1/2019. (VII. 26.) HM KÁT utasítás
1/2019. (VII. 26.) HM KÁT utasítás
a Honvédelmi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról1
2021.11.06.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 91. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a IX. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 147. § (4) bekezdésére, a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 37. §-ára és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:
1. § Az utasítás 1. mellékleteként kiadom a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz).
2. § (1) A KSz hatálya kiterjed
a) a HM-mel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai felsővezetőre, szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),
b) a HM-mel kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre, ideértve a pályázati eljárásban részt vevő személyeket is,
c) egyes juttatásban részesített személyekre és
d) a HM-mel és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselőket vagy kormánytisztviselőket foglalkoztató korábbi központi hivatalokból nyugállományba vonult volt foglalkoztatottakra, ideértve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálybalépése előtt nyugállományba vonult köztisztviselőket, kormánytisztviselőket is.
(2)2 A KSz 1. melléklet IX. fejezetében foglaltakat a HM állományába tartozó politikai felsővezetőkre akkor kell alkalmazni, ha a Kit. és a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Személyügyi rendelet) megengedi.
(3) A KSz 34–36. §-ában, 45–49. §-ában, 51. §-ában, 55–58. §-ában és 63. §-ában foglaltakat a Magyarország Állandó NATO Képviselet Védelempolitikai Részleg (a továbbiakban: MÁNK VPR) és a Magyarország Állandó EBESZ Képviselet Katonai Képviselet (a továbbiakban: MÁEK KK) állományában lévő tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselőkre is alkalmazni kell.
(4)3 A KSz 36. és 38. §-át – ide nem értve a 44. §-ban foglaltakat – a HM-mel munkaviszonyban állóra is alkalmazni kell.
3. § A HM Védelemgazdasági Hivatal (a továbbiakban: HM VGH) főigazgatója a HM VGH egyes szervezeti elemei által ellátandó feladatok tekintetében közreműködik a KSz végrehajtásában.
4. § A KSz 4. § (2) bekezdésében meghatározott szabályzatot a HM Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője a HM Közigazgatási Államtitkári Titkárság Személyügyi Osztály osztályvezetőjével együttműködésben – az önálló szervezeti egységek vezetőinek bedolgozásait figyelembe véve – a KSz hatálybalépésétől számított 90 napon belül dolgozza ki és terjeszti fel.
5. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) A HM alaplétszámának felülvizsgálatára, az alaplétszámba tartozó álláshelyek számának módosítására, valamint az alaplétszámába tartozó álláshelyek besorolási kategóriáinak módosítására 2019. év vonatkozásában az önálló szervezeti egység vezetője az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül tesz javaslatot. A beérkezett javaslatokat a személyügyi szerv – együttműködve a HM Tervezési és Koordinációs Főosztállyal (a továbbiakban: HM TKF) – a hatálybalépést követő 60 napon belül összesíti és a munkáltatói jogkör gyakorlóján keresztül felterjeszti a miniszter részére.
(3) A 38. § szerinti cafetéria-juttatásra való jogosultság tekintetében a 12. függeléket 2019. július 1-jétől kell alkalmazni.
(4) Helyi utazási bérletre vonatkozó rendelkezések tekintetében a 2019. április 23-ig benyújtott kérelmek alapján nyújtott helyi utazási bérlet támogatást a KSz hatálybalépéséig kell biztosítani.
(5) A 2019. április 23-ig benyújtott illetményelőleg, visszatérítendő családalapítási támogatás, lakhatási jellegű támogatás, segély, helyi bérlet támogatásra vonatkozó kérelmet a kérelem benyújtásakor hatályos szabályok alapján kell elbírálni és biztosítani.
(6) A vissza nem térítendő családalapítási támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a 2019. február 28. után megszületett vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel kell alkalmazni oly módon, hogy az ugyanazon gyermek tekintetében a KSz hatálybalépését megelőzően a kormánytisztviselőnek biztosított születési támogatás összegét be kell számítani a vissza nem térítendő családalapítási támogatás összegébe.
(7) A gyermeket nevelő kormánytisztviselők 44. § szerinti magasabb összegű cafetéria-juttatására vonatkozó rendelkezéseket 2019. március 1-től kezdődően kell alkalmazni azzal, hogy a KSz hatálybalépésekor a HM-mel jogviszonyban álló kormánytisztviselők a juttatásra vonatkozó nyilatkozatot a KSz hatálybalépésétől számított 45. napig tehetik meg. A magasabb összegű cafetéria-juttatás a 2019. év vonatkozásában időarányosan jár.
(8)4 A 2021. évben a KSz 38. § (1) bekezdésében meghatározott keretösszeget úgy kell kiegészíteni, hogy az – egész évre vonatkozó foglalkoztatás esetén – elérje a nettó 400 000 forintot. A kifizetés érdekében a cafetéria-juttatásra jogosult a KSz 38. §-ában foglaltak szerint módosító nyilatkozatot tesz legkésőbb 2021. november 20. napjáig. A KSz 38. § (2) bekezdésétől eltérően a kiegészítést kizárólag egy összegben lehet kifizetni a nyilatkozat megtételétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2021. november 30. napján. Módosító nyilatkozat megtételének hiányában a cafetéria-juttatásra jogosultat a KSz 38. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű juttatás illeti meg.
6. §5 (1) A KSz 1. mellékletének – a Honvédelmi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2019. (VII. 26.) HM KÁT utasítás módosításáról szóló 2/2019. (XII. 23.) HM KÁT utasítással (a továbbiakban: Mód1.) megállapított – 43. § (1) bekezdését 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A KSz 1. mellékletének – a Mód1.-gyel megállapított – 13. függelékét 2019. március 1-jétől kell alkalmazni.
(3)6 Az Utasításnak a Honvédelmi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2019. (VII. 26.) HM KÁT utasítás módosításáról szóló 2/2020. (XI. 13.) HM KÁT utasítással módosított 2. § (2) és (4) bekezdését 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.
1. melléklet az 1/2019. (VII. 26.) HM KÁT utasításhoz
A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A KSz alkalmazásában:
1. indokoltan felmerülő utazási költség: a közösségi közlekedési eszközök legalacsonyabb komfortfokozatú menetrend szerinti járatain felmerülő, kedvezmény nélküli díjszabás szerinti összeg,
2. iskolarendszerű képzés: felsőoktatási intézményben diploma megszerzésére irányuló alapképzés (BA, BSc), felsőoktatási intézményben diploma megszerzésére irányuló vagy további alapképzés, osztatlan képzés, mesterképzés (MA, MSc), szakirányú továbbképzés és doktori képzési program,
3. jelölt: a HM-mel kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
4. keretösszeg: a kormánytisztviselőt tárgyévben megillető éves cafetéria-juttatás összege,
5. közvetlen felettes: a szervezeti egység vezetője; az osztályvezető, valamint a főosztályvezető-közvetlen kormánytisztviselő esetében az önálló szervezeti egység vezetője,
6. munkáltatói jogkör gyakorlója: a kormánytisztviselő esetében a közigazgatási államtitkár, a Miniszteri Kabinet állományába tartozó kormánytisztviselő felett – a vezetői álláshelyre történő kinevezés és annak megszüntetése kivételével – a Miniszteri Kabinetet vezető kabinetfőnök,
7. nem önálló szervezeti egység: a HM szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: HM SZMSZ) ekként meghatározott szervezeti egység (a továbbiakban: szervezeti egység),
8. nyugdíjba helyezett: a HM-ből és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása alá tartozó, köztisztviselőket vagy kormánytisztviselőket foglalkoztató korábbi központi hivatalaiból (a továbbiakban: jogelőd) nyugállományba vonult foglalkoztatott, valamint az a volt foglalkoztatott, akinek jogviszonya a HM-mel vagy a jogelőddel megszűnt, és a jogviszony megszűnése, illetve a nyugdíjba helyezése között új foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem létesített, és a két időpont között eltelt idő az egy évet nem haladja meg,
9. önálló szervezeti egység: a HM SZMSZ-ben ekként meghatározott szervezeti egység,
10. peremidő: a munkaidő törzsidő előtti és utáni része, melyen belül a kormánytisztviselő a munkaidő kezdetét, illetve befejezését megválaszthatja,
11. Pénzügyi Referatúra: a HM VGH HM-I. Objektum Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra,
12. rendes szabadság: a Kit. 128. § (1) bekezdése, (3) bekezdése, (5)–(8) bekezdése, valamint a 155. § (1) és (2) bekezdése szerinti szabadság együtt,
13. saját személygépkocsi: a kormánytisztviselő vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója tulajdonában lévő, a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabály szerinti személygépkocsi,
14. személyügyi központ: a Kit. 280. § (1) bekezdés 31. pontja szerint meghatározott szerv,
15. személyügyi szerv: a HM SZMSZ-ben a közigazgatási államtitkár alárendeltségében működő, személyügyi feladatok ellátására kijelölt szervezeti egység,
16. SZÉP-kártya juttatás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 71. § (1) bekezdése szerinti éves keretösszeg terhére biztosított juttatás, amely a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet alapján biztosított pénzforgalmi számla alszámláin kerül biztosításra,
17. továbbképzés: a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Képzési rendelet) szerinti továbbképzése.
A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA
1. A foglalkoztatási jogviszony létesítésének rendje
2. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően az önálló szervezeti egység vezetője az 1. függelék szerinti kérelem alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve írásban kezdeményezi a személyügyi szerv útján az alkalmazni kívánt jelölt (a továbbiakban: jelölt) foglalkoztatását, legkésőbb a tervezett kinevezés kezdő napját megelőző 15. munkanapig.
(2) Az 1. függelék szerinti irathoz mellékelni kell – a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti tartalommal – a jelölt önéletrajzát, valamint az álláshelyen ellátni tervezett feladatok leírását.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a foglalkoztatási jogviszony létrejöttéről addig nem adhat tájékoztatást a jelöltnek, amíg a személyügyi szerv a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek való megfelelést nem állapította meg, és a munkáltatói jogkör gyakorlója nem járult hozzá a foglalkoztatási jogviszony létesítéshez az 1. függelékben meghatározottak szerint.
(4) A személyügyi szerv a jelöltet értesíti arról, hogy a kinevezéséhez milyen okiratok, egyéb dokumentumok bemutatása, adatok igazolása szükséges. Ennek alapján a jelölt a foglalkoztatási jogviszony létrejöttét megelőzően, egyeztetett időpontban a jogviszony létesítéséhez szükséges eredeti okmányokat, dokumentumokat a személyügyi szerv részére bemutatja.
(5) A személyügyi szerv a kezdeményezésre vonatkozóan megvizsgálja a foglalkoztatási jogviszony létesítésének feltételeit, majd ezt követően jóváhagyás céljából soron kívül megküldi a kezdeményezést a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntésről a személyügyi szerv útján tájékoztatja a kezdeményező önálló szervezeti egység vezetőjét.
(6) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy az új álláshelyre történő kinevezés előtt a jelölttel közölni kell, ha az álláshely betöltéséhez nemzetbiztonsági ellenőrzés szükséges. A jelölt részére a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet a személyügyi szerv biztosítja.
(7) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy új álláshelyre történő kinevezés előtt a jelölttel közölni kell, ha a betölteni kívánt álláshely az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik. Ebben az esetben a kinevezés feltétele a vagyonnyilatkozat kitöltése, valamint annak a munkáltatói jogkör gyakorlója részére történő átadása a személyügyi szerv útján. A vagyonnyilatkozathoz szükséges nyomtatványt a személyügyi szerv biztosítja a jelölt részére.
(8) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy az új álláshelyre történő kinevezés előtt a jelölttel közölni kell, ha az álláshely a Kit. 117. § (1)–(5) bekezdésében foglalt elhelyezkedési korlátozás alá esik. A kormánytisztviselő által elhelyezkedési korlátozás alá eső álláshely betöltésének tényét a beosztási okiratban fel kell tüntetni.
(9) A személyügyi szerv a foglalkoztatási jogviszony létesítését vagy az új álláshelyre történő kinevezést megelőzően tájékoztatja a jelöltet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti munka-alkalmassági orvosi vizsgálaton, valamint munkavédelmi oktatáson való részvételi kötelezettségéről.
(10) A személyügyi szerv minden hónap 8. munkanapjáig írásban értesíti az érintett önálló szervezeti egység vezetőjét az általa vezetett önálló szervezeti egység tekintetében a betöltetlen álláshelyekről, és a Kit. 55. § (2) bekezdésére figyelemmel tájékoztatja az egyes álláshelyek feltöltésének végső dátumáról.
2. A foglalkoztatási jogviszony módosításának rendje
3. § (1) A kormánytisztviselő HM-en belüli más álláshelyre történő áthelyezése esetén a 2. § (1) és (2) bekezdése figyelembevételével a személyügyi szerv az új önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére intézkedik a kinevezés módosításáról azzal, hogy az áthelyezés kezdeményezéshez nem kell csatolni a kormánytisztviselő önéletrajzát.
(2) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 89. § (6) bekezdése alapján más közigazgatási szervnél kívánja a továbbfoglalkoztatását, az erről szóló jognyilatkozatát legalább 30 nappal a tervezett munkahelyváltást megelőzően a személyügyi szerv útján a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve köteles megtenni. A továbbfoglalkoztatással összefüggő dokumentumokat a személyügyi szerv a fogadó közigazgatási szervvel egyeztetve készíti elő.
(3) A kormánytisztviselő a bejelentést követő 30. napig köteles álláshelyén feladatait ellátni azzal, hogy a (4) bekezdésben meghatározott elszámolást részére biztosítani kell. A bejelentést követő 31. naptól a Kit 89. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.
(4) A kormánytisztviselő legkésőbb a HM–nél töltött utolsó munkanapig köteles a részére átadott tárgyakkal a 10. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint elszámolni, valamint feladatait a 10. § (1)–(4) bekezdésében meghatározottak szerinti rendben átadni.
(5) A Kit. 89. §-ában foglaltak alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezést egyoldalú jognyilatkozatával módosíthatja. Ha a kormánytisztviselő a kinevezés módosítását nem fogadja el, akkor a Kit. 89. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül írásban kérheti a felmentését. A felmentésére irányuló kérelmet a kormánytisztviselő – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve terjesztheti fel. A személyügyi szerv írásban értesíti a kormánytisztviselőt a felmentésről.
3. Az álláshely betöltésének szakmai és képesítési feltételei, idegennyelvi követelmények
4. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az álláshely olyan felsőfokú végzettségű kormánytisztviselővel tölthető be, aki a Kit. 82. §-a szerinti általános feltételeknek megfelel.
(2) Az egyes álláshelyek betöltéséhez szükséges szakmai feltételeket a Kit. 58. § (2) bekezdése szerinti szabályzatban kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti szabályzatban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő végzettség is megállapítható az egyes álláshelyek betöltésének feltételeként.
(4) Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a beosztási okirat tartalmazza. Az önálló szervezeti egység vezetője az 1. függelék szerinti iraton, az abban meghatározottak szerint küldi meg a személyügyi szerv részére az álláshelyen ellátandó feladatokat.
(5) Az álláshelyen ellátandó feladatok megváltozása, illetve a kinevezés módosítása esetén a kormánytisztviselő beosztási okiratát ennek megfelelően módosítani kell.
4. A kiválasztás rendje
5. § (1) A HM álláshelyei a személyügyi központról, a kiválasztási eljárásról és a közzétételi eljárásról szóló 70/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kiválasztási rendelet) 6. § (1) bekezdése szerinti kiválasztási eljárással tölthetők be.
(2) A HM saját hatáskörben lefolytatott pályázati eljárása esetén a pályázati eljárás lefolytatására a (3) bekezdés szerinti rendben az érintett önálló szervezeti egység vezetője tesz javaslatot.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a pályázati eljárás lefolytatására irányuló kezdeményezést – a 2. függelék szerinti pályázati felhívás tervezetét is mellékelve – megküldi a személyügyi szerv részére. A személyügyi szerv tartalmi ellenőrzést követően jóváhagyás céljából felterjeszti a pályázati felhívást a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.
(4) Az önálló szervezeti egység vezetője a (3) bekezdésben foglalt kezdeményezésével egyidejűleg javaslatot tehet a Kiválasztási rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiválasztási eljárás lefolytatására.
(5) A személyügyi szerv az önálló szervezeti egység vezetőjének (4) bekezdés szerinti javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlójától engedélyt kér. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről a személyügyi szerv tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét.
(6) A HM saját hatáskörben folytatott pályázati eljárás esetén a jóváhagyott pályázati felhívás közzétételével összefüggő feladatokat – a Kiválasztási rendeletben foglaltak figyelembevételével – a személyügyi szerv látja el.
(7) A HM saját hatáskörben lefolytatott pályázati eljárás esetén a pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a személyügyi szerv végzi. Az előszűrés a pályázatok formai érvényességének (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi megfelelőségének (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) vizsgálatát jelenti.
(8) Az érvényes és tartalmilag megfelelő pályázatot benyújtók közül a kiválasztott pályázók személyes meghallgatáson vesznek részt. A beérkezett pályázatok értékelését, a személyes meghallgatásra behívandó pályázók kiválasztását és a személyes meghallgatások lefolytatását az érintett önálló szervezeti egység vezetője, az általa kijelölt személy, valamint a személyügyi szerv vezetője által kijelölt személy végzik.
(9) Az érintett önálló szervezeti egység vezetője a személyügyi szerv útján a munkáltatói jogkör gyakorlója részére jóváhagyásra megküldi az általa kinevezni javasolt személy pályázati anyagát.
(10) A munkáltatói jogkör gyakorlója a személyügyi szerv útján tájékoztatja az érintett önálló szervezeti egység vezetőjét a kinevezésre irányuló javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról. A pályázókat a pályázat eredményéről a személyügyi szerv írásban értesíti a döntéstől számított 8 munkanapon belül.
(11) Az elutasított pályázó részére a pályázati anyagát – a (10) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg – papír alapon benyújtott pályázat esetén vissza kell küldeni. Elektronikusan benyújtott pályázat esetén a benyújtott dokumentumokat a nyertes pályázóra vonatkozó döntés meghozatalától számított 8 munkanapon belül meg kell semmisíteni, kivéve, ha a pályázó írásban benyújtott nyilatkozatával kifejezetten kéri a pályázati anyagának megőrzését, a jövőben esetlegesen megnyíló foglalkoztatási lehetőségek betöltése céljából.
5. Alaplétszámba, valamint a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyre vonatkozó eljárások
6. § (1) A Kit. 52. § (3)–(4) bekezdése szerinti alaplétszámmal, valamint az álláshely besorolásának módosításával összefüggő feladatokat, továbbá a központosított álláshelyállományból a Kit. 53. § (2) bekezdése szerinti álláshelyigénylési feladatokat – az érintett önálló szervezeti egységek (2)–(10) bekezdés szerinti, valamint a HM TKF-fel történő együttműködése mellett – a személyügyi szerv látja el.
(2) A HM alaplétszámának felülvizsgálata során az alaplétszámba tartozó álláshelyek számának módosítására, valamint az alaplétszámába tartozó álláshelyek besorolási kategóriáinak módosítására évente egy alkalommal, az alárendeltségükbe tartozó álláshelyekre az önálló szervezeti egységek vezetői javaslatot tesznek.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának tartalmaznia kell a módosítás indokát, a Személyügyi rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket, valamint – ha a kategóriamódosítással illetményemelés vagy csökkentés is javasolt – az illetménymódosításra vonatkozó javaslatot. Ha a kategóriamódosítási javaslat illetménymódosítási javaslatot nem tartalmaz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a kategóriamódosítás illetményt nem érint, ide nem értve az esetleges központi illetményemelést.
(4) A (2) bekezdés szerinti módosítási javaslatot az önálló szervezeti egység vezetője – a hivatali út betartása mellett, a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve – a személyügyi szerv részére legkésőbb április 15-ig megküldi.
(5) A javaslathoz a HM részéről várható költségvetési hatásra, többletforrásigényre vonatkozó adatokat a Pénzügyi Referatúra szolgáltatja a személyügyi szerv részére, legkésőbb a személyügyi szerv erre vonatkozó megkeresésétől számított 5 munkanapon belül.
