerződésben az EMMI székhelye vagy telephelye mellett vagy helyett Magyarország vagy annak meghatározott része (régió vagy régiók, megye vagy megyék, járás vagy járások, illetve település vagy települések) is megjelölésre kerülhet (a továbbiakban: székhelyen kívüli foglalkoztatás).
(2) A feladatkör jellege különösen abban az esetben teheti szükségessé a székhelyen kívüli foglalkoztatást, ha a feladatok olyan rendszeresen vagy folyamatosan felmerülő helyszíni ellenőrzési, monitoring, projektkoordinációs, beteg-, ellátott- vagy gyermekjogi képviseleti, kommunikációs, képzési, üzemeltetési vagy egészségügyi-igazgatási tevékenységekre terjednek ki, amelyek elvégzése a foglalkoztatottnak az irányított, a felügyelt, az ellenőrzött szervezetnél, a mellérendelt szervnél, az ügyfélnél vagy a védelemre szorulónál, illetve azok ügyében érintett más személynél történő megjelenése, helyszíni munka végzése nélkül nem, vagy csak rendkívüli nehézséggel végezhetők el.
(3) A székhelyen kívüli foglalkoztatásra
a) vonatkozó szabályokat az érintett foglalkoztatott önálló szervezeti egységének ügyrendje tartalmazza, és
b) a távmunkavégzés szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha azt a kinevezési okmány vagy a munkaszerződés kifejezetten előírja.
(4) Az EMMI a székhelyen kívül foglalkoztatott számára
a) a munkába járással kapcsolatos utazási költségeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján téríti meg,
b) amennyiben a munkavégzéshez hivatali gépjármű használatát is biztosítja, vagy – indokolt esetben – saját gépjármű használatát engedélyezi, ezt a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerződésben rögzíteni szükséges, arra kiterjedően, hogy a gépjárműhasználat miként érinti a foglalkoztatottnak a munkavégzésével összefüggésben felmerülő költségei – ideértve különösen a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1) szerinti utazási költségei – megtérítésére való jogosultságát.
(5) A székhelyen kívüli foglalkoztatással kapcsolatos saját gépjárműhasználat költségelszámolására az EMMI Igazgatása gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatának vonatkozó szabályai alkalmazandók.
(6) A távmunkát végző foglalkoztatott az EMMI székhelyén, telephelyén vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyoldalú utasítása alapján más helyszínen történő megjelenésével összefüggésben, valamint az internethasználattal kapcsolatban felmerült költségei megtérítéseként – nem bérjellegű juttatásként – költségtérítésre jogosult:
a) az EMMI székhelyén vagy telephelyén történő, a 26. § (9) bekezdése szerinti megjelenési kötelezettség esetén, valamint helyszíni ellenőrzési, monitoringfeladatok ellátása esetén a minisztérium a belföldi kirendelésre irányadó szabályok szerint, kiküldetési rendelvény alapján megtéríti a távmunkát végző foglalkoztatottnak lakóhely (tartózkodási hely) és az EMMI székhelye, telephelye, illetve a lakóhely (tartózkodási hely) és munkavégzés helye közötti oda- és visszautazás költségeit,
b) az Szja tv. 3. melléklet I. alcím 24. pont c) alpontja alapján az EMMI megtéríti a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges internethasználat igazolt költségét.
(7) A távmunkát végző foglalkoztatott a belső honlapon közzétett, a „Távmunkát végző foglalkoztatottak költségelszámolása és adóelőleg nyilatkozata” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és aláírásával nyilatkozik a távmunkavégzéssel összefüggésben keletkezett internethasználat költségeiről. A nyomtatványhoz mellékelni kell az internetszolgáltatás havi vagy forgalmi díját tartalmazó szolgáltatói számla, valamint a díjbefizetés igazolásának fénymásolatát. A számlákat, bizonylatokat a távmunkát végző foglalkoztatottnak az adóbevallás esedékességének időpontjától számított ötödik év végéig meg kell őriznie, mivel azok az éves adóbevallás ellenőrzése esetén a költségtérítés adómentességének alátámasztására szolgálnak. Amennyiben az internetszolgáltatás előfizetője nem a távmunkát végző foglalkoztatott, a költségtérítés abban az esetben számolható el, ha az előfizető a foglalkoztatott házastársa vagy élettársa. Ebben az esetben a nyomtatványhoz csatolni kell a házastárs vagy élettárs nyilatkozatát arról, hogy az előfizetés tárgyát képező szolgáltatásnak a távmunkavégzés céljából történő igénybevételére az előfizető hozzájárulásával került sor.
16. Teljesítményértékelés
28. § (1) A kormánytisztviselő teljesítményértékelésére a Kit. 96. §-ában és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R2) foglaltak irányadók.
(2) A kormánytisztviselő teljesítményértékelését az R2 4. § (3) bekezdésére tekintettel az 1. függelékben meghatározott vezető (a továbbiakban: értékelő vezető) végzi el.
(3) Amennyiben a nem önálló szervezeti egység vezetője értékel, a papíralapú dokumentumon az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyó aláírása is szükséges.
29. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján értékelési időszak jelölhető ki, amely időszakban minden értékelő vezető elvégzi az irányítása alá tartozó kormánytisztviselők teljesítményértékelését.
(2) Az értékelő vezető az értékelő megbeszélést megelőzően 1 munkanappal gondoskodik a kormánytisztviselő értékelő megbeszélésre történő beosztásáról.
(3) Az értékelő megbeszélést követően az értékelő vezető az irányítása alá tartozó minden kormánytisztviselő tekintetében megküldi a Személyügyi Főosztály részére a teljesítményértékelések egy aláírt példányát a személyi anyagba helyezés céljából.
(4) Az értékelő vezető a kormánytisztviselőt az (1) bekezdésben foglalt időszakon kívül is értékelheti, azonban ez esetben a közvetlen irányítása alá tartozó minden kormánytisztviselőt értékelnie kell ugyanazon értékelési időszak tekintetében. Az értékelő vezetőnek teljesítményértékelésre irányuló szándékát a ter@emmi.gov.hu postafiókra megküldött elektronikus levélben szükséges jeleznie a teljesítményértékelés megkezdése előtt.
(5) A kormánytisztviselő – az (1) és (4) bekezdésekben foglaltakon túl – évente egyszer írásban kezdeményezheti teljesítményértékelését az értékelő vezetőjénél a Személyügyi Főosztály ter@emmi.gov.hu postafiókra megküldött egyidejű tájékoztatása mellett. Az értékelést a kormánytisztviselő által kérelmezett időszakra vonatkozóan kell elvégezni.
(6) Az értékelő vezetőnek az (5) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 10 munkanap áll rendelkezésére az értékelés lefolytatatására. A kormánytisztviselő kérelmére elvégzett teljesítményértékelés esetén az értékelő vezetőnek nem kötelező minden közvetlen irányítása alá tartozó kormánytisztviselőt értékelnie.
17. Írásbeli dicséret
30. § (1) A foglalkoztatott a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerint írásbeli dicséretben részesíthető.
(2) Az írásbeli dicséretben részesítést az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti – az elismerés szakmai indokainak kifejtésével – feljegyzés formájában az irányítását ellátó államtitkár, helyettes államtitkár felé, aki dönt az írásbeli dícséretben részesítésről. Az írásbeli dicséretben részesítésről az önálló szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.
(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.
(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a foglalkoztatott, aki a megelőző fél évben megrovásban részesült, illetve aki a megelőző fél évben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.
18. Teljesítményelismerés
31. § (1) A kormánytisztviselő teljesítményelismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.
(2) Teljesítményelismerés adományozását az önálló szervezeti egység vezetője – az elismerés szakmai indokainak kifejtésével és az elismerés mértékére tett javaslatával együtt – kezdeményezheti az irányító államtitkár, helyettes államtitkár útján. Ezt követően a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár véleményével továbbítja a kezdeményezést engedélyezésre az 1. függelékben meghatározott vezető számára.
(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Gazdálkodási Főosztály előzetes véleményét. A javaslat engedélyezéséről az 1. függelékben meghatározott vezető dönt.
(4) Teljesítményelismerés adományozására félévente egyszer kerülhet sor.
19. Motivációs elismerés
32. § (1) A foglalkoztatott motivációs elismerésben a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.
(2) Motivációs elismerés adományozását az önálló szervezeti egység vezetője – az elismerés szakmai indokainak kifejtésével és az elismerés mértékére tett javaslatával együtt – kezdeményezheti az irányító államtitkár, helyettes államtitkár útján. Ezt követően a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár véleményével továbbítja a kezdeményezést engedélyezésre a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Gazdálkodási Főosztály előzetes véleményét. A javaslat engedélyezéséről az 1. függelékben meghatározott vezető dönt.
(4) Motivációs elismerés adományozására félévente egyszer kerülhet sor.
20. Az álláshelyi elismerés és a szolgálati elismerés
33. § (1) A kormánytisztviselő
a) a Kit. 144. §-a és a Kit. vhr. 31. §-a alapján az egy adott álláshelyen eltöltött idő figyelembevételével álláshelyi elismerésben,
b) a Kit. 145. §-a és a Kit. vhr. 32. §-a alapján a ledolgozott évek száma szerint szolgálati elismerésben
részesül.
(2) A Személyügyi Főosztály nyilvántartja az álláshelyi és szolgálati elismerésre jogosult kormánytisztviselőket, ennek alapján az esedékesség napja előtt 30 nappal elkészíti az álláshelyi és szolgálati elismerés megállapítására vonatkozó okiratot, és a pénzügyi ellenjegyzést követően azt megküldi az 1. függelékben meghatározott vezető részére kiadmányozás céljából. Az aláírt okiratokat a Személyügyi Főosztály továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak a számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik az álláshelyi és szolgálati elismerésre való jogosultság napjával.
21. A miniszteri elismerés
34. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, illetve az azt támogató területeken végzett kiemelkedő, illetve tartósan magas színvonalú szakmai tevékenység elismerését – az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló 26/2016. (IX. 8.) EMMI rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően – bárki kezdeményezheti a miniszternél.
(2) Az elismeréssel járó pénzjutalom mértékét a miniszter határozza meg. A költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár igazolja, hogy a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.
22. A céljuttatás
35. § (1) A kormánytisztviselő részére a Kit. 146. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint írásban állapítható meg az 1. függelékben meghatározott vezető által rendkívüli, célhoz köthető feladat (a továbbiakban: célfeladat), valamint a célfeladat teljesítéséhez kapcsolódó céljuttatás.
(2) A célfeladat elrendelése egyszeri, eseti feladatellátásra, rendszeres többletmunkával járó többletfeladat folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény (termék) létrehozására vonatkozhat.
(3) A célfeladat meghatározásakor kizárólag pontosan meghatározott feladat teljesítése, folyamatos ellátása vagy eredmény előállítása határozható meg. A célfeladat munkaidőn túl is elvégezhető, amely nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.
(4) A kezdeményező előkészíti a belső honlapon található sablon alapján a célfeladat-kiírást három példányban, és a célfeladat-kiíráshoz előkészített összeférhetetlenségi nyilatkozat egy példányával együtt megküldi az ügyiratot a Személyügyi Főosztály részére további ügyintézés céljából.
(5) A Személyügyi Főosztály abban az esetben indítja az ügyiratot hivatali útjára, amennyiben a szakterületet irányító szakmai vagy politikai felsővezető jóváhagyása is megtalálható a kezdeményező feljegyzésen, valamint a Gazdálkodási Főosztály előzetes fedezetigazolása a feljegyzés mellékletét képezi.
(6) A Személyügyi Főosztály a döntésnek megfelelően a Gazdálkodási Főosztályra, majd az 1. függelékben meghatározott vezetőnek továbbítja a célfeladat-megállapodást aláírás céljából. Az 1. függelékben meghatározott vezető által aláírt célfeladatokat a Személyügyi Főosztály aláíratja a célfeladatban részesülő személyekkel, majd egy példányt átad a célfeladatot teljesítő személy részére, egy példányt eljuttat a Gazdálkodási Főosztálynak, valamint egy példányt elhelyez az érintett személy személyi anyagában.
(7) A belső honlapon található „Teljesítésigazolás” mintát minden esetben a Gazdálkodási Főosztály részére szükséges megküldeni a célfeladat összegének számfejtése és kifizetése céljából.
(8) Költségvetési szerv kezdeményezhet célfeladat-kiírást az EMMI foglalkoztatottja részére a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével.
23. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
36. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (a továbbiakban: Vnytv.) meghatározottak alapján, a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy jogait és kötelezettségeit a Személyügyi Főosztály kijelölt munkatársa gyakorolja (a továbbiakban: őrzésért felelős személy), akinek álláshelyén ellátandó feladatai között szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése.
(2) Az őrzésért felelős személy a Vnytv.-ben előírt vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkatársat (a továbbiakban: kötelezett) elektronikus úton értesíti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről az előírt határidőig.
(3) Az értesítésnek tartalmazni kell:
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére történő felhívást, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel,
b) 1 példányban a Vnytv. mellékletét képező vagyonnyilatkozati nyomtatványt,
c) a vagyonnyilatkozat-nyomtatvány kitöltéséhez szükséges kitöltési útmutatót és tájékoztatót,
d) vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját.
(4) A kötelezett vagy meghatalmazottja a formai követelményeknek megfelelően adja át a vagyonnyilatkozatot az őrzésért felelős személy részére.
(5) Az őrzésért felelős személy az átvétellel egyidejűleg igazolást ad ki a vagyonnyilatkozat átvételéről. Ha a kötelezett törvény alapján már vagyonnyilatkozatot tett, az arról szóló igazolást adja át az őrzésért felelős személynek, melyet nyilvántartásba vesz. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a vagyonnyilatkozat EMMI-nél őrzött példányát az őrzésért felelős személy a kötelezett részére visszaadja, igazolás kiállításával egyidejűleg. Amennyiben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkakör- vagy álláshely megszűnése következik be az őrzésért felelős személy a megszűnéstől számított három évig őrzi a vagyonnyilatkozatot.
(6) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős személy személyesen adja vissza. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni. A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni. Amennyiben a nyilatkozatok sem személyesen, sem meghatalmazott útján nem voltak kézbesíthetők, a kézbesítés megkísérlésétől számított 30 nap után – jegyzőkönyv felvétele mellett – az iratokat az őrzésért felelős személy megsemmisíti.
(7) Ha a kötelezett az álláshelyétől eltérő kormányzati igazgatási szervnél kívánja a foglalkoztatását és az új beosztási okiratának kiállítása megvalósul, a kormánytisztviselőt továbbiakban foglalkoztató szerv erre irányuló kezdeményezésére az őrzésért felelős személy haladéktalanul gondoskodik az áthelyezett kötelezett vagyonnyilatkozatának a kötelezettet továbbiakban foglalkoztató szerv részére történő átadásáról.
(8) Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékokat és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen, erre kijelölt zárt helyen – kötelezettenként – külön iratgyűjtőben őrzi.
(9) Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozatok átvételét követően haladéktalanul intézkedik a vagyonnyilatkozatok EMMI-nél maradó példányainak a tárolásra kialakított páncélszekrényben történő elhelyezéséről.
(10) Az őrzésért felelős személy a (8) bekezdés szerinti iratgyűjtőbe helyezi el:
a) a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot, és
b) a vagyonnyilatkozat átvételéről szóló igazolást.
(11) Az őrzésért felelős személy gondoskodik arról, hogy az adatokat védje, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
(12) Az őrzésért felelős személy felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot a betekintési jog jogosultjain kívül harmadik személy ne ismerhesse meg, azokról ne szerezhessen tudomást. Az őrzésért felelős személy a kötelezettekről, illetve a kötelezettség teljesítéséről nyilvántartást vezet.
37. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén az illetékes önálló szervezeti egység egyeztet a Személyügyi Főosztállyal, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(2) A meghallgatás időpontját a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során a kötelezett által megbízott más személy igénybevételének lehetőségéről a munkáltatói jogkör gyakorlója a Személyügyi Főosztály útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint az EMMI-nél működő érdekképviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.
(3) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívül nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell. A munkáltatói jogkör gyakorlója – figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire – az új meghallgatási időpontot haladéktalanul kitűzi.
(4) A meghallgatáson a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, a közvetlen felettes vezetője, valamint a Személyügyi Főosztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs mint jegyzőkönyvvezető, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy annak képviselője vehet részt. A meghallgatáson az érdekképviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója és a kötelezett, valamint a kötelezett által megbízott más személy tekinthet be.
(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.
(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely különösen tartalmazza a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, az érdekképviseleti szerv képviselője észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.
(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére az 1. függelékben meghatározott vezető jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.
(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő kitűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.
Képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezések
24. Az éves továbbképzési terv
38. § A közigazgatási államtitkár – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján – a Személyügyi Főosztály útján gondoskodik a kormánytisztviselők egyéni továbbképzési tervének elkészítéséről tárgyév február 1. és március 15. között, amelyek összesítésével a Személyügyi Főosztály összeállítja az EMMI tárgyévi továbbképzési tervét, és azt a tárgyév március 15. napjáig megküldi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) részére.
25. A közigazgatási alap- és szakvizsga, jogi szakvizsga
39. § (1) Az EMMI támogatja a közigazgatási alap- és szakvizsgára történő felkészülést. Ennek keretében
a) biztosítja a vizsgákon, valamint a felkészítő tanfolyamokon való részvételt,
b) viseli a felkészítő tanfolyam, illetve vizsga díját,
c) az eredményes felkészülés érdekében közigazgatási alapvizsga esetén 4 munkanap, közigazgatási szakvizsga esetén 8 munkanap munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítést biztosít. A felkészülés időtartamába a vizsga napja, valamint a vizsgaszervező által tartott felkészítő konzultáció időtartama nem tartozik bele.
(2) A tanulmányi célú mentesítésre, a vizsgák napjaira és a vizsgát megelőző felkészítő konzultációra, felkészítő tanfolyamra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt a vizsgázó illetményre jogosult.
(3) A sikertelen közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga megismétlésére tanulmányi célú mentesítés nem vehető igénybe, az ismétlővizsga díját a vizsgázó viseli.
(4) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a Kit. 214. § (6) bekezdése alapján közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet, mely esetben a 39–42. §-ban meghatározott eljárás alkalmazandó.
40. § A közigazgatási alap- és szakvizsgákkal kapcsolatos bejelentési, hozzájárulási és szervezési feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el. A vizsgára készülő (a továbbiakban: vizsgázó) a próbaidő leteltét követően a közvetlen felettes vezetővel egyeztetett konzultációs, valamint vizsgaidőpontra jelentkezhet.
41. § (1) A vizsgázó a Probono rendszeren keresztül regisztrál. A vizsgázónak a közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezési szándékát előzetesen a Személyügyi Főosztály részére szükséges elektronikus úton megküldenie a kepzes@emmi.gov.hu levelezési címre, egyúttal jelezve a felkészítő konzultáción való részvételi szándékot is. A képzési ügyintéző rögzíti a közigazgatási alapvizsgát a képzési tervébe, a vizsgázó ezután önállóan jelentkezik a felkészítő konzultációra és a vizsgára.
(2) A közigazgatási alapvizsga, valamint az azt megelőző felkészítő konzultáció a Probono rendszerben megadott lejelentkezési határidőig (a vizsganap, valamint a felkészítő konzultáció kezdő napját megelőző 5 munkanapig) díjmentesen elhalasztható. 5 munkanapon belül történő elhalasztás esetén halasztási díjat szükséges fizetni, melynek összegét a vizsgázó viseli. A halasztásról a vizsgázónak tájékoztatnia szükséges a képzési ügyintézőt, aki a halasztási kérelmet elektronikusan továbbítja az NKE-nek.
42. § (1) A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezésre a Személyügyi Főosztály által meghirdetett határidőig van lehetőség, a belső honlap Képzések/Közszolgálati Képzések/Közigazgatási szakvizsga menüpontjából letölthető jelentkezési lap kitöltésével.
(2) A közigazgatási szakvizsga esetében első alkalommal a vizsgázó díjmentesen elhalaszthatja a szakvizsgarészt, az érintett szakvizsgarész (kötelező, választott) vizsganapját megelőző napig. A halasztásról a vizsgázónak kell tájékoztatnia a képzési ügyintézőt, aki a halasztási kérelmet elektronikusan továbbítja az NKE-nek. További halasztás esetén a halasztási díj költségét a vizsgázó viseli.
43. § (1) Az EMMI a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés támogatása érdekében részvizsgánként – a vizsga napját is beleszámítva – tíz munkanap fizetett szabadságot biztosít. A tanulmányi célú mentesítés ütemezését a foglalkoztatott a közvetlen felettes vezetővel előzetesen egyezteti.
(2) A jogi szakvizsga részvizsga időpontjára és a tanulmányi célú mentesítés igénybevételére irányuló írásbeli kérelmét a foglalkoztatott – a közvetlen felettes vezetőjének egyetértésével – megküldi a Személyügyi Főosztály vezetőjének. Annak érdekében, hogy a tanulmányi célú mentesítés mértéke ne kerüljön túllépésre, a Személyügyi Főosztály a kérelmet nyilvántartásba veszi, amiről tájékoztatja a foglalkoztatottat és a közvetlen felettes vezetőjét.
(3) A jogi szakvizsga letételéhez szükséges jogász szakképzettséghez kötött álláshelyen szerzett joggyakorlati időt az EMMI vonatkozásában a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár tanúsítja.
26. Képzésen, továbbképzésen való részvétel elrendelése
44. § (1) A Kit. 97. §-a szerint a kormánytisztviselő köteles és jogosult a Kormány által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben vagy közigazgatási vezetőképzésben részt venni.
(2) Ha a képzésben, továbbképzésben való részvételt – az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében javaslattételre jogosult vezetők kezdeményezésére – a közigazgatási államtitkár rendeli el, a részvételhez szükséges tanulmányi célú mentesítés időtartamát – a Kit. 97. § (3) bekezdése szerinti képzés, valamint ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőt – nem kell ledolgozni, a részvétel költségeit az EMMI viseli.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt vezetők abban az esetben kezdeményezhetik a kormánytisztviselő képzésben való részvételét, ha az a kormánytisztviselő álláshelyén ellátandó feladatok ellátását segíti, az álláshelyhez kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzésére irányul.
(4) A képzés költségeit a kormánytisztviselő köteles megtéríteni az EMMI-nek a Kit. 97. § (4) bekezdése szerinti esetekben. A kormánytisztviselő köteles a képzés elvégzését követően, a képzés szervezője által kiállított, a részvételét igazoló okiratot a Személyügyi Főosztály részére bemutatni.
27. Tanulmányok folytatása tanulmányi szerződés hiányában
45. § (1) A képzésben részt vevő és tanulmányi szerződéssel nem rendelkező kormánytisztviselő és munkavállaló (a továbbiakban: kezdeményező) – ha a képzés érinti a munkaidejét – a Kit. 151. § (14)–(17) bekezdésében foglaltak szerint, az önálló szervezeti egység vezető, a helyettes államtitkár és az államtitkár jóváhagyásával a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkárnál kezdeményezi a képzésben való részvétel engedélyezését és munkavégzési kötelezettség alóli tanulmányi célú mentesítését. Amennyiben a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár engedélyezi a képzésben történő részvételt, a kezdeményezőt a Kit. 151. § (15) bekezdése, valamint az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint – az oktatási intézmény igazolása szerinti időtartamban – mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A tanulmányi mentesítés időtartamára a foglalkoztatott illetményre, illetve munkabérre jogosult. A kezdeményező köteles az önálló szervezeti egység vezetőjével egyeztetett ütemben ledolgozni a tanulmányi mentesítés időtartamát.
(2) A kezdeményező a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő kiadása érdekében előzetesen tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét arról, hogy mely napokon lesz oktatás, és csatolja az oktatási intézmény erre vonatkozó igazolását.
(3) Ha a kezdeményező a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a tanulmányok folytatásához szükséges tanulmányi munkaidő-kedvezményre nem jogosult.
(4) Az igénybe vett tanulmányi munkaidő-kedvezmény nyilvántartása az önálló szervezeti egység titkárságán történik.
28. A tanulmányi szerződés
46. § (1) A foglalkoztatottak részére tanulmányaik folytatásához támogatás adható. Az évente köthető új tanulmányi szerződések száma a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül megállapításra. A támogatás összegszerű, névre szóló mértékének megállapítása tanévenként történik. Az EMMI költségvetésére figyelemmel az anyagi támogatás mértéke egyoldalúan megváltoztatható.
(2) Tanulmányi szerződés köthető – a felmentési vagy felmondási idejét töltők kivételével – azokkal a foglalkoztatottakkal, akik legalább egy éve foglalkoztatási jogviszonyban állnak az EMMI-vel, és akik esetében a tanulmányi szerződéssel támogatott tanulmány az általuk betöltött álláshelyhez kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzését szolgálja.
