1/2019. (VII. 30.) PM KÁT utasítás

1. § Jelen utasítás (a továbbiakban: Szabályzat)

2. § A Szabályzat alkalmazásában az önálló szervezeti egység vezetője a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló PM utasítás szerinti önálló szervezeti egység vezetője, valamint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár.

3. § (1) A Szabályzatban foglalt valamennyi olyan munkáltatói intézkedés, amely a minisztérium igazgatása költségvetését érinti, abban az esetben válik végrehajthatóvá, amennyiben annak pénzügyi ellenjegyzése a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály által megtörtént.

(2) A Szabályzat alapján adható támogatások, jutalmak mértékének meghatározása és a kormánytisztviselő részére történő megítélése – ide nem értve az alanyi jogon járó támogatásokat – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében történik.

4. § A Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a kormánytisztviselő számára a minisztérium belső elektronikus portálján (a továbbiakban: Intranet) elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni, melyek közzétételéről, valamint folyamatos aktualizálásáról a minisztérium személyügyekért felelős főosztálya, illetve a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály gondoskodik.

5. § (1) A Kit., valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény egyes átmeneti rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2019. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét az 1. melléklet határozza meg.

(2) A közigazgatási államtitkár munkáltatói jogköre gyakorlását a Kit. 81. § (2) bekezdése és a Korm. rendelet 7/B. §-a alapján államtitkárra, helyettes államtitkárra, főosztályvezetőre az 1. melléklet szerint ruházza át.

6. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos intézkedések megkezdése előtt a kormánytisztviselőt foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység vezetője előzetesen egyeztet a személyügyekért felelős főosztállyal a betöltendő álláshelyről, a pályázati kiírás szükségességéről és tartalmáról, a jogviszony létesítésének időtartamáról (határozott, határozatlan), valamint az álláshelyhez rendelt illetményről.

(2) A kormánytisztviselőt foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – előzetesen köteles egyeztetni a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó, kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő javaslatait a személyügyekért felelős főosztállyal. A személyügyekért felelős főosztály a szükséges források tekintetében elektronikusan kikéri a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálynak a véleményét. A munkáltatói jogkör gyakorlója döntést az egyeztetés során kialakított vélemény figyelembevételével hoz.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, „Felvételi kezdeményezés” című nyomtatványt az érintett önéletrajzával együtt, a foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység vezetője az álláshely rendelkezésre állásának igazolására és a jogszabályi feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó véleményezés céljából megküldi a személyügyekért felelős főosztály részére.

(4) A személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott felvételi javaslatot – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – elbírálás céljából megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. Az engedélyezett felvételi javaslat alapján a személyügyekért felelős főosztály előkészíti a kinevezési okiratot.

(5) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott felvételi javaslatot előzetes engedélyezés céljából megküldi a közigazgatási államtitkár részére. Az előzetesen engedélyezett felvételi javaslat alapján a személyügyekért felelős főosztály előkészíti a kinevezési okiratot.

(6) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről érdemi nyilatkozat sem szóban, sem írásban a minisztérium részéről addig nem tehető, amíg a jogviszony létesítésére vonatkozó jogszabályi feltételek meglétét a személyügyekért felelős főosztály meg nem állapítja.

7. § (1) A munkáltató döntése alapján az álláshely – az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezésére – pályázat útján, a személyügyi központ toborzási adatbázisából, valamint a személyügyekért felelős főosztály által kezelt toborzási adatbázisból történő kiválasztás útján vagy meghívásos eljárás útján tölthető be.

(2) Jogszabály előírása esetén egyes álláshelyek kizárólag pályázat útján tölthetőek be.

8. § (1) A pályázati kiírás kezdeményezését az önálló szervezeti egység vezetőjének a személyügyekért felelős főosztályra kell eljuttatni közzététel céljából. A szélesebb körű nyilvánosság biztosítása érdekében egyéb közzétételi forma (például hirdetés megjelentetése interneten, sajtóban) is alkalmazható. A pályázati kiírás kezdeményezése esetén az üres álláshely betöltésére a toborzási adatbázisból történő kiválasztás feltételeinek a személyügyi központ részére történő megküldéssel, valamint a személyügyekért felelős főosztály által kezelt toborzási adatbázisból történő kiválasztással is sor kerülhet. A pályázati kiírások mintáját a „Pályázati kiírás mintája kormányzati szolgálati jogviszony esetén” című nyomtatvány, valamint a „Pályázati kiírás mintája munkaviszony esetén” című nyomtatvány tartalmazza. A pályázatok előszűrését a személyügyekért felelős főosztály végzi el.

(2) A minisztériumon belül a pályázat értékelésére szükség esetén előkészítő bizottság (a továbbiakban: Pályázati Bizottság) hozható létre.

(3) A Pályázati Bizottság tagjai az álláshely betöltését kezdeményező önálló szervezeti egység képviselői és a személyügyekért felelős főosztály képviselője.

(4) Az álláshelyre kiírt pályázatok a benyújtási határidőt követő 15 napon belül kerülnek elbírálásra. A kiválasztott pályázók személyes meghallgatáson vehetnek részt. A pályázat eredményéről a pályázókat a személyügyekért felelős főosztály írásban értesíti elsődlegesen a pályázati anyagban szereplő elektronikus elérhetőségen keresztül.

(5) Az elbírálást követő 15 munkanap elteltével a pályázó által benyújtott pályázati anyag – jegyzőkönyv felvétele mellett – megsemmisítésre kerül.

(6) Amennyiben a pályázó a pályázatához csatolt nyilatkozatban kéri a pályázati anyagának és önéletrajzának megőrzését, abban az esetben a személyügyekért felelős főosztály – a jövőben betöltetlenné váló álláshelyek betöltése érdekében – gondoskodik a pályázó pályázati anyagának és önéletrajzának 6 hónap időtartamban a minisztérium toborzási adatbázisában történő rögzítéséről.

9. § (1) Az előzetesen engedélyezett, kinevezni kívánt személyt a személyügyekért felelős főosztály – a belépő csomag elektronikus úton történő megküldésével – felhívja a jogviszony létesítéséhez a következő okiratok benyújtására, illetve bemutatására:

(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratok benyújtása, illetve bemutatása hiányában kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető.

(3) A személyügyekért felelős főosztály, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban kérheti – a jogviszony létesítését megelőzően is – a dokumentumok eredetiségének igazolását a kinevezni kívánt személytől, legkésőbb a felszólítás kézhezvételét követő 8 munkanapon belül. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a személyügyekért felelős főosztály kezdeményezheti a jogviszony létesítésétől való elállást.

(4) A személyügyekért felelős főosztály a nem magyar nyelvű iskolai végzettséget igazoló diplomát a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján, nyelvtudást igazoló bizonyítványt az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló Korm. rendelet alapján fogadja el. A honosítás, fordítás, tájékoztatás beszerzése a kinevezni kívánt személy kötelezettsége, beleértve a felmerülő díj, költség viselését is.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a személyügyekért felelős főosztály gondoskodik a Kit. és a Szabályzat által előírt, kinevezéshez szükséges nyilatkozatok beszerzéséről.

(6) A kinevezni kívánt személy önálló szervezeti egységének vezetője a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) által a ht tp : //epo . ce ntral . interna l . gov . hu portálon közzétett, „Informatikai belépő lap” megnevezésű dokumentumot köteles kitölteni, és aláírásokkal ellátva legkésőbb a jogviszony létesítésének napját megelőző 5. munkanapig a személyügyekért felelős főosztályon leadni.

10. § (1) A személyügyekért felelős főosztály által előkészített kinevezési okmányt a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának ellenjegyzése céljából meg kell küldeni a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra.

(2) A kormánytisztviselő személyi anyagát a személyügyekért felelős főosztály őrzi.

(3) A jogviszony létesítése vagy új álláshely betöltése előtt a foglalkoztatottal közölni kell, ha a betöltendő álláshely nemzetbiztonsági ellenőrzést von maga után, ebben az esetben az érintett személynek nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez. Amennyiben az érintett személy hozzájárul, részére a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatása alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős főosztály átadja a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet, amelyet az érintett haladéktalanul kitölt és átad a minisztérium biztonsági megbízottjának. A jogviszony létesítésére, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzést maga után vonó álláshelyre áthelyezésre kizárólag az ellenőrzés lezárulta után kerülhet sor.

(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszonyba jelölt személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá, vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület nem hagyta jóvá, a Kit. 82. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének feltétele, hogy a kinevezni kívánt személy a foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálaton egészségileg alkalmas legyen az álláshely betöltésére. A munkaalkalmassági orvosi vizsgálaton való részvételről a kinevezni kívánt személyt a személyügyekért felelős főosztály értesíti.

11. § Az esküokmányt a kinevezésre jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

12. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezési okmány munkáltatói aláírását követő átadásával és annak a kormánytisztviselő általi aláírásával jön létre a kinevezési okmányban foglalt időpontban.

(2) Kormánytisztviselő kinevezésekor 6 hónap próbaidő kikötése kötelező. Kivételesen indokolt esetben a próbaidő tartama legalább 3 hónapban is megállapítható. A Kit. 86. § (7) bekezdése szerinti esetekben próbaidő kikötésére nem kerül sor.

13. § (1) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot – részletes indokolással ellátva, az „Álláshely módosítási kérelem” című nyomtatvány csatolásával – a szakterület irányításáért felelős helyettes államtitkár – a szakterület irányításáért felelős államtitkár egyetértésével – terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére.

(2) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására – ide nem értve a tartósan távollévő álláshelyét – évente egyszer legkésőbb október 31. napjáig lehet javaslatot tenni.

14. § (1) Megbízási szerződés megkötését munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő önálló szervezeti egység vezetője – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-ában foglaltakra figyelemmel – a kötelezettségvállalás, illetve a szerződéskötés szabályait tartalmazó PM utasítások rendelkezései alapján kezdeményezheti.

(2) A szerződés megkötése a minisztérium éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére kezdeményezhető.

(3) A minisztérium saját kormánytisztviselőjével munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – különösen megbízási jogviszony – nem létesíthető a felmentési idő alatt sem.

15. § (1) A kinevezést megelőzően a kinevezni kívánt személy részére a személyügyekért felelős főosztály köteles a Kit. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit ismertető tájékoztatót és a szükséges nyilatkozatok megtétele érdekében az összeférhetetlenségre vonatkozó, kitöltendő nyomtatványokat átadni.

(2) A kinevezni kívánt személynek a nyilatkozatok kitöltésével legkésőbb a kinevezési okmány előkészítéséhez szükséges dokumentumok átadásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy

(3) A kinevezni kívánt személy köteles legkésőbb a kinevezési okmány előkészítéséhez szükséges dokumentumok átadásával egyidejűleg a Kit. 95. §-a szerinti bejelentést, illetve engedély iránti kérelmet az (1) bekezdés szerint rendelkezésére bocsátott nyomtatvány kitöltésével benyújtani.

(4) Amennyiben a kinevezni kívánt személy további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, úgy az aláírt nyilatkozatot – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a személyügyekért felelős főosztály köteles elbírálás céljából haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlójához továbbítani.

(5) Nem kaphat kinevezést az a leendő kormánytisztviselő, akinek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatát nem bírálták el.

(6) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén, ha a kinevezni kívánt személy további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, úgy az aláírt nyilatkozatot a személyügyekért felelős főosztály előzetes engedélyezés céljából köteles haladéktalanul megküldeni a közigazgatási államtitkár részére. Az előzetesen engedélyezett nyilatkozatot a személyügyekért felelős főosztály elbírálás céljából továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését – szükség esetén rövid indokolással – 5 napon belül vissza kell küldeni a személyügyekért felelős főosztálynak, amely a döntésről szóló értesítést soron kívül megküldi a kinevezni kívánt személy részére.

(8) Ha a kormánytisztviselő előző nyilatkozatához képest az összeférhetetlenséget érintő helyzetében változás áll be, valamint ha további jogviszonyt kíván létesíteni, köteles a személyügyekért felelős főosztályhoz ezt előzetesen, írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet benyújtani. A (4), (6) és (7) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben megfelelően alkalmazni kell.

(9) A kormánytisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának azt is, ha a korábban engedélyezett további jogviszonya megszűnt.

(10) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a kormánytisztviselőt, a kormánytisztviselő az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a felszólítástól számított 30 munkanapon belül köteles a személyügyekért felelős főosztálynak bemutatni.

16. § (1) A kormánytisztviselő összeférhetetlenségére vonatkozó nyilatkozatok jogszabályban előírt kötelező nyilvántartása a személyügyekért felelős főosztály feladata.

(2) A személyügyekért felelős főosztály a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

17. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatokat az önálló szervezeti egység ügyrendje tartalmazza az álláshely ÁNYR azonosítójánál meghatározott feladatok szerint. Az álláshelyek betöltésének szakmai feltételeit a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A munkaviszonyban állók munkaköri leírását a „Munkaköri leírás munkavállaló részére” című nyomtatvány szerint kell elkészíteni, melyet a munkaszerződéshez csatolni kell, és annak elválaszthatatlan részét képezi.

(3) A minisztériumnál munkaviszony keretében az alábbi feladatok láthatók el:

18. § (1) A kinevezés módosítását – ide nem értve az önálló szervezeti egységen belüli áthelyezést, továbbá a miniszteri vagy államtitkári kabinet és az ugyanezen kabinetet vezető kabinetfőnök irányítása alá tartozó titkárság közötti, valamint az azonos helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok, illetve titkárság és főosztály közötti áthelyezést – a kormányzati szolgálati jogviszonyban az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti – a szakmai irányításért felelős helyettes államtitkár egyetértésével, ide nem értve a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységeket – a személyügyekért felelős főosztálynál. A személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott javaslatot – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – elbírálás céljából megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A személyügyekért felelős főosztály a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó javaslat esetében kikéri a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetőjének véleményét.

(2) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén, a személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott javaslatot előzetes engedélyezés céljából megküldi a közigazgatási államtitkár részére. Az előzetesen engedélyezett javaslatot a személyügyekért felelős főosztály elbírálás céljából továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A kormánytisztviselő a kinevezésének módosítása esetén, a Kit. 89. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a „Felmentési kérelem” című nyomtatványon kérelmezheti felmentését.

19. § (1) A kinevezésmódosítás azon esetében, amikor a nem vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő önálló szervezeti egységen belül, továbbá a miniszteri vagy államtitkári kabinet és az ugyanezen kabinetet vezető kabinetfőnök irányítása alá tartozó titkárság között, illetve az azonos helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok, illetve titkárság és főosztály között kerül áthelyezésre, az erre irányuló intézkedés az önálló szervezeti egység vezetője által kezdeményezhető a személyügyekért felelős főosztálynál. A személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott javaslatot elbírálás céljából megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. Az önálló szervezeti egységen belüli, továbbá a miniszteri vagy államtitkári kabinet és az ugyanezen kabinetet vezető kabinetfőnök irányítása alá tartozó titkárság közötti áthelyezés, illetve az azonos helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok, illetve titkárság és főosztály közötti áthelyezés a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő esetében nem alkalmazható.

(2) Az áthelyezést a „Főosztályon belüli áthelyezés kezdeményezése” című nyomtatvány kitöltésével az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezi, amelyet a személyügyekért felelős főosztály vezetője részére véleményezésre és a munkáltatói intézkedés előkészítése céljából megküld.

(3) A döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója a személyügyekért felelős főosztály vezetőjének véleményét figyelembe véve – az előkészített kinevezésmódosítási okirat alapján – hozza meg.

20. § A kormánytisztviselő a személyes adataiban bekövetkezett változásról – a változástól számított 8 napon belül – a személyügyekért felelős főosztályt a „Adatváltozás bejelentése” című nyomtatvány 2 példányban történő kitöltésével és annak megküldésével köteles tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredő esetlegesen felmerülő kárt a kormánytisztviselő viseli.

21. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnése, megszüntetése esetén köteles a birtokában lévő, a munkáltató által munkavégzés céljából átadott eszközöket, iratokat, igazolványokat a személyügyekért felelős főosztály által kiállított, „Kilépési lap” című nyomtatvány szerinti kilépési lapon meghatározott szervezeti egységnél leadni, elszámolni és a kapcsolódó igazolásokat beszerezni.

(2) A kormánytisztviselő tartós akadályoztatása esetén a kilépési lapon feltüntetett elszámolási kötelezettségeket a kormánytisztviselő helyett az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt személyek teljesítik. Ezt megelőzően a kormánytisztviselő által használt eszközökről és a folyamatban lévő ügyiratokról – három fő közreműködésével – jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos okmányokat, igazolásokat a személyügyekért felelős főosztály, a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály, a központosított illetményszámfejtő hely és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF), valamint a NISZ Zrt. készíti el.

(4) A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos intézkedésről – az 1. melléklet szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén – a munkáltatói jogkör gyakorlójához történő továbbítást megelőzően az önálló szervezeti egység vezetőjének a személyügyekért felelős főosztállyal előzetesen egyeztetnie kell

(5) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését megelőzően – kivéve a lemondással történő jogviszony megszüntetést – a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

22. § (1) A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét közös megegyezés esetén a „Közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezése” című nyomtatványon, lemondás kezdeményezése esetén a „Lemondással történő megszüntetés kezdeményezése” című nyomtatványon kell benyújtania.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.

(3) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséhez kapcsolódó munkavégzési kötelezettség alóli – kötelező mértékén felüli – mentesítés megállapításához a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(4) A kormányzati szolgálati jogviszony lemondással történő megszüntetése esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéshez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

23. § A kormánytisztviselő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: átadó)

24. § A kormánytisztviselő az önálló szervezeti egységen belül köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt személynek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: átvevő) a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott időpontban álláshelyi feladatait átadni. Az átadásról az „Álláshely átadás-átvételi jegyzőkönyv” című nyomtatványt kell kitölteni, melynek elválaszthatatlan részét képezi a teljességi nyilatkozat.

25. § A jegyzőkönyv tartalmazza

26. § (1) A jegyzőkönyvben az átadó és az átvevő az eljárással kapcsolatosan írásban észrevételt tehet, amelynek lehetőségéről őket előzetesen tájékoztatni kell.

(2) A jegyzőkönyvet három eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből az egyik az átadót, a másik az átvevőt, a harmadik a munkáltatói jogkör gyakorlóját illeti. Az álláshelyi feladatok átadás-átvételi jegyzőkönyvének érvényességéhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyása szükséges.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyzőkönyvet – szakmai, illetve teljességi szempontból – felülvizsgálhatja, és a felülvizsgálat során talált további tényeknek megfelelően azt kiegészítheti, továbbá ellenőrzi az álláshely átadásának teljesülését.

27. § Amennyiben az álláshely átadására kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az álláshely-átadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a munkáltatói jogkör gyakorlója az önálló szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadóként kijelölt kormánytisztviselő – a jegyzőkönyvet aláíró – két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az „Álláshely átadás-átvételi jegyzőkönyv” című nyomtatvány kitöltésével átad az erre kijelölt kormánytisztviselőnek. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni, ebben az esetben teljességi nyilatkozat készítésére nem kerül sor.

28. § A kormánytisztviselő átadás-átvételi kötelezettségének megszegését eredményezi

29. § (1) Az általános munkarend hétfőtől csütörtökig 8 órától 17 óráig, pénteken munkaközi szünet igénybevétele nélkül 8 órától 14 óráig, munkaközi szünet igénybevétele esetén pedig 8 órától 14.30 óráig tart.

(2) A közigazgatási államtitkár külön szabályzatban az (1) bekezdéstől eltérő munkarendet állapíthat meg.

(3) A minisztérium valamennyi önálló szervezeti egységénél a kormánytisztviselő munkahelyen való megjelenésének tényét, valamint a munkahelyről történő távolmaradásának okát – az Intraneten közzétett minta szerinti – jelenléti íven kell rögzíteni.

(4) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását az önálló szervezeti egység vezetője ellenőrzi, amelynek alapját a jelenléti ív képezi.

(5) A napi munkaidő-kezdési időpontokat több mint harminc perccel meghaladó, az önálló szervezeti egység vezetőjének nem jelzett késés, illetve munkaidő-befejezési időpontokat több mint harminc perccel megelőző, az önálló szervezeti egység vezetőjének nem jelzett távozás esetén az érintett kormánytisztviselő három munkanapon belül az önálló szervezeti egység vezetője kérésére köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő-befejezés be nem tartásának okáról.

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője az (5) bekezdés szerinti igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(7) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintett kormánytisztviselőt írásbeli figyelmeztetésben részesítheti, illetve annak ötszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti.

30. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátott jelenléti ívet egy eredeti példányban, legkésőbb a tárgyhónap 5. munkanapjáig meg kell küldeni a személyügyekért felelős főosztály részére.

(2) A jelenléti ív, az elektronikusan vezetett távollét-kimutatás és a szabadság-nyilvántartó lap tartalmának egyezőségéért az önálló szervezeti egység vezetője felelős.

(3) A személyügyekért felelős főosztály a munkaügyi nyilvántartó rendszerből és az elektronikus nyilvántartó rendszerből elektronikus formában kimutatást készít külön-külön a távollévőkről a távollét jogcíme alapján, valamint a szabadságon lévő kormánytisztviselőről, és ezen kimutatásokat az illetmény-számfejtési feladatok teljesítése érdekében elektronikusan megküldi a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály részére.

31. § (1) A kormánytisztviselő részmunkaidős foglalkoztatását írásban, a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott, indokolással ellátott kérelmében – az önálló szervezeti egység vezetője hozzájárulásával – kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A részmunkaidős foglalkoztatásról a munkáltatói jogkör gyakorlója 45 napon belül dönt, és értesíti a kormánytisztviselőt.

(2) A kormánytisztviselő egyéni munkarend iránti kérelmét írásban, a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott, indokolással ellátott kérelmében kezdeményezheti az önálló szervezeti egység vezetője hozzájárulásával a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(3) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedésekhez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

32. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelheti el. Amennyiben a kormánytisztviselő a rendkívüli munkaidő írásban történő elrendelését kéri, azt a „Rendkívüli munkaidő elrendelése” című nyomtatvány szerinti tartalommal kell elrendelni. Rendkívüli munkaidő napi 30 percnél rövidebb időre nem rendelhető el.

(2) A teljesített rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt különösen indokolt esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával illeti meg.

(3) A rendkívüli munkaidő elrendelésére szóban, írásban vagy elektronikus dokumentum formájában kerül sor a személyügyekért felelős főosztály egyidejű értesítése mellett.

(4) A rendkívüli munkaidő elrendelésével érintett önálló szervezeti egység vezetője havonta, utólag tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt az általa utasított kormánytisztviselő tekintetében az adott hónapban teljesített rendkívüli munkaidő tartamáról.

(5) A rendkívüli munkaidő elrendeléséről és időtartamáról a személyügyekért felelős főosztály nyilvántartást vezet.

(6) A személyügyekért felelős főosztály tájékoztatja a rendkívüli munkaidő elrendelésével érintett önálló szervezeti egység vezetőjét, amennyiben az általa utasított kormánytisztviselő rendkívüli munkaideje a Kit. 122. § (8) bekezdésében meghatározott mértékét eléri.

(7) Amennyiben a személyügyekért felelős főosztály a rendkívüli munkavégzés elrendelésével kapcsolatosan hiányosságot vagy jogszerűtlenséget észlel, úgy azt azonnal jelzi a rendkívüli munkaidő elrendelésével érintett önálló szervezeti egység vezetője felé.

33. § (1) A szabadidő kiadásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős. A kormánytisztviselő részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

(2) A 30 napos időtartam leteltét követően a személyügyekért felelős főosztály megkeresi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy igazolja a szabadidő kiadásának megtörténtét vagy esetlegesen meg nem történtét. Amennyiben nem került sor a szabadidő kiadására, annak megváltása iránt – a jelenléti ív bekérését követően – a személyügyekért felelős főosztály a jelenléti ív vagy – amennyiben a rendkívüli munkaidő írásban került elrendelésre – a rendkívüli munkavégzést elrendelő nyomtatvány egy eredeti példányának megküldésével egyidejűleg intézkedik a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály felé.

(3) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő-megváltást a jelenléti íven „SZM” betűkkel kell jelölni.

(4) Ügyeletet különösen kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggésben a közigazgatási államtitkár rendelhet el.

34. § (1) A szabadság és a munkából való távollét tényét a jelenléti íven kell vezetni.

(2) Tartós távollétnek minősül:

35. § (1) Mentesül a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a Kit. 93. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A munkavégzés alóli mentesülést a jelenléti íven „MM” betűvel kell jelölni.

36. § A személyügyekért felelős főosztály minden év szeptember 30. napjáig felméri, hogy a tárgyévre járó szabadságok milyen mértékben kerültek felhasználásra. Amennyiben a kormánytisztviselő fel nem használt szabadnapjainak száma ebben az időpontban meghaladja a tárgyévre járó szabadságainak felét, úgy ezt a személyügyekért felelős főosztály jelzi a kinevezés tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek, aki tájékoztatja a kormánytisztviselőt a még igénybe nem vett szabadság mértékéről és az igénybevétel lehetőségének határidejéről.

37. § A szabadság kiadásáról, illetve engedélyezéséről kizárólag írásban, a szabadság-nyilvántartó lapon lehet rendelkezni, amelyet – váratlan esemény kivételével – a szabadság megkezdése előtt kell kiállítani, és a rendes szabadságot engedélyező munkáltatói jogkör gyakorlójának kell jóváhagyni. Amennyiben a kormánytisztviselő által igénybe venni kívánt szabadság kiadása szolgálati érdekből nem kerül engedélyezésre, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kezdeményezést a szabadság-nyilvántartó lapon áthúzza, „SZN” betűvel jelöli és aláírja.

38. § (1) A szabadság-nyilvántartó lap, amelyet minden év elején a személyügyekért felelős főosztály állít ki, tartalmazza az éves alap- és pótszabadságot, az egyéb címen biztosított pótszabadságot, a szolgálati érdek esetén az esedékesség évében ki nem adott szabadságot és az igénybe vett szabadságnapokat, azok naptári időpontjának megjelölésével, valamint a szabadság kiadásának vagy engedélyezésének tényét igazoló vezetői aláírást. A szabadság- nyilvántartó lapot az önálló szervezeti egységek egyénre szólóan, folyamatosan kötelesek vezetni.

(2) A szabadságnapok nyilvántartásáért a személyügyekért felelős főosztály felelős. A szervezeti egységnek a szabadság-nyilvántartó lapot a naptári év végén, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 10. napjáig – a rendes szabadságot engedélyező munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával ellátva – a személyügyekért felelős főosztály részére kell megküldeni, ahol a szolgálati érdek miatt ki nem adott szabadságot a következő évre ismét nyilvántartásba veszik. A kormánytisztviselőnek járó tárgyévi szabadságot a személyügyekért felelős főosztály minden naptári év január 31. napjáig állapítja meg, és február 15. napjáig tájékoztatja a kormánytisztviselőt a megállapított szabadságnapokról a tárgyévre vonatkozó szabadság-nyilvántartó lapok megküldésével.

(3) Az igénybe vett rendes szabadságnapokat a jelenléti íven „SZ” betűvel kell jelölni.

(4) Az apának a gyermeke, a nagyszülőnek az unokája születése esetére járó, valamint a kormánytisztviselőt első házassága megkötése alkalmából megillető pótszabadság igénybevételéhez a személyügyekért felelős főosztályra kell benyújtania a szükséges igazolást (anyakönyvi kivonat).

39. § A kormánytisztviselő fizetés nélküli szabadság igénybevételét a Kit. 131. §-a szerinti esetekben kezdeményezheti írásban – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele indokának és időtartamának pontos megjelölésével, az önálló szervezeti egység vezetőjének véleményével – a munkáltatói jogkör gyakorlójának címzett, a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott kérelmével.

40. § (1) A Kit. 157. §-a alapján gyermekgondozás miatti tartós távollétet megkezdő kormánytisztviselő a távollét megkezdése előtt nyilatkozik a távollét kezdetéről és várható időtartamáról, mely nyilatkozatot a személyügyekért felelős főosztály részére is meg kell küldeni. A kormánytisztviselő nyilatkozata alapján a személyügyekért felelős főosztály előkészíti a kapcsolódó munkáltatói intézkedést a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(2) A tartós távollét megszakítására keresőképtelenség esetén a keresőképességet dokumentáló orvosi igazolás birtokában van lehetőség. Szülési szabadság, illetve fizetés nélküli szabadság megszakításához munkába állási nyilatkozat megtételére van szükség. A nyilatkozatot a munkába állás tervezett időpontja előtt 30 nappal kell megküldeni a személyügyekért felelős főosztály részére.

(3) A gyermekgondozás miatti távollétről visszatérő kormánytisztviselő a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó – fel nem használt – szabadság pénzben történő megváltására irányuló megállapodás megkötését – a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott írásbeli kérelmével – kérheti a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.

(4) A szabadság pénzben történő megváltására irányuló kérelmet a személyügyekért felelős főosztály a megváltandó szabadság mértékének meghatározását és a szabadság pénzben történő megváltására irányuló megállapodás előkészítését követően a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának ellenjegyzése céljából megküldi a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra.

(5) A szabadság pénzben történő megváltására irányuló megállapodás megkötéséről – a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel – a kormánytisztviselő kinevezése tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló vezető dönt.

41. § A kormánytisztviselő részére járó fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” betűvel kell jelölni.

42. § A kormánytisztviselő által tanulmányi szabadság jogcímen igénybe vett munkanapokat a jelenléti íven „TSZ” betűvel, a tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítést „TM” betűvel kell jelölni.

43. § (1) A kormánytisztviselő keresőképtelenségét orvos igazolja, amely igazolás eredeti példányát a keresőképtelenség megszűnését követően haladéktalanul el kell juttatni a személyügyekért felelős főosztályra. Az előreláthatóan 15 napot meghaladó távollét esetén az igazolást még annak időtartama alatt el kell juttatni a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra, valamint másolatban a személyügyekért felelős főosztályra.

(2) A kormánytisztviselő a betegség miatti keresőképtelenség tényéről az önálló szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul köteles értesíteni. A kormánytisztviselő e kötelezettségét, amennyiben azt a körülmények indokolják, a hozzátartozója útján is teljesítheti.

(3) A betegség miatti keresőképtelenség időtartamát a jelenléti íven „B” betűvel kell jelölni.

44. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a kormánytisztviselő feladataival összefüggő egy vagy több napot igénybe vevő – a minisztériumon kívül tartandó – megbeszélésen, képzésen való részvétel, kiküldetés vagy felügyeleti ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül.

(2) A hivatalos távollétet a jelenléti íven „HT” betűvel kell jelölni.

45. § (1) Véradásban részt vevő kormánytisztviselő – illetményének folyósítása mellett – a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén pedig legfeljebb négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesség a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár.

(2) A munkáltató által szervezett véradásban részt vevő kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményen felül a bemutatott igazolás alapján alkalmanként tárgyévben egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezményre jogosult.

(3) A kettő vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, vagy legalább egy 14 éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülőt, illetve fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó kormánytisztviselőt havi 4 munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg, mely kizárólag az adott hónapban vehető igénybe.

(4) A kormánytisztviselőt hozzátartozója halálakor két munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg.

(5) A munkaidő-kedvezmény tartamára a kormánytisztviselőnek illetmény jár.

(6) A munkaidő-kedvezmény időtartamát a jelenléti íven „MK” betűvel kell jelölni, az igénybe vett időtartamot és az alapjául szolgáló okot megjegyzésként fel kell tüntetni.

46. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő munkaidő-beosztásánál figyelembe veheti a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitva tartását.

(2) A 14 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő rendes szabadságának kiadása során a munkáltatói jogkör gyakorlója lehetőség szerint figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szüneteket.

47. § (1) A kormánytisztviselő az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését az önálló szervezeti egység vezetőjének hozzájárulásával – az indokának és időtartamának pontos megjelölésével – a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott kérelmével kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(2) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötéséhez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges. Az előzetesen engedélyezett kérelmet a személyügyekért felelős főosztály elbírálás céljából továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint engedélyezett kérelem esetén a személyügyekért felelős főosztály előkészíti a munkáltatói intézkedést.

(4) Az otthoni munkavégzésre a kormánytisztviselővel keretmegállapodás is köthető, amely esetén a kormánytisztviselő minden alkalommal előzetesen egyeztet az önálló szervezeti egység vezetőjével az otthoni munkavégzés időpontjáról.

(5) Az álláshelyi feladatok otthoni munkavégzés keretében történő ellátása nem veszélyeztetheti a minisztérium zavartalan ügymenetét, valamint a folyamatos feladatellátást.

48. § (1) Az otthoni munkavégzésre információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel kerül sor, és a munkavégzés eredményét a kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt személy részére elektronikusan továbbítja. A kapcsolattartás telefonon és írásban, elektronikus úton történik. A feladatok kiadásának, végrehajtásának rendjét, valamint határidejét és ellenőrzését, továbbá a kapcsolattartó személyét az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(2) A minisztérium által biztosított eszközön történő otthoni munkavégzés esetén a kormánytisztviselő fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a kormánytisztviselő köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(3) A kormánytisztviselő munkaideje a hivatali munkarendhez igazodik, amelyet a kormánytisztviselő az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező egyéni jelenléti íven köteles vezetni, és azt minden hónap végén – legkésőbb az utolsó munkanapot megelőző harmadik napon – a kapcsolattartó részére leadni. Az önálló szervezeti egységnél vezetett jelenléti íven az otthoni munkavégzést „OM” betűvel kell jelölni.

(4) Az otthoni munkavégzés során felmerült költségeket a kormánytisztviselő viseli.

(5) A kormánytisztviselő az otthoni munkavégzés során a munkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokat, utasításokat, szabályzatokat maradéktalanul köteles betartani.

49. § A munkáltató által kezdeményezett teljesítményértékelésre – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatára, a szakmai irányításért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően, a személyügyekért felelős főosztály által összesített felterjesztéssel – a közigazgatási államtitkár döntése szerint évente két alkalommal, június 30-ig, illetve december 15-ig kerülhet sor az elektronikus teljesítményértékelési rendszer alkalmazásával.

50. § (1) A kormánytisztviselő által kezdeményezett teljesítményértékelésre a „Teljesítményértékelés kezdeményezése” című nyomtatvány szerinti kérelem alapján évente egyszer kerülhet sor.

(2) A kormánytisztviselő a teljesítményértékelést a személyügyekért felelős főosztály útján a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kezdeményezi.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékelést az elektronikus teljesítményértékelési rendszer alkalmazásával a kérelem benyújtását követő 30 napon belül végzi el.

51. § (1) A kormánytisztviselő eredményes, példamutató munkájáért írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli elismerés adományozását az önálló szervezeti egység vezetője a próbaidő leteltét követően – a szakmai irányításért felelős helyettes államtitkár, illetve az államtitkári kabinet vagy államtitkársági titkárság kormánytisztviselője esetében az államtitkár támogatásával – kezdeményezheti azzal, hogy javaslatát a személyügyekért felelős főosztály útján kell megküldenie az írásbeli dicséretet adományozó közigazgatási államtitkár részére.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre félévente egyszer kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az, aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, aki a megelőző évben megrovásban részesült, illetve aki a megelőző félévben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.

52. § (1) A minisztériumnál legalább egy év kormányzati szolgálati jogviszonnyal – a minisztériumnál munkaviszonyban töltött idő is beszámítandó – rendelkező kormánytisztviselő hosszabb időn át tartó kimagasló teljesítményéért és feladatainak eredményes ellátásáért – legalább „jó teljesítményszint” fokozatú – teljesítményértékelés alapján teljesítmény elismerésben részesíthető.

(2) A teljesítmény elismerés adományozására és mértékére félévkor és év végén az önálló szervezeti egység vezetője – a szakmai irányításért felelős helyettes államtitkár, illetve az államtitkári kabinet vagy államtitkársági titkárság kormánytisztviselője esetében az államtitkár támogatásával – tehet javaslatot a személyügyekért felelős főosztálynál, amely a javaslatot a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár részére továbbítja döntésre.

(3) A közigazgatási államtitkár teljesítmény elismerés adományozására vonatkozó döntése kifizetés céljából a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra kerül megküldésre.

53. § (1) A kormánytisztviselő magas színvonalú munkája elismeréseként vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként motivációs elismerésben részesíthető.

(2) A motivációs elismerés pénzbeli juttatásként állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek,

(3) A motivációs elismerés nem állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, akinek a közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetéséről szóló okirata aláírásra került.

(4) A motivációs elismerés adományozására és mértékére az önálló szervezeti egység vezetője – a szakmai irányításért felelős helyettes államtitkár támogatásával, illetve az államtitkári kabinet vagy államtitkársági titkárság kormánytisztviselője esetében az államtitkár támogatásával – tehet javaslatot a személyügyekért felelős főosztálynál, amely a javaslatot a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár részére továbbítja döntésre.

(5) Motivációs elismerés adományozására évente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor a közigazgatási államtitkár döntése alapján.

(6) A közigazgatási államtitkár motivációs elismerés adományozására vonatkozó döntése kifizetés céljából a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra kerül megküldésre.

54. § Az esedékes szolgálati, illetve álláshelyi elismerés kifizetéséről a személyügyekért felelős főosztály kezdeményezésére a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály gondoskodik.

55. § (1) A kormánytisztviselő részére a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 33. és 34. §-ában foglaltak szerint célhoz köthető feladat rendelhető el, és a célfeladat teljesítéséhez kapcsolódó céljuttatás állapítható meg.

(2) A célfeladatok koordinálása és az adatszolgáltatás a személyügyekért felelős főosztály feladata. A célfeladat elrendelését a „Megállapodás rendkívüli célfeladat kiírásáról” című nyomtatvány szerint kitöltött megállapodással kezdeményezi a szakterület vezetője.

56. § (1) A személyügyekért felelős főosztály a célfeladat kiírást a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának ellenjegyzése céljából megküldi a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra, amelyet a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkáron keresztül továbbít a közigazgatási államtitkár részére döntésre.

(2) A célfeladat teljesítésének határidejét követően a szakterület a feladatok teljesülése esetén – a teljesítésigazolás nyomtatvány kitöltésével – kezdeményezi a személyügyekért felelős főosztályon a céljuttatás kifizetésének engedélyezési folyamatát.

57. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult:

(2) Nem jogosult a juttatások igénybevételére a munkatárs

58. § (1) A cafetéria-juttatás éves keretösszege a tárgyévi költségvetési törvényben a cafeteria-keret maximumaként meghatározott összeg. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások jogszabály szerinti adó- és járulékterheire.

(2) A cafeteria-juttatásokat terhelő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó alapját és mértékét a tárgyévben irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. A közterhek megfizetéséről a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály – azok esedékességekor – gondoskodik.

(3) Az éves keretösszeg a minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra

(4) Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a 30 napot meghaladó távollét esetén a távollét kezdetétől számított harmincadik napot követő 10 munkanapon belül vissza kell fizetni.

59. § (1) A munkatárs az éves felhasználható egyéni keretösszeget és a választható elemeket tartalmazó nyilatkozatot elektronikus rendszeren (Webcafé) keresztül kapja meg. A munkatárs elektronikus úton nyilatkozik tárgyév március 1-jéig arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A kitöltött nyilatkozatokat kinyomtatva és aláírva, papír alapon kell a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra megküldeni. Ha a munkatárs önhibájából nem nyilatkozik határidőben az általa választott cafeteria-juttatásról, akkor – ha annak egyéb feltételei fennállnak – a 60. § (2) bekezdés a) pontja szerinti juttatásra jogosult. A nyilatkozat év közbeni módosítására nincs lehetőség.

(2) A munkatárs a nyilatkozat kitöltésével egyidejűleg hozzájárul ahhoz, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyának vagy cafetéria-jogosultságának módosulása, megszűnése esetén az időarányos cafetéria-keretének túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatás összege az illetményéből levonásra kerüljön.

(3) Az a munkatárs,

60. § (1) A minisztérium költségvetéséért felelős főosztály a juttatást a kártyakibocsátó intézménytől (OTP Pénztárszolgáltató Zrt.) a munkatárs által megrendelt elektronikus utalványkártyán (a továbbiakban: kártya) biztosítja a munkatárs részére.

(2) A munkatárs részére a Széchenyi Pihenő Kártya

(3) A juttatást a kártyával rendelkező munkatárs a (2) bekezdés szerinti alszámlák bármelyikére vagy több alszámlára megosztva igényelheti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint, az egyes alszámlákra meghatározott mértékben. A támogatás igénylése során a kártyával rendelkező munkatársnak – valamennyi választott alszámla vonatkozásában – figyelembe kell vennie a tárgyévben más szervezettől azonos jogcímen kapott támogatás összegét, melyről a „Nyilatkozat SZÉP-kártya vendéglátás/szállás/szabadidő alszámla igénybevételéhez” című nyomtatványon kell nyilatkoznia. A juttatás választott összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni az éves, valamint féléves keretösszegre.

(4) A kártyával nem rendelkező munkatársak új, pót-, illetve társkártya igénylésekor közvetlenül a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátójánál járnak el.

(5) A pót- és társkártya előállítási és kézbesítési költsége a cafetéria-keretösszeg terhére nem számolható el, annak költsége a munkatársat terheli.

(6) A minisztérium költségvetéséért felelős főosztály az alszámlákat a munkatárs által igényelt összegben, félévente történő utalással tölti fel, figyelemmel az adott időszak időarányos cafetéria-felhasználás összegének mértékére.

(7) A fel nem használt juttatás munkatársnak történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.

61. § (1) Ha a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás összegével az utolsó munkában töltött napon elszámolni. A kifizetések elszámolásáról a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály gondoskodik.

(2) Amennyiben a munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebb összeget igényelt, úgy részére a különbözet újabb nyilatkozat kitöltése esetén kiadásra kerül.

(3) A jogviszony megszűnésekor a tárgyévi cafetéria-juttatások kifizetéséről szóló igazolás kiadásáról a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály gondoskodik.

(4) Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatást, ha a munkatárs jogviszonya halálozás miatt szűnik meg.

62. § Egy kormánytisztviselő egyszerre – ide nem értve a kötelezően előírt képzéseket – egy típusú tanulmányi jellegű támogatásban részesülhet.

63. § (1) A kormánytisztviselő olyan képzésen vehet részt, amely a kormánytisztviselő feladataihoz kapcsolódik, és a minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül, valamint hozzájárul a kormánytisztviselő szakmai fejlődéséhez, és növeli a kormánytisztviselő által végzett munka hatékonyságát.

(2) A minisztérium az alábbi csoportokba tartozó képzéseken való részvételt támogatja:

(3) A kormánytisztviselő kötelező továbbképzéseken, illetve egyéb, év közben felmerülő képzéseken, konferenciákon vehet részt.

64. § (1) A kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége közszolgálati és belső továbbképzési programokon való részvétellel teljesítendő, a közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint. A részvétel feltételeit a minisztérium biztosítja.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és vizsgaportálján (a továbbiakban: Probono rendszer) szereplő és az éves képzési tervben meghatározott képzések lebonyolításáért és megtervezéséért – a közszolgálati képzésért, továbbképzésért felelős intézménnyel együttműködve – a személyügyekért felelős főosztály felelős.

(3) A kormánytisztviselő köteles a továbbképzés érdekében a Probono rendszerben regisztrálni magát, továbbá évente egyéni továbbképzési tervet készíteni, melyet az önálló szervezeti egység vezetője hagy jóvá. A kormánytisztviselő a minisztérium továbbképzési tervének jóváhagyása és a képzési igények felvitele után köteles bejelentkezni az általa választott képzésre és képzési eseményt választani, továbbá a képzési eseményt a választott időszakban a záróteszt legalább 60%-os teljesítésével befejezni.

(4) A személyügyekért felelős főosztály minden továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőt felszólít a Probono rendszerben történő regisztrációra, továbbá évente, szervezeti egységenként az egyéni továbbképzési tervek elkészítésére. Ezek összesítése alapján készíti el a minisztérium éves továbbképzési tervét, melyet a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával megküld a személyügyi központ felé.

(5) A személyügyekért felelős főosztály egyénenként nyilvántartja a megszerzett tanulmányi pontokat, és folyamatosan ellenőrzi a kormánytisztviselő jelentkezését az általuk választott képzésekre.

(6) Az a kormánytisztviselő, aki elmulasztja a választott képzéshez tartozó záróvizsga letételét, vagy igazolatlanul távol marad az általa választott időpontban szervezett jelenléti képzési programelemekről, köteles a minisztérium által kifizetett tanulmányi pontok alapján meghatározott díjat megtéríteni. Az önálló szervezeti egység vezetője igazolhatja, amennyiben a mulasztásra a munkavégzési kötelezettség teljesítése miatt került sor. Ebben az esetben a közigazgatási államtitkár jogosult felmentést adni a kormánytisztviselő megtérítési kötelezettsége alól.

65. § (1) A kormánytisztviselő, illetve az önálló szervezeti egység vezetője kizárólag olyan iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésen, továbbá konferencián (a továbbiakban: kötelezőnek nem minősülő képzés) való részvételt kezdeményezhet, amely a próbaidejét letöltött kormánytisztviselő álláshelyen ellátandó feladataihoz kapcsolódik.

(2) Ugyanazon kötelezőnek nem minősülő képzésen, ugyanazon időpontban, ugyanazon önálló szervezeti egység részéről kettőnél több kormánytisztviselő csak alapos indokkal vehet részt.

(3) Nem vonatkozik a (2) bekezdésben meghatározott létszámkorlát azon kötelezőnek nem minősülő képzésre, amely esetében az álláshely fenntartásához jogszabály írja elő a részvételt vagy a vizsga letételét.

(4) A minisztérium által finanszírozott és jóváhagyott, (1) bekezdés szerinti képzésen való részvétel kötelező.

(5) A kötelezőnek nem minősülő képzésen való részvételről történő lemondást az ok megjelölésével – keresőképtelenség kivételével – és a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyásával a kormánytisztviselő köteles legkésőbb 5 munkanappal a képzés kezdete előtt a személyügyekért felelős főosztályra írásban bejelenteni. Amennyiben a kormánytisztviselő ezt elmulasztja – kivéve amennyiben a részvétel vagy a bejelentés elmulasztása neki nem felróható – köteles a minisztérium által teljesített képzési díjat és az esetlegesen okozott kárt megtéríteni.

66. § (1) Amennyiben a kötelezőnek nem minősülő képzésen való részvétel iránt igény merül fel, a kormánytisztviselőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére, a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetője javaslatának figyelembevételével, a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár egyetértésével és a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye alapján a személyügyekért felelős főosztály vezetője – az önálló szervezeti egység létszáma, a kötelezőnek nem minősülő képzés 1 főre eső költsége és az önálló szervezeti egység vezetőjének írásos indokolása alapján – dönt a részvétel lehetőségéről és a támogatás mértékéről.

(2) Eredeti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfőnök az (1) bekezdésben meghatározott döntést a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetőjének és a személyügyekért felelős főosztály vezetőjének javaslata alapján, valamint a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár egyetértése figyelembevételével hozza meg.

(3) A jelentkezés a „Jelentkezés képzésre” című nyomtatvány felhasználásával, a személyügyekért felelős főosztály közreműködésével történik.

(4) A minisztérium megtérítheti a kötelezőnek nem minősülő képzés és az ezzel összefüggő beszámolási kötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményt.

(5) A minisztérium a minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében az alábbi támogatásokban részesítheti a kormánytisztviselőt:

67. § (1) A kérelmet legkésőbb a képzés, továbbképzés kezdete előtt 8 munkanappal kell a személyügyekért felelős főosztályra eljuttatni, amely a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály pénzügyi ellenjegyzését és a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyását követően elektronikus úton vagy írásban értesíti a kormánytisztviselőt, aki a képzésre, továbbképzésre való jelentkezést egyedileg intézi.

(2) Amennyiben a kötelezőnek nem minősülő képzésen való részvételre irányuló kérelem a konferenciát vagy továbbképzést szervező intézmény, cég által megjelölt jelentkezési határidőt követően kerül a személyügyekért felelős főosztályra, abban az esetben a konferencián vagy továbbképzésen való részvétel a minisztérium által nem támogatható.

(3) A képzés szervezője által kiállított részvételi igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány vagy egyéb igazolás eredeti példányát a képzésen, továbbképzésen részt vevő kormánytisztviselő köteles a képzést követő 8 munkanapon belül a személyügyekért felelős főosztálynál bemutatni. Amíg a kormánytisztviselő ezen kötelezettségét nem teljesíti, addig nem vehet részt a minisztérium által szervezett vagy támogatott további képzésen. Amennyiben a kormánytisztviselő a részvételt követő 30 napon belül sem mutatja be a részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt vagy egyéb igazolást, akkor köteles visszafizetni a részére nyújtott képzési támogatást.

68. § (1) Tanulmányi szerződés köthető belföldön folytatott

(2) A minisztérium tanulmányi szerződés keretében támogatást nyújthat a kormánytisztviselő iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli továbbképzésben való részvételéhez, ha a képzés a kormánytisztviselő álláshelyén ellátandó feladatához közvetlenül kapcsolódik. A minisztérium iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik.

(3) Tanulmányi szerződés csak azzal a kormánytisztviselővel köthető, aki a minisztériumban legalább egy éves jogviszonnyal rendelkezik.

(4) Határozott időre foglalkoztatott kormánytisztviselővel csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő időtartama nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

(5) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre vagy egyéb oktatási ciklusra, valamint az ezt követő oktatási félévre vagy félévekre, illetve, egyéb oktatási ciklusra vagy ciklusokra lehet kötni. A már megkezdett tanulmányok tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés legkésőbb a tanulmányi félév vagy egyéb oktatási ciklus első hónapjának végéig.

(6) Nem köthető tanulmányi szerződés:

(7) A minisztérium tanulmányi szerződés keretében biztosított munkáltatói támogatása nem terjed ki utazás, szállásdíj, napidíj megtérítésére, továbbá a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak, valamint a kormánytisztviselő felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.

(8) A kormánytisztviselővel megkötendő tanulmányi szerződés mintája a minisztérium belső elektronikus portálján kerül közzétételre, amelytől csak indokolt esetben lehet térni.

69. § (1) A minisztérium iskolarendszerű képzésre a kormánytisztviselővel tanulmányi szerződést köthet az alábbiak szerint:

(2) A minisztérium iskolarendszeren kívüli képzésre a kormánytisztviselővel tanulmányi szerződést köthet az alábbiak szerint:

(3) A támogatás mértékének meghatározására a kormánytisztviselőt alkalmazó szervezeti egység szakmai irányításáért felelős államtitkár vagy helyettes államtitkár és a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetőjének javaslata alapján, a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár egyetértésével és a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével a személyügyekért felelős főosztály vezetője jogosult.

(4) Eredeti munkáltatói jogkörgyakorlás esetén a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfőnök a (3) bekezdésben meghatározott jogosultságot a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetője, valamint a személyügyekért felelős főosztály vezetője javaslata és a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár egyetértésének figyelembevételével gyakorolja.

(5) A döntésnél figyelemmel kell lenni

70. § (1) A kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye alapján a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetője és a személyügyekért felelős főosztály vezetője – a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár egyetértésével – együttesen dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről.

(2) A kormánytisztviselő a tanulmányi szerződés iránti kérelmet a „Munkatárs kérelme tanulmányi szerződés megkötésére” című nyomtatványon a személyügyekért felelős főosztályra nyújtja be.

(3) A tandíj megtérítése kizárólag a minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében történik, az eredeti számlának a személyügyekért felelős főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének szerepelnie kell. A számlán fel kell tüntetni, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy az adott tanulmányi félév tandíja teljes mértékben kifizetésre került. A számlát – teljesítésigazolással együtt – a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálynak a személyügyekért felelős főosztály küldi meg.

(4) Ha a kormánytisztviselő neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével – a szakmai irányításért felelős helyettes államtitkár vagy kabinetfőnök egyetértésével – a közigazgatási államtitkártól kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg az öt év időtartamot.

(5) A végzettség, képesítés megszerzését követő 30 napon belül a tanulmányi szerződés körülményeiben a megkötést követően bekövetkező változások kezelése érdekében a tanulmányi szerződés mind a minisztérium, mind a kormánytisztviselő kezdeményezésére módosításra kerülhet, a minisztériumnál kötelezően letöltendő idő tekintetében.

71. § (1) A minisztérium állományába kerülő kormánytisztviselőnek más munkáltatóval fennálló tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségeit a minisztérium – a kormánytisztviselő kérelmére – részben vagy egészben átvállalhatja.

(2) Az átvállalásra a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

72. § (1) Az a kormánytisztviselő, akinek a minisztériummal kötött tanulmányi szerződéséből eredő, még nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnésekor, megszüntetésekor köteles a minisztérium által nyújtott támogatást az utolsó munkában töltött naptól számított 30 napon belül a minisztérium részére visszatéríteni, vagy az utolsó munkában töltött naptól számított 15 napon belül az új munkáltatója kötelezettségvállalását bemutatni arról, hogy a kormánytisztviselő fennálló tartozása az új munkáltató által maradéktalanul átvállalásra kerül.

(2) A kormánytisztviselőnek nem kell visszatérítenie a minisztérium által nyújtott támogatást, amennyiben a jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdés a)–d), f) és h) pontjában, (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott okból került megszüntetésre.

(3) A visszatérítési kötelezettségtől egyebekben eltekinteni nem lehet.

73. § (1) Más munkáltatóval tanulmányi szerződést a kormánytisztviselő kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli engedélyével és a személyügyekért felelős főosztály ellenjegyzésével köthet.

(2) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén az (1) bekezdésben meghatározott tanulmányi szerződés megkötésének további feltétele a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyása.

74. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (14) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége alapján a „Bejelentés iskolarendszerű oktatásban, képzésben történő tanulmányok folytatása/létesítése” című nyomtatványon köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő az önálló szervezeti egységének vezetője részére köteles benyújtani. Az önálló szervezeti egység vezetője ezt követően – a személyügyekért felelős főosztály útján – írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(3) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás esetén, a bejelentést a személyügyekért felelős főosztály előzetes engedélyezés céljából köteles haladéktalanul megküldeni a közigazgatási államtitkár részére. Az előzetesen engedélyezett bejelentést a személyügyekért felelős főosztály elbírálás céljából továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélyt – a személyügyekért felelős főosztály útján – megküldi a kormánytisztviselőnek.

75. § (1) A kormánytisztviselő felettes vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a kormánytisztviselő a munkáltató által kötelező jelleggel előírt, a munkáltató hozzájárulásával, illetve a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen. A kormánytisztviselő távollétének idejére az önálló szervezeti egység vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(2) A személyügyekért felelős főosztály a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra szóló munkavégzési kötelezettség alóli, Kit. 151. § (16) bekezdése szerinti mentesítés időtartamát az oktatási intézmény vagy az oktatást szervező intézmény által kibocsátott igazolás alapján állapítja meg. Az igazolásnak tartalmaznia kell a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra szóló munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés alapjául szolgáló konzultációk pontos időpontját, a vizsgatárgyak számát és a számonkérés formáját. A kormánytisztviselő köteles az igazolást minden tanulmányi félév, tanfolyam megkezdését követő legkésőbb 45 napon belül a személyügyekért felelős főosztályra eljuttatni.

(3) A vizsgák, a konzultációk, valamint a szakdolgozatírás céljából biztosított tanulmányi célú mentesítés kizárólag akkor vehető igénybe, ha a kormánytisztviselő az oktatási intézmény vagy az oktatást szervező intézmény igazolását határidőben bemutatja arról, hogy az adott oktatási időszakban hány vizsgatárgyból kell vizsgát tennie, illetve hány konzultáción kell részt vennie. A vizsgák és a diplomamunka elkészítése céljából meghatározott tanulmányi célú mentesítést a munkáltató a kormánytisztviselő kérésének megfelelően köteles biztosítani azzal, hogy a kormánytisztviselő köteles legalább a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra szóló munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamának tervezett kezdete első napját megelőző 10 nappal korábban a személyügyekért felelős főosztály útján az önálló szervezeti egység vezetőjét tájékoztatni a mentesítés kezdetéről és pontos időtartamáról. A kormánytisztviselő a vizsgák és a diplomamunka elkészítése céljából nem mentesíthető, illetve nem tarthat igényt a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre az adott vizsgaidőszak leteltét – vagy amennyiben a vizsga vizsgaidőszakon kívül kerül megtartásra, abban az esetben a vizsgát – követően.

(4) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés napjaira a kormánytisztviselő illetményre jogosult.

(5) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés csak adott képzésre és adott időszakban vehető igénybe. Az igénybe nem vett munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés át nem csoportosítható, össze nem vonható, adott időszakon túl igénybe nem vehető. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről külön szabadság-nyilvántartó lapot kell vezetni, vagy a rendes szabadság-nyilvántartó lapon egyértelműen elkülönítve kell vezetni.

(6) A kormánytisztviselőnek a Szabályzat hatálya alá tartozó képzéseken való részvételéről, annak igazolásáról, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a személyügyekért felelős főosztály a feladat- és hatáskörének megfelelő, a minisztérium költségvetésért felelős főosztály pedig pénzügyi vonatkozású nyilvántartást vezet.

76. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (18) bekezdésében foglaltak fennállása esetén alkotói szabadságot igényelhet.

(2) A kormánytisztviselő az alkotói szabadság iránti kérelmét az önálló szervezeti egység vezetőjének hozzájárulásával – az indokának és időtartamának pontos megjelölésével – a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott kérelmével kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

77. § (1) A minisztérium felsőoktatási intézmény hallgatója számára legfeljebb tizenkét hétig tartó szakmai gyakorlat teljesítésére biztosít lehetőséget.

(2) A szakmai gyakorlatot töltő hallgató (a továbbiakban: hallgató) fogadására – a minisztérium szervezeti és személyi kapacitásától függően – különösen gazdaságtudományi, jogi és közigazgatási képzési területről kerülhet sor. Előnyben részesül a minisztériummal stratégiai megállapodást kötött felsőoktatási intézmény hallgatója.

(3) A jelentkező önéletrajzát és kérelmét a személyügyekért felelős főosztálynak küldi meg.

(4) A szakmai gyakorlatról a fogadó szervezeti egység dönt, és a személyügyekért felelős főosztály felé nyilatkozik a szakmai gyakornok fogadásáról.

(5) A hallgatóval a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a személyügyekért felelős főosztály készíti elő. A megállapodást a személyügyekért felelős főosztály vezetője köti meg, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek.

(6) A gyakorlati idő leteltét követően a hallgatót fogadó szervezeti egység a hallgató kérelmére igazolást állít ki a minisztériumban eltöltött időről, illetve az elvégzett feladatokról.

(7) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó önálló szervezeti egység vezetője felelős.

(8) A hallgató köteles a titoktartásról, valamint a munka- és tűzvédelmi ismeretek áttanulmányozásáról szóló – a személyügyekért felelős főosztály által rendelkezésre bocsátott – nyilatkozatot aláírni.

78. § (1) A kormánytisztviselő részére a minisztérium az alábbi juttatásokat biztosítja:

(2) A közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében – az egyes támogatások jelen szabályzatban meghatározott feltételeitől és mértékétől a jogszabályi keretek között az egyes juttatásoknál megjelöltek szerint eltérhet.

79. § (1) A kormánytisztviselő 78. § (1) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti juttatás iránti kérelmére vonatkozóan a közigazgatási államtitkár, illetve a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár döntés-előkészítő, javaslattevő szerveként működő Szociális és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tesz határozati javaslatot.

(2) A Bizottság határozati javaslatának, valamint a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár egyetértésének figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt

(3) A Bizottság határozati javaslatának figyelembevételével – az egyedi mérlegelési jogkörbe tartozó kérdések kivételével – a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár dönt a krízistámogatás biztosításáról.

(4) A döntésekkel szemben kifogásnak nincs helye.

(5) A Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a személyügyekért felelős főosztály látja el.

(6) A Bizottság négy tagból álló testület, elnökét és tagjait a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a közigazgatási államtitkár bízza meg. A Bizottság tagjainak megbízása határozatlan időre szól, és bármikor visszavonható.

(7) A Bizottság tagjai:

(8) A (7) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott kormánytisztviselő akadályoztatása esetén az érintett főosztály póttagot jelöl ki, aki a Bizottság soron következő ülésének munkájában eseti jelleggel, a tag helyetteseként, az érintett főosztály képviseletében vesz részt.

(9) A Bizottság a napirendjére vett kérelem tárgyában szükség esetén szakértelemmel rendelkező személyt is bevonhat, akinek javaslattételi joga van.

(10) A Bizottság titkára a személyügyekért felelős főosztály egy kijelölt kormánytisztviselője, aki a Bizottság ülésein részt vesz, vezeti a jegyzőkönyvet, valamint elkészíti az ülés emlékeztetőjét. A Bizottság titkára szavazati joggal nem rendelkezik.

(11) A Bizottság üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább négy alkalommal tartja. A Bizottság üléseit az elnök hívja össze. A Bizottság üléseinek időpontjáról legalább tíz munkanappal az ülés időpontja előtt a minisztérium belső elektronikus portálján ad tájékoztatást.

(12) A Bizottság határozatképes, ha elnöke, valamint a jogi ügyekért felelős főosztály és a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály képviselője jelen van. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság az elnök döntése alapján rendkívüli esetben elektronikus szavazás útján dönt.

(13) A Bizottság ülése előtt a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály képviselője a Bizottság tagjait tájékoztatja a juttatások forrásának időarányosan rendelkezésre álló mértékéről és a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.

(14) A Bizottság a beérkezett kérelmekre vonatkozóan a tárgyévi, a minisztérium költségvetésében rendelkezésre álló keretösszegre figyelemmel, annak időarányosan történő felhasználásának szem előtt tartásával – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – tesz határozati javaslatot a közigazgatási államtitkár vagy a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár részére.

(15) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó határozati javaslatokat. A jegyzőkönyvet az ülés tárgyától függően – legkésőbb az ülés megtartását követő öt munkanapon belül – jóváhagyás céljából a Bizottság elnökén keresztül a (2) bekezdésben meghatározott tárgykörben a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár egyetértését követően a közigazgatási államtitkárnak, a (3) bekezdésben meghatározott tárgykörben a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkárnak kell megküldeni.

80. § (1) A juttatások iránti kérelmet papír alapon, a szükséges mellékletek csatolásával, a Bizottság elnökének címezve, a személyügyekért felelős főosztályhoz kell benyújtani legkésőbb a Bizottság ülése előtt öt munkanappal. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmet elektronikus formában is meg kell küldeni a kerel mek@pm.gov.hu e-mail-címre. A határidőt követően beérkező kérelem a soron következő ülésen kerül elbírálásra.

(2) A kérelem formai vizsgálatát a Bizottság titkára végzi. Amennyiben a titkár a vizsgálata során megállapítja, hogy a kérelem, illetve a melléklete hibásan vagy hiányosan került benyújtásra, a kormánytisztviselőt elektronikus formában hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén, illetve, ha a kérelem vagy a melléklet azt követően is hibás vagy hiányos, a Bizottság a határozati javaslatot a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg.

(3) A kormánytisztviselőt a kérelme elbírálásáról, illetve a közigazgatási államtitkár vagy a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár döntéséről, továbbá a juttatások munkáltatói kifizetése érdekében a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályt – a Bizottság elnöke megbízásából – a Bizottság titkára értesíti.

81. § (1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben (86%) a minisztérium utólag megtéríti a kormánytisztviselőnek az állandó munkavégzés helyeként kijelölt telephely szerinti település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás költségeit.

(2) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti helyközi költségtérítésre nem jogosult az, aki

(3) Az (1) bekezdés szerinti munkába járáshoz és hazautazáshoz a bérlet vagy menetjegy térítés iránti kérelmet – amely tartalmazza a kormánytisztviselő nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik – a lakcímet igazoló okmány (lakcímkártya) másolatával együtt a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályon a „Kérelem napi munkába járás és hazautazás költségének megtérítése iránt” című nyomtatványon lehet igényelni.

(4) A kormánytisztviselőnek – a részére engedélyezett helyközi költségtérítés felülvizsgálata céljából ismételten be kell nyújtania a (3) bekezdésben meghatározott kérelmet a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra, minden év január 31-ig.

(5) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítése a tárgyhót követő hat hónapon túl nem igényelhető.

(6) A bérlet vagy menetjegy elszámolása a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályon történik. A költségtérítés kifizetése a bérlet vagy menetjegy és a „Munkába járás és hazautazás elszámoló lap” című nyomtatvány szerinti elszámoló lap egyidejű, tárgyhónapot követő hó 10. napjáig történő leadása alapján havonta utólag történik, figyelemmel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozásra.

(7) A költségtérítések a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kerülnek átutalásra.

82. § (1) Amennyiben a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállnak, a saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével, kilométerenként az Szja tv.-ben foglalt, gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése címen 15 Ft/km összegben számolható el költségtérítés.

(2) A költségtérítést a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályon a „Kérelem gépjárművel történő munkába járás költségének megtérítése iránt” című nyomtatványon lehet igényelni. A kérelemhez csatolni kell a lakcímet igazoló okmány (lakcímkártya), az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező vagy közeli hozzátartozója tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát, továbbá az útvonaltervet. A legrövidebb távolság meghatározásához a https://maps.google.com/ weboldal útvonaltervező szolgáltatásából nyert adatokat kell figyelembe venni. A mozgáskorlátozottságot, illetve a súlyos fogyatékosságot szakvélemény másolatának csatolásával kell igazolni. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § c) pontja szerinti hozzátartozó biztosítja, a szakvélemény mellett a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges. A 81. § (3) bekezdése szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmet alátámasztó indokokat, illetve a tömegközlekedési eszközzel vagy gépjárművel történő munkába járás munkáltatót terhelő költségeinek összehasonlítását.

(3) A saját gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítési kérelmet a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetőjének javaslata alapján a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár engedélyezi az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével.

(4) A kormánytisztviselőt a döntésről a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály értesíti.

(5) Az engedélyezést követően a költségtérítést havonta, a „Gépjárműköltség-elszámoló lap” című nyomtatvány szerinti gépkocsiköltség-elszámoló lap benyújtásával lehet igényelni a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályon. A kormánytisztviselőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője a gépkocsiköltség-elszámoló lapon igazolja a kormánytisztviselő által munkában töltött napokat.

(6) Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető.

(7) A költségtérítés havonta utólag, az (5) bekezdés szerinti elszámolólap tárgyhónap 10. napjáig történő megküldése esetén a tárgyhónap 25. napjáig kerül átutalásra.

(8) A kormánytisztviselőnek – a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra, minden év január 31. napjáig – a részére engedélyezett gépjárművel történő munkába járás költségtérítés felülvizsgálata céljából a kérelmet ismételten be kell benyújtani.

83. § A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló Korm. rendelet alapján a kormánytisztviselőt megillető utazási utalványt minden év március 31. napjáig a személyügyekért felelős főosztály állítja ki és juttatja el a kormánytisztviselő részére. Az év közben kinevezett kormánytisztviselő részére kérésére kerül kiállításra az utazási utalvány, amely kiadásának feltétele a „Nyilatkozat utazási utalvány felhasználásáról” című nyomtatvány kitöltése.

84. § (1) A minisztérium a helyi utazási bérletet a kormánytisztviselő részére a tárgyévre érvényes éves Budapest-bérlet formájában (a továbbiakban: bérlet) biztosítja. A kormánytisztviselő – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – évente a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály által meghatározott időszakban nyilatkozik a bérlet igénybevételéről, továbbá a (2) és (3) bekezdésben foglaltakról.

(2) Nem jár bérlet azon kormánytisztviselőnek, aki

(3) A bérletet a jogosult kormánytisztviselő kizárólag saját használatára veheti igénybe, amelyről nyilatkozatot tesz.

(4) Pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a minisztérium a bérletet a tárgyévet megelőző évben juttatott helyi utazási bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja.

(5) Év közben keletkező jogosultság esetén a bérletet a minisztérium – a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálynak a rendelkezésre álló helyi utazási bérletek mennyiségére tekintettel meghozott döntése alapján, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kormánytisztviselő jogviszonyának létesítését követő hónap első napjától biztosítja, vagy a kormánytisztviselő által vásárolt bérletet a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály utólagos elszámolással megtéríti. Utóbbi feltétele a minisztérium nevére és címére kiállított áfás számla és az eredeti bérletszelvény leadása.

(6) A jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetében, valamint a 84. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselő köteles a jogviszonnyal már nem érintett hónapokra vonatkozó bérletszelvényeket az utolsó munkában töltött napon a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályon leadni. A jogviszony utolsó hónapjára vonatkozó bérletet a kormánytisztviselő megtarthatja. A bérlet határidőben történő visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra. A bérlet jogosulatlan igénybevétele esetén a bérlet árának teljes összegét vissza kell fizetni.

(7) Az elveszett, megsemmisült bérletet a minisztérium nem pótolja.

(8) Ha a kormánytisztviselő – a bérlet átvételére vonatkozó – a minisztérium költségvetésért felelős főosztálya felhívásától számított 30 napon belül a számára megrendelt bérletet önhibájából nem veszi át, a bérlet visszaváltható vagy más munkatárs részére cserélhető.

85. § (1) A minisztérium a kormánytisztviselő részére lakhatási jellegű támogatást nyújthat.

(2) A támogatás elbírálásának általános feltételeit a Kit. vhr. 38–43. §-a határozza meg.

(3) A lakhatási jellegű támogatás iránti kérelem kizárólag abban az esetben terjeszthető a Bizottság elé, ha a kérelmen szerepel a kérelmezőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetőjének írásos javaslata és támogató aláírása, valamint a kérelmező felett munkáltatói jogkört gyakorló aláírása.

(4) A kérelmek elbírálásánál a Kit. vhr. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételnek megfelelő kérelmek között a Bizottság rangsorolhat, amely során a szolgálati érdeket fokozottan veszi figyelembe.

(5) A közigazgatási államtitkár – a Bizottság javaslata alapján – a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott korlátot meghaladó jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő részére is megítélhet lakáscélú támogatást.

86. § (1) A minisztérium a kormánytisztviselő részére szolgálati lakást biztosíthat, amelyek a megkötött lakásbérleti szerződések lejártát 30 nappal megelőzően közzétett nyilvános pályázati felhívás keretében a minisztérium belső elektronikus portálján kerülnek meghirdetésre.

(2) A szolgálati lakás igénylése iránti pályázathoz a kormánytisztviselőnek csatolnia kell:

(3) A bérleti szerződés megkötéséről, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásáról a KEF gondoskodik.

(4) A kétéves határozott idejű bérleti időszak lejártával a bérlő részéről felmerülő további igénylési szándék esetén a szolgálati lakásra ismételten pályázni kell. Amennyiben a kérelmezők közül továbbra is a korábbi bérlő kerül kiválasztásra, úgy a szerződés – legfeljebb egy alkalommal – egy évvel meghosszabbítható, amelyről a személyügyekért felelős főosztály intézkedik.

(5) Több kérelmező kormánytisztviselő esetén a Bizottság a minisztériumban folyamatosan eltöltött jogviszony időtartamát, jelenlegi lakáshelyzetét, jövedelmét, váratlan élethelyzetét is figyelembe véve tesz határozati javaslatot.

(6) A szolgálati lakás együttesen több kérelmezőnek – a szolgálati lakás bérlője, illetve a kérelmező kormánytisztviselő együttlakásra vonatkozó írásbeli hozzájárulása esetén – abban az esetben adható bérbe, amennyiben a lakás mérete és a helyiségek beosztása a közös használatot lehetővé teszi.

(7) A szolgálati lakás több bérlő általi együttes igénybevételének tényét, illetve lehetőségét a minisztérium a szolgálati lakás igénylése iránti pályázati kiírásban az igénylő kormánytisztviselők előzetes tájékoztatása céljából feltünteti.

87. § (1) A minisztérium a kormánytisztviselő lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes kölcsönnel támogatja, amely az alábbi célokra nyújtható:

(2) A kamatmentes kölcsön nyújtásának feltételeit a Kit. vhr. 48–53. §-a határozza meg.

(3) Amennyiben a házastársak, élettársak egyaránt a minisztérium foglalkoztatottjai, egyazon ingatlanra csak az egyik fél igényelhet kamatmentes kölcsönt.

88. § A kormánytisztviselő korábbi munkahelyétől kapott kamatmentes kölcsönt különösen indokolt munkáltatói érdek fennállása esetén, valamint az erre a célra elkülönített költségvetési keret figyelembevételével a 89. §-ban foglalt mértékig vállalhatja át.

89. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön maximális mértéke:

(2) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének futamideje 36 hónap, 60 hónap, 120 hónap, de legfeljebb 180 hónap lehet, és azt – a kormánytisztviselő kérelmét figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy a kormánytisztviselő számára a törlesztő részletek kifizetése ne jelentsen aránytalan terhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb futamidőt a közigazgatási államtitkár csak különös méltányolást érdemlő esetben engedélyezhet.

90. § A kölcsönszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell:

91. § (1) A kamatmentes munkáltatói kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit a kormánytisztviselő viseli.

(2) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének biztosítására lehetőség szerint első ranghelyű jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kamatmentes kölcsönnel érintett ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő kormánytisztviselőnek, az ingatlan esetleges további tulajdonosának, illetve az ingatlan haszonélvezőjének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Abban az esetben, ha a kamatmentes kölcsön mellett további hitelintézeti kölcsön kerül igénybevételre, a minisztérium jelzálogjoga az azt követő ranghelyen is bejegyezhető a kormánytisztviselő külön erre irányuló írásbeli kérelmére az ingatlan terhelhetőségének függvényében.

(3) A kormánytisztviselő köteles viselni a kamatmentes kölcsön biztosítékaként a minisztérium részére bejegyzendő jelzálogjog földhivatali bejegyzéséhez és feljegyzéséhez, visszafizetés esetén a jelzálogjog törléséhez, valamint a jelzálogjog másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges esetlegesen felmerülő ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét.

(4) Amennyiben a kamatmentes kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni.

(5) Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a kamatmentes kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a folyósításához további biztosítékot – így különösen készfizető kezességet, illetve további ingatlanfedezetet – határozhat meg feltételként.

92. § (1) A kölcsönszerződést a minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kamatmentes kölcsönben részesült kormánytisztviselő

(2) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a kormánytisztviselő 60 napon belül köteles visszafizetni.

(3) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést és a kamatmentes kölcsön változatlan feltételekkel fizethető vissza, ha a jogviszony

(4) A kormánytisztviselő írásbeli kérelmére – a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással vagy a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltással, vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti felmondással történő megszüntetése esetén –, amennyiben a felvett munkáltatói kölcsönből eredő fizetési kötelezettség a jogviszony megszűnésének időpontjáig minden esetben pontosan teljesítésre került, a Bizottság javaslatára a közigazgatási államtitkár a kölcsönszerződés futamidő felezéssel történő módosítását engedélyezheti, amennyiben a folyósított kamatmentes kölcsön több mint 50%-a visszafizetésre került.

(5) A kormánytisztviselő írásbeli kérelmére különös méltányolást érdemlő esetben – a Bizottság javaslatára – a közigazgatási államtitkár a (2)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő visszafizetési feltételeket (így különösen a kamatmentes kölcsön fennmaradó részének egy összegű kifizetése helyett több részletben történő visszafizetést) is engedélyezhet.

(6) A kormánytisztviselő elhalálozása esetén a házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt kormánytisztviselővel megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös írásbeli kérelmére – különös méltánylást érdemlő esetben – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

(7) Ha a kamatmentes kölcsönben részesített kormánytisztviselő minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja, amely esetben az új munkáltató a jogviszony megszűnése előtt nyilatkozik a kölcsön átvállalására vonatkozóan.

93. § (1) A minisztérium jelzálogjogával, valamint az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant csak a minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez és az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a Bizottság soron kívül megadhatja a hozzájárulást az elidegenítéshez.

(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell

(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a minisztérium javára fennálló jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom a kormánytisztviselő által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a Bizottság megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a kormánytisztviselőnek csatolnia kell a felajánlott ingatlan

(7) Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog átjegyzése, a további jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a kamatmentes kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

94. § (1) A kormánytisztviselő a kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a „Kérelem kamatmentes kölcsön iránt” című nyomtatványon nyújthatja be, melyhez csatolni kell a Kit. vhr. 49. § (2) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumokat, továbbá lakásvásárlás esetén a kormánytisztviselő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy korábban rendelkezett-e vagy a kérelem benyújtásakor rendelkezik-e lakástulajdonnal.

(2) A kormánytisztviselő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

(3) A Bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek meglétét szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.

(4) A kormánytisztviselő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.

(5) A kamatmentes kölcsön iránti kérelem elbírálásánál a Kit. vhr. 39. § (2) bekezdésében foglaltakon túl előnyben részesül:

(6) A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a Bizottság megvizsgálja, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak

(7) A személyügyekért felelős főosztály értesíti a kormánytisztviselőt, valamint a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályt a (6) bekezdés szerinti döntésről.

(8) A kölcsönszerződés megkötéséről, a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről, a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről, a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – hitelintézet útján történő – átutalásáról a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya intézkedik.

(9) A szerződés aláírására a közigazgatási államtitkár jóváhagyása alapján a minisztérium képviseletében a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálynak két kijelölt munkatársa együttesen jogosult. A szerződést el kell látni jogi és pénzügyi ellenjegyzéssel.

(10) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének konkrét feltételeit a kormánytisztviselő és a hitelintézet között megkötésre kerülő megállapodás tartalmazza.

95. § (1) A kamatmentes kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a kormánytisztviselő a kölcsönt – a minisztérium Lakásépítési Alap számláját vezető pénzintézet igazolása alapján – teljes egészében visszafizette.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog – a kölcsön teljes egészének visszafizetését megelőzően – abban az esetben is törölhető, ha a kormánytisztviselő még fennálló tartozását külön megállapodás alapján más munkáltató átvállalja a minisztériumtól, és a fennálló tartozás a minisztérium számlájára átutalásra került.

(3) A jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály állítja ki.

(4) Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törlése érdekében – a hozzájáruló nyilatkozat földhivatal részére történő bemutatásával – a kormánytisztviselő közvetlenül intézkedik.

(5) Amennyiben a kormánytisztviselő az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást megküldi a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály részére, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog törléséről a minisztérium megbízása alapján a minisztérium Lakásépítési Alap számláját vezető hitelintézet intézkedik.

96. § A kormánytisztviselő a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok, eljárások alkalmazására a Kit. 149. §-a, valamint a Kit. vhr. 84–90. §-a az irányadó.

97. § (1) A Kit. vhr. 57. §-ában foglaltak szerint a kormánytisztviselő a költségvetési törvényben meghatározott éves cafetéria-juttatásának keretén felül gyermekenként 50 000 forint összegű cafetéria-juttatás igénylésére jogosult. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások jogszabály szerinti adó- és járulékterheire.

(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatásra az 57. § (1) bekezdése szerinti munkatárs jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti juttatásra az 57. § (2) bekezdése szerinti munkatárs nem jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti juttatás keretében az 60. § (2) bekezdése szerinti cafetéria-juttatási elemek választhatók.

(5) A közterhek megfizetéséről a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály – azok esedékességekor – gondoskodik.

98. § (1) A kérelmet a „Gyermeket nevelő kormánytisztviselő magasabb összegű cafetéria-juttatása iránti kérelem” nyomtatvány kitöltésével és a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra történő megküldésével szükséges kezdeményezni. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás estén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát. A kérelem benyújtásának határideje tárgyév január 31. napja.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján kerül meghatározásra a juttatás tárgyévi összege, amely alapján a minisztérium költségvetésért felelős főosztálya a juttatási elemek kiválasztása érdekében elektronikus rendszeren keresztüli nyilatkozat tételére hívja fel a munkatársat. A nyilatkozattétel határideje tárgyév március 1. napja.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozattétel feldolgozását követően a cafetéria-juttatást a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya folyósítja tárgyév április 30 napjáig.

(4) Pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 45 napon belül az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt lehet benyújtani a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály részére.

(5) Az újonnan keletkezett jogviszonyok tekintetében a juttatás iránti kérelem benyújtására a jogviszony létrejöttétől számított 45 napon belül van lehetőség.

(6) Az (4) bekezdés szerinti esetekben a megfelelően benyújtott kérelem alapján a nyilatkozattételre 30 nap áll rendelkezésre, amely alapján a minisztérium költségvetéséért felelős főosztálya intézkedik a juttatás folyósításáról a nyilatkozattételtől számított 30 napon belül.

(7) A cafetéria-juttatási nyilatkozat év közbeni módosítására nincs lehetőség.

99. § (1) A kormánytisztviselő támogatás iránti igényét a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon nyújthatja be a személyügyekért felelős főosztályra.

(2) A személyügyekért felelős főosztály a gyermek adatainak rögzítését, illetve a jogosultság ellenőrzését követően az igényt kifizetés céljából továbbítja a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra. A támogatás az igény benyújtását követő 45 napon belül folyósításra kerül.

(3) Az igényhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatnak a másolatát.

(4) A vissza nem térítendő családalapítási támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

100. § (1) A kormánytisztviselő az iskolakezdési támogatás iránti kérelmét tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. napja között a „Kérelem iskolakezdési támogatás iránt” című nyomtatványon nyújthatja be a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra, amelyhez mellékelni kell a gyermek lakcímkártyájának másolatát és a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratot.

(2) A vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

101. § (1) A kormánytisztviselő a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmét tárgyév szeptember 1. és október 31. napja között a „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével nyújthatja be a személyügyekért felelős főosztályra. A személyügyekért felelős főosztály a gyermek adatainak a munkaügyi nyilvántartásban történő rögzítését, illetve a jogosultság ellenőrzését követően a kérelmet ellenőrzés, kalkuláció és kifizetés céljából továbbítja a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratot.

(3) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 40 napon belül az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a személyügyekért felelős főosztály részére.

(4) Ha a jogviszony év közben keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a jogviszony létrejöttétől számított 45 napon belül az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a személyügyekért felelős főosztályra.

(5) A minisztérium költségvetéséért felelős főosztály az (1) bekezdés szerint megállapított gyermeknevelési támogatást tárgyév november 30. napjáig, a (3) és (4) bekezdés szerint megállapított gyermeknevelési támogatást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(6) A kormánytisztviselő a jogviszonyának év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén köteles a részére folyósított gyermeknevelési támogatással időarányosan elszámolni.

(7) A gyermeknevelési támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

102. § (1) A kormánytisztviselőt rászorultsága esetén, kérelmére a minisztérium visszatérítendő, a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetben legfeljebb 600 000 forint összegű krízistámogatásban részesítheti.

(2) A közeli hozzátartozó halála esetén nyújtott krízistámogatás mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselő nevére kiállított számlán feltüntetett összeget.

(3) A Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéknél magasabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben – a rászorultságának igazolása mellett – a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban.

(4) A krízistámogatás iránti kérelmet a Bizottságnak – az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatával – a „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás iránt” című nyomtatványon, a kérelem indokának, a kérelmezett támogatási összeg megjelölésével és a kérelmet alátámasztó dokumentumok, igazolások – a közeli hozzátartozó halála esetén, az elhalálozás időpontjától számított 120 napon belül a halotti anyakönyvi kivonat, valamint a kérelmező nevére kiállított, a temetési költségekről szóló számla másolatának – csatolásával kell benyújtani.

(5) Krízistámogatás a tárgyévben egy alkalommal terjeszthető elő a (6) bekezdésben foglaltak kivételével.

(6) Az adott tárgyévben krízistámogatásban már részesült kormánytisztviselő tárgyéven belül újabb kérelmet akkor nyújthat be, ha az előző krízistámogatás összegét már visszatérítette, és

(7) A krízistámogatás visszafizetésének futamideje legfeljebb 1 év.

(8) A kérelemben foglaltak alapján a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére a Bizottság tesz javaslatot a kérelmet elbíráló, a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár részére.

(9) A szerződést a minisztérium képviseletében a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár köti meg a jogi ügyekért felelős főosztály vezetőjének és a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(10) Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával magasabb összegű krízistámogatás nyújtható.

103. § (1) A minisztérium – a közeli hozzátartozó egyetértésével – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt kormánytisztviselőt, aki a jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató magatartása alapján erre érdemes, valamint a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy hozzátartozójának temetési költségeihez – a halotti anyakönyvi kivonat másolatának és a minisztérium nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló számlák bemutatásával – a költségek részben vagy egészben történő átvállalásával a minisztérium hozzájárul.

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánításról és a költségviselés mértékéről a Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) A minisztérium nevére és címére kiállított eredeti számlát legkésőbb az elhalálozástól számított négy hónapon belül kell a Bizottság titkárához benyújtani.

104. § (1) A minisztérium biztosítja a kormánytisztviselő számára a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást.

(2) A rendelési helyről és időről a személyügyekért felelős főosztály ad tájékoztatást.

105. § (1) A minisztérium számla alapján, utólagos elszámolással a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeiből legfeljebb 20 000 forintot térít meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mértékű hozzájárulást a kormánytisztviselő az „Igénylőlap az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kérheti a személyügyekért felelős főosztálytól. Az igénylőlapon az igénylő közvetlen felettesének igazolnia kell, hogy a munkatárs képernyős álláshelyen dolgozik. Az igénylőlaphoz csatolni kell

(3) A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás megtérítéséről a személyügyekért felelős főosztály közreműködésével a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály gondoskodik.

106. § (1) A minisztérium aktív állományában lévő kormánytisztviselői részére évente bruttó 50 000 forint összegű támogatást biztosít egyes egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítéséhez természetben, a minisztérium által megszervezett szűrővizsgálat, illetve szűrővizsgálatok igénybevétele útján vagy a minisztérium nevére és címére szólóan kiállított számla alapján, utólagos elszámolással a kormánytisztviselő által történő egyéni – nem a minisztérium által szervezett – igénybevétel útján.

(2) A közigazgatási államtitkár az igénybevétel biztosításának módjáról igényfelmérést követően dönt.

(3) Az egyes egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő támogatásról a személyügyekért felelős főosztály közreműködésével a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály gondoskodik.

107. § (1) A kormánytisztviselő illetmény- vagy munkabérelőleget (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) igényelhet az „Igénylés illetményelőleg felvételére” című nyomtatvány kitöltésével, melyet a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályra kell megküldeni.

(2) Az illetményelőleg kifizetését – beérkezési sorrend alapján, az erre elkülönített keret terhére és mértékéig, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén – a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály vezetője engedélyezi.

(3) A kormánytisztviselő illetményelőlegben évente kétszer részesíthető, és a részére korábban folyósított illetményelőleg teljes visszafizetése előtt újabb illetményelőleg nem igényelhető.

(4) A Kit. vhr. 79. §-ában foglaltak szerint az illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt kell visszafizetni. Határozott idejű jogviszony esetén az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap az illetményelőleg kifizetését követő hónaptól számítva a határozott idejű jogviszony időtartamából még hátravan.

(5) A részletfizetést méltányosságból a minisztérium gazdálkodásáért felelős helyettes államtitkár engedélyezheti.

108. § (1) A minisztériumban az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) rendelkezései szerint, valamint a minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A vagyonnyilatkozat átvételével, kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a személyügyekért felelős főosztály vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős személy) látja el.

(3) Ha az álláshely betöltésének a feltétele a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat készítése, a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyt csak e kötelezettség teljesítése után lehet kinevezni.

(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó álláshelyet betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezést, megbízását vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.

(5) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselőt az őrzésért felelős személy elektronikus úton előzetesen tájékoztatja a kötelezettség keletkezéséről vagy megszűnéséről, a kötelezettség fennállása alatt a teljesítés határidejéről, valamint a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tájékoztató tartalmazza 1 példányban a Vnytv. mellékletét képező vagyonnyilatkozati nyomtatványt, valamint a kitöltési útmutatót és a tájékoztatót.

(7) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselő a Vnytv. által előírt határidőn belül köteles vagyonnyilatkozatát 2 példányban, zárt borítékban átadni az őrzésért felelős személynek, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről elismervényt állít ki.

(8) Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – erre kijelölt zárt helyen tárolja.

(9) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése esetén az őrzésért felelős személy a Vnytv. 9. és 10. §-a szerint jár el.

(10) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése esetén, vagy ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselő új vagyonnyilatkozatot tett, a minisztériumnál őrzött példányt az őrzését felelős személy a kormánytisztviselő részére visszaadja, vagy – ha a személyes átvételre nincs lehetőség – postai küldeményként, tértivevénnyel megküldi a kormánytisztviselő részére.

(11) Amennyiben a vagyonnyilatkozat sem személyesen, sem postai úton nem kézbesíthető, a kézbesítés megkísérlésétől számított 30 nap után az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozatot jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti.

109. § A minisztériumban képviselettel rendelkező szakszervezet és a minisztérium az együttműködésről megállapodást köt, amelyet tárgyév március 31. napjáig felülvizsgál, és szükség szerint módosít.

110. § (1) A kormánytisztviselő a minisztériumi munkavégzéshez köteles az alkalomnak, az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözékben, ápolt és tiszta külsővel megjelenni.

(2) A minisztériumban munkavégzésre a munkahely hivatali jellegének megfelelő öltözetet kell viselni.

(3) Nők esetében elegánsabb felső, blúz (póló), blézer, kiskabát, szoknya vagy nadrág, kosztüm, illetve egyrészes ruha viselendő. Zárt cipővel együtt harisnya viselése javasolt, szandál és nyitott cipő harisnya nélkül is elfogadott.

(4) Férfiak esetében a hivatali megjelenés az ing, vászon-, illetve szövetnadrág és zakó vagy öltöny, zárt cipő, szükség esetén nyakkendő.

(5) Azokban az esetekben, ahol a munkakör ezt lehetővé teszi, és a szervezeti egység vezetője ehhez hozzájárul, hivatali munkavégzéshez illő megjelenés mellett férfiak esetében a zakó, öltöny, nyakkendő, illetve nők esetében a kosztüm, blézer, kiskabát viselése elhagyható.

(6) Kánikulában (legalább 25 °C felett) nők esetében a harisnya, férfiak esetében a nyakkendő viselete mellőzhető.

(7) Nők nem jelenhetnek meg kánikularuhában, strandpapucsban, rövidnadrágban. Pánt nélküli vagy spagettipántos felső csak a vállat takaró kiskabáttal, boleróval vagy kendővel viselhető.

(8) Férfiak nem viselhetnek rövidnadrágot, szandált, papucsot, túlzottan színes inget.

(9) Nem viselhető szélsőséges divatirányzatokat követő stílusú ruházat, reklámot tartalmazó ruhadarab, hivalkodó ékszer, provokatív vagy átlátszó ruha, szoknya, felső.

(10) Az öltözetnek takarnia kell a köldököt, a fehérneműt, a tetoválást, valamint a testékszert.

(11) Különleges alkalmak, ünnepségek, illetve magasabb szintű vagy kiemelt hivatali tárgyalások alkalmával nők számára a kosztüm vagy nadrágkosztüm, zárt cipő harisnyával, a férfiak számára sötét öltöny, hosszú ujjú ing, nyakkendő, illetve alkalmi, zárt cipő viselése kötelező.

(12) Az öltözködési előírások betartatásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

111. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

112. §¹

113. § Amennyiben a kormánytisztviselő a Kit. 289. § (4) bekezdése alapján a szabadság 2 éven belüli kiadásáról nyilatkozik, úgy a szabadság igénybevételére lehetőség szerint legfeljebb két részletben kerülhet sor.

114. § A minisztérium által visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesített személy az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást. A Kit. vhr. hatálybalépését megelőzően megítélt lakásbérleti támogatásban részesülő személy 2019. december 31. napjáig, a szolgálati lakásban részesülő személy pedig a megkötött szerződésben meghatározott időpontig jogosult a juttatásra.

115. § (1) A 38. és 42. alcím szerinti juttatások a 2020. évtől kerülnek biztosításra.

(2) Annak a kormánytisztviselőnek, akinek a jogviszonya év közben szűnik meg, és részére a 2019. évi helyi utazási bérlet 2018. évben került biztosításra, a bérletszelvényt nem kell leadnia.

116. § A gyermeknevelési támogatásra jogosulttá vált kormánytisztviselő részére a Kit. vhr. 65. § (4) és (5) bekezdése szerinti összegnek a Kit. vhr. hatálybalépésétől vagy – ha a kormánytisztviselő gyermeke ezt követően született – a gyermek születésétől év végéig számított időarányos mértékét kell nyújtani, figyelemmel a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére. A kormánytisztviselő kérelmét a 2019. évre vonatkozóan 2019. augusztus 31. napjáig nyújthatja be, részére a megállapított támogatás 2019. szeptember 25. napjáig kerül folyósításra. A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény benyújtására a Szabályzat vonatkozó rendelkezései irányadók.

117. § Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.