(6) Az önálló szervezeti egységek vezetői által megtett módosítási javaslatokat a személyügyi szerv – a Személyügyi rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemek, valamint a Pénzügyi Referatúra költségvetési fedezetigazolásának figyelembevételével – összesíti, továbbá megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója útján a miniszter részére legkésőbb május 15-ig.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója az összesített javaslat tekintetében, mérlegelési jogkörében eljárva meghozza a döntését, amelyet jóváhagyás céljából a miniszter részére felterjeszt.
(8) A személyügyi szerv – a javaslat munkáltatói jogkör gyakorlója vagy miniszter általi módosítása esetén – a költségvetési hatásra, többletforrásigényre vonatkozó adatok pontosítása céljából megkeresi a Pénzügyi Referatúrát. A Pénzügyi Referatúra legkésőbb a személyügyi szerv erre vonatkozó megkeresésétől számított 5 munkanapon belül megküldi a pontosított adatokat a személyügyi szerv részére.
(9) A miniszter által jóváhagyott összesített javaslatot a személyügyi szerv küldi meg a központi személyügyi szerv részére a Kit. 52. § (3) bekezdésében, valamint a Személyügyi rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.
(10) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylése tekintetében – a Személyügyi rendelet 6. §-ában meghatározott feltételek figyelembevételével – a (3)–(9) bekezdéseket kell alkalmazni azzal, hogy ebben az esetben a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyekkel kapcsolatos miniszteri igényekkel és javaslatokkal összefüggő eljárás időpontja a Személyügyi rendelet 6. § (1) bekezdéséhez igazodik.
(11) A személyügyi szerv a (2) bekezdés szerint kezdeményezett és a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát érintő kormánydöntésről, illetve a miniszter által nem támogatott javaslatokról tájékoztatja az önálló szervezeti egységek vezetőit és a HM TKF-et.
6. A foglalkoztatási jogviszony tartalmára vonatkozó egyéb rendelkezések
7. § Ha a kormánytisztviselő közszolgálati alapnyilvántartás szerinti személyes adataiban a foglalkoztatási jogviszony időtartama alatt változás következik be, köteles arról a változás bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül a személyügyi szervet a megváltozott okmány bemutatásával tájékoztatni.
A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ÁTALAKULÁSA, MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
7. A kormánytisztviselői jogviszony átalakulásának rendje
8. § Ha a Kit. 114. § (1) bekezdése alapján a kormánytisztviselő foglalkoztatási jogviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át, az átalakulásról a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 114. § (2) bekezdésében foglalt határidőig – a személyügyi szerv útján – írásban tájékoztatja az érintett szervezeti egységek vezetőit, valamint az érintett kormánytisztviselőket.
8. A kormánytisztviselői jogviszony megszűnése
9. § (1) Ha a kormánytisztviselő jogviszonya a Kit. 114. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a személyügyi szerv útján – írásban értesíti a kormánytisztviselőt a foglakoztatási jogviszonya megszűnéséről.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor, ha a kormánytisztviselővel szemben a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás szerint összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha a Kit. 114. § (4) bekezdése alapján intézkedik az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
(3) Ha a kormánytisztviselő jogviszonya a Kit. 108. §-a alapján kerül megszüntetésre, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a megszűnést megelőző 30 munkanapon belül – a személyügyi szerv útján – a kormánytisztviselőt tájékoztatni a Kit. 108. § (4) bekezdésében foglaltakról.
(4) Amennyiben a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését a Kit. 105. § a), b), e) pontja alapján kéri, köteles az erre irányuló írásbeli jognyilatkozatát az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának megküldeni.
(5) Amennyiben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetésére a Kit. 105. § c), d), illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján az e) pontjára tekintettel kerül sor, a személyügyi szerv a kormánytisztviselőt írásban értesíti a felmentésről.
9. Álláshely átadás-átvételének rendje
10. § (1) A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor a kormánytisztviselő köteles az álláshelyen ellátandó feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat, eszközöket a (3) bekezdésben foglaltak szerint átadni (a továbbiakban: feladatkör átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő egyéb eszközökkel elszámolni
a) a b) és c) pontban foglaltak kivételével a foglalkoztatási jogviszony megszűnése vagy előreláthatóan három hónapot meghaladó tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napig,
b) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon,
c) azonnali hatályú felmentés vagy azonnali hatályú felmondás esetén a felmentésben vagy felmondásban meghatározott nap hiányában a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 5. munkanapig, vagy
d) a Kit. 107. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetéskor legkésőbb az utolsó munkában töltött napig.
(2) A foglalkoztatási jogviszonynak a kormánytisztviselő álláshelyen ellátandó feladatait érintő módosítása esetén – ideértve a kormánytisztviselő HM-en belüli áthelyezését is – a kormánytisztviselő köteles az álláshelyen ellátandó feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat, eszközöket a (3) bekezdésben foglaltak szerint legkésőbb a korábbi álláshelyen ellátandó feladatkörben töltött utolsó munkanapig átadni.
(3) A kormánytisztviselő a feladatkör átadás-átvételi eljárás során köteles az álláshelyen ellátandó feladatait az önálló szervezeti egység vezetője – az önálló szervezeti egység vezetője esetében közvetlen felettese – által meghatározott határidőn belül átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az álláshelyen ellátandó feladatait, álláshelyének besorolási kategóriáját, az álláshelyen ellátandó feladatainak ellátásához kapcsolódó átadott eszközöket, a folyamatban lévő ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölését, valamint az átadó, az átvevő és az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjének – az önálló szervezeti egység vezetője esetében közvetlen felettese – aláírását. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban észrevételeket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot három eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy példány az átadót, az átvevőt és az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét illeti.
(4) Ha az álláshelyen ellátandó feladatainak átadására kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a feladatkör-átadási kötelezettségének, vagy azt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője – az önálló szervezeti egység vezetője esetében közvetlen felettese – a kormánytisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadóként kijelölt kormánytisztviselő két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő vagy az átadást megtagadó kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, eszközöket, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt kormánytisztviselőnek. Az átadásról a távollévő vagy az átadást megtagadó kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy-egy példányának megküldésével kell értesíteni. A távollévő kormánytisztviselő az átadási jegyzőkönyvre a kézhezvételtől számított 5 napon belül észrevételt tehet.
(5) Az elszámolás biztosítása érdekében a személyügyi szerv az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően, olyan időpontban, hogy az elszámolás határidőn belül megtörténhessen, a kormánytisztviselő részére átadja az erre rendszeresített „Anyag elszámoló lap” elnevezésű nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően a Pénzügyi Referatúrán kell leadnia. Az „Anyag elszámoló lap” leadását a Pénzügyi Referatúra igazolja. A személyügyi szerv az általa kiállított közszolgálati igazolást és az egyéb jogszabályban előírt iratokat a jogviszony megszűnését igazoló okirattal együtt – az „Anyag elszámoló lap” leadását követően – a Kit. 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint átadja a kormánytisztviselő részére.
(6) Az (5) bekezdés szerinti igazolások kiállítását követően a Pénzügyi Referatúra a Kit. 115. § (2) bekezdésében foglalt határidőn belül gondoskodik a kormánytisztviselőt megillető illetmény és egyéb járandóságok kifizetéséről.
(7) Ha a kormánytisztviselő foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, az álláshelyen ellátandó feladatait az önálló szervezeti egység vezetője – meghatározott időtartamig, de legkésőbb az új kormánytisztviselő kinevezéséig – kioszthatja a többletfeladat ellátására kijelölt kormánytisztviselő részére, vagy szétoszthatja a többletfeladat ellátására kijelölt kormánytisztviselők között.
EGYÜTTALKALMAZÁSI TILALOM, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG,
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG
10. Együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség
11. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új álláshelyre történő kinevezés előtt a kormánytisztviselővel közölni kell, hogy kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha a 3. függelék szerint írásban nyilatkozik arról, hogy
a) a Kit. 95. § (1), (3)–(5), és (10)–(12) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn,
b) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket tudomásul veszi, illetve
c) ha vele szemben a jogviszony fennállása alatt összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy összeférhetetlen helyzetbe kerül, akkor köteles ezt a (3) bekezdés szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.
(2) Az összeférhetetlenségi ok vagy helyzet bekövetkezéséről a kormánytisztviselő haladéktalanul tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét, és ezzel egyidejűleg a 3. függelék szerint kitöltött nyilatkozatot megküldi a személyügyi szerv részére. A személyügyi szerv a kormánytisztviselő által kitöltött nyilatkozat megküldésével tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját az összeférhetetlenségről.
(3) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, akkor a kormánytisztviselőnek a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül – az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi szervnél be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését igazoló dokumentumot.
(4) A kormánytisztviselő a Kit. 95. § (5) bekezdése szerinti további jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatását követően a – személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának terjeszti fel. A személyügyi szerv a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről 5 napon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt, aki az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét.
(5) A kormánytisztviselő a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be.
(6) A kormánytisztviselő a Kit. 95. § (5) bekezdése szerinti gyakorolható, valamint közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentését az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatását követően – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának terjeszti fel.
(7) A kormánytisztviselő a Kit. 95. § (7) bekezdése szerinti előzetes engedély iránti kérelmét az önálló szervezeti egység vezetőjénél nyújtja be, aki véleményével ellátva – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának terjeszti fel.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 95. § (7) bekezdésében foglalt döntéséről – a személyügyi szerv útján – 5 napon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt, aki az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét.
(9) Az (1)–(8) bekezdés szerinti kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a személyügyi szerv a kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.
11. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárások
12. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódó eljárás lefolytatását és a vagyonnyilatkozatok őrzését a személyügyi szerv látja el.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a foglalkoztatási jogviszony létrejöttét megelőzően, illetve a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül, valamint az első vagyonnyilatkozat megtételét követően a Vnytv.-ben foglalt gyakorisággal köteles eleget tenni. Feladatváltozás esetén a személyügyi szerv kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a kormánytisztviselő vagyonnyilatkozat-tételét.
(3) A személyügyi szerv tájékoztatja a kormánytisztviselőt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról vagy megszűnéséről, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása alatt a teljesítés módjáról, határidejéről, valamint a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről.
(4) A tájékoztatással egyidejűleg a személyügyi szerv megküldi a kormánytisztviselő részére a vagyonnyilatkozat nyomtatványát, a kitöltési útmutatót, valamint a vagyonnyilatkozat-tételre szóló felhívást.
(5) A kormánytisztviselő a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján legkésőbb a Vnytv.-ben foglalt határidőn belül adja át két példányban két külön zárt borítékban a személyügyi szervnek. A személyügyi szerv a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki, az igazolás egy példánya a kormánytisztviselőé, a másik példányt a személyügyi szerv őrzi meg.
(6) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kormánytisztviselő új vagyonnyilatkozatot tett, a Vnytv.-ben foglalt kivétellel, a személyügyi szerv a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül visszaadja a kormánytisztviselőnek.
MUNKAVÉGZÉS ÉS PIHENŐIDŐ
12. A rendes munkaidő
13. § (1) A kormánytisztviselő munkaidő-beosztását általános teljes napi munkaidő esetén – a munkáltatói jogkör gyakorlójának eltérő rendelkezése hiányában – a (2)–(5) bekezdés határozza meg.
(2) A munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, heti pihenőnap a szombat és a vasárnap. Kivételt képez ez alól, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, vagy a Kit. 120. § (5) bekezdése szerinti rendelet eltérően rendelkezik.
(3) A beosztás szerinti napi munkaidő törzsidőből és peremidőből áll.
(4) A törzsidő hétfőtől csütörtökig 8.00–16.30 óráig, pénteken 8.00–14.00 óráig tart.
(5) A peremidő hétfőtől csütörtökig 7.00–8.00 óráig és 16.30–18.00 óráig, pénteken 7.00–8.00 óráig és 14.00–17.00 óráig tart.
13. Munkaközi szünet
14. § (1) A munkaközi szünet mértéke a napi 6 órát meghaladó munkaidő esetén 30 perc. A további munkaközi szünetet a Kit. 121. § (1) bekezdésére figyelemmel kell kiadni.
(2) A munkaközi szünet igénybevételének idejét a kormánytisztviselő osztja be.
14. Munkaidő-nyilvántartás
15. § (1) A munkaidő nyilvántartást a 4. függelék szerinti egyéni munkaidő nyilvántartó lapon (a továbbiakban: munkaidő nyilvántartó lap) kell vezetni. A munkaidő nyilvántartó lap vezetése a kormánytisztviselő kötelezettsége.
(2) A munkaidő nyilvántartó lapot úgy kell vezetni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a kormánytisztviselő munkavégzésének (rendes vagy rendkívüli munkavégzés) és távollétének ideje, továbbá a távollét oka és jogcíme.
(3) A kormánytisztviselő által vezetett munkaidő nyilvántartó lapot a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig közvetlen felettese az aláírásával igazolja. A kormánytisztviselők által vezetett munkaidő nyilvántartó lapokat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az önálló szervezeti egység vezetője köteles a személyügyi szerv részére megküldeni oly módon, hogy a szervezet állományának munkaidő nyilvántartó lapjai egyidejűleg az 5. függelék szerinti irat csatolmányaként szkennelt formában kerüljenek továbbításra.
15. Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét
16. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – a hivatali út betartása mellett a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlója a 6. függelék szerinti iraton, írásban intézkedik a kormánytisztviselő részére történő rendkívüli munkavégzés elrendeléséről. Az önálló szervezeti egység vezetője felelős a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a kormánytisztviselőnek a Kit. 124. § (1)–(6) bekezdése szerint járó szabadidőnek a Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli kiadásáért.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője tájékoztatja a személyügyi szervet, ha a rendkívüli munkavégzésért a kormánytisztviselő részére megállapított szabadidő kiadására a Kit. 124. § (7) bekezdésében foglalt határidőn belül nem került sor. Az önálló szervezeti egység vezetője – személyügyi szerv útján – kezdeményezi a ki nem adott szabadidő megváltását.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – a hivatali út betartása mellett a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban intézkedik a 7. függelék szerint a kormánytisztviselő ügyeletének vagy készenlétének elrendeléséről. Az ügyelet vagy a készenlét idejére a munkavégzést a közvetlen felettes vagy az önálló szervezeti egység vezetője rendeli el. Az ügyelet vagy a készenlét teljesítését az önálló szervezeti egység vezetője igazolja és továbbítja a személyügyi szerv részére.
(4) A kormánytisztviselő részére – az (5) bekezdés kivételével – a munkanapon a napi munkaidőn túl teljesített
a) ügyeletért a tartama felének,
b) készenlétért a tartama negyedének megfelelő szabadidő jár.
(5) A munkanapon, a napi munkaidőn túl teljesített ügyelet vagy készenlét alatt teljesített munkavégzésért az idejével megegyező szabadidő jár. A kormánytisztviselő részére ellentételezésként járó szabadidőt az önálló szervezeti egység vezetője adja ki. Ha ez határidőben nem lehetséges, akkor a személyügyi szerv útján kezdeményezi a ki nem adott szabadidő megváltását.
16. Rendes szabadság
17. § (1) A kormánytisztviselőt megillető rendes szabadság kiadásáról az önálló szervezeti egység vezetője, az önálló szervezeti egység vezetője szabadságának kiadásáról a közvetlen felettese rendelkezik.
(2) A kormánytisztviselő tárgyévre járó rendes szabadságának mértékét a személyügyi szerv állapítja meg, és az éves szabadságolási terv megküldésével tájékoztatja a tárgyévi és a maradvány szabadságról a kormánytisztviselő álláshelye szerinti önálló szervezeti egység vezetőjét.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a kormánytisztviselők bevonása mellett elkészíti az önálló szervezeti egység éves szabadságolási tervét, amelyet tárgyév március 1. napjáig megküld a személyügyi szerv részére. A személyügyi szerv az önálló szervezeti egységektől beérkezett összesítés alapján elkészíti a kormánytisztviselők tekintetében a tárgyévi szabadságolási tervet, amit a munkáltatói jogkör gyakorlója tárgyév április 1-ig hagy jóvá. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelemmel kell lenni a tárgyévre vonatkozóan a Kormány által elrendelt igazgatási szünet időtartamára.
(4) Az önálló szervezeti egységnél a kormánytisztviselők részére tárgyhónapban kiadott szabadságról szóló, az 5. függelék szerinti kimutatást az önálló szervezeti egység vezetője a tárgyhót követő hónap 5. napjáig küldi meg a személyügyi szerv részére.
(5) A munkaidő nyilvántartó lapon az igénybe vett rendes szabadságot „SZ” megjelöléssel kell jelezni.
(6) A személyügyi szerv minden év október 15-éig írásban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét az alárendeltségébe tartozó kormánytisztviselők tekintetében a kormánytisztviselők részére a tárgyévre megállapított és addig igénybe nem vett szabadság mértékéről, egyúttal felhívja a figyelmet annak igénybevételére és kiadására.
(7) Az önálló szervezeti egység vezetője haladéktalanul intézkedik a kormánytisztviselők (6) bekezdés szerinti szabadságának tárgyév végéig történő kiadásáról. Ha a (6) bekezdés szerinti szabadság előreláthatólag szolgálati érdekből nem kerül kiadásra a tárgyév végéig, a szolgálati érdek megszűnését követően a Kit. 129. § (2) bekezdése figyelembevételével – a személyügyi szerv tájékoztatása mellett – a szabadság kiadásáról haladéktalanul intézkedni kell.
17. Keresőképtelenség miatti távollét
18. § (1) A foglalkoztatott keresőképtelenségét a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott személy igazolhatja. A kormánytisztviselő a keresőképtelensége első napját és távolmaradásának okát – a keresőképtelenség első napján – közvetlen felettesének köteles bejelenteni.
(2) A közvetlen felettes a kormánytisztviselő általi bejelentés alapján – a keresőképtelenségre vonatkozó bejelentés napján – elektronikus úton értesíti a személyügyi szervet a kormánytisztviselő keresőképtelenségének kezdőnapjáról.
(3) A személyügyi szerv a bejelentés alapján a kormánytisztviselő keresőképtelenségének első napját a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszerben (a továbbiakban: HM KGIR) a munkaidő végéig rögzíti.
(4) Ha a kormánytisztviselő ismételten keresőképessé válik, haladéktalanul értesíti közvetlen felettesét a munkába állás időpontjáról.
(5) A kormánytisztviselő a keresőképtelenség lejártát követő első munkanapján a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást a személyügyi szervnél köteles leadni. Az orvosi igazolást a személyügyi szerv legkésőbb a következő munkanapon továbbítja a HM VGH Központi Illetményszámfejtő és Rendszerüzemeltető Igazgatóság Társadalombiztosítási és Családtámogatási Osztály (a továbbiakban: TCSO) részére.
(6) Ha a kormánytisztviselő keresőképessé válik, és ismételt munkába állásának időpontja a tárgyhónap 20. napjára vagy azt követő napra esik, akkor az (5) bekezdés szerint kell eljárni, és a kormánytisztviselő részére a betegszabadság címén járó illetménye a 31. §-ban foglaltak szerint kerül elszámolásra és átutalásra.
(7) A keresőképtelenség miatti távollétet – a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát is ideértve – a munkaidő nyilvántartó lapon „B” megjelöléssel kell jelezni.
18. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság
19. § (1) A szülési szabadság igénybevételének kezdő időpontját a személyügyi szerv a HM KGIR-ben rögzíti. A szülési szabadság igénybevételéhez szükséges, a kormánytisztviselő 8. függelék szerinti bejelentését és egyéb okmányokat a személyügyi szerv veszi át, majd 5 napon belül továbbítja a Pénzügyi Referatúra részére.
(2) A Pénzügyi Referatúra a szülési szabadságra járó csecsemőgondozási díjhoz szükséges nyomtatványokat a kormánytisztviselő rendelkezésére bocsátja.
(3) Az igazolásokat, valamint a csecsemőgondozási díj iránti kérelemhez szükséges, kormánytisztviselő által kitöltött nyomtatványokat a Pénzügyi Referatúra legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon továbbítja a TCSO részére.
(4) A személyügyi szerv írásban előzetesen tájékoztatja a kormánytisztviselőt a szülési szabadság lejártának pontos időpontjáról. A kormánytisztviselő az aláírásával ellátott fizetés nélküli szabadság igénybevételéről szóló 9. függelék szerinti bejelentést megküldi a személyügyi szerv részére.