(3) Tanulmányi szerződés köthető:
a) akkreditált, az Országos Képzési Jegyzékben nyilvántartott szakképesítés megszerzését célzó szakképzésben,
b) felsőfokú végzettségi szintet biztosító alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben és doktori képzésben vagy
c) szakirányú továbbképzésben
való részvételre [az a)–c) pontokban felsoroltak a 28. alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: képzés].
(4) Azzal a foglalkoztatottal, aki a korábbi végzettség, szakképesítés vagy szakképzettség megszerzéséhez tanulmányi szerződés megkötésével legalább hat féléven át pénzügyi támogatásban részesült, a végzettség, szakképesítés vagy szakképzettség megszerzésétől számított öt éven belül újabb tanulmányi szerződés megkötésére nem kerülhet sor.
(5) Határozott időre kinevezett foglalkoztatottal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony időtartamán. A kötelezően jogviszonyban töltendő idő tartamát a végzettség, szakképesítés vagy szakképzettség megszerzését igazoló bizonyítvány, oklevél keltének napjától kell számítani.
47. § (1) Tanulmányi szerződés megkötésére a foglalkoztatott írásbeli kérelmére, csak az álláshelyéhez tartozó feladatok ellátását segítő, az álláshelyéhez kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzését szolgáló végzettség, szakképesítés, szakképzettség megszerzése esetén, az önálló szervezeti egység vezetője, a helyettes államtitkár, illetve államtitkár egyetértő javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása után kerülhet sor.
(2) Már megkezdett tanulmányok esetében is előterjeszthető kérelem, azonban tanulmányi szerződés alapján a támogatás csak a kérelem előterjesztésének időpontjától kezdődően állapítható meg a foglalkoztatott részére.
(3) A foglalkoztatottnak az oktatási intézménybe történő felvételéről szóló határozatot, a hallgatói jogviszonyának fennállásáról szóló igazolást, valamint a képzés adott félévében fizetendő tandíjának összegéről szóló igazolást a Személyügyi Főosztályra kell benyújtania.
(4) A Személyügyi Főosztály szakmailag véleményezi a tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmeket, és – a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állásának figyelembevételével – felterjeszti jóváhagyásra a közigazgatási államtitkárnak, aki dönt a tanulmányi szerződés feltételeiről és megkötéséről.
(5) A tanulmányi szerződéseket a Személyügyi Főosztály készíti elő, a szerződéseket a közigazgatási államtitkár – jogi és pénzügyi ellenjegyzést követően – köti meg. A támogatások nyilvántartása a Személyügyi Főosztály, a támogatások elszámolása, megtérítésének ellenőrzése a Gazdálkodási Főosztály feladatkörébe tartozik.
48. § (1) A tanulmányi szerződésben az EMMI által nyújtott támogatás, illetve a képzés időtartamának arányában kell meghatározni azt az időtartamot, amely idő alatt a foglalkoztatott az EMMI-vel fennálló jogviszonyát nem szüntetheti meg jogkövetkezmények nélkül. A jogviszony fenntartási kötelezettség arányos a nyújtott támogatás mértékével, amely időtartam öt évnél hosszabb nem lehet.
(2) A tanulmányi szerződés alapján az EMMI – a foglalkoztatott jogviszonyának az EMMI-nél történő fenntartásának idejére, a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányai folytatása alatt – az alábbi támogatások nyújtására vállalhat kötelezettséget:
a) a képzés számlával igazolt tandíjának a (3) és (4) bekezdés szerinti megtérítése (a továbbiakban: tandíjtámogatás),
b) a tanulmányok folytatásához szükséges időre a Kit. 151. §-a szerinti mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól, amelynek időtartamára a foglalkoztatott illetményre, illetve munkabérre jogosult (tanulmányi munkaidő-kedvezmény).
(3) Tanulmányi szerződés esetén a foglalkoztatott az alábbiak szerint részesülhet tandíjtámogatásban, amelynek mértéke éves szinten nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) két és félszeresét:
a) akkreditált, az Országos Képzési Jegyzékben nyilvántartott szakképzésben való részvétel esetén a szakképzés oktatási intézmény által igazolt tandíjának legfeljebb 70%-a,
b) felsőoktatási intézményben első diploma megszerzésére irányuló alapképzésben, osztatlan képzésben való részvétel esetén a képzés oktatási intézmény által igazolt tandíjának legfeljebb 70%-a,
c) felsőoktatási intézményben második diploma vagy további alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori képzésben való részvétel esetén a képzés oktatási intézmény által igazolt tandíjának legfeljebb 50%-a.
(4) A tandíjtámogatás az oktatási intézmény által az EMMI nevére és címére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre. A tanulmányi szerződés nem terjed ki az oktatással járó egyéb költségek (pl. utazás, szállás, tankönyvvásárlás, vizsgadíjak (ideértve a pót-, záróvizsgadíj, és egyéb tanulmányi költségek, valamint egyéb bármilyen eljárási díj) megtérítésére, valamint a foglalkoztatott felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.
(5) A képzési idő és a tandíjtámogatás időtartama rögzítésre kerül a tanulmányi szerződésben. A tandíjtámogatás időtartama nem haladhatja meg a meghatározott képzési időt. Ha a foglalkoztatott a tanulmányi szerződésben meghatározott képzési időn túl folytatja a tanulmányait, a tanulmányok további költségéhez az EMMI nem járul hozzá, az egészségi okból történő mulasztás esetét kivéve. A képzési idő meghosszabbításáról a foglalkoztatott köteles tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt. A Személyügyi Főosztály a közigazgatási államtitkár hozzájárulásával a végzettség, szakképesítés, szakképzettség megszerzésének határidejét a tanulmányi szerződésben módosítja.
49. § (1) A tanulmányi szerződéssel rendelkező foglalkoztatott az oktatási intézmény által kiállított igazolásokat, határozatokat (jelentkezett, felvételt nyert stb.) köteles beszerezni, és azokat a Személyügyi Főosztályon bemutatni.
(2) A tanulmányokra vonatkozó szemeszterenkénti adatokat (tanulmányokat folytat, tanulmányait félbeszakította, megszüntette, eredményesen befejezte stb.) tartalmazó igazolásokat, határozatokat a Személyügyi Főosztály a tanulmányi nyilvántartáshoz csatolja.
(3) A foglalkoztatott a végzettség, szakképesítés, szakképzettség megszerzését, a tanulmányi szerződés teljesítését a bizonyítvány, oklevél bemutatásával igazolja, melyet a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles a Személyügyi Főosztályon bemutatni.
50. § (1) Ha a foglalkoztatott a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, a támogatást az EMMI megvonja, és a foglalkoztatott köteles az addig nyújtott támogatást 60 napon belül egy összegben visszatéríteni.
(2) A támogatás teljes összegének visszatérítésétől eltekinteni nem lehet, de kivételesen indokolt esetben – a foglalkoztatott kérelmére – a közigazgatási államtitkár hozzájárulhat a visszatérítés feltételeinek (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő megállapításához.
(3) Ha a foglalkoztatott neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit (pl. betegség, külföldi tartózkodás, álláshelyhez tartozó kötelezettség vagy egyéb más ok miatt), az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását vagy megszüntetését.
(4) Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg az EMMI-vel kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő időtartamot.
(5) A közigazgatási államtitkár eltérő döntése alapján a tanulmányi szerződés módosításra, illetve meghatározott feltételekkel (pl. részletfizetési lehetőség biztosításával) megszüntetésre kerülhet. Ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinek a foglalkoztatott csak részben tesz eleget, a tanulmányi támogatás időarányos részét kell megtérítenie.
51. § (1) Az EMMI-be belépő foglalkoztatott tanulmányi szerződésének jogfolytonosságát – a jogutódlás esetét kivéve – az EMMI nem fogadja el, de a munkáltató a foglalkoztatottal az elbírálást követően új tanulmányi szerződést köthet. Az EMMI-hez történő Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás esetén a tanulmányi szerződésből eredő visszafizetési kötelezettségek a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése esetén átvállalhatók. Erről a kinevezéssel egyidejűleg kell megállapodni.
(2) Az EMMI-ből való Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás esetén a foglalkoztatottat fogadó munkáltató írásban vállalhatja a tandíjtartozás megtérítését, ellenkező esetben a foglalkoztatottnak a visszafizetést 60 napon belül egy összegben rendeznie kell. A közigazgatási államtitkár döntése alapján részletfizetés biztosítható.
29. Alkotói szabadság igénybevétele
52. § (1) A Kit. 151. § (18) bekezdése alapján az EMMI a foglalkoztatottak részére négyévente egyszer tizenöt nap – a szabadságon felüli – fizetett, valamint azon túl fizetés nélküli alkotói szabadságot biztosíthat valamely képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzése céljából, ide nem értve a közigazgatási szakvizsga és jogi szakvizsga külön szabályozott eseteit.
(2) Az alkotói szabadságot a foglalkoztatott abban az esetben veheti igénybe, ha az álláshelyén lévő feladatok ellátásához szükséges, hasznosítható, az álláshelyhez kapcsolódóan új ismeretek megszerzését szolgáló képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzésére irányul.
(3) Alkotói szabadságot érvényes tanulmányi szerződéssel rendelkező foglalkoztatottak a tanulmányi szerződésükben vállalt végzettség, szakképesítés, szakképzettség megszerzéséig nem vehetnek igénybe.
(4) Alkotói szabadságot próbaidejüket, valamint felmentési vagy felmondási idejüket töltő, a tartósan fizetés nélküli szabadságon vagy tartósan keresőképtelen állományban lévő foglalkoztatottak nem vehetnek igénybe.
(5) Határozott időre kinevezett foglalkoztatott esetében arányosítva kerül megállapításra az igénybe vehető napok száma.
(6) A foglalkoztatott az önálló szervezeti egység vezető, a helyettes államtitkár és az államtitkár jóváhagyásával a közigazgatási államtitkárnál – legkésőbb az alkotói szabadság megkezdése előtt 30 nappal – feljegyzésben kezdeményezheti az alkotói szabadság igénybevételét. Kérelmében megnevezi, hogy mely képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzése céljából kezdeményezi az alkotói szabadságot, a kért alkotói szabadságnapok számát, valamint megjelöli a képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzésének vállalt határidejét.
(7) Az alkotói szabadság igénybevételének feltételeire vonatkozóan kétoldalú megállapodás kerül megkötésre az EMMI és a foglalkoztatott között.
(8) Az alkotói szabadság igénybevételének nyilvántartását a Személyügyi Főosztály vezeti.
(9) Alkotói szabadság igénybevétele esetén a foglalkoztatott vállalja, hogy jogviszonyának megszüntetését lemondással, közös megegyezéssel, vagy a Kit. 89. § (6) bekezdése szerint a munkahelyváltását jognyilatkozattal nem kezdeményezi a célzott képzettség, végzettség, szakképzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzéséig, ellenkező esetben köteles az általa igénybe vett alkotói szabadságnapokra megfizetett illetményének ellenértékét visszafizetni.
(10) A foglalkoztatott a képzettség, végzettség, szakképzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzését a bizonyítvány, oklevél bemutatásával igazolja, melyet a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles a Személyügyi Főosztályon bemutatni.
30. Idegennyelv-tanulás támogatása
53. § (1) Az EMMI a közigazgatási államtitkár mérlegelésen alapuló döntése alapján támogathatja a foglalkoztatottak nyelvi képzését.
(2) Amennyiben az EMMI szervezésében a foglalkoztatott az önálló szervezeti egység vezetője jóváhagyásával idegen nyelvet tanul, ebből a célból a nyelvtanfolyam időbeosztásához igazodóan, de legfeljebb heti 2 óra munkaidő-kedvezményben részesülhet a munkaidő kezdetéhez vagy végéhez kötötten.
(3) Az EMMI által szervezett nyelvi képzés támogatásának mértékét a közigazgatási államtitkár határozza meg.
(4) Az EMMI a támogatást a teljesítést követően a szerződött vállalkozó részére folyósítja.
(5) Az EMMI a képzésen részt vevő foglalkoztatottakkal kétoldalú megállapodást köt, melyben rögzítésre kerülnek a képzésen való részvétel és finanszírozás feltételei. Amennyiben a kétoldalú megállapodásban foglalt feltételeket a foglalkoztatott nem teljesíti, a képzési költséget köteles az EMMI részére visszafizetni.
(6) A foglalkoztatott a képzés teljesítését a képzés sikeres elvégzését tanúsító igazolás bemutatásával igazolja.
(7) Amennyiben a foglalkoztatott nem az EMMI szervezésében megvalósuló, államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló nyelvi képzésen vesz részt, a közigazgatási államtitkár mérlegelésen alapuló döntése alapján, valamint az adott évre rendelkezésre álló pénzügyi forrás esetén támogathatja a foglalkoztatottak nyelvi képzését, ha az a foglalkoztatott álláshelyén ellátandó feladatok ellátását segíti.
(8) A nem az EMMI szervezésében megvalósuló nyelvi képzésben való részvétel, és ahhoz kapcsolódóan nyelvvizsga letétele tanulmányi szerződés kötése nélkül támogatható. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a képzés teljes költségének 70%-át.
(9) Az EMMI a támogatást a nyelvi képzés befejezését követően folyósítja, ha a foglalkoztatott a nyelvvizsga sikerességét a nyelvvizsga megszerzését igazoló bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat bemutatásával igazolta.
(10) Az EMMI a nem általa szervezett nyelvtanfolyamokon történő részvételt csak abban az esetben támogatja, ha az a munkaidőt nem érinti.
(11) A foglalkoztatottnak egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzése kerülhet támogatásra, valamint a nyelvi képzés támogatásában részesülő foglalkoztatott a nyelvi képzés befejezését követő két évben nem kezdeményezhet újabb nyelvi képzéssel kapcsolatos támogatást. Ettől eltérni a közigazgatási államtitkár engedélyével lehet.
31. A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai
54. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár engedélyezheti, az engedélyezéshez szükséges dokumentumok aláírásával.
(2) A hallgató szakmai gyakorlatra történő befogadását a területileg illetékes önálló szervezeti egység vezetője vagy a Személyügyi Főosztály vezetője kezdeményezheti legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.
(3) A kezdeményező feljegyzéshez csatolandó a hallgató önéletrajza, motivációs levele, a felsőoktatási intézmény által kiállított oktatói ajánlás és támogatónyilatkozat. Az oktatói ajánlás és támogatónyilatkozat eredeti példányban, pecséttel és aláírással ellátva nyújtható be.
(4) A gyakorlati képzésben részt vevő hallgató szakmai gyakorlata idejére az EMMI a Kormány által meghatározott feltételekkel külön megállapodást köt a hallgatóval (a továbbiakban: hallgatói megállapodás). A hallgatói megállapodást a Személyügyi Főosztály készíti elő.
(5) A szakmai gyakorlat idejére a hallgató részére szükséges informatikai eszközök igénylése a hallgatót szakmai gyakorlatra fogadó önálló szervezeti egység vezetője részéről kezdeményezhető.
(6) A Személyügyi Főosztály koordinálja a szakmai gyakorlat engedélyeztetését.
(7) A legalább hathetes szakmai gyakorlat esetében a felsőoktatási intézmény és az EMMI együttműködési megállapodását a Személyügyi Főosztály készíti elő.
(8) A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.
(9) A hallgató a szakmai gyakorlat megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot tesz. A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, továbbá az informatikai és biztonsági oktatásáért a hallgatót fogadó önálló szervezeti egység vezetője felelős.
(10) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót szakmai gyakorlatra fogadó önálló szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt. A szakmai gyakorlat teljesítését – amennyiben azt a felsőoktatási intézmény kéri – a hallgató szakmai gyakorlatát közvetlenül felügyelő vezető értékeli és igazolja. Az igazolást a hallgató szakmai gyakorlatát közvetlenül felügyelő vezető és a felette közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezető kiadmányozza. Az igazolás másolati példányát a szakterület megküldi a Személyügyi Főosztály részére.
(11) A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámolólap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján leadni.
A juttatásokra, valamint a Nyugdíjas Bizottságra vonatkozó rendelkezések
32. A juttatások fajtái
55. § (1) Az EMMI
a) cafetéria-juttatást,
b) költségtérítéseket,
c) egészségügyi és kulturális juttatásokat,
d) költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható egyéb juttatásokat,
e) szociális jellegű támogatásokat,
f) lakhatási jellegű támogatásokat
biztosít a foglalkoztatottak részére.
(2) A cafetéria-juttatásra jogosult által választható cafetéria-juttatás a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára,
b) vendéglátás alszámlájára,
c) szabadidő alszámlájára
utalt támogatás.
(3) Költségtérítések az utazási költségtérítések és kedvezmények, ezen belül
a) a napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés,
b) a gépjárművel történő munkába járás költségtérítése,
c) az utazási utalvány.
(4) Egészségügyi és kulturális juttatások:
a) a hozzájárulás a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg költségeihez,
b) az önkéntes véradásban részt vevők munkaidő-kedvezménye,
c) a foglalkozás-egészségügyi ellátás,
d) a múzeumi szakmai belépő.
(5) Költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható egyéb juttatások:
a) a gyermeket nevelő állományba tartozó személy magasabb összegű cafetéria-juttatása,
b) a jóléti és szabadidős tevékenység támogatása,
c) a helyi utazási bérlet.
(6) Lakhatási jellegű támogatások:
a) az albérletidíj-hozzájárulás,
b) a lakáscélú munkáltatói kölcsön.
(7) Szociális jellegű támogatások:
a) a visszatérítendő családalapítási támogatás,
b) a családalapítási támogatás gyermek születése esetén,
c) az iskolakezdési támogatás,
d) a gyermeknevelési támogatás,
e) a krízistámogatás,
f) az illetmény-, illetve munkabérelőleg,
g) a temetési támogatás,
h) a kegyeleti gondozás.
33. A juttatások általános szabályai
56. § (1) A KSz-ben meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.
(2) Az egyes juttatások, illetve költségtérítések iránti kérelmek, nyilatkozatok és igazolások elkészítéséhez a Személyügyi Főosztály, illetve a Gazdálkodási Főosztály által a belső honlapon közzétett nyomtatványokat kell alkalmazni – amennyiben ezekhez tájékoztató kapcsolódik – a közölt tájékoztatónak megfelelően. Közzétett nyomtatvány hiányában a kérelem más írásbeli formában is benyújtható.
(3) A (2) bekezdés szerinti iratokat a kérelmet alátámasztó dokumentumokkal együtt – a KSz eltérő rendelkezése hiányában – a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.
(4) A juttatás kérelmező részére történő számfejtéséről és kifizetéséről – a pénzügyi ellenjegyzést követően – a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.
57. § Költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható juttatást az EMMI elektronikus utalvány formájában is biztosíthat.
34. A cafetéria-juttatásra jogosultak köre és a cafetéria-jogosultság
58. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult az állományba tartozó személy (a jelen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: cafetéria-juttatásra jogosult). A munkavállaló cafetéria-jogosultságára a Kit. 147. §-át és a Kit. vhr. 37. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni. Nem jogosult cafetéria-juttatásra a kormánytisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a kormánytisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.
(2) A munkavállaló cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése és 79. § (2) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel, illetménnyel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.
(3) A Kit. 147. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a cafetéria-juttatásra jogosultat nem illeti meg cafetéria-juttatás.
35. Éves cafetéria-keret
59. § (1) A cafetéria-juttatás éves keretösszege a tárgyévi költségvetési törvényben a cafetéria-keret maximumaként meghatározott összeg. A cafetéria-juttatás összege tartalmazza a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is.
(2) Az éves cafetéria-keret időarányos részére jogosult
a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező személy, illetve
b) az a személy, akinek az EMMI-vel fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
(3) A költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén az állományba tartozó gyermeket nevelő személyek részére az (1)–(2) bekezdésben meghatározott éves keret – a gyermek 10 éves koráig – gyermekenként legfeljebb 50 000 forinttal (gyermekenként azonos összegben) emelhető. A nyilatkozattételre a Gazdálkodási Főosztály felhívása alapján kerül sor.
36. A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés eljárási szabályai
60. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult választása szerinti, az 55. § (2) bekezdésében meghatározott cafetéria-juttatási elemre vehető igénybe, az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a cafetéria-juttatásra jogosult személy elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.
(2) A cafetéria-juttatásra jogosult a cafetéria-nyilatkozattal egyidejűleg köteles kitölteni az egyes cafetéria-juttatási elemek igénylésére vonatkozó, a jelen alcímben foglalt nyomtatványt, valamint a „Nyilatkozat a cafetéria-tartozás kifizetésre kerülő járandóságokból történő levonásához” elnevezésű nyomtatványt, amellyel fennálló jogviszonya vagy cafetéria-jogosultsága módosulása, megszűnése esetére hozzájárul ahhoz, hogy a cafetéria-kerete túllépése miatt jogalap nélkül felvett juttatások nettó összege a kifizetésre kerülő járandóságaiból (illetmény, munkabér, távolléti díj, táppénz stb.) a Kit. 139. § (2) bekezdésének, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően levonásra kerül.
(3) A cafetéria-nyilatkozat módosítására év közben legfeljebb egy alkalommal, tárgyév szeptember 30. napjáig van lehetőség.
(4) A cafetéria-nyilatkozatot arra tekintettel kell megtenni, hogy
a) a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön, és
b) a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalandó támogatás havi egyenlő összegben igényelhető, amelyeket az EMMI április 30., június 30., augusztus 31., illetve november 30. napjáig tárgynegyedévenként utal el.
(5) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át, és pénzben nem váltható meg.
(6) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosultnak – a Gazdálkodási Főosztály a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-áig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből az ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.
(7) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn, az EMMI-től igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.
61. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Gazdálkodási Főosztály a belső honlapon teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult részére. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről az éves cafetéria-keretet terhelő és az EMMI által megfizetendő közterhek mértékéről a Gazdálkodási Főosztály elektronikus levél útján tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.
(2) A cafetéria-juttatásra jogosult az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat általa aláírt két példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Gazdálkodási Főosztályra, amelyhez csatolja a választott cafetéria-juttatási elemekhez ezen alcímben meghatározott dokumentumokat.
(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott juttatásra jogosult az időarányos keretösszeg erejéig.
(4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosultat a Gazdálkodási Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.
62. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult a Gazdálkodási Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve az EMMI-vel fennálló jogviszonya megszűnésének esetét.
(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosultat a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és az elektronikus programot a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 60. § (1)–(2) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Gazdálkodási Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.
(3) A Kit. vhr. 37. § (2) bekezdése alapján, ha a cafetéria-juttatásra jogosult jogviszonya tárgyév közben megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra tárgyév közben egyéb okból nem jogosult, amennyiben a cafetéria-keret csökkentése nem lehetséges, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – az állományba tartozó személy a Gazdálkodási Főosztály által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a számfejtett, az utalási állományban megjelenő juttatások összegét.
(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosultat megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult részéről átutalással vagy házi pénztárba történő befizetéssel történik.
(5) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Gazdálkodási Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 61. § (3) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.
(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
63. § Különös méltánylást érdemlő esetben a Gazdálkodási Főosztály vezetője – egyedi mérlegelési jogkörében a jogszabályi előírások figyelembevételével – a cafetéria-juttatásra jogosult Gazdálkodási Főosztályon előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.
37. Széchenyi Pihenő Kártya
64. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára,
b) vendéglátás alszámlájára,
c) szabadidő alszámlájára
havi bontásban a „Nyilatkozat Széchenyi Pihenő Kártyára utalható támogatásról” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével igényelhet elektronikus utalvány formájú támogatást, alszámlánként vagy valamennyi alszámlára kiterjedően.
(2) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult – az éves cafetéria-keret és az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.
(3) A fel nem használt támogatás cafetéria-juttatásra jogosultnak történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt és elutalt összegek módosítására nincs lehetőség.
38. Utazási költségtérítések és kedvezmények
(2) A foglalkoztatott – a munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás, valamint hazautazás esetén – helyközi közlekedési eszközökre érvényes menetjegye vagy bérletszelvénye árának jogszabály szerinti mértékű megtérítésére jogosult. A munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán kívülről történő munkába járás és hazautazás költségeinek megtérítése az R1 szerint történik.
(3) A (2) bekezdés szerinti munkába járáshoz és hazautazáshoz a bérlet, illetve menetjegy térítése iránti kérelmet – amely tartalmazza a foglalkoztatott nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik – a megjelölt címet igazoló lakcímkártya fénymásolatával együtt a Gazdálkodási Főosztályhoz kell előterjeszteni a belső honlapon közzétett, „Kérelem közlekedési költségek megtérítése iránt” elnevezésű nyomtatványon. Azon foglalkoztatottak esetében, akik az EMMI által biztosított helyi utazásra szolgáló bérlettel rendelkeznek, a közigazgatási határ figyelembevételével megváltott csatlakozó, illetve kiegészítő jegy vagy bérlet számolható el, kivéve azokon a településeken, melyek vonalán nem használható a helyi utazásra szolgáló bérlet.
(4) A foglalkoztatott köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Gazdálkodási Főosztálynak, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A jogosulatlanul igénybe vett költségtérítés vonatkozásában a foglalkoztatottat visszafizetési kötelezettség terheli.
(5) A Gazdálkodási Főosztály a bérlet vagy menetjegy leadása esetén havonta utólag – további külön kérelem nélkül – a jogszabályban meghatározott térítést bankszámlára történő átutalással fizeti ki a foglalkoztatottnak.
(6) A foglalkoztatott részére a munkába járáshoz az Szja tv.-ben foglalt, a saját (vagy a magánszemély által zárt végű lízingbe vett) gépjárművel (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,
b) a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,
c) mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja,
d) a foglalkoztatottnak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
A c) és d) pont szerinti esetben az R1 5. §-a alapján a munkavégzési hely közigazgatási határán belül történő munkába járás az önálló szervezeti egység vezetője írásbeli jóváhagyásával munkába járásnak minősül.
(7) A saját gépjármű-költségtérítés munkába járás céljából történő igénybevételét – a foglalkoztatott jogosultsági nyilatkozata alapján, a munkahely és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely közötti távolság (kilométer) megadásával (a pontos lakó/tartózkodási helyről indulva a pontos munkavégzési helyig, közforgalmi úton mért legrövidebb távolság) – a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezi, az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével. Minden év elején, január 31-ig felülvizsgálatra és aktualizálásra kerül a jóváhagyott távolság (kilométer). Amennyiben a korábbi jóváhagyott távolsághoz képest az eltérés meghaladja az 5 kilométert, úgy az érintett munkatárs az aktuális távolságot tartalmazó adattal új „Kérelem közlekedési költségek megtérítése iránt” elnevezésű nyomtatvány benyújtására kerül felkérésre.
(8) A kérelemhez csatolni kell a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát. Közeli hozzátartozó gépjárművének igénybevétele esetén szükséges a hozzátartozó írásos hozzájárulását is mellékelni, miszerint hozzájárul gépjárműve fenti célra történő használatához. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.
(9) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a foglalkoztatott részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként az Szja tv.-ben adómentesen meghatározott összeg fizethető.
(10) A ledolgozott munkanapokat a foglalkoztatott önálló szervezeti egységének vezetője havonta köteles igazolni. A Gazdálkodási Főosztály a kifizetésről havonta utólag, bankszámlára történő átutalással intézkedik.
(11) A leadott bérlet, menetjegy és a saját gépjármű-költségtérítés akkor számolható el, ha az a leadási dátumától számítva egy hónapnál nem régebbi vonatkozású, és azon feltüntetésre kerül a foglalkoztatott neve. Kivételesen, indokolt esetben (pl. tartós keresőképtelenség esetén) a Gazdálkodási Főosztály vezetője az egy hónapos elszámolási időszaktól eltérhet.
(12) Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonya a bérlet vagy menetjegy érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés – a bérlet, menetjegy leadását követően – kerül kifizetésre.
(13) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3) 7. § (1) bekezdés a) pontja és 1. melléklet 38. pontja alapján a legalább egyéves, bármely munkáltatónál eltöltött jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatott, főfoglalkozású jogviszonya ideje alatt évente 12 alkalommal 50%-os menettérti utazásra jogosult. Az utazási utalványt tulajdonosa valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatáshoz (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) igénybe veheti. Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalvány megilleti a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságát töltő foglalkoztatottat is.
(14) A (13) bekezdés szerinti utalvány évenkénti kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat – az R3-ban foglaltaknak megfelelően – a Személyügyi Főosztály látja el. A foglalkoztatott évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.
39. Hozzájárulás a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg költségeihez
66. § (1) A jelen alcímben használt egyes fogalmakat a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 2. §-a szerint kell értelmezni.
(2) Az EMMI belső honlapján közzétett, „Kérelem képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveg költségeinek megtérítéséhez” elnevezésű nyomtatványon előterjesztett kérelem alapján éles látást biztosító szemüveget biztosít az állományba tartozó személynek, ha a napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, és a szemészeti szakvizsgálat eredményeként a szakorvos vagy optometrista megállapítja a szemüveg használatának indokoltságát, illetve azt, hogy az állományba tartozó személy által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő.
(3) Nem igényelhető éles látást biztosító szemüveg a következő időszakok alatt:
a) a 30 napon túli keresőképtelenséggel járó betegség, ideértve a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezést, a szülési szabadságot,
b) a fizetés nélküli szabadság,
c) a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabály alapján történő vagy az EMMI által engedélyezett munkavégzés alóli mentesülés,
d) a próbaidő és
e) a jogviszony megszűnésére vagy megszüntetésére irányuló kezdeményezés benyújtásától kezdődő időszak.
(4) Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, az EMMI megtéríti a szükséges szemüveg lencséjének és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretének számlákkal igazolt költségét, a tényleges számlaérték, de maximum 25 000 forint értékhatárig.
(5) A költségtérítés jóváhagyásához az alábbi dokumentumokat kell benyújtani a Személyügyi Főosztályra:
a) a belső honlapon található „Kérelem képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveg költségeinek megtérítéséhez” elnevezésű, kitöltött formanyomtatvány, amelyen szerepel a foglalkozás-egészségügyi orvosnak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján kiadott szakmai véleménye,
b) a közvetlen felettes vezetőjének igazolása arról, hogy az állományba tartozó személy naponta legalább 4 órán keresztül képernyős eszközt használ,
c) az állományba tartozó személy nyilatkozata arról, hogy a megelőző két évben nem kapott munkáltatói hozzájárulást éles látást biztosító szemüveghez,
d) az EMMI nevére kiállított, a szemüveglencse, illetve a szemüveg elkészítéséről szóló eredeti számla, amelyen szerepel az állományba tartozó személy neve és az, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveghez került kiállításra.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott dokumentumokat a Személyügyi Főosztály a jogosultság igazolásával továbbítja a Gazdálkodási Főosztályra.
(7) Nem téríti meg az EMMI az állományba tartozó személy által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse költségét, valamint azok bármilyen jogcímen történő cseréjének, pótlásának költségeit. A szemüveg használatához kapcsolódó költségek az állományba tartozó személyt terhelik.
(8) Éles látást biztosító szemüveg árának megtérítése kétéves időtartamon belül újra nem kérhető.
40. Önkéntes véradásban részt vevők munkaidő-kedvezménye
67. § Az EMMI az emberbaráti önzetlen segítségnyújtás elismeréseként az önkéntes véradásban részt vevő állományba tartozó személyt a 23. § (5) bekezdésében meghatározott módon munkaidő-kedvezményben részesíti.
41. Foglalkozás-egészségügyi ellátás
68. § (1) A foglalkoztatottak egészségvédelme érdekében az EMMI foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosít.
(2) Az EMMI által megbízott egészségügyi szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen elvégzi az állományba tartozó személyek – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli alkalmassági vizsgálatát.
(3) A Személyügyi Főosztály tájékoztatja a felvételre kerülő személyt, illetve az állományba tartozó személyt a kötelező vizsgálatról.
(4) A rendelési idők belső honlapon történő közzétételéről a Személyügyi Főosztály gondoskodik.
42. Múzeumi szakmai belépő
69. § (1) A miniszter a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet alapján az állományba tartozó személy számára – ha nem áll próbaidő alatt – szakmai belépőt biztosít, amellyel a muzeális intézmények állandó és időszaki kiállításait díjtalanul látogathatja. A szakmai belépő megilleti a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságát töltő foglalkoztatottat is.
(2) A szakmai belépő egy naptári évre érvényes. Elvesztés esetén a szakmai belépő nem pótolható. A szakmai belépő kiállításával és évenkénti érvényesítésével kapcsolatos feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el.
43. Költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható egyéb juttatások közös szabályai
70. § (1) Az 55. § (5) bekezdésében meghatározott juttatások az EMMI költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében adható juttatásnak minősülnek.
(2) Az 55. § (5) bekezdés a)–b) pontjában egyes juttatások adhatóságáról, konkrét összegéről, további jogosultsági feltételek meghatározásáról, valamint kifizetésének időpontjáról az EMMI költségvetése, valamint az Szja tv. és az egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente a Személyügyi Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály közös előterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár dönt.
(3) Nem jogosult juttatásra az a foglalkoztatott,
a) aki a próbaidejét tölti,
b) aki felmentési, felmondási vagy lemondási idejét tölti (ideértve a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését is),
c) aki szülési szabadságon van, részére csecsemőgondozási díjat, fizetés nélküli szabadsága alatt gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van,
d) aki tartós külszolgálaton van,
e) aki nemzeti szakértőként foglalkoztatott,
f) aki 180 napot meghaladóan keresőképtelen,
g) akinek esetében az EMMI-vel vagy jogelőd szervével fennálló jogviszony időtartama nem haladja meg a három hónapot,
h) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy akinek a jogviszonya megszüntetésére irányuló belső eljárás folyamatban van.
(4) A jogosultság megállapítása szempontjából a juttatás közigazgatási államtitkári jóváhagyása időpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni.
(5) A pénzbeli vagy elektronikus utalvány formájában biztosított juttatások kifizetéséről a jóváhagyást követő 30 napon belül a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.
(6) Az 55. § (5) bekezdés c) pontjában – a foglalkoztatottak részére a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében – helyi utazásra szolgáló bérlet nyújtható. A helyi utazásra szolgáló bérlet juttatásának feltételeiről és elszámolásáról a Személyügyi Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály közös előterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár dönt.
(7) Az EMMI – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az 55. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb juttatást is biztosíthat. A juttatásra jogosultak körét, a juttatás mértékét, a felhasználás és az elszámolás feltételeit a közigazgatási államtitkár külön intézkedésben állapítja meg.
44. A lakhatási és egyes szociális jellegű támogatások elbírálásának közös szabályai, a Lakástámogatási és Szociális Bizottság működésének általános feltételei
71. § (1) A Lakástámogatási és Szociális Bizottság (a továbbiakban: bizottság) a juttatások elbírálása tekintetében a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
(2) A bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője vagy az általa az elnöki feladatok ellátására kijelölt személy.
A bizottság tagjai
a) a Jogi és Perképviseleti Főosztály vezetője vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
b) a Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
c) a Miniszteri Kabinet vezetője által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
d) az EMMI ágazati irányításért felelős államtitkárai által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személyek,
e) az EMMI-ben képviselettel rendelkező szakszervezet – több szakszervezet esetén a megállapodásuk szerinti egyik szakszervezet – az állományban álló személy elnöke vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő.
(3) A bizottság titkára a Személyügyi Főosztály egy kijelölt kormánytisztviselője, aki a bizottság ülésein részt vesz, és elkészíti az ülés jegyzőkönyvét.
72. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze szükség szerinti gyakorisággal. A bizottság ülésén a tagok személyesen vesznek részt. A tagokat akadályoztatásuk esetén az ülésen szavazati joggal esetileg, írásban felruházott megbízottjaik képviselhetik. A bizottság működésének szabályait maga határozza meg.
(2) A bizottság határozatképes, ha az elnökön vagy az elnök által kijelölt, őt helyettesítő tagon kívül a tagok legalább fele jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A bizottság döntés-előkészítő eljárása keretében a Gazdálkodási Főosztály képviselője köteles nyilatkozni a juttatások rendelkezésre álló forrásainak mértékéről és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.
(4) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. A jegyzőkönyvet legkésőbb az ülés megtartásától számított 5 munkanapon belül meg kell küldeni a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkárnak.
(5) A bizottság a kérelmek elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét. A kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt indokait, illetve lakáscélú kérelem esetében a kérelmező lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, továbbá munkájáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét.
73. § (1) A juttatásoknak az odaítélése esetén
a) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök esetében a Lakásalap (a továbbiakban: Alap) számlán rendelkezésre álló összeg figyelembevételével, a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár felterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár a kötelezettségvállaló,
b) az albérletidíj-hozzájárulás esetében a költségvetésből tárgyévre betervezett keretösszeg figyelembevételével a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár a kötelezettségvállaló,
c) a szociális jellegű támogatások közül: a visszatérítendő családalapítási támogatás, a krízistámogatás és a temetési támogatás esetében a költségvetésből tárgyévre betervezett keretösszeg figyelembevételével a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár a kötelezettségvállaló.
(2) Az Alap forrásai
a) az EMMI költségvetéséből kölcsön céljára elkülönített keret,
b) az Alap pénzmaradványa,
c) az Alapnak az EMMI által nyújtott eseti támogatás,
d) az Alap javára teljesített visszafizetések és késedelmi kamatok, valamint
e) az Alap egyéb kamatbevételei.
(3) Az Alap kezelője a Gazdálkodási Főosztály, amely az Alap előző évi pénzforgalmáról és tevékenységéről, illetve az adott évben felhasználható keret nagyságáról a tárgyév február 15-éig tájékoztatja a bizottságot.
45. A lakhatási jellegű támogatások elbírálásának általános feltételei
74. § (1) Lakhatási támogatás a foglalkoztatott kérelmére a Kit. vhr. 38–43. §-a, illetve az alábbiakban meghatározott módon nyújtható.
(2) Nem igényelhet támogatást a foglalkoztatott a jogviszony megszűnésére vagy megszüntetésére irányuló kezdeményezés benyújtását követően.
(3) Különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott összeget meghaladó jövedelemmel rendelkező foglalkoztatott részére is megítélhető lakhatási jellegű támogatás.
46. Albérletidíj-hozzájárulás
75. § (1) Az EMMI pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében albérletidíj-hozzájárulásban részesítheti azt a foglalkoztatottat,
a) aki hat hónapos folyamatos kormánytisztviselői jogviszonnyal vagy hat hónapos folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik,
b) aki nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helye szerinti településen vagy a munkavégzés helyétől számított 60 km-es körzeten belül, valamint
c) aki érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik a munkavégzés helye szerinti településen vagy a munkavégzés helyétől számított 60 km-es távolságon belül.
(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az EMMI – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – albérletidíj-hozzájárulásban részesítheti azt a foglalkoztatottat is, aki
a) rendelkezik lakás tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával a munkavégzés helye szerinti településen vagy a munkavégzés helyétől számított 60 km-es körzeten belül, de ezt a jogát nem gyakorolhatja, ide nem értve, ha a lakást bérbe adja, és
b) megfelel az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételeknek.
(3) Nem jogosult a juttatásra a foglalkoztatott:
a) a próbaidő időtartama alatt,
b) aki felmentési, felmondási vagy lemondási idejét tölti (ideértve a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését is),
c) aki szülési szabadságon van, részére csecsemőgondozási díjat, fizetés nélküli szabadsága alatt gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van,
d) aki tartós külszolgálaton van,
e) aki nemzeti szakértőként foglalkoztatott,
f) akinek esetében az EMMI-vel vagy jogelőd szervével fennálló jogviszony időtartama nem haladja meg a hat hónapot,
g) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy akinek a jogviszonya megszüntetésére irányuló belső eljárás folyamatban van.
(4) Amennyiben a foglalkoztatott a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik az (1) bekezdésben előírt időtartamú jogviszonnyal, abban az esetben a bizottság érdemben elbírálhatja a kérelmet azzal, hogy a javaslat – és az esetleges támogatás – azzal a nappal válik hatályossá, amikor a foglalkoztatott a minimálisan előírt időtartamú jogviszonnyal már rendelkezik.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetében a foglalkoztatott részére lakhatási támogatás adható. A havi bérleti díjnál magasabb összegű támogatás nem adható. A bizottság az éves keret és a beadott kérelmek figyelembevételével a támogatási összeg felső határát egyedi elbírálás alapján állapíthatja meg.
(6) A kérelmet a belső honlapon közzétett „Kérelem lakhatási jellegű támogatás, albérletidíj-hozzájárulás engedélyezése iránt” elnevezésű nyomtatványon kell – az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatával ellátva – a Személyügyi Főosztályra benyújtani. A kérelemhez csatolni kell
a) az érvényes – két tanú aláírásával ellátott – lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy másolati példányát,
b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvány) másolatát, valamint
c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (pl. készpénzátutalási megbízás feladóvevényének másolata, átutalási megbízás másolata stb.).
(7) A kérelem elbírálása során a foglalkoztatottól a kérelmet megalapozó egyéb dokumentum, illetve azok eredetiben való bemutatása is kérhető.
(8) Az albérletidíj-hozzájárulás legfeljebb a naptári év végéig állapítható meg. A foglalkoztatott a támogatási idő leteltével újabb albérletidíj-hozzájárulás iránti kérelmet terjeszthet elő a következő naptári évben.
(9) Az albérletidíj-hozzájárulás iránti kérelmet a foglalkoztatott az önálló szervezeti egysége vezetőjének nyújtja be, aki a véleményével ellátva haladéktalanul továbbítja a Személyügyi Főosztálynak. A bizottság a naptári év elején az albérletidíj-hozzájárulásra javaslatot tesz a rendelkezésre álló forrásokra tekintettel. A bizottság a kérelmeket fedezetigazolást követően terjeszti fel a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkárnak döntésre.
(10) A Gazdálkodási Főosztály a tárgyhónap 10. napjáig igazoltan megfizetett bérleti díj alapján járó támogatást legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig folyósítja.
(11) A foglalkoztatott a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul, de legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnését követő 3 munkanapon belül köteles írásban a bizottság elnökének bejelenteni, amely a támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.
(12) Albérletidíj-hozzájárulás nem illeti meg a foglalkoztatottat a felmentési, illetve munkáltatói felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére.
(13) A foglalkoztatott köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a (11) bekezdésben foglalt körülmény bekövetkezését, mely a támogatás folyósításának megszűnését vonja maga után.
(14) A támogatásban részesülő foglalkoztatott köteles a bérleti díjak megfizetését – készpénzátutalási megbízás feladóvevényével, banki terhelést igazoló bizonylattal vagy bevételi bizonylat másolatával – igazolni a Gazdálkodási Főosztály felé minden hónap 10. napjáig vagy a jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon. Amennyiben a foglalkoztatott a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a támogatás folyósítása megszüntetésre kerül.
(15) Az (1) bekezdés szerint nyújtott albérletidíj-hozzájárulás a mindenkor hatályos Szja tv. szerint adózik.
47. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának feltételei
76. § (1) Az EMMI a foglalkoztatott lakáshoz jutása és lakáskörülményeinek javítása érdekében a Kit. vhr. 48. §-ában felsorolt célokra kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: lakáscélú kölcsön) nyújthat.
(2) A lakáscélú kölcsön olyan településen található lakásra nyújtható, amely a budapesti agglomeráció területrendezési tervét meghatározó Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény alapján a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik.
(3) Lakáscélú kölcsön nyújtható azon foglalkoztatott részére, aki a Kit. vhr. 49. § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltaknak megfelel, és az ott felsorolt dokumentumokat a belső honlapon közzétett „Igénylőlap” kitöltésével benyújtja.
(4) Nem nyújtható lakáscélú kölcsön a Kit. vhr. 50. §-ában foglaltak esetében, továbbá annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.
(5) A kölcsönigény elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat, aki
a) első lakása megvásárlásához nyújtja be kérelmét,
b) még nem részesült az EMMI-től – ideértve a jogelőd szerveket is – munkáltatói kölcsönben,
c) saját háztartásában 3 vagy több gyermeket nevel, vagy fogyatékkal élő gyermeket nevel,
d) életminőségét hátrányosan befolyásoló körülmények (pl. komfort nélküli lakás, rossz műszaki állapotú lakás stb.) között él,
e) gyermekét egyedül neveli,
f) közös háztartásban él tartósan beteg közeli hozzátartozójával,
g) fiatal házas.
(6) A foglalkoztatott az EMMI-től egyszerre csak egy jogcímen részesülhet kamatmentes kölcsönben. Újabb támogatási kérelem a fennálló kölcsön teljes kiegyenlítése után terjeszthető elő, ha a foglalkoztatott a korábbi kölcsön részleteinek törlesztésével egyszer sem esett késedelembe.
(7) A foglalkoztatott egyidejűleg kizárólag egy lakhatási jellegű támogatásban részesülhet.
48. A lakáscélú munkáltatói kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje
77. § (1) A lakáscélú kölcsön maximális mértéke a Kit. vhr. 52. §-ában foglaltak alapján
a) 5 millió forint lakásvásárlás és -építés esetén,
b) 2 millió 500 ezer forint lakásbővítés és korszerűsítés esetén,
c) vagy a hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően az a) vagy b) pontban meghatározott összeg.
(2) A kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg a teljes vételár, építési, bővítési, korszerűsítési költség vagy a hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részének 70%-át.
(3) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 10 év lehet, és a futamidő megállapításánál figyelembe kell venni a kormánytisztviselőre irányadó nyugdíjkorhatárt azzal, hogy a futamidő legfeljebb a foglalkoztatott 70. életévének betöltéséig terjedhet.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottaknál hosszabb futamidőt a közigazgatási államtitkár csak kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhet.
(5) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 5. napja.
78. § (1) A foglalkoztatott kérheti a még fennálló tartozása 30%-ának, de maximum 300 000 forintnak az elengedését, ha a kölcsön folyósításától számított 3 év vagy a kölcsönszerződésben meghatározott visszafizetési időtartam legalább fele eltelt, és vállalja, hogy a fennálló kölcsöntartozás elengedett résszel csökkentett összegét egy összegben megfizeti az EMMI részére.
(2) Az elengedés adóköteles.
(3) A kedvezmény igénybevételéhez a foglalkoztatottnak a belső honlapon közzétett „Nyilatkozat 30%-os kedvezménnyel csökkentett összegű munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez” és a „Nyilatkozat a munkáltatói támogatást érintő adó- és járulék munkáltatói levonásához” elnevezésű nyomtatványokat kell benyújtania a Személyügyi Főosztályra a pénzintézettől beszerzett tőketartozásról szóló igazolással együtt.
(4) A kedvezmény igénybevételéről a bizottság javaslata alapján a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár dönt.
(5) Nem illeti meg a kedvezmény a foglalkoztatottat, ha
a) ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig,
b) jogviszonyának megszüntetése folyamatban van, illetve jogviszonya megszűnt,
c) az EMMI-vel szemben kölcsöntörlesztési hátraléka van.
49. A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló megállapodás tartalma, megszűnése, biztosítékai
79. § A kölcsön folyósításáról az EMMI a belső honlapon közzétett „Megállapodás munkáltatói kölcsönről” elnevezésű szerződésminta alapján megállapodást köt a foglalkoztatottal. A megállapodás egy eredeti példányát a Gazdálkodási Főosztálynak, egy-egy eredeti példányt a foglalkoztatottnak és a Személyügyi Főosztálynak, egy eredeti példányt a kölcsönt folyósító pénzintézetnek szükséges megküldeni, továbbá egy eredeti példány az aktában marad.
80. § (1) A munkáltatói kölcsönről szóló megállapodás tartalmazza
a) a szerződő felek azonosító adatait,
b) a kölcsön célját, jogcímét és összegét,
c) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit,
d) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást,
e) az egyetemleges kötelezettséget vállaló személy vagy személyek azonosító adatait,
f) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,
g) a megállapodás megszűnésének eseteit és jogkövetkezményeit.
(2) Megállapodáskiegészítés tartalmazza a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra az EMMI jelzálogjogának (lakásvásárlás, lakásépítés és lakáscsere esetén az elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzésére vonatkozó jogosultságok biztosítására utaló rendelkezést.
(3) A foglalkoztatott köteles viselni a lakáscélú kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit, továbbá a munkáltatói kölcsön biztosítékaként az EMMI javára jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, visszafizetés esetén a jelzálogjog törléséhez, valamint az esetleges jelzálogjog másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét.
(4) A kölcsön visszafizetésének biztosítására az (5) bekezdésben foglaltak kivételével minden esetben jelzálogjogot, továbbá lakásépítés, lakásvásárlás, valamint lakáscsere, továbbá 1 000 000 forint összeget elérő vagy meghaladó, bővítéshez vagy korszerűsítéshez kapcsolódó kamatmentes kölcsön esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő foglalkoztatottnak, illetve az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot kell tenni.
(5) Amennyiben a kölcsönnel érintett ingatlan vonatkozásában a kölcsönben részesülő foglalkoztatott házastársa, illetve élettársa tulajdonostárs, úgy a kölcsön visszafizetésére a kölcsönben részesülő foglalkoztatottal egyetemlegesen kötelezett. A kölcsönben részesülő foglalkoztatott élettársa, illetve házastársa a kölcsön visszafizetésére akkor is egyetemleges kötelezettséget vállalhat a foglalkoztatottal, ha nem válik az érintett ingatlan tulajdonosává.
(6) A lakáskorszerűsítési kölcsönben részesített foglalkoztatottnak a kölcsönösszeg felhasználását, a munka elvégzését, a korszerűsítési munkát elvégző egyéni vállalkozó, egyéni cég vagy gazdasági társaság nyilatkozatával szükséges igazolnia. Az igazoló nyilatkozat keltezése csak a kölcsön folyósítása utáni időpontra szólhat. A nyilatkozatban tételesen fel kell sorolni a határidőre elvégzett korszerűsítési munkákat. Az elszámolási határidő a kölcsönfolyósítástól számított hatodik hónap utolsó napja. Az elszámolási határidőt a bizottság elnöke javaslatára a közigazgatási államtitkár indokolt esetben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(7) Ha a kölcsöntámogatásban részesített foglalkoztatott a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
81. § (1) A munkáltatói kölcsönről szóló megállapodást az EMMI azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült foglalkoztatott
a) a lakáscélú kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert,
b) a lakáscélú kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg, és ennek okát nem igazolta,
c) a lakáscélú kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel,
d) a bővítés és korszerűsítés céljára nyújtott kölcsön felhasználását a rendelkezésre bocsátástól számított hat hónap után felszólításra sem igazolja hitelt érdemlően,
e) a pénzintézettel kötött kölcsönszerződésben meghatározott havi fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére – legalább három hónapon át – nem tett eleget,
f) EMMI-vel fennálló jogviszonya bármely jogcímen – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik,
g) más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) Nem kell felmondani a megállapodást, és a munkáltatói kölcsönt a foglalkoztatott változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha
a) kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel,
b) munkaviszonya munkáltatói felmondással,
ba) a munkáltató működésével összefüggő ok miatt,
bb) nyugdíjazására tekintettel,
bc) egészségi, fizikai – nem szakmai – okra alapozott alkalmatlanság miatt
szűnt meg.
(3) A megállapodás felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a foglalkoztatott 60 napon belül köteles visszafizetni.
(4) A foglalkoztatott írásbeli kérelme alapján a közigazgatási államtitkár a bizottság javaslatára, a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár egyetértésével, a változatlan feltételekkel történő visszafizetést is engedélyezheti különös méltánylást igénylő esetben, a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással, felmondással vagy eltérő kormányzati igazgatási szervnél történő foglalkoztatás esetén, amennyiben a foglalkoztatott
a) a felvett munkáltatói kölcsönből eredő fizetési kötelezettségét a jogviszony megszűnésének időpontjáig minden esetben pontosan teljesítette, és
b) a jogviszony megszűnésének időpontjában a munkáltatói kölcsön 50%-át már visszafizette.
(5) A (4) bekezdésben foglalt feltételektől mérlegelési jogkörében eljárva a közigazgatási államtitkár eltérhet.
(6) Amennyiben a jogviszony a foglalkoztatott halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal, illetve az örökössel vagy örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt foglalkoztatottal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen a házastárs, illetve az örökös vagy örökösök kérelmére – méltányolható okból – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal, illetve az örökössel vagy örökösökkel megállapodást kell kötni.
(7) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített foglalkoztatott EMMI-vel fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja.
(8) A munkáltatói kölcsön az állammal szemben fennálló tartozásnak minősül, ezért – jogszabályi tilalom miatt – nem engedhető el, ide nem értve a 78. § szerinti tartozáselengedést.
50. A lakáscélú munkáltatói kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog bejegyzése
82. § (1) Az EMMI jelzálogjogával terhelt ingatlant csak az EMMI hozzájárulásával lehet elidegeníteni, megterhelni. Az ingatlan elidegenítéséhez és megterheléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadásáról a bizottság javaslatára a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár dönt.
(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha
a) a lakáscélú kölcsönben részesített foglalkoztatott vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy
b) a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetve adásvételi (csere-) szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.
(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelemhez csatolni kell a hitelintézet igazolását a kölcsön visszafizetéséről.
(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell
a) a vonatkozó adásvételi (csere-) szerződéseket,
b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha az EMMI javára fennálló jelzálogjog a foglalkoztatott által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a bizottság megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a foglalkoztatottnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan
a) tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
b) értékbecslését,
c) tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az ingatlan nem vagy nem kizárólagosan a foglalkoztatott tulajdonában áll.
(7) Az EMMI jelzálogjogával terhelt ingatlanra – az EMMI-t megelőző ranghelyen történő – további jelzálogjog bejegyzését a bizottság javaslata alapján a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár engedélyezheti.
(8) Amennyiben a bizottság elnöke a felajánlott lakóingatlan túlzott megterhelését állapítja meg, úgy a nyilatkozat kiállításához a kérelmezőt értékbecslés benyújtására szólíthatja fel.
(9) A foglalkoztatott kérelmére, a bizottság elnökének javaslata alapján a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár engedélyezheti a munkáltatói kölcsönt biztosító jelzálogjog ranghelyének megváltoztatását, illetve további jelzálogjog bejegyzését, amennyiben az ingatlan értéke erre fedezetet nyújt.
(10) Az elidegenítés engedélyezése és a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a lakáscélú kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
51. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok
83. § (1) A foglalkoztatott a lakáscélú kölcsön iránti kérelmet a belső honlapon közzétett, „Igénylőlap (Lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelem)” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) lakásvásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi (csere-) szerződés egy eredeti példányát, amelyben a vételár megfizetésére vonatkozó pontnak tartalmaznia kell az EMMI-től felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét,
b) önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést,
c) az eladott lakás adásvételi szerződésének másolatát, ha a kérelmező foglalkoztatott teljes vagy részleges tulajdonában állt egy olyan lakóingatlan, amely a kérelem tárgyát képező lakóingatlan megvásárlása érdekében eladásra került,
d) építés, újjáépítés, tetőtér-beépítés, bővítés, korszerűsítés, közművesítés, tetőcsere esetén a kivitelező által készített – cégszerűen aláírt, bélyegzővel ellátott – költségvetést vagy árajánlatot, az engedélyhez kötött munkálatoknál (építés, újjáépítés, tetőtér-beépítés, bővítés) a szakhatósági engedélyeket,
e) tulajdonostárs vagy haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog (elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzéséhez,
f) lakásbővítés esetén a műszaki dokumentációt és költségtervezetet,
g) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a felhasználási céltól függően – az a)–f) pontban foglalt dokumentumokat, a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát, valamint a kérelem benyújtásakor a hitelintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a fennálló kölcsöntartozásról azzal, hogy lakásvásárlás céljára hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából nyújtott kölcsön esetében az eladóval kötött adásvételi szerződésnek, csereszerződésnek nem kell tartalmaznia a kormányzati igazgatási szervtől felvenni kívánt kamatmentes kölcsön összegét,
h) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén a hitelintézet igazolását a fennálló tartozásállományról, illetve arról, hogy a hitelszerződésben foglaltak szerinti törlesztőrészletek megfizetése tekintetében tartozása nem áll fenn,
i) vásárlás, építés, korszerűsítés esetén a vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan, lakásépítés esetén az építési telek, a Kit. vhr. 48. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a vásárlással, építéssel, bővítéssel, korszerűsítéssel érintett ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
j) a kérelmező, házastársa vagy élettársa, valamint a vele együtt költöző családtagok utolsó havi nettó jövedelméről szóló nyilatkozatot,
k) nyilatkozatot a foglalkoztatott folyamatban lévő pénzintézeti, illetve egyéb kölcsönkérelméről.
(3) A foglalkoztatott a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. A foglalkoztatott a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
(4) A bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek meglétét szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.
(5) A kérelem elbírálása során a foglalkoztatott az igényjogosultság alátámasztására alkalmas más irat becsatolására, illetve a kérelmet megalapozó dokumentumok eredetiben való bemutatására is kötelezhető.
(6) A kölcsönkérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatával kell felterjeszteni.
(7) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmet a bizottság megvizsgálja, és jogszerűsége, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkárnak
a) a kölcsön megadására vagy elutasítására,
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére,
c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.
(8) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a foglalkoztatott köteles beszerezni az EMMI javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel járó költségeket.
(9) A kölcsönszerződés megkötéséről, az EMMI javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről), a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – hitelintézet útján történő – átutalásáról a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.
52. Eljárás jelzálogjog törlése esetén
84. § A lakáscélú kölcsönnel kapcsolatos jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a foglalkoztatott a kölcsönt teljes egészében visszafizette. A foglalkoztatottnak a Gazdálkodási Főosztály részére meg kell küldenie a hitelintézet által kiállított, a teljes hitelösszeg visszafizetését igazoló okiratot. A jelzálogjog törléséhez szükséges nyilatkozat kiállításáról a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.
53. A lakáscélú munkáltatói kölcsön átvállalása
85. § (1) Az újonnan belépő foglalkoztatott korábbi munkáltatóval szemben fennálló kölcsönének átvállalásáról a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár javaslatára és előzetes fedezetigazolás alapján a közigazgatási államtitkár dönt.
(2) Ha a foglalkoztatott az álláshelyétől eltérő kormányzati igazgatási szervnél kívánja a foglalkoztatását, az érintett kormányzati igazgatási szerveknek meg kell állapodniuk abban, hogy a foglalkoztatott részére a korábbi munkáltató által nyújtott és még ki nem egyenlített kölcsönt az új munkáltató átvállalja-e. A foglalkoztatott az új beosztási okiratának kiállításától számított 30 napon belül nyújthatja be új munkáltatója cégszerű nyilatkozatát a Személyügyi Főosztályra a kölcsön hátralékának átvállalásáról.
(3) Amennyiben az átvevő munkáltató a kölcsönt nem vállalja át, úgy a fennmaradó kölcsönösszeget a foglalkoztatott az új beosztási okiratának kiállításától vagy a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésétől számított 60 napon belül egy összegben köteles visszafizetni. A foglalkoztatott kérelmére, a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár – indokolt esetben – a hátralék változatlan feltételekkel történő visszafizetését is engedélyezheti a 81. § (4) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén.
54. A szociális jellegű támogatások intézésének közös szabályai
86. § (1) Az állományba tartozó személy kérelmére a jelen alcímben meghatározott feltételek fennállása és igazolása esetén, az elkülönített keretek terhére, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében az alábbi szociális jellegű támogatásokban részesíthető:
a) visszatérítendő családalapítási támogatás,
b) családalapítási támogatás gyermek születése esetén,
c) iskolakezdési támogatás,
d) gyermeknevelési támogatás,
e) krízistámogatás,
f) illetmény-, illetve munkabérelőleg,
g) temetési támogatás,
h) kegyeleti gondozás.
(2) Az a) és az e)–h) pontok esetében a támogatások kifizetésére a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében kerülhet sor.
(3) Nem részesíthető támogatásban az az állományba tartozó személy,
a) aki próbaidejét tölti,
b) aki felmentési, lemondási vagy felmondási idejét tölti,
c) akinek az EMMI-vel vagy jogelőd szervével kevesebb mint 6 hónapja áll fenn a jogviszonya,
d) aki külszolgálaton van,
e) aki fizetés nélküli szabadságon van (gyermekszülés, gyermekápolás, gondozás kivételével).
(4) Szociális támogatásban csak az az állományba tartozó személy részesíthető, aki az adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja, és azok kezeléséhez hozzájárul.
55. Visszatérítendő családalapítási támogatás
87. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás a Kit. vhr. 58–62. §-ában meghatározott visszatérítendő szociális támogatás.
(2) Az EMMI elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak az állományba tartozó személyeknek a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a Kit. vhr. 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező állományba tartozó személy csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) Családalapítási támogatásban részesíthető a Kit. vhr. 60. § (1) bekezdésében meghatározott állományba tartozó személy.
(4) A Kit. vhr. 60. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában pályakezdőnek minősül a Kit. 280. § (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselő, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként az EMMI-vel létesít jogviszonyt.
(5) Családalapítási támogatásban az állományba tartozó személy a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdésében foglalt esetben akkor részesíthető, ha
a) hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás visszafizetésének biztosítására
aa) a tulajdonában álló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy
ab) készfizető kezesi kötelezettségvállalásra kerül sor;
b) kérelméhez csatolja a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakon felül nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdés c) pontjában megadott adatok munkáltató általi kezeléséhez.
(6) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a Kit. 161. § (1) bekezdésében megjelölt összeg. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül:
a) a két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő házastárs vagy élettárs, gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő személy,
b) olyan állományba tartozó személy, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.
(7) A családalapítási támogatás visszafizetési határidejének megállapítására, valamint a visszafizetés kezdő időpontjára a Kit. vhr. 62. §-ának rendelkezései irányadók.
(8) A családalapítási támogatás iránti kérelmet a „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni:
a) a támogatás igénylőjének a Kit. vhr. 60. § (1) bekezdése szerinti minőségét,
b) a kért támogatás konkrét célját, illetve indokát,
c) az igényelt összeget,
d) a vállalt törlesztési időt,
e) a fedezetet jelentő ingatlan vagy a készfizető kezesek adatait.
(9) Ha a kérelem indoka az, hogy az állományba tartozó személy a (4) bekezdés szerint pályakezdőnek minősül, a Személyügyi Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.
(10) A kérelmet az állományba tartozó személy közvetlen felettesének javaslatával ellátva a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.
(11) A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére.
(12) A szerződést az EMMI képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi és Perképviseleti Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály ellenjegyzése mellett.
(13) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.
56. Családalapítási támogatás gyermek születése esetén
88. § (1) Az állományba tartozó személy a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult a gyermeke születése vagy gyermek örökbefogadása esetén nyújtandó családalapítási támogatásra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Gazdálkodási Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.
57. Iskolakezdési támogatás
89. § (1) A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult az az állományba tartozó személy, aki a (2) bekezdés szerinti kérelmet az ott meghatározott határidőben benyújtotta a Gazdálkodási Főosztálynak.
(2) A kérelmet a belső honlapon elérhető „Iskolakezdési támogatás iránti kérelem” című nyomtatvány kitöltésével, minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között évente egy alkalommal a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával és lakcímkártyájának másolatával együtt kell a Gazdálkodási Főosztály részére eljuttatni.
58. Gyermeknevelési támogatás
90. § (1) Az állományba tartozó személy a Kit. vhr. 65. § (2)–(3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult gyermeknevelési támogatásra.
(2) A gyermeknevelési támogatás iránti, belső honlapon elérhető kérelmet minden év február 15. és március 31. napja között a „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Gazdálkodási Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát.
(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály minden év április 25. napjáig folyósítja.
(4) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 40 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Gazdálkodási Főosztály részére.
(5) A (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.
(6) Ha a jogviszony év közben keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a jogviszony létrejöttétől számított 40 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Gazdálkodási Főosztályon. E bekezdés szerint megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.
(7) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén az állományba tartozó személy köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.
59. Krízistámogatás
91. § (1) Az állományba tartozó személy rászorultsága esetén kérelmére az EMMI visszatérítendő, a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt esetekben krízistámogatásban részesítheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján az állományba tartozó személy csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező állományba tartozó személy csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető szociális támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) A krízistámogatás iránti kérelmet – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a közvetlen felettes vezető javaslatával ellátva – a belső honlapon elérhető „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályra. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.
(4) Az állományba tartozó személy a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.
(5) Az adott tárgyévben a már visszatérítendő támogatásban részesült állományba tartozó személy évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha
a) családjában rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény következik be, és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér kétszeresét a háztartásában, vagy
b) egyedül él, vagy
c) gyermekét egyedül neveli.
(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek
a) azok az állományba tartozó személyek, akik krízistámogatásban még nem részesültek, valamint
b) az olyan állományba tartozó személy, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.
(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt az állományba tartozó személy jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.
(8) A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó állományba tartozó személyt, illetve a Gazdálkodási Főosztályt.
(9) A szerződést az EMMI képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi és Perképviseleti Főosztály vezetőjének és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.
(10) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.
(11) A visszatérítendő szociális támogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.
60. Illetmény-, illetve munkabérelőleg
92. § (1) Az EMMI-ben határozatlan idejű vagy az egy évet meghaladó határozott idejű jogviszonnyal rendelkező, legalább 6 hónapja az állományba tartozó személy évente két alkalommal illetményelőleg, illetve munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti a belső honlapon közzétett, „Kérelem illetmény-, illetve munkabérelőleg folyósítása iránt” elnevezésű nyomtatványon, melyet – a közvetlen felettes vezető aláírásával ellátva – a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani engedélyezésre. Az illetményelőleget az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell biztosítani a rendelkezésre álló illetményelőleg-keret mértékéig. A Gazdálkodási Főosztály fedezet rendelkezésre állása esetén intézkedik az illetményelőleg folyósításáról.
(2) Az állományba tartozó személynek a próbaideje, valamint felmentési vagy felmondási, illetve lemondási ideje alatt illetményelőleg nem folyósítható. Nem részesülhet továbbá illetményelőlegben az a személy, akinek az EMMI-vel szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van, illetve ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság idejére. Ezen kívül nem utalható illetményelőleg annak, aki ellen fegyelmi vagy büntető eljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
(3) Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg, de nem haladhatja meg az állományba tartozó személy havi bruttó illetményét, illetve munkabérét.
(4) Az illetmény-, illetve munkabérelőleg felvételét a Gazdálkodási Főosztály vezetője naptári évenként legfeljebb két alkalommal engedélyezheti. Az engedélyezés feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.
(5) A törlesztési idő legfeljebb hat hónap lehet. Határozott idejű jogviszony esetén az állományba tartozó személynek az illetmény-, illetve munkabérelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még hátra van.
(6) Az illetmény-, illetve munkabérelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen vonja le az illetményből, illetve munkabérből. Az illetmény-, illetve munkabérelőleg kérelemmel az állományba tartozó személy egyidejűleg hozzájárul az illetményéből, illetve munkabéréből történő levonáshoz.
(7) Ha az állományba tartozó személy jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetmény-, illetve munkabérelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé és levonhatóvá válik, és az állományba tartozó személynek járó pénzbeli juttatásokból a vissza nem fizetett előleget le kell vonni, illetve – ha ez nem lehetséges – az állományba tartozó személy köteles annak összegét az EMMI részére visszafizetni.
61. Temetési támogatás
93. § (1) Az állományba tartozó személy – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében temetési támogatásban részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennél magasabb jövedelemmel rendelkező állományba tartozó személy csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető temetési támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a „Kérelem temetési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 120 napon belül. A temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
b) a temetési költségekről – a kérelmező nevére kiállított – számla másolatát.
(3) A temetési támogatás mértéke legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, de nem lehet több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében foglalt összegtől magasabb összegű temetési támogatás is adható.
(4) A temetési támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt az állományba tartozó személy jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.
(5) A temetési támogatás iránti kérelemről a bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti az állományba tartozó személyt, valamint a Gazdálkodási Főosztályt.
(6) A szerződést az EMMI képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi és Perképviseleti Főosztály vezetőjének és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.
(7) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.
(8) Amennyiben az elhunyt szintén állományba tartozó személy, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
62. Kegyeleti gondozás
94. § (1) Az EMMI-vel jogviszonyban álló vagy az EMMI nyugdíjasának minősülő elhunyt, állományba tartozó személyről – az elhunyt személye és egyéb körülmények által indokolt – hivatali tiszteletadással kell megemlékezni.
(2) Az elhunyt, állományba tartozó személyről való kegyeleti megemlékezés történhet
a) a közszolgálat halottjává (az állományba tartozó személy esetében) vagy
b) kivételes méltánylást érdemlő esetben az EMMI saját halottjává nyilvánítással,
c) egyéb módon, így különösen az EMMI képviseletével a temetésen, a temetésre koszorú küldésével, részvétnyilvánítással, gyászközlemény megjelentetésével, a gyászlobogónak az EMMI épületére való kifüggesztésével (a gazdálkodási szabályzatnak megfelelően).
(3) Az EMMI – ha ezzel a hozzátartozók egyetértenek – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt, állományba tartozó személyt, aki a jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes.
(4) A közszolgálat halottjává nyilvánításra az elhunyt foglalkoztatásával érintett önálló szervezeti egység vezetőjének a bizottsághoz címzett, a Személyügyi Főosztályra megküldött kezdeményezése alapján – a bizottság javaslatának figyelembevételével – a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkár jogosult.
(5) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy kegyeleti megemlékezése esetén az elhunyt állományba tartozó személy hozzátartozójának temetési költségeit az EMMI a számlák szerinti összegben, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő összegben megtéríti. A halotti anyakönyvi kivonatot és az EMMI nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló és azzal összefüggésben teljesített számlákat a Személyügyi Főosztály továbbítja a Gazdálkodási Főosztály részére.
(6) Az EMMI saját halottjává nyilvánításra az elhunytat foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetőjének a bizottsághoz címzett, a Személyügyi Főosztályra megküldött kezdeményezése alapján, a költségvetési, gazdálkodási és személyügyi helyettes államtitkárnak a bizottság véleménye kikérésével tett javaslata alapján a közigazgatási államtitkár jogosult.
(7) Az EMMI saját halottjává nyilvánított személy kegyeleti megemlékezése esetén az elhunyt családjával való kapcsolattartás, valamint a Személyügyi Főosztály és Gazdálkodási Főosztály felé történő ügyintézés (pl. megrendelő készítése, az EMMI nevére szóló átutalásos számla teljesítésigazolásra és kifizetésre történő továbbítása) az elhunyt foglalkoztatásával érintett önálló szervezeti egység feladata.
(8) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kegyeleti megemlékezés esetén az elhunytat foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a kegyeleti megemlékezés formájára az EMMI gazdálkodási szabályzatának megfelelően, amelyet további intézkedés céljából a Gazdálkodási Főosztálynak kell megküldenie.
63. Nyugdíjas Bizottság
95. § (1) Az EMMI nyugállományú volt munkatársaival való kapcsolat fenntartása, ápolása céljából, illetve részükre kulturális rendezvények, kirándulások, tájékoztatók és múzeumlátogatások szervezése érdekében az EMMI Nyugdíjas Bizottságot működtet.
(2) A Nyugdíjas Bizottság a feladatainak ellátása során együttműködik a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel.
(3) A Nyugdíjas Bizottság működésének folyamatossága érdekében maga határozza meg
a) belső ügyrendjét,
b) tevékenységeinek módszereit és formáit.
(4) A Nyugdíjas Bizottság évente a tárgyévet követő január 31. napjáig köteles beszámolót készíteni az elmúlt évi tevékenységéről, valamint január 31-ig elkészíti tárgyévi programtervét is, amelyet a Személyügyi Főosztályon keresztül a Gazdálkodási Főosztály részére eljuttat fedezetigazolás céljából. A Nyugdíjas Bizottság a beszámolót és a programtervet köteles a Személyügyi Főosztályon, illetve a Gazdálkodási Főosztályon keresztül jóváhagyásra benyújtani a közigazgatási államtitkár részére.
1. függelék
Munkáltatói jogok gyakorlásának rendje
Munkáltatói jogkörök |
Közigazgatási államtitkár |
Államtitkár |
Kabinetfőnök |
Helyettes államtitkár |
Főosztályvezető |
|---|---|---|---|---|---|
1. Kormánytisztviselők és az Mt. hatálya alá tartozók jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos, és egyéb jogkörök. |
a)–g) |
a)–d) |
a)–b) |
a)–f) |
a)–e) és i) |
2. Illetmény és alapbér módosítása |
a minisztérium valamennyi kormánytisztviselője, munkavállalója tekintetében |
az irányítása alá tartozó politikai főtanácsadó és politikai tanácsadó tekintetében |
javaslattétel a kinevezési jogkörébe tartozó foglalkoztatottak |
javaslattétel az általa irányított szervezeti egységek kormánytisztviselői és munkavállalói |
javaslattétel az általa irányított szervezeti egység kormánytisztviselői, munkavállalói tekintetében |
3. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogkörök gyakorlása: |
b) |
|
|
|
a) |
4. Szabadság engedélyezése |
valamennyi helyettes államtitkár tekintetében |
a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében |
az irányítása alá tartozó titkárság vezetője, foglalkoztatottjai tekintetében |
az irányítása alá tartozó szervezeti egységek főosztályvezetője tekintetében |
eltérő rendelkezés hiányában a közvetlen vezetésük alatt álló szervezeti egység kormánytisztviselői, munkavállalói tekintetében |
5. Álláshelyen ellátandó feladat meghatározása, teljesítményértékeléssel, elismeréssel, céljuttatással kapcsolatos jogkörök: |
a)–b) |
a) |
a) |
a) |
a) |
|
c)–d) |
|
|
|
|
|
|
b) |
b) |
b) |
b) |
6. Munkavégzésre irányuló |
a) |
a) |
a) |
a) |
a) |
1
Az utasítást az 1/2020. (VII. 16.) EMMI KÁT utasítás 6. pontja hatályon kívül helyezte 2020. július 17. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 4. és 5. pontját.
2
A 7. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás