1/2019. (XI. 14.) MÁK utasítás

1. § A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Közszolgálati Szabályzatát jelen utasítás Melléklete tartalmazza.

2. § Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § Jelen utasítás hatálybalépését megelőzően a Magyar Államkincstár Közszolgálati Szabályzatáról szóló 59/2016. (12. 30.) számú Elnöki Utasítás, valamint az egyéb vonatkozó belső szabályozó eszközök alapján nyújtható visszatérítendő (így különösen: munkáltatói lakáskölcsön, illetmény-, és munkabérelőleg), illetve vissza nem térítendő juttatások iránt benyújtott kérelmeket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ezen belső szabályozó eszközöknek a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni.

4. § A gyermeknevelési támogatásra jogosulttá vált foglalkoztatott részére a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 65. § (4) és (5) bekezdése szerinti összegnek a Kit. vhr. hatálybalépésétől vagy – ha a foglalkoztatott gyermeke ezt követően született – a gyermek születésétől év végéig számított időarányos mértékét kell nyújtani, figyelemmel a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére. A gyermeknevelési támogatásra jogosulttá vált foglalkoztatott részére a jelen utasítás hatálybalépéséig a Magyar Államkincstár foglalkoztatottai részére adandó gyermeknevelési támogatásról szóló 6/2019. számú kötelezettséget tartalmazó elnöki körlevél (a továbbiakban: Körlevél) alapján történik a juttatás nyújtása azzal, hogy a Körlevél alapján benyújtott kérelmekre a Körlevélben rögzített folyósítási szabályok vonatkoznak.

5. § A Kincstár támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült foglalkoztatottja az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

6. § Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.

1. § (1) A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSz) hatálya kiterjed

(2) A KSz alapján adható támogatások, juttatások mértékének meghatározása, a foglalkoztatottak részére történő megítélése a mindenkori rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében történik.

2. § (1) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyeztetési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségeket a Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: HF) által közzétett nyomtatványokon kell teljesíteni.

(2) A KSz-hez kapcsolódó, szabályozási körébe tartozó nyomtatványok, tájékoztatók előkészítéséről az érintett szervezeti egység, annak közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról az érintett szervezeti egységek közreműködésével a HF gondoskodik.

3. § (1) A KSz alkalmazásában

(2) Ahol a KSz a feladat felelőseként a HF-t nevesíti – ellenkező rendelkezés hiányában – a HF hatásköre a megyei igazgatóságokra is kiterjed.

(3) A Kit. 280. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott álláshellyel kapcsolatos intézkedések eljárásrendjét, az álláshelyek és az azokhoz kapcsolódó bértömeg nyilvántartásának szabályait a HF határozza meg.

4. § (1) A Kit. 81. §-ában foglaltak alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója alatt – eltérő rendelkezés hiányában – a Kincstár elnökét (a továbbiakban: elnök) kell érteni. Az elnök akadályoztatása esetén helyettesítés tekintetében a Kincstár Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) meghatározottak az irányadóak.

(2) Az elnök által vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőre átruházott munkáltatói jogok gyakorlásának általános rendjét a Kit. 81. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakkal összhangban jelen utasítás 1. számú függeléke tartalmazza. A munkáltatói jogkör gyakorlójaként megjelölt vezető távolléte, akadályoztatása esetén helyettesítőként az általa kijelölt szakmai vezető jogosult eljárni.

(3) Azokban az esetekben, amelyekben a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy nem állapítható meg, a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) A (2)–(3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az elnök egyedi írásbeli döntésével vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőre munkáltatói jogokat ruházhat át.

(5) A KSz-ben foglalt intézkedésekhez, amelyek terhelik

5. § (1) Üres álláshely betöltése pályázati vagy meghívásos eljárással lehetséges.

(2) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az üres álláshely betöltésére pályázati eljárás lefolytatása mellett dönt, a pályázatra, illetve a pályázati eljárásra a Kit. 83. §-a az irányadó.

(3) A pályázati kiírás tervezetét a pályázatot kezdeményező szervezeti egység vezetője készíti el, és küldi meg a HF részére, mely gondoskodik a pályázati kiírásnak a vonatkozó jogszabályoknak és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközöknek való megfeleléséről. A pályázat kiírása előtt a HF ellenőrzi, hogy a szervezeti egység rendelkezik-e a betölteni kívánt üres álláshellyel.

(4) A pályázati kiírást elsődlegesen a Kincstár honlapján és a Kincstár belső információs portálján, valamint a közszféra állásportálján lehet közzétenni, melyről a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység gondoskodik.

(5) Amennyiben a pályázatok a honlapon és a közszféra állásportálján is megjelennek, a kiírásban meg kell jelölni, hogy eltérés esetén melyik tekintendő irányadónak.

(6)¹⁶ A pályázati kiírás vásárolt médiafelületen történő megjelentetésének szükségességéről a szervezeti egység javaslata alapján a HF vezetője dönt. A pályázati kiírás vásárolt médiafelületen történő megjelentetése csak a beszerzésre vonatkozó elnöki utasításban rögzítettek szerint, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jóváhagyását követően történhet.

(7) Meghívásos eljárás lehet: pl. adatbázisból történő kiválasztás, önként beküldött önéletrajz stb.

(8) Az álláskeresés céljából megküldött önéletrajzok a Központ, illetve a megyei igazgatóságok adatbázisaiban – az érintett hozzájárulásával – 12 hónapig kerülnek megőrzésre. A 12 hónapos megőrzési idő leteltét követően az önéletrajzokat meg kell semmisíteni, az adatbázisokból pedig törölni kell azokat. A megsemmisítésről és a törlésről a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység gondoskodik.

6. §¹⁷ (1) Felvételi eljárás csak a szervezeti egység részére engedélyezett létszámon belüli üres álláshely megléte esetén folytatható le.

(2) A felvételt kezdeményező szervezeti egység a kitöltött felvételi javaslati lapot a HF-nek küldi meg. A felvételi javaslati laphoz – a megyei igazgatóságoktól érkező kezdeményezés kivételével – csatolni szükséges a jelölt 3 hónapnál nem régebbi önéletrajzát, valamint a végzettséget, képzettséget, nyelvismeretet igazoló dokumentumokat.

(3) A központi szervezeti egységtől érkező felvételi javaslati lapon szereplő adatokat a HF a rendelkezésére álló dokumentumok alapján leellenőrzi, a megyei igazgatóságoktól érkező kezdeményezés esetén felülellenőrzi. Amennyiben projekt terhére történik a foglalkoztatás, a felvételi javaslati lapot az adott projekt elszámolásáért felelős szervezeti egység vezetője részére is meg kell küldeni.

(4) Az ellenőrzést, illetve felülellenőrzést követően a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység

(5) Az alkalmazáshoz szükséges dokumentumok, valamint a kitöltött felvételi adatlap kézhezvételét követően a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység munkatársa berögzíti a leendő foglalkoztatottra vonatkozó adatokat a személyügyi nyilvántartó rendszerbe, majd elkészíti a foglalkoztatási jogviszony létesítéséről szóló munkajogi dokumentumot.

(6) A humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység a foglalkoztatási jogviszony létesítéséről szóló munkajogi dokumentumot elküldi pénzügyi ellenjegyzésre, majd azt követően az okiratot továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásra.

(7) Az új foglalkoztatott munkába állítása csak a foglalkoztatási jogviszony létesítéséről szóló munkajogi dokumentum, az eskü, az összeférhetetlenségi nyilatkozat, az újraalkalmazási korlátozásra vonatkozó nyilatkozat, valamint az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat szerinti titoktartási nyilatkozat aláírását követően történhet.

(8) A foglalkoztatni kívánt személy munkába állásának legkorábbi időpontja üres álláshely esetén a felvételi javaslati lap munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírását követő 15. nap, kivételesen indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója ettől eltérő időpontot is megállapíthat. A HF munkatársa tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét a munkába állás lehetséges legkorábbi időpontjáról.

(9) A foglalkoztatási jogviszony létesítésével kapcsolatban nyilatkozat addig nem tehető, amíg a HF ellenőrzése, illetve felülellenőrzése meg nem történt.

7. § (1)¹⁸ A szervezeti egységeknek a szakmai felügyeletet ellátó vezető – megyei igazgatóságok tekintetében a hálózatirányításért felelős elnökhelyettes – jóváhagyásával ellátott, az álláshelyek besorolási kategóriájának módosítására irányuló – indoklást tartalmazó – javaslatait a HF gyűjti össze. Az elnök a jogi és igazgatási főigazgató és a gazdasági főigazgató közös javaslata alapján dönt a módosítási javaslatokról. A Kincstár álláshelyeinek besorolási kategóriájának módosítását a Kit. 52. § (3) bekezdése és a Kit. vhr. 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőkre figyelemmel az elnök évente egyszer kezdeményezheti a Kincstár felügyeletét ellátó miniszternél.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az álláshelyek besorolási kategóriájának soron kívül történő módosítására a Kit. 57. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, kivételes esetekben van lehetőség.

8. § (1) Foglalkoztatott kinevezésének, munkaszerződésének módosítása áthelyezési javaslati lap kitöltésével kezdeményezhető a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(2) Amennyiben a foglalkoztatott

(3) Szervezeti egységek közötti áthelyezés esetén az áthelyezési javaslati lapot az átvevő szervezeti egység készíti elő, melyet jóváhagyásra megküld az átadó szervezeti egység részére. Az áthelyezési javaslati lapot az átadó és az átvevő szervezeti egység vezetője, valamint a szakmai felügyeletüket ellátó vezetők írják alá.

Az aláírt áthelyezési javaslati lapot a HF részére kell megküldeni.

(4) Az áthelyezési javaslati lap előkészítésének feltétele, hogy az áthelyezésre kerülő foglalkoztatott végzettsége megfeleljen az előírt képesítési követelményeknek. Amennyiben a foglalkoztatott nem álláshelyével együtt kerül áthelyezésre az átvevő szervezeti egységhez, az áthelyezés további feltétele az engedélyezett üres álláshely megléte az átvevő szervezeti egységnél.

(5) Az (2) bekezdés szerinti áthelyezés esetén átadásra kerül a személyi anyag, illetve ezzel egyidejűleg a szabadság-nyilvántartó lap. Abban az esetben, ha az áthelyezéssel érintett foglalkoztatott az új feladatellátása során is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, a vagyonnyilatkozat is átadásra kerül.

(6) Áthelyezés esetén a foglalkoztatott köteles legkésőbb az – átadó szervezeti egységnél töltött – utolsó munkanapján elszámolni és az általa ellátott feladatát a hozzá kapcsolódó iratokkal együtt átadni.

(7) Szervezeti egységen belüli áthelyezés esetén a (1), (3)–(4) és (6) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

9. § (1) Amennyiben a foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonyát saját kezdeményezésre kívánja megszüntetni, köteles az erre irányuló – munkáltatói jogkör gyakorlója részére címzett – írásbeli jognyilatkozatát a közvetlen munkahelyi vezetőjén keresztül a szervezeti egység vezetőjének, valamint a szakmai felügyeletet ellátó vezetőnek is bemutatni, majd ezt követően a jognyilatkozatot a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység útján a munkáltatói jogkör gyakorlójának megküldeni.

(2) A humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység a megszüntetést kezdeményező irat megérkezését követően – a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján – előkészíti a foglalkoztatási jogviszony megszüntetéséhez és az elszámoláshoz szükséges dokumentumokat, mellyel egyidőben a megszűnés tényét rögzíti a személyügyi nyilvántartó rendszerben.

(3) A foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya megszűnésekor, megszüntetésekor köteles a feladatkörébe tartozó feladatokat a hozzá kapcsolódó iratokkal együtt a 10. § szerinti előírásoknak megfelelően átadni, valamint a birtokában lévő, a munkáltató által munkavégzés céljából átadott eszközökkel, egyéb dokumentumokkal, igazolványokkal legkésőbb az utolsó munkában töltött napon elszámolni.

(4) Az informatikai alapjogosultságok (hálózati belépés, levelezés) megszüntetését a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység kezdeményezi a Kincstár belső intranetes portálján a kiléptetés menüben.

(5) A hiánytalanul kitöltött elszámoló lapot, a feladatokról és az azokhoz kapcsolódó iratok átadásáról szóló jegyzőkönyvet a kilépő foglalkoztatott a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységnél adja le a személyi anyagába történő elhelyezés céljából.

(6) A teljes körűen kitöltött elszámoló lap alapján a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység az illetményszámfejtő hely részére elkészíti a kilépő foglalkoztatottal szemben fennálló követelésekről, illetve az őt megillető juttatásokról szóló KIRA elszámoló lapot. Az illetményszámfejtő hely elkészíti a közszolgálati igazolást és a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó, jogszabály által előírt igazolásokat, melyet megküld a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységnek, amely azokat a foglalkoztatott részére a választása szerinti módon – postai úton vagy személyesen–átadja.

(7) A munkáltató által kezdeményezett foglalkoztatási jogviszony megszüntetése esetén a (3)–(6) bekezdésben, a foglalkoztatott tartós távollétre távozása esetén a (3)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

10. § (1) A foglalkoztatott a foglalkoztatási jogviszonya megszűnése, megszüntetése, módosulása esetén az általa ellátott feladatokat és a hozzá kapcsolódó iratokat, információkat átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével adja át a közvetlen munkahelyi vezető által kijelölt foglalkoztatott részére.

(2) Vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő feladatainak átadása esetén a feladatokat kizárólag vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő veheti át.

(3) A feladatok és a hozzá kapcsolódó iratok átadás-átvétele során az átadó, az átvevő, amennyiben indokolt, vezető, és szükség esetén a jegyzőkönyvvezető vesz részt. Az átadás-átvételt úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és az legkésőbb az utolsó munkában töltött napon megtörténjen.

(4) Amennyiben a feladatok és a hozzá kapcsolódó iratok átadására kötelezett foglalkoztatott elháríthatatlan okból az átadási kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve azt megtagadja, az átadás-átvételre távollétében úgy kerülhet sor, ha azon a feladat ellátását átvevőn és vezetőn kívül egy további foglalkoztatott is részt vesz, aki elsődlegesen az átadó foglalkoztatott helyettesítője. Az átadás-átvétel során a távollévő foglalkoztatott személyes kezelésében levő iratok leltárba vétele és azoknak az átvevő részére történő átadása történik meg jegyzőkönyv felvétele mellett. Az átadásról a távollévő foglalkoztatottat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(5) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet az átadó, az átvevő, vezető és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyből 1-1 példány az átadónál és az átvevőnél marad, a 3. példány a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységhez kerül az átadó foglalkoztatott személyi anyagába történő elhelyezés céljából.

(7) A foglalkoztatott tartós távollétre távozását megelőzően az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

11. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenségre) vonatkozó rendelkezésekről.

(2) A kinevezendő személy a nyomtatvány kitöltésével egyben nyilatkozik arról, hogy

(3) Amennyiben a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdései szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, a nyomtatvány kitöltésével az érintett bejelenti a jogviszonyt, illetve amennyiben szükséges kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének engedélyezését.

(4) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban esetben engedélyezheti, ha

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi döntésével eltérhet.

(6) A foglalkoztatott előzetes munkáltatói engedélyhez, bejelentéshez kötött nyilatkozatát a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a további jogviszony létesítésének engedélyezéséről.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről legkésőbb a döntésnek a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység részére történő átadásától számított 5 napon belül írásban értesíti a foglalkoztatottat.

(8) A foglalkoztatott haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(9) A (2)–(8) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység az érintett foglalkoztatott személyi anyagában helyezi el, valamint a Kit. 3. mellékletének IX. 1. pontjával, valamint a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 3. mellékletének IX. pontjával összhangban rögzíti a személyügyi nyilvántartó rendszerben.

12. § (1) A kormánytisztviselő köteles az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységnél be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a foglalkoztatott jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

(4) Összeférhetetlenség megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólítja a kormánytisztviselőt annak megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(5) A Kit. 95. § (5) és (7) bekezdés szerinti előzetes engedélykérés, vagy a Kit. 95. § (6) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a kormányzati szolgálati jogviszony a Kit. 107. § (1) bekezdés g) pontja alapján felmentéssel megszüntethető.

12/A. §²⁰ (1) A kormánytisztviselő a Kit. 117. § (6) bekezdése alapján nem, illetve a 117. § (8) bekezdése alapján csak a Kormány előzetes engedélyével alkalmazható (újraalkalmazási korlátozás), ha a létesítendő kormányzati szolgálati jogviszonyát megelőző 3 éven belül korábbi munkáltatója – azok bármelyike – kormányzati szolgálati jogviszonyát a jelen bekezdésben megjelölt korlátozás alá eső módon szüntette meg.

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 155. § (5) bekezdése és a Kit. 166. § (4) bekezdése alapján a kormánytisztviselővel és a munkavállalóval nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony, amennyiben a jogviszony létesítését megelőző 3 éven belül korábbi munkáltatója – azok bármelyike – a jogviszonyát a Kit. 105. § (1) bekezdés d) pontja, vagy a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja alapján, azaz „hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel” jogcímen szüntette meg.

(3) Amennyiben a fent felsorolt újraalkalmazási korlátozások valamelyike – mint foglalkoztatást kizáró ok – később jut a Kincstár tudomására, a jogviszony a Kit. 107. § (2) bekezdés c) pontja, illetve az Mt. 64. § (1) bekezdés c) pontja alapján azonnali hatállyal megszüntetésre kerül.

13. § (1) A rendes munkaidőre a Kincstár valamennyi foglalkoztatottja tekintetében a Kincstár külön szabályzatában foglaltak az irányadóak.

(2) Foglalkoztatási jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást a felvételi javaslati lapon fel kell tüntetni.

(3) Fennálló foglalkoztatási jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás szabályait külön szabályzat tartalmazza.

14. § (1) A foglalkoztatottnak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység útján állapítja meg a foglalkoztatott tárgyévre járó, valamint az előző évben igénybe nem vett alap- és pótszabadságát és tájékoztatja annak igénybevételi lehetőségének határidejéről.

(3) A szervezeti egységek a tájékoztatás alapján a foglalkoztatottak részére személyenként szabadság nyilvántartó lapot állítanak ki és azt folyamatosan, naprakészen vezetik.

Év közbeni munkába lépés esetén a nyilvántartó lapot a munkába lépéskor kell kiállítani a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység tájékoztatása alapján.

(4) A szabadság kérelmezése, engedélyezése, kiadása a szabadság nyilvántartó lapon történik a megfelelő rovatok kitöltésével.

(5) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni és kivenni. A szabadságot – a foglalkoztatottal történt előzetes egyeztetést követően – a munkáltatói jogkör gyakorlója adja ki. A szabadság tárgyévet követő kiadására és igénybevételére a Kit., valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) erre vonatkozó szabályai alapján van lehetőség.

(6) A szabadság kiadását úgy kell ütemezni, hogy a feladatellátás szempontjából egymást helyettesítő foglalkoztatottak ne egy időben legyenek szabadságon.

(7) Amennyiben a tárgyév közben változik a foglalkoztatott szervezeti egysége, vagy szabadságnapjainak száma, a Központban a szervezeti egység vezetője, megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység gondoskodik arról – az alapul szolgáló okirat, vagy a módosított szabadságértesítő alapján –, hogy a változás a szabadság-nyilvántartó lapon átvezetésre kerüljön. A szabadság-nyilvántartó lapon megjegyzésként meg kell jelölni a módosítás indokát és időpontját.

(8) A Központban a szervezeti egység vezetője, megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység köteles gondoskodni arról, hogy a foglalkoztatott tárgyévet megelőző évi szabadság-nyilvántartó lapja minden év december 31-ei állapotnak megfelelően lezárásra kerüljön. A lezárás során a szabadság-nyilvántartó lapra rá kell vezetni a lezárás dátumát, valamint összesíteni kell a kivett szabadságok és a következő évre átvitelre kerülő szabadságok számát.

A szabadság-nyilvántartó lapot a Központban a foglalkoztatott szervezeti egysége, megyei igazgatóságon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység őrzi a lezárást követő 5 évig.

A foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a szabadság-nyilvántartó lapot le kell zárni és meg kell küldeni a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység részére.

(9) Elveszett szabadság-nyilvántartó lap pótlása kizárólag a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetőjének engedélye alapján lehetséges.

15. § (1) A szervezeti egység a tárgyév február végéig – a kormányzati igazgatási szünet időszakát figyelembe véve – a foglalkoztatottakkal együttműködve elkészíti a foglalkoztatottak tárgyévi szabadságolási tervét, melyet megküld a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységnek.

(2) A tárgyévi szabadságolási terv elkészítésének határideje a tárgyév február utolsó napja. A szabadságolási tervet havi – azon belül napi – bontásban kell elkészíteni. A szabadságolási tervtől csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni.

16. § (1) A Kit. 131. §-a, 157. §-a, illetve az Mt. 128. §-a és a 130–132. §-a szerinti esetekben a fizetés nélküli szabadságot a foglalkoztatott írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója adja ki. A kérelmet a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységhez kell eljuttatni.

(2) A foglalkoztatott a rendelkezésre állási, valamint munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre irányuló kérelmét a szervezeti egység vezetőjén keresztül a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység útján kezdeményezheti – pontos indok és időtartam megjelölésével – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(3) Amennyiben a foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja, valamint az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontja alapján mentesül a rendelkezésre állási, valamint munkavégzési kötelezettség alól, annak időtartamára a foglalkoztatott részére – a munkáltatói jogkör gyakorlója és a foglalkoztatott között létrejött megállapodás hiányában – díjazás nem jár.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt munkáltatói intézkedéshez kapcsolódó munkajogi iratokat a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység készíti el, mellyel egyidőben gondoskodik a távollét tényének személyügyi nyilvántartó rendszerben történő rögzítéséről.

(5) Keresőképtelenség miatti távollét esetén, annak tényéről a foglalkoztatott köteles a közvetlen munkahelyi vezetőjét haladéktalanul értesíteni. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a foglalkoztatott közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(6) A keresőképtelenségről szóló igazolást annak kiállítását követően haladéktalanul a Központban a Kontrolling Főosztályra (a továbbiakban: KF), megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységnél kell leadni.

(7) A szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt – a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet alapján – kezdeményezheti a foglalkoztatott keresőképtelenségének felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalnál.

17. § (1) A foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdésében és az Mt. 55. §-ában foglaltak alapján mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (a továbbiakban: munkaidő kedvezmény).

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a jogszabályban előírt kötelező eseteken túl – a Kincstár foglalkoztatottait, foglalkoztatottainak egy csoportját, illetve egyéni kérelem alapján foglalkoztatottját részesítheti munkaidő kedvezményben.

(3) Az egyéni kérelmet a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységen keresztül – a foglalkoztatott szervezeti egysége vezetőjének, valamint a szakmai felügyeletet ellátó vezető jóváhagyásával ellátva – kell benyújtani a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) Az engedélyezést követően a szükséges munkajogi dokumentumot a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység készíti el, illetve tájékoztatja a foglalkoztatottat a kérelem elutasításáról.

(5) A munkaidő kedvezmény időtartamára a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján jogosult a foglalkoztatott illetményre, illetve munkabérre.

18. § (1) A jogi szakvizsgára történő eredményes felkészülés érdekében – a vizsga napját is beleszámítva – összesen 15 munkanap munkaidő kedvezményben részesül a foglalkoztatott.

(2) A foglalkoztatott – a közvetlen munkahelyi vezetőjével előzetesen egyeztetve – a 15 munkanapot maga osztja el a jogi szakvizsga különböző részvizsgáira, az írásbeli vizsgát is beleértve.

(3) A jogi szakvizsga sikertelen részvizsgájának megismétlésére a munkaidő kedvezmény nem vehető igénybe.

(4) A foglalkoztatott a jogi szakvizsgához biztosított munkaidő kedvezmény időtartamára illetményre, munkabérre jogosult.

18/A. §²¹ A véradáson megjelent foglalkoztatott – kérésére – mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a véradáshoz szükséges legalább négy óra időtartamra. A munkavégzés alóli mentesülés feltétele, hogy a foglalkoztatott közvetlen vezetőjének a véradáson történő részvételét előzetesen bejelentse, majd az erről szóló igazolást a véradást követően részére bemutassa. A véradáson megjelent foglalkoztatottat a véradás napjára járó munkaidő kedvezményen túl a bemutatott igazolás alapján véradásonként évente egy munkanapnak megfelelő munkaidő kedvezmény illeti meg, melyet – a közvetlen munkahelyi vezetőjével történt egyeztetést követően – a tárgyévben vehet igénybe, és amely időtartamra illetményre, munkabérre jogosult.

19. § (1)²² Rendkívüli munkaidőt – a szervezeti egység vezetője javaslatára – a HF jóváhagyását és a gazdasági főigazgató pénzügyi ellenjegyzését követően az 1. függelékben meghatározott vezető rendelhet el. Az elrendelt rendkívüli munkaidőt napra és órára lebontva kell feltüntetni. Az egy órát el nem érő időtartamú rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

(2) A tárgyévben összesen elrendelt rendkívüli munkaidő időtartama teljes napi munkaidő esetén a Kit. 122. § (8) bekezdése alapján a 200 órát, az Mt. 109. § (1) bekezdése alapján a 250 órát nem haladhatja meg. Az elrendelhető óraszám arányosan csökken, ha a foglalkoztatási jogviszony

(3) A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg.

(4) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.

(5) A ténylegesen ledolgozott rendkívüli munkaidő nyilvántartása a közvetlen munkahelyi vezető hatásköre és felelőssége.

(6) Amennyiben a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért, ügyeletért a foglalkoztatott részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzés, készenlét, ügyelet elrendelésére javaslatot tevő szervezeti egység vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a HF-t.

(7) Az ügyelet és készenlét elrendelésére és elszámolására a rendkívüli munkavégzés rendelkezései irányadók.

20. § (1) A távmunkavégzésre és az otthoni munkavégzésre a Kit., valamint a Kit. vhr. szabályai, továbbá a távmunkára, illetve otthoni munkavégzésre vonatkozó megállapodás az irányadó. A távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Távmunkára, illetve otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötésére különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén van lehetőség. A megállapodás megkötését a foglalkoztatott kezdeményezi a szervezeti egység vezetőjén keresztül. A szervezeti egység vezetője a kérelmet egyetértése esetén a szakmai felügyeletet ellátó vezető jóváhagyása mellett, részletes indokolással ellátott feljegyzés csatolásával továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója felé a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységen keresztül. A részletes indoklásnak tartalmaznia kell, hogy

(3) A megállapodás megkötése előtt minden esetben ki kell kérni – megyei igazgatóságok esetében a HF szakmai állásfoglalását követően – az informatikai, az információbiztonságért felelős, valamint a gazdasági szakterület véleményét.

21. § (1)²³ A kormánytisztviselő munkateljesítményének értékelésére (a továbbiakban: teljesítményértékelés) a Kit.-ben és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TÉR rendelet) foglaltak az irányadóak. A teljesítményértékelésre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az elnök mérlegelése alapján meghatározott időpontokban kerülhet sor. Az elnök az értékelési időpont meghatározásának jogát vezető álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőkre írásban delegálhatja. A kormánytisztviselő évente egyszer írásban kezdeményezheti munkateljesítményének értékelését.

(2) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR rendszerben elektronikusan kell meghatározni és értékelni.

(3) A kormánytisztviselők teljesítményértékelésekor a TÉR rendeletben meghatározott kiválósági elemek kerülhetnek alkalmazásra.

(4) Értékelő vezető az 1. számú függelék szerint munkáltatói jogkört gyakorló vezető.

(5) Az értékelő megbeszélésen a kormánytisztviselő a teljesítményértékeléssel kapcsolatban észrevételt, javaslatot tehet, melyet írásban rögzíteni kell.

(6) Az értékelő lapokat két példányban kell elkészíteni. Az értékelő lapok egy példánya az értékelté, a másik példányt a Központban az SZF-re, megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységhez kell eljuttatni ellenőrzés céljából, majd a személyi anyagban kell elhelyezni.

(7)²⁴ Az értékelés elkészítéséért, illetve elmaradásáért az értékelő vezető felelősséggel tartozik.

(8) A teljesítményértékelés tartalma, hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő jogvitát kezdeményezhet.

(9) A teljesítményértékeléssel kapcsolatos előkészítő és adminisztrációs feladatokat a Központban az SZF, a megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység látja el.

(10) A teljesítményértékeléssel nem jön létre a kormánytisztviselőnek alanyi jogosultsága illetményének megváltoztatására, valamint teljesítmény elismerés fizetésére.

22. § (1) A kormánytisztviselő a tárgyévben egyszer kezdeményezheti teljesítményértékelését az értékelő vezetőnél a Központban az SZF, a megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) A teljesítményértékelés iránti kérelmet elektronikus úton kell megküldeni az értékelő vezető, valamint a helyi TÉR támogató részére. Teljesítményértékelés iránti kérelem legkorábban akkor adható be, ha a legutóbbi teljesítményértékelés óta az értékelő vezető irányítása alatt eltelt legalább két hónap és ez alatt az értékelt feladatkörébe tartozó feladatok nem változtak.

(3) A kérelem beadásától számított két héten belül az értékelő vezetőnek el kell végeznie a teljesítményértékelést. Az értékelő vezető a kormánytisztviselő teljesítményértékelésekor a teljesítményértékelés időpontját megelőző, legfeljebb egyéves időtartamot veszi figyelembe. A kormánytisztviselő kérésére az általa kezdeményezett teljesítményértékelés során az értékelő vezetőnek kiválósági elemeket is értékelnie kell.

(4) A Központban az SZF, a megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység nyilvántartást vezet a benyújtott kérelmekről.

23. § (1) Az illetmény, munkabér kifizetése a foglalkoztatott által választott fizetési számlára történő átutalással, ennek hiányában, illetve a foglalkoztatott írásbeli kérelme alapján postai úton történik a jogszabályban előírt határidőig.

(2)²⁵

24. § (1) A kormánytisztviselő teljesítmény elismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Teljesítmény elismerés adományozását a szervezeti egység vezetője – a jelen utasítás szerinti teljesítményértékelést követően – a rendelkezésre álló források függvényében az elismerés mértékére tett javaslatával együtt a szakmai felügyeletet ellátó vezető jóváhagyása mellett, részletes indokolással ellátott feljegyzés csatolásával kezdeményezheti a HF-en keresztül.

Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt a HF kikéri a gazdasági főigazgató előzetes véleményét. A javaslat engedélyezéséről az elnök dönt.

(3) Teljesítmény elismerés adományozására – az elnök eltérő döntése hiányában – évente egyszer kerülhet sor.

18.2. Motivációs elismerés

25. § A foglalkoztatott motivációs elismerésben a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

26. § (1) Motivációs elismerés adományozásáról és annak mértékéről a rendelkezésre álló források függvényében az elnök dönt.

(2)²⁶ Motivációs elismerés különös fajtája a Szent Kristóf elismerés.

28. § (1) A Kincstár kiemelkedő, rendkívüli munkateljesítményt nyújtó foglalkoztatottjai – felterjesztés alapján, a fokozatosság elvének figyelembevétele mellett – Szent Kristóf elismerésben részesülhetnek.

(2)²⁸ Az elismerésben részesítendők személyére a javaslattételt a szakmai vezető kezdeményezi. A szakmailag megalapozott és írásban indokolt javaslatot az SZF-re kell megküldeni.

(3)²⁹ Az elismerés odaítéléséről és annak módjáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó pénzbeli juttatások mértékéről – a rendelkezésre álló költségvetési lehetőségek függvényében, a beérkezett javaslatokat figyelembe véve – a jogi és igazgatási főigazgató javaslatára – az elnök dönt.

(4) Az elismerés különösen

– a jelentős eredménnyel járó, hatékony munkavégzés,

– az egyenletesen kiemelkedő és rendkívüli munkateljesítmény,

– a Kincstár stratégiai céljainak megvalósításában történő kiemelkedő részvétel,

– az adott évben jelentkező, nagy volumenű, rendkívüli feladat sikeres végrehajtása,

– a foglalkoztatottak munkavégzését elősegítő példamutató, konstruktív magatartás,

– a nyugállományba vonuláshoz kapcsolódóan az egész életpálya

elismeréseként adományozható.

(5) Az elismerések átadásának helyéről és idejéről az elnök dönt.

(6) Az elnök által adományozható elismerések különösen:

29. § (1) A humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység nyilvántartja az álláshelyi elismerésre, valamint a szolgálati elismerésre jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából.

(2) A központban a KF, a megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység gondoskodik a jogszabály által előírt határidőben az elismerés folyósításának előkészítéséről. A folyósítást minden esetben a KF végzi.

30. § (1)³⁰ A munkáltatói jogkör gyakorlója célhoz köthető feladatot (továbbiakban: célfeladat) állapíthat meg a Kincstár foglalkoztatottai részére. Célfeladatként minden esetben a foglalkoztatott feladatkörében meghatározott tevékenységeken túlmutató, a feladatok ellátásából adódó munkaterhet jelentősen meghaladó feladat határozható meg.

(2) A célfeladat kiírása minden esetben egyedi, írásban rögzített megállapodás, melyben a részletes feladat meghatározáson túl a feladatteljesítés időtartama vagy határideje, a feladat értékelésének szempontjai (objektív szempontrendszer, preferáltan mérhető mutatókkal), a munkaidőn túli vagy többletfeladatként történő megvalósítás indoklása, szakmai értékelő személye, valamint a díjazás bruttó mértéke és – amennyiben a feladat teljesítése ütemezéshez kötött – a kifizetés ütemezése is rögzítésre kerülnek.

(3)³¹ A célfeladat-kiírást a szervezeti egységek készítik elő, és a célfeladat elrendelésére irányuló részletes indokolást és költségkalkulációt tartalmazó feljegyzéssel a HF-en keresztül – a jogi és igazgatási főigazgató javaslatával ellátva – küldi meg pénzügyi ellenjegyzésre és az elnök általi jóváhagyásra. Célfeladat elrendelésére csak a szükséges forrás meglétét igazoló pénzügyi ellenjegyzés esetén van lehetőség. A HF az aláírt célfeladatokat nyilvántartásba veszi.

(4) A céljuttatás a teljesítésigazolásokat követően fizethető ki. A céljuttatás mértéke az értékelés során csökkenthető, amennyiben a teljesítés elmaradt az elvárható mértéktől. Az elnök jogosult dönteni a céljuttatás mértékéről, ha a jogosultnak a célfeladat teljesítése szempontjából figyelembe vett időszakban, a teljesítésigazolás kiadása előtt a foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.

(5) A célfeladat kiírásokat lehetőség szerint eredménytermékekhez kell kötni oly módon, hogy minimálisan tartalmazza a cél határidőre történő elérését, valamint az eredménytermék határidőre történő megvalósítását. Amennyiben az eredménytermékeknek több jóváhagyási pontja van, úgy a teljesítésigazolásokat és az azokhoz kapcsolódó kifizetéseket is lehetőleg több mérföldkőhöz szükséges kötni.

(6)³² Célfeladat kiírására javaslatot

(7)³³ Az elnök a javaslatok alapján előzetesen összesített táblázatban hagyja jóvá a célfeladatokat, ezt követően kerül sor az egyedi munkajogi dokumentumok elkészítésére. A HF által előzetesen jóváhagyott célfeladat-kitűzéseket a feladat ellátásáért felelős szervezeti egység készíti elő. A célfeladat-megállapodásokat a feladat ellátásáért felelős szervezeti egység pénzügyi ellenjegyzés és elnöki jóváhagyás érdekében megküldi a HF-re. Az előadói íven minden érintett szakterületi vezető, valamint az uniós és hazai finanszírozású projektek keretében tervezett célfeladatok esetében a projektvezető, valamint – amennyiben a projekt pénzügyi vezetővel is rendelkezik – a projekt pénzügyi vezető jóváhagyásának feltüntetése is szükséges.

(8) Amennyiben a célfeladat forrása költségvetési forrás, a célfeladatot úgy kell kiírni, hogy a tárgyévre tervezett összeg még az adott évben kifizetésre is kerüljön. A célfeladat tervezésénél és kiírásánál figyelembe kell venni, hogy csak az a költség tervezhető be az adott évre, mely összeg még abban az évben kifizetésre is kerül. Ennek figyelembevételével az adott évben kizárólag azok a céljuttatások kifizetése teljesíthető, melyek teljesítésigazolása november 30. napjáig megtörténik.

(9) Egy adott feladatra biztosítani kívánt céljuttatás összegét a feladat prioritásának, a rendelkezésre álló forrásoknak, a feladat általános munkaterhet meghaladó mértékének figyelembevételével és lehetőség szerint piackutatás alapján történő költség-összehasonlítás alapján kell meghatározni.

(10) A beszámolók elkészítését legkésőbb a teljesítési határidő lejártától számított 4 napon belül, a teljesítés igazolását legkésőbb a teljesítés végső határidejét követő 10 napon belül meg kell tenni. Az elvégzett munka értékelését és így a teljesítésigazolást – uniós és hazai finanszírozású projektek esetén – a Projekt Alapító Dokumentum és a Kincstár vonatkozó egyéb belső szabályozói alapján kell elvégezni.

31. § (1) A cafetéria-juttatás éves keretösszege a tárgyévi költségvetési törvényben a cafetéria-keret maximumaként meghatározott összeg. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások szükség szerinti adó- és járulékterheire. A közterhek megfizetéséről a KF gondoskodik.

(2) Az éves keretösszeg egy naptári évben a KSz 34. §-ában meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre.

(3) A keret összegéről, továbbá a cafetéria nyilatkoztatással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről és fontos tudnivalókról elektronikus körlevél formájában kapnak részletes tájékoztatást a foglalkoztatottak minden évben, legkésőbb tárgyév február 15-ig.

20.2. A cafetéria-juttatásra jogosultság és elszámolás

32. § (1) Az éves keretösszeg a tárgyévben a Kincstárnál foglalkoztatási jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező, illetve azon foglalkoztatottak esetében, akiknek a Kincstárnál fennálló foglalkoztatási jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg. Az éves keretösszeg azonos mértékben jár mind a részmunkaidős, mind a teljes munkaidős foglalkoztatott számára. A foglalkoztatási jogviszony létesítésekor kikötött próbaidő időtartama is beleértendő a cafetéria jogosultság idejébe.

(2) A jogosultsági idő számításakor a tárgyév naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(3) A foglalkoztatott tartós távolléte esetén, amennyiben a távollét alatt illetményre, munkabérre nem jogosult, távolléte első napjától cafetéria-juttatásra sem jogosult.

(4) Ha a foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya év közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatott halálával szűnik meg.

(5) A foglalkoztatottnak nyomtatványon kell nyilatkoznia a cafetéria-tartozás illetményből történő levonásának hozzájárulásáról.

(6) A cafetéria-tartozás kiegyenlítése elsősorban az illetményből, munkabérből való levonással történik. Amennyiben ez nem lehetséges, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken) kell rendezni a tartozást.

(7) A cafetéria-tartozás KIRA-ban történő könyvelési rendezése a Központban a KF, a megyei igazgatóságokon a Pénzügyi és Koordinációs Iroda, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság esetében a Pénzügyi Gazdálkodási Iroda feladata.

20.3. A cafetéria-juttatások igénylésének rendje

33. § (1) A foglalkoztatott az éves felhasználható egyéni keretösszeget és a választható elemeket tartalmazó cafetéria-nyilatkozatot a tárgyévben megküldött körlevél szerinti formában és módon legkésőbb tárgyév március 1. napjáig teszi meg.

(2) A nyilatkozattétel teljesítése során az éves keretösszeg teljes egészéről kötelező nyilatkozni. A nyilatkozat ezt követően nem módosítható, kivéve a jogviszony megszűnés vagy tartós távollétre távozás esetében történő, még nem folyósított juttatásra vonatkozóan.

(3)³⁴ Amennyiben a foglalkoztatott a cafetéria-juttatásra vonatkozó nyilatkozattételt önhibájából elmulasztja megtenni, vagy az egyes juttatási formákhoz szükséges nyilatkozatokat, egyéb dokumentumokat nem csatolja határidőben, a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások közül, a rendelkezésre álló keret nagyságától függően a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlára történő utalásra jogosult. Ennek feltétele, hogy a kártyájához kapcsolódó számlaszámáról a Kincstárt korábban tájékoztatta.

(4)³⁵ A foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, tartós távollétről visszatéréskor a foglalkoztatott az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a cafetéria-juttatás időarányos keretösszegén belül milyen juttatásokra tart igényt.

20.4. A cafetéria-juttatási rendszer elemei, Széchenyi Pihenő Kártya

34. § (1) A cafetéria-juttatások rendszere a következő választható juttatásokat tartalmazza:

Széchenyi Pihenő Kártya

(2)³⁶ A kedvezményes adózású cafetéria-juttatás adható összegét meghaladó juttatás igénylésére nincs lehetőség.

(3) A foglalkoztatott választása szerint a kártya három (szálláshelyhez, vendéglátáshoz és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó) alszámláján biztosítható juttatást elektronikus utalvány formájában, névre szóló, bankkártya elven működő elektronikus utalványkártyával lehet felhasználni.

(4) A juttatás a foglalkoztatott által választott alszámla valamelyikére vagy több alszámlára megosztva igényelhető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig. A juttatás igénylésekor figyelemmel kell lenni a más foglalkoztatótól kapott cafetéria-juttatás összegére, melyről nyilatkozni kell.

(5) A kártya, a cserekártya, a pótkártya, valamint a közeli hozzátartozó és élettárs részére az általa választott szolgáltatótól igényelhető társkártya szolgáltatótól történő megrendelése a foglalkoztatott feladata. A pót- és társkártya előállítási és kézbesítési költsége a cafetéria-keretösszeg terhére nem számolható el, azok a foglalkoztatottat terhelik.

(6) Az elektronikus utalványokat a Kincstár a foglalkoztatott nyilatkozata szerint meghatározott összegben, a tárgyév elején kiadott körlevélben meghatározott részletekben, minden jogosult részére egyszerre tölti fel.

35. § (1)³⁷ A Kincstár az alábbi visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatásokat, valamint költségtérítéseket biztosítja foglalkoztatottai részére.

(2) A támogatások, juttatások biztosítása a jóváhagyott éves költségvetési előirányzat-keretek, a forrás nagyságának és rendelkezésre állásának függvénye.

(3) A költségtérítésekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatban beérkezett nyilatkozatok, kérelmek, valamint azok mellékletei – amennyiben az egyes juttatásokra megállapított részletszabályok másként nem rendelkeznek – nem kerülnek továbbításra a KF-re, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra (a továbbiakban: PSZF). A továbbításra nem kerülő dokumentumokat a Központban az SZF, megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység a kifizetés évét követő 5 naptári évig tárolja.

(4)³⁸

36. § (1) A Kincstár foglalkoztatottai részére nyújtott egyes szociális jellegű, illetve lakhatási jellegű támogatásokkal összefüggő feladatok ellátására Szociális Bizottság (a továbbiakban: SZB) működik.

(2)³⁹ Az SZB feladat- és hatáskörébe tartozik a foglalkoztatottak által a krízistámogatással, a visszatérítendő családalapítási támogatással, a szálló- és garzonelhelyezéssel, a szolgálati lakással, valamint a kamatmentes kölcsönnel kapcsolatban benyújtott kérelmek nyilvántartásba vétele, az igényjogosultság elbírálása, a támogatásban részesíthető személyekre, valamint a támogatás mértékére vonatkozó javaslattétel.

(3)⁴⁰ Az SZB 5 főből áll, összetétele:

(4)⁴¹ Az SZB létszáma kibővül annak a szervezeti egységnek a képviselőjével, ahonnan a krízistámogatással, a visszatérítendő családalapítási támogatással, a szálló- és garzonelhelyezéssel, a szolgálati lakással, valamint a kamatmentes kölcsönnel kapcsolatban kérelmet nyújtottak be. A képviselőt az érintett szervezeti egység vezetője írásban jelöli ki. Az SZB ülésén a képviselő nem rendelkezik szavazati joggal. Jelen szakasz tekintetében szervezeti egység vezetője alatt a Központban az elnökhelyettes és a központi főigazgató/igazgató, a megyei igazgatóságok tekintetében az igazgató értendő. Lakásépítés, -bővítés, korszerűsítés céljából benyújtott kérelmek esetén az igények elbírálásakor az SZB munkájában szakértőként részt vesz a felkért építész. Az építész az SZB ülésén szavazati joggal nem rendelkezik, kizárólag szakértői véleményt ad.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kijelölés írásban, eseti jelleggel, bizottsági ülésenként történik. A kijelölésről szóló dokumentumot az SZB ülése előtt át kell adni az SZB elnökének. Amennyiben a kijelölés az SZB elnökének személyét érinti, a kijelölésről szóló dokumentumot az SZB tagjainak kell bemutatni. A kijelölésre vonatkozó dokumentumok az SZB üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezik.

(6) Az SZB tagja saját maga vagy hozzátartozója által benyújtott kérelmek elbírálásában nem vehet részt, az összeférhetetlenség fennállásáról legkésőbb a szavazás megkezdéséig nyilatkozni köteles, mely az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

(7) Az SZB titkári teendőit – így különösen a kérelmek nyilvántartásba vételét, a dokumentumok előkészítését, az ülések összehívását, jegyzőkönyvek elkészítését, az irattározást stb. – az SZF erre a feladatra kijelölt foglalkoztatottja látja el. Az SZB titkára az üléseken szavazati joggal nem rendelkezik.

(8) Az SZB minden hónap harmadik hetének szerdáján ülésezik. Amennyiben ez a nap munkaszüneti nap, a foglalkoztatottak az ülés új időpontjáról a szervezeti egységek vezetőin keresztül kerülnek tájékoztatásra. Ha a kijelölt időpontig nem érkezik be kérelem, az SZB az adott napon nem ülésezik.

(9) Az SZB határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Az SZB az ülésen megtárgyalja és véleményezi a kérelmeket, elbírálja az igényjogosultságot, majd egyszerű szótöbbségű szavazást követően javaslatot tesz a támogatás odaítélésére, illetve annak mértékére, vagy a kérelem elutasítására. Szavazategyenlőség esetén az SZB elnökének szavazata dönt.

(10) Az SZB titkára az ülésekről – az ülést követően – jegyzőkönyvet készít, amelyet valamennyi SZB tag köteles aláírni. Az SZB tagok által aláírt jegyzőkönyvet az abban foglalt javaslatok jóváhagyása érdekében az SZB elnöke – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának gazdasági főigazgató általi igazolását követően – az elnök elé terjeszti döntésre.

(11) Az elnök döntéséről az SZB elnöke a kérelmezőt, valamint a KF vezetőjét írásban tájékoztatja.

(12) Az SZB titkára folyamatos, naprakész, elektronikus nyilvántartást vezet a beérkezett kérelmekről és a támogatásra biztosított keret felhasználásáról. A nyilvántartás tartalmazza:

– az igénylő nevét, szervezeti egységét;

– a kérelem beadásának időpontját;

– az SZB javaslata alapján az elnök által jóváhagyott döntést.

A nyilvántartás mellékletét képezi a foglalkoztatott által benyújtott kérelem és az ülésről készült jegyzőkönyv.

(13) Az SZB elnöke a tárgyévet követő év január 31. napjáig az SZB munkájáról az elnök részére írásbeli beszámolót készít.

37. § (1) Az a foglalkoztatott, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, kérelem alapján a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosult vissza nem térítendő családalapítási támogatásra.

(2) A foglalkoztatott a családalapítási támogatást a gyermek születése napjától vagy örökbefogadása napjától számított 6 hónapon túl nem igényelheti. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.

(3) Amennyiben a gyermek mindkét szülője a Kincstár foglalkoztatottja, a támogatásra a gyermek mindkét szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él. A közös háztartásban történő együttélést a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal kell igazolni.

(4) A támogatással kapcsolatos kérelmeket minden hónap 15. napjáig kell benyújtani a Központban foglalkoztatottak esetében az SZF-hez, megyei igazgatóságokon foglalkoztatottak esetén a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységhez. A Központban foglalkoztatottak által benyújtott kérelmet mellékleteivel együtt elektronikus úton is meg kell küldeni.

(5) A megyei igazgatóság a benyújtott kérelmeket minden hónap 20. napjáig összesítve megküldi az SZF részére. Az SZF a beadott kérelmekről minden hónap 25. napjáig írásban – külön Központ és megyei igazgatóság bontásban – tájékoztatja a KF-t és egyúttal megküldi részére a megyei igazgatóságoktól érkezett dokumentumokat.

(6) Az SZF tájékoztatását, valamint a dokumentumok továbbítását követően a KF elektronikus úton küldi meg a pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott dokumentumot a megyei igazgatóságoknak, mely alapján a támogatás számfejthető. A megyei igazgatóságok által számfejtett támogatásokat a KF folyósítja. Központ esetén a számfejtést és a folyósítást is a KF végzi.

23.2. Iskolakezdési támogatás

38. § (1) A Kit. 162. § (1)–(2) bekezdése és a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a foglalkoztatott kérelem alapján vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult. A kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Központban az SZF, a megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység részére.

(2) Az iskolakezdési támogatás mértékét a Kit. vhr. 64. § (3) bekezdése határozza meg.

(3) A foglalkoztatott évente egy alkalommal jogosult iskolakezdési támogatásra a közoktatásban résztvevő, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel.

(4) A támogatásra az a foglalkoztatott jogosult, aki a tárgyév augusztus 1-jén foglalkoztatási jogviszonyban áll, és aki a gyermeknek szülője – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa. A közös háztartásban való együttélést a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal kell igazolni.

(5) Nem részesülhet támogatásban az a foglalkoztatott aki a kérelmében szándékosan valótlan adatot közöl vagy valamely tényt, körülményt elhallgat.

(6) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, tárgyév augusztus 1-je és szeptember 30-a között lehet benyújtani. A támogatás igénybevételi rendjéről az SZF tájékoztatja a foglalkoztatottakat. A benyújtott kérelmek jogszabályi feltételeknek történő megfelelését a Központban foglalkoztatottak esetén az SZF, a megyei igazgatóságokon foglalkoztatottak esetén a megyei igazgatóság humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egysége ellenőrzi. A megyei igazgatóságok a benyújtott kérelmeket összesítve, a megyei igazgató jóváhagyásával, a Magyar Államkincstár személyi juttatások gazdálkodásának eljárásrendjéről szóló Elnöki Utasítás függelékének kitöltésével küldik meg elektronikus úton az SZF részére. Az SZF külön Központ és megyei igazgatóság bontásban tájékoztatja a KF-et és egyúttal megküldi a megyei igazgatóságoktól érkezett dokumentumokat.

(7) A megállapított támogatást a foglalkoztatott részére legkésőbb a tárgyév október 31-ig – szülési szabadságot, vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő foglalkoztatott esetén november hónapban – folyósítani kell.

(8) Az SZF tájékoztatását, valamint a dokumentumok továbbítását követően a KF elektronikus úton küldi meg a pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott dokumentumot a megyei igazgatóságoknak, mely alapján az iskolakezdési támogatás számfejthető. A megyei igazgatóságok által számfejtett támogatásokat a KF folyósítja. Központ esetén a számfejtést és a folyósítást is a KF végzi.

(9) Az iskolakezdési támogatásra a gyermek mindkét Kincstár által foglalkoztatott szülője jogosult, amennyiben a gyermekkel közös háztartásban él.

23.3. Gyermeknevelési támogatás

39. § (1) A foglalkoztatott gyermeknevelési támogatásra a Kit. 162. § (3) bekezdése, valamint a Kit. vhr. 65. § (1)–(3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult.

(2) A kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Központban az SZF, a megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység részére.

(3) A nyomtatványhoz csatolni kell:

– örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát,

– a gyermek 16. életéve betöltését követően a tanulói jogviszony fennállását igazoló iratot,

– a gyermekét egyedül nevelő vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő jogosult esetében az emelt összegű családi pótlék folyósításáról szóló, a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes igazolás vagy határozat másolatát,

– amennyiben a foglalkoztatott a gyermek szülőjének a közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, akkor szükséges a közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolatát is csatolnia a kérelemhez.

(4)⁴² A pótigény kivételével a gyermeknevelési támogatás évente egyszer állapítható meg. Az elnök döntése alapján – a rendelkezésre álló források figyelembevételével – a támogatás iránti kérelem benyújtására irányuló időszak a tárgyévben az április 1-jétől május 15-ig tartó vagy az október 1-jétől november 15-ig tartó időszak. A támogatás igénybevételi rendjéről az SZF tájékoztatja a foglalkoztatottakat.

(5) A támogatás összegét a Kit. vhr. 65. § (4)–(5) bekezdései szabályozzák.

(6) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet a tárgyévben született, vagy örökbefogadott újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésébe vételétől számított 40 napon belül kell az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a (3) bekezdésben előírt mellékletekkel együtt benyújtani a Központban foglalkoztatott esetében az SZF, a megyei igazgatóságon foglalkoztatottak esetén a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység részére.

(7) A benyújtott kérelmek jogszabályi feltételeknek történő megfelelését a Központban foglalkoztatottak esetén az SZF, a megyei igazgatóságokon foglalkoztatottak esetén a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység ellenőrzi. A megyei igazgatóságok a benyújtott kérelmeket összesítve, a megyei igazgató jóváhagyása mellett, a Magyar Államkincstár személyi juttatások gazdálkodásának eljárásrendjéről szóló elnöki utasítás függelékének kitöltésével küldik meg elektronikus úton az SZF részére. Az SZF a beadott kérelmekről – külön Központ és megyei igazgatóság bontásban – tájékoztatja a KF-t és egyúttal megküldi részére a megyei igazgatóságtól érkezett dokumentumokat.

(8) Az SZF tájékoztatását követően a KF elektronikus úton küldi meg a pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott dokumentumot a megyei igazgatóságoknak, mely alapján a gyermeknevelési támogatás számfejthető. A megyei igazgatóságok által számfejtett támogatásokat a KF folyósítja. Központ esetén a számfejtést és a folyósítást is a KF végzi.

(9) Amennyiben a foglalkoztatási jogviszony év közben keletkezik, a gyermeknevelési támogatást időarányosan kell nyújtani. Ebben az esetben a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(10) A foglalkoztatási jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a foglalkoztatott köteles a részére folyósított, de foglalkoztatási jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel időarányosan elszámolni.

(11) A gyermeknevelési támogatásra a gyermek mindkét Kincstár által foglalkoztatott szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

40. § (1)⁴⁵ A Kincstár a tárgyévi elemi költségvetésének törvény szerinti illetmények, munkabérek (K1101) rovat előirányzatának maximum 5%-a erejéig illetményelőleg/munkabérelőleg (a továbbiakban: illetményelőleg) kifizetése jogcímén éves keretet képez. A felhasználható havi keret összege az éves keret időarányos (1/12-ed) része.

(2)⁴⁶ A KF és a HF – a gazdasági főigazgató és a jogi és igazgatási főigazgató jóváhagyásával – a tárgyévet megelőző év december 20-ig közösen határozza meg a Központ és a megyei igazgatóságok vonatkozásában az illetményelőleg tárgyévi keretét. A keretekről a KF tárgyévet megelőző év december 31-ig tájékoztatást küld a megyei igazgatóságok részére.

(3)⁴⁷ Az illetményelőleg biztosítására a fedezet rendelkezésre állása esetén kerülhet sor. Az illetményelőleget/munkabérelőleget az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell biztosítani a rendelkezésre álló illetményelőleg/munkabérelőleg-keret mértékéig. A keretfigyelés a Központ vonatkozásában a KF, a megyei igazgatóságok esetén a Pénzügyi és Koordinációs Iroda, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság esetében a Pénzügyi, Gazdálkodási Iroda feladata.

(4)⁴⁸ A legalább 6 hónapja foglalkoztatott, határozatlan idejű, vagy egy évet meghaladó időtartamú határozott idejű foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatott illetményelőleg folyósítását formanyomtatványon kezdeményezheti.

(5)⁴⁹ Illetményelőleg/munkabérelőleg naptári évenként maximum két alkalommal igényelhető. Újabb illetményelőleg kizárólag akkor biztosítható, amikor a foglalkoztatott a részére korábban folyósított illetményelőleg teljes összegét visszafizette.

(6)⁵⁰ Nem biztosítható illetményelőleg annak a foglalkoztatottnak,

(7)⁵² Az illetményelőleg iránti kérelmet – a szervezeti egység vezetőjének aláírásával – Központ vonatkozásában a HF igazolásával a KF részére, megyei igazgatóságok esetén a Pénzügyi és Koordinációs Iroda, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság esetében a Pénzügyi, Gazdálkodási Iroda részére kell benyújtani. Az illetményelőleg kifizetését a jóváhagyott éves keret figyelembevételével a Központ vonatkozásában a KF vezetője, míg a megyei igazgatóságok esetén az igazgató engedélyezi.

24.1.2. Illetményelőleg mértéke és visszafizetése

41. § (1)⁵³ Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg lehet, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi bruttó illetményét/munkabérét.

(2)⁵⁴ Az illetményelőleg visszafizetése – kamatmentesen, illetményből/munkabérből történő levonással – a kifizetését követő hónap illetményfizetési napján kezdődik.

Az illetményelőleg visszafizetésének maximális ideje 6 hónap lehet. Határozott idejű foglalkoztatási jogviszony esetén az illetményelőleg visszafizetésének meg kell történnie a határozott idő lejártáig.

(3)⁵⁵ Azon foglalkoztatott, aki az illetményelőleg folyósításának időtartama alatt válik tartósan távollévővé (pl. gyermekgondozást segítő ellátás/gyermekgondozási díj, keresőképtelen állapot, fizetés nélküli szabadság), a fizetési kötelezettségét a tartós távollét kezdetét követő hó 10. napjáig köteles átutalással rendezni.

(4)⁵⁶ Amennyiben a foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya az utolsó törlesztő részlet megfizetése előtt megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik, és a részére járó pénzbeli juttatásokból a vissza nem fizetett előleget le kell vonni, illetve – ha ez nem lehetséges – a foglalkoztatott köteles annak összegét a Kincstár előirányzat felhasználási keretszámlájára visszafizetni. Abban az esetben, ha a foglalkoztatott jogviszonya nem lemondással szűnik meg, a foglalkoztatott írásbeli kérelmére az elnök méltányosságból részletfizetést engedélyezhet. Az illetményelőleg teljes visszafizetésének ideje részletfizetés engedélyezése esetén sem haladhatja meg a 6 hónapot.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő foglalkoztatási jogviszonya folyamatosan fennáll, de a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás miatt a kormánytisztviselő foglalkoztatója már nem a Kincstár.

24.2. Krízistámogatás

42. § (1)⁵⁷ A foglalkoztatott rászorultsága esetén kérelmére a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban foglaltakkal összhangban visszatérítendő, kamatmentes krízistámogatásban részesíthető a Kit. vhr. 67–68. §-aiban, valamint a 70–75. §-aiban foglaltak szerint.

(2)⁵⁸ A krízistámogatásra felhasználható forrást a gazdasági főigazgató határozza meg a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A krízistámogatás kamatmentes, visszatérítendő támogatás.

(3) A foglalkoztatott csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező foglalkoztatott csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, az elnök jóváhagyásával részesíthető támogatásban, amennyiben rászorultságát igazolja.

(4)⁵⁹ A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező foglalkoztatott jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5)⁶⁰ Az SZB – az összes körülményt figyelembe véve – tesz javaslatot az elnök részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A támogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben az elnök jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeghatárnál magasabb összegű, valamint a 2 éves futamidőnél hosszabb futamidejű krízistámogatás is adható. Az elnök döntéséről az SZF értesíti a kérelmet benyújtó foglalkoztatottat, illetve a KF-et.

(6) A kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat, aki:

(7) A foglalkoztatott a tárgyévben – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(8) A tárgyévben már visszatérítendő támogatásban részesült foglalkoztatott évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(9) A kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az SZB titkára részére. A kérelemhez mellékelni kell a kérelemben előadott indokokat alátámasztó dokumentumo(ka)t. A foglalkoztatott által benyújtott támogatás iránti kérelmet mellékleteivel együtt elektronikus úton is meg kell küldeni az SZB titkára részére.

(10)⁶¹ Annál a foglalkoztatottnál, aki egyszerre több visszatérítendő támogatás visszatérítésére kötelezett, illetve illetményét/munkabérét több levonás terheli (pl. illetményelőleg, kamatmentes kölcsön, krízistámogatás), a havi törlesztés mértéke összesen nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi nettó illetményének/munkabérének 50%-át.

(11) Az odaítélt krízistámogatás visszafizetésére vonatkozó szabályokat a Kincstár szerződésbe foglalja, a szerződést a Kincstár képviseletében az elnök írja alá. A KF a szerződésben foglaltak alapján folyósítja a támogatást.

(12) Nyilatkozat alapján a támogatás visszafizetésére havonta egyenlő részletekben kerül sor – a Kit. 157. §-ban, az Mt. 128. §-ban meghatározottak alapján fizetés nélküli szabadságon, valamint szülési szabadságon lévő foglalkoztatott kivételével – az illetményből/munkabérből történő levonással.

(13)⁶² A Kit. vhr. 72. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon túl nem biztosítható krízistámogatás annak a foglalkoztatottnak,

43. § (1)⁶⁴ A Kit. 148. § (3) bekezdése alapján a Kincstár saját foglalkoztatottjának, illetve nyugalmazott foglalkoztatottjának elhalálozása esetén a közszolgálat halottjává nyilvánítás keretében fejezheti ki tiszteletét az elhunyt iránt.

(2) Az elnök a közszolgálat halottjává nyilváníthatja az elhunyt foglalkoztatottat annak kiemelkedő munkavégzésére és példamutató magatartására tekintettel. Javaslatot az elhunyt foglalkoztatott szervezeti egységének vezetője a szakmai felügyeletet ellátó vezető – megyei igazgatóságok tekintetében a hálózatirányításért felelős elnökhelyettes – támogatásával tehet.

(3) Az elhunyt, Kincstártól nyugállományba vonult foglalkoztatott akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonya nem büntetőeljárásban hozott bírói ítélet alapján, vagy érdemtelenség jogcímen történő felmentéssel vagy fegyelmi eljárás eredményeként került megszüntetésre. Kincstártól nyugállományba vonultnak minősül az a foglalkoztatott, aki nyugállományba vonulását megelőzően a Kincstárnál, illetve jogelőd intézményénél legalább 20 éves jogviszonnyal rendelkezett.

(4)⁶⁵ A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit a Kincstár részben vagy teljes egészben átvállalja a hozzátartozóktól. A javaslatot a halotti anyakönyvi kivonat másolatával az SZF-re kell megküldeni. A költségek viselésének mértékéről/összegéről az SZF javaslatára az Elnök dönt. A folyósítás érdekében a Kincstár nevére és címére szóló, a temetkezési költségeket igazoló eredeti számlát az SZF – az elnöki engedéllyel együtt – megküldi a PSZF-nek.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltatói jogkör gyakorolója a közszolgálat halottjává nyilvánított foglalkoztatott esetén – a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján – a kegyeleti megemlékezés során az alábbi módon fejezheti ki részvétét az elhunyt iránt:

(6) A (5) bekezdés a)–d) pontjaiban foglaltakkal összefüggésben felmerült költségek kifizetésére irányuló kérelmet az SZF-re kell soron kívül megküldeni. A beérkezett kérelmet – engedélyezés céljából – az SZF továbbítja az elnök felé. Az elnök által jóváhagyott kérelmet az SZF küldi meg kifizetés céljából a PSZF részére.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt részvétnyilvánítás formáit a Kincstár azon foglalkoztatottja, illetve nyugalmazott foglalkoztatottja elhalálozása esetén is biztosíthatja, amennyiben az elhunytnak a közszolgálat halottjává történő nyilvánítására nem kerül sor.

24.4.⁶⁶ Visszatérítendő családalapítási támogatás

43/A. §⁶⁷ (1) A foglalkoztatott – kérelmére – visszatérítendő családalapítási támogatásban részesíthető a Kit. vhr. 58–62. §-aiban foglaltak szerint.

(2) A visszatérítendő családalapítási támogatásra felhasználható forrást a gazdasági főigazgató határozza meg a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében.

(3) A visszatérítendő családalapítási támogatás kamatmentes.

(4) A foglalkoztatott csak akkor részesülhet visszatérítendő családalapítási támogatásban, ha

(5) A Kincstárban a támogatás a foglalkoztatott részére jogviszonya fennállása alatt egy alkalommal adható, mértéke legfeljebb a Kit. 161. § (1) bekezdésében megjelölt összeg.

(6) A támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) – a Kit. vhr. 62. § (1) bekezdésre is figyelemmel – legfeljebb 3 év. A futamidőt a kérelmező foglalkoztatott jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(7) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmet a Kincstárnál az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni

(8) A kérelmet az SZB titkára részére kell benyújtani, és mellékelni kell a kérelemben előadott indokokat alátámasztó dokumentumo(ka)t. A foglalkoztatott által benyújtott támogatás iránti kérelmet mellékleteivel együtt elektronikus úton is meg kell küldeni az SZB titkára részére.

(9) Az SZB – az összes körülményt figyelembe véve – tesz javaslatot az elnök részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. Az elnök döntéséről az SZF értesíti a kérelmet benyújtó foglalkoztatottat.

(10) A kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat, aki

(11) Annál a foglalkoztatottnál, aki egyszerre több visszatérítendő támogatás visszatérítésére kötelezett, illetve illetményét/munkabérét több levonás terheli (pl. illetményelőleg, kamatmentes kölcsön, krízistámogatás), a havi törlesztés mértéke összesen nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi nettó illetményének/munkabérének 50%-át.

(12)⁶⁸ Az odaítélt visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályokat a Kincstár szerződésbe foglalja. A szerződést az SZF készíti el és látja el szakmai ellenjegyzéssel. Ezt követően a szerződést megküldi a Jogi Főosztály (a továbbiakban: JF) részére jogi megfelelőség tanúsítására, valamint pénzügyi ellenjegyzésre a PSZF részére. A KF a szerződésben foglaltak alapján folyósítja a támogatást.

(13) Nyilatkozat alapján a támogatás visszafizetésére havonta egyenlő részletekben kerül sor – a Kit. 157. §-ában, az Mt. 128. §-ában meghatározottak alapján fizetés nélküli szabadságon, szülési szabadságon lévő, vagy illetmény/munkabér nélkül munkavégzés alól mentesülő foglalkoztatott kivételével – az illetményből/munkabérből történő levonással.

(14) Nem biztosítható visszatérítendő családalapítási támogatás annak a foglalkoztatottnak,

44. § (1) A lakhatási jellegű támogatások elbírálásának általános feltételeit a Kit. vhr. 39–43. §-ai szabályozzák.

(2)⁶⁹ A Kincstár a foglalkoztatottak részére az alábbi lakhatási támogatási formákat nyújthatja:

45. § Különös méltánylást érdemlő esetben az elnök jóváhagyásával a Kit. vhr-ben meghatározott összeget meghaladó jövedelemmel rendelkező foglalkoztatott részére is megítélhető lakhatási jellegű támogatás.

25.1. Szolgálati lakás igénybevétele

25.1.1. Általános szabályok

46. § (1) A Kincstár a Kit. 149. § (1) bekezdése, valamint a Kit. vhr. 44.-47. §-ai alapján a foglalkoztatottak részére szolgálati lakást biztosíthat.

(2) A Kincstár vagyonkezelésében lévő lakás kizárólag a Kincstár foglalkoztatottai részére adható bérbe. A vagyonkezelésében lévő lakással kapcsolatos döntési jogköröket az elnök gyakorolja.

25.1.2. Szolgálati lakás igénybevételére irányuló pályázat benyújtásának feltételei és eljárásrendje, az elbírálás folyamata

47. § Szolgálati lakás igénybevételére történő pályázat benyújtásának alapvető feltételeit a Kit. vhr. 39–41. §-ai, a 43.§, 45. § (2) bekezdése valamint a 46. §-a szabályozzák.

48. § (1) A szolgálati lakás igénybevételére irányuló pályázatot a Kincstárnál az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – a szervezeti egység vezetője javaslatára és a szakmai felügyeletet ellátó vezető ellenjegyzésével – kell papír alapon és elektronikus úton is benyújtani a pályázati kiírásban foglaltak szerint az SZB titkárához tárgyév november 30-ig.

(2) A pályázathoz minden olyan dokumentumot csatolni szükséges, mely a Kit. vhr. 39. §-ában meghatározott jogosultságot vagy rászorultságot alátámasztja, igazolja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl csatolni szükséges továbbá:

49. § (1) Az SZB titkára a pályázat benyújtását követően megvizsgálja a pályázatnak a kiírásban foglaltaknak történő megfelelőségét. Az SZB elé terjeszteni csak a feltételeknek teljes mértékben megfelelő pályázatot lehet.

(2) Amennyiben a pályázat nem felel meg a feltételeknek, az SZB titkára érdemi vizsgálat nélkül – határidő megjelölésével – hiánypótlásra visszaküldi a foglalkoztatottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a hiányosságokat a megadott határidőig nem pótolja és az esetleges késedelmét nem tudja érdemben megindokolni, a pályázat érvénytelen.

(3) A foglalkoztatott a pályázatában és a mellékletekben közölt adatok valódiságáért felelősséggel tartozik. A pályázat benyújtása és annak elbírálása közötti időszakban a foglalkoztatott haladéktalanul köteles bejelenteni az SZB titkárának a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely az igényjogosultságát érinti. Ennek elmulasztása a pályázat elutasítását vonhatja maga után.

50. § A beérkezett pályázatokról az SZB javaslata alapján a Kincstár elnöke dönt. A lakás bérlőjét a pályázatot benyújtók közül, az SZB javaslatára a Kincstár elnöke jelöli ki és engedélyezi a bérleti jogviszony létesítését.

25.1.3. A lakásbérleti szerződés megkötése, módosítása, megszűnése és megszüntetése

51. § (1)⁷⁰ Az elnök döntését követően a lakásbérleti szerződést a Vagyongazdálkodási és Ellátási Főosztály (a továbbiakban: VEF) készíti el az SZF-el együttműködve. A VEF szakmai ellenjegyzést követően a lakásbérleti szerződést a JF részére küldi meg a jogi megfelelőség tanúsítására, valamint pénzügyi ellenjegyzésre a PSZF részére.

(2) Az ellenjegyzéseket követően a szerződéseket a munkáltató nevében az elnök írja alá.

(3) A lakásbérleti szerződés a Kit. vhr. 47. §-ában meghatározott időtartamra köthető meg. A lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy amennyiben a bérlő az őt terhelő fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, úgy a PSZF az SZF és a VEF egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a KF-nél az intézkedést a követelés érvényesítésének a bérlő illetményéből, munkabéréből történő levonása iránt.

52. § A lakásbérleti szerződés meghosszabbítására a Kit. vhr. 47. § (3) bekezdésében foglaltak alapján van lehetőség. A lakásbérleti szerződés módosítása – az SZB javaslatának figyelembevételével – az elnök jóváhagyásával történik. A szerződés módosítására a lakásbérleti szerződés megkötésére vonatkozó feltételek fennállása esetén, az ott meghatározott eljárásrend szerint van lehetőség.

53. § (1) A lakásbérleti szerződés megszüntethető:

(2) A lakásbérleti szerződés megszűnik:

54. § (1) A lakásbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

(2) A Kincstár a bérleti szerződést írásban felmondhatja, ha:

(3) A bérleti szerződés felmondásának alapja a bérlőnek a bérleti szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségének nem teljesítése. Ebben az esetben a Kincstár a szerződést 15 napon belül felmondja.

(4) Amennyiben a felmondás alapja a bérlő vagy a vele együttlakó személyek felróható magatartása, a Kincstár köteles a bérlőt – a következményekre való figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban felszólítani. A felmondást a felmondás alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni.

(5) A lakásbérleti szerződés felmondásának eljárási rendje:

(6) A felmondás a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a c)–e) pontok esetében a tárgyhónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt naptári napnál.

(7) Bérlő a bérleti szerződést a Ptk. 6:339. § (2) bekezdése szerint, indokolás nélkül, rendes felmondással felmondhatja a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig.

(8) A felek külön nyilatkozata nélkül megszűnik a lakásbérleti szerződés, ha a bérlőnek a szolgálati lakásra jogosító foglalkoztatási jogviszonya megszűnik. A bérlő és a vele együttlakó személyek a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül kötelesek kiköltözni és ezzel összefüggésben a Kincstárral elszámolni.

(9) A bérbeadó a lakás megsemmisülése, vagy használhatatlanná válása esetén bérlő részére cserelakást nem biztosít.

(10) Amennyiben a bérleti jogviszony időtartama alatt a Kincstár foglalkoztatottjának, házastársának vagy élettársának (a továbbiakban együttesen: házastárs) életkörülményeiben történő változás miatt nem felel meg a Kit. vhr. 45. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a változás bekövetkeztét követő hónap végével a bérleti szerződés megszűnik. A bérlő az említett tényről haladéktalanul, de legkésőbb az esemény bekövetkeztét követő munkanapon köteles az SZF-et írásban értesíteni.

(11) A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a bérlővel együtt lakó személyek is kötelesek a lakást elhagyni és amennyiben a bérlő a lakást tartózkodási helyként (ideiglenes lakcímként) bejegyeztette, köteles a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül a vele együtt lakó, oda bejelentkezett személyekkel együtt, a lakcímről kijelentkezni, valamint ezt igazolni az SZF és a VEF felé. Ha a bérlő nem tesz eleget kijelentkezési kötelezettségének, a VEF 30 napon belül intézkedik a kényszerkijelentés ügyében.

25.1.4. A szolgálati lakás bérleti díja

55. § (1) A bérleti díj havi összegének mértékére a VEF tesz javaslatot, amit megküld az SZF részére. Az SZF javaslata alapján az elnök dönt.

(2) A Kincstár által megállapított bérleti díj összegét a bérlő a lakásbérleti szerződés aláírásával fogadja el, illetőleg vállal kötelezettséget annak szerződésszerű megfizetésére. A bérleti díj évenként a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által megállapított és közzétett hivatalos inflációs ráta mértékének megfelelően módosul. Ezt a feltételt a lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell. Az SZF a bérleti díjról írásban értesíti a bérlőt.

(3) A Kincstár a bérlő írásbeli értesítése mellett a havi bérleti díj összegét 25%-kal növelheti vagy csökkentheti, az értesítést követő hónap végét követően. A bérlő az írásbeli értesítés átvételét követő 8 munkanapon belül észrevételt tehet írásban a Kincstár felé. Amennyiben a bérlő a megadott határidőn belül kifogást nem terjeszt elő és a következő hónapra vonatkozó lakbért megfizeti a bérlő által nem kifogásolt díj a felek között alkalmazandónak tekintendő.

25.1.5. A szolgálati lakással összefüggő jogok és kötelezettségek

56. § (1) A Kincstár a lakást, annak berendezési tárgyaival együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakás berendezési tárgyai üzemképesek, a burkolatok, a belső falazatok, valamint nyílászárók a VEF írásban rögzített megállapítása alapján megfelelő állapotban vannak.

(2) A felek a bérlő részére történő átadáskor, illetve a Kincstár részére történő visszaadáskor a mérőóra állásokról jegyzőkönyvet, valamint a lakásban található berendezési és felszerelési tárgyakról leltárt kötelesek felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár felvételénél mindkét fél köteles jelen lenni és a jegyzőkönyvet, illetve a leltárt aláírásukkal ellátni. Amennyiben valamelyik fél képviseletében meghatalmazott jár el, a szabályszerűen kiállított meghatalmazást a jegyzőkönyvhöz, illetve a leltárhoz csatolni kell.

57. § (1) A bérlő felelős a leltár szerint átvett berendezési és felszerelési tárgyak meglétéért és megfelelő állapotban történő megőrzéséért.

(2) A bérlő köteles a lakással kapcsolatos közüzemi, szolgáltatói értesítésekről, tájékoztatásról, társasházi felhívásról a VEF-t írásban tájékoztatni illetve az értesítőt, tájékoztatót, felhívást a VEF részére továbbítani.

(3) A bérlő és a vele együtt költöző személy/ek kötelesek a lakást rendeltetésszerűen, a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően használni. A lakás kizárólag csak lakhatás céljára használható.

(4) Ha a lakásban vagy annak központi berendezéseiben, illetve felszerelési tárgyaiban a bérlő vagy a vele együttlakó, illetve ott tartózkodó személy/ek felróható magatartása miatt kár keletkezik, ennek helyreállítási költségeit a bérlő köteles viselni.

(5) A bérlő köteles gondoskodni a lakás berendezésének és felszerelési tárgyainak – nyílászárók, falazatok, burkolatok – rendeltetésszerű állapotban történő megőrzéséről, ezek – bérlőnek felróható okból történő – megrongálódása esetén karbantartásáról és szükség esetén javításáról, cseréjéről.

(6) A bérlő köteles tűrni a Kincstár által az épület felújításával, helyreállításával, átalakításával, valamint bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését.

(7) A bérlő a lakásbérleti szerződésben megállapított bérleti díjat tárgyhónapban az illetményéből történő levonás útján fizeti meg. A bérleti díjról szóló számlát a bérlő a tárgyhót követő hónap 7-ig köteles átvenni a PSZF-től. A bérlőnek akadályoztatása esetén a számla lakás címére történő postázását – írásban – a PSZF -től kell kérnie.

(8) A lakás közüzemi (elektromos áram, gáz, víz, távfűtés) költségeit, internet, televízió és telefon előfizetéseit, valamint a társasházi közös költséget a bérlő köteles megfizetni a szolgáltató által a bérlő nevére kiállított számla, illetve értesítés alapján az előírt fizetési határidőn belül.

(9) Magáncélú internet hozzáférési lehetőséget, vagy vezetékes telefont a bérlő – a VEF-re benyújtott külön kérelmére – elnöki engedéllyel kaphat. Az ezzel kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

(10) A bérlő köteles az általa befizetett számlák és a társasházi közös költség megfizetését igazoló bizonylatának másolatait a PSZF részére tárgyhót követő hó 25. napjáig átadni, továbbá köteles írásban haladéktalanul tájékoztatni a PSZF-et a még nem rendezett számlák, fizetési kötelezettségek teljesítésének akadályoztatásáról, illetve ennek tényéről. A késedelmes teljesítésből eredő késedelmi kamat megfizetése a bérlőt terheli.

(11) A bérlő a lakás birtokbavételétől számított 3 munkanapon belül köteles eljárni a közüzemi szolgáltatóknál és saját költségén gondoskodni a lakás mérőóráinak saját nevére történő átíratásáról, köteles továbbá a társasháznál a közös költség viselésére kötelezettként az erre irányuló bejelentést megtenni. Ennek megtörténtét a bérlő a lakás birtokbavételétől számított 15 napon belül köteles a VEF felé igazolni.

(12) A bérlő bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet, a lakásbérleti jogát át nem ruházhatja, a lakást vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja. A bérlő a lakásba más személyt – a (vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt) gyermeke, házastársa/élettársa, házastársa/élettársa kiskorú, illetve középfokú vagy felsőfokú iskolai tanulmányokat folytató, önálló keresettel nem rendelkező nagykorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével az elnök írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Az erre irányuló kérelmet a bérlő az SZF-re köteles benyújtani, aki- a VEF egyidejű tájékoztatása mellett–továbbítja a kérelmet döntésre az elnök részére. A kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról az SZF tájékoztatja a Bérlőt illetve a VEF-et.

(13) A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő a lakást meghatározott átadási időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és felszereltséggel köteles átadni. Amennyiben a felszerelési és berendezési tárgyak a rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak, továbbá a bérlő nem téríti meg a (14) bekezdésben meghatározott javítási és pótlási költségeket, úgy e költségek teljesítésére a VEF kezdeményezésére jogi úton is kötelezhető. A felek a lakás átadásakor a mérőóra állásokról lakás-visszaadási jegyzőkönyvet, a lakásban található berendezési és felszerelési tárgyakról leltárt vesznek fel, melyet mindkét fél köteles aláírni. A leltárhiány megtérítéséért a bérlő teljes felelősséggel tartozik.

(14) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles a leltár szerint átvett berendezési és felszerelési tárgyakat működőképes és használható állapotban a bérbeadó részére visszaadni. Hiány, illetve használhatatlanság esetén a pótlási és javítási költségeket a bérlő köteles megtéríteni. A lakás rendeltetésszerű használatának ténymegállapítása – amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni – a VEF feladata.

(15) A Bérlő a lakást tartózkodási helyként (ideiglenes lakcímként) bejelentheti.

58. § (1)⁷¹ A Kincstár köteles viselni a falon kívüli vezetékek, szerelvények, gépészeti és elektromos berendezések, berendezési és felszerelési tárgyak javítási és karbantartási költségét, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a javítási és karbantartási feladatok elvégzése a rendeltetésszerű használatból adódó természetes elhasználódás miatt vált szükségessé. A lakás falaiban lévő elektromos és gépészeti vezetékek meghibásodásával kapcsolatos javítási feladatok elvégzése és az ezzel kapcsolatos költségek megfizetése a Kincstár kötelezettsége. A lakás felújításának indokoltságát és szükséges mértékét a VEF határozza meg, a Műszaki és Logisztikai Főosztály (a továbbiakban: MLF) végzi a felújítási munkálatokkal kapcsolatos feladatokat.

(2) A Kincstár a – nem a bérlő hibájából – bekövetkező:

(3) A Kincstár, illetőleg a bérlő az őt terhelő karbantartási, felújítási és javítási munkálatokat úgy köteles elvégezni, hogy az a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát – lehetőség szerint – ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelteket előzetesen értesíteni kell.

(4) Az életveszély elhárításához szükséges munka a másik fél előzetes értesítése nélkül is elvégezhető. Erről a másik felet egyidejűleg értesíteni kell és a tényről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A VEF kijelölt képviselője a lakást a bérlőnek a szerződéskötést követően, a megjelölt időpontban jegyzőkönyv alapján adja át. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy példány a bérlőé, egy példányt az SZF-nek kell megküldeni, egy példány pedig a VEF-nél marad.

(6) Bérlő hiányában a lakással kapcsolatos költségek kiegyenlítéséről a Kincstár köteles gondoskodni. Amennyiben nem költözik a lakásba újabb bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után a VEF a kiköltözést követő 3 munkanapon belül köteles az adott szolgáltatónál intézkedni a lakás mérőóráinak a Kincstár nevére történő átíratásáról, illetve a társasházi közös képviseletnél a bérlő kiköltözésének dátumát bejelenteni.

(7) Azon személlyel szemben, aki a Kit. vhr-ben, illetve jelen utasításban foglaltak megszegésével tartózkodik a lakásban és a Kincstár felszólítására azt nem hagyja el, illetve kötelezettségszegő magatartásával nem hagy fel, a Kincstár a VEF-en keresztül jogosult minden jogi eszközt igénybe venni a jogsértő állapot megszüntetése érdekében. A Kincstár követelheti továbbá jelen utasítás megsértéséből, illetve a jogcím nélküli lakáshasználatból eredő kárának megtérítését.

25.1.A.⁷² Szálló- és garzonelhelyezés

58/A. §⁷³ (1) Szálló- vagy garzonelhelyezést ideiglenes jelleggel, kivételesen, a rendelkezésre álló férőhelyek függvényében, munkaszervezési okok miatt lehet igényelni.

(2) Kérelmet a Kit. vhr. 54. § a)–c) pontjaiban felsorolt feltételeknek megfelelő foglalkoztatott nyújthat be.

(3) A kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával az SZB-hez kell benyújtani.

(4) Az SZB – az összes körülményt figyelembe véve – tesz javaslatot az elnök részére a támogatás odaítéléséről. Az elnök döntéséről az SZF értesíti a kérelmet benyújtó foglalkoztatottat.

(5) Az a foglalkoztatott, aki az elhelyezést igénybe veszi, nem jogosult a 78. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti költségtérítésre.

25.2. Kamatmentes kölcsön

25.2.1. Általános szabályok

59. § (1) A Kincstár a Kit. 149. §-ában, valamint a Kit. vhr. 38-43. §-aiban és 48-53. §-aiban foglaltakkal összhangban saját foglalkoztatottainak lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását meghatározott célokra nyújtható, visszatérítendő, kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) folyósításával támogathatja. A foglalkoztatottak ilyen célú támogatására egységes központi „lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása” elnevezésű számla (a továbbiakban: Lakásalap) működik.

(2) A Lakásalap keretgazdája a PSZF. A Lakásalap felhasználásáról a PSZF naprakész nyilvántartást vezet, és a rendelkezésre álló felhasználható keretösszegről az SZB soron következő ülése előtt legalább 5 munkanappal korábban írásban tájékoztatja az SZB titkárát.

(3) A kölcsönhöz kapcsolódó egyéb költségek – a Kincstár mint folyósító által felszámított mindenkori kezelési költség, valamint az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos költségek – teljes egészében a kölcsönben részesülő foglalkoztatottat terhelik.

(4) Amennyiben a házastársak/élettársak egyaránt a Kincstár foglalkoztatottai, ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan csak az egyik fél jogosult a kölcsön igénybevételére.

25.2.2. A kölcsön jogcíme, mértéke és futamideje

60. § (1) Kölcsön a foglalkoztatott legalább 50%-os arányban a tulajdonában lévő, vagy legalább 50%-os arányban tulajdonába kerülő lakás

(2) A kölcsön mértéke:

(3) A kölcsönben részesülő foglalkoztatott – amennyiben a kölcsönt lakás korszerűsítésére kapta – köteles a részére megítélt kölcsön összegével a folyósítástól számított 1 éven belül a foglalkoztatott nevére és címére kiállított számlával elszámolni. A számlá(ka)t az SZB titkárához kell benyújtani.

(4) A kölcsön visszafizetésének ideje (futamidő) a folyósított kölcsön összegének függvényében kerül meghatározásra az alábbiak szerint:

(5) A futamidő lejárata – az előzőekben meghatározottakon túl – nem haladhatja meg a foglalkoztatottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének idejét. Különös méltánylást érdemlő, rendkívül indokolt esetben egyedi kérelem alapján a megfelelő rászorultságot igazoló okmányok csatolásával – az (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, de a jelen bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az SZB javaslatára az elnök hosszabb futamidőt, illetve – a már megkötött szerződés módosítása mellett – a kölcsön futamidejének (lejártának) meghosszabbítását engedélyezheti.

(6) A futamidő módosítására vonatkozó szerződésmódosítást az SZF készíti elő, és a pénzügyileg ellenjegyzett és jogi megfelelőség tanúsítással ellátott, módosított szerződést az EU Támogatási Főosztály (a továbbiakban: EUTF), illetve az OTP Bank Nyrt. (a továbbiakban: pénzintézet) felé megküldi. Az SZB titkára azokat a módosított szerződéseket küldi meg a pénzintézet részére, melyeknél a korábban munkáltatói kölcsönként megítélt kölcsön folyósítására

61. §⁷⁶ (1) A kölcsön igénylésének feltételeit a Kit. vhr. 49. § (2), (4), (7) bekezdései, valamint az 50–51. §-ai szabályozzák.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kölcsön az alábbi feltételek teljesülése esetén igényelhető:

(3) A kölcsön igénylési feltételeinek ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy az érintett lakásra kerül(t)-e bejegyzésre valamilyen teher (pl. végrehajtási jog, jelzálogjog stb.).

62. § (1) Az 1 000 000 forint összeget elérő vagy azt meghaladó kölcsön folyósítása esetén egy készfizető kezes (a továbbiakban: kezes) megjelölése szükséges.

(2) Kezes olyan nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár lehet, aki az adós tartozásának (beleértve a járulékokat is) ismeretében, a kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy az adós nem fizetése esetén képes és kész a tartozást (beleértve a járulékokat is) megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a Kincstár az adóstól a tartozást megkísérelte-e behajtani (készfizető kezesség). A tulajdonostárs, a házastárs/élettárs kezes nem lehet.

(3) A kezességvállalásra bejelentett személynek – munkáltatói igazolással igazolt – állandó, határozatlan idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal vagy rendszeres nyugellátással, illetve végrehajtás alá vonható ellátással kell rendelkeznie, amelynek összege nem lehet kevesebb, mint a mindenkori minimálbér bruttó összege.

(4) A kezes 15 napon belül köteles írásban bejelenteni, ha a foglalkoztatására irányuló jogviszonyában változás következik be (pl. a munkáltatói igazolást kiállító munkáltatójával fennálló jogviszonya megszűnik, vagy a jogviszony megszűnése nélkül munkabére, illetménye csökken). Ha a kezes a változást követő 30 napon belül új munkáltatói igazolást nem tud benyújtani, illetve ha a kezes elhalálozik, az adós köteles a jogviszony megváltozásától vagy az elhalálozástól számított 60 napon belül új kezest megjelölni. Ennek elmaradása esetén a 72. §-ban leírtak szerint kell eljárni.

Új kezes megjelölése akkor szükséges, ha a kölcsöntartozás még fennálló összege az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az új kezes kijelölését követő 30 napon belül a SZB titkára gondoskodik a kölcsönszerződés módosításáról.

(5) Amennyiben az adós esedékességkor nem teljesíti a Kincstárral szemben fennálló fizetési kötelezettségét, a Kincstár jogosult a követelést a kezessel szemben érvényesíteni.

63. § (1) A Kit. vhr. 49. § (1) bekezdése alapján a Központ és a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság foglalkoztatottja által kölcsön olyan lakásra igényelhető, mely a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik. Megyei Igazgatóságok foglalkoztatottai a megyei igazgatóság telephelye szerinti településen, valamint annak 30 km-es körzetében lévő lakásra igényelhetnek kölcsönt.

(2) Rendkívüli méltányosságot igénylő szociális, családi körülmények esetén a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is előterjeszthető a kérelem a megfelelő rászorultságot igazoló okmányok csatolásával. Az elnök – az SZB javaslata alapján – egyedi mérlegelési jogkörében dönt a kölcsön méltányosságból történő odaítéléséről.

25.2.4. A kölcsön igénylésének eljárásrendje

64. § (1) Kölcsön az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával kérelmezhető. A kérelmet az SZB titkárához kell papír alapon és elektronikus úton is benyújtani az SZB ülését megelőző 10. napig.

(2)⁷⁷ A kérelemhez a Kit. vhr. 49. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl csatolni kell

65. § (1) Az SZB titkára a kérelem beadását követően megvizsgálja, hogy a kérelem az előírt feltételeknek megfelel-e. Az SZB elé terjeszteni csak a feltételeknek teljes mértékben megfelelő kérelmet lehet.

(2) Amennyiben a kérelem nem felel meg a feltételeknek, az SZB titkára nem terjeszti az SZB elé, hanem érdemi vizsgálat nélkül – határidő megjelölésével – hiánypótlásra visszaküldi a foglalkoztatottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a hiányosságokat a megadott határidőig nem pótolja és az esetleges késedelem okát írásban nem jelzi, a kérelem csak új eljárásban terjeszthető elő ismét.

(3) A feltételeknek megfelelően benyújtott kérelmeket az SZB titkára az SZB ülését megelőző hét péntek munkaidő végéig megküldi az SZB tagjainak. Az SZB titkára az ülésen résztvevő építésznek kizárólag azokat a kérelmeket küldi meg, amelyekhez szakértői vélemény megadása szükséges.

(4) A foglalkoztatott a kérelemben és a mellékletekben közölt adatok valódiságáért felelősséggel tartozik. A kérelem benyújtása és annak elbírálása közötti időszakban a foglalkoztatott haladéktalanul köteles bejelenteni az SZB titkárának a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely az igényjogosultságát érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

25.2.6. A kölcsönszerződés, jelzálogszerződés megkötése, módosítása

66. § (1)⁷⁸ Az elnök döntését követően a kölcsönszerződést, a jelzálogszerződést, valamint az illetékes ingatlan-nyilvántartási hatósághoz benyújtandó ingatlan-nyilvántartási kérelmet az SZF készíti el. Az SZF az elkészített dokumentumokat jogi megfelelőség tanúsításra, a jelzálogszerződéseket jogi ellenjegyzésre a JF-re, azt követően pénzügyi ellenjegyzésre a PSZF felé továbbítja. Az ellenjegyzéseket követően a szerződéseket a munkáltató nevében az elnök írja alá.

(2) Amennyiben az SZB üléséig a foglalkoztatott csak előszerződést nyújtott be a kérelem mellékleteként az SZB elvi döntést hoz a kölcsön odaítéléséről. A kölcsönszerződés megkötésére és a kölcsön folyósítására csak a végleges adásvételi szerződés benyújtását követően kerülhet sor.

(3) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló lakáson elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a foglalkoztatott köteles a jelzálogszerződés megkötése előtt – a további jelzálogjog bejegyzéséhez valamint átjegyzéséhez – a másik bejegyzett zálogjogosulttól a 30 napnál nem régebbi hozzájáruló nyilatkozatot beszerezni. Az ezzel kapcsolatos költségek a foglalkoztatottat terhelik.

(4)⁷⁹ A kölcsönszerződés 6 példányban készül, melyből 2 példány a PSZF részére kerül megküldésre (amely alapján intézkedik a kölcsönösszeg átutalásáról), 1 példány az SZF-nél, 1 példány a JF-nél, 1 példány a foglalkoztatott személyi anyagában kerül elhelyezésre, 1 példány pedig a foglalkoztatotté. A kölcsön- és jelzálogszerződéseknek a kölcsönvevővel/jelzálogkötelezett(ekk)el történő aláíratásáról az SZF gondoskodik. Az aláírás során az aláíró feleket azonosítani kell a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kölcsönszerződések személyügyi programba történő nyilvántartásba vételét az SZF végzi. Amennyiben a kölcsönszerződés létrejöttéhez a foglalkoztatotton kívül kezes hozzájárulása is szükséges, a kölcsönszerződések példányszámát a kezes számával növelten kell elkészíteni és a kezes részére is átadásra kerül 1 példány.

(5)⁸⁰ A jelzálogszerződés a kölcsönszerződés 1. számú mellékletét képezi, annak elválaszthatatlan része. A jelzálogszerződés 8 példányban készül, melyből 2 példány az illetékes ingatlan-nyilvántartási hatósághoz kerül benyújtásra, 2 példány a PSZF részére kerül megküldésre, 1 példány az SZF-nél, 1 példány a JF-nél, 1 példány a foglalkoztatott személyi anyagában kerül elhelyezésre, 1 példány a foglalkoztatotté. Amennyiben a jelzálogszerződés létrejöttéhez a foglalkoztatotton kívül további zálogkötelezett hozzájárulása is szükséges, a jelzálogszerződések példányszámát a zálogkötelezettek számával növelten kell elkészíteni és a zálogkötelezettek részére is átadásra kerül 1 példány.

(6) A kölcsönszerződés módosítása – az SZB felterjesztése alapján – az elnök jóváhagyásával történik. A szerződés módosítására a kölcsönszerződés megkötésére vonatkozó feltételek fennállása esetén van lehetőség.

25.2.7. A kölcsön folyósítása, törlesztése

67. § (1) Az EUTF megvizsgálja a rendelkezésére álló dokumentumokat és ennek megfelelően elkészíti a kölcsön folyósítására és visszafizetésére vonatkozó „Megállapodás”-t. Az elkészült és a felek által aláírt „Megállapodás”-ból 1 példányt az EUTF megküld az SZF részére.

(2) A „Megállapodás” tartalmazza:

(3) A kölcsön az alábbi dokumentumok megléte esetén folyósítható:

(4) Az EUTF foglalkoztatottja köteles közvetlenül a kölcsön összegének kiutalását megelőzően a TakarNet rendszerben ismételten leellenőrizni azt, hogy:

(5) Lakásvásárlás esetén a kölcsön csak az önrész megfizetését követően folyósítható.

(6) A folyósított kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a „Megállapodás” megkötését követő hónap 5. napja.

(7) Amennyiben a kölcsön célja meghiúsul, a kölcsön nem kerülhet folyósításra, a már kifizetett kölcsönt a foglalkoztatott egy összegben köteles visszafizetni.

68. § (1) A PSZF a pénzintézet kimutatása, valamint a Kincstár saját nyilvántartása alapján, nyomon követi a törlesztések szabályszerűségét és a hátralékos törlesztőrészletekről negyedévente írásban tájékoztatja az SZF-et.

(2) Az SZF írásban felszólítja az adóst a hátralék rendezésére az alábbiak szerint:

(3)⁸¹ Ha az adós a tartozását a megadott határidőig nem rendezi – és a kölcsönszerződésben kezes megjelölésre került – az SZF a kezest tájékoztatja a fennálló tartozásról, valamint az adós mulasztására hivatkozva felhívja a teljesítésre. Ha az adós és a kezes megkeresése eredménytelen volt, illetve a következő negyedévi kimutatás szerint a hátralék összege nem csökkent, az SZF tájékoztatja, és egyidejűleg felkéri a JF-et a tartozás behajtásának rendezésére. A JF intézkedik a követelés behajtása iránt.

(4) A 6 havi törlesztő részlet elmaradását követően a kölcsönszerződés a 72. §-ban foglaltak szerint felmondásra kerül.

69. § Az adós a kölcsön futamideje alatt bármikor jogosult a „Megállapodásban” szereplő törlesztő részletnél nagyobb összeget a munkáltató részére előtörleszteni, illetve teljes, még esedékessé nem vált kölcsöntartozását egy összegben a munkáltatónak megfizetni (végtörleszteni).

25.2.8. A kölcsön biztosítékául szolgáló lakás megterhelése, elidegenítése, jelzálogjog átjegyzése a kölcsön futamideje alatt

70. § (1) A kölcsön biztosítékául szolgáló lakás megterhelésére, elidegenítésére vonatkozó általános szabályokat a Kit. vhr. 53. § (1) – (2) bekezdései tartalmazzák.

(2) A Kincstár jelzálogjogával, illetve az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant csak a Kincstár hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A lakás elidegenítésével összefüggő kérelmet a kölcsön futamideje alatt legfeljebb egy alkalommal lehet előterjeszteni. A kérelmet az SZB titkárához kell benyújtani, aki azt a soron következő SZB ülésre beterjeszti. A kérelemhez mellékelni kell az újonnan megvásárolni kívánt lakás eredeti adásvételi szerződését, valamint a lakásban további tulajdoni hányaddal rendelkezők hozzájáruló nyilatkozatát.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásban valamely jognak (jelzálogjog, vételi jog stb.) a Kincstár javára bejegyzett jelzálogjog mellett történő – harmadik fél által kezdeményezett – bejegyzéséhez, illetve az esetleges ranghelyváltoztatáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot – az SZB előterjesztése alapján – az elnök írja alá. A hozzájárulás megadásának feltétele a 61. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt 70%-os mérték megtartása.

(4) A foglalkoztatottnak a – (3) bekezdés szerinti – hozzájáruló nyilatkozat kiadása iránti kérelmét az SZB titkárához kell benyújtania. A kérelemben meg kell jelölni a felvenni kívánt banki kölcsön mértékét és a folyósító hitelintézet nevét. Ha ranghelyváltoztatás miatt szükséges a nyilatkozat kiadása, annak indokát a kérelemben fel kell tüntetni. A kérelemhez mellékelni kell a hitelintézet hozzájáruló nyilatkozatot kérő levelét. A benyújtást követően az SZB titkára gondoskodik a kérelem soron következő bizottsági ülésre történő beterjesztéséről.

(5) Amennyiben a hitelintézet által kiállított dokumentum a foglalkoztatott kérelme mellé az SZB soron következő üléséig nem kerül benyújtásra, a Bizottság elvi döntést hoz a hozzájáruló nyilatkozat kiállításáról. A hozzájáruló nyilatkozat kiállítására kizárólag a hitelintézet által kiállított eredeti dokumentum benyújtását követően van lehetőség.

25.2.9. Eljárási rend a kölcsönben részesült foglalkoztatott jogviszonyának megszűnése,

illetve megszüntetése esetére

71. § (1) A foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése vagy megszűnése, valamint a Kit. 89. (6) bekezdésében meghatározott esetben – a (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a kölcsönszerződés felmondásra kerülhet és a kölcsön összege egy összegben válik esedékessé a 72. §-ban foglaltaknak megfelelően.

(2) Amennyiben a kölcsönnel rendelkező foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya a kölcsön futamideje alatt szűnik meg és az új munkáltatója a még ki nem egyenlített kölcsönt – háromoldalú szerződés megkötésével – átvállalja, úgy az új munkáltató kölcsönátvállalásra vonatkozó nyilatkozatát még a foglalkoztatási jogviszony megszűnését megelőzően kell az SZF-nél bemutatni.

(3) A kölcsönben részesült foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonyának saját kezdeményezésre történő megszűntetése esetén – írásbeli kérelem alapján, az elnök engedélyével – az érintett, Kincstárnál foglalkoztatott házastársa/élettársa – megfelelő biztosítékok esetén – a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, ha jelen szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel. A kérelmet az SZF-hez kell benyújtani, aki azt az elnök elé terjeszti döntésre.

25.2.10. Eljárási rend a foglalkoztatott szerződéses kötelezettségeinek mulasztása esetére

72. § (1) A kölcsönszerződést fel kell mondani, és az adóst kötelezni kell a kölcsön egy összegben – a szerződésben a szerződésszegés esetére kikötött kamattal növelt összeg – történő visszafizetésére, illetve a kölcsön folyósítását le kell tiltani, ha a kölcsönben részesülő foglalkoztatott:

(2)⁸² A kölcsönszerződés felmondására az SZB tesz javaslatot az elnöknek. A szerződést az elnök mondja fel. A szerződés felmondásával kapcsolatos dokumentumot az SZF készíti elő, melyet jogi megfelelőség tanúsítására a JF-nek megküld.

(3)⁸³ A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egyösszegben válik esedékessé, melyet a foglalkoztatott a felmondás kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles visszafizetni. A kölcsönszerződés felmondása esetén a követelés érvényesítése iránt a PSZF a fennálló tartozás megküldésével megkeresi a JF-et, mely intézkedik a követelés behajtása iránt.

(4) A kölcsönszerződés felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a folyósító által a szerződés szerint felszámított költség összegével, és az így megállapított tartozás egy összegben azonnal esedékessé válik. Az SZF a szerződés felmondásáról – pénzintézet általi folyósítás esetén – a pénzintézetet értesíti. A kölcsönszerződés felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozás késedelmes teljesítésekor az adós a tartozás még fennálló összege után a törvényben előírt – a Ptk. 6:48. § szerinti – késedelmi kamatot köteles megfizetni.

(5) Amennyiben az adós a tartozását jövedelmi, vagyoni helyzete miatt egy összegben nem tudja visszafizetni, kérheti a visszafizetésre vonatkozó feltételek módosítását. A visszafizetés feltételeiről – a SZB kezdeményezésére – az elnök által kötött külön megállapodásban kell rendelkezni. A feltételek meghatározása során a Kincstárnál jogviszonyban töltött idő hossza, a szakmai munka színvonala és a munkáltató véleménye is figyelembevételre kerül.

25.2.11. Eljárási rend a kölcsönben részesült foglalkoztatott halála esetére

73. § (1)⁸⁴ A kölcsönben részesült foglalkoztatott halála esetén a Kincstár fennálló követelését hagyatéki hitelezői igényként érvényesíteni kell, melyről az SZF tájékoztatja a JF-et. Az igényt a JTF jelenti be a hagyatéki eljárást folytató közjegyzőnél, melyhez a követelés összegéről a PSZF vagy az EUTF szolgáltat adatot.

(2)⁸⁵ Amennyiben a hagyatéki eljárás jogerősen lezárult és az örökös személye ismert, az örököst fel kell szólítani a tartozás megfizetésére. Az örökös, illetőleg az örökhagyó házastársa – írásbeli kérelemre – a kölcsönt változatlan feltételekkel fizetheti vissza, mely lehetőségről a felszólító levélben kell tájékoztatni. A visszafizetés feltételeit a kölcsön törlesztőjével/örökössel kötött megállapodásban kell rögzíteni. Az örökös felszólítása a JF, az elnöki döntés előkészítése az SZF feladata. Az SZF a JF-fel együttműködve készíti elő a megállapodást.

(3)⁸⁶ Eltérő megállapodás hiányában a követelést az örökös a Ptk. szabályai szerint köteles megfizetni. A kölcsönben részesült foglalkoztatott halála a kezes helytállási kötelezettségét és annak feltételeit nem érinti. A (2) bekezdésben felsorolt, valamint a követelés jogi úton történő behajtására irányuló intézkedések megtétele az SZF jelzése alapján a JTF feladata.

25.2.12. A kölcsön visszafizetése: a jelzálogjog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének törlése

74. § (1) A kölcsönnel kapcsolatban a Kincstár javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozat kiadására akkor van lehetőség, ha a foglalkoztatott a kölcsönt teljes egészében visszafizette.

(2)⁸⁷ A jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törléséről szóló dokumentumot – az illetékes ingatlan-nyilvántartási hatóság részére címzetten – az SZF készíti el 4 példányban, és a JF közreműködésével gondoskodik annak kamarai jogtanácsosi ellenjegyzéssel történő ellátásáról. A törlési nyilatkozat 3 eredeti példánya, valamint a törlésre vonatkozó 2 példány ingatlan-nyilvántartási kérelem az adós részére tértivevényes küldeményként kerül megküldésre, amennyiben a személyes átvétel nem megoldható. A nyilatkozat 4. példánya az SZF-nél kerül lefűzésre.

25.2.13. Jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás megsemmisülése

75. § Amennyiben a jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás elemi csapás következtében megsemmisül – a benyújtott kérelem és az elemi csapást igazoló szakhatósági vélemény(ek), igazolás(ok) alapján – az elnök a még fennálló kölcsöntartozást, vagy annak egy részét – figyelembe véve a biztosító által kifizetett kártérítés összegét – elengedheti.

25.3. Az állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolás igénylésével kapcsolatos szabályok

76. § (1) A kormánytisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok, eljárások alkalmazására a Kit. 149. § vonatkozó, valamint a Kit. vhr. 84–90. § rendelkezései az irányadók.

(2) A Kit. 149. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek fennállásáról szóló igazolást a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység készíti elő, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója ír alá.

77. §⁸⁹ (1)⁹⁰ A Kit. vhr. 83. §-a alapján legfeljebb kétévente a foglalkoztatottak részére egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő támogatás nyújtható. A támogatás igénybevételi rendjéről az SZF tájékoztatja a foglalkoztatottakat.

(2)⁹¹ A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat a Központban az SZF látja el a gazdasági szakterülettel együttműködve, a megyei igazgatóságokon – az SZF koordinálása mellett – a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység végzi.

(3) Nem részesülhet támogatásban az a foglalkoztatott,

78. § (1) A munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítési formák az alábbiak:

(2) A foglalkoztatottak részére munkába járás címén fizethető utazási költségtérítések alatt a kizárólag átutazás céljából igénybe vett ún. helyi közlekedési bérleteket, valamint az ún. helyközi utazással kapcsolatos – általános forgalmi adót is tartalmazó – kiadásokat kell érteni.

(3) A foglalkoztatott által választott munkába járás költségtérítési forma megváltoztatására, módosítására évente egy alkalommal kerülhet sor, ide nem értve a lakcímváltozásból adódó módosítást.

(4)⁹⁶ Napi munkába járás, a hazautazás, valamint a gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének elszámolása érdekében az utazást igazoló bizonylatokat legkésőbb minden tárgyhónapot követő hónap 10-éig el kell juttatni a Központban a KF-re, a megyei igazgatóságokon a Pénzügyi és Koordinációs Irodához, míg a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság esetén a Pénzügyi Gazdálkodási Irodához.

(5) Munkába járás költségtérítésére nem jogosult az, akinek részére a Kincstár személygépkocsi használatot biztosít.

27.1.2. Napi munkába járás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével

79. § (1) A Kincstár napi munkába járás címén megtéríti foglalkoztatottai részére a teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú:

(2) A költségtérítés elszámolásának kezdő napja nem lehet korábbi a költségtérítés elszámolás engedélyének keltezési időpontjától.

(3) A költségtérítés elszámolása a bérlet vagy menetjegy, elektronikus formátum esetén annak nyomtatott változatának leadása ellenében történik. A költségtérítés e formájának adó- és járulékvonzata nincs.

(4) A napi munkába járás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével költségtérítéséhez szükséges engedély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérelmezhető.

27.1.3.⁹⁷ Hazautazás költségtérítése

80. § (1)⁹⁸ A Kincstár által támogatott hazautazásssal kapcsolatos költségtérítés menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 86%-a, havonta legfeljebb

(2) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben megjelenő közleményében minden évben közzéteszi, melyet a KF – a hivatalos megjelenést követően – a Kincstár belső információs portálján is közzétesz.

(3)⁹⁹ Amennyiben a hazautazás olyan közlekedési eszközzel történik, amelyre helyjegy, pótjegy, kiegészítő jegy váltása történt, a helyjegy, pótjegy, kiegészítő jegy költségei a foglalkoztatottat terhelik.

(4) A költségtérítés elszámolásának kezdő napja nem lehet korábbi a költségtérítés elszámolás engedélyének keltezési időpontjától.

(5) A költségtérítés elszámolása a bérlet vagy menetjegy, elektronikus formátum esetén annak nyomtatott változatának leadása ellenében történik.

(6) A költségtérítés e formájának adó- és járulékvonzata nincs.

27.1.4.¹⁰⁰

81. §¹⁰¹

27.1.5.¹⁰² Gépjárművel történő munkába járás költségtérítése

82. § (1)¹⁰³ A gépjárművel munkába járó foglalkoztatott részére utazási költségtérítés abban az esetben jár, ha

(2)¹⁰⁵ Az elnök, illetve a megyei igazgatóságok igazgatója mozgáskorlátozott, illetve súlyosan fogyatékos foglalkoztatott, valamint a bölcsődei ellátást igénybe vevő, vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is minősítheti úgy, hogy arra a gépjárművel történő munkába járás költségtérítése elszámolásra kerüljön.

(3)¹⁰⁶ A gépjárművel munkába járó foglalkoztatott részére nyújtott utazási költségtérítés maximális mértéke az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében meghatározott összeg, míg minimális mértéke ezen összeg 60 százaléka. A gazdasági főigazgató – a költségvetési lehetőségek figyelembevételével – minden évben felülvizsgálja a költségtérítési mértéket és módosítás esetén az új mértékről a KF tájékoztatást ad körlevél formájában.

(4)¹⁰⁷ A gépjárművel munkába járó foglalkoztatott részére a költségtérítést a munkában töltött napokra, a munkavégzés helye és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti távolságot útvonaltervezővel kell meghatározni (több lehetőség esetén a legrövidebb távolságot kell figyelembe venni).

(6)¹⁰⁸ A gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére való jogosultságot a foglalkoztatott nyomtatványon benyújtott kérelme alapján a szervezeti egységek vezetőinek kell elbírálnia és engedélyeznie az (1) bekezdésben előírt feltételek, valamint a foglalkoztatott egyéni körülményei alapján. A kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya másolatát, valamint a kinyomtatott útvonaltervet.

(7) A költségtérítés elszámolásának kezdő napja nem lehet korábbi a költségtérítés elszámolás engedélyének keltezési időpontjától.

(8) A Központban az egyes szervezeti egységek vezetőinek javaslatai alapján a gazdasági főigazgató vagy az általa – a KF részéről – írásban megbízott vezető hitelesíti az engedélyt. A megyei igazgatóságokon a szervezeti egység vezetők javaslatai alapján, az igazgató vagy az igazgató helyettesítésével megbízott vezetői álláshelyen foglalkoztatott végzi az engedélyezést.

(9) A költségtérítés számfejtéséhez szükséges feladás bizonylatát nyomtatvány tartalmazza. A munkában töltött napok számának egyezőséget kell mutatnia a KRONOSZ munkaidő nyilvántartó rendszerben a lezárt hónapra vonatkozó adatokkal. Az adatok egyezőségét a szervezeti egység vezetője aláírásával igazolja.

(10) A költségtérítés mentes az adó és járulékfizetési kötelezettségek alól.

(11)¹⁰⁹ Amennyiben a foglalkoztatott napi munkába járásával kapcsolatban olyan változás történik, (pl. közösségi közlekedés rendszerében, életkörülményekben stb.), amelynek következtében a munkába járás eszközében (közösségi közlekedés vagy gépjármű), az elszámolás módjában változtatni szeretne, azt minden esetben a megfelelő nyomtatvány benyújtásával a Központban a gazdasági főigazgatótól, a megyei igazgatóságokon a szervezeti egység vezetőjétől írásban kell kérnie.

27.1.6.¹¹⁰ Helyi utazásra szolgáló bérlet

83. §¹¹¹ A foglalkoztatott részére a Kincstár a Kit. vhr. 82. § (1) bekezdése alapján, a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében helyi utazásra szolgáló bérletet biztosíthat.

27.2. Utazási utalvány

84. § (1)¹¹² A Kit. vhr. 83/C. §-ában foglaltak alapján a Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyban foglalkoztatottat megillető utazási utalványt minden év március 31. napjáig a Központban és a megyei igazgatóságokon a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságon a Pénzügyi és Gazdálkodási Iroda készíti el, valamint adja ki.

(2)¹¹³ Az utazási utalványra való jogosultság feltétele, hogy

(3) Az utalvány névre szólóan, iktatószámmal ellátva kerül kiállításra és 12 alkalomra szóló kedvezmény igénybevételére jogosít, melyet kizárólag a foglalkoztatott jogosult felhasználni, jogosultságát másra nem ruházhatja át. Az utalvány rendeltetésétől eltérő felhasználása fegyelmi, illetve büntetőjogi következményekkel jár.

(4) A foglalkoztatott év közbeni belépése esetén belépésekor nyilatkozik arról, hogy korábbi munkáltatójánál kiállított utazási utalványból mennyi jogosultsági lehetőséget használt fel, illetve az utazási utalványát korábbi munkáltatója részére leadta–e. Ha a foglalkoztatott utazási igazolványát előző munkáltatójánál leadta és nyilatkozik a felhasznált kedvezményekről, az újonnan kiállított utazási igazolvány rovatait a felhasznált utazások számával érvényteleníteni kell.

(5) Az utazási utalvány elvesztése, ellopása esetén – kivéve, ha a foglalkoztatott hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – nem pótolható.

(6) Az utazási utalvány megrongálódása esetén akkor pótolható, ha a megrongálódott példányból egyértelműen látszódik a felhasznált kedvezmények száma.

(7) Az utazási utalványt a jogviszony megszűnésekor le kell adni a munkáltató részére.

84/A. § (1) A Kit. vhr. 83/A. §-a alapján a Kincstár gyermeknap és mikulásünnepség alkalmából a foglalkoztatott 14. életévét be nem töltött gyermekét ajándékban részesítheti. Az ajándék értéke nem haladhatja meg alkalmanként és gyermekenként a Kit. vhr. 83/A. § (2) bekezdése szerinti összeget. Az ajándékozással kapcsolatos feladatokat az SZF koordinálja. Az ajándékok beszerzését az SZF kezdeményezi a gazdasági szakterületnél.

(2) Amennyiben a gyermek mindkét szülője a Kincstár foglalkoztatottja, a gyermek az ajándékra csak az egyik szülő után jogosult.

27/A.2. Önkéntes véradásban részt vevők támogatása

84/B. § (1) A Kincstár a Kit. vhr. 83/B. §-a alapján az önkéntes véradásban rendszeresen részt vevő foglalkoztatottat pénzjutalomban részesítheti.

(2) A rendszeres véradás ténye a Magyar Vöröskereszt által kiállított Emléklappal igazolható.

(3) A véradások számának a nyilvántartása a központ foglalkoztatottjai tekintetében az SZF-en, a megyei igazgatóság foglalkoztatottjai tekintetében a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységen történik. A Kit. vhr. 83/B. § (3) bekezdése szerinti pénzjutalom kifizetésére történő intézkedés az SZF feladata.

(4) Az elismerésre a Magyar Vöröskereszt által kiállított névre szóló Emléklap alapján az a foglalkoztatott jogosult, aki a Kit. vhr. 83/B. § (3) bekezdése szerint meghatározott számú véradáson megjelent, és térítésmentesen vért adott, valamint az Emléklap kiállításának napján a Magyar Államkincstár foglalkoztatottja volt.

27/A.3. Sportolási lehetőségek támogatása

84/C. § A Kincstár a Kit. vhr. 83/D. §-a alapján támogathatja a sportolási lehetőségeket a foglalkoztatottak részére. A sportolási lehetőségek támogatásával kapcsolatos koordináció, nyilvántartás az SZF feladata.

85. § (1) A Kincstárban az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) rendelkezései, a Kincstár mindenkor hatályos SzMSz-e és a Kincstár belső szabályozó eszközeiben foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettséget előíró feladatkört ellátó foglalkoztatottak kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a Vnytv.-ben meghatározott szabályok szerint.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő előkészítő és adminisztrációs, valamint nyilvántartási feladatokat a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység látja el.

28.1. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályok

86. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyt (a továbbiakban: kötelezett)

(2) A vagyonnyilatkozatot kettő eredeti példányban kell kitölteni, mely elektronikusan is megtehető. A kötelezett által valamennyi oldalon aláírt és dátummal ellátott vagyonnyilatkozatot külön-külön zárt borítékban kell elhelyezni. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra fel kell vezetni a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját, valamint a vagyonnyilatkozat őrzésre történő átadásának időpontját. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója megegyezik a személyügyi nyilvántartási rendszerben a kötelezett egyéni azonosítójával.

(3) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak. A vagyonnyilatkozatok átvételekor mindkét borítékon a lezárásra szolgáló felületen, az őrzésért felelős munkatársnak és a kötelezettnek aláírásával kell igazolnia, hogy a vagyonnyilatkozat átadására zárt borítékban került sor.

(4) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről kettő példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másik példányt az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(5) Amennyiben a kötelezett több vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó feladatkört lát el, vagyonnyilatkozatot csak egy jogviszonyhoz kapcsolódóan kell tennie. Ha különbözik az egyes jogviszonyok tekintetében a vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége, az őrzésért felelős munkatárs – akár a Kincstár szervezetén belül, akár a Kincstár szervezetén kívül létesített jogviszonyról van szó –, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtörténtéről a további jogviszonyok szerint őrzéssel megbízott személyt – teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozat, vagy más jogviszonya szerinti őrzésért felelős által kiállított igazolás formájában – tájékoztatja.

(6)¹¹⁵ Az egyes közbeszerzési eljárások előkészítésével és teljes körű lebonyolításával kapcsolatos feladatokat ellátó Közbeszerzési Bíráló Bizottság valamennyi tagjának egy évnél nem régebbi vagyonnyilatkozattal kell rendelkeznie, ezért a Közbeszerzési és Beszerzési Főosztály vezetője a közbeszerzési eljárás kezdetekor, az elnöki jóváhagyást követően 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a HF vezetőjét a kötelezettek személyéről. A kötelezettek írásban kapnak tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről. Amennyiben a kötelezett nem rendelkezik vagyonnyilatkozattal, illetve az aktuális vagyonnyilatkozata egy évnél régebbi, vagyonnyilatkozatot kell tennie. A kötelezett a Közbeszerzési Bíráló Bizottságban tevékenységet nem folytathat mindaddig, míg vagyonnyilatkozatát nem adta le.

A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése a konkrét közbeszerzési eljárás befejezésével szűnik meg, melyről a Közbeszerzési és Beszerzési Főosztály vezetője a megszűnést követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a HF vezetőjét, aki értesíti a kötelezettet a záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről.

(7) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetekben a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(8) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs a kötelezett részére személyesen visszaadja. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni. A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(9) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 15 napon belül a kötelezettnek záró vagyonnyilatkozatot kell tennie. A kötelezett záró vagyonnyilatkozata az őrzésért felelős szervezeti egységnél őrzött korábbi vagyonnyilatkozatával együttesen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó feladatkör megszűnésétől számított 3 évig megőrzésre, majd ezt követően megsemmisítésre kerül.

(10) A humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egység a vagyonnyilatkozatokról az alábbi adattartalommal nyilvántartást vezet:

(11) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – zárható szekrényben kell tárolni. A vagyonnyilatkozatot a hozzá kapcsolódó iratokkal együttesen egyedi iratgyűjtőben kell elhelyezni. Az iratgyűjtőben kell elhelyezni:

(12) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló zárható szekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs, valamint az őrzésért felelős munkatárs vezetője rendelkezhet hozzáféréssel.

28.2. A vagyonnyilatkozatok megsemmisítése

87. § (1) A Vnytv.-ben meghatározott 3 év őrzési időt követően – az esemény tényének jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett – a vagyonnyilatkozatok megsemmisítésre kerülnek. A vagyonnyilatkozatokat úgy kell megsemmisíteni, hogy tartalmuk véglegesen, a bennük foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon hozzáférhetetlenné váljon.

A megsemmisítést helyben, iratmegsemmisítővel kell elvégezni. A megsemmisítést bizottság végzi, mely minimum 3 főből áll. A vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről megsemmisítési jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A megsemmisítési jegyzőkönyv 2 eredeti példányban készül, melyből 1 példányt az Irattárban kell elhelyezni, 1 példány az őrzésért felelős munkatársnál marad. Az egyéni iratgyűjtőkben fel kell tüntetni a megsemmisítési jegyzőkönyv iktatószámát és dátumát.

(3) A kötelezett vagyonnyilatkozatát elhalálozása esetén a tudomásra jutást követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

28.3. A vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző ellenőrzési eljárás és a vagyongyarapodási vizsgálat

88. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a HF egyeztet az elnökkel, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról az elnök dönt.

(2) A meghallgatás időpontját az elnök határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során a kötelezett által megbízott más személy igénybevételének lehetőségéről az elnök a HF útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Amennyiben a kötelezett a meghallgatási eljáráson, önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, vagy képviselőt állítani, az elnök a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell, az elnök haladéktalanul új meghallgatási időpontot jelöl ki.

(4) A meghallgatáson a kötelezett és/vagy jogi képviselője, a HF vezetője, az elnök, az érdek-képviseleti szerv képviselője, valamint a jegyzőkönyvvezető vehet részt. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag az elnök, a kötelezett, és/vagy a jogi képviselője tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, és/vagy a jogi képviselője, valamint az érdek-képviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen. A kötelezett részére módot kell adni, hogy a bejelentésre, megállapításokra bizonyítást javasolhasson, és lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse.

(6) A meghallgatási eljárásról, valamint a vagyonnyilatkozat felbontásáról 2 példányban jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza különösen a munkáltató megállapításait, valamint a kötelezett, és/vagy a jogi képviselő, az érdek-képviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egyik példánya a kötelezettet illeti, másik példányát pedig a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) Vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére az elnök jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és az átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

89. § (1) A Kincstárban szervezett képzések, továbbképzések típusai:

(2) A képzések engedélyeztetése, szervezése és lebonyolítása az SZF feladata.

90. §¹¹⁶ (1) A tárgyévet megelőző év novemberében az SZF a tárgyévre vonatkozóan felméri a Kincstár (Központ és megyei igazgatóságok) foglalkoztatottainak képzési igényét.

(2) Az SZF a képzési igényfelmérés és a rendelkezésre álló költségkeret alapján, tárgyév március 31-ig összeállítja a Kincstár Éves intézményi képzési tervét.

(3) Az Éves intézményi képzési terv magában foglalja költségvonzatukkal együtt

(4) Az Éves intézményi képzési tervet pénzügyi ellenjegyzést követően az elnök hagyja jóvá.

(5) Az Éves intézményi képzési tervben betervezett képzések megvalósult tényadatairól az SZF évente kétszer beszámolót készít az alábbi időpontig, melyeket az elnök hagy jóvá:

91. § (1)¹¹⁹ A kormánytisztviselő továbbképzése a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: továbbképzési rendelet) alapján történik. Az éves továbbképzési terv az egyéni éves tervek összesítése, melyet az SZF készít el.

(2)¹²⁰ A kötelező továbbképzésnek a közszolgálati képzés részét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) biztosítja. A szakmai képzések elsődlegesen a Kincstár által szervezett és az NKE által biztosított központi oktatás-informatikai rendszerben rögzített belső képzésekkel biztosítottak.

30.2.¹²¹ A belső képzések jóváhagyási eljárásának rendje a Kincstárban

92. §¹²² (1) A belső képzések jóváhagyási eljárásának szabályait a továbbképzési rendelet 5. §-a tartalmazza. A jóváhagyási eljárással kapcsolatos feladatokat az SZF látja el.

(2)¹²³ Belső képzés jóváhagyott programok közé történő felvételére a Kincstár valamennyi szervezeti egysége tehet javaslatot. A javasolt belső képzés tematikáját az SZF-hez kell benyújtani. A benyújtott javaslatnak tartalmaznia kell a jóváhagyáshoz szükséges valamennyi adatot az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Az egyes továbbképzési programok tanulmányi pontjainak értéke a program paraméterei alapján a központi oktatás-informatikai rendszerben az NKE által kerül meghatározásra.

(3) A jóváhagyásra javasolt belső képzési programot az SZF nyújtja be az elnöknek engedélyezés céljából. Az elnöki engedélyt követően a döntésről az SZF tájékoztatja a képzési programot benyújtó szervezeti egységet, és a jóváhagyott programot rögzíti az NKE által biztosított központi oktatás-informatikai rendszerben.

(4) A jóváhagyott továbbképzési program a Kincstár belső, szakmai továbbképzési kínálatának részévé válik, így az éves továbbképzési programtervben meghirdetésre kerül.

30.3. A kötelező továbbképzési terv elkészítése

93. § (1)¹²⁴ Az SZF a jogszabályban előírt határidőig az NKE továbbképzési útmutatója alapján tájékoztatást nyújt a szervezeti egységek részére a kötelező továbbképzés adott évi tervezésével kapcsolatban. A tájékoztató tartalmazza a tervkészítés határidejét, az ajánlott képzések listáját és a tervezés során figyelembe veendő szempontokat. A tájékoztató alapján a szervezeti egységek vezetői jóváhagyják az irányításuk alatt álló kormánytisztviselők éves egyéni továbbképzési tervére vonatkozó igényeit.

(2) A kötelező továbbképzési terv elkészítésénél a megyei igazgatóságok humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységei

(3) Az SZF a kötelező továbbképzési terv elkészítésénél

94. § (1) A kötelező továbbképzésekhez fűződő feladatokat az SZF és a megyei igazgatóságok humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységei látják el az alábbi munkamegosztásban:

95. § Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az elvégzendő feladatok ellátásához a kinevezési okmányban közigazgatási alap-, illetve szakvizsga teljesítését írja elő, a vizsgák szervezésével kapcsolatosan a külön jogszabályokban előírtaknak megfelelően az SZF jár el.

30.6. Jogszabály által kötelezően előírt belső és külső képzések

96. § (1) A Kincstár foglalkoztatottai részére jogszabályban előírt kötelező képzések belső, illetve külső képzések formájában valósulnak meg.

(2) A belső képzések – elsődlegesen a munka-, tűz- és katasztrófavédelem, az IT-biztonság és az adatvédelem képzése – jelenléti vagy e-learning képzés formájában kerülnek megtartásra.

(3) A Kincstár – a költségvetési lehetőségek függvényében – megszervezi és támogatja az egyes külön jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátó vagy végzettséggel rendelkezők jogszabályban kötelezően előírt külső továbbképzésen (pl. mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése, ÁBPE képzés) való részvételét. A képzések lebonyolítása Kincstárhoz kihelyezett képzés keretében is lehetséges.

(4)¹³⁷ A fejlesztéspolitikai intézményrendszerben 2021. július 31-étől vezetői pozíció kizárólag az NKE által meghirdetett két féléves, államilag finanszírozott „Fejlesztéspolitikai szaktanácsadó” szakirányú továbbképzés vagy a „Fejlesztéspolitikai programmenedzsment” mesterképzés sikeres teljesítése, illetve az arra történt beiratkozás vagy a soron következő képzési időszakra történő beiratkozás vállalásáról tett nyilatkozat tétele mellett tölthető be. Mentesül a képzési kötelezettség teljesítése alól az a szakember, aki legalább öt év fejlesztéspolitikai szakterületen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik, amelyből legalább három évet vezető beosztásban teljesített.

A kötelezettség a Kincstárban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), a Regionális Operatív Programok (ROP), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) vonatkozásában feladatokat ellátó szervezeti egységek vezető munkatársait érinti. A képzésekre az érintettek jelentkezése a Kincstárral kötött megállapodás keretében, egyénileg történik.

A tárgyévben képzésre kötelezett kincstári munkatársak név szerinti listáját az SZF kérésére a HF állítja össze. Az összeállított listát az SZF az előre meghatározott határidőig megküldi az európai fejlesztések irányításáért felelős szerv képzésekért felelős osztálya számára.

(5)¹³⁸ Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény által a kamarai jogtanácsosok számára előírt továbbképzési kötelezettség 2020. január 1-jén indult, időtartama 5 év, mely időszak alatt legalább 80 kreditpont, ebből naptári évenként legalább 16 kreditpont megszerzése kötelező. A Kincstár a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága által nyilvántartásba vett Képzési Helyként a jogtanácsosok részére kreditpontot érő belső képzést biztosíthat. A továbbképzési kötelezettség a Probono felületen végzett képzésekkel is teljesíthető, amennyiben a kamarai jogtanácsos két egymást követő évben folyamatosan teljesíti az előírt képzéseket.

97. § (1) A Kincstár lehetőséget biztosíthat a Kincstár foglalkoztatottainak tanfolyamokon, előadásokon, fórumokon, konferenciákon, tréningeken történő részvételre.

(2) A szakterületek által jelzett igények alapján, az elnök jóváhagyása esetén a Kincstár a foglalkoztatottainak munkavégzéséhez szükséges ismereteket nyújtó képzéseket, kompetencia-fejlesztő tréningeket szervezhet külső előadóval. A képzést a megyei igazgatóságok esetében a megyei igazgató kezdeményezésére, a Központ foglalkoztatottjai esetében a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére az SZF vezetőjének javaslatára, a mindenkor hatályos engedélyeztetési eljárás szerint, a gazdasági főigazgató által biztosított pénzügyi fedezet mellett az elnök engedélyezi.

98. § (1) A Kincstár a szakmai munka megfelelő színvonalának biztosítása érdekében támogatja a foglalkoztatottak – szakterületükhöz kapcsolódó – külső konferenciákon, előadásokon, fórumokon való részvételét a naprakész információk, módszertani eljárások megismerése, továbbá konzultációs kérdések megvitatása céljából.

(2) A konferenciákon, előadásokon, fórumokon történő részvételt az SZF készíti elő engedélyezésre. Az engedélyezési folyamat elindításához az alábbi dokumentumokat kell eljuttatni az SZF részére

(3) A konferenciára történő jelentkeztetést az SZF végzi a részvétel engedélyeztetését követően. A részvételi díjat a Kincstár utólag, számla ellenében átutalással egyenlíti ki. A konferencián történő részvételről a konferencia lezajlását követően a résztvevőnek nyilatkozatot kell küldenie az SZF részére.

(4) A részvételi igényeket a konferencia jelentkezési határideje előtt legalább 10 munkanappal kell a SZF részére eljuttatni. Késedelmes jelentkezés esetén részvételre nincs lehetőség. A jelentkezési lap aláírásáról és továbbításáról a képző szerv részére az SZF gondoskodik.

99. § (1) A Kincstár szakterületeinek igénye alapján az SZF az elnök jóváhagyása és a gazdasági főigazgató által biztosított pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén nyelvi képzéseket szervezhet a Kincstár foglalkoztatottai részére. A nyelvi képzések engedélyeztetése és szervezése az SZF feladata.

(2) A nyelvi képzésen résztvevő foglalkoztatottakkal a Kincstár egyéni megállapodást köt, mely tartalmazza a támogatás mértékét, valamint a Kincstár és a képzésen résztvevő munkatárs kötelezettségeit. A megállapodás megkötésére vonatkozóan a tanulmányi szerződés megkötésére érvényes szabályok az irányadóak a 110–113. §-ban rögzítettek szerint.

100. § A Kincstár látja el a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségi feladatait. A Kincstár kifizető ügynökségi szakterületén foglalkoztatottak, valamint a kifizető ügynökségi feladatok ellátásában jogszabályok vagy külön megállapodások alapján érintett más intézmények foglalkoztatottai részére szervezett képzésekre – összhangban az akkreditációs kritériumokkal – különös szabályok vonatkoznak.

33.1. A kifizető ügynökségi feladatokhoz kötődő belső képzések típusai

101. § A kifizető ügynökségi feladatokat ellátó foglalkoztatottak részére – az általános képzések mellett – a Kincstár az alábbi speciális képzéseket biztosítja:

102. § (1)¹⁴⁰ A belső szakmai képzések iránti igény felmérése érdekében az SZF minden hónap 5. napjáig e-mailben megküldi a képzési igényfelmérő nyomtatványt a kifizető ügynökségi terület szervezeti egységei részére. A kormányhivatali munkatársak képzési igényfelmérése az IIER-ben elektronikus úton, a Központ kormányhivatalokkal való kapcsolattartásért felelős szervezeti egységén keresztül valósul meg. Az előre nem tervezhető, több szervezeti egységet érintő, valamint pénzügyi forrást igénylő képzések esetében a képzés megtartását a képzés tervezett időpontja előtt legalább tíz munkanappal, szervezeti egységen belüli képzések esetében legalább két munkanappal írásban kell kezdeményezni az SZF-nél.

(2) A képzés igénylésekor meg kell adni a képzés témáját, időpontját, helyszínét a képzésen résztvevők körét, az előadók és az igényelt technikai eszközök megjelölésével. A képzést tartó szervezeti egység szükség szerint megküldi a felkészülést segítő oktatási anyagot és a szakmai tesztkérdéseket.

(3) Az SZF az előadóknak és az oktatáson történő részvételre kijelölt foglalkoztatottaknak, valamint a szervezeti egység vezetőjének értesítést küld a képzés tárgyáról, időpontjáról, helyéről. A kijelölt foglalkoztatott számára a képzésen való megjelenés kötelező. Távolmaradása esetén vezetői igazolás szükséges.

(4) A kifizető ügynökségi feladatokhoz kötődő belső képzések keretében a megyei kormányhivatalok munkatársainak képzésére is sor kerül. Kormányhivatali munkatársakat érintő képzések esetén a résztvevői névsor bekérése a Központ kormányhivatalokkal való kapcsolattartásért felelős szervezeti egységének bevonásával valósul meg.

(5)¹⁴¹ Az NKE által biztosított központi oktatás-informatikai rendszerben a Kincstár belső szakmai képzéseinek a kormányhivatali munkatársak egyéni képzési tervébe történő felvétele – az értük adható belső tanulmányi pontok jóváírása érdekében – a kormányhivatalok kijelölt kapcsolattartóinak közreműködésével történik.

33.3. A kifizető ügynökségi területen megvalósuló belső képzések értékelése

103. § (1)¹⁴² A kifizető ügynökségi területen megvalósuló belső képzések megtartásukat követően értékelésre kerülnek. A képzés résztvevői minden esetben általános értékelőlapot, az oktatók oktatói értékelőlapot töltenek ki elektronikusan. Az elektronikus felületen az adminisztrátori feladatokat az SZF látja el. A képzést tartó szervezeti egység döntésétől függően a képzésértékelés az általános értékelés mellett kiegészülhet a résztvevők által szakmai ellenőrző kérdéseket tartalmazó elektronikus tesztlap kitöltésével. Az elektronikus ellenőrző tesztlapot a SZF értékeli ki és kezeli.

(2) A kitöltött értékelőlapok alapján a SZF összeállítja a résztvevői és az oktatói képzésértékelést, melyet megküld a képzést tartó szervezeti egység részére. Amennyiben a szakmai kérdések legalább 60%-ára a résztvevők részéről nem érkeznek helyes válaszok, a képzés szakmai felelősének lehetősége van a képzést követő egy héten belül telekonferencia vagy újabb jelenléti képzés keretében konzultálni a résztvevőkkel.

(3) A résztvevők által kitöltött általános értékelőlapok, valamint az oktatói értékelőlapok alapján végzett értékelés esetén a képzés eredményességének megítélése a képzés szakmai értékelésére adott válaszokon alapul. Az ötös skálán a hármas, vagy az alatti értékelés szöveges indoklás megadásával vehető figyelembe. Amennyiben az általános értékelőlapok eredménye alapján a képzés nem éri el a 4,6-os átlagot, a résztvevők és a szakmai felelősök a képzést követő egy héten belül telekonferencia vagy igény esetén jelenléti képzés keretében konzultálnak a hiányosságokról.

(4)¹⁴³ Az SZF a gyakorlati hasznosíthatóság mérését a szakmai képzéseket követő 3–4 hónap elteltével, szúrópróbaszerűen végzi. Az adott képzésen részt vett kormánytisztviselők felettes vezetőivel elektronikus gyakorlati hasznosíthatóságot mérő lapot töltet ki, majd a beérkezett válaszok alapján összesítő értékelést végez. A gyakorlati hasznosíthatóság mérés eredményéről a képzés szakmai felelőse részére tájékoztatást küld.

(5)¹⁴⁴ A kifizető ügynökségi területen megvalósuló e-learning képzések értékelései a kincstári e-learning keretrendszerben nyomonkövethetőek. A keretrendszerből az értékelések az új belépők esetében félévente, az ismétlődő jelleggel megtartott képzések esetében a képzés lezárását követően kerülnek letöltésre.

33.4. A kifizető ügynökségi területre újonnan belépő, valamint belső áthelyezett foglalkoztatottak szakmai képzésének szabályai

104. § (1) Az új belépők kötelező belső képzései a munkavégzés során ellátandó feladatok elvégzésére felkészítő, a munkavégzéshez szükséges ismereteket nyújtó képzések.

(2) A kifizető ügynökség feladataira vonatkozó általános ismeretek és a csalás elleni képzés e-learning formában végezhető el. A felület a kormányhivatalok átruházott feladatot ellátó munkatársai számára is hozzáférhető. Az e-learning képzést az új belépőnek a belépésétől számított legfeljebb két héten belül teljesíteni szükséges. Az új belépők szakmai alapképzési moduljainak elvégzését tanúsítvány igazolja.

(3) A munkavégzés során ellátandó feladatok oktatását és az IT biztonsági képzést a Kincstár kifizető ügynökségi területére újonnan belépő szakmai vezetője tartja meg a belépés napján jelenléti képzés formájában. A képzést követően a képzési jegyzőkönyv egy példányát el kell juttatni az SZF részére.

(4) A kifizető ügynökségi területén szervezeti egység változása esetén kerül sor a belső áthelyezettek szakmai képzésére, mely az új feladatok ellátásához szükséges szakmai anyag ismertetéséből áll. A képzést a szakmai vezető tartja. A képzést követően a képzési jegyzőkönyv egy példányát el kell juttatni az SZF részére.

(5)¹⁴⁵ Az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján a legalább 2 év releváns szakmai tapasztalattal nem rendelkező, helyszíni ellenőrzési feladatokat ellátó új belépőknek és ezen feladatkörbe áthelyezetteknek az EMVA és az ETHA körébe tartozó helyszíni ellenőrzési tevékenység folytatásához képzésen kell részt venniük, és szakmai vizsgát kell tenniük. A vizsgát a belépéstől számított legfeljebb két héten belül szükséges teljesíteni. A képzési kötelezettség teljesítése elektronikus formában, e-learning alapon valósul meg. A képzés és a szakmai vizsga teljesítését tanúsítvány igazolja.

(6) Az SZF a kormányhivatalok képzésre kötelezett munkatársainak névsorát és elérhetőségét a Központ kormányhivatalokkal való kapcsolattartásért felelős szervezeti egységén keresztül legalább heti rendszerességgel kapja meg.

(7) Az SZF a sikeres vizsgát tett kormányhivatali munkatársak névsorát legalább heti rendszerességgel megküldi a Központ kormányhivatalokkal való kapcsolattartásáért felelős szervezeti egysége részére.

33.5. A kifizető ügynökségi feladatokhoz kötődő képzések nyilvántartása

105. § (1) A kifizető ügynökségi feladatokhoz kötődő képzések nyilvántartása az SZF feladata, mely során

105/A. §¹⁴⁷ (1) A tárgyévet megelőző év végén Szakmai programterv készül, mely tartalmazza a Kincstár kifizető ügynökségi szakterületén dolgozó, valamint a kormányhivatali munkatársak részére a tárgyévre tervezett belső szakmai képzéseket. A Szakmai programterv megküldésre kerül a kormányhivatalokat irányító szerv részére.

(2) A szakterület az éves szakmai programtervben megadottakhoz képest bekövetkező változást (különösen a szakmai program dátumának módosulása, igény új képzési program megszervezésére) köteles a kormányhivatalokat irányító szervnek jelezni, egyúttal engedélyeztetni a szakmai programokat érintő, év közben felmerülő esetleges módosításokat.

106. § A Kincstár más közigazgatási szervek (önkormányzatok, kormányhivatalok) és közfeladatot ellátó intézmények munkatársai részére a Kincstárral összefüggő feladatok hatékony ellátása érdekében képzéseket biztosít. Ebbe a körbe tartoznak elsődlegesen

107. § (1)¹⁴⁸ Tárgyévet megelőző év végén a Kincstár Szakmai programtervet készít. A terv tartalmazza a Kincstár TBCST szakterületen dolgozó érintett munkatársak, valamint a Kormányhivatalok TBCST szakterülethez kapcsolódó feladatokat ellátó munkatársai részére a tárgyévre tervezett képzéseket.

(2) A tervezett képzések megszervezése és lebonyolítása a szakmai programmal érintett szervezeti egység és az SZF feladata.

(3)¹⁴⁹ A szakterület az éves szakmai programtervben megadottakhoz képest bekövetkező változást (különösen a szakmai program dátumának módosulása, igény új képzési program megszervezésére) köteles a kormányhivatalokat irányító szervnek jelezni, egyúttal engedélyeztetni a szakmai programokat érintő, év közben felmerülő esetleges módosításokat.

34.2. Kincstári projektekhez kapcsolódó képzések

108. § (1)¹⁵⁰ A Kincstár számos európai uniós és hazai finanszírozású projektet valósít meg. A projektekhez kapcsolódóan a Kincstár többféle célcsoport számára biztosít képzéseket. Kormánytisztviselőket érintő képzések esetén a szervezési feladatokat a projektért felelős szervezeti egység látja el.

(2) Az SZF feladatai a projektekhez kapcsolódó képzések vonatkozásában:

109. § Tanulmányi szerződés nélkül a foglalkoztatott a Kit. 151. § (14) bekezdésében, valamint az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az elnök felé tett előzetes bejelentés alapján vehet részt iskolarendszerű oktatásban, képzésben.

35.2. Tanulmányi szerződés

110. § A foglalkoztatottak részére a Kincstár a költségvetési lehetőségeinek függvényében nyújt képzési támogatást. Támogatott képzés esetén egyéni tanulmányi szerződésben kerülnek rögzítésre a Kincstár által nyújtott kedvezmények. A tanulmányi szerződésre vonatkozó alapvető szabályokat a Kit. 151. §-a és az Mt. 229. §-a tartalmazza.

35.2.1. Tanulmányi szerződés kötésének feltételei és a szerződés tartalma

111. § (1) Tanulmányi szerződés az álláshely betöltéséhez előírt képesítési követelményeknek megfelelő, az adott feladatkörben hasznosítható, iskolarendszeren kívüli és iskolarendszerű esti, levelező, távoktatási, tanfolyami képzésben, továbbképzésen való részvétel esetében köthető.

(2)¹⁵² Az elnök – a jogi és igazgatási főigazgató javaslatára – jogosult képzésre történő beiskolázást tanulmányi szerződés kötésével, az abban rögzített feltételek mellett engedélyezni.

(3) Tanulmányi szerződés azzal a határozatlan idejű jogviszonyban álló foglalkoztatottal köthető, aki legalább 1 éve jogviszonyban áll a Kincstárral, és a képzés az általa ellátott feladatkörhöz kapcsolódóan hasznosítható, új ismeretek megszerzését szolgálja.

(4) Tanulmányi szerződést a Kincstár kizárólag saját foglalkoztatottjaival köthet.

(5) Nem köthető tanulmányi szerződés azzal,

(6) Képzési támogatás egyedi kérelem alapján, az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével írásban kérelmezhető. A kérelemben részletesen indokolni kell a beiskolázás szükségességét, a képzésen nyújtott ismeretek hasznosíthatóságát az álláshelyen ellátandó feladatok vonatkozásában, valamint meg kell jelölni – a foglalkoztatott választásának függvényében – a képzés várható költségeit vagy a tanulmányi munkaidő-kedvezmény mértékét.

(7) A beiskolázási kérelemmel együtt a foglalkoztatott köteles benyújtani a felvételét igazoló dokumentumokat is.

(8) Tanulmányi szerződés megkötésére – szakmai és pénzügyi ellenjegyzés, valamint jogi megfelelőség tanúsítását követően – az elnök jogosult. A beiskolázási kérelem a megyei igazgatóságok esetében a megyei igazgató, a Központ foglalkoztatottjai esetében a szervezeti egység vezetője támogatásával kerül megküldésre az SZF részére.

(9)¹⁵³ A tanulmányi szerződés 5 példányban készül, melyből az aláírás után átadásra kerül 1-1 példány a foglalkoztatott, az SZF, a KF és a JF részére, egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre.

(10) A tanulmányi szerződés megkötését követően az alábbi okmányokat és bizonylatokat kell megküldeni az SZF részére:

(11) Amennyiben a képzésben résztvevő tanulmányai folytatását a következő időszakra nem igazolja, részére támogatás nem adható. Tanulmányokkal összefüggő költségtérítés csak számlaigénylés, illetve számla benyújtása ellenében fizethető.

(12) Az SZF a teljesítésigazolást követően intézkedik a számlák továbbításáról a KF részére, amely gondoskodik a kiegyenlítésről.

(13) A tanulmányi szerződés egy alkalommal a foglalkoztatott körülményeiben bekövetkezett változások (pl. az egészségi állapotban, a családi életben a képzésen való részvételt lehetetlenné tevő változások) figyelembevételével maximum 1 évvel meghosszabbítható. A tanulmányi szerződés további módosítására kivételesen indokolt esetben elnöki engedély alapján van lehetőség.

(14) A tanulmányi szerződés módosítására vonatkozóan a megkötésre érvényes szabályok az irányadóak.

112. § (1) A tanulmányi szerződés kötelező tartalmi eleme a feleket megillető jogok és kötelezettségek részletes meghatározása.

(2)¹⁵⁴ A foglalkoztatott a tanulmányi szerződés keretében folytatott tanulmányai időtartama alatt tandíj-támogatásban és tanulmányi munkaidő-kedvezményben részesülhet.

(3)¹⁵⁵ Tandíj-támogatás keretében a következő támogatások biztosítására kerülhet sor:

(4)¹⁵⁶ Tanulmányi munkaidő-kedvezmény keretében a következő támogatások biztosítására kerülhet sor:

(5) A tanulmányi szabadságot a foglalkoztatott kérésének megfelelő időben kell biztosítani. Erre tekintettel a foglalkoztatott tanulmányi szabadságára (tartama és várható ütemezése) vonatkozó igényét írásban, közvetlen vezetője egyetértésével köteles a tanulmányi szabadság megkezdését (első napját) megelőző 15 munkanappal korábban jelezni a szervezeti egység vezetője részére.

(6) A tanulmányi félévekre biztosított tanulmányi szabadság igénybe nem vett része az adott vizsgaidőszakot követően nem vehető igénybe. Sikertelen vizsga megismétlésére további tanulmányi szabadság nem adható.

(7)¹⁵⁷ A képzés elvégzését követően, a végzettség megszerzését igazoló dokumentum dátumától számított jogviszony-fenntartási kötelezettség időtartama az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

(8)¹⁵⁸ Egyéni elbírálás alapján a (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra vonatkozóan az elnök eltérő döntést hozhat.

35.2.2. Tanulmányi szerződés felmondása és a szerződésszegés

113. § (1) A tanulmányi szerződés felmondására és a szerződésszegésre vonatkozó alapvető szabályokat a Kit. 151. §-a, illetve az Mt. 229. §-a tartalmazza.

(2) Amennyiben a foglalkoztatott az előírt képesítést nem szerzi meg a tanulmányi szerződésben foglalt határidőn belül, a Kincstár által addig nyújtott támogatás (tandíj, tanfolyami díj, részvételi díj, konzultációs és vizsgadíj, munkaidő-kiesésből származó nettó bérköltség) teljes összegét köteles visszafizetni.

(3) A képesítés megszerzésére meghatározott határidő leteltét követően – önkéntes teljesítés hiányában – az SZF írásban felszólítja a támogatott foglalkoztatottat a képesítés megszerzését igazoló okirat benyújtására. Amennyiben a foglalkoztatott a képesítés megszerzését igazolni nem tudja, az SZF – szükség szerint a KF bevonásával – megállapítja a nyújtott támogatás teljes összegét, majd írásban felszólítja a foglalkoztatottat a támogatás visszafizetésére 30 napos határidővel.

(4) Amennyiben a foglalkoztatott a képzési idő alatt a Kincstárnál fennálló jogviszonyát saját kezdeményezésére megszünteti, vagy ezen időszak alatt a jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel megszűnik, köteles a Kincstár által a megszűnés, illetve megszüntetés időpontjáig nyújtott teljes támogatást jogviszonya megszűnésének időpontjáig a Kincstár részére visszafizetni.

(5) Amennyiben a foglalkoztatott a Kincstárnál fennálló jogviszonyát a végzettség megszerzését követően, a szerződésben előírt jogviszony-fenntartási kötelezettség időtartama alatt saját kezdeményezésére megszünteti, vagy ezen időszak alatt a jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel megszűnik, köteles a Kincstár által nyújtott teljes támogatás időarányos összegét jogviszonya megszűnésének időpontjáig visszafizetni.

(6) Amennyiben a foglalkoztatott a tartozását – jövedelmi, vagyoni, családi helyzete miatt – egy összegben nem tudja visszafizetni, kérheti a tartozás részletekben történő visszafizetését. Részletfizetésre nincs lehetőség, ha a tanulmányi tartozás a foglalkoztatott Kincstárnál fennálló jogviszonyának saját kezdeményezésre történő megszüntetése, vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel való megszűnése miatt keletkezik.

(7) A részletfizetésre vonatkozóan a Kincstár és a foglalkoztatott között visszafizetési megállapodás jön létre, melyben rögzítésre kerül a részletfizetés időtartama és az egyes részletek összege. A tanulmányi tartozás havonta a foglalkoztatott illetményéből kerül levonásra. A visszafizetési megállapodásra vonatkozóan a tanulmányi szerződés megkötésére érvényes szabályok az irányadóak.

(8) Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonyát a részletfizetés időtartama alatt saját kezdeményezésére megszünteti, vagy ezen időszak alatt a jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel megszűnik, a tanulmányi tartozásából fennálló összeget a jogviszonya fennállásának utolsó napjáig köteles egy összegben a munkáltató részére visszafizetni.

114. §¹⁶⁰ (1) A Kincstár a HF szakmai javaslata alapján, jogszabályi kötelezettségből eredő végzettség megszerzését kezdeményezheti, amennyiben a foglalkoztatottnak feladatköre betöltéséhez, addigi vagy újonnan kijelölt feladata ellátásához további végzettségre, illetve meglévő végzettségének megújítására van szükség.

(2) Jogszabály által, adott feladatkör betöltéséhez előírt képesítés megszerzésére irányuló képzési kötelezettséget, teljesítésének határidejét és a nemteljesítésből származó következményeket a foglalkoztatott kinevezése tartalmazza.

(3) A képzés költségei – beleértve a vizsga és az oktatási anyagok díját, utazási és szállásköltséget is – teljes egészében a Kincstárat terhelik. A vizsgahalasztás, illetve pótvizsga díja a foglalkoztatottat terheli.

(4) A Kincstár mint munkáltató kezdeményezésére történő beiskolázásról az SZF az érintett foglalkoztatottat és szervezeti egységének vezetőjét, valamint a KF-et írásban tájékoztatja, megjelölve azokat a tételeket (tandíj, vizsgadíj, oktatási anyagok díja, kieső munkaidőre eső díjazás), amelyekre vonatkozóan a foglalkoztatottnak visszatérítési kötelezettsége keletkezhet.

(5) Amennyiben a foglalkoztatott a képzésen önhibájából nem vesz részt, illetve nem szerzi meg az előírt képzési időn belül az előírt képzettséget, köteles megtéríteni a képzés teljes költségét. A képzettség megszerzése érdekében – a Kincstárt terhelő első vizsgán túl – a foglalkoztatott két alkalommal vehet részt pótvizsgán. A második sikertelen pótvizsgát követően a képzés költsége visszakövetelhetővé válik.

(6) A tartozás visszafizetése a 113. §-ban szabályozott módon történik.

(7) A vizsgákra való felkészüléshez a 112. §-ban szabályozott mértékben jár tanulmányi szabadság.

(8) Saját foglalkoztatott mint megbízott számára megbízási szerződés keretében előírt képzési kötelezettség esetén az SZF feladata a felmerülő költségeket tartalmazó számlák igazolása és eljuttatása a KF részére, valamint visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetési megállapodás elkészítése.

115. § (1) Az éves intézményi továbbképzési terv előkészítéseként tárgyév januárjában az SZF egyeztet a belső e-learning képzések tartalmának kidolgozásában és a képzések megvalósításában érintett szakterületekkel.

(2) Az egyeztetés szempontjai:

(3) A képzési tananyag hatályosításának határideje tárgyév április 30. A hatályosítást a tananyagot készítő szervezeti egység végzi el.

(4) A képzési programért felelős szervezeti egység tájékoztatja az SZF-t a meghirdethető kurzusokról, azok ütemezéséről, célcsoportjáról, valamint az új e-learning tananyagfejlesztési igényekről.

(5) Az e-learning képzések hatályosításának, az új e-learning tananyagok fejlesztésének a koordinációja, valamint a képzések megszervezése és lebonyolítása az SZF feladata az érintett szervezeti egység közreműködésével.

(6) Az SZF a képzések zárását követően a vizsgaeredményeket letölti az e-learning keretrendszerből.

(7)¹⁶³ A program előírt feltételeinek teljesülése esetén az SZF az NKE által biztosított központi oktatás-informatikai rendszerben jóváírja a tanulmányi pontokat.

116. § (1) A szakmai gyakorlatos hallgatók fogadására a hatályos jogszabályok figyelembevételével elsősorban a felsőoktatási intézménnyel már megkötött együttműködési megállapodások keretében kerül sor. Egyéni elbírálás alapján eseti jelleggel további felsőoktatási intézmények hallgatóinak fogadására is van lehetőség.

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (3a) bekezdése alapján a Kincstárnál, mint költségvetési szervnél szakmai gyakorlatra hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.

38.2. Duális képzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzésének biztosítása

117. § A Kincstár egyetemmel kötött együttműködési megállapodás keretében duális képzésben résztvevő hallgatókat fogad gyakorlati képzésre.

118. §¹⁶⁴ A Kincstárban a képzésekről vezetett nyilvántartások alapján – a jogszabályban előírt kötelezettségeken túl – az alábbi adatszolgáltatások történnek, melyekért az SZF felelős:

119. § A kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása során a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexében foglaltakra figyelemmel kell eljárni.

120. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) meghatározott szervekhez költségvetési felügyelőt rendelhet ki.

(2) A költségvetési felügyelő felett a munkáltatói jogokat – a határozott időtartamra szóló megbízás és a megbízás visszavonásának kivételével – az elnök gyakorolja.

(3) A költségvetési felügyelők a Kincstárban kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak.

(4) A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető besorolású álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A Kincstárban kormányzati szolgálati jogviszonyban álló költségvetési felügyelőket megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a Kincstár valamennyi kormánytisztviselőjét.

121. § (1) A központosított illetmény-számfejtéssel összefüggő adatrögzítési feladatok a humánpolitikai terület, a pénzügyi terület és a számfejtő hely között az alábbiak szerint oszlanak meg:

(2) Megyei igazgatóságokon az (1) bekezdés a) és b) pontjában fogalt feladatok ellátását a humánpolitikai és a gazdálkodási tevékenységet ellátó szervezeti egységek megosztva végzik.

122. § (1) A kifizető ügynökségi feladatok ellátásának közhatalmi tevékenysége és sajátos közbizalmi jellege a Kincstár meghatározott szervezeti egységek foglalkoztatottjainak összeférhetetlenségével és kizárásával kapcsolatban az általánosnál szigorúbb szabályozást indokol. Ennek érdekében a Kit. 95. §-a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, az Áht., a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.), valamint a 2014–2020. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet által meghatározott összeférhetetlenségi és kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az összeférhetetlenségi szabály megsértése a Kit. 164. §-ában és a 166. §-ában meghatározott kártérítési és fegyelmi felelősséget von maga után.

(3)¹⁶⁵ A Kincstáron belül

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok rendelkezései szerinti kizárásra, illetve más ügyintéző kijelölésére vonatkozó eljárási szabályokat külön elnöki, illetve elnökhelyettesi utasítás tartalmazza.

123. § (1) A kifizető ügynökségi feladatok ellátásához, valamint az egyéb mezőgazdasági támogatási eljárásokhoz kapcsolódó kérelemkezelési, helyszíni ellenőrzési, pénzügyi (kifizetés, könyvelés, biztosítékkezelés) feladatok érzékeny területnek minősülnek, ezért fokozott vezetői felügyelet alá tartoznak.

(2) A fokozott vezetői felügyelet általános szabályait elnökhelyettesi utasításban, az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan a felügyelet tartalmi elemeire vonatkozó speciális szabályokat a végrehajtási kézikönyvekben kell rögzíteni.

124. §¹⁶⁶ (1) Természetes személlyel a személyi juttatások előirányzata terhére megbízási szerződésen alapuló jogviszony létesítését a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő szervezeti egység vezetője kezdeményezheti. A szerződéskötés folyamatára a Kincstár belső szabályzataiban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Megbízási szerződés megkötésére az elnök jogosult. Megbízási szerződésen alapuló jogviszony a Kit. 95. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével a Kincstár foglalkoztatottjával is létesíthető.

(3) A megbízási szerződésen alapuló jogviszony létesítését megelőzően a humánpolitikai tevékenységet ellátó szervezeti egységgel fel kell venni a kapcsolatot, a belépőkártyával és egyéb nyilatkozatokkal, jogosultság-igényléssel kapcsolatos ügyintézés érdekében.