(5) A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a kormánytisztviselő kérelmére meg kell szüntetni. A kérelmet legkésőbb a Kit. 131. § (5) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve a személyügyi szervnek kell megküldeni vagy benyújtani.
(6) Ha a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságot a kormánytisztviselő megszünteti, akkor a fizetés nélküli szabadság megszűnése előtt tájékoztatja a személyügyi szerv a kormánytisztviselőt a fizetés nélküli szabadság megszűnésének időpontjáról és az őt megillető szabadság időtartamáról, továbbá az első munkanapjának időpontjáról.
(7) A kormánytisztviselő a Kit. 157. § (4) bekezdése alapján hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából a 10. függelék szerinti bejelentést megküldi a személyügyi szerv részére. A hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszüntetésével összefüggésben az (5)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
19. Hivatalos távollét
20. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladataival összefüggő, egy vagy több napot igénybe vevő – a HM-en kívül tartandó – egyeztetésen, képzésen való részvétel, ideiglenes kiküldetés vagy ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül.
(2) A hivatalos távollétet a munkaidő nyilvántartó lapon „HT” megjelöléssel kell jelezni.
20. A munkavégzési kötelezettség alóli tanulmányi célú mentesítés
21. § (1) Ha a kormánytisztviselő a 68. § (2) bekezdése szerinti mentesítést megkapta, akkor a Kit. 151. § (14)–(18) bekezdése szerinti munkavégzési kötelezettség alóli tanulmányi célú mentesítést a közvetlen felettesével egyeztetve köteles ledolgozni.
(2) A tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés beosztásáról, felhasználásról, ledolgozásról és annak személyenkénti nyilvántartásáról a 11. függelék alapján a közvetlen felettes gondoskodik. A tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés ledolgozását követően a 11. függelék szerinti iratot az önálló szervezeti egység vezetője megküldi a személyügyi szerv részére, melyet a személyügyi szerv a kormánytisztviselő személyi anyagában elhelyez.
(3) A kormánytisztviselő tanulmányi célú mentesítésénél a Kit. szerinti napi, heti pihenőidő mértékére is figyelemmel kell lenni. Nem engedélyezhető a kormánytisztviselőnek olyan mértékű tanulmányi célú mentesítés, amelynek az igénybevételét követően annak 1 éven belül történő ledolgozása a Kit. szerinti napi, heti pihenőidő minimális mértékébe ütközne.
(4) A tanulmányi célú mentesítést a munkaidő nyilvántartó lapon „TM” megjelöléssel kell jelezni.
21. Munkavégzés alóli mentesítés
22. § (1) Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését a Kit. 93. § (2) bekezdés j) és l) pontja alapján kérelmezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint azt, hogy a mentesítés időtartamára a teljes illetményére vagy az illetményének bizonyos százalékára igényt kíván-e tartani. A kormánytisztviselő a kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve terjesztheti fel. A személyügyi szerv 5 napon belül értesíti a kormánytisztviselőt a döntésről.
(2) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerint hozzátartozója halála esetén 2 munkanapra mentesül a munkavégzés alól, akkor a kormánytisztviselő a személyügyi szerv részére a munkavégzés alóli mentesítés utolsó napjától számított 30 napon belül bemutatja az elhunyt hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatának másolati példányát.
(3) A véradásban részt vevő kormánytisztviselő a véradáshoz szükséges időre járó munkavégzés alóli mentesítésen túl a véradás tényéről szóló, a személyügyi szerv részére leadott igazolás alapján véradásonként két munkanapra mentesül a munkavégzés alól, amelyet a véradást követő két hónapon belül vehet igénybe.
(4) Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését a Kit. 93. § (2) bekezdés b) pontja alapján kérelmezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos időtartamát, valamint a kérelemhez csatolnia kell a kezeléssel összefüggő szakorvosi igazolást. A kormánytisztviselő a kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjén keresztül – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve terjesztheti fel.
(5) A kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés e) pontja alapján kérelmezheti a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését. A kérelemhez csatolni kell gyermeke vagy gyermekei születési anyakönyvi kivonatának másolatát. A kormánytisztviselő a kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjén keresztül – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve terjesztheti fel.
(6) A Kit. 93. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott esetekben részt vevő kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés i) pontjában megjelölt, illetékes szervezet igazolása alapján mentesül a munkavégzés alól. Az igazolást a személyügyi szerv részére kell leadni a munkavégzés alóli mentesítés napjától, több nap esetén utolsó napjától számított 5 napon belül.
(7) A munkavégzés alóli mentesítést a munkaidő nyilvántartó lapon „M” megjelöléssel kell jelezni.
22. Az egyedi munkarend kezdeményezése és megállapítása
23. § (1) Ha az álláshelyen ellátandó feladat jellege lehetővé teszi, a kormánytisztviselő kérelmezheti az általánostól eltérő munkarendben, valamint részmunkaidőben történő foglalkoztatását a Kit. 118–119. §-a alapján.
(2) A kormánytisztviselő egyedi munkarendben történő foglalkoztatás iránti kérelmét az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – a hivatali út betartása mellett a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve terjesztheti elő. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a személyügyi szerv útján – írásban, a döntést követő 5 napon belül értesíti a kormánytisztviselőt a döntésről. A személyügyi szerv intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.
(3) A kormánytisztviselő a részmunkaidőben történő foglalkoztatás iránti kérelmét a (2) bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően terjesztheti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójához.
TÁVMUNKAVÉGZÉS, OTTHONI MUNKAVÉGZÉS
23. Otthoni munkavégzésre és távmunkavégzésre vonatkozó közös rendelkezések
24. § (1) A kormánytisztviselővel otthoni munkavégzésre, illetve távmunkavégzésre megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) abban az eseten köthető, ha
a) a Kit. 126. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a Személyügyi rendelet 22. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, és
b) a kormánytisztviselő a megállapodásban foglalt előírások és szabályok betartását a megállapodás aláírásával vállalja.
(2) A kormánytisztviselő a részére kiadott feladatokat az önálló szervezeti egység vezetőjének, illetve a közvetlen felettesének utasítása szerint – az abban meghatározott módon és formában – köteles teljesíteni. A kormánytisztviselőnek kiadott feladatok ellenőrzésére az önálló szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen felettes jogosult.
(3) A kormánytisztviselő részére az otthoni munkavégzés, valamint távmunkavégzés céljából, a hivatali feladatok ellátása érdekében a szolgálati rádiótelefon-ellátás és használat szabályairól szóló 23/2011. (III. 2.) HM utasításban foglaltak szerint szolgálati mobiltelefon biztosítható.
(4) Az otthoni munkavégzés, valamint távmunkavégzés tényét a kormánytisztviselő a 4. függelék szerinti munkaidő nyilvántartáson rögzíti.
24. Otthoni munkavégzésre vonatkozó rendelkezések
25. § (1) A kormánytisztviselő az otthoni munkavégzés megkötésére vonatkozó kérelmét (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: kérelem) – mellékelve a kitöltött és a kormánytisztviselő által aláírt, belső hálózaton elérhető megállapodástervezetet – az önálló szervezeti egység vezetőjének véleményével – a hivatali út betartása mellett a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve terjesztheti fel.
(2) A kérelemben meg kell határozni
a) az otthoni munkavégzésre kijelölt munkanapokat, vagy
b) keretmegállapodás megkötése esetén a havi, otthoni munkavégzés keretében eltölthető, a közvetlen felettessel előre egyeztetett munkanapok számát.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti munkanapok száma havonta legalább 2 munkanap, de legfeljebb 4 munkanap lehet, melyből hetente egymást követően legfeljebb 2 munkanap vehető igénybe.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a tízéves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti napok száma havonta legalább 3 munkanap, de legfeljebb 6 munkanap lehet, melyből hetente egymást követően legfeljebb 2 munkanap vehető igénybe.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a kormánytisztviselő, a kormánytisztviselő egyedi körülményeire tekintettel a (3)–(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérően is megkötheti a megállapodást.
(6) A (2)–(5) bekezdések szerinti munkanapokon az otthoni munkavégzés keretében eltöltött munkanap beosztás szerinti munkaidejét kell érteni.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdés szerinti kérelemről a kézhezvételt követő 10 napon belül meghozza döntését. A kérelem elutasítását indokolni szükséges.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről a személyügyi szerv 3 napon belül értesíti a kormánytisztviselőt, és – a kérelem elfogadása esetén – haladéktalanul intézkedik a Személyügyi rendelet 22. § (2) bekezdésében meghatározott kinevezés módosításáról.
(9) A megállapodásban rögzíteni kell a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladatai közül azokat, amelyek ellátására otthoni munkavégzés keretében sor kerülhet.
(10) Az otthoni munkavégzés keretében ellátható feladatokat és határidejüket az önálló szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen felettese elektronikus levelezési rendszeren keresztül határozza meg a kormánytisztviselő részére.
(11) Az önálló szervezeti egység vezetője otthoni munkavégzésre olyan mennyiségű és határidejű feladatot határozhat meg, amely a feladathoz rendelt határidőn belül reálisan, a kormánytisztviselő otthoni munkavégzésének ideje alatt, rendes munkaidőben teljesíthető.
(12) A kormánytisztviselő otthoni munkavégzését úgy köteles megszervezni, hogy annak tartama alatt elektronikus, illetve telefonos elérhetősége biztosított legyen.
(13) Az otthoni munkavégzés esetén a kormánytisztviselő fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt, illetve a feladatellátásával összefüggő adatokhoz más ne férhessen hozzá. Az otthoni munkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokat, valamint felelősségi szabályokat az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.
(14) A kormánytisztviselő álláshelyén ellátandó feladatainak változása esetén, továbbá álláshely változása esetén a megállapodás személyügyi szerv általi felülvizsgálata szükséges.
25. Távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezések
26. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 125. §-ában, valamint a Személyügyi rendelet 23. és 24. §-ában foglaltak figyelembevételével – az önálló szervezeti egység vezetőjének véleménye mellett –, a kormánytisztviselővel távmunkavégzésre megállapodást köthet.
(2) A távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás megkötését követően a személyügyi szerv haladéktalanul intézkedik a kinevezésnek a Személyügyi rendelet 22. § (2) bekezdésében meghatározott módosításáról.
(3) A távmunkavégzés keretében ellátandó feladatok határidejét az önálló szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen felettese elektronikus levelezési rendszeren keresztül határozza meg a kormánytisztviselő részére.
(4) A HM által biztosított eszközökön történő munkavégzés során a kormánytisztviselő fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. A távmunkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokat, valamint felelősségi szabályokat a távmunkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.
TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
27. § (1) A kormánytisztviselőnek a Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen felettes vezető végzi. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a főosztályvezető felett a közvetlen felettes vezető gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül, a Kit. 96. § (2) bekezdése szerint a kormánytisztviselő teljesítményét írásbeli kérelmére – a személyügyi szerv egyidejű tájékoztatása mellett –, a tárgyévben egyszer értékelni kell.
(3) A kormánytisztviselő teljesítményértékelését a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján történik. A teljesítményértékelést a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni és végrehajtani. Az értékelő lapo(ka)t két példányban kell kinyomtatni, az egyik példányt az értékelő vezető és a kormánytisztviselő aláírását követően a kormánytisztviselőnek kell átadni, míg a másik példányt a személyügyi szerv a személyi anyagban elhelyezi.
AZ ILLETMÉNNYEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
28. § A Kit. 134. § (1) bekezdésének végrehajtása érdekében a kormánytisztviselő illetményét – a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló források figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján állapítja meg. A javaslatot a személyügyi szerv útján kell felterjeszteni.
29. § (1) A teljesítményértékelést követő 15 napon belül a kormánytisztviselő illetményének módosítását az önálló szervezeti egység vezetője a Személyügyi rendelet 28. §-a figyelembevételével írásban kezdeményezheti – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.
(2) Az illetmény módosításáról – a javaslatban foglalt indokok és személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló források figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(2) Az illetmény megállapításáról, módosításáról szóló munkáltatói döntés előkészítését, az illetmény HM KGIR-ben történő rögzítését a személyügyi szerv, míg annak átutalását, kifizetését a Pénzügyi Referatúra végzi.
31. § Ha a kormánytisztviselő tárgyhónapra vonatkozó betegszabadság igazolása a HM KGIR-ben a tárgyhavi zárási időpontra tekintettel nem kerülhetett rögzítésre, akkor a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás személyügyi szerv részére legfeljebb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig történő leadása esetén, – a kormánytisztviselő írásbeli kérelmére – a tárgyhavi betegszabadság tartamára járó Kit. 135. § (4) bekezdése szerinti illetményének megfelelő összeget részére hóközi előleg kifizetésként kell a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig folyósítani, és utólag a havi illetményfolyósításnál elszámolni.
32. § A Kit. 138. § (1) bekezdése szerinti írásbeli illetmény-elszámolás a HM KGIR Ügyfélszolgálati Rendszerén (a továbbiakban: HM KGIR ÜSZR) keresztül, a HM KGIR ÜSZR „Lekérdezések” menüpontjából érhető el.
33. § (1) A személyi juttatások előirányzatán a kormánytisztviselők illetményének biztosítására rendelkezésre álló forrással illetménykeret-gazdálkodást kell folytatni. A kormánytisztviselői illetménykeret-gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartást a Pénzügyi Referatúra vezeti.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának ezirányú döntése esetén az illetménykeret-gazdálkodás keretében az álláshelyen biztosított, de fel nem használt illetmény összege – legfeljebb az adott álláshelyre meghatározott besorolási kategória illetménysávjának alsó határáig történő csökkentéssel – más kormánytisztviselői álláshelyen történő illetményemelés céljából átcsoportosítható.
AZ ILLETMÉNY JELLEGŰ ÉS AZ ILLETMÉNYEN FELÜLI JUTTATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK
26. Írásbeli dicséret
34. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének – a személyügyi szerv útján felterjesztett – javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 141. §-a szerint a kormánytisztviselőt magas színvonalú, kiemelkedően végzett szakmai munkájáért írásbeli dicséretben részesítheti.
(2) Írásbeli dicséret a kormánytisztviselő teljesítményértékelése alapján is adható.
27. Teljesítmény elismerés
35. § (1) A Kit. 142. §-ában foglaltak alapján, a Személyügyi rendelet 28. §-a és 29. §-a figyelembevételével a kormánytisztviselőt az önálló szervezeti egység vezetőjének – a hivatali út betartása mellett a személyügyi szerv útján felterjesztett – javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb a kormánytisztviselő hat havi illetményének megfelelő összegű teljesítmény elismerésben részesítheti.
(2) A teljesítmény elismerésre vonatkozó javaslatot, amely tartalmazza a teljesítmény elismerés javasolt összegét, a teljesítményértékelés végrehajtását követő 15 napon belül lehet felterjeszteni.
(3) A teljesítmény elismerésről – a javaslatban foglalt indokok és a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló források figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(4) A teljesítmény elismerés vonatkozásában a munkáltatói döntés előkészítését a személyügyi szerv hajtja végre, kifizetését a Pénzügyi Referatúra végzi.
(5) A MÁNK VPR és a MÁEK KK állományában tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetén az (1) bekezdést azzal a különbséggel kell alkalmazni, hogy a teljesítmény elismerés maximális összegének meghatározásakor a kormánytisztviselő tartós külszolgálatának időtartama alatt az illetmény helyett a hazai besorolás szerinti belföldi illetményt kell figyelembe venni.
28. Motivációs elismerés
36. § (1)7 A Kit. 143. §-ában foglaltak alapján, a Személyügyi rendelet 28. §-a és 30. §-a figyelembevételével a kormánytisztviselőt az önálló szervezeti egység vezetőjének vagy a HM HPF javaslata alapján vagy saját hatáskörben a munkáltatói jogkör gyakorlója motivációs elismerésben részesítheti.
(2)8 A motivációs elismerésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti javaslatot az önálló szervezeti egység vezetője írásban – a hivatali út betartása mellett a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának terjesztheti fel.
(3) A motivációs elismerésről – a javaslatban foglalt indokok és a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló források figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(4) A motivációs elismerés vonatkozásában a munkáltatói döntés előkészítését a személyügyi szerv hajtja végre, kifizetését a Pénzügyi Referatúra végzi.
(5)9 Motivációs elismerés megállapítható egyedi munkáltatói intézkedésben a foglalkoztatottak egy meghatározott körére vonatkozóan is. Motivációs elismerést – a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével – a közigazgatási államtitkár is megállapíthat egyedi intézkedésben a HM foglalkoztatottainak meghatározott vagy teljes körére vonatkozóan. Ezekben az esetekben is kérni kell a Pénzügyi Referatúra vezetőjének a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló igazolását.
(6)10 Motivációs elismerés munkavállaló részére is megállapítható a Személyügyi rendeletben és az (1)–(5) bekezdésben meghatározottak megfelelő alkalmazásával.
29. Céljuttatás
37. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 146. §-a szerint az önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére rendkívüli célhoz köthető feladatot (a továbbiakban: célfeladat) állapíthat meg.
(2) A célfeladat meghatározása a munkáltatói jogkört gyakorló és a kormánytisztviselő között létrejött megállapodásban történik.
(3) A célfeladat meghatározásáról szóló megállapodás a célfeladat teljesítéséért a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló források figyelembevételével, illetve pályázati forrás terhére céljuttatást határoz meg. A megállapodást a személyügyi szerv készíti elő és terjeszti fel a munkáltatói jogkört gyakorló részére, melyet a Pénzügyi Referatúra a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló források figyelembevételével ellenjegyez.
(4) A kormánytisztviselő a céljuttatásra akkor válik jogosulttá, ha a megállapodásban foglaltak alapján a célfeladatot eredményesen teljesítette, és ennek tényét a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa a megállapodásban kijelölt személy a személyügyi szerv által előkészített iratban igazolta (teljesítésigazolás).
(5) A céljuttatás kifizetését a Pénzügyi Referatúra végzi a teljesítés igazolását követő 15 napon belül.
30. Cafetéria-juttatás
38. § (1) A kormánytisztviselőt a Kit. 147. §-a és a Személyügyi rendelet 37. §-a alapján megillető cafetéria-juttatás éves keretösszege 200 000 forint.
(2) A kormánytisztviselőnek tárgyév március 1-jéig, illetve a jogviszony létesítését vagy a tartós külszolgálat vagy a tartós távollét megszűnését követő 10. munkanapig kell nyilatkoznia az általa választott juttatásokról és azok összegéről. A kormánytisztviselő részére a választott juttatásokat választása szerint egy összegben a nyilatkozat leadását követő 30. napig vagy havonta azonos összegben kell biztosítani.
(3) A nyilatkozat megtételéig terjedő időszakra választott cafetéria-juttatásra a kormánytisztviselő a nyilatkozat megtétele után, visszamenőlegesen a jogosultság kezdőnapjától egy összegben jogosult.
(4) A 12. függelék szerinti nyilatkozatot a kormánytisztviselő a rendelkezésére bocsátott számítógépes program segítségével elektronikus úton, kivételes esetben papír alapon tölti ki, majd három példányban kinyomtatja, és aláírva a Pénzügyi Referatúra részére átadja.
(5) A Pénzügyi Referatúra a megfelelően kitöltött, számszakilag ellenőrzött nyilatkozat egyik példányán igazolja az átvételt, majd az ellenőrzött nyilatkozat egy példányát átadja a személyügyi szerv részére.
(6) A havonta azonos összegben biztosított juttatás vonatkozásában tett nyilatkozat tárgyév szeptember 1-je és 15-e között módosítható.
(7) Ha a kormánytisztviselő a nyilatkozat megtételét a (2) bekezdés szerinti időpontig, módosítását a (6) bekezdés szerinti időpontig akadályoztatása miatt nem tudta megtenni, arra az akadályoztatás okának megjelölésével az akadály megszűnésétől számított 15. munkanapig, de legkésőbb tárgyév december 15-éig van lehetősége. A nyilatkozat önhibából történő elmulasztása vagy határidőn túli nyilatkozat leadása esetén a kormánytisztviselő részére az (1) bekezdés szerinti keretösszeg erejéig az Szja. törvény 71. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő SZÉP-kártya juttatás havi időarányos részét kell biztosítani.
(8) A SZÉP-kártya juttatás tárgyévi elszámolása érdekében a kormánytisztviselőnek az Szja. törvény 71. § (3) bekezdése alapján nyilatkoznia kell a más juttatótól kapott SZÉP-kártya juttatás értékéről.
(9) A kormánytisztviselő részére a felhasznált cafetéria-juttatás összegéről havonta vagy egyösszegű kifizetés esetén a kifizetés időpontjára vonatkozó változás visszaigazoláson juttatásonként összesített elszámolást kell adni a HM KGIR ÜSZR-en keresztül.
(10)11 A Személyügyi rendelet 37. § (2) bekezdésben meghatározott esetben és módon a cafetéria-juttatás tárgyévi időarányos összegével a kormánytisztviselő elszámol a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. A Pénzügyi Referatúra a cafetéria-juttatásból fennálló tartozás összegét – a kormánytisztviselő írásbeli nyilatkozata alapján – az utolsó havi illetmény összegéből való levonással, vagy a SZÉP-kártyán rendelkezésre álló keretösszegből történő visszavonással rendezi. A SZÉP-kártyáról történő visszavonásra abban az esetben kerülhet sor, ha a tartozás teljes összege a SZÉP-kártya egyik alszámláján rendelkezésre áll.
31. Lakhatási jellegű támogatások
Általános rendelkezések
39. § (1) A Személyügyi rendelet szerinti
a) szolgálati lakás tekintetében a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: Lr.) szerint nyújtott HM rendelkezésű lakás juttatására a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás (a továbbiakban: Lut.) alapján rendszeresített,
igénylőlapot kell alkalmazni.
(3) A Személyügyi rendelet hatálybalépését megelőzően az Lr. szerint benyújtott, de még nem teljesített igényléseket az Lr. szerint meghatározott módon és eljárásban kell teljesíteni.
(4) Külön elbírálás nélkül a Személyügyi rendelet 40. § (2) bekezdése alá tartozó esetnek kell tekinteni minden olyan kormánytisztviselőt,
a) akinek a munkahelye szerinti településen vagy annak az Lr.-ben meghatározott körzetében nincs megfelelő, beköltözhető és a jogos lakásigény mérték legalább alsó határával megegyező szobaszámú lakás a saját, a házastársa (élettársa) vagy a vele egy háztartásban élő kiskorú gyermeke kizárólagos tulajdonában, haszonélvezetében, ideértve e személyi kör közös tulajdonát is, továbbá
b) az a) pontban foglalt eset fennállása esetén, akinek beosztása különösen indokolttá teszi a támogatás nyújtását, illetve olyan igazolt krízishelyzetbe került, amely az elhelyezését indokolja.
(5) A kormánytisztviselők lakhatási jellegű támogatását illetően a Lut. szerinti HM központi lakásgazdálkodási szerv látja el a szakmai irányítási feladatokat.
A szolgálati lakás igénybevétele
40. § (1) A Személyügyi rendelet és e szabályozás hatálya alatt benyújtott igénylések tekintetében kizárólag a Személyügyi rendelet szerinti kizáró okok alkalmazhatóak, és az illetékes, Lr. szerinti meghatározott lakásbizottság dönt a juttatásról.
a) a lakásbérlet tartamát a két év meghatározott időtartamra, de legfeljebb a honvédelmi szervezettel fennálló kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig szólóan kell meghatározni,
b) a lakás kiürítésére 30 napnál hosszabb határidőben nem lehet megállapodni.
(3) A bérleti szerződés Személyügyi rendelet szerinti meghosszabbítására az Lr. garzonlakás meghosszabbítására irányuló szabályokat kell alkalmazni.
(4) Ha a bérleti szerződés azért szűnik meg, mert a kormánytisztviselő a honvédelmi szervezet állományában más közszolgálati jogviszony formájában kerül foglalkoztatásra, az esetben a helyzetét a továbbiakban az Lr. és a Lut. alapján kell kezelni úgy, hogy a bérlet tartamát egy év meghatározott időtartamra, de legfeljebb a honvédelmi szervezettel fennálló közszolgálati jogviszony megszűnéséig szólóan kell meghatározni.
Kamatmentes kölcsön
41. § (1) A Személyügyi rendelet és a jelen szabályzat alapján igényelt kamatmentes kölcsön iránti jogosultságot a Személyügyi rendelet feltételei szerint kell elbírálni, és az ott rögzített célokra nyújtható.
(2) Nem nyújtható kamatmentes kölcsön annak, aki esetében a kérelmet az önálló szervezeti egység vezetője nem támogatja.
(3) A kölcsön iránti kérelem elbírálásáról és folyósításáról, továbbá a kölcsönügylet kezeléséről az Lr. szerinti lakáscélú támogatási szerv gondoskodik.
(4) A kölcsön futamidejét a kérelmező kérésének megfelelően, az Lr. szabályainak alkalmazásával kell kikötni. Ha a kért futamidő a kormánytisztviselőre irányadó nyugdíjkorhatárán túl végződne, az esetben készfizető kezes, a kölcsönt fedező életbiztosítás vagy más fedezet hiányában, annak futamidejét úgy kell megállapítani, hogy az legfeljebb a nyugdíjkorhatár elérésével lezáruljon.
Szálló- és garzonelhelyezés
42. § (1) Amennyiben a kormánytisztviselővel szemben a Személyügyi rendelet 54. §-ában foglalt feltételek fennállnak, a szálló- és garzonelhelyezést illetően az Lr. és a Lut. szabályai szerint kell eljárni.
(2) Az Lr. szerinti garzonelhelyezés kizárólag az ott meghatározott feltételek esetén teljesíthető.
32. Tanulmányi jellegű támogatások
43. § (1)12 A kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójától – a Kit. 151. §-a, valamint a Személyügyi rendelet 56. §-a alapján – ösztöndíj, képzési támogatás, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás jogcímén évente legfeljebb összesen 1 000 000 forint összegű támogatást kérhet, amely fedezetet biztosít a munkavállalót terhelő adó- és járulékterhek összegére is.
(2) A tanulmányi támogatás iránti kérelem a X. Fejezetben foglaltak szerint nyújtható be.
(3) A döntéshozatal során figyelembe kell venni a képzéssel szerezhető képességek, kompetenciák munkáltató szempontjából történő hasznosításának lehetőségeit, a kormánytisztviselő által ellátott feladatokhoz szükséges képzettségek, képességek hiányát, a képzés munkaidőt érintő részét, a képzés hosszát, a kormánytisztviselő teljesítményét, a részére korábban biztosított tanulmányi támogatások értékét, továbbá a kért támogatás költségét.
(4) Tanulmányi támogatás a személyi juttatások előirányzaton rendelkezésre álló forrás figyelembevételével nyújtható, melyet a szükséges fedezet megléte esetén a Pénzügyi Referatúra ellenjegyez. A döntés előkészítését a személyügyi szerv végzi, és terjeszti fel a javaslatot a munkáltatói jogkört gyakorló részére.
(5) A Személyügyi rendelet 56. § (2) bekezdése szerinti különös méltánylást érdemlő esetben a tanulmányi jellegű támogatás a miniszter engedélyével állapítható meg.
33. A gyermeket nevelő kormánytisztviselő magasabb összegű cafetéria-juttatása
44. § (1) A Kit. 159. §-ának hatálya alá eső kormánytisztviselő a Személyügyi rendelet 57. §-ában foglaltak szerint a 38. § (1) bekezdésében meghatározott éves keretösszegen felül a 10 évet be nem töltött gyermekei után gyermekenként 50 000 Ft összegű cafetéria-juttatásra jogosult.
(2) A kormánytisztviselőnek a 38. § (2) és (6) bekezdésében foglaltak szerint, illetve a gyermek születését követő 30 napon belül kell a 13. függelék szerinti nyilatkozatot megtennie az Szja. törvény 71. § (1) bekezdése szerinti választott juttatásról azzal, hogy a 30 napot meghaladó időtartamú illetményre nem jogosító távollét időtartamára cafetéria-juttatás nem jár.
(3) A juttatás további részletszabályai vonatkozásában a 38. § szerint kell eljárni, az Szja. törvény 71. § (1) bekezdése szerinti éves keretösszegre figyelemmel.
34. Visszatérítendő családalapítási támogatás
45. § (1) A Kit. 161. § (1) bekezdése és a Személyügyi rendelet 58–62. §-a értelmében a család alapításakor felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából a pályakezdő, a házasságot kötő, a gyermeket váró vagy gyermeket örökbe fogadó, valamint a lakóhely-változtatással jogviszonyt létesítő kormánytisztviselő részére kérelemre, kamatmentesen, a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt egy alkalommal a házastársa vagy élettársa jövedelmi viszonyainak és a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló források figyelembevételével, legfeljebb azonban a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben családalapítási támogatás nyújtható.
(2) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjén keresztül a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkárnak (a továbbiakban: HM VGHÁT) címezve, a Pénzügyi Referatúrához kell benyújtani a 14. függelék szerinti formanyomtatványon.
(3) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelemhez a támogatás indokának megfelelően a Személyügyi rendelet 61. §-ában foglalt dokumentumokon túl csatolni kell
a) eredetben vagy a személyügyi szerv által hitelesített másolatban
aa) az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított tanúsítványt vagy
ab) a teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozatot, továbbá
b) az igénylő házastársa vagy élettársa havi munkabéréről vagy illetményéről vagy egyéb rendszeres jövedelméről vagy bevételéről és az abból történő levonások mértékéről szóló munkáltatói igazolást.
(4) A kérelmet a Pénzügyi Referatúra küldi el a Szociális Bizottsághoz, amely javaslatával ellátva visszaküldi a Pénzügyi Referatúra részére. A Szociális Bizottság és a Pénzügyi Referatúra vezetőjének javaslatával együtt a kérelmet a Pénzügyi Referatúra elbírálásra felterjeszti a HM VGHÁT részére a HM VGH útján.
(5) A Személyügyi rendelet 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó egy főre eső jövedelem összegénél magasabb mértékű jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő esetében a családalapítási támogatás csak kivételesen, különösen méltánylást érdemlő esetben, a munkáltatói jogkört gyakorló engedélye alapján nyújtható. Ez esetben a kérelmet a Pénzügyi Referatúra a Szociális Bizottság javaslatának kikérését követően, a Pénzügyi Referatúra vezetőjének javaslatával ellátva a HM VGH útján terjeszti fel a munkáltatói jogkört gyakorló részére.
(6) A családalapítási támogatás feltétele – a (3) bekezdésben előírt dokumentumok csatolásán túl – a kormánytisztviselő nyilatkozata arról, hogy hozzájárul a Személyügyi rendelet 61. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt adatok munkáltató általi kezeléséhez. A nyilatkozatot a 14. függeléken kell megtenni.
(7) Nem folyósítható családalapítási támogatás
a) próbaidő alatt,
b) annak, akinek a határozott idejű kinevezéséből egy évnél rövidebb idő van hátra, valamint
c) annak, akinek az illetményéből a törlesztőrészletek levonására bármely ok miatt nincs lehetőség.
(8) A családalapítási támogatás folyósítása legfeljebb hároméves törlesztési határidővel – határozott idejű kinevezés esetén, ha a kormánytisztviselő jogviszonyából hátralévő idő három évnél rövidebb, akkor legfeljebb a még hátralévő időre – engedélyezhető.
(9) A családalapítási támogatásban részesülő kormánytisztviselőnek a folyósítást megelőzően – a jóváhagyást követő 15. napig – a 15. függelék szerinti nyomtatvány kitöltésével és aláírásával vállalnia kell, hogy a családalapítási támogatást havonta egyenlő részletekben az illetményéből történő levonással fizeti vissza. A törlesztőrészletek levonását a támogatás kifizetését követő hónapra járó illetményből kell megkezdeni. Ennek hiányában a családalapítási támogatás nem kerül kifizetésre.
(10) Ha a törlesztés a család megélhetését veszélyeztetné, kérelem alapján a HM VGHÁT, az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói jogkört gyakorló a törlesztésre legfeljebb 1 év halasztást engedélyezhet.
(11) A még nem törlesztett családalapítási támogatás visszafizetése az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik, ha a családalapítási támogatásban részesült kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 105. §-a szerint szűnik meg, ide nem értve a felmentéssel történő jogviszony-megszüntetést. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor kiállítandó igazoláson fel kell tüntetni a tartozás tényét és összegét ha a tartozás egyösszegű visszafizetésére azért nem került sor, mert annak levonása bármilyen oknál fogva nem volt lehetséges.
(12) A jogviszony megszűnésének (11) bekezdésben foglaltakon kívüli eseteiben az eredetileg meghatározott ütemben kell a tartozást visszafizetni, és a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor kiállítandó igazoláson a tartozás összegét szerepeltetni kell.
(13) A tárgyévi családalapítási támogatás-keret összegére a HM VGH tesz javaslatot, és azt a miniszter hagyja jóvá. A családalapítási támogatás-keret előirányzata tervezését és felhasználásának nyilvántartását a HM VGH végzi.
35. Családalapítási támogatás gyermek születése esetén
46. § (1) A kormánytisztviselő a gyermek születése esetén nyújtható családalapítási támogatás iránti kérelmet – a gyermek születése napjától vagy örökbefogadása napjától számított hat hónapon belül – a munkáltatói jogkört gyakorlónak címezve a személyügyi szervhez nyújthatja be.
(2) A támogatás akkor folyósítható, ha a gyermek születését igazoló születési anyakönyvi kivonatot vagy az örökbefogadásról szóló határozatot, továbbá a gyermek lakcímét, társadalombiztosítási azonosító jelét és adóazonosító jelét igazoló hivatalos okmányt a szülő bemutatja a személyügyi szervnek, és a gyermek saját háztartásban történő eltartásáról írásban nyilatkozik.
(3) A személyügyi szerv által elkészített határozat alapján a támogatást a Pénzügyi Referatúra hóközi kifizetésként folyósítja.
36. Iskolakezdési és gyermeknevelési támogatás
47. § (1) A kormánytisztviselő az iskolakezdési támogatásra, illetve a gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmét, a 16. függelék szerinti formanyomtatványon, tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. között a Pénzügyi Referatúrához nyújthatja be, amely alapján a Pénzügyi Referatúra előkészíti a pénzügyi záradékkal ellátott iskolakezdési támogatásra és gyermeknevelési támogatásra vonatkozó munkáltatói döntést.
(2) A kérelmen nyilatkozni kell a jogosultság feltételeinek fennállásáról, továbbá az igénybejelentéshez csatolni kell a köznevelési intézményben folytatott tanulmányokról szóló igazolást, ha a gyermek már nem tanköteles, de még köznevelési intézményben folytat tanulmányokat. Ha az arra jogosult az iskolakezdési támogatásra és a nevelési támogatásra vonatkozó igénybejelentését a tárgyév szeptember 30-ig akadályoztatás miatt nem tudja benyújtani, azt a mulasztás okának megjelölésével az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül benyújthatja.
(3) Az iskolakezdési támogatásra vagy a gyermeknevelési támogatásra jogosult kormánytisztviselő részére az iskolakezdési támogatás, illetve a gyermeknevelési támogatás összegét a Pénzügyi Referatúra az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követő 15 napon belül, de legkorábban augusztus 15-én folyósítja az igénylő részére. A jogosultsági feltételek fennállásának hiányában az igényt el kell utasítani, melyről az igénylőt írásban értesíteni kell.
(4) Az iskolakezdési vagy a gyermeknevelési támogatás biztosítása érdekében benyújtott igények alapján a Pénzügyi Referatúra összesítő jegyzéket készít, mely tartalmazza a jogosult nevét, személyügyi törzsszámát, a biztosításra kerülő juttatás fajtáját és összegét, valamint a jegyzéket készítő nevét és a jogosultságot igazoló vezető jóváhagyását. Az összesítő jegyzéket a személyügyi szerv ellenőrzi, és az abban szereplő adatok helyességét aláírásával igazolja. Ezt követően a jegyzéket a Pénzügyi Referatúra vezetője ellenjegyzi, majd a munkáltatói jogkör gyakorlója részére aláírásra felterjeszti.
37. Krízistámogatás
48. § (1) A visszatérítendő krízistámogatás iránti kérelmet a 17. függelék szerinti formanyomtatvány alkalmazásával az önálló szervezeti egység vezetője útján a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell címezni, és a Pénzügyi Referatúrához kell benyújtani.
(2) A krízistámogatás törlesztőrészleteinek levonását a kormánytisztviselő esetén a krízistámogatás kifizetését követő hónapra járó illetményéből kell megkezdeni, és havonta egyenlő részletekben történő levonással kell teljesíteni. A kormánytisztviselő Személyügyi rendelet 69. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozója, a nyugalmazott kormánytisztviselő és a nyugalmazott kormánytisztviselő házastársa a törlesztést a krízistámogatás kifizetését követő hónapban kezdi meg, és havonta egyenlő részletekben teljesíti.
(3) A krízistámogatás iránti kérelemhez csatolni kell
a) a Személyügyi rendelet 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jelentős anyagi kárt, a tartós jövedelem kiesést, anyagi megterhelést vagy előre nem látható, méltányolható váratlan esemény vagy rendkívüli körülmény bekövetkezését alátámasztó okmányt,
b) a Személyügyi rendelet 68. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kedvezőtlen élethelyzet fennállását alátámasztó okmányt,
c) a Személyügyi rendelet 68. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a keresőképtelenség, illetve kórházi ápolás igazolására vonatkozó okmányt,
d) a Személyügyi rendelet 68. § (1) bekezdés d) pontja és 69. §-a szerinti esetekben az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát,
e) az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított tanúsítványt vagy a teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozatot, vagy
f) a HM állományába nem tartozó igénylő és a házastársa vagy az élettársa havi munkabéréről vagy illetményéről vagy egyéb rendszeres jövedelméről vagy bevételéről és az abból történő levonások mértékéről szóló munkáltatói igazolást.
(4) A krízistámogatás-keret összegét a HM VGH javaslata alapján a HM VGHÁT hagyja jóvá. A krízistámogatás-keret tervezését, valamint a felhasználás nyilvántartását a Pénzügyi Referatúra végzi a keretgazdálkodás szabályai szerint.
(5) A kiutalt krízistámogatással a krízistámogatás-keretet meg kell terhelni, a levont, törlesztett összegeket pedig a kereten jóvá kell írni. A krízistámogatás-keret maradványa év közben sem lehet negatív. A krízistámogatás-keret december 31-ei törlesztetlen része a kintlévőség, ami nem haladhatja meg a felszámított éves keret 50%-át. A krízistámogatás-keret tárgyévi nyitó összegét az előző évi kintlévőség záró összegével meg kell terhelni.
(6) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (a továbbiakban: futamidő) legfeljebb 2 év lehet. A futamidőt a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.
(7) A Pénzügyi Referatúra véleményezés céljából megküldi a kérelmet a Szociális Bizottságnak, amely – az eset összes körülményét figyelembe véve – javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló részére a támogatás jóváhagyására vagy elutasítására, a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. Ezt követően a Pénzügyi Referatúra a kérelmet a személyügyi szerv útján – a Szociális Bizottság és a Pénzügyi Referatúra vezetőjének javaslatával – ellátott kérelmet felterjeszti a munkáltatói jogkört gyakorló részére. A munkáltatói jogkört gyakorló döntéséről a személyügyi szerv a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti az igénylőt és a Pénzügyi Referatúrát.
(8) A krízistámogatás kifizetésének előfeltételeként a támogatás folyósítására és visszafizetésére a munkáltatói jogkör gyakorlója a támogatást igénybe vevővel szerződést köt. A szerződést a személyügyi szerv készíti elő, majd azt a Pénzügyi Referatúra vezetője ellenjegyzi.
(9) A megítélt támogatás kifizetésére – a részére megküldött szerződés alapján – a Pénzügyi Referatúra intézkedik.
(10) Különös méltánylást érdemlő esetben, a Személyügyi rendelet 68. § (2) bekezdése szerinti jövedelemkorláttól való eltérést, valamint a Személyügyi rendelet 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatártól való eltérést a miniszter engedélyezhet. Ez esetben a kérelem felterjesztésére a (7) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy a személyügyi szerv a kérelmet a miniszter részére terjeszti fel.
38. Közszolgálat halottjává nyilvánítás
49. § (1) A közszolgálat halottjává nyilvánításra a munkáltatói jogkör gyakorlója, nyugalmazott kormánytisztviselő esetén az elhunyt utolsó munkáltatójának vagy jogutódjának vezetője tehet javaslatot a miniszter felé.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatnak tartalmaznia kell
a) az elhunyt születési helyét, idejét és anyja nevét,
b) a halál időpontját és körülményeit,
c) az elhunyt honvédelmi szervezetnél töltött pályafutásának leírását és rövid értékelését,
d) a javaslat indokolását,
e) az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó nevét, elérhetőségét és
f) ha ismert, a temetés tervezett helyét és idejét.
(3) A közszolgálat halottjává nyilvánításról szóló döntéshozatal során figyelembe kell venni az elhunyt honvédelmi szervezetnél folytatott életútját, érdemeit, a honvédelem ügyében folytatott tevékenységét és halálának körülményeit.
(4) A közszolgálat halottjává történő nyilvánítás esetén a HM részben vagy egészben megtéríti az elhunyt kormánytisztviselő intézkedésre jogosult közeli hozzátartozója részére
a) a temetési hely feletti rendelkezési jog megváltásának, illetve meghosszabbításának költségeit,
b) a temetőn belüli szolgáltatások, így különösen az elhunyt hűtésének, ravatalozásának, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításának, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásának, az urnaelhelyezésnek, a sírásásnak, a sírhelynyitásnak, a sírba helyezésnek, a visszahantolásnak a költségeit,
c) a temetési kellékek, így különösen a koporsó, a szemfedél, a fejfa, valamint az elhunyt temetésre történő előkészítésének, búcsúztatásnak költségeit,
d) a helyi és a helyközi halottszállítás költségeit,
e) a gyászértesítés, a köszönetnyilvánítás országos vagy helyi médiában történő megjelentetését,
f) a temetéskor, a síremlék avatásakor és a koszorúzáskor elhelyezett koszorúk költségét és
g) a külszolgálatot vagy kiküldetést teljesítő vagy külföldi képzésben részt vevő kormánytisztviselő külföldön történő elhalálozása esetén a hazaszállítás költségeit.
(5) A (4) bekezdés szerint megtérített költségek nem haladhatják meg a központi költségvetésről szóló törvényben a közszolgálati tisztviselőkre meghatározott illetményalap hétszeresét, azzal, hogy a budapesti temetőkben történő temetésnél ezt az összeget 25%-kal növelni kell.
(6) A (4) bekezdés szerinti költségeknek a ténylegesen felmerült és a HM nevére kiállított, számlával igazolt összegét lehet elszámolni.
(7) A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt temetési helye feletti rendelkezési jog a HM által egy alkalommal, legfeljebb 25 évre váltható meg, amelytől eltérni csak akkor lehet, ha a temető fenntartásáért felelős helyi önkormányzat rendeletében a 25 éves időtartamnál hosszabb egyszeri megváltási időt határoz meg. Ettől eltérően az elhunyt pályafutására, halálának körülményeire való tekintettel a miniszter kérelemre egyedileg dönt a temetési hely feletti rendelkezési jog egy alkalommal történő újraváltásáról.
(8) Közszolgálat halottjává nyilvánítás esetén az elhunyt temetésén a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy a HM képviseletében a sírnál koszorút vagy sírcsokrot helyez el.
39. Illetményelőleg
50. § (1) Illetményelőleg iránti kérelmet a kormánytisztviselő a 18. függelék szerinti formanyomtatvány alkalmazásával, az önálló szervezeti egység vezetője útján a munkáltatói jogkört gyakorlónak címezve, a Pénzügyi Referatúrához nyújthat be.
(2) A Pénzügyi Referatúra a kérelmet a Pénzügyi Referatúra vezetőjének javaslatával ellátva döntésre felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A döntésről a Pénzügyi Referatúra a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti az igénylőt, és intézkedik az illetményelőleg hóközi kifizetéséről.
(3) Az illetményelőleg törlesztőrészleteinek levonását az illetményelőleg kifizetését követő hónapra járó illetményből kell megkezdeni, és havonta egyenlő részletekben történő levonással kell teljesíteni, melynek végrehajtásáról a kormánytisztviselő külön hozzájárulásának kikérése nélkül a Pénzügyi Referatúra intézkedik.
(4) A Személyügyi rendelet 79. § (3) bekezdése szerinti esetben a munkáltatói jogkört gyakorló részletfizetést engedélyezhet a fennálló tartozásra.
(5) Az illetményelőleg-keret összege a tárgyév januári összesített kormánytisztviselői illetmény 6%-a. Ha a január 1-jére vonatkozó általános illetményfejlesztés a keret felszámítása után kerül végrehajtásra, annak mértékével a keretet növelni kell. Az illetményelőleg-keret felhasználás nyilvántartását a Pénzügyi Referatúra végzi a keretgazdálkodás szabályai szerint.
(6) A kiutalt illetményelőleggel az illetményelőleg-keretet meg kell terhelni, a levont, törlesztett összegeket pedig a kereten jóvá kell írni. Az illetményelőleg-keret maradványa év közben sem lehet negatív. Az illetményelőleg-keret december 31-ei törlesztetlen része a kintlévőség, ami nem haladhatja meg a felszámított éves keret 50%-át. Az illetményelőleg-keret tárgyévi nyitó összegét az előző évi kintlévőség záró összegével meg kell terhelni.
40. Bankszámla-hozzájárulás
51. § (1) Azon kormánytisztviselő, aki illetményét vagy egyéb pénzbeli ellátását fizetési számlára történő utalással kapja meg, havonta 1 000 Ft összegű bankszámla-hozzájárulásra jogosult.
(2) A bankszámla-hozzájárulást a jogosult részére havonta utólag, a tárgyhavi illetményével vagy egyéb pénzbeli ellátásával együtt kell kifizetni.
(3) Teljes összegű bankszámla-hozzájárulást kell kifizetni a részmunkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő részére, továbbá akkor is, ha a jogosult (1) bekezdés szerinti jogviszonya a hónap közben keletkezik, vagy a hónap közben szűnik meg.
(4) Nem fizethető ki a tárgyhavi bankszámla-hozzájárulás az új jogviszonyára való tekintettel annak, aki honvédelmi szervezetnél az (1) bekezdés szerinti jogviszonya megszűnésének hónapjában ismételten jogviszonyt létesít.
41. Helyi utazási bérlet
52. § (1) A kormánytisztviselő a munkavégzés helye szerinti településen történő munkába járáshoz vásárolt havi közösségi közlekedési bérlet árának 100%-os mértékű megtérítésére jogosult. A költségtérítés kifizetése utólag, a bérlet leadása ellenében teljesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés az (1) bekezdés szerinti településen történő, legalább havi 1 napi munkavégzés esetén és – a bérlet érvényességi idejére figyelemmel – legfeljebb évi 12 alkalommal biztosítható. Az elszámolás során legfeljebb a természetes személy részére megvásárolható bérlet ára vehető figyelembe.
(3) A kormánytisztviselő a költségtérítés biztosítását a 19. függelék szerinti nyomtatványon kérelmezheti. A kérelmet a Pénzügyi Referatúrához kell benyújtani, amely a kérelem alapján előkészíti a munkáltatói döntést, és felterjeszti a munkáltatói jogkört gyakorló részére.
(4) A költségtérítés megállapításával, elszámolásával, kifizetésével kapcsolatos, a KSz-ben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati kiküldetéssel, a munkába járással, a helyi szolgálati utazással, valamint az egyéb utazással kapcsolatos költségtérítések elszámolásának eljárási szabályairól szóló 70/2018. (HK 12.) HM KÁT–HVKF együttes intézkedés szabályait kell alkalmazni.
(5) A helyi utazási bérlethez nyújtott költségtérítés adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül. A juttatás értéke után felmerülő személyi jövedelemadó- és járuléktartozás elszámolását a Pénzügyi Referatúra a kormánytisztviselő részére kifizetett költségtérítés összegéből történő levonással hajtja végre.
42. Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
53. § (1) A HM a kormánytisztviselő részére a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében havonta utólag a napi munkába járás költségének 86%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet1) 3. § (2) bekezdése szerint megtéríti.
(2) Munkába járással kapcsolatos (1) bekezdés szerinti utazási költségtérítésre nem jogosult az, aki
a) a munkába járáshoz személygépkocsit vesz igénybe, és ezért a (3) bekezdés szerinti költségtérítésre jogosult, vagy
b) hivatali személygépkocsi használatára jogosult.
(3) A HM a kormánytisztviselő részére a helyközi munkába járási költségeket a Korm. rendelet1 4. §-a szerint megtéríti. Ebben az esetben munkába járási költségtérítés címén a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkahely közötti, szilárd burkolatú, útdíj megfizetése nélkül igénybe vehető közforgalmú úton mért legrövidebb oda-vissza távolságra egységesen 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltséget kell folyósítani. A költségelszámolás csak a tényleges munkavégzés napjaira biztosítható.
(4) A munkába járás költségeinek megtérítését a 19. függelék szerinti formanyomtatványon, a Pénzügyi Referatúrához benyújtva kell igényelni. A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, ha a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a kormánytisztviselőt visszafizetési kötelezettség terheli.
(5) A munkába járással járó költségtérítések iránti kérelmek jogszabályoknak való megfelelőségét (kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolata alapján) a Személyügyi szerv ellenőrzi. Az alaptalan kérelmek esetén a kormánytisztviselőt és a Pénzügyi Referatúrát értesíti.
(6) A költségtérítés megállapításával, elszámolásával, kifizetésével kapcsolatos, a KSz-ben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati kiküldetéssel, a munkába járással, a helyi szolgálati utazással, valamint az egyéb utazással kapcsolatos költségtérítések elszámolásának eljárási szabályairól szóló 70/2018. (HK 12.) HM KÁT–HVKF együttes intézkedés szabályait kell alkalmazni.
43. A hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés
54. § (1) A HM a kormánytisztviselő részére a menetjeggyel történő elszámolás ellenében havonta utólag a hazautazással kapcsolatos költségének 86%-át a Korm. rendelet1 3. § (3) bekezdése szerint megtéríti, melyet a kormánytisztviselő a 19. függelék szerinti formanyomtatványon kérhet.
(2) Az elszámolás a fizetési számlára történő kifizetéssel heti rendszerességgel történik a Pénzügyi Referatúrára beérkezett elszámolások alapján.
(3) A hazautazással járó költségtérítések iránti kérelmek jogszabályoknak való megfelelőségét (kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolata alapján) a személyügyi szerv ellenőrzi. Az alaptalan kérelmek esetén a kormánytisztviselőt és a Pénzügyi Referatúrát értesíti.
(4) A költségtérítés megállapításával, elszámolásával, kifizetésével kapcsolatos, a KSz-ben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati kiküldetéssel, a munkába járással, a helyi szolgálati utazással, valamint az egyéb utazással kapcsolatos költségtérítések elszámolásának eljárási szabályairól szóló 70/2018. (HK 12.) HM KÁT–HVKF együttes intézkedés szabályait kell alkalmazni.
44. 50%-os utazási kedvezmény
55. § A kormánytisztviselő a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-a és 2. melléklete alapján évente 12 alkalommal 50%-os utazási kedvezményre jogosult. A kedvezményre jogosító utazási utalvány kiadására és elszámolására a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények igénybevételéről és nyilvántartásáról szóló 55/2017. (X. 20.) HM utasítást kell alkalmazni.
45. Egyes egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása
56. § (1) A kormánytisztviselő részére az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételt a HM az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen természetben biztosítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lehetőség hiányában, vagy abban az esetben, ha a szűrővizsgálaton való részvételt csak hosszú várakozási idővel tudná igénybe venni a kormánytisztviselő, amely esetén az egészségügyi állapotában romlás következne be, a HM a Személyügyi rendelet 83. §-a alapján – a személyi juttatások előirányzaton rendelkezésre álló források figyelembevételével – pénzbeli támogatást nyújt az egészségügyi szűrővizsgálat költségeihez.
(3) Az egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása iránti kérelmet, a kérelem indoka és a szűrővizsgálatra vonatkozó fontosabb körülmények megjelölésével – ideértve azt is, hogy annak természetben történő igénybevételére milyen okból nem került sor – az önálló szervezeti egység vezetője útján, a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell címezni, és a Pénzügyi Referatúrához kell benyújtani. A Pénzügyi Referatúra a döntés felterjesztése előtt az egészségügyi szűrővizsgálat igénybevételének indokoltsága és a költségtérítés megállapítása indoklásának alátámasztása érdekében a kérelmet véleményezés céljából megküldi az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK) részére.
(4) Az MH EK és a Pénzügyi referatúra vezetőjének javaslata alapján a Pénzügyi Referatúra felterjeszti a kérelmet a munkáltatói jogkört gyakorló részére. Az igénylőt a döntésről a Pénzügyi Referatúra tájékoztatja, és intézkedik a költségtérítés kifizetésére. A kormánytisztviselők részére az egészségügyi szűrővizsgálatra tekintettel kifizetett költségtérítésekről a Pénzügyi Referatúra személyenkénti nyilvántartást vezet.
46. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás
57. § A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulásra a kormánytisztviselő a Honvédelmi Minisztérium képernyő előtti munkát végző személyi állománya éleslátást biztosító eszközzel történő ellátásáról szóló 18/2019. (VII. 12.) HM KÁT intézkedés szerint jogosult.
47. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás
58. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó azon kormánytisztviselő, aki önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár (a továbbiakban: önkéntes nyugdíjpénztár) tagja, havonta 7 100 Ft összegű önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásra jogosult, ami adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül.
(2) A kormánytisztviselő az önkéntes nyugdíjpénztári tagságát igazoló tagsági okirat leadását követően válik jogosulttá az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásra. A kormánytisztviselő az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásról a 20. függelék szerinti nyilatkozat kitöltésével rendelkezhet.
(3) Az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást, valamint a kormánytisztviselő által vállalt (2) bekezdés szerinti kiegészítést a HM VGH utalja át annak az önkéntes nyugdíjpénztárnak, amelyben a kormánytisztviselő tagsággal rendelkezik.
48. Belföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítések
59. § (1) Belföldi kiküldetést kell elrendelni a kormánytisztviselő részére, ha az álláshelyen ellátandó feladatok a munkavégzés helye, a lakóhely és a tartózkodási hely szerinti településtől eltérő belföldi településen való feladatellátást tesznek szükségessé.
(2) A belföldi kiküldetést az önálló szervezeti egység vezetője munkáltatói döntésben rendeli el, és az elrendelésnek tartalmaznia kell különösen
a) a belföldi kiküldetést teljesítő (a továbbiakban: kiküldött) nevét,
b) a belföldi kiküldetés célját,
c) a belföldi kiküldetés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,
d) az igénybe vehető közlekedési eszközt és annak komfortfokozatát,
e) az igénybe vehető szállást, annak minőségi feltételeit, továbbá a költségtakarékossági elvek szem előtt tartásával a napi szállásköltség felső határát.
(3) A belföldi kiküldetéssel összefüggő költségek elszámolása az önálló szervezeti egység vezetője által kiadott kiküldetési rendelvény alapján történik. Ha az egymást követő belföldi kiküldetések közötti időtartam nem haladja meg a négy naptári napot, folyamatos kiküldetési rendelvény is alkalmazható.
(4) A kiküldetési rendelvényt az Szja. törvényben foglaltak figyelembevételével, az illetményekkel és illetményen kívüli juttatásokkal kapcsolatos egyes eljárási szabályokról szóló 15/2015. (IV. 30.) HM utasítás 1. melléklete szerinti formanyomtatvány mintájára kell kiállítani. A kiküldetési rendelvény 2. számú példánya az elszámolást követően a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítőnél marad.
(5) A folyamatos kiküldetési rendelvényre vonatkozó nyomtatványt a honvédelmi szervezetnél szükség szerint helyileg, az Szja. törvényben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni és kezelni, vagy a kiküldetési rendelvény részét képező mellékletként, a (4) bekezdés szerinti formanyomtatvány „C” és „D” jelű táblázata adatait részletező, 2 példányos melléklet csatolásával kell kiállítani.
(6) A HM-nél a kiküldetési rendelvényt nyilvántartási számmal kell ellátni, és a kiküldetési rendelvény-tömböt szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
(7) Saját személygépkocsival végrehajtott belföldi kiküldetés esetén a 60. § (6) bekezdése szerinti összeg kiszámítása érdekében a kiküldetési rendelvényen a szilárd burkolatú közforgalmú úton mért, időben vagy távolságban legrövidebb oda-vissza távolságot kell meghatározni.
(8) A belföldi kiküldetés megkezdését megelőző 5 munkanapon belül a kiküldött kérésére az önálló szervezeti egység vezetőjének engedélye alapján a Pénzügyi Referatúra a várható kiadások összegének megfelelő mértékű előleget fizet ki.
(9) A belföldi kiküldetés során indokoltan felmerült költségekkel, valamint a felvett előleggel a folyamatos kiküldetési rendelvény szerinti elszámolás kivételével a kiküldött köteles a Pénzügyi Referatúránál a belföldi kiküldetés befejezését követő 5. munkanapig számla ellenében elszámolni. Folyamatos kiküldetési rendelvény használata esetén a belföldi kiküldetéshez kötődő költségekkel és a felvett előleggel a kiküldött a Pénzügyi Referatúra felé legalább havonta köteles elszámolni.
(10) Ha a kiküldött a belföldi kiküldetéssel összefüggő költségekkel és a felvett előleggel az előírt határidőre nem számol el, a Pénzügyi Referatúra vezetője írásban, legfeljebb 8 napos póthatáridő kitűzésével figyelmezteti a határidő lejártára. Ha a kiküldött a figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget elszámolási kötelezettségének, a Pénzügyi Referatúra vezetője az önálló szervezeti egység vezetőjénél kezdeményezi az előleg illetményből történő levonását.
(11) A belföldi kiküldetés során a kiküldött utazással és csatlakozási várakozással indokoltan eltöltött idejét legfeljebb az aznapi munkaidejének mértékéig kell a munkaidejébe beszámítani.
(12) A belföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítések megállapításával, elszámolásával, kifizetésével kapcsolatos, a KSz-ben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati kiküldetéssel, a munkába járással, a helyi szolgálati utazással, valamint az egyéb utazással kapcsolatos költségtérítések elszámolásának eljárási szabályairól szóló 70/2018. (HK 12.) HM KÁT–HVKF együttes intézkedés szabályait kell alkalmazni.
60. § (1) A kiküldött részére meg kell téríteni a belföldi kiküldetés teljesítésével összefüggő, indokolt utazási és utazással kapcsolatos egyéb költségeit, így különösen az utas- és poggyászbiztosítás, a komphasználat, az autópálya-használat, a parkolás költségeit.
(2) Indokoltan felmerülő utazási költségnek minősül a közösségi közlekedési eszközök legalacsonyabb komfortfokozatú menetrend szerinti járatain felmerülő, kedvezmény nélküli díjszabás szerinti összeg.
(3) Közösségi közlekedési eszköz igénybevétele esetén a kiküldött részére meg kell téríteni a gyorsvonati pótjegy, valamint a távolsági kiegészítő jegy árát is, ha azt az adott viszonylaton történő utazás esetén a közlekedési társaság kötelezően felszámítja.
(4) Közösségi közlekedési eszközzel végrehajtott belföldi kiküldetés esetén a vezető álláshelyet betöltő kormánytisztviselő részére az 1. § 1. pontja szerinti közlekedési eszköznél magasabb komfortfokozatú közlekedési eszköz – ideértve a pótjegy-, helyjegyköteles közlekedési eszközt – igénybevételét kell engedélyezni. Az ezen kiküldöttekkel együtt belföldi kiküldetést teljesítő személy részére a magasabb komfortfokozatú közlekedési eszköz igénybevétele hivatali érdekből felmerült indokolt esetben engedélyezhető.
(5) Ha az álláshelyen ellátandó feladat végrehajtása egyébként sérelmet szenvedne, a kiküldött az 59. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói döntésben meghatározottól eltérő, költségesebb közlekedési eszközt is igénybe vehet, azonban az így felmerült többletköltség csak a munkáltatói döntés módosításával számolható el.
(6) Saját személygépkocsi belföldi kiküldetésre történő igénybevétele esetén utazási költségként az Szja. törvény 3. számú melléklet II. 6. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható összeget kell kifizetni.
(7) A teljes körű CASCO biztosítással nem rendelkező saját személygépkocsi belföldi kiküldetés céljára történő igénybevétele nem engedélyezhető.
(8) A kiküldött részére a ténylegesen felmerült utazási és utazással kapcsolatos egyéb költségek a Pénzügyi Referatúra részére benyújtott számla ellenében számolhatók el. Az önálló szervezeti egység vezetője engedélyezheti az utazási és parkolási költség elszámolását a menetjegy, parkolójegy alapján is, ha a számla beszerzése többletköltséggel jár.
(9) Nem számolható el utazási költség a kiküldött részére, ha az engedélyezett közlekedési eszközt az adott viszonylatra térítésmentesen jogosult igénybe venni, vagy ha az utazást szolgálati gépjárművel hajtotta végre.
61. § (1) Ha a belföldi kiküldetés során a kiküldött a munkavégzés helyére visszatérni azért nem tud, mert az álláshelyén ellátandó feladatainak napközbeni befejezése nem áll módjában, vagy a hivatali érdek egyébként indokolja, honvédségi szálláshelyen történő elhelyezésre jogosult.
(2) Ha a kiküldött honvédségi szálláshely vagy férőhely hiányában honvédségi szálláshelyen nem helyezhető el, részére a kereskedelmi szálláshely igénybevételének számlával igazolt költségeit a HM megtéríti. A kereskedelmi szálláshely igénybevételével összefüggésben az 59. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói döntésben rögzített napi szállásköltség felső határának figyelembevételével meghatározott szobaáron felül a kiküldött részére elszámolható az értékmegőrző, a szolgálati érdekű távközlési és internet költségek, továbbá a kötelező reggeli ára.
49. Helyi szolgálati utazás
62. § (1) A kormánytisztviselő jogosult a munkavégzési hely szerinti település közigazgatási határán belül az álláshelyen ellátandó feladat elvégzésével kapcsolatosan felmerülő, számlával igazolt utazási és utazással összefüggő egyéb költségei, így különösen a parkolási díjak megtérítésére. A munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti a parkolási költség elszámolását a parkolójegy alapján is, ha a számla beszerzése többletköltséggel jár.
(2) A helyi szolgálati utazás végrehajtásához elsősorban közösségi közlekedési eszközt kell igénybe venni. A munkáltatói jogkör gyakorlója az álláshelyen ellátandó feladat jellegétől függően a vonaljegy, a menetjegy vagy a helyi bérlet és a számla Pénzügyi Referatúra részére történő leadása ellenében engedélyezheti a vonaljegy, a menetjegy vagy a helyi bérlet árának a megtérítését. Nem téríthető meg a vonaljegy, a menetjegy és a helyi bérlet ára a kormánytisztviselő részére, ha a helyi szolgálati utazás időpontjában a munkavégzés helye szerinti településre érvényes helyi bérlet megvásárlását részére a HM az 52. § szerinti költségtérítés biztosításával támogatja.
(3) A helyi szolgálati utazáshoz szolgálati gépjármű, taxi, valamint a 60. § (6) és (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével saját személygépkocsi a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével vehető igénybe.
(4) A helyi szolgálati utazás végrehajtásához a (2) bekezdés alapján előreváltott bérletszelvényekről, fénykép nélküli bérletigazolványokról, menetjegyről, vonaljegyről a szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványokra vonatkozó szabályok szerint olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből utólag is megállapítható az igénybevevő neve, az utazás időpontja, célja és az álláshelyen ellátandó feladat jellege. A nyilvántartást a számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.
(5) A helyi szolgálati utazáshoz kapcsolódó költségtérítések megállapításával, elszámolásával, kifizetésével kapcsolatos, a KSz-ben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati kiküldetéssel, a munkába járással, a helyi szolgálati utazással, valamint az egyéb utazással kapcsolatos költségtérítések elszámolásának eljárási szabályairól szóló 70/2018. (HK 12.) HM KÁT–HVKF együttes intézkedés szabályait kell alkalmazni.
50. Szociális Bizottság
63. § (1) A Szociális Bizottság – a KSz által meghatározott keretek között – a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslattevő, véleményező szerve.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles kikérni a Szociális Bizottság véleményét minden olyan felterjesztésben, amely a kormánytisztviselő részére a jelen KSz vagy jogszabályi, közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján, a mérlegelési jogkörben hozott döntéssel megállapítható pénzbeli juttatások elbírálására vonatkozik.
(3) A Szociális Bizottság állandó jelleggel működik. Működési és ügyrendjét a HM éves feladatai, valamint a foglalkoztatottak élet- és szolgálati körülményei, szociális helyzete függvényében maga határozza meg.
(4)13 A Szociális Bizottság elnöke a HM közigazgatási államtitkára által kijelölt személy, titkára a Szociális Bizottság elnöke által kijelölt személy, tagjai
a) a parlamenti államtitkár vagy az általa kijelölt személy,
b) a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy az általa kijelölt személy,
c) a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár vagy az általa kijelölt személy,
d) a Miniszteri Titkárság vezetője vagy az általa kijelölt személy,
e) a gazdálkodási ügyekért felelős államtitkári főtanácsos vagy az általa kijelölt személy,
f) a Pénzügyi Referatúra vezetője,
g) a HM személyügyi feladatok ellátására kijelölt szervezeti egységének vezetője.
(5) A Szociális Bizottság elnöke eseti jelleggel legfeljebb további 2 fő szakértőt hívhat meg.
(6) A Szociális Bizottság tevékenységi körében
a) a személyi állomány szociális jellemzői alapján – számításba véve a más állami, önkormányzati szervek, civil szervezetek által adható támogatások elérésének lehetőségét is – koordinálja a döntés-előkészítési jogkörébe utalt támogatások célszerű felhasználását, javaslatot tesz a nem normatív járandóságok elosztására, valamint a támogatások, előleg iránti kérelmek teljesítésére, lakhatási támogatások odaítélésére,
b) javaslatot tesz a foglalkoztatás területén bekövetkezett változások kedvezőtlen hatásainak enyhítésére irányuló feladatok végzésére, és
c) a szükséges mértékig együttműködik az MH Szociálpolitikai Közalapítvánnyal, valamint területi szociális jellegű alapítványokkal, egyéb civil szervezetekkel.
A KÉPZÉSRE, TOVÁBBKÉPZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
51. Képzés, továbbképzés
64. § (1) A közszolgálati továbbképzések, valamint egyéb képzések (e § alkalmazásában a továbbiakban: képzés) közül a kormánytisztviselő számára kizárólag olyan képzés teljesítését lehet egyoldalúan előírni (kormánytisztviselőt képzésre beiskolázni), amely az álláshelyén ellátandó feladatai elvégzéséhez szükséges.
(2) A képzés egyoldalú előírására vonatkozó javaslatot az önálló szervezeti egység vezetője – a hivatali út betartása mellett a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kezdeményezi. A javaslatnak tartalmaznia kell a képzésnek és a képzést lefolytató intézménynek a megnevezését, a képzés kezdetének és várható befejezésének az időpontját, a képzés óraszámát, a képzéssel járó költségek megnevezését, várható összegét, a képzés által érintett álláshelyi feladat vagy feladatok megnevezését, a kezdeményezés indokait, továbbá a nyilatkozatot arról, hogy a képzés előírása az (1) bekezdésnek megfelel-e. A javaslathoz csatolni kell a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladatainak leírását.
(3) Az egyoldalúan előírt képzéssel kapcsolatban a kormánytisztviselőt költség nem terhelheti, a képzés időtartama a munkaidejébe beleszámít.
65. § (1) A közszolgálati továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőnek a kinevezését követően regisztrálnia kell a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) online továbbképzési rendszerébe (a továbbiakban: Probono). A kinevezéskor regisztrációval már rendelkező kormánytisztviselőnek a kinevezést követően jogosultságot kell kérnie a HM-hez való csatlakozásra, amelyet a személyügyi szerv képzési referense hagy jóvá.
(2) A személyügyi szerv legkésőbb a tárgyév január 31-ig tájékoztatja a Képzési rendelet szerint a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőket a tárgyévi egyéni képzési tervekkel (a továbbiakban: egyéni képzési terv) kapcsolatos tudnivalókról.
(3) Az egyéni képzési terv összeállítása során a kormánytisztviselő az NKE által vezetett továbbképzési programjegyzékből (a továbbiakban: programjegyzék) – a közvetlen felettese jóváhagyásával – kiválasztja a tárgyévben felvenni kívánt közszolgálati- és belső továbbképzési programokat. A jóváhagyott egyéni képzési tervet – a (6) bekezdés szerinti kivétellel – tárgyév február 28-áig kell megküldeni a személyügyi szerv részére.
(4) A programjegyzékből kizárólag a HM által befizetett normatív hozzájárulás terhére finanszírozott térítésmentes továbbképzési program (ideértve a belső továbbképzési programokat is) választható, költségtérítéses továbbképzésen kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön engedélyével vehet részt a kormánytisztviselő.
(5) A jóváhagyott egyéni képzési tervet a képzési referens rögzíti elektronikusan a Probono rendszerben. A rögzített egyéni képzési tervek alapján előállított éves intézményi továbbképzési tervjavaslatot a személyügyi szerv a közigazgatási államtitkárhoz jóváhagyásra felterjeszti. A jóváhagyott képzési tervet a személyügyi szerv megküldi az NKE részére.
(6) Azon kormánytisztviselők esetében, akiknek a tárgyév február 28-át követően keletkezik továbbképzési kötelezettsége, az egyéni képzési tervet a továbbképzési kötelezettség keletkezését követően a személyügyi szerv – a kormánytisztviselővel és annak közvetlen felettesével történt egyeztetést követően – a képzéstervezési időszakot követően, utólagosan készíti el, majd a módosított intézményi képzési tervet – a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyásával – negyedévente megküldi az NKE részére.
(7) A kormánytisztviselő az egyéni képzési tervében szereplő képzések meghirdetését figyelemmel kíséri, és egyénileg jelentkezik rájuk a Probono rendszerben, és teljesíti azokat.
52. Közigazgatási alap- és szakvizsga
66. § (1) A jogszabály által előírt közigazgatási alapvizsgával, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója által, a (2) bekezdés szerint elrendelt szakvizsgával kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat a személyügyi szerv látja el.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére a személyügyi szerv útján – a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladatok figyelembevételével, azok magasabb szintű ellátása érdekében – a munkáltatói jogkör gyakorlója közigazgatási szakvizsga letételét rendelheti el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezést az egyéni képzési tervébe történő felvétellel – a kormánytisztviselő a választott tárgy és vizsgaidőszak megjelölésével – a személyügyi szervnek jelzi.
(4) A közigazgatási szakvizsgát tevő kormánytisztviselő a Kit.-ben és a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletben foglaltakon túl – az ismétlő- és a javítóvizsga kivételével – vizsgánként a vizsga napját megelőzően általa bejelentett 4 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és a mentesülés időtartamára megilleti az illetménye. A halasztott vizsga új vizsgának nem minősül.
(5) A kormánytisztviselő a közigazgatási alap- és szakvizsgát követően 3 munkanapon belül köteles tájékoztatni a személyügyi szervet arról, hogy a vizsga sikeres volt-e. A tájékoztatást követően az ismétlővizsgára történő jelentkeztetésről a személyügyi szerv gondoskodik.
(6) Az ismétlő- vagy javítóvizsga díjának megtérítését a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsga ismétlő-, halasztott és javítóvizsga díjának térítési rendjéről szóló 67/2013. (X. 31.) HM utasítás szerint a HM utólagosan áthárítja a kormánytisztviselőre.
53. Jogi szakvizsga
67. § (1) A jogi szakvizsgára való felkészüléshez a kormánytisztviselő (2) bekezdés szerinti kérelme alapján – a vizsga napját is beszámítva – részvizsgánként 10 munkanapra, az írásbeli vizsga napjára további 4 munkanapra mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól, amely időre illetményre jogosult, és amely időt ledolgoznia nem kell. A kormánytisztviselőt a kérésének megfelelően kell mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.
(2) A kormánytisztviselő a jogi szakvizsgával összefüggő tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés igénybevételére és a vizsgaköltségeinek megtérítésére irányuló kérelmét az önálló szervezeti egység vezetője jóváhagyását követően megküldi a személyügyi szervnek.
54. A kormánytisztviselő által vállalt képzés
68. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (14) bekezdése alapján bejelentését írásban, – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – a személyügyi szerv részére köteles megtenni.
(2) A kormánytisztviselő kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesíti a kormánytisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége alól az (1) bekezdésben foglalt bejelentés szerinti képzéshez, oktatáshoz szükséges időre, a Kit. 151. § (14)–(16) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, amely esetben a 21. § szerint kell eljárni.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának (2) bekezdés szerinti döntéséről – a személyügyi szerv útján – írásban értesíti a kormánytisztviselőt.
(4) A kormánytisztviselő által, önként vállalt képzésben, oktatásban történő részvétel bejelentése mellett – másodlagosan – tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelem is benyújtható.
55. A tanulmányi szerződés megkötése
69. § (1) Tanulmányi szerződés külföldön vagy belföldön folytatott iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli képzés támogatására – ideértve a nyelvi képzést – azzal a kormánytisztviselővel köthető, aki a HM-ben legalább egyéves kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, és
a) foglalkoztatása határozatlan időre szól, vagy
b) határozott időre szóló jogviszonya tartamán a tanulmányi szerződésben a jogviszony fenntartására kikötött idő nem nyúlik túl.
(2) A tanulmányi szerződés létrejötte a Kit. 69. §-a értelmében a képzés megkezdéséhez szükséges feltétel – így különösen felvételi eljárás sikeres teljesítése, beiratkozás – bekövetkezéséhez is köthető.
(3) Felsőfokú iskolarendszerű képzésre csak akkor köthető tanulmányi szerződés a kormánytisztviselővel, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan szakképzettség megszerzésére irányul, amely a kormánytisztviselő feladatköréhez kapcsolódóan hasznosítható.
(4) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a kormánytisztviselő feladatköréhez kapcsolódó, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény alapján kiadott engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény által nyújtott képzésekre köthető.
(5) A HM támogathatja a kormánytisztviselő feladatköréhez kapcsolódó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és továbbfejlesztését. Ennek keretében a HM a kormánytisztviselő kérelmére a (6) bekezdés szerint tanulmányi szerződést köthet idegen nyelvi képzés elvégzésére.
(6) A HM a kormánytisztviselővel egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződést köt. A (7) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.
(7) A tanulmányi szerződés alapján a kormánytisztviselő köteles
a) a támogatott nyelvi képzésen való részvételre,
b) a vállalt nyelv/modulzáró vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére és
c) a HM-mel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a nyelvvizsga megszerzésétől számítottan a tanulmányi szerződésben kikötött ideig.
(8) Idegen nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb két éves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban a 70. § (3) bekezdése az irányadó.
(9) Tanulmányi szerződés
a) a még meg nem kezdett tanulmányi félévre vagy szemeszterre előzetesen vagy
b) a már megkezdett szemeszterrel vagy félévvel kezdődően legkésőbb a tanulmányi félév vagy szemeszter első hónapjának utolsó napjáig
köthető.
(10) Az önálló szervezeti egység vezetője a kormánytisztviselő tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelméhez csatolja a véleményét, majd – a hivatali út betartása mellett a személyügyi szerv útján – megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, és csatolja a (12) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(11) A (10) bekezdés szerinti kérelemnek a képzés és a képzést lefolytató intézmény megnevezését, a képzés kezdetének és várható befejezésének az idejét, a képzés által érintett álláshelyen ellátandó feladatok megnevezését, továbbá a kért munkáltatói támogatás megnevezését tartalmaznia kell. A (10) bekezdés szerinti kérelem mellett – másodlagosan – a 68. § (2) bekezdése szerinti kérelem is benyújtható.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmazza, hogy
a) a tanulmányi szerződés megkötése kormánytisztviselő esetén a Kit. 151. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tesz,
b) a kérelem a kormánytisztviselő álláshelyen ellátandó feladataihoz kapcsolódóan nem szükséges, de hasznosítható szakképzettség, végzettség, ismeret megszerzésére irányul.
(13) A (12) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti nyilatkozatok hiányában nem lehet tanulmányi szerződést kötni. Ha a tanulmányi szerződés megkötése a Kit. 151. § (4) bekezdés b) pontjának nem felelne meg, akkor az önálló szervezeti egység vezetője kizárólag a képzés egyoldalú előírását kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.
(14) A személyügyi szerv megvizsgálja a kérelem szabályszerűségét, a tanulmányi szerződés megkötése feltételeinek fennállását. A tanulmányi szerződés megkötését a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti azzal, hogy a kért támogatás részlegesen is engedélyezhető. A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntéséről – a személyügyi szerv útján – értesíti a kormánytisztviselőt, és a személyügyi szerv a tanulmányi szerződés megkötésének engedélyezése esetén előkészíti a kormánytisztviselő tanulmányi szerződését.
(15) Továbbfoglalkoztatással a HM állományába kerülő kormánytisztviselő – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét a HM háromoldalú megállapodás keretében átvállalhatja.
(16) A tanulmányi szerződésben vállalt szakképzettség megszerzéséig nem köthető további tanulmányi szerződés azzal a kormánytisztviselővel, akivel a HM tanulmányi szerződést kötött, vagy akinek a HM a (15) bekezdés alapján a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeit átvállalta.
56. A felek jogai és kötelezettségei tanulmányi szerződés megkötése esetén
70. § (1) A tanulmányi szerződést kötött kormánytisztviselő a jogszabályokban foglaltakon túl köteles
a) a konzultációk és vizsgák időpontját és az azokon való részvételt a képző intézmény által kiállított igazolással a személyügyi szerv részére igazolni,
b) az előírt vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére,
c) az előírt végzettség, szakképzettség szerződésben foglalt határidőig való megszerzésére,
d) valamennyi, a tanulmányai során felmerülő lényeges változásról, illetve az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a támogatott költségek összegének esetleges változásáról a változás bekövetkezésétől számított 10 napon belül a személyügyi szervet írásban tájékoztatni,
e) a tanulmányok bármely okból történő megszakításáról, elhalasztásáról, valamint annak indokáról írásban haladéktalanul tájékoztatni az önálló szervezeti egység vezetője útján a személyügyi szervet,
f) a tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget, vizsgát vagy szakképzettséget igazoló okiratot a megszerzéstől számított 15 napon belül a személyügyi szervnek bemutatni,
g) lényeges szerződésszegés esetén a részére ténylegesen nyújtott támogatás egy összegben történő, a szerződésszegés bekövetkeztétől számított 30 napon belüli visszatéríteni, és
h) késedelmes visszatérítés esetén a pénztartozása után a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott késedelmi kamatot megfizetni.
(2) Ha a kormánytisztviselő neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit – így különösen betegség, feladatköri kötelezettség vagy egyéb ok miatt –, az indokok megjelölésével kérelmezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel a felek közös megegyezésével meghosszabbítható.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a kormánytisztviselő a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot, külföldi tartózkodás miatt nem tudja teljesíteni, akkor a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával – de legfeljebb összesen két évvel – a kormánytisztviselőnek az önálló szervezeti egység vezetője útján a személyügyi szervhez címzett kérelmére meghosszabbítható. A meghosszabbítás engedélyezése esetén a tanulmányi szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják.
(4) Ha a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya
a) lemondással,
b) érdemtelenség jogcímén alapuló felmentéssel,
c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt,
d) a kormánytisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében vagy
e) a Kit. 82. § (7) bekezdése vagy 95. § (13) bekezdése alapján
szűnik meg, a HM mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a kormánytisztviselő köteles a tanulmányi szerződésben nyújtott támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni, kivéve, ha a közös megegyezés során a felek ettől eltérően állapodnak meg.
(5) A Kit. 151. § (8) bekezdése szerinti egyéb lényeges szerződésszegésnek minősül, ha a kormánytisztviselő
a) a szerződésben meghatározott végzettséget neki felróható okból a vállalt határidőn belül nem szerzi meg, a (2) és (3) bekezdés szerinti eseteket kivéve, vagy
b) kormányzati szolgálati jogviszonya a tanulmányok ideje alatt vagy annak befejezését követően a szerződésben kikötött idő letöltése előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott valamely okból megszűnik.
(6) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetése, illetve megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a kormánytisztviselőnek az addig nyújtott támogatásra vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.
(7) Az a kormánytisztviselő, akinek a tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített tartozása áll fenn, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben a HM részére teljesíteni, kivéve, ha az továbbfoglalkoztatással egyidejűleg az új munkáltató vállalja, hogy a már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét a HM-nek megtéríti.
57. A tanulmányi szerződés alapján a munkáltatót terhelő támogatás
71. § (1) Tanulmányi szerződés keretében támogatásként
a) pénzbeli támogatás, valamint
b) a Kit. 151. § (14) és (16) bekezdése szerinti tanulmányi célú mentesítés idejének ledolgozása alóli mentesítés
nyújtható.
(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható a kormánytisztviselő részére, mértékéről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(3) Támogatás nem nyújtható olyan költségre, amely a kormánytisztviselő mulasztásával vagy sikertelen vizsgájával összefüggésben merült fel. Ha a támogatás összege előre nem látható, a tanulmányi szerződésben a támogatásként megtérítendő költségek megnevezését és a megtérítés legmagasabb összegét rögzíteni kell.
(4) A HM pénzbeli támogatást kizárólag a HM nevére és címére kiállított számla ellenében fizet meg.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetében a támogatás összege a mentesítés idejére járó, közterhek levonása utáni illetmény összegével egyezik meg.
58. A tanulmányi szerződésben a jogviszony fenntartására kikötött idő meghatározása
72. § (1) A tanulmányi szerződésben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának fenntartására kikötött időt úgy kell meghatározni, hogy a támogatás összege után 150 ezer forintonként egy hónapot kell kikötni azzal, hogy
a) a tört hónapokat felfelé kell kerekíteni, és
b) a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.
(2) Ha a támogatás összege előre nem látható – így különösen a 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetén –, a tanulmányi szerződésben a vállalt szolgálati idő számszerű megjelölése helyett annak az (1) bekezdés szerinti számítási módját kell rögzíteni.
1. függelék
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM |
|
ÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE |
sz. példány |
Nyt. szám:
Munkáltatói jogkör gyakorló
(személyügyi szerv vezetője útján)
Helyben
Tárgy: Kezdeményezés jogviszony létesítéséhez
……………… Asszony/Úr jelentem!/Tisztelt ……………… Asszony/Úr!
A kezdeményezés az alábbi tartalmi elemeket tartalmazza:
Jogviszonyt létesíteni kívánó személy neve, szervezeti egység, tervezett álláshely, jogviszony létesítés tervezett időpontja, foglalkoztatás jellege (határozatlan idő vagy határozott idő), álláshelyen ellátandó tervezett feladatok leírása (feladatok meghatározása maximum 8 pontban és összesen legfeljebb fél oldal terjedelemben)1, javasolt illetmény, próbaidőre vonatkozó megjegyzések, szükség esetén a jogviszonyt érintő egyéb lényeges szempontok ismertetése.
Indokolás:
Csatolva: Önéletrajz
Budapest, 20……. év ………………………… hó …… nap
Tisztelettel:
önálló szervezeti egység vezetője
önálló szervezeti egység vezetője
Készült: 2 példányban
Egy példány: 1 lap
Kapják: 1. sz. pld.:
2. sz. pld.: Irattár
Illetékes személyügyi szerv záradéka:
A jogviszony létesítésének jogszabályi feltételei fennállnak/nem állnak fenn.
Budapest, 20……. év………………………… hó …… nap
…………………………………
személyügyi szerv vezetője
személyügyi szerv vezetője
A fentiek alapján a jogviszony létesítést
nem engedélyeztem/engedélyezem
Budapest, 20……. év………………………….. hó …… nap
………………………………….
munkáltatói jogkör gyakorlója
munkáltatói jogkör gyakorlója
2. függelék
A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 83. § (1) bekezdése alapján
pályázatot hirdet
Szervezeti egység megnevezése
álláshely betöltése érdekében
Jogviszony időtartama:
Foglalkoztatás jellege:
Munkavégzés helye:
Álláshelyen ellátandó feladatok:
Pályázati feltételek:
Előnyt jelent:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
Az álláshely betölthetőségének legkorábbi időpontja:
A pályázat benyújtásának határideje:
A pályázat benyújtásának módja:
A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:
A pályázat elbírálásának határideje:
3. függelék
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM |
1055 Budapest, Balaton utca 7–11. |
Nyt. szám:
TÁJÉKOZTATÓ
a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. §-ában meghatározott
együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenségi szabályokról
a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. §-ában meghatározott
együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenségi szabályokról
A kormánytisztviselő
– nem létesíthet szolgálati jogviszonyt, ha a hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülhet,
– nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné,
– nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó kormányzati igazgatási szerv illetékességi területén működik,
– nem lehet helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá nemzetiségi önkormányzat képviselője,
– pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat,
– nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy állam által alapított vagy az állam által létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állam által alapítottal, állam által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.
A kormánytisztviselő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.
A kormánytisztviselő annak létesítését megelőzően köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt.
A gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével.
A további munkavégzésre irányuló jogviszonyra, gyakorolható tevékenység végzésére, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére vonatkozó előzetes engedély kérésének, illetve bejelentésének elmulasztása esetén a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntethető.
Név:
Szervezeti egység:
Álláshely-nyilvántartási szám:
NYILATKOZAT I.
Nyilatkozat a jogviszony létesítését vagy álláshely betöltését kizáró összeférhetetlenségi ok hiányáról
Kijelentem, hogy a vonatkozó szabályokat megismertem, tudomásul vettem, és jelenleg összeférhetetlenségi ok velem szemben nem áll fenn.
Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyom fennállása alatt ilyen tisztségbe felkérnek, illetve összeférhetetlen helyzetbe kerülök, azt a munkáltatónak a Kit. 95. § (13) bekezdésének megfelelően bejelentem.
Budapest, 20 -n
…………………………………….
kormánytisztviselő*
kormánytisztviselő*
NYILATKOZAT II.
Nyilatkozat az összeférhetetlenségi ok bejelentéséről
Kijelentem, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyom fennállása alatt a Kit. 95. §-ában foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn.
Az összeférhetetlenség megnevezése:
Tudomásul veszem, hogy a velem szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a kinevezésemtől/tudomásra jutástól számított harminc napon belül köteles vagyok megszüntetni.
Budapest, 20 -n
…………………………………….
kormánytisztviselő*
kormánytisztviselő*
NYILATKOZAT III.
Kijelentem, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyom fennállása alatt a Kit. 95. § (5) bekezdésében foglalt engedélyhez kötött/gyakorolható tevékenységet folytatok/jelentek be/engedélyezését kérem.**
Gyakorolható tevékenység megnevezése:
Engedélyhez kötött tevékenység megnevezése:
Gyakorlásának/engedélyezésének kezdete:
Munkavégzés időtartama érinti a beosztás szerinti munkaidőt: Igen/Nem
Budapest, 20………………………
……………………………………
kormánytisztviselő*
kormánytisztviselő*
________________
* Kötelezően aláírandó.
** A megfelelő rész aláhúzandó.
4. függelék
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM |
ÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE |
EGYÉNI MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÓ LAP
|
Tárgyhavi |
|
|
szabadság |
nap |
|
betegszab./táppénz |
nap |
|
otthoni munkav./távmunkav. |
óra |
NÉV: kormánytisztviselő
20 . hónap
Nap |
Érkezett |
Távozott |
Otthoni/távmunkav. |
Ledolg. |
Távollét |
|
jogcíme |
tartama2 |
|||||
01. |
|
|
|
|
|
|
02. |
|
|
|
|
|
|
03. |
|
|
|
|
|
|
04. |
|
|
|
|
|
|
05. |
|
|
|
|
|
|
06. |
|
|
|
|
|
|
07. |
|
|
|
|
|
|
08. |
|
|
|
|
|
|
09. |
|
|
|
|
|
|
10. |
|
|
|
|
|
|
11. |
|
|
|
|
|
|
12. |
|
|
|
|
|
|
13. |
|
|
|
|
|
|
14. |
|
|
|
|
|
|
15. |
|
|
|
|
|
|
16. |
|
|
|
|
|
|
17. |
|
|
|
|
|
|
18. |
|
|
|
|
|
|
19. |
|
|
|
|
|
|
20. |
|
|
|
|
|
|
21. |
|
|
|
|
|
|
22. |
|
|
|
|
|
|
23. |
|
|
|
|
|
|
24. |
|
|
|
|
|
|
25. |
|
|
|
|
|
|
26. |
|
|
|
|
|
|
27. |
|
|
|
|
|
|
28. |
|
|
|
|
|
|
29. |
|
|
|
|
|
|
30. |
|
|
|
|
|
|
31. |
|
|
|
|
|
|
Ledolgozott órák száma összesen: |
|
|||||
kormánytisztviselő aláírása
közvetlen felettes aláírása
közvetlen felettes aláírása
____________________
1 Otthoni munkavégzést és távmunkavégzést is beleértve.
2 A távollét tartamára vonatkozó cellát abban az esetben kell kitölteni, ha kotv. nem egész napra, hanem órákra mentesül a munkavégzés alól.
5. függelék
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM |
ÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE |
Nyt. szám:
Címzett
Személyügyi szerv
beosztás, rendfokozat
Budapest
SZABADSÁG NYILVÁNTARTÁS
20 . …………………… hónap
Név |
Szabadság |
Napok |
Maradvány |
Megjegyzés |
|
kezdete |
vége |
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyidejűleg csatoltan, szkennelt formában megküldöm a (HM szerv megnevezése) állományába tartozó Minta János kotv., Példa Gábor kotv. ………………… havi munkaidő elszámolási lapját.
Budapest, 20 . hó -n
HM szerv vezetője
6. függelék
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM |
ÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE |
RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS ELRENDELÉSE
(szervezeti egység megnevezése)
(név/rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselő)
Elvégzendő feladat konkrét meghatározása:
A rendkívüli munkavégzés időpontja és helye:
……… év …………………………… hó …… napján ……… órától ……… óráig
…………………………………………………………………………. (hely)
Budapest, 20…. év …………………… hó …… nap
……………………………….
elrendelő
elrendelő
Teljesítés |
tartama (óra) |
Szabadidő mértéke |
Kormánytisztviselő |
Teljesítés igazolása |
||
napja |
kezdete |
vége (óra) |
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ügyintéző, tel.:
1. sz. pld.: Kormánytisztviselő
2. sz. pld.: Személyügyi szerv
3. sz. pld.: Irattár
7. függelék
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM |
ÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE |
ÜGYELET, KÉSZENLÉT ELRENDELÉSE
(szervezeti egység megnevezése)
(kormánytisztviselő neve)
Elvégzendő feladat meghatározása:
Rendkívüli munkaidő típusa (a kívánt típus megjelölendő):
ügyelet/készenlét
Időpontja és helye (készenlét esetén a munkavégzés helye):
……… év …………………………… …… napján ……… órától ……… óráig
………………………………………………… (hely)
Budapest, 20… év ……………………… hó …… nap
……………………………….
elrendelő
elrendelő
Teljesítés |
tartama (óra) |
Ebből ügyelet vagy készenlét alatti |
Szabadidő mértéke (óra) |
Kormánytisztviselő aláírása |
Teljesítés igazolása |
|||
napja |
kezdete |
vége (óra) |
rendelkezésre állás (óra) |
munkavégzés (óra) |
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ügyintéző, tel.:
1. sz. pld.: Kormánytisztviselő
2. sz. pld.: Személyügyi szerv
3. sz. pld.: Irattár
8. függelék
BEJELENTÉS
SZÜLÉSI SZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELÉHEZ
Név:
Szül. év, hó, nap:
Anyja neve:
Lakcím:
Munkáltatói jogkör gyakorló
(személyügyi szerv vezetője útján)
Budapest
Tárgy: bejelentés szülési szabadság
igénybevételéhez
Tisztelt …………………… Asszony/Úr!
Alulírott …………………………………………………………….. a ….………………………………………… (szervezet) kormánytisztviselője ezúton kérem, hogy
– …………………………-én született ………………………………………… nevű gyermekem
– várhatóan …………………………-én születendő gyermekem
után járó1. 24 hét szülési szabadságot …………………………-tól biztosítani szíveskedjen.
Kijelentem, hogy az adatkezelés lényeges körülményeit tartalmazó adatkezelési tájékoztatót a rendelkezésemre bocsátották, azt megismertem.
………………………, 20… év ……………………… hó …… nap
Tisztelettel:
………………………………………….
kormánytisztviselő
………………………………………….
kormánytisztviselő
9. függelék
Címzett
BEJELENTÉS
gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság igénybevétele iránt
Alulírott ………………………………………………………………. (születési hely, idő: …………………………………, …………………………………………; anyja neve: ………………………………………………………………) kérem, hogy ……………………………………………………………… nevű (szül. hely, idő: ……………………………….) gyermekem otthoni gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot szíveskedjen biztosítani a gyermek ………… életévének betöltéséig.
Továbbá nyilatkozom, hogy amennyiben a gyermek ……………… életkorának betöltése előtt ismételten munkába kívánok állni, a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének időpontja előtt értesítem a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
Kijelentem, hogy az adatkezelés lényeges körülményeit tartalmazó adatkezelési tájékoztatót a rendelkezésemre bocsátották, azt megismertem.
………………………, 20…. év ………………… hó …… nap
……………………………………………
kormánytisztviselő
kormánytisztviselő
10. függelék
Címzett
BEJELENTÉS
hozzátartozó otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele iránt
Alulírott ………………………………………………………………… (születési hely, idő: ...…………………………………, ………………………………………..; anyja neve: …..……………………………………………………………) kérem, hogy ………………………………………………………………….. nevű (szül. hely, idő: …………………………) hozzátartozóm (rokonsági fok megnevezése) otthoni gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot szíveskedjen biztosítani.
Továbbá nyilatkozom, hogy amennyiben ismételten munkába kívánok állni, a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének időpontja előtt értesítem a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
Kijelentem, hogy az adatkezelés lényeges körülményeit tartalmazó adatkezelési tájékoztatót a rendelkezésemre bocsátották, azt megismertem.
………………………, 20…. év ………………… hó …… nap
……………………………………………
kormánytisztviselő
kormánytisztviselő
11. függelék
TANULMÁNYI CÉLÚ MUNKAVÉGZÉS ALÓLI MENTESÍTÉS NYILVÁNTARTÁSA
|
|||||||
Kormánytisztviselő neve:
|
|||||||
Önálló szervezeti egység megnevezése: |
|||||||
Ssz. |
Név |
Tanulmányi távollét |
Távollét |
Ledolgozás dátuma |
Ledolgozás órában megadva |
Munkavégzést teljesített kormánytisztviselő aláírása |
Munkavégzést igazoló szervezeti egység vezető aláírása |
1. |
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
|
4. |
|
|
|
|
|
|
|
5. |
|
|
|
|
|
|
|
6. |
|
|
|
|
|
|
|
7. |
|
|
|
|
|
|
|
8. |
|
|
|
|
|
|
|
9. |
|
|
|
|
|
|
|
10. |
|
|
|
|
|
|
|
11. |
|
|
|
|
|
|
|
12. |
|
|
|
|
|
|
|
13. |
|
|
|
|
|
|
|
14. |
|
|
|
|
|
|
|
15. |
|
|
|
|
|
|
|
16. |
|
|
|
|
|
|
|
17. |
|
|
|
|
|
|
|
18. |
|
|
|
|
|
|
|
19. |
|
|
|
|
|
|
|
20. |
|
|
|
|
|
|
|
21. |
|
|
|
|
|
|
|
22. |
|
|
|
|
|
|
|
23. |
|
|
|
|
|
|
|
24. |
|
|
|
|
|
|
|
25. |
|
|
|
|
|
|
|
26. |
|
|
|
|
|
|
|
12. függelék
NYILATKOZAT
A VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL
A VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL
Alulírott …………………………………………………
adóazonosító jel: ………………………
születési dátum: ………………………
KGIR azonosító: ……………………
szervezet: ……………………………………………….
kormánytisztviselője kijelentem, hogy a felsorolt választható elemek közül …… évre az alábbiakat kívánom igénybe venni:
Éves keretösszeg: Ft
Juttatás elemei |
Szorzó |
Választott éves (nettó) összeg |
Felhasználás (bruttó) összege |
SZÉP-kártya szálláshely alszámla |
1,325 |
|
|
SZÉP-kártya vendéglátás alszámla |
1,325 |
|
|
SZÉP-kártya szabadidő alszámla |
1,325 |
|
|
Összesen: |
– |
|
|
Nyilatkozom, hogy a választott juttatásokat a következő ütemezéssel kérem biztosítani:
□ egy összegben (a nyilatkozat leadását követő 30. napig),
□ havonta azonos összegben (a nyilatkozat leadását követő hónaptól kezdve minden hónap 10. napjáig).
Nyilatkozom, hogy …… évben más munkáltatótól nem részesültem* SZÉP-kártya juttatásban:
Nyilatkozom, hogy …… évben más munkáltatótól részesültem* SZÉP-kártya juttatásban az alábbiak szerint:
□ szálláshely alszámlára: …………… Ft összegben,
□ vendéglátás alszámlára: …………… Ft összegben,
□ szabadidő alszámlára: ……………… Ft összegben.
……………………………., 20…… év ……………… hó …… nap
…………………………………
nyilatkozó aláírása
nyilatkozó aláírása
Ellenjegyezte: ……………………………
__________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
13. függelék14
NYILATKOZAT
A VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL
A VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL
A 10 ÉV ALATTI GYERMEKET NEVELŐ KORMÁNYTISZTVISELŐK SZÁMÁRA
Alulírott
adóazonosító jel:
születési dátum:
KGIR azonosító:
szervezet:
kormánytisztviselője kijelentem, hogy a felsorolt választható elemek közül ….. évre az alábbiakat kívánom igénybe venni:
A juttatásra jogosító gyermeke(i)m adatai:
Gyermek neve |
Születési helye, ideje |
Anyja neve |
Adóazonosító jele |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kijelentem, hogy a fent felsorolt gyermeke(i)met saját háztartásomban nevelem.
Éves keretösszeg: Ft (gyermekenként 50 000 Ft)
Juttatás elemei |
Szorzó |
Választott éves (nettó) összeg (Ft) |
Felhasználás (bruttó) összege (Ft) |
SZÉP-kártya szálláshely alszámla |
1,3835 |
|
|
SZÉP-kártya vendéglátás alszámla |
1,3835 |
|
|
SZÉP-kártya szabadidő alszámla |
1,3835 |
|
|
Összesen: |
– |
|
|
Nyilatkozom, hogy a választott juttatásokat a következő ütemezéssel kérem biztosítani:
– egy összegben (a nyilatkozat leadását követő 30. napig),
– havonta azonos összegben (a nyilatkozat leadását követő hónaptól kezdve minden hónap 10. napjáig).
Nyilatkozom, hogy …… évben más munkáltatótól nem részesültem* SZÉP-kártya juttatásban:
Nyilatkozom, hogy …… évben más munkáltatótól részesültem* SZÉP-kártya juttatásban az alábbiak szerint:
– szálláshely alszámlára: …………… Ft összegben,
– vendéglátás alszámlára: …………… Ft összegben,
– szabadidő alszámlára: ……………… Ft összegben.
……………………………., 20…… év ……………… hó …… nap
…………………………………
nyilatkozó aláírása
nyilatkozó aláírása
Ellenjegyezte: ……………………………
______________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
14. függelék
KÉRELEM
VISSZATÉRÍTENDŐ CSALÁDALAPÍTÁSI TÁMOGATÁSHOZ
VISSZATÉRÍTENDŐ CSALÁDALAPÍTÁSI TÁMOGATÁSHOZ
……………………………………………….
a honvédelmi szervezet megnevezése
……………………………………………….
Tárgy: Visszatérítendő családalapítási támogatás igénylés
Tisztelt ……………………………………………… Asszony/Úr!
1. Az igénylő
neve: ……………………………………………….……………………………
szül. éve: ………………………………………………., anyja neve: ……………………………………………….
a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete:
kormányzati szolgálati jogviszony jellege: határozatlan idejű/határozott idejű*
határozott idejű kinevezés esetén annak befejező időpontja:
…… év …………… hó …… naptól …… év …………… hó …… napig
szem. azon. ig. száma: …………………………………, adóazonosító jel: ………………………………
A kérelem benyújtásának indoka:
□ pályakezdő,
□ házasságot kötő,
□ gyermeket váró vagy gyermeket örökbe fogadó,
□ lakóhely-változtatással jogviszonyt létesítő**.
A házasságot kötő esetén a házasságkötés időpontja:
Gyermeket váró esetén a gyermek születésének várható időpontja/már megszületett gyermek esetén a szülési szabadság befejezésének időpontja*:
2. Az igénylő lakóhelye/tartózkodási helye*: …… ir. szám ………………………… helység
…………………………………… közterület neve, típusa …… házszám ………… emelet, ajtó.
3. A kért támogatás összege: ……………………………… Ft ……… havi törlesztésre.
4. Kijelentem, hogy visszatérítendő családalapítási támogatásban a kormányzati szolgálati jogviszonyom fennállása alatt részesültem/nem részesültem.*
5. Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek, valamint magam és házastársam/élettársam összes jövedelméről szóló igazolást a kérelemhez csatoltam.
6. Kérelemhez csatolt okmányok, igazolások:
7. Kijelentem, hogy hozzájárulok a házassági anyakönyvi kivonat másolatának/gyermekvárás, gyermekszületés kapcsán benyújtott orvosi igazolás vagy születési anyakönyvi kivonat másolatának/az adásvételi szerződés másolatának* munkáltató általi kezeléséhez.
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
……………………………………………
igénylő aláírása
(igénylő telefonszáma:
……………………………………………)
igénylő aláírása
(igénylő telefonszáma:
……………………………………………)
8. Pénzügyi záradék:
a) A támogatást igénylő havi bruttó illetménye: Ft
b) A támogatást igénylő házastársának vagy élettársának havi bruttó munkabére/illetménye: Ft
c) A házastársak vagy élettársak összes bruttó munkabére/illetménye (a+b): Ft
d) A házastársak vagy élettársak havi személyi jövedelemadó- és járuléklevonása összesen: Ft
e) A házastársak vagy élettársak egyéb levonásai összesen
(különösen tartásdíj, letiltás): Ft
f) A házastársak vagy élettársak egyéb jövedelme, bevétele összesen (különösen kapott tartásdíj, családi pótlék,
nyugdíj, árvaellátás): Ft
g) Összes havi nettó jövedelem (c–d–e+f): Ft
A családalapítási támogatás odaítélésének jogszabályi akadálya:
van/nincs*, mert
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
…………………………………………………
Pénzügyi Referatúra vezetőjének aláírása
Pénzügyi Referatúra vezetőjének aláírása
9. Szociális Bizottság javaslata, véleménye:
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
…………………………………………………
aláírás
aláírás
10. Az önálló szervezeti egység vezetőjének záradéka:
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
…………………………………………………
aláírás
aláírás
Megjegyzések:
1. A *-gal jelölt részek tekintetében az igénylőre vonatkozó részt aláhúzással kell jelölni.
2. A **-gal jelölt részek tekintetében a megfelelő választ a négyzetbe tett „X”-szel kell jelölni.
3. A családalapítási támogatás iránti kérelmet egy példányban kell elkészíteni, és az önálló szervezeti egység vezetőjéhez benyújtva, a HM VGH útján kell felterjeszteni a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár részére. A kérelem másolatát az igénylő pénzügyi személyi gyűjtőjében kell elhelyezni.
4. Az 1–7. pontok szerinti adatokat a támogatást kérő személynek kell kitöltenie.
5. A kérelemhez csatolni kell – eredetiben vagy a honvédelmi szervezet személyügyi szerve által hitelesített másolatban – a házassági anyakönyvi kivonatot, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított tanúsítványt vagy a teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozatot – másolat benyújtása esetén a személyügyi szerv által hitelesített másolati példányt –, gyermekvárás, gyermekszületés esetén az orvosi igazolás vagy a születési anyakönyvi kivonat másolatát, lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés esetén az adásvételi szerződés másolatát, továbbá az igénylő házastársa vagy élettársa havi munkabéréről, illetményéről, egyéb jövedelméről, bevételéről és az abból történő levonásról szóló munkáltatói igazolást.
15. függelék
…………………………………………
a honvédelmi szervezet megnevezése
KÖTELEZVÉNY
Alulírott (név)
születési helye, ideje:
anyja neve:
kötelezem magam, hogy a ……………………… nyt. szám alatt engedélyezett
……………………… Ft
családalapítási támogatást legkésőbb …………………-ig visszafizetem.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a megállapított első havi ……………………………… Ft és a további ………… hónapon keresztül
havi ……………………… Ft-os törlesztőrészletek az illetményemből levonásra kerüljenek.
havi ……………………… Ft-os törlesztőrészletek az illetményemből levonásra kerüljenek.
Tudomásul veszem, hogy ha a kormányzati szolgálati jogviszonyom a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 105. §-a szerinti okból szűnik meg – ide nem értve a felmentéssel történő jogviszony megszűnés esetét –, a még fennálló tartozásom visszafizetése a jogviszonyban töltött utolsó munkanapon teljes összegben esedékessé válik. Hozzájárulok ahhoz, hogy a fennálló tartozásom a levonásmentes illetményrészig illetményemből, továbbá a jogviszony megszűnéshez, megszüntetéshez kapcsolódó egyéb juttatásaimból levonásra kerüljön. Ha a levonást követően tartozásom nem kerül kiegyenlítésre, akkor a fennmaradó összeget a jogviszony megszűnés, megszüntetés napján egy összegben befizetem.
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
…………………………………………………
támogatásban részesülő személy aláírása
(támogatásban részesülő személy telefonszáma:
…………………………………………………)
támogatásban részesülő személy aláírása
(támogatásban részesülő személy telefonszáma:
…………………………………………………)
16. függelék
ISKOLAKEZDÉSI ÉS/VAGY GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS
IRÁNTI KÉRELEM
……………………………………………
a honvédelmi szervezet megnevezése
……………………………………………
(Pénzügyi Referatúra vezetője)
(Pénzügyi Referatúra vezetője)
Tárgy: Igénybejelentés
Tisztelt …………………………………… Asszony/Úr!
Alulírott ……………………………………………………………………… (név)
az alábbiakban kérem, hogy a HM Közszolgálati Szabályzata 44. §-a alapján a felsorolt, velem közös háztartásban élő gyermek(ek) után részemre iskolakezdési támogatást és/vagy gyermeknevelési támogatást megállapítani szíveskedjen.
□ Kijelentem, hogy az iskolakezdési támogatás folyósításához való jogosultságom feltételei fennállnak.*
□ Kijelentem, hogy a gyermeknevelési támogatás folyósításához való jogosultságom feltételei fennállnak.*
Gyermeknevelési támogatás igénylése során kijelentem, hogy*
□ gyermeke(i)met egyedül nevelem,
□ három vagy több gyermeket nevelek,
□ fogyatékkal élő gyermeket nevelek.
A gyermek |
|
||||
neve: |
|||||
anyja neve: |
|
||||
szül. helye, ideje: |
|
||||
lakcíme: |
|
||||
adóazonosító jele: |
|
||||
tb. azonosító jele: |
|
||||
Oktatási intézmény neve: |
|
||||
Az igény jogcíme:** |
|
|
|
|
|
A fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
igénylő aláírása
_______________
* A megfelelő választ a négyzetbe tett „X”-szel kell jelölni.
** Az igény jogcíme lehet: iskolakezdési támogatás, gyermeknevelési támogatás, gyermeknevelési támogatás pótigény.
17. függelék
KRÍZISTÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM
Tárgy: Krízistámogatásra vonatkozó kérelem
Tisztelt Asszony/Úr!
Alulírott
(szül. hely, idő:
anyja neve: ,
címe: ,
telefonszáma: )
azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy részemre ……………… Ft krízistámogatás kifizetését engedélyezze.
Kérelem indoklása:
Kijelentem, hogy az adatkezelés lényeges körülményeit tartalmazó adatkezelési tájékoztatót a rendelkezésemre bocsátották, azt megismertem.
Kérelemhez csatolt okmányok, igazolások:
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
……………………………………
igénylő aláírása
(igénylő telefonszáma: ………………………………)
igénylő aláírása
(igénylő telefonszáma: ………………………………)
Az önálló szervezeti egység vezetőjének záradéka:
Krízistámogatás kifizetését javasolom/nem javasolom.*
Az elutasítás indoka:
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
önálló szervezeti egység vezetőjének
aláírása
aláírása
A pénzügyi referatúra záradéka:
A szükséges fedezet rendelkezésre áll/nem áll rendelkezésre.*
Krízistámogatás kifizetését ………… Ft összegben, ……… hónap futamidőre javasolom/nem javasolom.*
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
pénzügyi referatúra vezetőjének
aláírása
aláírása
A személyügyi szerv záradéka:
Igazolom, hogy a kérelmezővel szemben a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 72. §-ában szereplő kizáró ok nem áll fenn.
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
személyügyi szerv vezetőjének
aláírása
aláírása
A Szociális Bizottság javaslata, véleménye:
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
…………………………………………
aláírás
aláírás
A krízistámogatás kifizetését ………………………… Ft összegben, ……………… hónap futamidőre engedélyezem/nem engedélyezem.
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
…………………………………………
munkáltatói jogkört gyakorló
munkáltatói jogkört gyakorló
____________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
18. függelék
ILLETMÉNYELŐLEG IRÁNTI KÉRELEM
…………………………………………
a honvédelmi szervezet megnevezése
…………………………………………
Tárgy: Illetményelőleg kérelem
Tisztelt ………………………………………… Asszony/Úr!
1. Alulírott ………………………………………………………… (szül. hely, idő: ………………………………………, anyja neve: ………………………………………… azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy részemre …………… Ft összegű illetményelőleg kifizetését engedélyezze ……… havi törlesztési időre.
Kérelem indokolása:
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
……………………………………
igénylő aláírása
(igénylő telefonszáma: …………………………………)
igénylő aláírása
(igénylő telefonszáma: …………………………………)
2. A önálló szervezeti egység vezetőjének záradéka:
Nevezett részére az illetményelőleg kifizetését javasolom/nem javasolom.*
Az elutasítás indoka:
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
……………………………………
aláírás
aláírás
3. Pénzügyi referatúra záradéka:
A kérelmező bruttó illetménye: Ft
Levonások: Ft
A kérelmező nettó illetménye: Ft
A kérelmező az elmúlt 6 hónapban illetményelőlegben részesült/nem részesült.*
Ha részesült, úgy
– a kifizetés időpontja: ……………………………
– az illetményelőleg összege: ……………………………
– a törlesztés vége: ……………………………
Az illetményelőleg kifizetéséhez szükséges fedezet rendelkezésre áll/nem áll rendelkezésre.*
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
……………………………………
pénzügyi referatúra vezetőjének
aláírása
pénzügyi referatúra vezetőjének
aláírása
4. Személyügyi szerv záradéka:
Igazolom, hogy a kérelmezővel szemben a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 76–77. §-ában szereplő kizáró ok nem áll fenn.
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
személyügyi szerv vezetőjének
aláírása
aláírása
5. A munkáltatói jogkört gyakorló záradéka:
Nevezett részére …………… Ft illetményelőleg kifizetését engedélyezem ……… havi törlesztésre.
Nevezett részére illetményelőleg kifizetését nem engedélyezem.*
………………………, 20…… év …………… hó …… nap
……………………………………
aláírás
aláírás
__________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
19. függelék
…………………………………………
(honvédelmi szervezet megnevezése)
KÉRELEM
helyi bérlet támogatáshoz és munkába járási költségtérítéshez
Név:
Munkáltató szervezet neve:
Közvetlen felettes neve, rendfokozata/foglalkoztatási jogviszonya, álláshelye:
1. A napi munkába járási és hazautazási költségtérítésre való jogosultság elbírálásához szükséges adatok:
1.1. Lakóhely:
1.2. Bejelentett tartózkodási hely:
2. Az utazásra vonatkozó adatok:
2.1. A fenti adatok figyelembevételével 20… (év) … (hó) …… (nap)-tól …………………………………. útvonalon részemre „napi munkába járási”, „hétvégi hazautazási”* költségtérítés folyósítását kérem.
2.2. Igénybe vett utazási eszköz(ök)*:
– belföldi közforgalmú vasút
– helyközi, elővárosi autóbuszjárat
– helyi érdekű vasút (HÉV)
– menetrend szerint közlekedő hajó, komp, rév
– helyi tömegközlekedési eszköz
– saját gépjármű
2.3. Munkavégzés helye, címe:
2.4. Napi munkába járás esetén a munkába járás lakóhelyről/bejelentett tartózkodási helyről* történik.
2.5. Saját gépjármű igénybevétele (15 Ft/km)
Kiindulási és célállomás távolsága (km): ………… km
Egy útra elszámolható összeg (km × 15 Ft/km): ………… Ft
2.6. Helyközi közösségi közlekedési eszköz igénybevétele:
2.6.1. Egy utazási eszköz igénybevétele esetén:
Kiindulási és célállomás (közlekedési vállalat által közzétett) távolsága: .……… km
Havi bérlet/egy útra szóló menetjegy* teljes ára: ………… Ft
Igényelt költségtérítés módja*:
– helyközi bérlet/menetjegy leadása ellenében (térítés mértéke: 86%)
2.6.2. Átszállással végrehajtott utazás esetén:
Igényelt költségtérítés módja*:
– helyközi bérlet/menetjegy leadása ellenében (térítés mértéke: 86%)
– helyi bérlet/menetjegy leadása ellenében átmenő közlekedés miatt (térítés mértéke: 86%)
a) Az útszakasz és a távolság megjelölése: ……………………………… – km
Az útszakaszon igénybe vett utazási eszköz:
A havi bérlet/egy útra szóló menetjegy* teljes ára: Ft
b) Az útszakasz és a távolság megjelölése: ……………………………… – km
Az útszakaszon igénybe vett utazási eszköz:
A havi bérlet/egy útra szóló menetjegy* teljes ára: Ft
c) Az útszakasz és a távolság megjelölése: ……………………………… – km
Az útszakaszon igénybe vett utazási eszköz:
A havi bérlet/egy útra szóló menetjegy* teljes ára: Ft
2.7. Helyi közösségi közlekedés (a munkavégzési hely szerinti településen)
2.7.1. Helyi bérlethez való hozzájárulást kér*: IGEN/NEM
2.7.2. Helyi bérlethez való hozzájárulás mértéke a munkavégzési hely szerinti településen: 100% (bérletszelvény leadása ellenében)
2.8. Hozzájáruló nyilatkozat:
Polgári és büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a fenti adatokban, valamint az utazási költségtérítési jogosultságomat érintő feltételekben bekövetkező minden változást a változás bekövetkeztétől számított 5. munkanapig köteles vagyok bejelenteni.
……………………, 20…… év …………… hó …… nap
…………………………………….
igénylő aláírása
(telefonszám: ………………………………)
igénylő aláírása
(telefonszám: ………………………………)
3. A személyügyi ügyintéző záradéka:
3.1. A személyes adatszolgáltatási kötelezettség alapján, a nyilvántartott személyi adatok és az igénylő által feltüntetett adatok:
– megegyeznek,
– nem egyeznek meg, de azok átvezetése a benyújtott dokumentumok alapján megtörtént.
3.2. Jelenlegi munkavégzési helyére kinevezés ideje:
P. H.
…………………………………….
személyügyi ügyintéző aláírása
személyügyi ügyintéző aláírása
4. A pénzügyi referatúra záradéka:
4.1. Nevezett a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján ……………………–…………………… útvonalon 20…… (év) ……………… (hó) …… (nap)-tól napi munkába járási, hétvégi hazautazási* költségtérítésre jogosult.
4.2. Az utazási eszköz igénybevételi formája*:
– belföldi közforgalmú vasút
– helyközi, elővárosi autóbuszjárat
– helyi érdekű vasút
– menetrend szerint közlekedő hajó, komp, rév
– helyi tömegközlekedési eszköz
– saját gépjármű
4.3. Napi km: …………. (napi munkába járás esetén)
4.4. Hétvégi km: …………… (hétvégi hazautazás esetén)
4.5. Nevezett ………. km-es bérlet/egy útra* szóló menetjegy árának ……%-ára, …………… Ft összegben, illetve saját gépjármű választása esetén ………… km × 15 Ft/km-re, …………… Ft összegben jogosult.**
4.6. Havi Budapest-bérletre jogosult.
……………………, 20…… év …………… hó …… nap
P. H.
…………………………………….
pénzügyi referatúra vezetőjének aláírása
pénzügyi referatúra vezetőjének aláírása
5. Munkáltatói döntésben történő rögzítés céljából átvettem:
……………………, 20…… év …………… hó …… nap
…………………………………….
aláírás
aláírás
___________________
* A megfelelő válasz aláhúzandó.
20. függelék
NYILATKOZAT
Önkéntes Nyugdíjpénztári tagdíjfizetésről
A Pénztártag neve:……………………………………… Törzsszám: …………
Születési hely:……………………………………………
Születési idő: …………………………………………….
A Pénztár neve: ……………………………………………
Tagsági azonosító:……………………… Adóazonosító jel:………………….
Nyilatkozom, hogy
2019. ……………… hó …… naptól
□ igénybe kívánom venni az Önkéntes Nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás összegét,
□ egyéni tagdíjat fizetek …………… Ft összegben,
□ egyéni tagdíjat fizetek a bruttó illetményem ……%-át,
□ eseti extra befizetést teljesítek ……………… Ft összegben, egyszeri alkalommal, ………… év ……… havi illetményemből,
□ extra ……………… Ft befizetést teljesítek …… év …… hó …… naptól …… év …… hó …… napig.
(Kérjük, a megfelelő négyzetbe tegyen x-et.)
Kifejezetten hozzájárulok a „Nyilatkozaton” szereplő személyes adataimnak, a rendelkezésemre bocsátott adatkezelési tájékoztatóban részletezett kezeléséhez.
Dátum: …………………, 2019. …………………
………………………………….
aláírás
aláírás
1
Az utasítást az 1/2022. (III. 25.) HM KÁT utasítás hatályon kívül helyezte 2022. március 26. napjával.
2
[A 2. § (2) bekezdésének a 2/2020. (XI. 13.) HM KÁT utasítás 5. §-ával elrendelt módosítása, amely szerint a „felsővezetőre” szövegrész helyébe a „szolgálati jogviszonyban állóra” szöveg lép, nem vezethető át.]
3
A 2. § (4) bekezdését a 2/2020. (XI. 13.) HM KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
4
Az 5. § (8) bekezdését a 2/2020. (XI. 13.) HM KÁT utasítás 2. §-a iktatta be, szövege az 1/2021. (XI. 5.) HM KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
5
A 6. §-t a 2/2019. (XII. 23.) HM KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
6
A 6. § (3) bekezdését a 2/2020. (XI. 13.) HM KÁT utasítás 3. §-a iktatta be.
7
Az 1. melléklet 36. § (1) bekezdése az 1/2021. (XI. 5.) HM KÁT utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
8
Az 1. melléklet 36. § (2) bekezdése az 1/2021. (XI. 5.) HM KÁT utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
9
Az 1. melléklet 36. § (5) bekezdését a 2/2020. (XI. 13.) HM KÁT utasítás 4. §-a iktatta be, szövege az 1/2021. (XI. 5.) HM KÁT utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
10
Az 1. melléklet 36. § (6) bekezdését a 2/2020. (XI. 13.) HM KÁT utasítás 4. §-a iktatta be.
11
Az 1. melléklet 38. § (10) bekezdését a 2/2019. (XII. 23.) HM KÁT utasítás 2. §-a iktatta be.
12
Az 1. melléklet 43. § (1) bekezdése a 2/2019. (XII. 23.) HM KÁT utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.
13
Az 1. melléklet 63. § (4) bekezdése az 1/2020. (IX. 24.) HM KÁT utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
1,
Az álláshelyen ellátandó feladato(ka)t kötelező megadni. Ennek hiányában a jogviszony létesítésének kezdeményezésére vonatkozó nyomtatvány a személyügyi szerv által – hiánypótlás céljából – automatikusan visszaküldésre kerül a kezdeményező szervezeti egység vezetőjének.
1.
A gyermek megszületésétől függően a megfelelő rész kitöltendő.
14
Az 1. melléklet 13. függeléke a 2/2019. (XII. 23.) HM KÁT utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás