1/2019. (V. 28.) MKI KÁT utasítás

a Miniszterelnöki Kormányiroda Közszolgálati Szabályzatáról¹

2019.05.30.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 91. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – az 1. melléklet IV. Fejezete tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 147. §-ára, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 19. §-ára és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:

1. A Miniszterelnöki Kormányiroda (a továbbiakban: MKI) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) az 1. melléklet tartalmazza.

2. A KSz hatálya a mellékletben meghatározott módon kiterjed

a) az MKI-val kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai felsővezetőre, szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),

b) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) kilencedik része alapján az MKI-val munkaviszonyban álló munkavállalóra,

c) a Kit. XXX. Fejezete alapján politikai szolgálati jogviszonyban álló kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra és politikai tanácsadóra [a továbbiakban az a)–c) pont együtt: munkatárs],

d) az MKI állományába tartozó kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra, miniszterelnöki megbízottra, miniszteri biztosra,

e) az MKI állományába tartozó politikai felsővezetőre,

f) az MKI-val kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre (ideértve a pályázati eljárásban részt vevő személyeket is),

g) az MKI-ban kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,

h) elismerésben vagy juttatásban részesített személyre, valamint szervezeti egységre.

3. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. A kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) hatálybalépését megelőzően, a Miniszterelnöki Kormányiroda Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2018. (IX. 13.) MKI KÁT utasítás [a továbbiakban: 1/2018. (IX. 13.) MKI KÁT utasítás] alapján nyújtható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások iránt benyújtott kérelmeket az 1/2018. (IX. 13.) MKI KÁT utasítás a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályai szerint kell elbírálni.

5. Az MKI visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatársa az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

6. Azon munkatársaknak, akiknek a jogviszonya év közben szűnik meg és részükre a 2019. évi helyi utazási bérlet 2018. évben került biztosításra, a bérletszelvényt nem kell leadni.

7. A gyermeknevelési támogatásra jogosulttá vált munkatárs részére a Kit. vhr. 65. § (4) és (5) bekezdése szerinti összegnek a Kit. vhr. hatálybalépésétől vagy – ha a munkatárs gyermeke ezt követően született – a gyermek születésétől év végéig számított időarányos mértékét kell nyújtani, figyelemmel a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére. A munkatárs kérelmét a 2019. évre vonatkozóan 2019. július 15. napjától 2019. augusztus 31. napjáig nyújthatja be, részére a megállapított támogatás 2019. szeptember 25. napjáig kerül folyósításra. A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény benyújtására a KSz rendelkezései irányadók.

8. Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.

9.²

1. melléklet az 1/2019. (V. 28.) MKI KÁT utasításhoz

A MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szabályzat hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések

1. § (1) A KSz

a) hatálya kiterjed az MKI-val kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai felsővezetőre, szakmai vezetőre és kormánytisztviselőre, a Kit. XXX. Fejezete alapján a politikai szolgálati jogviszonyban álló kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra és politikai tanácsadóra,

b) 18–23. §, 25. §, 27. §, 29. §, 37–40. §, 42. § (1)–(2) bekezdése, 42. § (4)–(5) bekezdése, 44–73. § hatálya kiterjed a Kit. kilencedik része alapján az MKI-val munkaviszonyban álló munkavállalóra,

c) 15. §, 17–20. §, 41. §, 44–53. §, 55–73. § hatálya kiterjed az MKI állományába tartozó politikai felsővezetőre,

d) 7. § (1)–(2) bekezdése, és 12. § (2) bekezdése hatálya kiterjed a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre,

e) 30–31. § hatálya kiterjed azokra a munkatársakra, akik az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek,

f) 43. § hatálya kiterjed a kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra.

(2) Az MKI szervezeti egységeinél foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.

(3) A KSz 5–10. §, 12–16. §, 18–29. §, 32–73. §-ában foglalt rendelkezéseket az MKI állományába tartozó kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra, valamint miniszteri biztosra nem kell alkalmazni.

(4) A KSz 5. §, 24. §, 26. § 28. §, 33. §-ában foglalt rendelkezéseket a kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra, valamint politikai tanácsadóra nem kell alkalmazni.

(5) A KSz 24. §, 54. §-ában foglalt rendelkezést az MKI állományába tartozó szakmai felsővezetőre nem kell alkalmazni.

(6) A KSz 5–8. §-ában, 10. §-ában, 15. §-ában foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársakra is.

2. § (1) A KSz alkalmazásában szervezeti egység a Miniszterelnöki Kormányiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (VI. 11.) ME utasítás (a továbbiakban: MKI SzMSz) 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő önálló szervezeti egység.

(2) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-ben meghatározott, személyügyi feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

3. § A KSz II. Fejezete alkalmazásában

a) továbbképzés: a kormánytisztviselő alkalmazásához megkívánt alapképzettséget (szakképzettséget) biztosító képzésen kívül minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely a kormánytisztviselő álláshelyén ellátandó feladatának ellátásához szükséges;

b) a kormánytisztviselők továbbképzése: a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján történő kötelező továbbképzés;

c) iskolarendszeren kívüli továbbképzés (résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban):

ca) a közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára felkészítés,

cb) a jogi szakvizsgára felkészítés,

cc) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés,

cd) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés,

ce) közigazgatási feladat, illetve a kormánytisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, bővítő továbbképzés,

cf) közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés,

cg) képesség- és készségfejlesztő tréning,

ch) nyelvi jellegű továbbképzés;

d) iskolarendszerű továbbképzés:

da) a közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve szakképesítés megszerzésére irányuló képzés,

db) a felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés.

4. § (1) A KSz III. Fejezete alkalmazásában

a) az MKI jogelőd szervei: mindazon szervek, amelyek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint az MKI Alapító Okirata alapján az MKI jogelődjének minősülnek;

b) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;

c) készfizető kezes: a felek közötti megállapodás alapján a készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy a kötelezett teljesítésének elmaradása vagy a kölcsönszerződésben meghatározott határidőt meghaladó késedelme esetén az MKI felhívására maga teljesít a jogosultnak, és nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be.

(2) Ahol a III. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.

2. A kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony létesítésének rendje

5. § (1) Amennyiben kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi a Személyügyi Főosztályt a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, a pályázati felhívás közzététele érdekében.

(2) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a Személyügyi Főosztály végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(3) Szükség esetén az érintett szervezeti egység vezetője az érvényes pályázatot benyújtók értékelésére Értékelő Bizottságot hozhat létre, amely javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlójának a nyertes pályázó személyére vonatkozóan. Az Értékelő Bizottságnak tagja az érintett szervezeti egység vezetője és a Személyügyi Főosztály kijelölt munkatársa. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 6–8. §-ban foglaltak szerint jár el.

(4) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a Személyügyi Főosztály értesíti.

(5) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezelésére az MKI Adatkezelési Szabályzatában foglaltak irányadóak.

6. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a foglalkoztatni kívánt személyről a szervezeti egység vezetője az „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt és annak mellékletét köteles kitölteni, és azt a Személyügyi Főosztály részére megküldeni. A Személyügyi Főosztály a (4) bekezdésben foglalt vizsgálatot követően az „Alkalmazási engedélyt” megküldi a Pénzügyi Főosztály részére. A Pénzügyi Főosztály az „Alkalmazási engedélyt” a (4) bekezdés szerinti igazolások kiállítását követően továbbítja a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére, aki jóváhagyásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2) Az „Alkalmazási engedély” a foglalkoztatni kívánt személy adatait és a foglalkoztatás tervezett körülményeit tartalmazza.

(3) Az „Alkalmazási engedélyhez” mellékelni kell a foglalkoztatni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi fényképes önéletrajzát.

(4) Az „Alkalmazási engedélyben” foglaltak alapján

a) a Személyügyi Főosztály

aa) igazolja az üres álláshely rendelkezésre állását,

ab) a szervezeti egység javaslatának és az álláshelyeken ellátandó feladatok figyelembevételével megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget,

ac) gondoskodik az egészségügyi alkalmassági vizsgálat megszervezéséről,

ad) gondoskodik a munka- és tűzvédelmi oktatásról;

b) a Biztonsági Főosztály

ba) nyilvántartja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket,

bb) a szervezeti egység nyilatkozata alapján nyilvántartja a megbízhatósági vizsgálat alá tartozó védett állományt;

c) a Pénzügyi Főosztály igazolja a bér- és cafetéria-keret rendelkezésre állását.

(5) A foglalkoztatni kívánt személy munkába állásának legkorábbi időpontja üres álláshely vagy tartósan távollévő álláshelye esetén az „Alkalmazási engedély” munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírását követő 30. nap, kivételesen indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója ettől eltérő időpontot is megállapíthat. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét a munkába állás lehetséges legkorábbi időpontjáról.

(6) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Személyügyi Főosztály vezetője igazolja azt, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.

(7) A foglalkoztatni kívánt személy szervezeti egységének vezetője – az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követően – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által a ht tp:/ /ep o.cen tral.int ernal.go v.h u portálon közzétett „Informatikai belépő lapot” köteles kitölteni és aláírásokkal ellátva legkésőbb a jogviszony létesítésének napjáig a Személyügyi Főosztályon leadni.

7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a kinevezni kívánt személy a Személyügyi Főosztály által megküldött és átadott iratok (a továbbiakban: belépő csomag) kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. Amennyiben a kormánytisztviselő személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Személyügyi Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni. A Személyügyi Főosztály az adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi Főosztályt.

(2) A kinevezni kívánt személy egyúttal a Személyügyi Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképet.

(3) A Személyügyi Főosztály intézkedik a kinevezni kívánt személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése, a Biztonsági Főosztály a foglalkoztatást megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében.

