1/2019. (VII. 26.) Miniszterelnökség KÁT utasítás

1. § A Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az utasítás 1. melléklete szerint állapítom meg. A Szabályzat a Miniszterelnökséggel munkaviszonyban állók tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § A Miniszterelnökség visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatársa az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

4. § Ha a Szabályzat hatálybalépésekor a Szabályzat által határidőhöz kötött kérelem beadására irányadó határidő már eltelt, vagy kevesebb mint egy hónap van hátra, a kérelem 2019. augusztus 31. napjáig nyújtható be.

5. § Az utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.

6. §² Az utasítás a Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2019. (VII. 26.) Miniszterelnökség KÁT utasítás módosításáról szóló 1/2020. (III. 6.) Miniszterelnökség KÁT utasítással (a továbbiakban: Módut.) megállapított 4. függelékében foglalt határidőket a Módut. hatálybalépésekor³ jogviszonyban állókra a Módut. hatálybalépésétől kell számítani.

1. § [Személyi hatály]

(1) A Szabályzat hatálya – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed

(2) A Szabályzat

(3) A Szabályzat

(4) A Szabályzat 32. § (1)–(2) bekezdése kiterjed a politikai felsővezetőre és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 88. §-a szerinti ösztöndíjprogram keretében a Miniszterelnökséggel ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre.

(5) A Szabályzat 3. függeléke hatálya kiterjed a kormánybiztosra, a miniszterelnöki biztosra, a miniszterelnöki megbízottra, a miniszteri biztosra, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottra, a Miniszterelnökséget vezető miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek vezetőire, alapítványok és közalapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjaira, gazdasági társaságok vezetőire, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaira és a Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagjára.

(6) Eltérő megállapodás hiányában az Mt. 53. §-a alapján a Miniszterelnökségnél – mint a munkaszerződéstől eltérő más munkáltatónál – foglalkoztatott munkavállalóra a Szabályzat 16. §-ában, 19. §-ában, 21–23. §-ában, 26. §-ában, 32. §-ában és 35. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

2. § [Tárgyi hatály]

(1) A Szabályzatot a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és munkáltatói intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni és értelmezni.

(2) A Szabályzat alkalmazása, valamint az egyes jogviszonyokból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során

(3) Ahol a Szabályzat

(4) Ha a Szabályzat vagy jogszabály a munkatársnak a felettes vezető részére nyilatkozat, tájékoztatás megtételét írja elő, a felettes vezető akadályoztatása esetén a nyilatkozatot, tájékoztatást a helyettesítésére kijelölt személy – ennek hiányában a felettes vezetőt irányító személy – részére kell megtenni.

(5)⁷ A politikai és szakmai felsővezetők tekintetében ahol a Szabályzat Humánpolitikai Főosztályt említ, azon az Intézményi és Külképviseleti Főosztályt kell érteni.

3. § [Kézbesítés]

(1) A munkatársak és a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2018. (VII. 3.) MvM utasítás (a továbbiakban: SzMSz) szerinti önálló szervezeti egységek (a továbbiakban: önálló szervezeti egység) vezetői, valamint az SzMSz szerinti, irányításukért felelős politikai felsővezető, szakmai felsővezető (a továbbiakban: szakmai irányításért felelős felsővezető) a személyügyi igazgatást érintő iratokat – eltérő rendelkezés hiányában, valamint ha a személyes megjelenés nem szükséges – belső kézbesítés útján is eljuttathatják a Humánpolitikai Főosztályhoz.

(2) Belső kézbesítés esetén lezárt borítékba (csomagba) kell helyezni az iratokat, melyet kézbesítési rendelkezéssel kell ellátni arra vonatkozóan, hogy ki jogosult a borítékot felbontani.

4. § [Rendszeresített formanyomtatványok]

(1)⁸ A Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a Humánpolitikai Főosztály, az Intézményi Személyügyi és Gazdálkodási Főosztály, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály, a Szervezetellátási és Logisztikai Osztály és a Szervezetbiztonsági Főosztály vezetője formanyomtatványokat rendszeresíthet, melyeket az intranetes hálózaton elérhetővé kell tenni.

(2) Az intranetes hálózaton közzétett, foglalkoztatási jogviszonyt érintő írásbeli munkáltatói jognyilatkozatokat a közzétételt követő harmadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát a közszolgálatból eredő kötelezettsége teljesítésével összefüggésben megismerje.

5. § [Álláshely betöltése]

(1) A Miniszterelnökség megüresedő álláshelye meghívásos vagy nyilvános pályázat útján, valamint a Kit. 83. § (3) bekezdése szerinti toborzási adatbázis vagy a Miniszterelnökség saját toborzási adatbázisa segítségével tölthető be.

(2) A Miniszterelnökség saját toborzási adatbázisát a Humánpolitikai Főosztály működteti.

(3) Az önálló szervezeti egység szakmai irányításért felelős felsővezetője vagy az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Humánpolitikai Főosztályon a toborzási adatbázisban vagy a Miniszterelnökség saját toborzási adatbázisában való keresést.

6. § [Álláshely betöltése nyilvános pályázat útján]

(1) Nyilvános pályázati kiírást az önálló szervezeti egység szakmai irányításért felelős felsővezető vagy az önálló szervezeti egység vezetője az álláshely tervezett betöltésének napját negyvenöt nappal megelőzően az erre rendszeresített formanyomtatvány megküldésével kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztálynál.

(2) A Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi az (1) bekezdésnek megfelelően beküldött formanyomtatványt. Ha az megfelel a publikálás feltételeinek, intézkedik a pályázat Közszolgálati Állásportálon történő, valamint a nagyobb nyilvánosság biztosítása érdekében – az önálló szervezeti egység külön javaslata szerint – egyéb felületeken történő megjelenése érdekében.

(3) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előzetes vizsgálatát a Humánpolitikai Főosztály végzi. Az előzetes vizsgálat a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(4) A Humánpolitikai Főosztály az előzetes vizsgálatot követően továbbítja a beérkezett pályázati anyagot az önálló szervezeti egység vezetője részére.

(5) A pályázók meghallgatását az önálló szervezeti egység koordinálja, a meghallgatásokon a Humánpolitikai Főosztály képviselője részt vehet, a meghallgatásokat követően írásbeli javaslatot tehet.

(6) A pályázati eljárás eredményéről a meghallgatáson részt vevő jelölteket – amennyiben elektronikus levelezési címüket a pályázatukban megadták – a Humánpolitikai Főosztály elektronikus úton értesíti az önálló szervezeti egység visszajelzése alapján.

(7) A pályázati eljárás során keletkezett, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat az eljárás lezárását követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(8) A pályázati eljárás lefolytatásához az önálló szervezeti egység kezdeményezheti a Humánpolitikai Főosztálynál a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet] megfelelően a személyügyi központ bevonását.

7. § [Jogviszony létesítésének kezdeményezése]

(1) Az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetője) a kormánytisztviselői kinevezés vagy munkaviszony keretében történő foglalkoztatás kezdeményezéséről a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét – a jogviszony létrejöttének tervezett napját legalább húsz munkanappal megelőzően – az erre rendszeresített formanyomtatvány (a továbbiakban: Alkalmazási javaslat) megküldésével értesíti.

(2) A kezdeményezőnek az Alkalmazási javaslat kitöltésével egyidejűleg vizsgálnia kell, hogy a felvételre javasolt személy

(3) Az Alkalmazási javaslathoz csatolni kell

(4) A Humánpolitikai Főosztály az Alkalmazási javaslat alapján megvizsgálja a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, és igazolja az álláshely rendelkezésre állását. Az Alkalmazási javaslat jóváhagyását követően továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(5) Ha az Alkalmazási javaslat és mellékletei alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatóak, a Humánpolitikai Főosztály felveszi a kapcsolatot a kezdeményezővel.

(6) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály az Alkalmazási javaslaton nyilatkozik arról, hogy a jogviszony létesítéséhez szükséges személyi előirányzat rendelkezésre áll-e.

(7) Az Alkalmazási javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a miniszterhez.

8. § [Jogviszony létesítése]

(1) Az Alkalmazási javaslat jóváhagyását követően a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a jelöltet, ezzel egyidejűleg megküldi részére a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumokat, valamint a felvételi adatlapot (a továbbiakban együtt: belépő csomag).

(2) A jelölt a belépő csomag kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. A belépő csomagot és a hatósági erkölcsi bizonyítványt a jelölt személyesen adja le a Humánpolitikai Főosztályon, okmányainak és végzettséget igazoló dokumentumainak hitelt érdemlő bizonyítása mellett.

(3) A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél akkor vehető figyelembe, ha azt a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján elismerték vagy honosították.

(4) Amennyiben a jelölt személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Humánpolitikai Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni. A Humánpolitikai Főosztály az adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt.

(5) A Humánpolitikai Főosztály végzi a kinevezési okmány és a kapcsolódó mellékletei előkészítését, valamint a létesítő okirat Pénzügyi és Számviteli Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően a munkáltatói jogkör gyakorlójához történő felterjesztését.

(6)¹⁰

(7) Munkaviszony létesítését megelőzően a jelöltnek a Miniszterelnökség Munkavállalóinak Magatartási Szabályzatát magára nézve kötelezőként kell elfogadnia.

9. § [Informatikai bejelentés]

A jelölt számára az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik informatikai bejelentő lap előkészítéséről, melyet a Humánpolitikai Főosztálynak kell megküldeni. Ha a jelölt korábbi munkáltatójánál a NISz Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISz Zrt.) ellátotti körébe tartozott, akkor az önálló szervezeti egység az informatikai beléptetés helyett szervezetiegység-váltást kezdeményez a korábbi munkáltatónál.

10. § [Ösztöndíjas továbbfoglalkoztatása]

(1) Amennyiben az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető vagy az önálló szervezeti egység vezetője a Miniszterelnökséggel a Kit. 88. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszonyban álló személy továbbfoglalkoztatására kíván javaslatot tenni, azt legkésőbb az ösztöndíjas jogviszony lejártát megelőző harminc nappal kezdeményeznie kell – a szakmai irányításért felelős felsővezetőn keresztül – a Humánpolitikai Főosztályon a 7. § szerinti rendben.

(2) Az Alkalmazási javaslathoz csatolnia kell az ösztöndíjas mentorának támogató nyilatkozatát is.

11. § [Nemzetbiztonsági ellenőrzés]

(1) A jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt a Humánpolitikai Főosztály a jelölttel közli, hogy az nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik.

(2) A jelöltet a Szervezetbiztonsági Főosztály tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzésről, és személyesen vagy elektronikus úton átadja részére a szükséges kérdőívet.

(3) Az ellenőrzés eredményéről a Szervezetbiztonsági Főosztály tájékoztatja a jelöltet.

(4) A Szervezetbiztonsági Főosztály a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 71. § (4) bekezdésében és 71/A. § (1) bekezdésében, valamint 72/B. § (8) bekezdésében foglalt esetekben tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(5) Az Nbtv. 71. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony-létesítést azon személy esetében, akinek foglalkoztatási jogviszonya létesítésére

(6) A munkatársat a foglalkoztatási jogviszonya fennállása alatt a Szervezetbiztonsági Főosztály tájékoztatja az Nbtv. 71/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség fennállásáról. A korábban kitöltött biztonsági kérdőívben közölt, a nemzetbiztonsági ellenőrzés és a felülvizsgálati eljárás során a biztonsági kérdőív kitöltésének eljárási szabályairól, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggésben a lényeges adatokban bekövetkezett változás bejelentésének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti lényeges adatok változásával kapcsolatos bejelentést a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve a Szervezetbiztonsági Főosztályhoz kell eljuttatni.

(7) Az Nbtv. 72/B. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a munkatárs jogviszonyának fennállása alatt a felülvizsgálati eljárás kezdeményezését az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető javasolja a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Szervezetbiztonsági Főosztályon keresztül.

12. § [Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség]

(1) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt a Humánpolitikai Főosztály a munkatárssal közli, ha a betölteni kívánt álláshely a Vnyt. alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik.

(2) A Miniszterelnökségen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének részleteiről a 3. függelék rendelkezik.

13. § [Védett állományba vétel]

(1) Kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt a Humánpolitikai Főosztály az érintettel közli, ha a Kit. 82. § (9) bekezdése és az Rtv. 7. § (1a) bekezdése szerint védett állományba került, amely alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv az álláshely betöltőjével szemben megbízhatósági vizsgálatot végezhet.

(2) Az érintettnek a védett állományba vételéhez való hozzájáruló nyilatkozatát a Humánpolitikai Főosztály szerzi be. A hozzájárulás megtagadásáról a Humánpolitikai Főosztály haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és a szükséges munkáltatói intézkedések megtételét kezdeményezi.

14. § [Jogviszony létesítéséhez szükséges egyéb intézkedések]

(1) A foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a Humánpolitikai Főosztály kezdeményezi a jelölt foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálatát, továbbá tűz- és munkavédelmi, esélyegyenlőségi tájékoztatásban részesíti, valamint ismerteti vele az integritás és korrupciós kockázatokról és bejelentésükről szóló szabályzatot és az informatikai biztonsági házirendet, amelynek megtörténtét dokumentálni kell.

(2) Amennyiben a munkaalkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató egészségileg alkalmatlannak nyilvánítja a jelöltet az álláshelyhez kapcsolódó feladatok vagy munkakör vonatkozásában, akkor az adott önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető írásbeli javaslatot tehet más álláshelyen történő alkalmazására. Amennyiben nincs más megfelelő álláshely, akkor az alkalmazástól el kell tekinteni, vagy a már fennálló jogviszonyt meg kell szüntetni.

15. § [Jogviszony létrejötte]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt kinevezést és az ahhoz kapcsolódó mellékleteket a Humánpolitikai Főosztály átadja a jelölt részére.

(2) A kormánytisztviselő eskütételének megszervezéséről a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

16. § [Munkaköri leírás]

(1) A munkavállaló munkaköri leírását az erre rendszeresített formanyomtatványon az önálló szervezeti egység készíti elő 3 példányban, és – a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzését követően – az önálló szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.

(2) A munkaköri leírás egy példányát az önálló szervezeti egységnél kell őrizni, a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor az önálló szervezeti egységnél tárolt munkaköri leírást meg kell semmisíteni.

(3) A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő munkavállaló a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

17. § [A jogviszony létesítését követő egyes eljárások]

(1) A kormánytisztviselővel a kinevezését, eskütételét követően meg kell ismertetni a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódexet, valamint tájékoztatni kell arról, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának kezdetével a Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjává vált.

(2) A munkavállaló titoktartási nyilatkozatát a Humánpolitikai Főosztályon teszi meg.

(3) A jogviszony létesítésekor a Humánpolitikai Főosztály felhívja a munkatárs figyelmét a személyi adataiban történő változás bejelentésének kötelezettségére.

18. § [Munkáltatói igazolás kiállítása]

(1) A munkatárs kérelmére a Miniszterelnökségnél fennálló foglalkoztatási jogviszonyáról a Humánpolitikai Főosztály állít ki igazolást.

(2) A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállaláshoz szükséges – a Kit. 149. §-ában meghatározott adattartalmú – munkáltatói igazolást a Humánpolitikai Főosztály állítja ki.

(3) A munkatárs kérelmére a Miniszterelnökséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonya alapján a jövedelemigazolást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály állítja ki.

19. § [A jogviszony módosítása]

A jogviszony módosítására vonatkozó kezdeményezést az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetőnek (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetőjének) a Humánpolitikai Főosztály vezetője részére kell megküldenie, aki intézkedik a módosítás előkészítéséről, a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra pénzügyi ellenjegyzés céljából való továbbításról, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója felé felterjesztésről.

20. § [Jogviszony megszüntetésének kezdeményezése]

(1) A munkatárs jogviszonyának megszüntetését az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetője) a Humánpolitikai Főosztályon keresztül kezdeményezi a munkáltató jogkör gyakorlója felé.

(2) A munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonya, munkaviszonya közös megegyezéssel, lemondással, illetve felmondással történő megszüntetését az önálló szervezeti egység vezetője felé írásban köteles kezdeményezni a Humánpolitikai Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezetőn keresztül juttatja el a nyilatkozatot a Humánpolitikai Főosztályra. A megszüntetésről szóló okiratot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójához aláírásra.

21. § [Elszámolási kötelezettség]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor, illetve a tervezett tartós – előreláthatólag 90 napot meghaladó – távollétet megelőzően az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napon az álláshelyéhez kapcsolódó feladatait, a birtokában lévő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott munkaeszközöket, felszerelési tárgyakat az önálló szervezeti egység vezetőjének vagy az általa megbízott személynek jegyzőkönyvben történő rögzítés mellett átadja.

(2) A Humánpolitikai Főosztály a Miniszterelnökségnél történő foglalkoztatás megszűnéséhez, megszüntetéséhez vagy tartós távollét kezdetéhez kapcsolódóan az utolsó munkában töltött napot megelőzően a munkatárs részére megküldi az elszámoláshoz rendszeresített formanyomtatványt (a továbbiakban: Elszámoló lap).

(3) Amennyiben az elszámolási kötelezettségének a munkatárs elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni, vagy azt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi az elszámolási kötelezettséggel rendelkező munkatárs személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról az elszámolási kötelezettséggel rendelkező munkatársat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével az önálló szervezeti egység értesíti.

22. § [Elszámolás rendje]

(1) A munkatárs köteles az Elszámoló lapon feltüntetett szerveknél és szervezeti egységeknél megjelenni. Az egyes elszámolások elkészítését és kiadását, valamint az egyéb munkavégzéshez kiadott elszámolásköteles eszközök leadását és annak az Elszámoló lapon történő igazolását követően a Szervezetbiztonsági Főosztály a munkatárs belépési igazolványát bevonja.

(2) Az Elszámoló lapon szereplő adatok valóságnak megfelelő kitöltéséért a kitöltésre kötelezett szerv, szervezeti egység felelős.

(3) A munkatárs az Elszámoló lapon a Szabályzat alapján a Miniszterelnökség által nyújtott juttatással kapcsolatban megállapított tartozása rendezése ügyében részletfizetési kérelmet nyújthat be a Pénzügyi és Számviteli Főosztály főosztályvezetője részére, az Elszámoló lap Humánpolitikai Főosztályon történő leadását megelőzően.

(4) Amennyiben az elszámolás során a munkatárs valamely, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság vagy a NISz Zrt. által biztosított eszközzel kapcsolatban megállapított tartozásával nem ért egyet, ennek tényéről írásban nyilatkozik a Szervezetellátási és Logisztikai Osztály részére. A nyilatkozat alapján a Miniszterelnökség elszámolási kötelezettségét teljesíti, a vitás kérdésben annak a Miniszterelnökség Kártérítési Szabályzatának megfelelő rendezését követően számol el a munkatárs.

(5) A Miniszterelnökségnél történő foglalkoztatás megszűnésével vagy megszüntetésével, valamint a munkahelyváltással kapcsolatos okiratokat a Humánpolitikai Főosztály, a pénzügyi okiratokat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály juttatja el a munkatárs részére.

23. § [Elszámolási kötelezettség megsértése]

(1) Ha a munkatárs elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a Humánpolitikai Főosztály a kötelezettség teljesítésére vonatkozó felszólítást bocsát ki, legfeljebb két alkalommal.

(2)¹¹ Ha az (1) bekezdésben meghatározottak nem vezetnek eredményre, és a munkatárs jogviszonyának megszűnése, megszüntetése óta négy hónap eltelt, a Humánpolitikai Főosztály az ügyet a teljes előzményi iratanyaggal együtt továbbítja a Perképviseleti és Döntőbizottsági Főosztály részére a követelés jogi úton történő érvényesítése érdekében.

24. § [Felmentés a munkavégzési kötelezettség alól]

A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére tekintettel a Kit., illetve az Mt. alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést a munkatárs részére az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetőjének (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetőjének) javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthatja meg.

25. § [Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség]

(1) Kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt az érintettel közölni kell, hogy kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha írásban nyilatkozik arról, hogy a Kit. 95. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn, valamint arról, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket tudomásul veszi.

(2) Az érintettnek a tájékoztatás tudomásulvételét és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatát írásba kell foglalni, melyet az érintett személyi iratában kell elhelyezni.

(3) A kormánytisztviselő a jogviszonya fennállása alatt köteles haladéktalanul – írásban – bejelenteni a Humánpolitikai Főosztályon, ha a Kit. szerinti együttalkalmazási, összeférhetetlenségi ok merül fel.

(4) Összeférhetetlenség esetén a Humánpolitikai Főosztály – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, hogy a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére írásban szólítsa fel.

(5) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kit. 95. § (13) bekezdése alapján – az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a kormánytisztviselőt, a kormánytisztviselő az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentumot legkésőbb a felszólítástól számított harminc napon belül köteles a Humánpolitikai Főosztálynak bemutatni.

26. § [További jogviszony létesítése]

(1) A munkatárs a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdése szerinti bejelentés- vagy engedélyköteles további jogviszony létesítésével, fenntartásával kapcsolatos jognyilatkozatát köteles a jogviszony létesítését megelőzően vagy a Miniszterelnökségen fennálló jogviszonya létesítését követően haladéktalanul az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére benyújtania.

(2) A munkatárs haladéktalanul köteles bejelenteni, ha a korábban a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy tudomásul vett további jogviszonya megszűnt.

27. § [Munkahelyre bevitt eszköz]

A munkatárs számára a munkavégzéshez szükséges eszközt a Miniszterelnökség biztosítja, a munkatárs a munkavégzéséhez saját eszközt csak saját felelősségi körén belül használhat.

28. § [Kárbejelentési kötelezettség]

Ha a munkatárs elszámolási kötelezettséggel átvett eszközében kár következik be, vagy az eszköz eltűnik, megsemmisül vagy megrongálódik, a munkatárs köteles a káresemény bekövetkezésétől vagy annak észlelésétől számított 2 munkanapon belül értesíteni az eszköz tulajdonosának ügyfélszolgálatát (NISz Zrt. vagy Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) és a Szervezetellátási és Logisztikai Osztályt.

29. § [Teljesítményértékelés]

(1) A kormánytisztviselő a Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység vezetője végezheti el.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az önálló szervezeti egység vezetőjének teljesítményét a szakmai irányításért felelős felsővezető értékeli.

(3) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelőlapokon elektronikusan kell meghatározni és értékelni. Az értékelőlapokat két példányban kell kinyomtatni, melynek egyik példánya az értékelt kormánytisztviselőé, a másik példányt a Humánpolitikai Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(4) A kormánytisztviselő a tárgyévben egyszer írásban kezdeményezheti teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység vezetőjénél a Humánpolitikai Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

(5) A teljesítményértékelésre a Kit.-ben és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló kormányrendeletben foglaltak az irányadók.

30. § [Kamarai jogtanácsos]

(1) Ha a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatokra tekintettel jogszabály alapján a munkatárs kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói felvétele szükséges, a Miniszterelnökség az ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettséget átvállalja.

(2) A negyedéves kamarai tagdíj megfizetése érdekében a Humánpolitikai Főosztály a naptári negyedév első hónapjának ötödik napjáig megkeresi a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, és megküldi részére a tárgynegyedévben kamarai tagdíjfizetési kötelezettséggel érintett kamarai jogtanácsosok és jogi előadók nevét.

(3) Ha a munkatársnak a negyedéves kamarai tagdíj megfizetésén kívül eseti fizetési kötelezettséget állapít meg az ügyvédi kamara, erről a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője haladéktalanul – a számla megküldésével egyidejűleg – tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt. A Humánpolitikai Főosztály intézkedik a fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felé.

31. § [Adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése]

(1) A Kit. 62. § (12) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Pénzügyi és Számviteli Főosztály útján teljesíti.

(2) A Kit. 78. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Humánpolitikai Főosztály útján teljesíti.

(3) A Kit. 95. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a munkáltatói jogkör gyakorlója a Humánpolitikai Főosztály útján teljesíti.

(4) A kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 35. §-ában előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Pénzügyi és Számviteli Főosztály útján teljesíti.

32. § [Öltözködési szabályok]

(1) A Miniszterelnökség munkatársaira vonatkozó, a hivatali munkavégzéssel kapcsolatos öltözködési szabályokat a 2. függelék tartalmazza.

(2) Az öltözködési szabályok betartatásáról az önálló szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

(3)¹²

32/A. §¹³ [Általános magatartási szabályok]

(1) A munkatárs köteles a Miniszterelnökség belső szabályzatait megismerni és azok rendelkezéseit betartani.

(2) A munkatárs köteles a Miniszterelnökség adatvédelmi, incidenskezelési és információvédelmi szabályzatában meghatározott módon az adatvédelmi incidenst haladéktalanul bejelenteni.

32/B. §¹⁴ [Kormányzati igazgatási irat kezelése]

(1) A munkatárs a munkavégzése során az előállításától az irat szerinti döntés kihirdetéséig vagy közzétételéig, valamint törvényjavaslatot tartalmazó irat esetében a törvényjavaslat Országgyűlés elé történő benyújtásáig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdésére utaló megjelöléssel ellátott

(2) A kormányzati igazgatási irat meghatározott szerv, gazdasági társaság, személy vagy – indokolt esetben – nem meghatározott szerv, gazdasági társaság, személy nem kormányzati e-mail-címére való továbbítását a közigazgatási államtitkár engedélyezheti.

32/C. §¹⁵ [Nyugdíjkorhatár eléréséhez kapcsolódó eljárás]

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár (a továbbiakban: nyugdíjkorhatár) betöltését megelőző évben a munkatárs köteles a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejéről rendelkező hatósági bizonyítványt a nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően benyújtani a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A Humánpolitikai Főosztály figyelemmel kíséri, hogy az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerző munkatárs mikor tölti be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt.

33. § [Munkavégzés rendje]

(1) A Miniszterelnökség munkatársai általános munkarendben és általános teljes napi munkaidőben kerülnek foglalkoztatásra, amelytől eltérni jogszabályban és a Szabályzatban meghatározott esetben lehetséges.

(2) A munkatársra irányadó munkarend a beosztási okiratban vagy az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatásban kerül megállapításra.

34. § [Eltérés az általános munkarendtől, részmunkaidő]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, különösen indokolt esetben a munkatárs erre irányuló kérelmére, mérlegelési jogkörében a rá irányadó munkarendtől – a Kit.-ben és az Mt.-ben foglalt kötelező eseteken túl –, eltérő munkarendet vagy részmunkaidőt is megállapíthat.

(2) A munkatárs (1) bekezdés szerinti, a Humánpolitikai Főosztályon benyújtott kérelmére kell rávezetni az önálló szervezeti egység vezetőjének és a szakmai irányításért felelős felsővezetőnek a támogatását is.

35. § [Munkaközi szünet]

Azon munkatársaknak, akiknek a napi munkaideje a hat órát meghaladja, a munkaközi szünetet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani úgy, hogy az önálló szervezeti egység feladatainak ellátása zavartalan legyen.

36. § [Rendkívüli munkaidő]

(1) Rendkívüli munkavégzést a szakmai irányítást ellátó felsővezető kezdeményezhet a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, ha az a Kormány vagy a Miniszterelnökség működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, valamint ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelését, amennyiben az megfelel a Kit.-ben, illetve az Mt.-ben meghatározott feltételeknek, a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály ellenjegyzését követően – a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A rendkívüli munkavégzést elrendelő felsővezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának külön munkaidő-nyilvántartó lapon történő nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a munkatársat megillető szabadidő – a jogszabályban meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(4) Ha a munkatárs rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidővel rendelkezik, szabadság igénybevétele csak a szabadidő kiadását követően engedélyezhető számára.

(5) Ha a rendkívüli munkavégzésért a munkatárs részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követő 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést elrendelő felsővezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Főosztályt.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott értesítést követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szabadidő megváltása iránt a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felé.

(7) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő.

37. § [Az ügyelet és a készenlét]

(1) Ügyeletet vagy készenlétet a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár rendelhet el az utaztatási vagy a sajtófigyelési feladatokat ellátó munkatárs számára.

(2) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben a rendkívüli munkavégzés rendelkezései irányadók.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója ügyeletet vagy készenlétet rendelhet el az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon kívüli feladatot ellátó munkatárs számára.

38. § [Keresőképtelenség]

(1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő 3 munkanapon belül a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak leadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs hozzátartozója útján is teljesítheti.

(3) Az e §-ban foglaltak elmulasztása esetén a munkatárs távolléte igazolatlannak minősül.

39. § [Szabadság nyilvántartása]

(1) A munkatárs szabadságának nyilvántartása a Szabadság-nyilvántartó lapon történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály a jogviszony létesítéséről szóló okirat átadásával együttesen, illetve minden év január 31. napjáig állít ki és továbbít az önálló szervezeti egység felé.

(2) Az előző évre vonatkozó Szabadság-nyilvántartó lapot az önálló szervezeti egység vezetője lezárja és tárgyév január 10. napjáig továbbítja a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője minden hónap első munkanapján az előző hónapban szabadságot igénybe vett munkatárs Szabadság-nyilvántartó lapjának másolatát megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére.

40. § [Szabadságolási terv]

(1) Az önálló szervezeti egység vezetője – a munkatársak igényeinek felmérése után – tárgyév február 20. napjáig szabadságolási tervet készít, melyet a szakmai irányításért felelős felsővezetőn keresztül továbbít a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A szabadságolási tervet a rá vonatkozó mértékben a munkatárssal ismertetni kell.

(3) A szabadságolási terv elkészítésénél figyelemmel kell lenni a kormányzati igazgatási szünet időpontjára és a tizennégy éven aluli gyermeket nevelő munkatársak esetén a köznevelési intézmények működése során elrendelt szünetekre.

(4) Az összesített szabadságolási tervet a Humánpolitikai Főosztály összesítése alapján a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlója részére legkésőbb tárgyév február hónap utolsó napjáig.

(5) A szabadságok igénybevételének ütemezésénél a Miniszterelnökség szervezeti egységein belül a folyamatos munkavégzést biztosítani kell. A feladatok ellátásának biztosítása céljából a belső helyettesítés megoldása során valamennyi szakterület vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre kell állnia megfelelő létszámú és felkészültségű munkatársnak.

41. § [Szabadság kiadása]

(1) A szabadságot a Szabadság-nyilvántartó lapon kell igényelni és kiadni. Az önálló szervezeti egység kezeli és tárolja a kitöltött nyomtatványokat.

(2) A Szabadság-nyilvántartó lap adatainak valódiságáért és a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadandó szabadságért az önálló szervezeti egység vezetője felel.

(3) A Humánpolitikai Főosztály tárgyév szeptember 30. napjáig tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét az önálló szervezeti egység munkatársainak még igénybe nem vett, illetve ki nem adott szabadságáról.

(4) Az előző évben igénybe nem vett alap- és pótszabadság mértékéről, a szabadság kiadásának határidejéről a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a munkatársat, valamint ezzel egyidejűleg az önálló szervezeti egység vezetőjét.

42. § [Pótszabadságra vonatkozó rendelkezések]

(1) Gyermeke, illetve – kormánytisztviselő esetén – unokája születése esetén az apát, illetve a nagyszülőt megillető pótszabadság megállapításáról az erre rendszeresített formanyomtatvány beadását és a születési anyakönyvi kivonat bemutatását követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(2) Ha a gyermek, illetve az unoka külföldön születik, születési anyakönyvi kivonat helyett a születést bizonyító okirat hiteles fordítása is bemutatható.

(3) A kormánytisztviselő első házasságkötése esetén az őt megillető pótszabadság megállapításáról az erre rendszeresített formanyomtatvány beadását és a házassági anyakönyvi kivonat bemutatását követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

43. § [Fizetés nélküli szabadság igénylése]

(1)¹⁶ Gyermeke vagy unokája gondozása céljából a munkatárs fizetés nélküli szabadságot igényelhet a Humánpolitikai Főosztályon.

(2)¹⁷ A gyermek vagy unoka gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(3) A munkatárs az (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével fizetés nélküli szabadság igénybevételét – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – a Humánpolitikai Főosztályon keresztül kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(4) Fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez szükséges dokumentációt a Humánpolitikai Főosztály készíti elő az aláírásra jogosult számára, és aláírást követően továbbítja a munkatárs és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

44. § [A munkavégzés alóli mentesítés]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az önálló szervezeti egység vezetője által elrendelt, a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladataival vagy munkakörével összefüggő, egy vagy több napot igénybe vevő – a Miniszterelnökségen kívül tartandó – megbeszélésen, képzésen való részvétel, kiküldetés vagy felügyeleti ellenőrzés – a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontjára vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontjára tekintettel – hivatalos távollétnek minősül. A hivatalos távollét idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(2) A Kit. 93. § (2) bekezdés b)–j), valamint m) pontjában vagy az Mt. 55. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a munkatárs tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéssel érintett távollétéről. A tájékoztatásnak észszerű időben kell megtörténnie annak érdekében, hogy az önálló szervezeti egység vezetője a helyettesítést meg tudja szervezni.

(3) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését kéri, a Kit. 135. § (2) bekezdése alapján meg kell állapodni abban, hogy a kormánytisztviselő a mentesítés idejére a teljes illetményét vagy annak bizonyos százalékát kapja, vagy díjazás számára nem jár. A kormánytisztviselőnek kérelmében meg kell jelölnie a mentesítés pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatát és a szakmai irányításért felelős felsővezető hozzájárulását is csatolni kell.

(4) Önkéntes (munkahelyi vagy munkahelyen kívüli) véradásban részt vevő munkatársat a jogszabályban meghatározott, a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésen felül véradásonként – évente legfeljebb négyszer – egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény a véradáson való részvételről szóló igazolás bemutatása alapján, a Humánpolitikai Főosztály által kiállított munkaidő-kedvezményre jogosító dokumentum alapján lehet kizárólag a tárgyévben igénybe venni.

(5) A fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a tartósan – 30 napot meghaladóan – beteg hozzátartozót ápoló munkatársat – az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmére – havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg, amely időtartam alatt illetményre jogosult. A havi munkaidő-kedvezmény az adott hónapban vehető igénybe. A kedvezmény az adott naptári évre szól, azt minden évben újra kell kérelmezni. Ha a munkatársat e bekezdés szerint egyszerre több jogcím alapján is megilletné munkaidő-kedvezmény, akkor kizárólag az egyik – választása szerinti – jogcímen kérelmezheti a kedvezményt.

(6)¹⁸ Az (5) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a munkatárs részmunkaidőben van foglalkoztatva.

45. § [Munkaidő-nyilvántartás]

(1) A munkatárs munkaidejének nyilvántartása az önálló szervezeti egységen történik a Munkaidő-nyilvántartó lapon.

(2) A Munkaidő-nyilvántartó lapon az alábbi jelölések alkalmazhatóak:

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a (4)–(5) bekezdés szerinti nyilvántartási feladatok elvégzésére munkatársat (a továbbiakban: jelentőfelelős) jelöl ki, aki kapcsolatot tart a Humánpolitikai Főosztállyal, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal.

(4) A jelentőfelelős köteles elküldeni minden hét első munkanapján papír alapon az előző hétre vonatkozó Munkaidő-nyilvántartó lapot a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(5) A jelentőfelelős köteles elküldeni a tárgyhónap utolsó heti Munkaidő-nyilvántartó lapját szkennelve, elektronikus úton a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A teljesítés határidejét minden hónapban a Pénzügyi és Számviteli Főosztály Illetmény-számfejtési Osztálya határozza meg, melyről az önálló szervezeti egységek jelentőfelelőseit külön e-mailben értesíti. A papíralapú eredeti példányt a következő hét első munkanapjáig kell megküldeni a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője és a jelentőfelelős fegyelmi felelősséggel tartozik az általa szolgáltatott adatok valódiságáért és egyezőségéért.

46. § [Távmunkavégzés]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója kormánytisztviselő számára a Kit. és a Kit. vhr., a munkavállalók részére az Mt. 87. alcímében foglaltak szerint távmunkavégzést engedélyezhet.

(2) Távmunkavégzésre a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyedi döntése alapján akkor kerülhet sor, ha

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén a távmunkavégzést, amennyiben az indokolt, – tekintettel a munkavégzés költséghatékonyságára – az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a szakmai irányításért felelős felsővezető támogatásával. A kezdeményezést a Humánpolitikai Főosztályhoz kell megküldeni.

(4) A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket – eltérő megállapodás hiányában – a Miniszterelnökség a NISz Zrt. útján biztosítja.

(5) A távmunkát végző munkatárs munkanapokon a Miniszterelnökségen érvényes munkaidőben a munkafeladatok fogadása érdekében elérhetőségét a meghatározott kommunikációs eszközök útján biztosítja.

(6) A távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel – a kinevezés eltérő rendelkezése hiányában – a napi munkaidő beosztásának joga a munkatársat illeti (kötetlen munkarend). A munkatárs a munkaidejét nyilvántartja, és a nyilvántartást az önálló szervezeti egység vezetőjének hetente megküldi.

(7)¹⁹ A Miniszterelnökség ellenőrizheti a távmunkát végző munkatárs munkavégzését. A távmunkavégzéssel összefüggő biztonsági követelmények érvényesítése érdekében, valamint a munkavégzéshez használt eszközök, valamint a munkavégzés helyének ellenőrzése érdekében a munkáltatói jogkör gyakorlója – előzetes bejelentés alapján – jogosult a munkatárs által a munkavégzés helyeként megjelölt ingatlanban történő ellenőrzésre is. Az ingatlan területén történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között legalább két munkanapnak kell eltelnie, kivéve, ha a munkatárs rövidebb határidőben is vállalja a belépés biztosítását.

(8) A távmunkát végző munkatárs az általa munkavégzés céljából használt eszközökön a Miniszterelnökség által meghatározott informatikai védelmi beállításokat alkalmazza, valamint alkalmazásokat használja. A munkatárs köteles a Miniszterelnökség és a NISz Zrt. informatikai biztonsági előírásait maradéktalanul betartani. A távmunkát végző munkatárs munkaköri feladatainak ellátása érdekében köteles kizárólagosan a munkáltató által a rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímet, illetve elektronikus postafiókot alkalmazni.

(9)²⁰ A távmunkát végző munkatárs a Miniszterelnökség székhelyén, telephelyén vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú utasítása alapján más helyszínen történő megjelenésével összefüggésben, valamint az internethasználattal kapcsolatban felmerült költségei megtérítéseként – nem bér jellegű juttatásként – költségtérítésre jogosult.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben a Miniszterelnökség székhelyén vagy telephelyén történő megjelenési kötelezettség esetén, valamint helyszíni ellenőrzési, monitoringfeladatok ellátása esetén a Miniszterelnökség a belföldi kiküldetésre irányadó szabályok szerint, kiküldetési rendelvény alapján megtéríti a távmunkát végző munkatársnak a lakóhely (tartózkodási hely) és a Miniszterelnökség székhelye, telephelye, illetve a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkavégzés helye közötti oda- és visszautazás költségeit.

47. § [Otthoni munkavégzés]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatárssal a Kit. és a Kit. vhr. rendelkezései és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint otthoni munkavégzésre irányuló megállapodást köthet.

(2) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás kötésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyedi döntése alapján akkor kerülhet sor, ha

(3) Otthoni munkavégzésre havonta négy, az önálló szervezeti egység vezetője által jóváhagyott munkanapon jogosult a munkatárs.

(4) Otthoni munkavégzés esetén a munkatárs saját eszközeit használja, kivéve, ha rendelkezik a Miniszterelnökség által biztosított laptoppal vagy mobiltelefonnal.

(5) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a munkatárs az önálló szervezeti egység vezetője útján kezdeményezheti, aki egyetértése esetén továbbítja – a szakmai irányítást ellátó felsővezető jóváhagyását követően – a Humánpolitikai Főosztály részére.

(6) A munkatárs által elvégzendő feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(7) A munkaidő-nyilvántartást az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(8) Ha a munkatárs feladatait az otthoni munkavégzés keretében nem megfelelően végzi, az otthoni munkavégzésre vonatkozó engedélyt a munkáltatói jogkör gyakorlója visszavonja.

(9) Az otthoni munkavégzésre vonatkozó megállapodás felmondása iránti kérelmet az önálló szervezeti egység vezetője a Humánpolitikai Főosztályon keresztül terjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója elé.

(10) A munkatárs megállapodhat a munkáltatói jogkör gyakorlójával kizárólag 10 évesnél fiatalabb gyermeke ápolása idejére történő otthoni munkavégzés lehetőségének biztosításában is.

48. § [A munkába járáshoz szükséges helyközi közlekedési költségtérítés]

(1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (e fejezet tekintetében a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben a Miniszterelnökség utólag megtéríti a munkatársnak – a személyes gépkocsihasználatra jogosult és azt igénybe is vevő felsővezető kivételével – az állandó munkavégzés helyeként kijelölt település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hazautazás költségeit.

(2) A napi munkába járás, hazautazás, valamint a saját gépjárművel történő napi munkába járás és hazautazás költségeinek megtérítésére vonatkozó elszámolásokat önálló szervezeti egységenként összegyűjtve a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a Pénzügyi és Számviteli Főosztály Titkárságán leadni, melyről az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik.

(3)²¹ A napi munkába járást szolgáló bérlet elszámolásához az eredeti bérletszelvényt, a menetjegy elszámolásához a menetjegyet és a Munkaidő-nyilvántartó lapot, a hazautazást szolgáló menetjegy elszámolásához a menetjegyet, a saját gépjárművel történő napi munkába járás költségeinek megtérítésére vonatkozó elszámoláshoz a Munkaidő-nyilvántartó lapot csatolni kell.

(4)²² A költségtérítések a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kerülnek átutalásra. A napi munkába járás és hazautazás, valamint a saját gépjárművel történő napi munkába járás és hazautazás költségének megtérítése visszamenőlegesen a tárgyhónapot megelőző legfeljebb három hónapra vonatkozóan igényelhető.

49. § [Közösségi közlekedési eszközzel történő munkába járás szabályai]

(1) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítését az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon lehet igényelni. A kérelem leadásakor a munkatársnak lakcímét hitelt érdemlő módon kell bizonyítania a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával.

(2) A Miniszterelnökség a napi munkába járás bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolása esetén azok árának 86%-át téríti meg. A hazautazás menetjeggyel történő elszámolása esetén a tárgyévre vonatkozó felső korlát figyelembevételével a menetjegyek 86%-a kerül megtérítésre.

(3) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítése utólagosan igényelhető az erre rendszeresített elszámolási formanyomtatványon.

50. § [Saját gépjárművel történő munkába járás szabályai]

(1) Amennyiben a Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállnak, a saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével, kilométerenként a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti költségtérítés számolható el, feltéve, hogy a munkatárs ugyanarra az időszakra nem veszi igénybe az 51. § szerinti helyi utazásra szolgáló bérletet (a továbbiakban: bérlet).

(2) A költségtérítést – az önálló szervezeti egység vezetőjének indokolt javaslatával – az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon benyújtott kérelem formájában lehet igényelni. A kérelem leadásakor a munkatársnak be kell mutatni a lakcímkártyáját, az érvényes vezetői engedélyét, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyét.

(3) A mozgáskorlátozottságot, illetve a súlyos fogyatékosságot szakvélemény bemutatásával kell igazolni. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást a Korm. rendelet 4. § c) pontja szerinti hozzátartozó biztosítja, a szakvélemény mellett a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.

(4) A saját gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítésének engedélyezéséről a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár dönt.

(5) A hazautazás esetében a saját gépjárművel történő munkába járáshoz nyújtható költségtérítésről kivételes esetben, egyedi elbírálás alapján, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár dönt.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően igényelheti a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését az a munkatárs, akinek álláshelyéhez kapcsolódó vagy munkaköri feladatai ellátásához folyamatosan szükséges a Miniszterelnökség épületei, valamint más szervek közötti közlekedés. A kérelem engedélyezéséről az önálló szervezeti egység vezetőjének indokolt javaslata alapján a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár dönt.

(7) Az (1) bekezdéstől eltérően saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését kérelmezheti az a munkatárs, aki a lakóhelye és a munkahelye közigazgatási határa közötti közlekedéshez saját gépjárművét használja, a közigazgatási határtól az 51. § szerinti helyi utazásra szolgáló bérletet vesz igénybe.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti kérelem engedélyezéséről az önálló szervezeti egység vezetőjének indokolt javaslata alapján a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár dönt.

51. § [Helyi utazásra szolgáló bérlet]

(1)²³ A Miniszterelnökség a munkatársnak – amennyiben a munkatárs azt igényli, és arra jogosult – a tárgyévre éves bérletet bocsát rendelkezésre a munkába járás elősegítése érdekében a Kit. vhr. 82. § (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően.

(2) A munkatárs a bérletet kizárólag saját céljára használhatja fel.

52. § [Helyi utazásra szolgáló bérlet igénybevételének szabályai]

(1) A munkatárs – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – évente a Pénzügyi és Számviteli Főosztály főosztályvezetője által meghatározott időpontig nyilatkozik a bérlet igénybevételéről és a bérlet igénybevételéhez kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségének, valamint a jogosulatlan használatból eredő kötelezettségének tudomásulvételéről.

(2) Az a munkatárs, aki

(3) A bérletre való jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársat a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a bérlet igénybevételének lehetőségéről, és ezzel egyidejűleg – a beosztási okirat megküldésével – haladéktalanul értesíti a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály által megküldött tájékoztató alapján a munkatárs az (1) bekezdés szerinti tartalommal nyilatkozik, mely alapján jogosulttá válik a bérlet átvételére.

(4) A bérletszelvények beszerzését és átadását a Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi. A munkatársnak a bérlet beszerzése érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívása alapján közölnie kell a személyazonosításra alkalmas igazolványának azonosítószámát.

(5) Ha a munkatárs a bérlettel kapcsolatban a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívásától számított harminc napon belül a számára megrendelt bérletet önhibájából nem veszi át, a bérlet visszaváltható vagy más munkatárs részére kiadható, illetve cserélhető.

(6) Elveszett, megsemmisült bérlet nem pótolható.

53. § [Helyi utazásra szolgáló bérlet igénybevételének akadályai]

Nem jár bérlet azon munkatárs részére, aki

54. § [Helyi utazásra szolgáló bérlettel való elszámolás]

(1) A munkatárs a jogosultsági időszak utolsó munkanapján a bérletet köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon leadni.

(2) A bérlet határidőben történő visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra. A bérlet jogosulatlan igénybevétele esetén a jogosulatlanul igénybe vett juttatás teljes összegét vissza kell fizetni.

(3) Amennyiben a bérletre jogosult munkatárs Miniszterelnökségnél fennálló jogviszonya a kormányzati igazgatási szervek közötti jogutódlás következtében módosul, a kormányzati igazgatási szervek közötti költségvetési megállapodásra tekintettel a Miniszterelnökség a munkatárs a bérlet (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségétől eltekinthet.

55. § [Utazási utalvány]

(1) A Humánpolitikai Főosztály a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló Kormányrendelet alapján évi 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosító utalványt állít ki tárgyév március 31. napjáig az arra jogosult munkatárs számára.

(2) Ha a munkatárs jogviszonya a Miniszterelnökségen tárgyév március 31. napját követően létesül, az utazási utalvány kiállítását a munkatárs közvetlenül a Humánpolitikai Főosztályon igényelheti az erre rendszeresített formanyomtatványon.

(3) A munkatárs a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor az utazási utalványt a Humánpolitikai Főosztály részére visszaszolgáltatja.

(4) Elveszett, megsemmisült utalvány nem pótolható.

56. § [Cafetéria]

(1) A Miniszterelnökségen a Kit. 147. §-ában és a Kit. vhr.-ben foglaltak alapján a cafetéria-juttatásokra vonatkozó részletes szabályokat az 1. függelék tartalmazza.

(2) A 10 évnél fiatalabb gyermeket nevelő munkatárs részére – a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – a Kit. vhr. 57. §-ában meghatározott keretösszeg mértékéig magasabb összegű cafetéria-juttatás állapítható meg, melynek igénybevétele az 1. függelék szabályai szerint történik.

57. § [Családalapítási támogatás gyermek születése esetén]

(1) Vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesül a munkatárs, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe, és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) A támogatás összege – gyermekenként – egységesen a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdésében meghatározott összeg.

(3) A családalapítási támogatás iránti kérelem az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére a formanyomtatványon szereplő adatok hitelt érdemlő módon történő bizonyításával.

(4) A támogatás a gyermek születésétől vagy örökbefogadásától számított hat hónapon belül igényelhető.

58. § [Iskolakezdési támogatás]

(1) Vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult a munkatárs a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén, aki a támogatást tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. napja között kérelmezi.

(2) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelem az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére a formanyomtatványon szereplő adatok hitelt érdemlő módon történő bizonyításával, valamint a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával együttesen.

59. § [Gyermeknevelési támogatás]

(1) Vissza nem térítendő gyermeknevelési támogatásra jogosult kérelme alapján a munkatárs a Kit. vhr. 65. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben.

(2) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet tárgyév október 15. és november 20. napja között az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tárgyév december 6. napjáig folyósítja.

(4) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt melléklettel együtt kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(5) A (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján az időarányosan megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(6) Ha a jogviszony tárgyév november 15. napját követően keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a jogviszony létrejöttétől számított 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon, amelyet a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósít.

(7) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

59/A. §²⁵ [Mikulás ünnepséghez kapcsolódó ajándék]

(1) A Miniszterelnökség Mikulás napjához kapcsolódóan ünnepséget (a továbbiakban: mikulás ünnepség) szervezhet a munkatársak tárgyév december 6. napjáig 14. életévüket be nem töltött, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermekei részére.

(2) A mikulás ünnepség megszervezését és lebonyolítását a Miniszteri Kabinet protokollfeladatok ellátásért felelős munkatársai (a továbbiakban: felelős szervezeti egység) végezhetik.

(3) A munkatárs azon gyermeke, aki a tárgyév november 30. napjáig született, valamint a tárgyév december 6. napjáig nem tölti be 14. életévét a mikulás ünnepség alkalmából tárgyi ajándékban részesülhet, amely a mikulás ünnepség keretében vagy ahhoz kapcsolódóan vehető át a felelős szervezeti egység tájékoztatása szerint.

(4) A tárgyév november 30. napjáig született gyermekek csak abban az esetben részesülhetnek ajándékban, ha születésüket a munkatárs tárgyév november 30. napjáig írásban bejelenti a Humánpolitikai Főosztály részére.

(5) Az ajándék értékének egységes – gyermekenkénti – meghatározása során a Kit. vhr. 83/A. § (2) bekezdése irányadó.

(6) A Humánpolitikai Főosztály és az Intézményi Személyügyi és Gazdálkodási Főosztály által közölt adatok alapján a felelős szervezeti egység – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály közreműködésével – intézkedhet a mikulás ünnepséghez kapcsolódó feladatok ellátásáról.

60. § [Írásbeli dicséret]

(1) A munkatárs írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az erre rendszeresített formanyomtatványon az önálló szervezeti egység szakmai irányításért felelős felsővezető útján, aki továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra az irányító politikai, illetve szakmai felsővezetőnek. Az írásbeli dicséretben részesítésről az önálló szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

61. § [Teljesítményelismerés]

(1) A kormánytisztviselő teljesítményelismerésben részesíthető a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén.

(2) Teljesítményelismerés adományozását az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az önálló szervezeti egység szakmai irányításért felelős felsővezető útján, aki a javaslatot a Humánpolitikai Főosztály részére továbbítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti az érintetteket, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely intézkedik a teljesítményelismerés összegének a kormánytisztviselő fizetési számlájára utalásáról.

(5) A kormánytisztviselő részére teljesítményelismerés adományozására félévente egyszer kerülhet sor.

62. § [Motivációs elismerés]

(1) A munkatárs motivációs elismerésben részesíthető a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén.

(2) Motivációs elismerés adományozását az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az önálló szervezeti egység szakmai irányításért felelős felsővezető útján, aki a kérelmet a Humánpolitikai Főosztály részére továbbítja.

(3)²⁶ A (2) bekezdés szerinti javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4)²⁷ A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti az érintetteket, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely intézkedik a motivációs elismerés összegének a munkatárs fizetési számlájára utalásáról.

64. § [Célfeladat megállapítása]

(1) A Miniszterelnökségen célhoz kötött feladat (a továbbiakban: célfeladat) és céljuttatás megállapítására a Kit. 146. §-ában, a Kit. vhr.-ben az e §-ban megállapított szabályok szerint kerülhet sor az önálló szervezeti egység vezetője és az önálló szervezeti egység szakmai irányításért felelős felsővezető javaslata alapján. A javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(2) A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladattal érintett személy felel.

(3) Egy célfeladat több célfeladattal érintett személynek is kijelölhető, de ebben az esetben egyértelműen, írásban kell rögzíteni a célfeladaton belüli részfeladatok pontos megosztását.

(4) A Kit. 146. § (4) bekezdése szerinti külső célfeladatokra, továbbá a Miniszterelnökség munkavállalói részére kitűzött célfeladatokra a 64–65. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

65. § [Céljuttatás]

(1) A célfeladattal érintett személy a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat vagy – részfeladatok meghatározása esetén – a feladatok teljesen vagy részben eredményesen teljesültek, és azt a közigazgatási államtitkár igazolta. Részben eredményesen teljesült célfeladat esetén a teljesítés pontos mértékét, arányát, valamint a kifizethető céljuttatás pontos összegét is meg kell határozni.

(2) A célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege évente legfeljebb tizenkét részletben fizethető ki, ha a célfeladat részekben teljesíthető.

(3) A céljuttatás kifizetésének előfeltétele a költségvetési vagy uniós forrásból biztosított pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. Uniós forrás esetén a támogatói okirat, támogatási szerződés vagy egyéb támogatási döntésről szóló dokumentum igazolja a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.

66. § [Illetményelőleg]

(1) Illetményelőleg adható a Miniszterelnökségen legalább hat hónapja foglalkoztatott határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamú határozott idejű jogviszonnyal rendelkező munkatárs részére, eseti kérelme alapján az adott önálló szervezeti egység vezetőjének támogatásával, valamint a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyével.

(2) Nem igényelhető illetményelőleg

(3) A kérelmező az illetményelőleget az erre rendszeresített formanyomtatványon igényelheti, amelyet a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtania. A Humánpolitikai Főosztály vezetője a jogszabályban és a Szabályzatban foglalt feltételek teljesülése esetén a kérelmet a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak továbbítja.

(4) Az adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse, de legfeljebb a kérelmező egyhavi bruttó illetménye.

(5) Illetményelőleg a kérelmező részére naptári évente két alkalommal adható. Az illetményelőleg visszafizetése előtt újabb illetményelőleg nem fizethető.

(6) Az illetményelőleg nem minősül bevételnek, a kifizetéskor adó- és járuléklevonás nem terheli.

67. § [Illetményelőleg ki- és visszafizetése]

(1) Az illetményelőleg visszafizetése a kifizetését követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik. Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kamatmentesen vonja le a munkatárs illetményéből. Az illetményelőleg-kérelemmel a munkatárs egyidejűleg hozzájárul az illetményéből történő levonáshoz.

(2) A felvett illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt – havi részletekben – kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. Határozott idejű foglalkoztatási jogviszony esetén a munkatársnak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll.

(3) Ha a törlesztés ideje alatt a munkatárs foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, megszüntetésre kerül, vagy a kormánytisztviselő a Kit. szerinti munkahelyváltást kezdeményezi, a vissza nem fizetett előleg egy összegben esedékessé válik az utolsó munkában töltött napon.

(4) Az illetményelőleg kifizetése, a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a Pénzügyi és Számviteli Főosztály feladata.

68. § [Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat]

(1) A Miniszterelnökséggel kötött megállapodás alapján a szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen

(2) A munkatárs látásvizsgálatát a képernyős álláshelyen történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően – az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján – kétévente, valamint akkor kell elvégezni, ha a munkatársnak olyan látási panasza keletkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(3) A Miniszterelnökség biztosítja a munkatársainak az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

69. § [Egészségügyi szűrővizsgálat támogatása]

(1) A munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében a Miniszterelnökség rendszeresen, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – a 68. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatokon kívül – egyéb szűrővizsgálatokat szervezhet a munkatársa részére a Kit. vhr. 83. § (1) bekezdése rendelkezései szerint.

(2) A Humánpolitikai Főosztály feladata

72. § [Bankszámla-hozzájárulás]

A Miniszterelnökség munkatársa számára, ha illetményének kifizetése átutalással történik az általa megjelölt fizetési számlára – a Miniszterelnökség mindenkori költségvetési helyzetének függvényében – adható bankszámla-hozzájárulás a Kit. 137. § (2) bekezdése alapján.

77. §³⁷ [Közszolgálat halottjává nyilvánítás]

(1) A közigazgatási államtitkár az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként a közszolgálat halottjává nyilváníthatja – a Kit. 148. § (3) bekezdése szerint –

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítást kezdeményezheti

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslattétel szempontjai az elhunytnak a Miniszterelnökségnél (illetve jogelőd szerveinél) eltöltött jogviszonyának időtartama, végzett munkájának megítélése.

78. §³⁸ [A közszolgálat halottjává nyilvánítás megállapítása]

(1) A közszolgálat halottjává nyilvánításról a 77. § (2) bekezdése szerint kezdeményezett, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár felterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt személyt, aki a Miniszterelnökségnél, illetve jogelőd szerveinél végzett kiemelkedő munkája alapján és

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt esetén a Miniszterelnökség a temetés költségeit egészben vagy részben átvállalja a közigazgatási államtitkár által meghatározott összeg erejéig.

(4) A temetési költség összegéhez való hozzájárulás kifizetésére kizárólag a Miniszterelnökség nevére és számlázási címére forintban kiállított, eredeti számla alapján van lehetőség. E jogcímen elszámolható költségek lehetnek a sírhely vagy az urna megváltásának, újraváltásának díja, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek.

79. §³⁹ [A közszolgálat halottjává nyilvánítással kapcsolatos intézkedések]

(1) A Humánpolitikai Főosztály felelős

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítás körében nyújtandó, a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelő temetési hozzájárulás, temetési költségek részbeni vagy teljes összegű átvállalásának vagy megtérítésének kifizetéséről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.

80. § [A kormánytisztviselő kötelező továbbképzése]

(1) A Miniszterelnökség közszolgálati továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőinek belépését követő öt munkanapon belül regisztrálniuk kell magukat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi oktatás-informatikai felületén (a továbbiakban: Probono rendszer) és „Tisztviselői” jogosultságot kell igényelniük a Miniszterelnökséghez. Amennyiben már rendelkeznek továbbképzési profillal a Probono rendszerben, úgy a kormánytisztviselőnek csak „Tisztviselői” jogosultságot kell kérniük a Miniszterelnökséghez való csatlakozáshoz. A csatlakozást a Humánpolitikai Főosztály hagyja jóvá a Probono rendszerben.

(2)⁴⁰ A Miniszterelnökség önálló szervezeti egységeinek körében történő előzetes igényfelmérés alapján a Humánpolitikai Főosztály – a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet] alapján – előkészíti a Miniszterelnökség éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban: képzési terv).

(3) A Miniszterelnökség képzési tervében szereplő képzésekre a kormánytisztviselők az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a Humánpolitikai Főosztályon keresztül jelentkezhetnek.

(4)⁴¹ A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár – amennyiben azt költséghatékonysági, gazdaságossági szempontok indokolják – az egyes kormánytisztviselők által választott képzések helyett más képzés elvégzését javasolhatja. Az intézményi képzésiterv-javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójához jóváhagyásra.

(5) Az éves képzési terv jóváhagyását követően a kormánytisztviselőre vonatkozó egyéni képzési tervet a Humánpolitikai Főosztály rögzíti a Probono rendszerben. A kormánytisztviselő köteles figyelemmel kísérni a rá vonatkozó képzések meghirdetését és az általa választott képzési időpontra (kurzus) a Probono rendszerben jelentkezni.

(6) A Humánpolitikai Főosztály a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselők képzésekben való részvételét és annak eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri.

(7) Az adott évre felvett, de nem teljesített továbbképzési programokat a lejelentkezési határidők függvényében a Humánpolitikai Főosztály legkésőbb tárgyév december 20. napjáig törli a kormánytisztviselő képzési tervéből.

(8) A kötelező továbbképzés keretében teljesítendő jelenléti képzések vagy vizsgák időtartamára a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény jár.

80/A. §⁴² [Belső továbbképzés]

(1) A 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti belső továbbképzést szervezhet az önálló szervezeti egység.

(2) Az önálló szervezeti egység az általa előkészített belső továbbképzés tervezetét köteles jóváhagyásra megküldeni a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárnak.

(3) Az önálló szervezeti egység a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé a nyilvántartásba vételt csak a (2) bekezdés szerinti jóváhagyás esetén indíthatja meg.

81. § [Munkatárs kötelező képzése]

(1) Amennyiben a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatok ellátásához jogszabály képzési, továbbképzési kötelezettséget (a továbbiakban: kötelező képzés) állapít meg, a munkatárs a kötelező képzés idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(2) Amennyiben a kötelező képzés vizsgakötelezettséggel jár a munkatárs számára, a munkatárs a vizsga napján és a vizsgára való felkészüléshez kapcsolódóan vizsgánként két munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(3) A kötelező képzés díja a Miniszterelnökséget terheli.

(4) A munkatárs kötelező képzésen való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti – a kötelező képzés díjának összege szerint – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjénél vagy a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárnál.

(5) A számlát a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Humánpolitikai Főosztály teljesítésigazolása alapján teljesíti.

82. § [Közigazgatási vizsgák]

(1) A kormánytisztviselő álláshelyéhez kapcsolódóan előírt vizsgakötelezettségről készült kimutatás alapján a Humánpolitikai Főosztály egyezteti az érintett kormánytisztviselőkkel a tervezett vizsga időpontját és a választott vizsgatárgyat.

(2) A közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezés a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet] megfelelően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik.

(3) A titkos ügykezelői képzésre és vizsgára való jelentkezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály hagy jóvá.

(4) A közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet] meghatározottak alapján történik. A közigazgatási szakvizsgára jelentkezés igényét a Humánpolitikai Főosztályon kell jelezni.

(5) Ha a kormánytisztviselő a közigazgatási alapvizsgáját, titkos ügykezelői vizsgáját vagy közigazgatási szakvizsgáját halasztani kívánja, erről írásban, önálló szervezeti egységének vezetőjével egyetértésben köteles tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt.

83. § [Közigazgatási vizsgákhoz nyújtott kedvezmények]

(1) A kormánytisztviselőt a 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) és (5) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, amelynek idejére illetményre jogosult.

(2) A kormánytisztviselőt a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (6)–(7) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzés alól, mely időre illetményre jogosult.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl további három munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a kormánytisztviselőt a titkos ügykezelői vizsgára, a közigazgatási alapvizsgára és a közigazgatási szakvizsgára felkészüléshez. A kormánytisztviselő a mentesítés idejére illetményre jogosult.

(4) A Miniszterelnökség sikertelen vizsga esetén az ismétlővizsga díját áthárítja a kormánytisztviselőre.

(5) A Miniszterelnökség halasztott vizsga esetén a halasztás díját áthárítja a kormánytisztviselőre.

84. § [Szakmai konferencián való részvétel]

(1) A munkatárs szakmai konferencián való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyását követően kezdeményezheti – a szakmai konferencia részvételi díjának összege szerint – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjénél vagy a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárnál.

(2) A munkatárs a szakmai konferencián való részvétel idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(3) A szakmai konferencia részvételi díját a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Humánpolitikai Főosztály szakmai teljesítésigazolása alapján fizeti meg.

85. § [Képzésben való részvétel]

(1) A munkatárs köteles bejelenteni a Miniszterelnökség részére, ha felsőfokú végzettség és szakképzettség, valamint közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az önálló szervezeti egység vezetőjének tudomásul vételét követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki erről írásban tájékoztatja a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt.

86. § [Tanulmányi szerződés kötése nélkül nyújtható támogatás]

(1) A munkatárs a képzésben való részvételhez és a vizsgák teljesítéséhez kapcsolódóan – tanulmányi szerződés kötése nélkül – félévente öt munkanap munkaidő-kedvezmény biztosítását kérelmezheti, melynek időtartamát nem köteles ledolgozni.

(2) Ha a munkatárs párhuzamosan több képzést folytat, az (1) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény igénybevételére csak egy képzés után jogosult.

(3) A kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár elé terjeszti.

(4)⁴³

(5) A munkatárs képzésével kapcsolatos költségeket a Miniszterelnökség – tanulmányi szerződés kötése nélkül – nem vállalja át.

87. § [Munkaidő-kedvezmény igénybevétele]

(1) A tanulmányokat folytató munkatárs minden tanulmányi félév kezdetén köteles igazolást küldeni hallgatói státuszáról a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A Humánpolitikai Főosztály az aktív hallgatói státusz igazolását követően kiállítja a munkatárs részére az engedélyezett munka-időkedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó tanulmányiszabadság-nyilvántartó lapot.

(3) A munkatárs az igénybe venni kívánt munkaidő-kedvezményről legalább két munkanappal korábban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a munkavégzés zavartalan ellátása és az esetleges helyettesítés megszervezése érdekében.

(4) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény kizárólag a képzés adott szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe, a következő tanulmányi félév szorgalmi és vizsgaidőszakának időtartamára nem vihető át.

87/A. §⁴⁴ [Ledolgozandó munkaidő-kedvezmény]

(1) A kormánytisztviselő a képzés teljesítéséhez kapcsolódóan jogosult a Kit. 151. § (16) bekezdésében meghatározott munkaidő-kedvezményre, melynek időtartamát köteles ledolgozni.

(2) A kormánytisztviselő a ledolgozandó munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetén köteles ledolgozási tervet készíteni, melyet az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően meg kell küldeni a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) A kormánytisztviselő az igénybe vett munkaidő-kedvezményt ésszerű határidőn belül köteles ledolgozni a Kit.-ben meghatározott heti munkaidőre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

87/B. §⁴⁵ [Alkotói szabadság igénybevétele]

(1) A munkatársnak a Kit. 151. § (18) bekezdésében meghatározott alkotói szabadság igénybevételére irányuló kérelmét – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani.

(2) Az alkotói szabadságot a Kit. 151. § (18) bekezdésében meghatározott mértékben lehet kérelmezni.

(3) A kérelmet – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója elé.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyezése esetén az alkotói szabadságot egybefüggően kell igénybe venni.

88. § [Tanulmányi szerződés]

(1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs külföldi vagy belföldi

(2) Tanulmányi szerződés keretében tanulmányi jellegű támogatás kizárólag

(3) Tanulmányi szerződés keretében támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(4) Tanulmányi szerződés keretében akkor nyújtható támogatás, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, valamint, ha a képzés a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatokhoz vagy a munkaköréhez kapcsolódik, és a Miniszterelnökség valamely feladatkörében hasznosnak minősül. A Miniszterelnökség nem támogatja a munkatárs feladataihoz, munkaköréhez szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzéséért folytatott tanulmányokat.

(5) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre vagy egyéb ciklusra, valamint az ezt követő oktatási félévekre (egyéb ciklusokra) lehet kötni. Kivételesen a már megkezdett tanulmányok tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév vagy egyéb ciklus első hónapjának végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy a Miniszterelnökség visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.

(6) Határozott időre foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő időtartam nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

89. § [Tanulmányi szerződés kötésének akadályai]

Nem köthető tanulmányi szerződés

90. § [Tanulmányi szerződés kötése]

(1) A tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár elé terjeszti.

(2) A munkatárs (1) bekezdés szerint benyújtott kérelme az alábbiakat tartalmazza:

(3) A tanulmányi szerződést a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár írja alá.

(4) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető a munkatárssal további tanulmányi szerződés.

(5) Egy évben a munkatárs részére legfeljebb összesen bruttó 1 000 000 forint összegű tanulmányi jellegű támogatás nyújtható.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó és a 88. § (2) bekezdésében meghatározottakon felüli tanulmányi jellegű támogatás – különös méltánylást érdemlő esetben – a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén nyújtható.

91. § [A tanulmányi szerződés szerinti munkaidő-kedvezmény]

(1) A tanulmányi szerződésben meghatározott munkaidő-kedvezmény tartamára a munkatárs illetményre jogosult, azt nem köteles ledolgozni.

(2) A tanulmányi szerződésben meghatározott munkaidő-kedvezmény mértéke félévente legfeljebb tizenöt munkanap lehet, melynek megállapítása a munkatárs konzultációs és vizsgakötelezettsége mértékének figyelembevételével, arányosan történik.

(3)⁴⁶ A kormánytisztviselő a képzés teljesítéséhez kapcsolódóan – a (2) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezményt meghaladóan – jogosult a Kit. 151. § (16) bekezdésében meghatározott munkaidő-kedvezményre, melynek időtartamát köteles ledolgozni.

(4) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe, a következő tanulmányi félév szorgalmi és vizsgaidőszakának időtartamára nem vihető át.

92. § [A tanulmányi szerződés szerint átvállalt tandíj térítése]

(1) A Miniszterelnökség biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses továbbképzés díjához nyújtandó támogatást.

(2) A támogatás iskolarendszerű képzés esetén jövedelemként adózik, az utána felmerülő adó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni, melyet a Miniszterelnökség egy összegben – vagy ha az egyösszegű levonás aránytalan sérelmet okozna a munkatárs számára, részletekben – érvényesít a munkatárssal szemben a tanulmányi szerződésben foglalt nyilatkozata alapján.

(3) A tandíj Miniszterelnökség általi megfizetése kizárólag a Miniszterelnökség nevére és számlázási címére vagy a munkatárs nevére és címére kiállított számla ellenében történik az eredeti számlának a Humánpolitikai Főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének is szerepelnie kell.

(4) A számlát a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak a Humánpolitikai Főosztály küldi meg teljesítésigazolással együtt.

93. § [Tanulmányi szerződés módosítása]

(1) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását.

(2) Ha a munkatárs a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi jellegű juttatás mértékét, típusát kívánja módosítani, az indokok megjelölésével, legfeljebb egy alkalommal, kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását.

(3) A szerződés egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, de a közigazgatási államtitkár kivételes méltánylást érdemlő esetben engedélyezhet ennél hosszabb időtartamot is.

(4) Szülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik.

(5) A munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Főosztályt öt munkanapon belül írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulásával, a tanulmányi szerződésével kapcsolatban felmerülő lényeges változásról, különösen a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról.

94. § [Tanulmányi szerződés teljesítése]

(1) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkatárs minden tanulmányi félév kezdetén köteles igazolást küldeni hallgatói státuszáról a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A Humánpolitikai Főosztály az „aktív” hallgatói státusz igazolását követően kiállítja a munkatárs részére az engedélyezett munkaidő-kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó tanulmányiszabadság-nyilvántartó lapot.

(3) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkatárs tanulmányi időszakonként az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt.

(4) A munkatárs az igénybe venni kívánt munkaidő-kedvezményről legalább két munkanappal korábban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a munkavégzés zavartalan ellátása és az esetleges helyettesítés megszervezése érdekében.

(5) A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot vagy igazolást, ha a tanulmányi szerződésben foglalt határidőig az okirat átadására nem kerül sor, a munkatárs köteles a megszerzéstől számított öt munkanapon belül a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

95. § [Munkatárs tanulmányi szerződésből fakadó kötelességei]

(1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(2) A munkatárs a Miniszterelnökség által biztosított tanulmányi jellegű támogatás mértékével arányos ideig – de legfeljebb öt évig – köteles fenntartani jogviszonyát a Miniszterelnökségen. A jogviszony kötelező fenntartásának ideje a támogatott félévek idejével megegyező időtartam, kivéve, ha a Miniszterelnökség által nyújtott tanulmányi jellegű támogatással az nem áll arányban.

96. § [Munkatárs visszafizetési kötelezettségének megállapítása]

(1) A munkatárs szerződésszegése esetén köteles a teljes támogatást – ideértve az átvállalt tandíjat, a munkaidő-kedvezményt és a tankönyvtámogatást –, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(2) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

(3) Ha

(4) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetése, megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(5) Az a munkatárs, akinek a Miniszterelnökséggel kötött tanulmányi szerződéséből eredő, nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a foglalkoztatási jogviszonya megszűnésekor, megszüntetésekor, valamint a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkavégzési kötelezettség megszűnésekor köteles a Miniszterelnökség által nyújtott támogatást az utolsó munkában töltött naptól számított legkésőbb harminc napon belül a Miniszterelnökség részére visszatéríteni, vagy az új munkáltatója, munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezettségvállalását az utolsó munkában töltött naptól számított tíz napon belül bemutatni arról, hogy a munkatárs fennálló tartozása az új munkáltató, munkáltatói jogkör gyakorlója által maradéktalanul átvállalásra kerül.

(6) A visszatérítési kötelezettséggel terhelt munkatárs, legkésőbb az utolsó munkában töltött napján részletfizetési kérelmet nyújthat be a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(7) A visszatérítési kötelezettségtől a Kit.-ben és az Mt.-ben foglalt eseteken kívül eltekinteni nem lehet.

97. § [Jogi szakvizsgára vonatkozó speciális szabályok]

(1) A Miniszterelnökség a jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:

(2) A tanulmányi szerződés alapján kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő részvizsgánként hat hónap, melyet a részvizsga letételéről kiállított okirat, illetve a jogi szakvizsga letételéről kiállított oklevél bemutatásától kell számítani.

(3)⁴⁸ A munkatársat a jogi szakvizsga megszerzése érdekében kötött tanulmányi szerződés hiányában – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár engedélye alapján – részvizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva, kérelmére 4 munkanap fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelynek időtartamát a munkatárs nem köteles ledolgozni.

(4)⁴⁹ A kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár elé terjeszti.

(5)⁵⁰ Ismétlővizsga esetén munkaidő-kedvezmény, valamint vizsgaköltség átvállalása nem kezdeményezhető.

98. § [Szakmai gyakornok fogadása]

(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató (a továbbiakban: szakmai gyakornok) szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély szakmai gyakornok fogadásához” című nyomtatvány (a továbbiakban: Foglalkoztatási engedély) és mellékletei kitöltésével az önálló szervezeti egység vezetője – a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztályon legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A Foglalkoztatási engedélyhez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást vagy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű. Ha a felsőoktatási intézmény és a Miniszterelnökség között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példányát is csatolni szükséges.

(3) Szakmai gyakorlatra a Miniszterelnökség csak magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, nappali tagozatos hallgatót fogad.

99. § [A szakmai gyakornok fogadásának feltételei]

(1) A Foglalkoztatási engedély jóváhagyását követően a szakmai gyakornok köteles személyesen a Humánpolitikai Főosztályon diákigazolványát és lakcímkártyáját bemutatni, valamint benyújtani

(2) A szakmai gyakorlatot a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

(3) A szakmai gyakorlatot a gyakornok ingyenesen teljesíti.

(4) A szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a Humánpolitikai Főosztály készíti elő.

(5) A szakmai gyakornoknak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

100. § [Egyéb rendelkezések a szakmai gyakorlatról]

(1) A gyakornok a Miniszterelnökség minősített adatokat tartalmazó irataiba csak a minősített adat védelméről szóló törvény alapján kiadott felhasználói engedély alapján tekinthet be. A betekintésre való jogosultság körét a fogadó önálló szervezeti egység vezetője és a biztonsági vezető együttesen állapítja meg.

(2) Amennyiben a szakmai gyakorlat teljesítéséhez „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adat felhasználása szükséges – vagy jogszabály egyéb okból nemzetbiztonsági ellenőrzést ír elő a gyakornok tekintetében –, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó igényt a fogadó önálló szervezeti egység vezetője a gyakorlat megkezdése előtt legalább kilencven nappal jelzi a Szervezetbiztonsági Főosztály részére.

(3) A hat hetet meghaladó szakmai gyakorlatot teljesítő gyakornok a Miniszterelnökség épületeibe történő belépéshez ideiglenes belépőt kap.

(4) A gyakornok a szakmai gyakorlat időtartama alatt a Miniszterelnökséggel nem létesíthet foglalkoztatási jogviszonyt, a Miniszterelnökség képviseletében nem járhat el, kiadmányozásra nem jogosult.

(5) A felsőoktatási intézményektől szakmai gyakorlatra jelentkező hallgató szakmai gyakorlaton való részvétele során viselt kártérítési felelősségéről az Nftv., a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek tekintetében a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

101. § [Szakmai gyakorlat megszűnése, megszüntetése]

(1) A Miniszterelnökség a gyakornok szakmai gyakorlatát azonnali hatállyal megszünteti, ha

(2) A szakmai gyakorlat a határozott idő lejártával megszűnik.

(3) A szakmai gyakornok szakmai gyakorlatának megszűnéséről a szakmai gyakornokot fogadó szervezeti önálló egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(4) A Humánpolitikai Főosztály a szakmai gyakorlat megszűnését, megszüntetését követően a szakmai gyakornokot fogadó szervezeti önálló egység részére a szakmai gyakornok értékeléséhez szükséges dokumentációt küld.

(5) A szakmai gyakornok a rendelkezésére bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A szakmai gyakornok továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján a Szervezetbiztonsági Főosztályon leadni.

102. § [Szociális támogatás]

(1) A munkatárs – szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a Miniszterelnökség költségvetése által biztosított keret erejéig pénzbeli támogatásban részesíthető.

(2) A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár az éves elemi költségvetés összeállítása során gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről és a szociális kiadásokra rendelkezésre álló keret (a továbbiakban: szociális keret) megállapításáról.

(3) A szociális támogatások odaítélésénél fokozottan érvényesíteni kell a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(4) A szociális juttatások igénylése során – a munkatárs akadályoztatása esetén – a munkatárs helyett a meghatalmazás általános szabályai szerint meghatalmazott más személy is eljárhat.

103. § [Jogosultság szociális támogatás igénylésére]

(1) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában szociális támogatás iránti kérelem előterjesztésére jogosult a Miniszterelnökség valamennyi munkatársa.

(2) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában azonos feltételek mellett előnyben kell részesíteni a munkatársat, ha

(3) Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és a Miniszterelnökséget terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja, valamint azok kezeléséhez hozzájárul.

104. § [Szociális támogatás akadálya]

Nem részesíthető szociális juttatásban az a munkatárs, aki

105. § [Szociális Bizottság]

(1) A közigazgatási államtitkár mellett a munkatársakkal és hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére javaslattevő jogkörrel Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.

(2)⁵¹ A közigazgatási államtitkár a munkatársat érintő szociális támogatásról szóló döntést a Bizottság véleményének kikérése után hoz.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár mérlegelési jogkörében a Szabályzat alapján járó támogatást – az irányadó jogszabályok keretei között – kedvezőbb mértékben vagy feltétellel is megállapíthatja.

(4)⁵² A Bizottságot a Miniszterelnökség létszámától és működési sajátosságaitól függően – a Bizottság elnökét is ideértve – legalább három, legfeljebb öt fővel kell létrehozni és működtetni.

(5) A Bizottság elnöke a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár. A Bizottság tagjait a közigazgatási államtitkár nevezi ki azzal, hogy annak legalább egy tagja a Humánpolitikai Főosztály munkatársa. A Bizottság tagjait a közigazgatási államtitkár visszahívhatja.

106. § [Szociális Bizottság működése]

(1) A Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait a Humánpolitikai Főosztály látja el. A Bizottság részére a Humánpolitikai Főosztályon benyújtandó kérelmek esetében hiánypótlásra nincs lehetőség, a Humánpolitikai Főosztály csak a hiánytalan kérelmeket fogadja be.

(2) A Bizottság ügyrendjét a Miniszterelnökség sajátosságainak megfelelően a Bizottság alakítja ki, és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(3)⁵³ A Bizottság negyedévente ülésezik. Rendkívül indokolt esetben vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése esetén a Bizottság elnöke vagy a közigazgatási államtitkár indítványára soron kívül is összeül, vagy levélszavazást tart.

(4) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. A Bizottság vita esetén a kérelemről szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A Bizottság üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt legkésőbb az ülés megtartásától számított tíz munkanapon belül – a Bizottság javaslataival együtt – a Bizottság elnöke a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

107. § [Szociális juttatások elemei]

(1) A Miniszterelnökségen a szociális keret terhére a következő pénzbeli vagy természetbeni támogatások nyújthatók:

(2) A szociális támogatások iránti kérelmeket a Humánpolitikai Főosztályon kell előterjeszteni az erre rendszeresített formanyomtatványokon. A kérelemhez benyújtásakor a kérelem alapjául szolgáló indokok helytállóságát igazoló adatokat a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon kell bizonyítania.

108. § [Visszatérítendő családalapítási támogatás]

(1) A munkatárs pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással és az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulásként a Kit. vhr. 58. §-ában foglaltak szerint visszatérítendő családalapítási támogatás kamatmentes juttatást igényelhet.

(2) Családalapítási támogatásban részesíthető

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó mértékű jövedelemmel rendelkező munkatárs csak különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén részesíthető támogatásban.

(4) Visszatérítendő családalapítási támogatást kaphat a munkatárs, ha

(5) A visszatérítendő családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a minimálbér ötszöröse lehet.

(6) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (a továbbiakban: futamidő) legfeljebb három év lehet. A futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(7) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a Miniszterelnökség és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap első napja.

109. § [Visszatérítendő családalapítási támogatás kérelmezése]

(1) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni a Bizottság részére a Humánpolitikai Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni

(2) A kérelem leadásakor be kell mutatni a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka

(3) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a 108. § (2) bekezdés a) pontja szerint pályakezdőnek minősül, a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(4) A Bizottság – a kérelem összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a kölcsön mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A kölcsön nyújtására vonatkozó szerződést a Jogi Szolgáltatási Főosztály készíti elő.

116. §⁶⁴ [Krízistámogatás]

(1) A munkatárs visszatérítendő, kamatmentes krízistámogatásban részesíthető rászorultsága esetén a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) A krízistámogatás a munkatárs kérelme esetén állapítható meg.

(3) A hozzátartozó halála esetén nyújtott krízistámogatás mértéke nem haladhatja meg a kérelmező nevére kiállított temetési költségekről szóló számlán feltüntetett összeget.

(4) A Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéknél magasabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben – a rászorultságának igazolása mellett – a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban.

117. §⁶⁵ [Krízistámogatás igénylése]

(1) A krízistámogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni a Bizottság részére a Humánpolitikai Főosztályon. A kérelemben

(2) Krízistámogatás – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyévben egy alkalommal terjeszthető elő.

(3) A tárgyévben krízistámogatásban már részesült munkatárs tárgyéven belül újabb kérelmet akkor nyújthat be, ha az előző krízistámogatás összegét már visszatérítette, és

(4) A krízistámogatás visszafizetésének futamideje legfeljebb 2 év.

(5) A Bizottság – a kérelem összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A támogatás nyújtására vonatkozó szerződést a Jogi Szolgáltatási Főosztály készíti elő.

(6) A megállapított havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a munkatárs illetményének 33%-át.

(7) A krízistámogatás megítéléséről – tárgyhó 20. napjáig előterjesztett kérelmek alapján – a Bizottság a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig dönt.