(4) A Személyügyi Főosztály a kinevezési okmányt, annak aláírását követően haladéktalanul átadja a Pénzügyi Főosztály részére. A bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a munkatárs – a Személyügyi Főosztály által összeállított belépő csomag alapján – a kinevezésének elfogadása, illetve munkaszerződésének aláírása után haladéktalanul átadja a Pénzügyi Főosztály részére.

(5) Az esküokmányt az MKI részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

(6) A munkavégzési helyre történő belépésre jogosító okmány kiállításával kapcsolatos eljárást a vonatkozó normatív utasítás szerint kell lefolytatni.

(7) Ha az MKI állományában lévő kormánytisztviselő jogviszonyának módosítására kerül sor (illetmény-/munkabér-módosító intézkedések, álláshelyen ellátandó feladatok változása, szervezeti egység váltás), a jogviszony módosítását az államtitkár, illetve helyettes államtitkár (az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában) részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezi az „Alkalmazást módosító engedély” Személyügyi Főosztálynak történő egyidejű megküldésével. A jogviszony módosításának legkorábbi időpontja az „Alkalmazást módosító engedély” munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírását követő 30. nap. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a szervezeti egység vezetőjét a módosítás időpontjáról. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a személyügyi intézkedés jogszerűségét, szükség esetén visszacsatolja azt a kezdeményezőhöz, ezt követően pedig intézkedik a jogviszonyt módosító okiratok előkészítéséről. A Személyügyi Főosztály a módosító okiratok aláírását követően haladéktalanul gondoskodik azok átadásáról a Pénzügyi Főosztály részére.

(8) A részmunkaidőben történő foglalkoztatás kezdeményezésére és elbírálására a (7) bekezdést megfelelően kell alkalmazni.

(9) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítását a szervezeti egység vezetője részletes indokolással ellátva kezdeményezi az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést az irányító politikai vagy szakmai felsővezetőnek. A politikai illetve szakmai felsővezető megküldi a javaslatot a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak véleményezésre. A gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a javaslatot véleményével együtt terjeszti fel a közigazgatási államtitkárnak, aki megteszi a javaslatot a Kormány részére.

(10) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot a Kit. 52. § (3) bekezdésére, valamint a Kit. vhr. 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőre figyelemmel kell megtenni.

3. Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározása

8. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a beosztási okirat, illetve a munkaszerződés tartalmazza. A beosztási okirat, illetve a munkaszerződés csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(2) Az álláshelyen ellátandó feladat meghatározását a hivatali szervezet vezetője által – a szervezeti egység vezetője által a szervezeti egység valamennyi státuszára vonatkozóan tett javaslata alapján – kiadott külön utasítás tartalmazza. A szervezeti egység vezető álláshelyén ellátandó feladatokra a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető tesz javaslatot e bekezdésben foglaltak szerint.

(3) Az álláshelyen ellátandó feladatok megváltozása, illetve a kinevezés módosítása esetén a munkatárs beosztási okiratát, illetve munkaszerződését ennek megfelelően módosítani kell. A beosztási okirat, illetve a munkaszerződés e bekezdés miatti módosítására az (1)–(2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.

(4) Határozott időre történő kinevezés esetén a helyettesítés céljából alkalmazott kormánytisztviselő beosztási okiratában az álláshelyen ellátandó feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített munkatárs álláshelyen ellátandó feladataival.

4. Az átszervezéssel kapcsolatos eljárás

9. § Az MKI-n belüli – alaplétszámba tartozó álláshelyeket érintő – átszervezés esetén az irányításért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár a 7. § (7) bekezdésének alkalmazásával kezdeményezi az átszervezéssel érintett jogviszonyok módosítását vagy megszüntetését, és csatolja a szervezeti egység állománytábláját. Az álláshelyen ellátandó feladatok módosításából kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, hogy mely álláshelyen ellátandó feladat válik feleslegessé, és az egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi munkatársa.

5. A foglalkoztatási jogviszony megszűnésével, módosításával kapcsolatos eljárás

10. § (1) A kormánytisztviselő köteles az álláshelyén ellátandó feladatait és az álláshelyén ellátandó feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (álláshelyen ellátandó feladat átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni

a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás, a három hónapot meghaladó, tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,

b) vezetői álláshelyre történő kinevezés vagy az álláshelyen ellátandó feladat módosítása, az MKI-n belüli áthelyezés esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző álláshelyen töltött utolsó munkanapon,

c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon.

(2) A kormánytisztviselő álláshelyen ellátandó feladatát a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban köteles átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a lezárt ügyeket, az intézés alatt álló ügyeket azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével, az átadott dokumentumok megnevezésével, elérhetőségének pontos megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, amelynek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt illeti.

(3) Amennyiben az álláshelyen ellátandó feladat átadására kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az álláshelyen ellátandó feladat-átadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(4) A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a feladatok ellátásának folyamatossága biztosítva legyen. A folyamatosság biztosítása az adott szervezeti egység vezetőjének a feladata.

(5) Az álláshelyen ellátandó feladatok átadás-átvételét a „Jegyzőkönyv feladatok átadás-átvételéről” című nyomtatványon kell rögzíteni.

(6) A kormánytisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a Személyügyi Főosztály kijelölt ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a kormánytisztviselő részére átadja az „Elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően a Személyügyi Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség kormánytisztviselő általi nem teljesítése esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

(7) A jogviszony megszűnése esetén a Személyügyi Főosztály a jogviszony megszűnését igazoló okiratot haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött „Elszámoló lapot” pedig annak átvétele napján átadja a Pénzügyi Főosztály részére. A Pénzügyi Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(8) Munkahelyváltás esetén a fogadó kormányzati igazgatási szerv által az új beosztási okirat kiállítását követő 15. napig a Pénzügyi Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(9) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén is.

6. Az állománytábla

11. § (1) Az állománytábla adatainak naprakészségéről a miniszteri kabinet, illetve az államtitkári kabinet kabinetfőnöke, illetve az államtitkári titkárság vezetője vagy az általa kijelölt vezető köteles gondoskodni az államtitkár által irányított szervezeti egységek tekintetében. Az MKI állománytáblájának összeállítása és annak folyamatos aktualizálása a Személyügyi Főosztály feladata.

(2) Az MKI állománytábláját a közigazgatási államtitkár – a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: NVTNM) irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában az NVTNM előzetes véleményével – hagyja jóvá. Az abban foglaltak megváltoztatását a közigazgatási államtitkár – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában az NVTNM, egyéb esetben a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár és a Személyügyi Főosztály vezetője javaslata alapján – engedélyezi.

7. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség

12. § (1) A jogviszony létesítését megelőzően a Személyügyi Főosztály a „Tájékoztató a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseiről” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenségre) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy

a) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást megkapta, megértette és tudomásul vette,

b) vele szemben nem áll fenn a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok,

c) felmerülhet-e vele szemben a Kit. 95. § (1)–(12) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok.

(3) A kinevezendő személy a (2) bekezdés b) és c) pont szerinti nyilatkozatot az „Adatlap a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány kitöltésével teszi meg.

(4) Amennyiben az összeférhetetlenségi ok fennállhat, a nyomtatvány kitöltésével az érintett bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének engedélyezését.

(5) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban esetben engedélyezheti, ha

a) a tevékenységnek a kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaidejére eső része nem haladja meg a napi 4 órát, és

b) a kormánytisztviselőnek az engedélyezett távollét időtartamát a távollét időpontjától számított 30 naptári napon belül ledolgozza. Az engedélyezett távollét időtartamának ledolgozása a Kit. 122. § (3) bekezdése alapján nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

(6) A kormánytisztviselő az előzetes munkáltatói engedélyhez, bejelentéshez kötött nyilatkozatát a Személyügyi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Személyügyi Főosztály a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója – az (5) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének engedélyezéséről.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről legkésőbb a döntésnek a Személyügyi Főosztály részére történő átadásától számított 5 napon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.

(8) A kormánytisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(9) A (2)–(8) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.

13. § (1) A kormánytisztviselő köteles az „Adatlap a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen

a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló – cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott – változásbejegyzési kérelem,

b) a további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kit. 166. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

14. § (1) A Személyügyi Főosztály a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(2) A 12–14. § rendelkezéseit a Kit. 278. § (2) bekezdése, valamint a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdéseinek figyelembevételével megfelelően alkalmazni kell a munkavállalóra is.

8. A rendes munkaidő

15. § (1) A munkaidőre és a munkaidőkeretre az MKI valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársa tekintetében az MKI Munkarend Szabályzata (a továbbiakban: Munkarend Szabályzat) az irányadó.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást az „Alkalmazási engedélyben” fel kell tüntetni.

(3) Fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás szabályait a Munkarend Szabályzat tartalmazza. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.

(4) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt személy ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzés alapját a napi munkaidő-nyilvántartás (a továbbiakban: jelenléti ív) képezi.

(6) A napi munkaidő-kezdési időpontokat több mint harminc perccel meghaladó, a közvetlen felettesnek nem jelzett késés, illetve munkaidő-befejezési időpontokat több mint tíz perccel megelőző, a közvetlen felettesnek nem jelzett távozás esetén az érintett kormánytisztviselő három munkanapon belül felettes vezetője kérésére köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő-befejezés be nem tartásának okáról.

(7) A szervezeti egység vezetője a (6) bekezdés szerinti igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személynek.

(8) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett kormánytisztviselő részére történő írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve annak többszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását.

9. Szabadság, kormányzati igazgatási szünet, szabadidő

16. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó jegyzéken kell nyilvántartani. A tárgyévre járó szabadság mértékének megállapítása a Személyügyi Főosztály feladata. A Személyügyi Főosztály a munkatársat minden év elején tájékoztatja a tárgyévre járó szabadság mértékről. A határidőben történő tájékoztatás érdekében a szervezeti egység az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó jegyzéket legkésőbb január 10-ig köteles a Személyügyi Főosztálynak megküldeni.

(2) A Személyügyi Főosztály minden év február 20-ig a szervezeti egység vezetőjétől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti az MKI éves szabadságolási tervét (a továbbiakban: szabadságolási terv). A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozóan az igazgatási szünettel kapcsolatos kormánydöntést is.

(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával történik. A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről jelenléti ívet vezet és azt havonta, legkésőbb a tárgyhó utolsó munkanapján délig továbbítja a Pénzügyi Főosztályhoz.

(4) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.

(5) Az előző tárgyévben igénybe nem vett alap és pótszabadságról a Személyügyi Főosztály az (1) bekezdésben meghatározottak szerint tájékoztatja a munkatársat, valamint ezzel egyidejűleg a szervezeti egység vezetőjét.

10. Keresőképtelenség miatti távollét

17. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő 5 munkanapon belül a Pénzügyi Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a kormánytisztviselő közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.

11. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

18. § (1) A munkatársat a Kit. 93. § (2) bekezdés g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a Személyügyi Főosztály által a külön e célra kiállított „Nyilvántartólap a munkatársat megillető tanulmányi munkaidő-kedvezményről” című nyomtatványon történik. A nyilvántartólapon a tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:

a) a tanulmányi célú mentesítés fizetett időtartamát: „TSZ”;

b) a tanulmányi célú mentesítés a tanulmányi szerződés vagy KSz rendelkezése hiányában nem fizetett időtartamát: „TN”

megjelöléssel.

(3) E § rendelkezéseit a II. Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

12. Fizetés nélküli szabadság

19. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kit. 131. és 157. §-a vagy az Mt. 128. és 130–131. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a Pénzügyi Főosztálynak és a kérelmezőnek.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.

13. A munkavégzés alóli mentesítés

20. § (1) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján vagy a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kit. 135. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkatárs a teljes illetményét vagy munkabérét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.

(2) Ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Személyügyi Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.

(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.

(5) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Személyügyi Főosztály munkavégzés alól mentesülő munkatárstól a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül bekéri a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(6) A szervezeti egység vezetője kérelmére a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontja alapján mentesítheti a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól a gyermekvállalással összefüggő vizsgálatok időtartamára, amelybe beleszámít a vizsgálatra utazás és a munkahelyre történő visszautazás időtartama is.

14. A rendkívüli munkavégzés

21. § (1) Rendkívüli munkavégzést legalább főosztályi szintű szervezeti egység vezetője rendelheti el az irányítása alá tartozó munkatárs részére, ha az a Kormány vagy az MKI működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a kormánytisztviselőt megillető szabadidő – a Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(3) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az MKI működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.

(4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért, ügyeletért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést, készenlétet, ügyeletet elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(5) Rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen kormánytisztviselők részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke

a) egy naptári éven belüli féléves időszakra legfeljebb 13 munkanap vagy

b) egy naptári évre legfeljebb 25 munkanap.

(6) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(7) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az MKI működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb a tárgyév végéig pénzben kell megváltani. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(8) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.

(9) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben a rendkívüli munkavégzés rendelkezései irányadók.

15. Távmunkavégzés

22. § (1) A távmunkavégzésre a Kit., valamint a Kit. vhr. szabályai, továbbá a távmunka megállapodás az irányadó. A távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Távmunka megállapodás megkötését az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az „Alkalmazási engedély” vagy az „Alkalmazást módosító engedély” Személyügyi Főosztálynak történő egyidejű megküldésével. A Személyügyi Főosztály a 7. § (7) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

16. Otthoni munkavégzés

23. § (1) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a munkatárs a szervezeti egység vezetője útján kezdeményezheti, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár részére. Az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár egyetértése esetén részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az otthoni munkavégzést az „Alkalmazási engedély” vagy az „Alkalmazást módosító engedély” Személyügyi Főosztálynak történő egyidejű megküldésével. A Személyügyi Főosztály a 7. § (7) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a Kit. 126. § (2) bekezdésében és a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

(2) Otthoni munkavégzés esetén a munkatárs az MKI-val történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartásra a Kit. vhr. 26. § (2) bekezdésében, továbbá az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban foglaltak az irányadók. A munkatárs elsősorban elektronikus postafiókja útján köteles kapcsolattartásra, munkájának segítésére számára – amennyiben azzal még nem rendelkezik – hivatali mobiltelefont kell igényelni.

(3) A munkatárs által elvégzendő feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(4) A munkaidő-nyilvántartást az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(5) Az MKI által biztosított eszközökön történő otthoni munkavégzés esetén a munkatárs fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a munkatárs köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

17. Teljesítményértékelés

24. § (1) A kormánytisztviselő Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetője végezheti el. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a főosztályvezető felett a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető gyakorolja. A teljesítményértékelést az értékelő vezető felettese hagyja jóvá.

(2) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az értékelő lapokat két példányban kell kinyomtatni. Az értékelő lapok egy példánya az értékelő vezetőé, a másik példányt a Személyügyi Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(3) A kormánytisztviselő – kivéve közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár és kabinetfőnök – a tárgyévben egyszer kezdeményezheti teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetőjénél a Személyügyi Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) A teljesítményértékelésre a Kit.-ben és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

18. Írásbeli dicséret

25. § (1) A munkatárs a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerint írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra az irányító politikai, illetve szakmai felsővezetőnek. Az írásbeli dicséretben részesítésről a szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki a megelőző fél évben megrovásban részesült, illetve aki a megelőző fél évben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.

19. Teljesítményelismerés

26. § (1) A munkatárs teljesítményelismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Teljesítményelismerés adományozását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén kikéri a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár előzetes véleményét. Ezt követően a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Pénzügyi Főosztály előzetes véleményét. A javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) Teljesítményelismerés adományozására félévente egyszer kerülhet sor.

20. Motivációs elismerés

27. § (1) A munkatárs motivációs elismerésben a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Motivációs elismerés adományozását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén kikéri a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár előzetes véleményét. Ezt követően a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Pénzügyi Főosztály előzetes véleményét. A javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) Motivációs elismerés adományozására félévente egyszer kerülhet sor.

21. Az álláshelyi elismerés és a szolgálati elismerés kifizetésének szabályai

28. § A Személyügyi Főosztály nyilvántartja az álláshelyi elismerésre, illetve a szolgálati elismerésre jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Személyügyi Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Pénzügyi Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik az álláshelyi elismerésre, illetve szolgálati elismerésre való jogosultság napjával.

22. Célhoz köthető feladat és céljuttatás

29. § A célhoz köthető feladat és a céljuttatás megállapításának szabályait az MKI célfeladattal kapcsolatos eljárásrendről szóló utasítása tartalmazza.

23. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

30. § (1) Az MKI állományába tartozó munkatársak esetében a vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárás lefolytatását az MKI SzMSz-ben meghatározottak szerint a Személyügyi Főosztály látja el, kivéve az MKI SzMSz 2. függelék 3.3.0.1. 2. pontjában foglalt feladatot, amelyet a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Közműszolgáltatásokért Felelős Államtitkári Kabinet lát el (a Személyügyi Főosztály és a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Közműszolgáltatásokért Felelős Államtitkári Kabinet e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: illetékes szervezeti egység).

(2) Az MKI SzMSz 2. függelék 3.3.0.1. 2. pontja szerinti feladat ellátása érdekében, az MKI SzMSz 6. függeléke alapján az NVTNM tulajdonosi joggyakorlói tevékenységével összefüggésben felelős szervezeti egység tájékoztatja a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Közműszolgáltatásokért Felelős Államtitkári Kabinetet a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter közvetlen tulajdonosi joggyakorlási jogkörébe tartozó gazdasági társaságok egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyében bekövetkezett változásról.

(3) A Vnytv. alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében az illetékes szervezeti egység vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

aa) keletkezéséről vagy

ab) megszűnéséről;

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása alatt annak teljesítésének

ba) módjáról és

bb) határidejéről; valamint

c) a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről.

(4) Az őrzésért felelős munkatárs az illetékes szervezeti egység azon munkatársa lehet, akinek az álláshelyén ellátandó feladatai között szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése feladatkör.

(5) Az őrzésért felelős munkatárs a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást valamint a (6) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős a Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(6) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza.

(7) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másik példányt az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(8) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, az illetékes szervezeti egység által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(9) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetben a Személyügyi Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(10) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni. A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(11) A kötelezett elhalálozása esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni. A vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni

(12) A Pénzügyi Főosztály a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti az Elszámoló lapon feltüntetett információk alapján.

(13) Az illetékes szervezeti egység a kötelezettekről nevük, a munkavégzés helye, nyilvántartási azonosító alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.

(14) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyügyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(15) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(16) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a kötelezett felett munkáltatói jogkört ellátó személy és az NVTNM tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdálkodó szervezetek tisztségviselői esetén az NVTNM (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató) jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben és módon.

31. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén az illetékes szervezeti egység egyeztet a munkáltatóval, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltató dönt.

(2) A meghallgatás időpontját a munkáltató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során a kötelezett által megbízott más személy igénybevételének lehetőségéről a munkáltató az illetékes szervezeti egység útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint az MKI-nál működő érdekképviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell. A munkáltató – figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire – az új meghallgatási időpontot haladéktalanul kitűzi.

(4) A meghallgatáson a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, az illetékes szervezeti egység Személyügyi Főosztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs mint jegyzőkönyvvezető, valamint a munkáltató vehet részt. A meghallgatáson az érdekképviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett, valamint a kötelezett által megbízott más személy tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.

(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely különösen tartalmazza a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személynek, az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő kitűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

II. FEJEZET

A MUNKATÁRS KÉPZÉSÉRE, TOVÁBBKÉPZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

24. Az Oktatási Bizottság

32. § (1) Az Oktatási Bizottság döntés-előkészítő, javaslattevő szerv a képzésekkel, továbbképzésekkel kapcsolatos kérelmek elbírálása tekintetében.

(2) Az Oktatási Bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője, tagja a Pénzügyi Főosztály vezetője, a Személyügyi Főosztály további kijelölt munkatársa.

(3) Az Oktatási Bizottság elnökét, illetve tagját az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesítheti.

(4) Az Oktatási Bizottság titkársági feladatait a Személyügyi Főosztály látja el. Az (1) bekezdés szerinti kérelmeket – ha a kérelem elbírálásának előkészítését az Oktatási Bizottság látja el, az Oktatási Bizottsághoz címezve – a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.

(5) Az Oktatási Bizottság szükség szerint, eseti jelleggel ülésezik.

25. Az éves továbbképzési terv

33. § Az MKI-ban a kormánytisztviselő továbbképzése, a vezetőképzés ütemezése a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján történik, amely során az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik. A Személyügyi Főosztály az egyéni éves tervek összesítésével éves továbbképzési tervet állít össze.

26. A közigazgatási alap- és szakvizsga, jogi szakvizsga, ügykezelői vizsga és titkos ügykezelői vizsga

34. § (1) Az MKI támogatja a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését. Ennek keretében:

a) biztosítja a kormánytisztviselőnek a vizsgákon, illetve a felkészítő tanfolyamokon való részvételét;

b) viseli a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a felkészítő tanfolyam, illetve vizsga díját;

c) az eredményes felkészülés érdekében vizsganaponként, a vizsga napját is beleszámítva négy munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a kormánytisztviselő illetményére jogosult.

(2) Az MKI a jogi szakvizsgára való felkészülés támogatása érdekében részvizsgánként a vizsga napját is beleszámítva tíz munkanap fizetett szabadidőt biztosít.

(3) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag a Személyügyi Főosztály által meghirdetett módon lehet jelentkezni.

(4) A közigazgatási alap- és szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja, illetve a vizsgaidőpont előtt legalább 8 munkanappal a Személyügyi Főosztálynak kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

(5) A közigazgatási alap-, illetve szakvizsgát, ügykezelői alapvizsgát, illetve titkos ügykezelői vizsgát tett kormánytisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítvány másolatát a vizsgát követően köteles 3 munkanapon belül eljuttatni a Személyügyi Főosztály részére.

27. Tanulmányi szerződés nélküli képzések

35. § (1) A Személyügyi Főosztály az éves továbbképzési terv alapján oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a kormánytisztviselő részére.

(2) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti programokban kijelölés vagy önkéntes jelentkezés útján vehet részt.

(3) Ha előre látható, hogy a kormánytisztviselő nem tud az oktatáson részt venni, a továbbképzésre való jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékról az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a kormánytisztviselő legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a Személyügyi Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(4) A munkatárs a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján az álláshelyen ellátandó feladat leírásban rögzített feladathoz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető. A munkatárs képzésre való kötelező kijelöléséről a Személyügyi Főosztály vezetőjéhez benyújtott, felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető által jóváhagyott kérelem alapján az Oktatási Bizottság dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kérelemben indokolni kell, hogy a képzés a munkatárs álláshelyen ellátandó feladatának szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet a Személyügyi Főosztály megküldi fedezetigazolásra a Pénzügyi Főosztálynak. A munkatárs kötelező kijelölése esetén az MKI a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 38. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.

(5) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

(6) A képzéseken való részvétel kötelező, ha a munkatárs kijelölésre került, és erről az Oktatási Bizottság döntött, vagy a munkatárs jelentkezési kérelmét a Személyügyi Főosztály visszaigazolta.

(7) Azt a munkatársat, aki a képzésen önhibáján kívül vagy neki fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, az MKI felé helytállási, illetve visszatérítési kötelezettség nem terheli.

(8) Az MKI által szervezett képzéseken álláshelyén ellátandó feladatából adódó elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak akkor állítható ki, ha a munkatárs a foglalkozások legalább 60%-án részt vett.

(9) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, illetve a részvételt igazoló egyéb okiratot a munkatárs köteles a kiállítástól számított 3 munkanapon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni.

28. A kormánytisztviselő által vállalt képzés

36. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (14) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

a) oktatási intézménybe felvételt nyert,

b) tanulmányokat folytat,

c) tanulmányait félbeszakította vagy megszüntette,

d) tanulmányait eredményesen befejezte.

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően – a Személyügyi Főosztály útján – írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a kormánytisztviselőnek, valamint a Személyügyi Főosztálynak.

(4) A kormánytisztviselő által vállalt továbbképzésben való részvételt az MKI a képzés jellegétől függően tanulmányi szerződés alapján – a 37–38. §-ban foglaltak figyelembevételével – az abban meghatározottak szerint támogathatja.

29. Tanulmányi szerződés megkötésének általános feltételei

37. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs

a) iskolarendszerű továbbképzésben,

b) iskolarendszeren kívüli továbbképzésben,

c) nyelvi képzésben

való részvételére.

(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat, illetve további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal az álláshelyén ellátandó feladatokhoz szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetve határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani a 39. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(6) A Kit. 89. § (6) bekezdése alapján az MKI állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét az MKI megállapodás keretében átvállalhatja. A kötelezettségvállalás mértéke a bruttó 800 000 forintot csak az Oktatási Bizottság egyetértése esetén haladhatja meg.

(7) Az a munkatárs, akinek az MKI-val kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben az MKI részére visszatéríteni, feltéve hogy a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti új álláshelye szerinti fogadó kormányzati igazgatási szerv nem vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét – a 39. § (1) bekezdés f) pontja szerint – az MKI-nak megtéríti.

(8) Az MKI iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a munkatárs álláshelyen ellátandó feladataihoz szorosan kapcsolódik, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott álláshelyen végzett munkájának hatékonyságát, vagy megszerzését az MKI az Oktatási Bizottság javaslata alapján támogatja.

(9) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy az MKI visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.

(10) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs álláshelyén ellátandó feladataihoz kapcsolódó

a) Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzésekre, tanfolyamokra,

b) nyelvi képzésekre,

c) ECDL tanfolyamokra,

d) jogi szakvizsga megszerzésére

köthető.

(11) A munkatársnak a tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a szervezeti egység vezetője és a felettes politikai illetve szakmai felsővezető aláírásával ellátott, „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című nyomtatványon kell a Személyügyi Főosztály vezetőjének benyújtania. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a tanulmányi szerződést aláírásra a Személyügyi Főosztály készíti elő a Jogi Főosztály bevonásával. A tanulmányi szerződést a Személyügyi Főosztály pénzügyi ellenjegyzésre továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére. A pénzügyi ellenjegyzést követően a tanulmányi szerződést a Pénzügyi Főosztály a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján terjeszti fel aláírásra a közigazgatási államtitkárhoz. A tanulmányi szerződést az MKI nevében – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM előzetes véleményével – a közigazgatási államtitkár írja alá.

(12) Nem köthető tanulmányi szerződés:

a) próbaidő kikötésével alkalmazott munkatárs esetében a próbaidő tartama alatt;

b) olyan képzettség megszerzésére, amelyet a munkatárs álláshelyén ellátandó feladatok megfelelő ellátáshoz jogszabály kötelezően ír elő.

(13) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés

a) azzal a munkatárssal, akivel az MKI már iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződést kötött, vagy

b) ha az MKI a (6) bekezdés alapján a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket átvállalta.

30. Munkáltatói támogatás tanulmányi szerződés alapján

38. § (1) Az MKI az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

a) mentesítheti a munkatársat a munkavégzési kötelezettség alól a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra (konzultációs részvétel, vizsgák, kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka – ideértve a szak- és évfolyamdolgozatot is – elkészítésének időtartama). Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül, amelyről a munkatárs a szemeszter kezdetén, legkésőbb azonban a vizsgaidőszak kezdetén a tanintézet hivatalos igazolását köteles benyújtani a Személyügyi Főosztályra;

b) biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses továbbképzés díjához nyújtandó támogatást. A támogatás jövedelemként adózik, az utána felmerülő személyi jövedelemadó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni, melyet a munkáltató egyösszegben érvényesít a munkatárssal szemben a tanulmányi szerződésben foglalt nyilatkozata alapján.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult.

(3) A költségtérítés támogatásának mértéke:

a) iskolarendszerű képzés esetén – az oktatási tanrend alapján – félévente az oktatási intézmény által igazolt tandíj 50%-a, de legfeljebb bruttó 120 000 forint;

b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a képzési díj 100%-a, de legfeljebb naptári év alapján félévente (I. félév: január 1. – június 30.; II. félév: július 1. – december 31.) bruttó 120 000 forint. Amennyiben a képzésnél – óraszáma alapján – a kezdés és a befejezés az I. és II. félévhez is tartozik, úgy számítása során a támogatás összege bruttó 120 000 forint lehet;

c) a munkáltatói jogkör gyakorlója által egyedi mérlegelési jogkörében eljárva az a) és b) ponttól eltérően meghatározott összeg.

(4) Az MKI a (3) bekezdés a)–b) pontjában részletezett támogatást kizárólag az MKI nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg.

(5) A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak (pót-, záró-, államvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek), valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.

(6) A jogi szakvizsga esetében a költségtérítés a részvizsgák vizsgadíjának megtérítését is magában foglalhatja.

31. A munkatárs jogai és kötelezettségei tanulmányi szerződés megkötése esetén

39. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

a) a támogatott képzésben való részvételre és annak megfelelő igazolására;

b) az előírt vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;

c) az iskolai végzettségnek, szakképesítésnek, egyéb vizsgának a szerződésben foglalt határidőig való teljesítésére;

d) a tanulmányok bármely okból történő megszakításáról, elhalasztásáról, valamint annak indokáról írásban haladéktalanul tájékoztatni a Személyügyi Főosztályt;

e) az MKI-val fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a végzettséget igazoló dokumentum kiállításától számítva a tanulmányi szerződésben megjelölt időtartamig, amely azonos a tanulmányok MKI által támogatott tartamával, azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet;

f) szerződésszegés esetén a részére ténylegesen kifizetett támogatás – így különösen a tandíj, a munkaidő-kedvezmény időtartamára kifizetett illetmény, munkabér, illetve annak időarányos része – egy összegben történő, azonnali visszatérítésére. Késedelmes visszatérítés esetén a munkatárs a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Kivételesen indokolt esetben – a munkatárs kérelmére – a közigazgatási államtitkár – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM javaslatára – hozzájárulhat a visszatérítés feltételeinek a KSz-ben írtaktól eltérő megállapításához.

(2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból, így különösen betegség, külföldi tartózkodás, munkavégzési kötelezettség vagy egyéb ok miatt nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a munkáltatóval kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(3) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt

a) a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, érdemtelenség jogcímén alapuló felmentés, lemondás, a kormánytisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében, a Kit. 82. § (7) bekezdése, 95. § (3) bekezdése vagy 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján,

b) a kormánytisztviselő a Kit. 89. § (6) bekezdése alapján a korábbi álláshelyétől eltérő kormányzati igazgatási szervnél kerül foglalkoztatásra – amennyiben a kormánytisztviselő új álláshelye szerinti fogadó kormányzati igazgatási szerv nem vállalja, hogy a kormánytisztviselő részére már kifizetett munkáltatói támogatást megállapodás alapján az MKI-nak megtéríti –,

c) a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói azonnali hatályú felmondással, munkavállalói felmondással, a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés következtében szűnt meg, vagy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos magatartása miatt mondja fel a munkaviszonyt,

az MKI mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a munkatárs köteles az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott végzettséget a vállalt határidőn belül nem szerzi meg;

b) kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a tanulmányok ideje alatt vagy annak befejezését követően a szerződésben kikötött idő előtt a (3) bekezdésben meghatározott valamely okból megszűnik;

c) egyéb lényeges szerződésszegést követ el.

(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, illetve munkaviszonyának megszüntetése vagy megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(6) A munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

32. Idegen nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés speciális feltételei

40. § (1) Az MKI támogatja a munkatársak álláshelyén ellátandó feladatokhoz tartozó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és továbbfejlesztését. Ennek keretében az MKI a munkatárs kérelmére a 37. § (1) bekezdés c) pontja alapján tanulmányi szerződést köthet angol, német vagy francia nyelvi képzés elvégzésére. Indokolt esetben – ha a munkatárs álláshelyén ellátandó feladataihoz szorosan kapcsolódik – kérelmezhető egyéb nyelvek támogatására is szerződés megkötése. A kérelmet az Oktatási Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM javaslatára – engedélyezheti.

(2) Az MKI egy munkatárssal egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződést köt. A (3) bekezdés a)–b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.

(3) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles:

a) a támogatott nyelvi képzésen való részvételre;

b) a vállalt nyelv/modulzáró vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;

c) az MKI-val fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a nyelvvizsga megszerzésétől számítottan a részére biztosított támogatás mértékével arányos ideig. Ennek számítása során bruttó 80 000 forint összeg esetében fél évet kell figyelembe venni azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.

(4) Az idegen nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés alapján az MKI a munkatárs részére – a szerződésben meghatározott feltételek szerint – a képzés díját megtéríti. A támogatás mértéke naptári év alapján félévente (I. félév: január 1. – június 30.; II. félév: július 1. – december 31.) legfeljebb bruttó 80 000 forint lehet. Egyedi esetben a 38. § (3) bekezdés c) pontja az irányadó.

(5) Nyelvi képzésre munkaidő-kedvezmény nem vehető igénybe.

(6) Idegen nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban a 39. § (2) bekezdése az irányadó.

33. A vezetői nyelvi képzés feltételei

41. § (1) Az MKI szakmai és politikai felsővezetői angol, francia vagy német nyelvekből – az MKI költségén – heti 300 perc, az MKI-val szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történő egyéni idegen nyelvi képzésre, valamint ennek céljára napi egy óra munkaidő-kedvezményre jogosultak.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye alapján a közigazgatási államtitkár az egyéni idegen nyelvi képzést az MKI főosztályvezetőjének, kabinetfőnökének, titkárságvezetőjének is engedélyezheti.

34. Egyéb szabályok

42. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelező jelleggel előírt, a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen.

(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt kötelező képzésen, valamint az MKI vagy szervezeti egységei által szervezett és azon önkéntes jelentkezés alapján részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt kötelező képzésre a Személyügyi Főosztály vezetője jelöli ki a munkatársat az Oktatási Bizottság döntése alapján, valamint gondoskodik a továbbképzések kapcsán felmerülő szervezési és egyéb intézkedések megtételéről.

(4) A munkatársak e fejezet szerinti képzéseken, továbbképzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről Személyügyi Főosztály teljes körű nyilvántartást vezet.

(5) Az e fejezet szerinti képzések, továbbképzések költségei az MKI igazgatási költségvetése terhére számolhatók el.

35. A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai

43. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély szakmai gyakorlat teljesítéséhez” című nyomtatvány (a továbbiakban: Foglalkoztatási engedély) és mellékletei kitöltésével a szervezeti egység vezetője – a felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A Foglalkoztatási engedélyhez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást/nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű. Ha a felsőoktatási intézmény és az MKI között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példányát is csatolni szükséges.

(3) A hallgató fogadását a Személyügyi Főosztály vezetője akkor hagyja jóvá, ha a kötelező szakmai gyakorlat megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, valamint a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(4) A hallgatóval a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást az MKI részéről a Személyügyi Főosztály vezetője köti meg, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.

(5) A Személyügyi Főosztály megteszi a hallgató fogadásához szükséges további intézkedéseket.

(6) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(7) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Ha a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást/értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által elkészített értékelés megküldése szükséges. A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján a Személyügyi Főosztályon leadni.

(8) A hallgató fogadása érdekében az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatokat a Személyügyi Főosztály a hallgatónak az adtakezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.

III. FEJEZET

A MUNKATÁRS RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI, JÓLÉTI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

36. A munkatársakat megillető juttatások fajtái

44. § (1) Az MKI

a) költségtérítéseket,

b) szociális juttatásokat,

c) kérelemre nyújtandó támogatásokat,

d) egészségügyi juttatásokat,

e) jóléti juttatásokat

biztosít a munkatársak részére.

(2) Költségtérítések:

a) utazási kedvezmények:

aa) napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés,

ab) hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés,

ac) gépjárművel történő munkába járás költségtérítése,

ad) helyi utazási bérlet,

ae) 50%-os utazási kedvezmény.

(3) Szociális juttatások:

a) visszatérítendő családalapítási támogatás,

b) krízistámogatás,

c) illetmény-, illetve munkabérelőleg,

d) temetési támogatás,

e) kegyeleti ellátás.

(4) Kérelemre nyújtandó támogatások:

a) családalapítási támogatás gyermek születése esetén,

b) iskolakezdési támogatás,

c) gyermeknevelési támogatás.

(5) Egészségügyi juttatások:

a) természetben nyújtott egészségügyi ellátás,

b) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás,

c) önkéntes véradásban részt vevők elismerése.

(6) Jóléti juttatások:

a) sportlétesítmények igénybevétele,

b) ünnepélyes megemlékezés keretében nyújtott juttatás.

(7) A (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés b) pontjában foglalt juttatások nem igényelhetők a munkatárs jogviszonyának megszüntetése esetén a lemondási-, felmentési-, illetve felmondási idő alatt.

37. A napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések ellenőrzése

45. § (1) A munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések iránti kérelmek jogszabályoknak, illetve a KSz-nek való megfelelőségét – a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (lakcímkártya) másolata alapján – a Személyügyi Főosztály vezetője ellenőrzi. A Személyügyi Főosztály az alaptalan kérelemről a munkatársat írásban tájékoztatja.

(2) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Személyügyi Főosztálynak, ha a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A bejelentésről a Személyügyi Főosztály haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi Főosztályt.

(3) A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

38. Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

46. § (1) Az MKI a munkatárs részére a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében a napi munkába járás díjának 86%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] rendelkezései szerint megtéríti.

(2) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki

a) a munkába járáshoz gépjárművet vesz igénybe, és ezért külön jogszabályban meghatározottak szerint költségtérítést kap;

b) személyes gépjármű használatra jogosult;

c) hivatali személygépjármű igénybevételére jogosult.

(3) Napi munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy elszámolása a Pénzügyi Főosztályon történik. A költségtérítés kifizetésére a bérlet vagy a menetjegy és a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány leadása alapján havonta utólag kerül sor.

(4) Amennyiben a munkatárs jogviszonya a bérlet vagy menetjegy érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés – a bérlet leadását követően – kifizetésre kerül.

(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára történő utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapban átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek, az elszámolás napjától függően két ütemben.

39. A gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése

47. § (1) Az MKI a munkatárs részére a gépjárművel történő munkába járáshoz az 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései szerint költségtérítést biztosít.

(2) A költségtérítés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt, gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése címén 9 Ft/km összegben számolható el.

(3) A munkavégzéssel nem érintett napokra, így különösen fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség idejére költségtérítés nem számolható el.

(4) A költségtérítés kifizetésének feltétele az „Útnyilvántartás a saját gépjárművel történő napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány kitöltése és leadása a Pénzügyi Főosztály részére. A Pénzügyi Főosztály a költségtérítés számfejtését megelőzően a kifizethető napok számát a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység által vezetett jelenléti ív alapján ellenőrizni köteles.

(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapban átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek, az elszámolás napjától függően két ütemben.

40. A hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés

48. § (1) Az MKI a munkatárs részére bérlettel, vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében – a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései szerint – megtéríti a hazautazás havi költségének 86%-át, figyelemmel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozásokra.

(2) A hazautazás költségtérítését havonta a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány kitöltésével, illetve a hazautazást igazoló utazási jegy csatolásával a Pénzügyi Főosztályon kell elszámolni.

(3) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapban átutalásra a tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek, az elszámolás napjától függően két ütemben.

41. Helyi utazási bérlet

49. § (1) Az MKI a helyi utazási bérletet – a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében – a munkatárs részére a tárgyévre érvényes éves Budapest-bérlet formájában biztosítja, kivéve az (5) bekezdésben foglalt munkatársak, valamint azon munkatárs részére, akinek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg. Azon munkatárs részére, akinek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg az MKI havi Budapest-bérletet a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira biztosítja.

(2) A helyi utazási bérlet adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül. A juttatás értéke után felmerülő személyi jövedelemadó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni, melyet a munkáltató egy összegben érvényesít a munkatársat megillető járandóságból, a munkatárs hozzájáruló nyilatkozata alapján.

(3) A helyi utazási bérletet a jogosult munkatárs kizárólag saját használatára veheti igénybe, amelyről nyilatkozatot tesz.

(4) Pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén az MKI a helyi utazási bérletet a tárgyévet megelőző évben juttatott helyi utazási bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja.

(5) Év közben keletkező jogosultság esetén a helyi utazási bérletet az MKI – a Pénzügyi Főosztálynak a rendelkezésre álló helyi utazási bérletek mennyiségére tekintettel meghozott döntése alapján, az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – biztosítja, vagy a munkatárs által vásárolt helyi utazási bérletet a Pénzügyi Főosztály utólagos elszámolással (a személyi jövedelemadó- és járuléklevonások érvényesítésével) megtéríti. Utóbbi feltétele az MKI nevére és címére kiállított áfás számla és az eredeti bérletszelvény leadása.

(6) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a jogviszonnyal már nem érintett hónapokra vonatkozó helyi utazási bérleteteket az utolsó munkában töltött napon a Pénzügyi Főosztályon leadni. A jogviszony utolsó hónapjára vonatkozó helyi utazási bérletet a munkatárs megtartja. A Pénzügyi Főosztály a munkatárstól egy összegben levont adó- és járulék összegének, valamint a jogosultsági időszakot terhelő adó- és járulék összegének a különbözetét a munkatárs számlájára – a bérletszelvény leadását követő – 15 napon belül átutalja.

(7) Amennyiben a munkatárs a bérletszelvényt a (6) bekezdésben foglalt időpontig nem adja le a Pénzügyi Főosztály részére, úgy a jogviszonnyal le nem fedett időszak alatti használatot köteles megtéríteni.

(8) Nem jogosult helyi utazási bérlet igénybevételére

a) jogszabály alapján személyes gépkocsi használatára vagy saját tulajdonú gépjárműhasználathoz kapcsolódóan költségátalányra és üzemanyagkártyára jogosult személy,

b) a tartós külszolgálaton lévő személy,

c) nemzeti szakértőként foglalkoztatott személy,

d) ösztöndíjprogramban részt vevő munkatárs,

e) a munkatárs azon időtartam vonatkozásában, amikor illetményre vagy munkabérre nem jogosult (30 napon túli fizetés nélküli szabadság, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás esetén), továbbá

f) az a munkatárs, aki a lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) gépjárművel történő munkába járás esetén nem Budapest közigazgatási határáig igényli a költségtérítést.

(9) Az éves helyi utazási bérlet beszerzését, átadását, valamint nyilvántartását a Pénzügyi Főosztály végzi.

42. 50%-os utazási kedvezmény

50. § (1) Az MKI-val jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki a munkatárs kérésére. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.

43. A szociális és kegyeleti juttatás iránti kérelmek elbírálásának közös szabályai, a Szociális Bizottság

51. § (1) A Szociális Bizottság (a továbbiakban: bizottság) – a KSz által meghatározott keretek között – a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.

(2) A bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője, tagjai

a) a Közigazgatási Államtitkári Titkárság vezetője,

b) a Pénzügyi Főosztály vezetője,

c) az NVTNM kabinetfőnöke vagy az általa kijelölt személy,

d) eseti jelleggel, a meghívásával összefüggő kérdések tekintetében szavazati joggal az érintett szervezeti egységet vezető kabinetfőnök vagy főosztályvezető mint meghívott tag,

e) eseti jelleggel – a hátrányos helyzetű foglalkoztatotti csoportok szociális ügyeinek nyomon követése céljából – az esélyegyenlőségi feladatokat végző munkatárs mint meghívott tag.

(3) A bizottság titkára a Személyügyi Főosztály kijelölt kormánytisztviselője, aki a bizottság ülésein részt vesz, és elkészíti az ülés jegyzőkönyvét.

(4) A bizottság üléseit az elnök hívja össze negyedévente. Rendkívüli indokolt esetben, az elnök döntése alapján a bizottság soron kívül is ülésezhet. Két ülés között rendkívül indokolt esetben a tagok írásban is megtehetik javaslatukat.

(5) A bizottság ülésének időpontjáról a munkatársakat a bizottság titkára tájékoztatja elektronikusan történő közzététellel. A kérelmeket a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani legkésőbb az ülést megelőző 20. napig. A Személyügyi Főosztály a kérelmeket megvizsgálja, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlást legkésőbb a bizottság ülését megelőző 2. napig kell benyújtani. A késve, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a bizottság elé. A határidőn túl benyújtott kérelmek – ha a munkatárs fenntartja kérelmét – a soron következő bizottsági ülésre kerülnek beterjesztésre.

(6) A bizottság határozatképes, ha az elnökön vagy az elnök által kijelölt, őt helyettesítő tagon kívül a tagok legalább fele jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(7) A bizottság döntés-előkészítő eljárása keretében a Pénzügyi Főosztály vezetője köteles nyilatkozni a III. Fejezetben meghatározott juttatások rendelkezésre álló forrásainak mértékéről és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.

(8) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntés tényét. A jegyzőkönyvet – legkésőbb az ülés megtartásától számított 5 munkanapon belül – meg kell küldeni a bizottság tagjai részére.

(9) A bizottság a kérelmek elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét. A kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt indokait, továbbá munkájáról közvetlen felettese véleményét.

(10) A 44. § (3) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjai szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kit. 280. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolja.

(11) A (12) bekezdésben írt feltételeknek történő megfelelés esetén sem részesíthető szociális juttatásban a próbaidejét töltő munkatárs.

(12) A bizottság döntését a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére. A 44. § (3) bekezdésében meghatározott szociális juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény-, illetve munkabérelőleg kivételével – a bizottság javaslatának figyelembevételével – az NVTNM irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa esetén az NVTNM egyetértésével – a közigazgatási államtitkár dönt. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – a bizottság javaslata alapján az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

(13) Az egyes juttatásoknak a munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről a Pénzügyi Főosztály gondoskodik.

52. § (1) Az MKI munkatársai részére visszatérítendő támogatásként családalapítási támogatást, krízistámogatást, valamint temetési támogatást nyújthat.

(2) Az MKI által nyújtott (1) bekezdés szerinti visszatérítendő családalapítási támogatás biztosítására a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata. Ha a munkatárs által megjelölt kezes a futamidő végéig a 65. életévét betölti, a bizottság – az eset egyedi elbírálását követően – más kezes kijelölését kérheti.

(3) A KSz alapján kötendő támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések megkötését a közigazgatási államtitkár döntését követően a bizottság elnöke a gazdasági és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnál kezdeményezi. A támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések elkészítését a Személyügyi Főosztály végzi a Jogi Főosztály bevonásával. A támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződést a munkatárs és a készfizető kezesek is személyesen, a Személyügyi Főosztály kormánytisztviselője előtt kötelesek aláírni.

(4) A KSz alapján igényelt támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződéshez kapcsolódó minden költség a munkatársat terheli.

(5) A KSz-ben meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden évben április 1-ig kell elvégezni. A juttatások mértékének megváltoztatására a bizottság március 1-ig, illetve rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. Az Szja tv. – e fejezetben foglalt juttatásokat érintő – változásairól, valamint a mindenkori minimálbér nettó összegéről a Pénzügyi Főosztály január 31-ig, szükség esetén év közben tájékoztatja a bizottságot.

53. § (1) A közigazgatási államtitkár

a) a 43. § (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az illetmény- és munkabérelőleg kivételével – odaítéléséről a bizottság javaslata alapján,

b) a szociális és kegyeleti juttatások esetében az MKI jóváhagyott éves működési költségvetésében a szociális feladatok pénzügyi fedezetére elkülönített keret (a továbbiakban: szociális keret) figyelembevételével

dönt.

(2) A szociális keret kezelője a Pénzügyi Főosztály. A Pénzügyi Főosztály a szociális keret előző évi pénzforgalmáról, illetve az adott évben felhasználható keret nagyságáról a tárgyév első bizottsági ülésén tájékoztatja a bizottságot.

44. Az állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolás igénylésével kapcsolatos szabályok

54. § A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok, eljárások alkalmazására a Kit. 149. § vonatkozó, valamint a Kit. vhr. 84–90. § rendelkezései az irányadók.

45. Visszatérítendő családalapítási támogatás

55. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás a Kit. vhr. 58–62. §-ában meghatározott visszatérítendő szociális támogatás.

(2) Az MKI elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a Kit. vhr. 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) Családalapítási támogatásban részesíthető a Kit. vhr. 60. § (1) bekezdésében meghatározott kormánytisztviselő.

(4) A Kit. vhr. 60. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában pályakezdőnek minősül a Kit. 280. § (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselő, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként az MKI-val létesít jogviszonyt.

(5) Családalapítási támogatásban a munkatárs a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdésében foglalt esetben és akkor részesíthető, ha

a) hozzájárul ahhoz, hogy támogatás visszafizetésének biztosítására

aa) a tulajdonában álló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy

ab) készfizető kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor;

b) kérelméhez csatolja a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakon felül nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdés c) pontjában megadott adatok munkáltató általi kezeléséhez.

(6) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a Kit. 161. § (1) bekezdésében megjelölt összeg. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül:

a) a két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő házastárs vagy élettárs, gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő munkatárs,

b) olyan munkatárs, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.

(7) A családalapítási támogatás visszafizetési határidejének megállapítására, valamint a visszafizetés kezdő időpontjára a Kit. vhr. 62. §-ának rendelkezései irányadók.

(8) A családalapítási támogatás iránti kérelmet a „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni:

a) a támogatás igénylőjének a Kit. vhr. 60. § (1) bekezdése szerinti minőségét,

b) a kért támogatás konkrét célját, illetve indokát,

c) az igényelt összeget,

d) a vállalt törlesztési időt,

e) a fedezetet jelentő ingatlan vagy a készfizető kezesek adatait.

(9) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a (4) bekezdés szerint pályakezdőnek minősül, a Személyügyi Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(10) A kérelmet a munkatárs közvetlen felettesének javaslatával ellátva a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.

(11) A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére.

(12) A szerződést az MKI képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének és a Pénzügyi Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(13) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Pénzügyi Főosztály intézkedik.

46. Krízistámogatás

56. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén kérelmére az MKI visszatérítendő, a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt esetekben krízistámogatásban részesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető szociális támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) A krízistámogatás iránti kérelmet – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a közvetlen felettes javaslatával ellátva – a „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(5) Az adott tárgyévben a már visszatérítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

a) családjában rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény következik be, és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér kétszeresét a háztartásában, vagy

b) egyedül él, vagy

c) gyermekét egyedül neveli.

(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

a) azok a munkatársak, akik krízistámogatásban még nem részesültek, valamint

b) az olyan munkatársak, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.

(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(8) A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Pénzügyi Főosztályt.

(9) A szerződést az MKI képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének és a Pénzügyi Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(10) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Pénzügyi Főosztály intézkedik.

(11) A visszatérítendő szociális támogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

47. Illetmény- vagy munkabérelőleg

57. § (1) A Kit. vhr. 76. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő munkatárs illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget a munkatárs a Kit. vhr. 77. §-ában meghatározott esetekben, továbbá, ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság idejére.

(3) A munkatárs részére naptári évenként legfeljebb két alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a Pénzügyi Főosztály vezetője. Az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(4) Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – az „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Személyügyi Főosztályhoz kell benyújtani. A Személyügyi Főosztály a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére.

(5) A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat, ha ilyen az igénylés indokára tekintettel nem áll rendelkezésre, az illetményelőleg folyósítását engedélyező a közvetlen felettes javaslatát veszi figyelembe.

(6) Illetményelőlegben részesíthető különösen az a munkatárs, aki

a) 30 napot meghaladóan keresőképtelen állapotban van vagy volt a kérelem benyújtását megelőző 90 nap alatt;

b) közeli hozzátartozója súlyos beteg;

c) maga vagy gyermeke 2 hónapon belül házasságot kíván kötni;

d) közeli hozzátartozóját temetteti el, feltéve hogy egyéb, a kegyeleti ellátás körébe tartozó munkáltatói támogatásban nem részesül;

e) gyermeket fogadott örökbe, gyermeke vagy unokája született a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül;

f) saját, szülője, illetve gyermeke lakása karbantartásához, felújításához, átépítéséhez, akadálymentesítéséhez kéri az illetményelőleget.

(7) Az illetményelőleg összege legfeljebb a Kit. vhr. 78. §-ában meghatározott összeg.

(8) Az illetményelőleg visszafizetési idejére a Kit. vhr. 79. §-a irányadó, azzal, hogy az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.

(9) Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).

(10) A Pénzügyi Főosztály a Kit. vhr. 79. § (3) bekezdése szerint esedékessé váló összeg tekintetében, amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, úgy a tartozás behajtásáról – a Jogi Főosztály közreműködésével – a Pénzügyi Főosztály intézkedik. A közigazgatási államtitkár méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(11) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Pénzügyi Főosztály feladata.

48. Temetési támogatás

58. § (1) A munkatárs – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – a temetési támogatásban részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennél magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető temetési támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a „Kérelem temetési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 60 napon belül. A temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,

b) a temetési költségekről – a kérelmező nevére kiállított – számla másolatát.

(3) A temetési támogatás mértéke legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, de nem lehet több mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében foglalt összegtől magasabb összegű temetési támogatás is adható.

(4) A temetési támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5) A temetési támogatás iránti kérelemről a bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Pénzügyi Főosztályt.

(6) A szerződést az MKI képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogi Főosztály vezetőjének és a Pénzügyi Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(7) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Pénzügyi Főosztály intézkedik.

(8) Amennyiben az elhunyt szintén – a szakmai és politikai felsővezetők kivételével – az MKI munkatársa, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

49. Kegyeleti ellátás

59. § (1) Az MKI az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására kerülhet sor, ha az elhunyt elhalálozásakor az MKI munkatársa, vagy nyugalmazott munkatársa vagy az MKI jogelőd szervének nyugalmazott munkatársa volt.

(2) A kegyeleti ellátás formái:

a) saját halottá nyilvánítás,

b) az elhunyt – Kit. vhr. 69. § (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pontja szerinti – hozzátartozója részére nyújtandó temetési támogatás,

c) a temetési eseményekkel kapcsolatos intézkedések,

d) Kit. vhr. 69. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kormánytisztviselő részére házastársa halála esetén nyújtandó temetési támogatás.

(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kérelmezheti

a) az elhunyt Kit. vhr. 69. § (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozója,

b) az MKI érintett szervezeti egységének vezetője vagy más vezető,

c) a (2) bekezdés d) pontja esetén a nyugalmazott kormánytisztviselő.

(4) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetben az 58. § (2)–(7) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére a bizottság tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. A bizottság soron kívül jár el a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatai során.

(6) A javaslattétel szempontjai:

a) az elhunytnak az MKI-nál eltöltött jogviszonyának időtartama, illetve végzett munkájának megítélése,

b) az elhunyt hozzátartozóinak anyagi, szociális helyzete.

(7) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – az MKI saját halottjává nyilváníthatja az MKI azon elhunyt munkatársát, nyugalmazott volt munkatársát, aki az MKI-nál végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes, és a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(8) A saját halottá nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás

a) a temetési költség összegének megtérítése, mely tartalmazza a sírhely vagy az urna megváltásának díját, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek, a közigazgatási államtitkár által meghatározott összeg erejéig;

b) az MKI nevében búcsúztatás a gyászszertartáson és a megemlékezés virágainak elhelyezése.

(9) Ha az elhunyt hozzátartozója – saját halottá nyilvánítás nélkül – temetési támogatást igényel, a kérelem benyújtására és elbírálására az 58. §-ban foglaltak az irányadók.

(10) Ha az elhunyt hozzátartozója az MKI munkatársa, a (9) bekezdés alapján csak akkor részesíthető temetési támogatásban, ha abban az 58. § alapján nem részesült.

(11) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen

a) az MKI nevében koszorú elhelyezése,

b) a család kérésének megfelelő mértékű segítségadás a temetés megrendezésében,

c) az MKI dolgozóinak tájékoztatása, igény szerint a temetésen való részvételük elősegítése.

(12) A (11) bekezdés szerinti intézkedésekre a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.

(13) A Személyügyi Főosztály felelős

a) az (5) bekezdés szerinti javaslattételhez szükséges adatok, iratok beszerzéséért;

b) a saját halottá minősített elhunyt temetésével kapcsolatos tevékenységek koordinálásáért;

c) a közigazgatási államtitkár kegyeleti ellátás ügyében hozott döntése végrehajtásának koordinálásáért.

(14) A kegyeleti ellátásokra fordítható előirányzat az MKI éves költségvetésének tervezése során a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül meghatározásra.

50. Családalapítási támogatás gyermek születése esetén

60. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult a gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti a kérelmet a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.

51. Iskolakezdési támogatás

61. § (1) A Kit. vhr. 64 § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult az a munkatárs, aki a (2) bekezdés szerinti kérelmet az ott meghatározott határidőben benyújtotta a Pénzügyi Főosztálynak.

(2) A kérelmet az „Iskolakezdési támogatás iránti kérelem” című nyomtatvány kitöltésével, minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával és lakcímkártyájának másolatával együtt kell a Pénzügyi Főosztály részére eljuttatni.

52. Gyermeknevelési támogatás

62. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 65. § (2)–(3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult gyermeknevelési támogatásra.

(2) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet minden év február 15. és március 31. napja között a „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi Főosztály minden év április 25. napjáig folyósítja.

(4) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 40 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Pénzügyi Főosztály részére.

(5) A (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(6) Ha a jogviszony év közben keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a jogviszony létrejöttétől számított 40 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Pénzügyi Főosztályon. E bekezdés szerint megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(7) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

53. Természetben nyújtott egészségügyi ellátás

63. § (1) Az MKI-val kötött megállapodás alapján a szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen

a) elvégzi az MKI munkatársainak – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát, továbbá

b) a napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használó munkatársak – a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben (a továbbiakban: EüM rendelet) meghatározott – látásvizsgálatát.

(2) A munkatárs látásvizsgálatát a képernyős álláshelyen történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően – az EüM rendelet alapján – kétévente, illetve akkor kell elvégezni, ha a munkatársnak olyan látási panasza keletkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(3) Az MKI biztosítja a munkatársainak az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

(4) Az MKI az (1) bekezdésben kötött megállapodás alapján, szolgáltató által biztosítja az (1) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó munkakörülményekkel kapcsolatos egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel kapcsolatos – a munkaidőhöz rugalmasabban illeszkedő – egészségügyi felvilágosítást és közreműködést, ami hozzájárul a munkatársak egészségmegőrzéséhez.

54. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás

64. § (1) Amennyiben a 63. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott látásvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, az MKI képernyős álláshelyen dolgozó munkatárs részére – számla alapján, utólagos elszámolással – megtéríti a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (a továbbiakban: szemüveg) KSz szerinti költségeit.

(2) A szemüveg árának költségeihez való – az (5) bekezdés szerinti mértékű – hozzájárulást a munkatárs az „Igénylőlap az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kérheti a Személyügyi Főosztálytól. Az igénylőlapon az igénylő közvetlen felettesének igazolnia kell, hogy a munkatárs képernyős álláshelyen dolgozik. Az igénylőlaphoz csatolni kell

a) valamely egészségügyi szolgáltató által kiállított, a szemészeti szakvizsgálatot végző orvos igazolását a szemüveg – képernyő előtti munkavégzéshez való – szükségességéről, valamint

b) az eredeti számlát, amelyen feltüntetésre kerül, hogy „képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg”.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti számlának tartalmaznia kell vevőként a munkáltató nevét és címét (Miniszterelnöki Kormányiroda, 1014 Budapest, Színház utca 1.).

(4) Ha a munkatárs által leadott igény a KSz-ben foglalt feltételeknek megfelel, a Személyügyi Főosztály az igényt továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére.

(5) A Pénzügyi Főosztály a kérelem alapján a szemüveg költségéből legfeljebb 25 000 Ft-ot térít meg.

(6) A munkatárs az (5) bekezdés szerinti költségtérítést – ha az új szemüveg készíttetése a látásvizsgálat eredményeként, orvosi igazolás alapján indokolt – legfeljebb kétévente igényelheti.

(7) A szemüveg elvesztése, megrongálódása esetén a pótlásról, illetve a javításról a munkatárs saját költségére gondoskodik.

55. Önkéntes véradásban részt vevők elismerése

65. § (1) Az MKI fontos feladatának tartja az önkéntes véradó mozgalom munkáltatói eszközökkel történő segítését, ezért a munkavállalói érdekképviseleti szervvel – a Személyügyi Főosztály útján – együttműködik a véradó napok évenkénti megszervezésében.

(2) A Magyar Vöröskeresztnél szervezett véradásban részt vevő munkatársak 1 napi illetménnyel (munkabérrel) fizetett szabadidőre jogosultak, amelyről szóló utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki. A szabadidő utalványt a tárgyévben lehet felhasználni. A fel nem használt utalvány a tárgyév végével érvénytelenné válik, és pénzben nem váltható meg. A felhasználásáról a munkatárs legalább 3 nappal korábban értesíteni köteles a közvetlen felettesét.

(3) A közigazgatási államtitkár az emberbaráti önzetlen segítségnyújtásban hosszabb időn keresztül közreműködő önkéntes véradókat a Véradók Napja (november 27.) alkalmából elismerésben részesíti. Az elismerésre a Magyar Vöröskereszt által kiállított Emléklap alapján az a munkatárs jogosult, aki az (5) bekezdésben meghatározott számú véradáson megjelent, és térítésmentesen vért adott.

(4) Az elismerés adományozása érdekében az Emléklapot a Személyügyi Főosztályhoz kell eljuttatni, aminek alapján a Vöröskereszt értesítését követő időpontban az elismerést a közigazgatási államtitkár adja át a munkatárs részére.

(5) A (3) bekezdésben szereplő elismerés az alábbi pénzjutalommal jár:

Az elismerésre jogosító véradások száma	A jutalom bruttó összege
10	10 000 Ft
20	20 000 Ft
30	30 000 Ft
40	40 000 Ft
50	50 000 Ft

56. Sportlétesítmények igénybevétele

66. § Az MKI a szabadidejükben sportolni vágyó munkatársak részére sportolási lehetőséget biztosíthat.

57. Ünnepélyes megemlékezés keretében nyújtott juttatás

67. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében az MKI a tárgyévi költségvetési helyzetétől függően

a) közreműködik a munkatársak 14 éven aluli gyermekei részére Mikulás-ünnepség szervezésében,

b) a Gyermeknap alkalmából köszönti a 14 éven aluli gyermekeket nevelő munkatársakat.

(2) A Gyermeknap alkalmából történő köszöntésre minden év május utolsó vasárnapját megelőző munkanapon kerül sor. Ennek keretében az MKI a Gyermeknaphoz kapcsolódó juttatást biztosíthat a munkatársnak, a munkatárs házastársára, élettársára, valamint 14 éven aluli gyermeke(i) személyére is tekintettel.

(3) A Mikulás-ünnepség megszervezésére minden év decemberében kerül sor, amelyen kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszöntik a gyermekeket.

(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott események megszervezésében a Személyügyi Főosztály működik közre, mely keretében

a) felméri az eseményeken érintett kört (a 14 éven aluli gyermekek száma);

b) gondoskodik a Mikulás-ünnepség megszervezéséről, valamint a Gyermeknap alkalmából biztosított juttatások megküldéséről.

IV. FEJEZET

A CAFETÉRIA-JUTTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE, ELSZÁMOLÁSÁRA ÉS VISSZATÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

58. A cafetéria-juttatásra jogosultak köre és a cafetéria-jogosultság, éves cafetéria-keret,
a választható cafetéria-juttatások

68. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkatárs és a politikai felsővezető (a továbbiakban együtt: cafetéria-juttatásra jogosult személy).

(2) A Kit. 147. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából távollétnek minősül:

a) a 30 napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a távollét első napjától a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,

b) a csecsemőgondozási díjban, a gyermekgondozási díjban, valamint a gyermekgondozást segítő ellátásában részesülők esetében az ilyen jogcímen való távollét első napjától a távollét időtartama,

c) a 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartama, ide nem értve a munkahelyi baleset következtében bekövetkező keresőképtelenséget,

d) ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató intézkedése alapján 30 napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát.

(3) A jogviszony-megszüntetéssel érintett munkavállaló cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, az Mt. 70. § (3) bekezdése, az Mt. 78. § (3) bekezdése, valamint az Mt. 79. § (2) bekezdése alapján járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(4) A cafetéria-juttatások rendszere az (5) bekezdés szerinti, a munkatársak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza.

(5) A Kit. 147. § (1) bekezdésével összhangban – az MKI által biztosított – béren kívüli juttatásnak minősül a munkatársnak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti legfeljebb 225 ezer forint támogatás,

b) vendéglátás alszámlájára utalt, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti legfeljebb 150 ezer forint támogatás, valamint

c) szabadidő alszámlájára utalt, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

(6) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: az éves cafetéria-keret) a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében a költségvetési törvényben meghatározott összeg.

(7) Az éves cafetéria-keret 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett személyt.

(8) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult

a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező személy vagy

b) az a személy, akinek az MKI-val fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.

59. A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés eljárási szabályai

69. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerinti, a 68. § (5) bekezdésében rögzített cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a cafetéria-juttatásra jogosult személy által megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria- nyilatkozat) alapján.

(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.

(3) A cafetéria-nyilatkozatot úgy kell megtenni, hogy a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön.

(4) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.

(5) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosult személynek – a Pénzügyi Főosztálynak a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-ig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.

(6) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn az MKI-tól igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.

70. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumokat a Pénzügyi Főosztály teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. A dokumentumok elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről, az éves vagy időarányos cafetéria-keretet terhelő és az MKI által megfizetendő közterhek mértékéről a Pénzügyi Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.

(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Pénzügyi Főosztályra.

(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy a 68. § (5) bekezdés b) pontja szerinti juttatásra jogosult.

(4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Pénzügyi Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.

71. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Pénzügyi Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve az MKI-val fennálló jogviszonya megszűnésének esetét.

(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Pénzügy Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és a cafeteria-nyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumokat a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 69. § (1) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Pénzügyi Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.

(3) Figyelemmel a Kit. vhr. 37. § (2) bekezdésére, ha

a) a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya megszűnik, vagy

b) cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult,

és a cafetéria-keret csökkentése nem lehetséges, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – Pénzügyi Főosztály által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a Széchenyi Pihenőkártyára megrendelt és feltöltésre került összeget.

(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással vagy házipénztárba történő befizetéssel történik.

(5) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Pénzügyi Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 70. § (3) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.

(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

72. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében – a cafetéria-juttatásra jogosult személy Pénzügyi Főosztályon előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

60. Széchenyi Pihenő Kártya

73. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára,

b) vendéglátás alszámlájára,

c) szabadidő alszámlájára

igényelhet elektronikus utalvány formájú támogatást alszámlánként vagy valamennyi alszámlára kiterjedően.

(2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott juttatás (a továbbiakban: juttatás) akkor igényelhető, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a kártyaigénylőlap szerinti személyes adataiknak a juttatás biztosítása céljából az MKI által történő kezeléséhez és a kártyakibocsátó intézmény részére történő továbbításához hozzájáruló nyilatkozatot ad, és a „Nyilatkozat a Széchenyi Pihenő Kártyára Utalható Támogatásról” megnevezésű nyomtatványt mellékeli.

(3) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult személy – az éves cafetéria-keret és az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó juttatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.

(4) Az MKI a jogosult által igényelt juttatás összegét mindhárom alszámlára első alkalommal tárgyév április 30-ig, második alkalommal július 31-ig átutalja.

(5) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén, illetve a cafetéria-nyilatkozat megtételének időpontjától függően a juttatás átutalására a nyilatkozat beérkezését követő 30 napon belül kerül sor. Október 31. után az MKI a visszamaradó hónapok végén egyszer teljesít utalást.

(6) A fel nem használt juttatás cafetéria-juttatásra jogosult személynek történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.

Az utasítást az 1/2021. (IV. 16.) MKI KÁT utasítás 8. pontja hatályon kívül helyezte 2021. április 17. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 6. pontját.

A 9. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek