10/2019. (XII. 30.) AM utasítás
az Agrárminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2021.10.01.
1. § Az Agrárminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 10/2019. (XII. 30.) AM utasításhoz
Az Agrárminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata
I. Fejezet
1. Az Agrárminisztérium jogállása, alapadatai és tevékenysége
1. § (1) Az Agrárminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi kormányzati igazgatási szerv.
(2) A Minisztérium alapadatai a következők:
a) megnevezése: Agrárminisztérium;
b) rövidített megnevezése: AM;
c) megnevezése angol nyelven: Ministry of Agriculture;
d) megnevezése német nyelven: Agrarministerium;
e) megnevezése francia nyelven: Ministere de l'Agriculture;
f) székhelye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.;
g) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): agrárminiszter;
h) alapítója: az Országgyűlés;
i) alapítás dátuma: 1848. április 11.;
j) létrehozásáról rendelkező jogszabály: független magyar felelős ministerium alakításáról szóló 1848. évi III. törvényczikk; Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény;
k) alapító okirat kelte, száma: 2019. április 25., KIHÁT/560/3/2019.;
l) jogállása: törvény által létrehozott központi kormányzati igazgatási szerv;
m) előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező;
n) számlavezetője: Magyar Államkincstár;
o) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01494549-00000000;
p) adószáma: 15305679-2-41;
q) PIR törzsszáma: 305679;
r) szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége;
s) kormányzati funkció szerinti besorolása: 011120 Kormányzati igazgatási tevékenység.
(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a Minisztérium Alapító Okirata határozza meg.
(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XII. Fejezet.
2. A Minisztérium szervezete
2. § (1) A Minisztérium önálló szervezeti egységei:
b) a főosztályként működő kabinet, valamint titkárság.
(2) Nem önálló szervezeti egység: az osztály.
3. § (1) A Minisztérium szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.
(2) A Minisztérium önálló szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) A Minisztérium szövegszerűen megjelenített szervezeti felépítését a 3. függelék tartalmazza.
(4) A miniszter által irányított háttérintézményeket, a szakmai irányítása alatt álló szerveket, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokat, az alapítói joggyakorlása alatt álló alapítványokat, valamint a miniszter által átruházott hatáskörben szakmai feladatokat ellátó politikai felsővezető, szakmai felsővezető, továbbá a kabinetfőnök kijelölését a 4. függelék határozza meg.
(5) A Minisztériumban alkalmazott politikai tanácsadói, főtanácsadói feladatköröket az 5. függelék tartalmazza.
(6) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett feladatköröket a 6. függelék tartalmazza.
II. Fejezet
(2) A miniszter, mint a Minisztérium vezetője különösen
a) meghatározza a Minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a Minisztérium működéséhez szükséges utasításokat,
b) kiépíti és működteti a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollokat, kialakítja, irányítja és működteti a belső ellenőrzést,
c) meghatározza és jóváhagyja a Minisztérium munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,
d) jóváhagyja a Minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,
e) személyesen gyakorolja az irányítása alá tartozó központi hivatalok, központi költségvetési szervek és azok területi szervei, illetve a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetői felett a kinevezés és felmentés tekintetében a munkáltatói jogokat,
f) részt vesz a Kormány ülésén, az ott született döntésekről tájékoztatást ad a közigazgatási államtitkárnak és az államtitkároknak,
g) a magyar állam nevében a Nemzeti Földalap felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
h) gyakorolja a Minisztérium tulajdonosi vagy alapítói joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, valamint – jogszabály vagy szerződés alapján – a nemzeti, illetve az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos jogosultságokat.
(3) A miniszter, mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.
(4) A miniszter ellátja a jogszabályban és európai uniós aktusban foglaltaknak megfelelően
a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Illetékes Hatósági,
b) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) vonatkozásában az Igazoló Hatósági és Ellenőrző Hatósági,
c) az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: VP) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Irányító Hatósági,
d) az EHA társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program (a továbbiakban: HOP) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Irányító Hatósági,
e) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: ETHA) társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan Irányító Hatósági,
f) – a felelősségi körébe tartozó szakterületeken – a Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban: KEOP) és a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) programokkal kapcsolatos szakmai és irányítási,
g) a szakterületét érintő hazai és nemzetközi adatszolgáltatási
5. § (1) A miniszter irányítja
a) a közigazgatási államtitkár,
b) a parlamenti államtitkár,
c) a környezetügyért felelős államtitkár,
d) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár,
e) a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár,
f)3 az erdőkért felelős államtitkár,
g) a miniszteri biztos(ok),
h) a Miniszteri Kabinet vezetője (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke)
(2) A miniszter irányítja az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének a tevékenységét.
(3) A miniszter az AM Irányító és Tulajdonosi Szervezetének vezetője.
6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
7. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 21. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva a parlamenti államtitkár, mint miniszterhelyettes helyettesíti.
(2) A miniszter helyettesítését a parlamenti államtitkár akadályoztatása esetén – a Kit. 21. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörök kivételével – a közigazgatási államtitkár látja el.
(3) A miniszter helyettesítésére esetileg – az (1) bekezdéstől eltérően – a Minisztérium más államtitkára is kijelölhető.
a) közigazgatási államtitkár,
b) parlamenti államtitkár,
c) környezetügyért felelős államtitkár,
d) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár,
e) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár,
f)4 erdőkért felelős államtitkár
a) ellátja a miniszter által számára meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoz ki, kialakítja és képviseli a minisztériumi álláspontot,
b) közreműködik a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
c) a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával ellátja a miniszter feladat- és hatáskörét meghatározó Statútum rendeletben szereplő feladatokkal, összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,
d) a minisztert helyettesítő jogkörében, illetve a miniszter által átruházott hatáskörében utasítást adhat az irányítása alá tartozó helyettes államtitkárnak,
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
5. A közigazgatási államtitkár
10. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a Minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti – a Minisztérium szervezetében foglalkoztatottak és az államtitkárok, helyettes államtitkárok feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.
(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Kit. 4. §-ában meghatározott irányítási jogokat.
(3) A közigazgatási államtitkár az AM Igazgatás vezetője.
11. § A közigazgatási államtitkár
a) gondoskodik a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által irányított szervezet, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) való kapcsolattartásról,
b) felügyeli a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok és a Minisztérium irányítási, felügyeleti jogkörébe tartozó költségvetési szervek és alapítványok vagyonkezelésébe tartozó intézményi vagyon – ide nem értve a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) vagyoni körbe tartozó ingatlan vagyont – Minisztériumot érintő feladatainak ellátását,
c) gondoskodik valamennyi, a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szerv intézményi felügyeletéről; valamennyi, a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonosi felügyeletéről; valamint a miniszter alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítvány alapítói felügyeletéről,
d)5 átruházott hatáskörben gyakorolja – a felmentés, a kinevezés és a szabadságokkal kapcsolatos feladatok kivételével – a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalok, központi költségvetési szervek és azok területi szervei, illetve a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetői feletti egyéb munkáltatói jogokat,
e)6 felelős a belső kontrollrendszer keretében – a Minisztérium szervezetében érvényesülő – megfelelő
eb) kockázatkezelési rendszer,
ed) információs és kommunikációs rendszer és
ee) nyomonkövetési rendszer (monitoring)
kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért, kijelöli a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó feladatok elvégzéséért felelős szervezeti egységet,
f) felülvizsgálja a miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztést (ideértve a jelentést, a tájékoztatót és a feljegyzést is),
g) a feladatkörének ellátásával kapcsolatban közvetlenül adhat utasítást az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának,
h) ellenőrzi a nemzetközi kiutazások és vendéglátások szakmai szükségességét, dönt azok szakmai engedélyezéséről,
i) felelős az EMVA és az EMGA végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos illetékes hatósági feladatokkal kapcsolatos döntések – a miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért,
j)7 ellátja a jogszabályok által a miniszter hatáskörébe utalt, a szakképzéshez és az agrárszakképző intézmények feladatellátásához kapcsolódó kiadmányozást.
12. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
a) előkészíti a Szabályzatot,
b) jóváhagyja a Minisztérium munkatervét, folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatai előkészítését,
c) ellenőrzi a jogszabályban, a közjogi szervezetszabályozó eszközben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
e) rendszeresen tájékoztatja a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,
f) felel a Minisztérium szervezeti egységeinek a Kormányüléssel, kabinetüléssel, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlettel, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumával kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
g) felelős a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (a továbbiakban: KEF), valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: NISZ Zrt.) való kapcsolattartásért,
h) összehangolja és jóváhagyja az ágazati stratégiát.
(2)8 A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységei tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
1. meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,
2. folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a Minisztérium személyügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,
3. felelős a Minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért,
4. figyelemmel a vonatkozó jogszabályokra, közjogi szervezetszabályozó eszközökre, javaslatot tesz a Minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,
5. felügyeli a költségvetési, gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, beszámolási, vagyongazdálkodási tevékenységet,
6. koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,
7. figyelemmel kíséri a Minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,
8. irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását,
9. koordinálja a jogalkotási feladatokat,
10. irányítja a Minisztérium biztonsági tevékenységét,
11. felel az állami földprogramokkal kapcsolatos stratégiaalkotásért,
12. felelős a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatok ellátásáért,
13. felel az NFK-val történő kapcsolattartásért,
14. felelős az állami tulajdonú termőföldek árverésre kijelölésének módosítása iránti kérelmek ügyében a döntés-előkészítő feladatok ellátásáért,
15. felel az állami tulajdonú földek hasznosításával kapcsolatosan felmerülő szakmai tevékenységek ellátásáért,
16. a Kormány földbirtok-politikájának megfelelően felelős a nemzeti park igazgatóságok, az állami erdőgazdasági társaságok vagyonkezelésében, illetve az NFK tulajdonosi joggyakorlása alatt álló földek hasznosításáért,
17. felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által működtetett vagy felügyelt, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosításáért,
18. felelős a termőföldön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében indult állami program végrehajtásáért,
19. felel a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó földméréssel, térinformatikával, térképészettel, távérzékeléssel, (a továbbiakban: agrárföldmérés és térinformatika), a telekalakítással, a földvédelemmel, a földminősítéssel, a földhasznosítással, a földhasználati nyilvántartással, a földkiadási eljárással, a földprivatizációval, a földforgalommal, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földdel, illetve a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásával (a továbbiakban: földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás) kapcsolatos feladatok ellátásáért, a szakrendszerek működtetéséért,
20. gyakorolja a fővárosi és a megyei kormányhivatalok földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatos szakmai felügyeletet, valamint a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatásköröket,
21. felelős az öntözési közösségek elismerésével kapcsolatos döntések – a miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért,
22. felelős – a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve – az NFK által a közpénzek, eszközök és források rendeltetésszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos, valamint szabályszerű felhasználásának felügyeletéért,
23. felelős a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő feladatokért.
(3) A közigazgatási államtitkár
a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten, az ott született döntésekről tájékoztatást ad a miniszter, az érintett államtitkárok, helyettes államtitkárok részére,
b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok észszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,
c) a szakmai feladatok végrehajtása esetében a szakterületért felelős államtitkár által jóváhagyott szakmai álláspont alapján jár el.
(4) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja
a) a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,
b) a gazdasági helyettes államtitkár,
c)9 az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár,
d) a Biztonsági és Informatikai Főosztály vezetője,
e) az Illetékes Hatósági Főosztály vezetője,
f) a Személyügyi és Igazgatási Főosztály vezetője
g)10 a Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztály vezetője
13. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
14. § A közigazgatási államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a gazdasági helyettes államtitkár helyettesíti.
6. A parlamenti államtitkár
15. § (1) A parlamenti államtitkár
a) ellátja a nemzetpolitikai stratégia minisztériumi szintű megvalósításáért felelős vezető feladatait,
b) közreműködik a Kormány általános politikája minisztériumi megvalósításának stratégiai irányításában,
c) felelős a Minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolataiért, amelynek keretében – a Minisztérium államtitkáraival együttműködve – elősegíti a miniszter országgyűlési képviseletét, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel történő kapcsolattartást,
d) koordinálja és összefogja a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel történő együttműködést,
e) egyedi kérelem alapján javaslatot tesz a társadalmi szervezetek számára nyújtandó támogatásokról,
f) kérheti a Minisztérium szervezeti egységének vezetőjétől – a szervezeti egység felügyeletét ellátó politikai felsővezetőn, illetve szakmai felsővezetőn keresztül – az országgyűlési munkájához kapcsolódó ügyben feladat elvégzését vagy jelentéstételét,
g)11 koordinálja a nemzetközi feladatokat.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja
a)12 a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,
b) a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének,
c) a Hungarikum Főosztály vezetőjének
16. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
17. §13 A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
7. A környezetügyért felelős államtitkár
18. § (1) A környezetügyért felelős államtitkár
a) ellátja a Kormány Emberi Jogi Munkacsoportjának tevékenységével kapcsolatos környezetügyi vonatkozású feladatokat, tagként közreműködik a munkacsoport munkájában,
b) felel a környezetügyi stratégiaalkotásért és a stratégia végrehajtásért,
c) felelős az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, valamint az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsával történő kapcsolattartásért,
d) az országos és a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a járási környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörei gyakorlásával összefüggésben közreműködik azok szakmai irányításában,
e) felelős a Minisztérium környezetvédelmi vagy természetvédelmi tárgyú projektjeinek szakmai megfelelőségéért.
(2) A környezetügyért felelős államtitkár irányítja
a) a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár,
b) a környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár
19. § (1) A környezetügyért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A környezetügyért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
20. § A környezetügyért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
8. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár
21. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár
b) felelős az élelmiszerlánc-felügyeleti stratégiaalkotásért és végrehajtásért,
c) felelős az élelmiszeripari stratégiaalkotásért és végrehajtásának szakmai koordinációjáért,
d) felelős a nemzeti védjegyrendszer kialakításáért és marketingjéért,
e) kapcsolatot tart a Magyar Állatorvosi Kamarával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) élelmiszerláncért felelős szervezeti egységeivel,
f) irányítja az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatkommunikációs rendszert,
g) gondoskodik a közvélemény tájékoztatásáról az élelmiszerláncot érintő országos, illetve kiemelt jelentőségű ügyekben,
h) gondoskodik az átfogó társadalmi szemléletformálásról, az élelmiszerminőség szintjének emeléséről,
i) a megyei kormányhivatalok, valamint a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak állatvédelmi, borászati, élelmiszerlánc-felügyeleti, növénytermesztési, pálinkaellenőrzési, talajvédelmi feladat- és hatáskörének gyakorlásával összefüggésben közreműködik azok szakmai irányításában.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár irányítja az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.
22. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
23. § Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
9. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár
24. § (1) A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár
a) felelős a szakmaközi szervezet, a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulásai, a zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a termelői csoport, a termelői csoportok társulásai, a szakmaközi szervezet elismerésével, operatív programjának módosításával, elfogadásával kapcsolatos döntések – miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért,
b) felelős az iskolagyümölcs- és iskolazöldség program, valamint az óvoda- és iskolatej program kommunikációjával és értékelésével kapcsolatos döntések miniszter nevében és megbízásából történő kiadmányozásáért,
c) felelős a miniszterhez telepített növénytermesztési és tenyésztési hatósági feladatok vonatkozásában a döntések – miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért,
d) felelős a NAK-kal való kapcsolattartásért,
e) felelős a Közös Agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) Stratégiai Terv kidolgozásáért,
f) felelős a KAP-pal foglalkozó nemzeti hálózat (nemzeti KAP-hálózat) kidolgozásáért,
g) ellátja a miniszternek az agrár-vidékfejlesztésért való felelőssége körében maghatározott feladatokat,
h) a kormányzati tudománypolitika általános keretei között – gondoskodik az agrárgazdasággal kapcsolatos kutatás-fejlesztési, innovációs és szaktanácsadási feladatok koordinációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért,
i) szakmai irányítási jogkörében eljárva
ia) egyedi utasítást adhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint az átruházott feladatot ellátó szerv részére az intézkedések lebonyolítása körében,
ib) megállapítja – az intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében – az intézkedések igénylésének és kifizetések idejét, támogatási keretösszegét, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékét,
ic) adatszolgáltatásra kötelezheti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében,
id) teljes körű hozzáférésre jogosult az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett informatikai adatbázishoz, véleményezi az informatikai fejlesztési terveket, javaslatot tesz informatikai fejlesztésére,
ie) előzetesen jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 15. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait,
if) közreműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézményi szakmai és felügyeleti ellenőrzésében,
ig) véleményezi az intézkedések végrehajtásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás, valamint a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait,
j) gyakorolja az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tekintetében a miniszter által külön okiratban meghatározott alapítói jogokat,
k) feladatkörében kiadmányozza a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottjai részére címzett, fővárosi és megyei kormányhivatalok agrárigazgatási és földművelésügyi feladatköréhez kapcsolódó ügyiratot.
(2) A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár irányítja
a) az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár,
b) az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár,
c) a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár,
d) a vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár
(3) A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 2007–2013 és a 2014–2020 időszak VP Irányító Hatóságát, HOP Irányító Hatóságát és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (a továbbiakban: MAHOP) Irányító Hatóságát az irányító hatósági feladatkörben nem utasíthatja.
25. § (1) A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
26. § A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
10.14 Az erdőkért felelős államtitkár
27. §15 (1) Az erdőkért felelős államtitkár
a) felelős az állami erdőgazdasági társaságok felügyeletéért,
b) felelős a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, a faanyag kereskedelmi lánccal és halgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáért,
c) felel az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró NFK-val történő kapcsolattartásért, szakmai irányításáért,
d) felelős a vadgazdálkodási tájegységi rendszer működtetéséért,
e) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által működtetett vagy felügyelt, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosításáért,
f) gyakorolja a fővárosi és a megyei kormányhivatalok vonatkozásában az erdőgazdálkodás, továbbá a faanyag kereskedelmi lánc hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatosan a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatásköröket,
g) közreműködik a Személyügyi és Igazgatási Főosztállyal az állami erdőgazdasági társaságok vagyonkezelési és vagyongazdálkodási, valamint a tulajdonosi joggyakorlási kérdések tekintetében, különösen az MNV Zrt.-vel, a Pénzügyminisztériummal, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel, a Miniszterelnökséggel, valamint az ezen ügyek vonatkozásában érintett egyéb hatóságokkal való kapcsolattartásban,
h) felelős az erdőgazdálkodói nyilvántartással, az Országos Erdőállomány Adattárral és az Országos Erdőkár Nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásáért, a szakrendszerek működtetésért,
i) a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, a faanyag kereskedelmi lánccal és halgazdálkodással kapcsolatos feladatok tekintetében gyakorolja a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), továbbá az NFK hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatáskört.
(2) Az erdőkért felelős államtitkár irányítja
a) az erdőkért felelős helyettes államtitkár,
28. §17 (1) Az erdőkért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az erdőkért felelős államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
29. §18 Az erdőkért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az erdőkért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
11. A miniszter kabinetfőnöke
30. § A miniszter kabinetfőnöke
a) vezeti a Miniszteri Kabinetet,
b) meghatározza a Miniszteri Kabinet munkarendjét,
c) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek előkészítésében,
d) a miniszter által meghatározott ügyekben – utasítása alapján eseti jelleggel – ellátja a Minisztérium képviseletét,
e) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel,
f) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében,
g) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében, közszereplésekre, hazai és nemzetközi programokra való felkészítésében,
h) információt kérhet a politikai felsővezetőtől és a szakmai felsővezetőtől, valamint a szervezeti egységek vezetőitől,
i) irányítja a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.), ennek keretében jóváhagyja a munkatervét és a szakmai beszámolóit, valamint ellenőrzi a tulajdonosi jog gyakorlásához kapcsolódó döntések végrehajtását,
j) átruházott hatáskörben – figyelemmel a 11. § d) pontjára – gyakorolja a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezetője felett a szabadságokkal kapcsolatos munkáltatói jogokat,
k)19 – együttműködve a Biztonsági és Informatikai Főosztállyal – közreműködik a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó feladatok elvégzésében.
31. § A miniszter kabinetfőnökét – akadályoztatása esetén – a hatáskörébe utalt ügyekben a miniszter kabinetfőnökének helyettese helyettesíti. A miniszter kabinetfőnöke eseti kijelölés alapján az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan más helyettest is kijelölhet.
32. § A miniszter kabinetfőnöke irányítja
a) a Miniszteri Titkárság vezetője,
b) a Sajtóiroda vezetője (sajtófőnök),
vezetőjének tevékenységét.
12. A helyettes államtitkárok
a) jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,
b) gazdasági helyettes államtitkár,
c)21 agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár,
d)22 nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,
e) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár,
f) természetvédelemért felelős helyettes államtitkár,
g) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár,
h) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár,
i) agrárpiacért felelős helyettes államtitkár,
j) vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár,
k) vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,
l)23 erdőkért felelős helyettes államtitkár
34. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett államtitkárokkal, valamint helyettes államtitkárokkal együttműködve – gondoskodik a Minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét, szakterületén ellenőrzi a miniszter irányítása alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza tevékenységük irányát.
(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei különösen:
a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a Minisztériumot,
b) szakterületén – a Minisztérium ágazati célkitűzései és munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számonkérésről, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,
d) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a Minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá hazai és nemzetközi szervezetekben,
e) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
f) átruházott hatáskörben – figyelemmel a 11. § d) pontjára – gyakorolja az irányítása alá tartozó központi hivatalok, központi költségvetési szervek és azok területi szervei, illetve a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetői feletti a szabadságokkal kapcsolatos munkáltatói jogokat,
g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral, a miniszteri biztosokkal, valamint a Minisztérium más vezetőivel.
12.1. A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
35. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
a) felelős a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének, véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési, véleményezési határidők megtartását, kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott minisztériumi észrevételt vagy véleményt,
b) jóváhagyja a fővárosi és a megyei kormányhivatalok számára készített, azok jogalkalmazását érintő útmutatókat, körleveleket és más útmutatókat,
c) jogi természetű vita esetén dönt a jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról,
d) irányítja a Minisztérium jogi tevékenységét, ennek keretében különösen a megkötendő szerződések jogi előkészítését, illetve a Minisztérium jogi képviseletének ellátását,
e) irányítja az agrár-, valamint agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő jogorvoslati tevékenységet,
f) gondoskodik a Minisztérium közbeszerzési eljárásainak lefolytatásáról.
g)25 felelős a Minisztérium szervezeti egységei által használt, „TakarNet” hozzáférést biztosító digitális igazolványok kiadásának, visszavonásának, illetve az igénybevétel felfüggesztésének jóváhagyásáért,
h)26 felelős a felügyeleti eljárás során a Minisztérium által – földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási ügyekben – hozott döntés kiadmányozásáért,
i)27 felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatással kapcsolatos szakmai tevékenységek ellátásáért.
(2) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Jogalkotási Főosztály vezetője,
b) a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály vezetője,
c) az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya vezetőjének
d)28 a Földügyi és Térinformatikai Főosztály vezetője,
36. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
37. § A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Jogalkotási Főosztály vezetője, annak távollétében a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály vezetője helyettesíti.
12.2. A gazdasági helyettes államtitkár
38. § (1) A gazdasági helyettes államtitkár
a) irányítja a Minisztérium és a Minisztérium háttérintézményeinek költségvetési, gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, beszámolási tevékenységét,
b) felel az Agrárminisztérium fejezet (a továbbiakban: AM fejezet) költségvetésének tervezéséért, annak végrehajtásáért, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért,
c)29 – a közigazgatási államtitkárral egyeztetve – felel a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet (a továbbiakban: Földalap fejezet) költségvetés tervezéséért, annak végrehajtásáért, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért.
(2) A gazdasági helyettes államtitkár irányítja
a) a Költségvetési Főosztály vezetője,
b) a Gazdálkodási Főosztály vezetője
(3) A gazdasági helyettes államtitkár a Minisztérium gazdasági vezetője.
39. § (1) A gazdasági helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A gazdasági helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
40. § A gazdasági helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Költségvetési Főosztály vezetője, annak távollétében a Gazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
12.3.30 Az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár
41. § (1) Az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár
a) ellátja a Minisztérium oktatásszervezési feladatainak felügyeletét,
b) felel a Minisztérium oktatáspolitikájának kialakításáért, annak érvényesítéséért,
c) felel az agrárminiszter – mint szakképesítésért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának elősegítéséért, az e hatáskörben hozandó döntések előkészítéséért,
d) ellátja a szakképzési feladatok tekintetében a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-vel történő kapcsolattartást és kiadmányozást,
e) az agrárszakképzési centrumok tekintetében felel az agrárminiszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának elősegítéséért és az e hatáskörben hozandó döntések előkészítéséért.
(2) Az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár irányítja az Agrárszakképzési Főosztály vezetője tevékenységét.
42. § (1) Az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
43. § Az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Agrárszakképzési Főosztály vezetője helyettesíti.
12.4.31 A nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
44. § (1) A nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
a) irányítja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi tevékenység koordinációját, a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok Minisztérium érdekeinek megfelelő alakítását,
b) irányítja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós ügyek koordinációját,
c) ellátja a Minisztérium nemzetközi szervezetekben való tagságából eredő kötelezettségekkel és a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,
d) képviseli a Minisztérium álláspontját az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: EKTB),
e) koordinálja az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (a továbbiakban: FAO) való együttműködést, különös tekintettel a FAO hivatalok magyarországi jelenlétére,
f) koordinálja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó Kárpát-medencei feladatok előkészítését és végrehajtását,
g) koordinálja a nemzetközi feladatokra biztosított költségkerettel való gazdálkodást,
h) irányítja a Kárpát-medencét érintő együttműködésekre biztosított források tervezését, felhasználását,
i) koordinálja a Minisztérium éves nemzetközi kiutazási és fogadási tervének összeállítását,
j) koordinálja a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján létrehozott közös testületek működtetését,
k) koordinálja a minisztériumi szintű nemzetközi egyezmények és kormányközi szakmai megállapodások létrehozásában folytatott közreműködést és a végrehajtás nyomon követését,
l) koordinálja a szakattaséi hálózat diplomatáinak kiválasztását, beszámoltatását, valamint ellátja a szakmai irányításukkal kapcsolatos feladatokat,
m) kiadmányozza – a miniszter által átruházott hatáskörben, a parlamenti államtitkár jóváhagyását követően – a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó Kárpát-medencei együttműködések körében szereplő határon túli szervezetek vezetőinek címzett ügyiratot,
n) kiadmányozza – a miniszter által átruházott hatáskörben – a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot,
o) koordinálja a Minisztérium kapcsolatait a külgazdasági és külpolitikai kapcsolatokban érintett magyarországi intézményekkel és szervezetekkel a nemzetközi és európai uniós kapcsolatok tekintetében.
(2) A nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az EU és FAO Ügyek Főosztálya vezetőjének,
b) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének,
c) a Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya vezetőjének
45. § (1) A nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
46. § A nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a parlamenti államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője, annak távollétében az EU és FAO Ügyek Főosztályának a vezetője helyettesíti.
12.5. A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár
47. § (1) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár felelős
a) az európai uniós tagságból és a hazai jogszabályi előírásokból fakadó környezetvédelmi feladatok ellátásáért,
b) a környezetirányítási rendszerekkel és környezetvédelmi szempontú termékminősítéssel kapcsolatos – a miniszter hatáskörébe tartozó – feladatok irányításáért és ellátásáért,
c) – a KAP reformjához kapcsolódóan – a környezetvédelmi érdekek és a felmerülő környezeti szempontok Minisztériumon belüli képviseletéért.
(2) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Környezetmegőrzési Főosztály vezetője,
b) a Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály vezetője,
c) a Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály vezetője
48. § (1) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
49. § A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály vezetője, annak távollétében a Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály vezetője helyettesíti.
12.6. A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár
50. § (1) A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár felelős
a) az európai uniós tagságból, nemzetközi egyezményekből és a hazai jogszabályi előírásokból fakadó táj- és természetvédelmi feladatok ellátásáért,
b) – a KAP reformjához kapcsolódóan – a természetvédelmi érdekek és a felmerülő természetvédelmi szempontok Minisztériumon belüli képviseletéért.
(2) A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály vezetője,
b) a Természetmegőrzési Főosztály vezetője,
c) a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetője
51. § (1) A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
52. § A természetvédelemért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Természetmegőrzési Főosztály vezetője, annak távollétében a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály vezetője, együttes távollétük esetén a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetője helyettesíti.
12.7. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár
53. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár egyben az országos főállatorvos, e minőségében – helyettes országos főállatorvosként – helyettese a NÉBIH elnöke.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár
a) ellátja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényből, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényből, valamint azok végrehajtási rendeleteiből adódó hatósági feladatok szakmai irányítását és koordinációját,
b) szakmailag irányítja és felügyeli a NÉBIH-et,
c) egyetértési jogot gyakorol a NÉBIH költségvetését, gazdálkodását és pénzügyeit érintő döntéseket illetően,
d) ellátja az élelmiszerlánc-eseményekkel kapcsolatos ügyekben a miniszternek a Kit. 4. §-ában meghatározott hatásköreit az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, valamint a növény- és talajvédelmi szolgálat vonatkozásában,
e) rendkívüli élelmiszerlánc esemény, válság esetén ellátja a nemzeti válságkoordinátori feladatokat, felelős azok kezeléséért és kommunikációjáért,
f) kiadja az integrált többéves ellenőrzési tervet, irányítja annak végrehajtását, továbbá ellátja az ezzel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartói feladatokat,
g) – a Biztonsági és Informatikai Főosztállyal együttműködve – irányítja az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működését, adatközpont fenntartását, valamint a NÉBIH informatikai fejlesztéseit,
h) felelős a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a szeszes italok, valamint a kiváló minőségű élelmiszer tanúsítási rendszer működtetéséért és a tanúsítási tevékenység feletti hatósági felügyeletért,
i) felelős – feladatkörét érintően – a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatainak, ügyrendjeinek véleményezéséért,
j) egyetértési jogot gyakorol a kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) rendszerének kialakítása és az azt érintő jogalkotási feladatok során.
(3) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály vezetője,
b) az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály vezetője,
c) az Országos Főállatorvosi Hivatali Osztály vezetője
54. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
55. § Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály vezetője helyettesíti.
12.8. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
56. § (1) Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
a) felel a KAP hazai tervezésének koordinálásáért,
b) felel a KAP közvetlen támogatások és a nemzeti agrártámogatások rendszerével kapcsolatos feladatok koordinálásáért,
c) felel a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer fejlesztésével kapcsolatos szakmai munka koordinálásáért,
d) felel a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő feladatok koordinálásáért,
e) felel a mezőgazdasági környezet- és klímavédelmi feladatok ellátásáért,
f)32 közreműködik a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő feladatok koordinálásában a közigazgatási államtitkárral együttműködésben,
g) felel a Digitális Jólét Programmal és az agrárdigitalizációval összefüggő feladatok ellátásáért,
h) felel a biomassza alapú gazdaság fejlesztéséért végzett minisztériumi feladatok ellátásáért, valamint a BIOEAST kezdeményezés koordinációjáért,
i) felel a hazai agrártudás és innovációs rendszer fejlesztéséért,
j)33 felel az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: AKI Nonprofit Kft.) tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő szakmai feladatokért,
k) felel az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer működtetéséről szóló – a Minisztérium és a NAK közötti – megállapodás alapján a NAK és harmadik fél közötti háttérszerződések előzetes jóváhagyásáért.
(2) Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Támogatáspolitikai Főosztály vezetője,
b)34 az Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztály,
c) az Agrármodernizációs Főosztály vezetője
57. § (1) Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
58. §35 Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Támogatáspolitikai Főosztály vezetője, annak távollétében az Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztály vezetője, annak távollétében az Agrármodernizációs Főosztály vezetője helyettesíti.
12.9. Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár
59. § (1) Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár
a) felel a növénytermesztés és az állattenyésztés genetikai alapjainak megőrzéséért és fejlesztéséért,
b) felelős a Bor Eredetvédelmi Tanács titkársági feladatainak és a Szőlőfajta Használati Bizottság elnöki feladatainak ellátásáért, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) tagállami szakmai munkájának koordinálásáért, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság Vegyes Bizottsága által létrehozott, a „Tokaj” eredetmegjelölés használatával foglalkozó Albizottság magyar tagozat munkájának koordinálásáért,
ca) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek,
cb) a borászati termékek,
cc) a szeszes italok, valamint
cd) az ízesített borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek
oltalmáért,
d) felelős a bor ágazatot érintő horizontális területek koordinációjáért,
e) felelős a borászati termékek EMGA promóciójával kapcsolatos határozatoknak a miniszter nevében és megbízásából történő kiadmányozásáért,
f) felelős az Agrármarketing Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (a továbbiakban: Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft.) való szakmai kapcsolattartásért.
(2) Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Borászati és Kertészeti Főosztály vezetője,
b) az Agrárpiaci Főosztály vezetője,
c) a Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya vezetőjének
60. § (1) Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
61. § Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Borászati és Kertészeti Főosztály vezetője, annak távollétében az Agrárpiaci Főosztály vezetője, mindkettő egyidejű akadályoztatása esetén a Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztály vezetője helyettesíti.
12.10. A vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár
62. § (1) A vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár
a) az EMVA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2007–2013-as, valamint a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan a jogszabályban meghatározottak szerint irányító hatósági jogosítványokat gyakorol,
b) az EHA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2007–2013-as, valamint az ETHA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan a jogszabályban meghatározottak szerint irányító hatósági jogosítványokat gyakorol,
c) felel az EHA-ból a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó HOP módosításaiért, illetve az ETHA-ból a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó MAHOP tartalmának összeállításáért, a vonatkozó szakértői feladatok, valamint a kapcsolódó horizontális koordinációs feladatok ellátásért.
d)36 irányítja a nemzeti forrásból finanszírozott tanyafejlesztési, háztáji és zártkerti, illetve egyéb nemzeti vidékfejlesztési támogatási programok kidolgozását, végrehajtását, ellenőrzését, és a miniszter képviseletében aláírja a kapcsolódó támogatási szerződéseket.
(2) A vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Irányító Hatósági Főosztály vezetője,
b) a Forrásgazdálkodási Főosztály vezetője,
c) a Vidékfejlesztési Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője
63. § (1) A vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
64. § A vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén Irányító Hatósági Főosztály vezetője, annak távollétében a Forrásgazdálkodási Főosztály vezetője, annak távollétében a Vidékfejlesztési Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.
12.11. A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár
65. § (1) A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár
a) felel a 2014–2020-as VP szakmai módosításainak előkészítéséért, a vonatkozó szakértői feladatok, valamint a kapcsolódó horizontális koordinációs feladatok ellátásért, továbbá a program végrehajtása során a szakmai hátterének biztosításáért,
b) kapcsolatot tart azon szakmai szervezetekkel, melyek alapfeladata a VP végrehajtásához kötődik, továbbá felel a program szakmai tartalmának széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetéséért,
c) közreműködik a KAP 2020 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során képviselendő, KAP II. pillérét érintő, tagállami álláspont kidolgozásában, valamint a vonatkozó jogszabályok előkészítésében,
d) közreműködik az EMVA-ból finanszírozott agrár-vidékfejlesztési támogatások tekintetében a KAP Stratégiai Terv kidolgozásában.
(2) A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja a Fejlesztéspolitikai Főosztály vezetője tevékenységét.
66. § (1) A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
67. § A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Fejlesztéspolitikai Főosztály vezetője helyettesíti.
12.13. Az erdőkért felelős helyettes államtitkár
71. § (1)38 Az erdőkért felelős helyettes államtitkár
a) felelős az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáért;
b) felel a Közös Halászati Politika (KHP) reformjával kapcsolatos szakmai munka összefogásáért;
c) felelős a magyar államot megillető vadászati és halászati jog hasznosításával kapcsolatos döntéshozatalért;
d) felel a vadgazdálkodási tájegységi rendszer működtetéséért;
e) felelős az állami erdőgazdasági társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlásból származó szakmai feladatok ellátásáért;
f) felel az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdővagyon fenntartásának, közjóléti hasznosítására és bővítésének feltételrendszerére és a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletére vonatkozó jogszabályok előkészítéséért;
g) felelős az erdőgazdálkodás és a faanyag-kereskedelmi lánc hatóság útján történő felügyeletéért, közreműködik ezen hatósági tevékenység, valamint az erdészeti igazgatás szakmai irányításában;
h) felelős a magánerdőkkel kapcsolatos erdészeti stratégia kialakításáért;
i) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó nemzeti, európai uniós és nemzetközi fejlesztéspolitikai és innovációs feladatok meghatározásában, a támogatási intézkedések kidolgozásában való közreműködésért;
j) felelős az erdőtulajdonosi réteg szakmai tájékoztatását célzó kiadványok készítéséért és rendezvények szervezéséért, közreműködik a magánerdő-gazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel történő kapcsolattartásban;
k) felelős a magánerdő-gazdálkodás birtokszerkezetének fejlesztéséért;
l) felelős a magánerdő-gazdálkodás integrációjának ösztönzéséért;
m) felelős a magánerdő-gazdálkodás jövedelmezőségi helyzetének feltárásáért és fejlesztéséért;
n) felelős a magánerdő-gazdálkodás tudásbázisának és szakember-ellátottságának fejlesztéséért;
o) gyakorolja a felügyeleti szervet megillető hatáskört és kiadmányozási jogkört az erdészeti, faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeleti ügyekben;
p) közvetlen kapcsolatot tart az NFK-val, közreműködik az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró NFK szakmai irányításában.
(2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Erdőgazdálkodási Főosztály vezetője,
b) a Halgazdálkodási Főosztály vezetője,
c) a Vadgazdálkodási Főosztály vezetője
d)39 az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője
72. § (1) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
73. § Az erdőkért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Erdőgazdálkodási Főosztály vezetője, annak távollétében a Vadgazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
74. § (1) A Minisztériumban működő miniszteri biztos tevékenységét – a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően – a miniszter irányítja.
(2) A miniszteri biztos a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasításban foglalt feladatokat hajtja végre.
(3) A Minisztériumban működő miniszteri biztos tevékenységének ellátását a Kit. 22. § (3) bekezdése alapján – ha a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – a Miniszteri Titkárság segíti.
14. A politikai felsővezető és a szakmai felsővezető titkárságának vezetője
75. § (1) A politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint a Szabályzat szerinti politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha e Szabályzat így rendelkezik – a politikai felsővezető vagy a szakmai felsővezető titkársága (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.
(2) A Titkárságot vezető (e § vonatkozásában a továbbiakban: titkárságvezető) tevékenységét – ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti politikai felsővezető vagy a szakmai felsővezető irányítja.
(3) A titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását, továbbá szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét az azt felügyelő politikai felsővezető vagy a szakmai felsővezető hagyja jóvá.
(4) A titkárságvezető ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó ügyeket.
(5) A titkárságvezető a politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető munkáját segíti, és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket a politikai felsővezetői, illetve a szakmai felsővezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása esetén – a Titkárságnak eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
(6) A titkárságvezető a politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőjének továbbítja a politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető rendelkezéseit. A titkárságvezető saját hatáskörben nem utasíthatja az önálló szervezeti egység vezetőjét, munkatársait.
(7)41 A titkárságvezető a politikai felsővezetője vagy szakmai felsővezetője irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőinek bevonásával – a Biztonsági és Informatikai Főosztállyal együttműködve – részt vesz a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó feladatok elvégzésében.
III. Fejezet
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI
15. Az önálló szervezeti egység
76. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.
(2) Az önálló szervezeti egység a 2. függelékben meghatározott feladat- és hatáskörében – a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, valamint minden esetben a feladat- és hatáskörében érintett más önálló szervezeti egységekkel együttműködve – különösen
1. ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szabályzatok szakmai előkészítését;
2. figyelemmel kíséri az európai uniós döntés-előkészítési folyamatokat, javaslatot tesz a képviselendő magyar álláspontra;
3. képviseli a Minisztérium álláspontját az Európai Unió szerveinek szakbizottságaiban, munkacsoportjaiban;
4. jogharmonizációs ügyekben jogharmonizációs javaslatot készít, kialakítja a minisztériumi álláspontot az Európai Unió szakterületet érintő, jogharmonizációs vizsgálatai kapcsán;
5. javaslatot tesz a nemzetközi szerződésekhez, a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozásra, előkészíti a nemzetközi szerződések hazai jogba történő átültetését, ellátja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
6. ellátja a képviseletet a nemzetközi szervezetek döntés-előkészítő, döntéshozó és egyéb testületeiben, javaslatot tesz a nemzetközi szervezetek döntéshozó testületeiben képviselendő magyar álláspontra, gondoskodik a nemzetközi szervezetek döntéseinek végrehajtásáról;
7. figyelemmel kíséri a szakterületén zajló hazai folyamatokat, feltárja a Kormány programját, a miniszter szakpolitikai programját, valamint a szakterületet érintő ágazati stratégiák, programok megvalósítását veszélyeztető körülményeket, javaslatot tesz azok megoldására;
8. értékeli a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterület működését, javaslatot tesz a szakterület fejlesztését szolgáló stratégia megalkotására, minisztériumi programokra;
9. figyelemmel kíséri a Minisztérium által megalkotott stratégiák, programok, jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök gyakorlati megvalósulását, illetve alkalmazását, méri azok hatékonyságát, szükség esetén javaslatot tesz módosításukra, felülvizsgálatukra;
10. javaslatot tesz a szakterületet érintő jogalkalmazási gyakorlat egységesítésére, amelynek érdekében állásfoglalást készít elő;
11. közreműködik a feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóság feletti szakmai irányítási tevékenység ellátásában, előkészíti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a szakterületet érintő hatósági döntéseket;
12. kapcsolatot tart a szakterületen működő nem-kormányzati szereplőkkel, az egyeztető fórumokon képviseli a Minisztériumot a szakterületet érintő kérdésekben;
13. megállapodást készít elő a nem-kormányzati szereplőkkel az agrárágazat fejlesztését előmozdító, szakterületi együttműködés érdekében;
14. véleményezi más tárcák javaslatait, előterjesztéseit, tervezeteit a szakterületét érintő kérdésekben;
15. figyelemmel kíséri az Országgyűlés munkáját, a politikai felsővezetők és a szakmai felsővezetők részére tájékoztatást nyújt a szakterületet érintő, az Országgyűlés elé kerülő indítványokkal, előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal kapcsolatban, felkészíti a politikai felsővezetőket, valamint a szakmai felsővezetőket az országgyűlési feladataik ellátása érdekében;
16. előkészíti a választervezetet az Alkotmánybíróságtól, az Alapvető Jogok Biztosától érkező, a szakterületet érintő megkeresésekre;
17. vezeti a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, a szakterületet érintő nyilvántartásokat, közreműködik a személyes adatok védelmében, a Minisztérium közérdekű adatszolgáltatási feladatainak ellátásában;
18. közreműködik a közfeladatok végrehajtását ellenőrző szervek által a Minisztériumban, vagy a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében végzett, a szakterületet érintő vizsgálatokkal, ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában;
19. közreműködik a Minisztérium statisztikai adatszolgáltatási feladatainak ellátásában;
20. előkészíti a szakterületet érintő kötelezettségvállalásokat, gondoskodik a kötelezettségvállaláshoz szükséges forrás rendelkezésre állásáról, figyelemmel kíséri a kötelezettségvállalások alakulását, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására, a kötelezettségvállalások alakulásáról adatot szolgáltat az azokat nyilvántartó önálló szervezeti egység részére;
21. előkészíti – szakterületét érintően – a Minisztérium szerződéseit, egyoldalú jognyilatkozatait, figyelemmel kíséri az azokban foglaltak teljesülését, illetve intézkedik a Minisztériumra háruló kötelezettségek jogszerű teljesítése érdekében;
22. adatot szolgáltat, szakmai álláspontot és közreműködést biztosít a Minisztérium – szakterületet érintő – peres és nemperes, valamint hatósági és egyéb eljárásaiban;
23. közreműködik a Minisztérium pénzügyi tervezési folyamatainak ellátásában, javaslatot tesz a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterület éves forrásigényére, a finanszírozás forrásaira, közreműködik a Minisztérium igazgatási és fejezeti költségvetésének összeállításában;
24. ellátja a Minisztérium feladatkörébe tartozó költségvetés végrehajtásának feladatait, a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok, igazgatási keretek jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglalt, teljes körű és ütemezett felhasználása érdekében intézkedik, keretfelhasználási tervet készít elő, jelzi a költségvetési gazdálkodást felügyelő szervezeti egységeknek a forrásfelhasználás meghiúsulását, az év közben jelentkező többletigényeket, javaslatot tesz a keretfelhasználási terv módosítására, többlet forrásigény finanszírozására, hiteles és naprakész nyilvántartást vezet a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok, igazgatási keretek állásáról;
25. közreműködik a Minisztérium beszámolási kötelezettségeinek teljesítésében, adatot szolgáltat a beszámolási feladatokat ellátó önálló szervezeti egység részére;
26. közreműködik a minisztert megillető tulajdonosi, alapítói joggyakorlással, igazgatási és költségvetési irányítási és felügyeleti jogkör ellátásával összefüggő, a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületet érintő feladatok ellátásában.
(3) Az önálló szervezeti egység létszámát – a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár határozza meg.
(4)42 Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője – a tevékenységét irányító vezető által jóváhagyott – ügyrendben határozza meg.
16. A szervezeti egységek vezetői
77. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a minisztertől, a közigazgatási államtitkártól, az államtitkártól, valamint az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását, továbbá szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.
(3)43 Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a Szabályzat vagy az irányítást gyakorló politikai felsővezető, illetve szakmai felsővezető eltérően nem rendelkezik.
(4) Az önálló szervezeti egység vezetőjét akadályoztatása esetén – az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének utasítása szerint – az önálló szervezeti egységhez tartozó osztályvezető vagy az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
78. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.
(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén – az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint – az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
(3) Az önálló eljárásra feljogosított kormánytisztviselőt akadályoztatása esetén – az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint – az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
(4) A Minisztérium integritás tanácsadója, valamint információbiztonsági felelőse a jogszabályban meghatározott feladatkörében önállóan jár el, a szervezeti egység vezetője által nem utasítható, tevékenységéről kizárólag a közigazgatási államtitkár részére tartozik beszámolni, ugyanakkor intézkedéseiről – ha az a feladat ellátását nem veszélyezteti – a szervezeti egység vezetőjét tájékoztatni köteles.
IV. Fejezet
A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI
17. A Miniszteri Értekezlet
79. § (1) A Miniszteri Értekezlet a Minisztérium szükség szerinti rendszerességgel tartott legfőbb döntés-előkészítő szerve.
(2) A Miniszteri Értekezlet a miniszter vezetésével áttekinti a Minisztérium operatív feladatainak ellátását, illetve a soron következő kormányülés, kabinetülés, Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma ülésének napirendjére vett, a Minisztérium feladatkörét érintő előterjesztéseket.
(3) A Miniszteri Értekezlet javaslatot tesz
b) intézkedés elfogadására,
c) egyeztetés megindítására,
d) – szükség esetén – a közigazgatási egyeztetés során képviselendő minisztériumi álláspontra.
(4) A Miniszteri Értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.
(5) A Miniszteri Értekezlet előkészítése és napirendjének összeállítása a Miniszteri Kabinet feladata.
(6) A Miniszteri Értekezlet állandó résztvevője a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, a miniszteri titkárságvezető, a sajtófőnök, valamint a miniszter döntése alapján meghívott személy. A résztvevőket a miniszter kabinetfőnöke elektronikus úton vagy telefonon hívja meg.
(7) A Miniszteri Értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntést hoz és iránymutatást ad.
(8) A Miniszteri Értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a miniszter kabinetfőnöke emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.
(9) A döntések végrehajtásának ellenőrzéséről a miniszter kabinetfőnöke a közigazgatási államtitkár közreműködésével gondoskodik.
18. A Helyettes Államtitkári Értekezlet
80. § (1) A Helyettes Államtitkári Értekezlet – szükség szerint – a miniszter kabinetfőnökének döntése alapján és vezetésével áttekinti a Kormány ülésén, a kabinetek ülésén, a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumán, a Miniszteri Értekezleten kiadott feladatok ellátását, illetve a Miniszteri Értekezlet napirendjére kerülő előterjesztéseket, javaslatokat véleményezi és döntésre előkészíti. A jogszabálytervezeteket és más előterjesztéseket a szükség szerint lefolytatott belső egyeztetést követően kell a Helyettes Államtitkári Értekezlet napirendjére venni.
(2) A Helyettes Államtitkári Értekezletet a Miniszteri Kabinet készíti elő, a résztvevőket elektronikus úton hívja meg.
(3) A Helyettes Államtitkári Értekezletre szükség szerint, a miniszter kabinetfőnöke által megállapított időpontban kerül sor. Az értekezleten részt vesz a miniszter kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a Jogalkotási Főosztály vezetője, emlékeztető készítésének céljából a Miniszteri Kabinet munkatársa, valamint a miniszter kabinetfőnökének döntése alapján meghívott személy.
(4) A Helyettes Államtitkári Értekezletről a Miniszteri Kabinet munkatársa emlékeztetőt készít, amelyet – a miniszter kabinetfőnökének jóváhagyását követően – megküld az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök részére.
19. Háttérintézményi Vezetői Értekezlet
81. § (1) A Háttérintézményi Vezetői Értekezlet – szükség szerint – a közigazgatási államtitkár döntése alapján és vezetésével áttekinti a feladatok ellátását, illetve a Miniszteri Értekezlet napirendjére kerülő előterjesztéseket, javaslatokat véleményezi és döntésre előkészíti.
(2) A Háttérintézményi Vezetői Értekezletet a közigazgatási államtitkár titkársága készíti elő, a résztvevőket a titkárságvezető elektronikus úton hívja meg.
(3) A Háttérintézményi Vezetői Értekezletre – szükség szerint – a közigazgatási államtitkár által megállapított időpontban kerül sor. Az értekezleten részt vesz a közigazgatási államtitkár, a közigazgatási államtitkár döntése alapján a megtárgyalandó szakterületi kérdésektől függően meghívott, a Minisztérium által irányított, fenntartott költségvetési szerv vezetője, a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami tulajdonú gazdasági társaság vezetője, továbbá a közigazgatási államtitkár titkárságvezetője, emlékeztető készítésének céljából a közigazgatási államtitkár titkárságának munkatársa, valamint a közigazgatási államtitkár döntése alapján meghívott személy.
20. Vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet
82. § (1) A Kormány ülését, a kabinetülést, a Közigazgatási Államtitkári Értekezletet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumát közvetlenül megelőzően kerül sor a kormányzati döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórum adott ülésén részt vevő politikai felsővezető, illetve szakmai felsővezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.
(2) A kormányülést, kabinetülést megelőző értekezlet résztvevője – ha a miniszter másként nem rendelkezik – a közigazgatási államtitkár, valamint a miniszter kabinetfőnöke.
(3) A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet megelőző felkészítő értekezlet résztvevője – ha a közigazgatási államtitkár máshogy nem rendelkezik – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár titkárságvezetője, valamint a közigazgatási államtitkár döntése alapján meghívott személy.
(4)44 A közigazgatási államtitkár – szükség szerint – a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten elhangzottakról szóló tájékoztatás, valamint a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten kiadott feladatok kiosztása érdekében a feladatkörét érintő helyettes államtitkár – szükség szerint a Helyettes Államtitkári Értekezlet résztvevői – számára tájékoztatót tart.
21. Főosztályvezetői Értekezlet
83. § (1)45 A Főosztályvezetői Értekezlet a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár által összehívott, szükség szerint ülésező, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, illetve a helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőiből álló szakmai döntés-előkészítő fórum.
(2) A Főosztályvezetői Értekezlet a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár vezetésével áttekinti az önálló szervezeti egység feladatainak ellátását, illetve a soron következő Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ülésének napirendjére vett, az önálló szervezeti egység feladatkörét érintő előterjesztést.
(3) A Főosztályvezetői Értekezlet előkészítése és napirendjének összeállítása a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár titkárságvezetőjének feladata.
(4) A Főosztályvezetői Értekezletről a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár titkárságvezetője emlékeztetőt készít, amelyet megküld az önálló szervezeti egységek vezetője, valamint – nem a közigazgatási államtitkár által szervezett értekezlet esetében – a közigazgatási államtitkár részére.
84. § (1) A miniszter a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére – munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét. A munkacsoport létrehozásáról, a munkacsoport működésének eredményeiről – a tevékenységének befejezését követően haladéktalanul, állandó munkacsoport esetén évente – a közigazgatási államtitkárt haladéktalanul tájékoztatni kell.
(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
(3) A munkacsoport tagját a helyettesítésére jogosult személy helyettesítheti.
V. Fejezet
A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK
85. § (1) A kiadmányozási jog
a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha a Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára
(2) A miniszter kiadmányozza
a) a kormány-előterjesztést és a Kormány számára benyújtandó jelentést,
b) a törvényjavaslat Országgyűlés általi tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (támogatott módosító javaslatok listája, egységes javaslat, zárószavazást előkészítő módosító javaslat, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő, valamint egységes szerkezetű szövegjavaslata),
c) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,
d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, az Alapvető Jogok Biztosának címzett ügyiratot,
e) az országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, megkeresésére adott választ,
f) mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartja fenn, valamint
g) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – ügyben hozott döntést.
(3) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – a miniszteri rendelet, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével – a feladatkörrel rendelkező államtitkár, a miniszter és az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott iratokat – ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában – a felettes helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján a Miniszteri Titkársághoz kell megküldeni. A fenti ügyiratokat és előterjesztéseket – ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában – a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában a közigazgatási államtitkár útján kell a Miniszteri Titkársághoz megküldeni. A kiemelt politikai jelentőséggel bíró ügy és a Minisztérium felügyelete alá tartozó átfogó politikai, stratégiai, illetve a politikák megvalósítását szolgáló források felhasználását célzó ügyiratok esetén a felettes államtitkár és valamennyi államtitkár is szignálja az előadói ívet. Különösen indokolt esetben a vezető – az ok megjelölésével – közvetlenül fordulhat a miniszterhez, az államtitkárhoz, a közigazgatási államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejű, vagy ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett. Az ügyiratot az előadói ív felzetén aláírással és dátummal kell ellátnia a felülvizsgálat előtti szignálást végző személynek.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló politikai felsővezető, illetve szakmai felsővezető vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.
(6) A politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető kiadmányoz minden, a 4. függelékben meghatározott feladatkörébe tartozó iratot.
(7) A Minisztérium integritás tanácsadója, valamint információbiztonsági felelőse – ha a feladat ellátását nem veszélyezteti, a közigazgatási államtitkár, valamint a szervezeti egység vezetőjének előzetes értesítése mellett – kiadmányoz minden olyan iratot, amelynek kiadmányozását jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a feladatkörébe utalja.
86. § Ha a kiadmányozásra, valamint a feladatkör ellátására a miniszter nevében más személy jogosult vagy köteles, a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.
87. § (1) Ha e Szabályzat másként nem rendelkezik, a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a 2. függelék szerinti feladatkörében érintett önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági döntéseket.
(1a)46 A miniszter hatáskörébe tartozó felügyeleti eljárásban, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 18. § (3) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a 2. függelék szerinti feladatkörében érintett önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza a döntéseket.
(2) Ha a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági ügytípus több, egyazon helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység feladatkörét érinti, a döntést a helyettes államtitkár kijelölése alapján feljogosított önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza. A kiadmányozásra kijelölt önálló szervezeti egység vezetője a döntés előkészítésébe a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységeket köteles bevonni.
(3) Ha a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági ügytípus több olyan önálló szervezeti egység feladatkörét érinti, amelyek nem egyazon helyettes államtitkár irányítása alá tartoznak, a döntést a közigazgatási államtitkár által kijelölt önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza. A kiadmányozásra kijelölt önálló szervezeti egység vezetője a döntés előkészítésébe a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységeket köteles bevonni.
(4) A kiadmányozásra kerülő hatósági döntéseket az irat előkészítését végző szakmai részleg minden esetben köteles felülvizsgálat előtt bemutatni – az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya kivételével – a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály vezetőjének, a jogszabály egységes alkalmazása érdekében kiadmányozásra előkészített állásfoglalást a Jogalkotási Főosztály vezetőjének.
(5) Az irányító hatósági jogkörben hozott döntések és támogatási szerződések kivételével a Minisztérium által megkötésre kerülő szerződés, valamint minden más, kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum, okirat teljes körű előkészítését, szövegének megállapítását, létrehozását, módosítását, teljesítését, az annak alapján létrejött jogviszony megszüntetését a tárgya szerint érintett önálló szervezeti egység végzi, amely az előkészítés során gondoskodik a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum szövegének a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály vezetője, valamint a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére történő előzetes bemutatásáról. A Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály vezetője jogi véleményének figyelembevételével az önálló szervezeti egység gondoskodik a tervezet pénzügyi ellenjegyzésre és kötelezettségvállalásra alkalmassá tételéről. A kötelezettségvállalás jogilag megfelelő dokumentumát a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály jogásza jogi ellenőrzését tanúsító kézjegyével látja el. A kötelezettségvállalást követően a megkötött szerződések a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály által vezetett szerződéstárban történő elhelyezéséről, a kötelezettségvállalás bármely dokumentumának a vállalt kötelezettség pénzügyi teljesítéséért felelős szervezeti egység általi, valamint a közzétételi kötelezettséggel érintett dokumentumok Sajtóiroda részére történő megküldéséről az önálló szervezeti egység gondoskodik.
(6) A Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály kamarai jogtanácsosa – a főosztályvezető felülvizsgálatát követően – kiadmányoz minden, a feladatkörébe sorolt peres és nemperes eljárással összefüggő iratot, ha az eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a hatósági, bírósági vagy egyéb eljárásban minősített iratot szükséges benyújtani, az annak előállításához szükséges jogi ellenjegyzést vagy az iratpéldányok szignálását – a jogi felülvizsgálatot követően – a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály vezetője által kijelölt, állományába tartozó kamarai jogtanácsos végzi el.
88. § Más miniszter rendelete esetén, ha az az agrárminiszter egyetértéséhez kötött, a miniszter az egyetértési jogot az érintett szakterületet felügyelő államtitkár véleményének kikérését követően, a közigazgatási államtitkár felterjesztése útján gyakorolja.
89. § A közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos, az önálló szervezeti egység vezetője a felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető által átruházott jogkörben, illetve saját hatáskörében eljárva, feladatai ellátásához kapcsolódóan kiadmányozza a Minisztérium, más tárcák, egyéb állami szervek azonos, illetve hasonló jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.
90. § A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait az önálló szervezeti egység ügyrendje állapítja meg.
24. A munkavégzés általános szabályai
91. § (1) A miniszter, a közigazgatási államtitkár, valamint – a 75. § (6) bekezdése szerinti kivétellel – a Minisztérium önálló és nem önálló szervezeti egységének vezetője az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy ha erre nincs lehetőség, ezt a körülményt az előadói íven fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.
(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.
25. A hivatali egyeztetés rendje
92. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a Minisztérium egységes álláspontot alakít ki.
(2) Az előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményezése során az egységes álláspont kialakítása érdekében a beérkező tervezeteket a Jogalkotási Főosztály vezetője megküldi a feladatkörében érintett valamennyi önálló szervezeti egységnek, a közigazgatási államtitkár titkárságának és a Miniszteri Kabinetnek. A feladatkörében érintett szervezeti egység – a Jogalkotási Főosztály egyidejű értesítése mellett – az egységes álláspont kialakítása érdekében a véleményezésbe – a határidő megtartására figyelemmel – bevonja a feladatkörében érintett további szervezeti egységet, valamint – érintettsége esetén – az általa szakmailag felügyelt költségvetési szervet.
(3) A véleményező szervezeti egység vezetője a (2) bekezdés szerint kialakított egységes álláspontot tartalmazó észrevételeit a számára megadott határidőn belül megküldi a Jogalkotási Főosztály vezetőjének, a közigazgatási államtitkár titkárságának és a Miniszteri Kabinetnek.
(4) A Jogalkotási Főosztály vezetője a véleményező szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével – a közigazgatási államtitkár által történő aláírásra – előkészíti a Minisztérium egységes véleményét összefoglaló tervezetét. A minisztériumi vélemény a közigazgatási államtitkár és a miniszter kabinetfőnöke jóváhagyását követően építhető be az előterjesztésbe, jogszabálytervezetbe.
(5) Ha a véleményezésben részt vevő szervezeti egységek észrevételei között többszöri egyeztetés után véleménykülönbség marad fenn, a Jogalkotási Főosztály vezetőjének jelzése alapján a közigazgatási államtitkár titkársága egyeztetést tart. Szükség esetén – a közigazgatási államtitkár kezdeményezésére – a Miniszteri Értekezlet javaslatot tesz a miniszternek a Minisztérium egységes álláspontjának kialakítására.
(6) Ha az előterjesztést, jogszabálytervezetet az észrevételezésre, véleményezésre küldő minisztérium a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a Minisztériumot a Jogalkotási Főosztály vezetője vagy kijelölt munkatársa, illetve az egységes álláspontot kialakító szervezeti egység munkatársa képviseli. Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen részt vevő érintett szervezeti egység vezetőjét, a közigazgatási államtitkár titkárságát, a Miniszteri Kabinetet, valamint a véleményezésben részt vevő szervezeti egység vezetőjét a Jogalkotási Főosztály vezetője szóban tájékoztatja.
93. § (1) Az előterjesztés, a jelentés, illetve a miniszteri rendelet tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a Minisztérium munkatervében a feladat elvégzéséért az első helyen felelősként megjelölt, ennek hiányában az egyébként a tárgykörért felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős főosztály) köteles – a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység – szükség szerint az általuk szakmailag felügyelt költségvetési szervekkel együtt – a feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.
(2) A tervezet pénzügyi és szakmai megalapozottságáért az előkészítésért felelős főosztály vezetője, a más jogszabályokkal való rendszertani összhangért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfelelésért a Jogalkotási Főosztály vezetője viseli a felelősséget.
(3) A tervezet szükség szerinti belső egyeztetését az előkészítésért felelős főosztály végzi. A tervezet belső egyeztetésébe a tervezett szabályozás tárgya szerint érintett önálló szervezeti egységeket, a Sajtóirodát, a közigazgatási államtitkár titkárságát, valamint a Jogalkotási Főosztályt kell bevonni. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős főosztály érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár, illetve a Miniszteri Értekezlet útján rendezik, amelynek eredményét az előadói íven fel kell tüntetni.
(4) A Minisztériumban készülő előterjesztések belső egyeztetésére legalább öt munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben, külön indokolás mellett, a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével lehet.
(5) A tervezetet és annak indoklását – jogharmonizációs célú jogalkotás esetén a megfelelőségi táblázattal együtt – az előkészítésért felelős főosztály papír alapon és elektronikus úton megküldi a Jogalkotási Főosztály, valamint a Sajtóiroda részére.
(6) A Jogalkotási Főosztály a tervezetet jogi szempontból felülvizsgálja. Ha az előkészítésért felelős főosztály és a Jogalkotási Főosztály között jogi természetű vita merül fel a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról, a kérdésben a közigazgatási államtitkár dönt. A tervezet – a Kormány ügyrendje szerinti – előzetes egyeztetésre, valamint közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról a Helyettes Államtitkári Értekezlet, illetve szükség esetén a Miniszteri Értekezlet dönt. A közigazgatási egyeztetés során beérkező véleményeket a Jogalkotási Főosztály vezetője továbbítja az előkészítésért felelős főosztály részére. A tervezet közigazgatási egyeztetését, benyújtásának előkészítését, valamint benyújtását – a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával – a Jogalkotási Főosztály vezetője végzi.
(7) A Minisztérium működését szabályozó belső normák előkészítése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata. A tervezet aláírásra való felterjesztését – a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával – a Jogalkotás Főosztály végzi.
94. § (1) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a miniszter kabinetfőnöke útján kell felterjeszteni.
(2) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő észszerű határidőn belül – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a miniszter kabinetfőnöke útján kell felterjeszteni.
95. § (1) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik, a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár, az önálló szervezeti egység vezetője, az egyedi hatósági ügyek kivételével
a) feladat- és hatásköre gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatja azzal, hogy az ilyen feladat- és hatáskör-átruházás nem érinti az átruházó vezető felelősségét,
b) az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységtől bármely ügyet magához vonhat,
c) az ügyek intézésére, a jogszabályok keretei között érdemi és eljárási utasítást adhat,
d) megsemmisítheti vagy megváltoztathatja az alárendeltségébe tartozó szervezeti egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a megsemmisítést, a megváltoztatást az illetékes vezetőnél kezdeményezheti.
(2) A felettes vezető rendelkezése alapján a minisztériumi szervezeti egység vezetője és ügyintézője köteles ellátni olyan ügy intézését is, amely e Szabályzat, illetve az ügyrend vagy a feladatköri leírás szerint más minisztériumi szervezeti egység vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik.
96. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.
(2) Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
(4) A határidőket naptári napban, illetve órában kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a Minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja a regisztrált továbbítás napja.
(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.
(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.
27. A feladatok meghatározása, végrehajtása és ellenőrzése
97. § (1) A Minisztérium fő feladatait – a Kormány munkatervéhez igazodva – évenként munkaterv foglalja össze.
(2) Az éves munkatervet a Jogalkotási Főosztály a Minisztérium szervezeti egységeivel történő előzetes egyeztetés alapján állítja össze – amely tartalmazza a feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egység és ügyintéző, valamint a bevont háttérintézmény nevét –, amelyet a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár útján – a közigazgatási államtitkár előzetes egyetértésével – a miniszter számára jóváhagyás céljából benyújt.
(3) A munkaterv tartalmazza
a) a törvényalkotási programból, a Kormány munkatervéből és az Országgyűlés határozataiból adódó előterjesztéseket, ezek elkészítésének határidejét, részhatáridők és felelősök feltüntetésével,
b) a Miniszteri Értekezleten írásos előterjesztésben megtárgyalásra kerülő témaköröket, azok elkészítésének határidejét és felelősét,
c) a miniszter által kiadásra kerülő rendeletek és közjogi szervezetszabályozó eszközök témakörét, határidejét és felelősét.
(4) A közigazgatási államtitkár a helyettes államtitkárok útján ellenőrzi a minisztériumi munkatervi feladatok teljesítését, valamint a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok teljesítését.
98. § (1) A jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy a munkatervben megállapított, valamint a vezető által meghatározott feladat végrehajtása az ügykör szerint hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egység kötelessége.
(2) A Kormány és az Országgyűlés döntéseiből adódó feladatok végrehajtása érdekében – a közigazgatási államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett – a Jogalkotási Főosztály vezetője az adott döntés közlésével felhívja a feladat teljesítéséért, illetve a közreműködésért felelős önálló szervezeti egység figyelmét a feladat határidőben történő végrehajtására.
(3) Az önálló szervezeti egység által készített, más önálló szervezeti egység részére feladatot előirányzó tervezetet az érintett önálló szervezeti egységgel előzetesen egyeztetni kell.
(4) A minisztériumi munkaterv, valamint a Kormány és az Országgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtását a Jogalkotási Főosztály ellenőrzi, és ezek teljesítéséről a Minisztérium politikai felsővezetőit, illetve szakmai felsővezetőit havi rendszerességgel – az esetleges akadályozó körülmények ismertetésével – tájékoztatja.
(5) A Minisztérium azon szervezeti egységei, amelyek feladatot kívánnak meghatározni a szakmai felügyeletük alá tartozó valamely intézmény részére, kötelesek azt – kiadását megelőzően – az érintett minisztériumi szervezeti egységekkel egyeztetni.
(6) A Jogalkotási Főosztály javaslatot tesz az Országgyűlés és a Kormány döntéseiből, határozataiból a Minisztériumra háruló feladatok végrehajtására, e feladatoknak az ügykör szerint felelős szervezeti egységek közötti elosztására, egyezteti az esetleges vitás kérdéseket, és – a javaslat közigazgatási államtitkárhoz történő felterjesztését, valamint a közigazgatási államtitkár általi jóváhagyását követően – gondoskodik a feladatelosztásnak a Minisztérium politikai felsővezetőihez, illetve szakmai felsővezetőihez való eljuttatásáról.
99. § A Minisztérium önálló szervezeti egysége – az e Szabályzatban meghatározott ügyköre szerint – a közigazgatási államtitkár irányításával közreműködik a szakmai felügyelet gyakorlásában a miniszter irányítása alatt működő intézmények tevékenysége felett. Az önálló szervezeti egység a szakmai felügyelet keretében ellenőrzést kezdeményezhet és folytathat, soron kívüli belső ellenőrzés elrendelése – az aláírás rendjének betartásával – a feladatkör szerint érintett Ellenőrzési Főosztály felülvizsgálat előtti láttamozásával, a közigazgatási államtitkár útján a miniszter számára készített feljegyzésben kezdeményezhető.
28. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés
100. § (1) A Minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. A munkavégzés során tudomásukra jutott, más szervezeti egység feladatkörébe tartozó tényt, adatot, tapasztalatot kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egységhez továbbítani. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, annak a minisztériumi önálló szervezeti egységnek a vezetője felelős, amelynek a Szabályzat szerint az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár kijelölt.
(2) Ha a feladat ellátásában több önálló szervezeti egység érintett, a feladat elvégzéséért az első helyen kijelölt szervezeti egység a felelős, amely egyúttal köteles gondoskodni az egyeztetés kezdeményezéséről annak érdekében, hogy a megoldásban a többi érdekelt szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Ehhez a közreműködő szervezeti egység szakterülete szempontjait feltáró munkarészt, észrevételt, javaslatot ad. A nem érvényesített javaslatról a javaslattevőt tájékoztatni kell. Véleményeltérés esetén a szervezeti egységeknek egymás között egyeztetniük kell, amelynek eredménytelensége esetén a közös felettes vezető dönt.
(3) A Szabályzatban fel nem sorolt, hasonló jellegű, illetve kapcsolódó feladatok minisztériumi szervezeti egységek közötti megosztásáról – vita esetén – az érintett szervezeti egységek közös felettese dönt.
(4) A szervezeti egység feladatait saját dolgozói által köteles ellátni, amely nem érinti a szervezeti egység vezetőjének azt a jogát, hogy a feladat szakszerű, összetett megoldásához eseti jelleggel külső szakértő igénybe vételét kezdeményezze az erre vonatkozó minisztériumi rendelkezések szerint. A szervezeti egység vezetője szerv dolgozóját minisztériumi munkavégzésre nem rendelheti be.
(5) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.
(6) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.
29. Az Alapvető Jogok Biztosával, az Állami Számvevőszékkel és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal való kapcsolattartás
101. § (1) Az Alapvető Jogok Biztosa (e §-ban a továbbiakban: biztos) által végzett vizsgálatot a Minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.
(2) A minisztériumi önálló szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó, a biztos megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően – a Jogalkotási Főosztály, a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel miniszteri aláíratásra.
(3) A miniszter irányítása alá tartozó szervnek a biztos kezdeményezéseiről, vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatnia kell az irányításukban közreműködő államtitkárt, helyettes államtitkárt, továbbá félévente erről tájékoztatót kell készíteniük a közigazgatási államtitkár részére.
(4) Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban együtt: ellenőrző szerv) által végzett vizsgálatot a Minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segítenie.
(5) Az ellenőrző szerv által végzett vizsgálat során az ellenőrző szervvel való kapcsolattartásért, az ellenőrzés koordinációjáért az ellenőrzés témája által első helyen érintett önálló szervezeti egység felelős (a továbbiakban: felelős szervezeti egység). Az ellenőrzés koordinációja magában foglalja az ellenőrző szerv által a Minisztérium részére megküldött ellenőrzési jelentés tervezetének egyeztetését és az ellenőrzési jelentés tervezetére adott észrevétel-tervezetek előkészítését (észrevételezés). Az ellenőrzés koordinációjáért felelős szervezeti egység az észrevételezésbe köteles bevonni minden olyan szervezeti egységet, amely az ellenőrző szerv által végzett ellenőrzés témájában érintett.
(6) Az ellenőrző szerv megkeresésére, ajánlására és az általa megküldött jelentéstervezetre adott válasz tervezetét a felelős szervezeti egység – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően –
a) a közigazgatási államtitkár részére érkezett megkeresés, ajánlás, illetve jelentéstervezet esetén a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár útján terjeszti fel a közigazgatási államtitkár, illetve
b) a miniszter részére érkezett megkeresés, ajánlás, illetve jelentéstervezet esetén a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel a miniszter részére aláíratásra.
30. A Minisztérium képviselete
102. § (1) A Minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére a Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a Minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.
(2) A kormánybizottságban, tárcaközi fórumon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a Minisztériumot a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, a miniszter, az államtitkár vagy a helyettes államtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott önálló szervezeti egység vezetője képviseli.
(3) A Minisztérium jogi képviseletére vagy egyes kérdésekben jogi tanácsadásra más személyekkel vagy szervezetekkel – így különösen ügyvédi irodával – kivételes esetben, a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával köthető szerződés.
(4) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a Minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.
(5) Az Országgyűlés bizottsága előtt a Minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár vagy helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén az általa kijelölt vezető képviseli.
(6) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról, a képviseletet ellátó vezetők listájával az érintett szervezeti egység vezetőjének a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig tájékoztatni kell.
103. § (1) Az Európai Unió intézményeinek ülésén a Minisztérium képviseletéről külön utasítás rendelkezik.
(2) Nemzetközi programon és protokolleseményen a Minisztérium képviseletének rendjét a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár határozza meg.
31. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás
104. § (1) A sajtó tájékoztatását – az érintett minisztériumi szervezeti egység bevonásával – a Sajtóiroda végzi. A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár és a sajtófőnök adhatnak.
(2) A miniszter vagy az államtitkár indokolt esetben, egyedileg az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, elsősorban helyettes államtitkári szintű vezetőt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.
(3) A Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szóbeli nyilatkozatot – a miniszter, a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár eltérő döntése hiányában – kizárólag a Sajtóiroda szervezésében lehet adni. A Minisztérium nevében a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár nyilatkozhat.
(4) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény kiadásáról – a miniszter kabinetfőnökének előzetes jóváhagyásával – a Sajtóiroda gondoskodik a feladatkör szerint illetékes helyettes államtitkár előterjesztését és jóváhagyását követően.
(5) A Minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett önálló szervezeti egység vezetője, a miniszter irányítása alatt álló szervek tekintetében az érintett szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak sajtóhoz történő eljuttatásáról – a miniszter kabinetfőnökének előzetes jóváhagyásával – a Sajtóiroda gondoskodik.
(6) Valamennyi szervezeti egység felelős az általa kezelt adatok körében a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosításáért.
32. Minősítési jogkör átruházása
105. § A miniszter minősítési jogkörét – átruházott jogkörben – az alábbi vezetők gyakorolhatják:
a) „Szigorúan titkos!” minősítési szintig
aa)47 a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár,
ab) a minősített adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok körébe tartozó adatok esetében a Minisztérium biztonsági vezetője;
b) „Titkos!” minősítési szintig
ba) a miniszter kabinetfőnöke,
bb) az önálló szervezeti egység vezetője.
33. A Minisztérium költségvetési és gazdálkodási rendje
106. § A Minisztérium költségvetési előirányzataira kötelezettséget vállalni és terhére kifizetést engedélyezni kizárólag a kötelezettségvállalásra vonatkozó belső szabályzatok szerint, pénzügyi ellenjegyző előzetes pénzügyi ellenjegyzésével lehet.
VI. Fejezet
107. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője az utasítás végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására, a Szabályzat hatálybalépésétől számított harminc napon belül ügyrendet készít.
(2) Az ügyrendet – az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára – az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető hagyja jóvá.
(3) A jóváhagyott ügyrendet és módosításait az önálló szervezeti egység vezetője megküldi a közigazgatási államtitkár titkárságának.
A Minisztérium szervezeti egységeinek feladatai
1. A MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
1. A Miniszteri Kabinet a kabinetfőnök közvetlen irányítása alatt működő önálló szervezeti egység.
2. A Miniszteri Kabinet segíti a kabinetfőnököt feladatai ellátásában, így különösen
a) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, közreműködik a Minisztérium társadalom-politikai arculatának kialakításában és formálásában;
b) a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatvégzésének tervezésében, előkészítésében, illetőleg a végrehajtás ellenőrzésében;
c) kiadmányozásra előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyiratokat a miniszter számára;
d) kezdeményezi a miniszter tárgyalásaihoz szükséges dokumentációk összeállítását együttműködve a Minisztérium más szervezeti egységeivel;
e) folyamatos kapcsolatot tart a politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői titkárságokkal, a Minisztérium más szervezeti egységeivel, és a politikai (fő)tanácsadókkal;
f) figyelemmel kíséri az államtitkári titkárságok feladatvégzését, részt vehet az általuk tartott egyeztetéseken, felkészítő és egyéb fórumokon, koordinálja a miniszteri biztosok tevékenységét;
g) tájékoztatást kérhet a Minisztérium szervezeti egységeitől, valamint a Minisztérium irányítása alá tartozó intézményektől, illetve a tulajdonosi joggyakorlói körébe tartozó gazdasági társaságoktól jogalkotási, intézményi munkatervi feladatok, európai uniós fejlesztéspolitikai feladatok, egyéb projektek és feladatok állásáról, továbbá tájékoztatást kérhet a Minisztérium gazdálkodásáról, a költségvetési előirányzatainak státuszáról;
h) figyelemmel kíséri az európai uniós fejlesztéspolitikai célok elérése érdekében kifejtett tevékenységet;
i) a miniszter megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat, tájékoztatást kérhet a miniszter által meghatározott ügyekben;
j) jóváhagyja a miniszter személyéhez közvetlenül kapcsolódó levelezés tervezeteket;
k) felel az európai parlamenti képviselők igény szerinti információellátásáért;
l) koordinálja a napi- és hetilapok megrendelését;
m)49 részt vesz a miniszter szakmai munkáját segítő tevékenységében;
n)50 figyelemmel kíséri a politikai, gazdasági és társadalmi területeken zajló aktuális kutatásokat, elemzéseket;
o)51 javaslatot tesz a társadalmi és gazdasági szereplőkkel történő konzultációs műveletek ellátására, fejlesztésére;
p)52 figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi társadalmi és civil kapcsolatok alakulásának trendjeit, javaslatot tesz a fejlesztési irányokra;
q)53 figyelemmel kíséri a Minisztérium ágazati civil és társadalmi kapcsolatainak alakulását, javaslatot tesz összehangolásukra;
r)54 a miniszter egyedi utasítása alapján nyomon követi a Minisztérium támogatásával megvalósuló szakmai programokat;
s)55 figyelemmel kíséri és elemzi a Minisztérium feladatkörét érintő, helyi szinten megvalósuló fejlesztési folyamatokat.
1.1.1. Miniszteri Titkárság
1. A Miniszteri Titkárság a miniszter kabinetfőnöke irányítása alatt működő nem önálló szervezeti egység.
2. A Miniszteri Titkárság fő feladatai különösen
a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról, ennek keretében szorosan együttműködik a Miniszteri Kabinettel;
b) továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet, valamint a feladatvégzésre biztosított határidőt nyilvántartja.
1. A Sajtóiroda nem önálló szervezeti egység, amelyet a miniszter kabinetfőnöke a sajtófőnökön keresztül irányít.
a) felel a Minisztérium kommunikációjáért, közreműködik a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos feladatvégzésben, felelős a közérdekű adatok közzétételéért, a folyamatos sajtókapcsolatokért és az időszakos sajtótevékenységért;
b) felelős a Minisztérium politikai felsővezetői és szakmai felsővezetői sajtó-megnyilvánulásainak tervezéséért; a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői nyilvános sajtószerepléseinek megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében, utánkövetésében;
c) kapcsolatot tart a társtárcák és más közigazgatási szervek kommunikációs szervezeteivel;
d) koordinálja a Minisztérium által irányított szervezetek sajtótevékenységét;
e) felelős az egységes minisztériumi arculat kialakításáért, a szükséges külső megjelenési elemek kivitelezéséért, együttműködve a Miniszterelnöki Kabinetirodával, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez;
f) ellátja minden, a Minisztérium kezdeményezésében és finanszírozásában készülő kiadvány (könyv, ismeretterjesztő dokumentum, film, CD stb.) gondozását;
g) közreműködik a Minisztérium honlapjának és belső intranet oldalának szerkesztésében, felelős a portál folyamatos tartalomfrissítéséért, a közéleti információk közreadásáért, a portál arculatának alakításáért, a portál angol nyelvű változatának tartalmáért, az európai uniós honlapok és a tagországok szakminisztériumi portáljainak figyelemmel kíséréséért és a velük való együttműködésért;
h) szervezi és tervezi a Minisztérium feladatkörébe tartozó lakossági tájékoztató kampányokat együttműködve más minisztériumokkal, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez;
i) felelős a Minisztériumot érintő döntések nyilvánosságra hozatalának megszervezéséért, a közvélemény közérthető tájékoztatásáért, a sajtóközlemények kiadásáért;
j) gondoskodik a Minisztérium pályázati felhívásainak, közérdekű hirdetéseinek megjelenítéséről;
k) felel a kommunikációs tevékenységet megalapozó kutató-elemző munkáért, együttműködve a Miniszterelnöki Kabinetirodával, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez;
l) végzi az interjú- és információigények sajtóügyelet keretében történő érkeztetését, nyilvántartását, értékelését, közvetítését;
m) felel a Minisztérium feladatkörét érintő témájú honlapok szemlézéséért, napi sajtószemlék közreadásáért, a folyamatos hazai és nemzetközi hírfigyelésért;
n) végzi a sajtóban megjelent és választ igénylő cikkekben foglaltak kivizsgálását, a válaszadást és közreműködik a sajtó-helyreigazításban;
o) közreműködik az egyes jogszabálytervezetek, illetve a sajtó érdeklődésére számot tartó kérdések kommunikációjának elkészítésében az ágazati szervezeti egységekkel együttműködve;
p) elkészíti a Minisztérium havi, illetve éves kommunikációs tervét az ágazati államtitkári titkárságokkal együttműködve, az egységes kormányzati kommunikációs célokkal összhangban;
q) irányítja a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felső vezetői személyes részvételével tartott rendezvények kommunikációját;
r) összeállítja a Minisztérium éves sajtó-, illetve kommunikációs tevékenységével összefüggő költségvetés tervezetét;
s) felelős a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítéséért;
t) sajtótervet készít a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői tárgyalásának előkészítése során.
1. A Protokoll Osztály a miniszter kabinetfőnöke irányítása alatt működő nem önálló szervezeti egység.
a) részt vesz a miniszter belföldi rendezvényprogramjainak szervezésében;
b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
c) felel a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői hazai nyilvános szereplései előkészítésével, megszervezésével és lebonyolításával összefüggő feladatok ellátásáért;
d) felelős a Minisztérium vezetőinek hivatalos belföldi programja hetenkénti összeállításáért és annak az érintettek részére történő megküldéséért;
e) működteti, nyilvántartja a minisztériumi termek, tárgyalók foglalási rendszerét, gondoskodik a terem berendezési igények intézéséről;
f) felelős a minisztériumi alkalmi rendezvények, ünnepélyek megszervezéséért, szükség esetén közreműködik a minisztériumi rendezvények, ünnepélyek megszervezésében;
g) együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával a vezetői szintű kül- és belföldi találkozók, szakértői és egyéb jellegű nemzetközi tárgyalások előkészítésében és megszervezésében, a programok összehangolásában;
h) együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával nemzetközi rendezvényeken, konferenciákon, protokolláris eseményeken a minisztériumi részvétel koordinálásában;
i) ellátja a kétoldalú és multilaterális kapcsolatokból eredő nemzetközi protokollfeladatokat;
j) együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek részvételével zajló nemzetközi hivatalos találkozók előkészítésében és koordinálásában, közreműködik az egyéb vezetői és szakértői találkozók előkészítésében és lebonyolításában;
k) ellátja a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris teendőket;
l) ellátja a nemzetközi részvételű protokolláris rendezvények szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat;
m) javaslatot tesz és gondoskodik a protokollajándékok, illetve protokolleszközök beszerzéséről, valamint naprakész nyilvántartást vezet a protokollajándék- és eszközkészletről;
n) biztosítja a hazai és külföldi találkozók alkalmával szükséges, megfelelő szintű protokollajándékokat;
o) elkészíti az éves protokoll költségvetés tervezetét.
1.2. Ellenőrzési Főosztály
Az Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) a hatályos jogszabályok, valamint az ellenőrzési standardok szakmai és etikai előírásainak, követelményeinek betartásával pénzügyi, szabályszerűségi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, valamint informatikai rendszerellenőrzéseket hajt végre a Minisztériumon belül, a Minisztérium irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok, a Földalap fejezet vonatkozásában, a fejezet többségi tulajdonában, vagyonkezelésében lévő szervezeteknél, illetve azon gazdasági társaságoknál, amelyek tekintetében a miniszter tulajdonosi jogokat gyakorol, továbbá a költségvetésből céljelleggel juttatott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél;
b) a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerinti tanácsadó tevékenységet végez a miniszter írásbeli vagy szóbeli utasítása alapján;
c) a Minisztérium belső ellenőrzési feladatainak ellátásáért való felelőssége tekintetében különösen végzi:
ca) a költségvetési szervek ellenőrzésének fejezeti szabályai, módszertana, az ellenőrzések során követendő eljárás rendje, a követelmények rendszerét meghatározó Belső Ellenőrzési Kézikönyv kidolgozását;
cb) a kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenőrzési terv elkészítését;
cc) a Minisztérium vezetői által kiadott szabályzatoknak, utasításoknak és egyéb iránymutatásoknak megfelelő működés ellenőrzését a Minisztériumon belül;
cd) a Minisztérium szervezeti egységei szabályszerű, hatékony működésének ellenőrzését;
ce) a Minisztérium gazdálkodási, beszámolási, beruházási, felújítási és vagyonvédelmi tevékenységének ellenőrzését;
cf) a Minisztérium állami vagyonnal való gazdálkodásra irányuló tevékenységének ellenőrzését;
cg) a Minisztériumhoz tartozó szakmai intézmények irányításával kapcsolatos tevékenység ellenőrzését;
ch) a felügyeleti körbe tartozó intézmények éves ellenőrzési terveinek, éves ellenőrzési tevékenységről szóló beszámolóinak összesítését, kiértékelését és összefoglaló tájékoztató összeállítását;
ci) a közösségi támogatásokhoz, pénzeszközökhöz kapcsolódó, egyes jogszabályokban foglalt belső ellenőrzési feladatok ellátását;
cj) a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti támogatási jogcímek lebonyolítására vonatkozó rendszerellenőrzések lefolytatását;
ck) mintavételen alapuló, egyes támogatásokra kiterjedő rendszerellenőrzést;
d) ellenőrzési tevékenységével értékeli az ellenőrzött szervezet működési, kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát, hozzájárul azok fejlesztéséhez;
e) ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg a belső kontrollrendszer működésére és fejlesztésére vonatkozóan;
f) a belső ellenőrzés keretében a Minisztérium Irányító Szervezete és az AM igazgatása kapcsán a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kialakítására, működtetésére és fejlesztésére vonatkozóan megállapításokat és javaslatokat tesz;
g) a belső ellenőrzési feladatkör a Minisztérium egyéb feladataitól független, az Ellenőrzési Főosztály ellenőrzési tevékenységen kívül más feladat végrehajtásába nem vonható be.
2. A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
A közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti. A Titkárság d) felel az egyes szakterületek fejlesztési elképzeléseinek és programjainak előkészítésében való közreműködésért, azok összehangolásáért;
e) elemzi a stratégiai célkitűzések, kiemelt feladatok megvalósulásának helyzetét;
f) közreműködik a több szakterületet érintő ágazati jövőkép és stratégiai célok kimunkálásában, valamint az ezek elérését célzó szakpolitikák, stratégiák, tervek és programok megalapozásában, kidolgozásában és összehangolásában;
g) együttműködik az érintett önálló szervezeti egységekkel, a stratégiák, tervek és programok végrehajtásának nyomon követésében, elősegíti azok átfogó, hosszú távú programokkal, tervekkel való összehangolását;
h) közreműködik az átfogó stratégiákkal, szakpolitikákkal összefüggő hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásában, az ezekre vonatkozó szakmai álláspont kialakításában, továbbá a szakmai, szakpolitikai érdekek képviseletében és érvényesítésében a tárcaközi, európai uniós és nemzetközi együttműködésben és az érintett testületekben;
i) felel a Minisztérium stratégiai céljainak eléréséhez kapcsolódó projekt-, program- és portfólió-menedzsment szervezet felügyeletéért, működésének szabályozásáért és minőségbiztosításáért;
j) felel az önálló szervezeti egységek stratégiai terveinek összehangolásáért, a Minisztérium átfogó stratégiájának kidolgozásáért;
k) felel a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági, halászati szakmapolitikai koncepciók minisztériumi szintű koordinációjáért és a szakmapolitikai célkitűzések összehangolásáért;
l) részt vesz az egységes kormányzati stratégiai és operatív tervezési eljárásrend kialakításában, a szakmai szabályozási és tervezési feladatokban, valamint ellátja ennek Minisztériumon belüli koordinációját;
m) közreműködik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) indikátor-rendszerének kidolgozásában és működtetésében a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által koordinált tárcaközi munkacsoport keretében;
o) – az illetékes önálló szervezeti egységek bevonásával – koordinálja az ágazati stratégiai célkitűzések, kiemelt feladatok megvalósulása helyzetének elemzését;
p) közreműködik a tudománypolitikával összefüggő minisztériumi feladatok végrehajtásában;
q) felel a Minisztérium közszolgálati szabályzatának kidolgozásáért.
2.0.2. Biztonsági és Informatikai Főosztály
1. A Biztonsági és Informatikai Főosztály vezetője a Minisztérium biztonsági vezetője.
2. A Biztonsági és Informatikai Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) a minősített helyzetek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó ágazati intézkedések kidolgozásáért, valamint a minősített helyzetek intézkedési tervének, rendelkezéstervezetének elkészítéséért, naprakészen tartásáért, vezetői döntés esetén azok kiadásra történő előkészítéséért;
b) a miniszternek – mint a Honvédelmi Tanács tagjának – a saját hatáskörben kiadandó normatív rendelkezései tervezetének kidolgozásáért és kiadásának előkészítéséért;
c) a Minisztérium különleges jogrend szerinti időszaki működését szabályozó Honvédelmi Intézkedési Tervének előkészítéséért és aktualizálásáért;
d) a szakterületek kezdeményezése esetén részt vesz az ágazati munkavédelmi szabályzatok kidolgozásában;
e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet elkészítéséért;
f) az informatikai biztonság kialakítására, annak megfelelő elérésére, illetve fenntartására vonatkozó irányelvek, tervek és szabályok előkészítéséért;
g) a minősített adat védelmével összefüggő szabályzatok, miniszteri normatív rendelkezések előkészítéséért.
3. A Biztonsági és Informatikai Főosztály a minősített adat védelmével összefüggő feladatai körében
a) ellátja a Minisztériumban a minősített adatkezelés felügyeletét;
b) működteti a Nyilvántartót, amelynek keretein belül gondoskodik a Minisztérium teljes minősített adatforgalmának lebonyolításáról (érkeztetés, nyilvántartás, sokszorosítás, továbbítás, visszavétel, selejtezés, irattározás stb.);
c) gondoskodik a Minisztériumban meghatározott személyi biztonsági követelmények betartásáról (nemzeti személyi biztonsági tanúsítványok, felhasználói engedélyek, titoktartási nyilatkozatok kiállítása, NATO, illetve az európai uniós személyi biztonsági tanúsítványok beszerzése és ezek nyilvántartása, kezelése és tárolása);
d) gondoskodik a Minisztérium minősített adatvédelmével kapcsolatos fizikai, elektronikus biztonsági követelményekkel kapcsolatos feladatok és a rejtjeltevékenység ellátásáról;
e) igény esetén gondoskodik a Nyilvántartóban őrzött minősített adathordozók kiadásáról és visszavételéről, valamint szakszerű tárolásáról;
f) ellátja a szervezeti egységeket ügykezelési segédletekkel (hitelesített iktatókönyv, belső és külső átadó könyv, bélyegző);
g) ellátja a minisztériumi körbélyegzőkkel kapcsolatos feladatokat (rendelés, kiadás, visszavétel, nyilvántartás);
h) előkészíti és koordinálja a Nyilvántartóban őrzött minősített adathordozók minősítésének felülvizsgálatát;
i) ellenőrzi a minősített iratok kezelését a szervezeti egységeknél.
4. A Biztonsági és Informatikai Főosztály az információbiztonsággal összefüggő feladatai körében – az információbiztonsági felelős útján –
a) kialakítja és működteti a Minisztérium informatikai biztonsági irányítási rendszerét;
b) ellátja a Minisztérium által üzemeltetett, illetve a Minisztérium adatait feldolgozó informatikai és távközlési rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását;
c) az információbiztonsági tudatosság növelése érdekében folyamatosan megszervezi és lebonyolítja a Minisztérium állományának képzését;
d) felelős a Minisztérium és annak tulajdonában lévő információs rendszerek biztonsági szintbe és osztályba sorolásáért, valamint rendszeres felülvizsgálatáért;
e) ellátja a Minisztérium informatikai biztonsággal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit;
f) irányítja az elektronikus információbiztonságról szóló jogszabályokban foglalt feladatok végrehajtását;
g) informatikai biztonsági szempontból véleményezi a Minisztérium egyedi infokommunikációs rendszereit érintő szerződéseket;
h) biztosítja a Minisztérium ágazati adatvagyonának IT felügyeletét, közreműködik a környezetvédelmi és természetvédelmi szakrendszeri adatgyűjtésben, adatmegjelenítésben, publikációban és fejlesztésben.
5. A Biztonsági és Informatikai Főosztály informatikai feladatai körében
5.1. kialakítja a Minisztérium vonatkozásában az informatikai stratégiát;
5.2. ellátja az informatikai tárgyú jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések, az informatikai szabályozást megvalósító egyéb rendelkezések, eljárásrendek véleményezését;
5.3. szükség esetén informatikai projekteket kezdeményez, szakmailag irányít, szakmai minőségbiztosítást végez, és az IT auditokat szakmailag jóváhagyja;
5.4. elkészíti és folyamatosan aktualizálja a Minisztérium vonatkozásában az alkalmazás- és infrastruktúra-fejlesztési tervet, valamint gondoskodik az általa menedzselt projektek informatikai előrehaladási beszámolójának szakszerű elkészítéséről;
5.5. biztosítja a Minisztérium ágazati adatvagyonának IT felügyeletét, közreműködik a környezetvédelmi és természetvédelmi szakrendszeri adatgyűjtésben, adatmegjelenítésben, publikációban és fejlesztésben;
5.6. biztosítja az ágazati informatikai, térinformatikai alapinfrastruktúrák és szakrendszerek üzemeltetetését;
5.7. felelős a Minisztérium által üzemeltetett informatikai rendszerek folyamatos kialakításáért, fejlesztéséért, a rendszerek naprakészen tartásáért, biztonsági mentésért;
5.8. ellátja az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR) technikai működtetésével és hátterének biztosításával kapcsolatos tevékenységeket, illetve az adatok minőségbiztosítását és azoknak az OKIR-ba történő adatfeltöltését, ellenőrzését;
5.9. felügyeli a szakmai társfőosztályoktól származó adatok OKIR-ba történő integrálását;
5.10. egyezteti a fejlesztővel – a Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály által összegyűjtött – az OKIR fejlesztésére vonatkozó igényeket, majd a fejlesztő által beárazott igényeket további szakmai ügyintézés végett megküldi a Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály részére;
5.11. ellátja a feladatkörével összefüggő szakmai nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai, véleményezési feladatokat;
5.12. közreműködik a Minisztérium ágazati informatikai beruházásaival kapcsolatos szakmai feladatokban;
5.13. felel a Minisztérium és az általa üzemeltetett ágazati szakrendszerek körében az informatikai biztonság, valamint az adatbiztonság technológiai és ügyrendi felügyeletéért, adatok kezeléséért;
5.14. közreműködik a Minisztérium és az általa üzemeltetett ágazati informatikai szakrendszerek kormányzati és európai uniós informatikai rendszerekhez történő kapcsolódásában;
5.15. közreműködik a Minisztérium és az általa üzemeltetett ágazati informatikai szakrendszerekkel összefüggésben a kormányzati és európai uniós kapcsolatok fenntartásában;
5.16. felel a Minisztérium informatikai rendszerével összefüggésben a külső szervezetekkel és ügyfelekkel való kapcsolatok fenntartásáért;
5.17. gondoskodik az általa üzemeltetett rendszerekből szolgáltatott adatok központi tárolásáról, rendszeres közzétételéről;
5.18. gondoskodik a más minisztériumok által gyűjtött környezeti vonatkozású adatok országos környezetvédelmi információs rendszerbe történő bekapcsolásáról, adatok tárolásáról;
5.19. közreműködik a Minisztérium feladataihoz kapcsolódó hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokban, biztosítja az adatszolgáltatások informatikai feltételeit;
5.20. felel a Minisztérium üzemeltetésében lévő szakrendszerek felhasználóinak jogosultság kiosztásáért, tájékoztatásáért és a szakrendszerek megfelelő használatát biztosító képzéséért;
5.21. koordinálja a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztállyal együttműködve a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel (a továbbiakban: DKÜ Zrt.) való kapcsolattartás minisztérium feladatait, ideértve különösen a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján a DKÜ Zrt. által működtetett Portállal kapcsolatos minisztériumi feladatokat; 5.22. ellátja az ágazati informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése vonatkozásában a kapcsolattartást a fejlesztőkkel;
5.23. biztosítja az ágazati informatikai rendszerek informatikai helpdesk szolgáltatását a Minisztérium és háttérintézményei számára;
5.24. kezdeményezi, koordinálja az alkalmazás és infrastruktúra üzemeltetéshez szükséges informatikai beszerzéseket együttműködve a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztállyal.
6. A Biztonsági és Informatikai Főosztály védelmi igazgatással és ágazati biztonsággal összefüggő feladatai körében
a) felelős az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend időszakában és egyéb válsághelyzetben végrehajtandó ágazati intézkedések előkészítéséért, valamint az ország biztonság- és védelempolitikájának alapelveiben, a Nemzeti Biztonsági Stratégiában, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, továbbá az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásáért; b) felelős a védelmi igazgatás keretében az ágazat hatáskörébe tartozó védelmi feladatok szakmai követelményeinek meghatározásáért, az ágazati védelmi költségek megtervezéséért, biztosítja a védelmi feladatok végrehajtásában közreműködő ágazati szervek honvédelmi és katasztrófavédelmi felkészítését, valamint felel az országvédelem polgári feladatainak ágazati végrehajtásáért;
c) felelős a nukleárisbaleset-elhárítási ágazati stratégia kidolgozásáért, a szakmai főosztályok által készített elemzések készítéséért összegyűjtéséért, az ágazati feladatok szabályozásáért és koordinálásáért, a megelőzés szakmai irányításáért, a végrehajtás ellenőrzéséért, veszélyhelyzetben a minisztériumi intézkedések előkészítéséért;
d) felelős a Befogadó Nemzeti Támogatás (HNS) feladatkörben az esetlegesen felmerülő igények kielégítését biztosító kapacitások és készletek rendelkezésre állásának vizsgálatáért, a Biztonsági Beruházási Bizottságba kijelölt állandó képviselettel, a NATO-ban betöltött tagsággal, a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel, valamint a civil katonai együttműködéssel összefüggésben jelentkező ágazati feladatok ellátásának koordinálásáért;
e) felelős az egységes riasztás, berendelés és készenlétbe helyezés működtetéséért, szabályozásáért;
f) felelős az ügyeleti szolgálat – heti pihenőnapon és szabadnapon, ünnepnapon tartott, valamint válsághelyzet, különleges jogrendi időszak alatti – működtetésének meghatározásáért, szervezéséért és ellátásának biztosításáért;
g) felelős a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: KKB) fennálló tagsággal összefüggő ágazati feladatok koordinációjáért, közreműködik az éves munkatervének végrehajtásában, valamint – az érintett szervezeti egységek bevonásával – felelős az ágazati katasztrófa kockázatértékeléséért és a kritikus infrastruktúra védelem területén a Minisztériumra háruló feladatok ellátásáért;
h) felelős a hazai és nemzetközi veszélyhelyzeti válságkezelési gyakorlatokon történő részvétellel összefüggő ágazati feladatok végrehajtásának koordinálásáért;
i) felelős – az érintett szervezeti egységek bevonásával – a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban, a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottságban, a Felsőszintű Munkacsoportban, a Munkavédelmi Bizottságban, a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoportban (HIKOM) a Minisztérium képviseletéért és az ebből adódó feladatok végrehajtásáért;
j) koordinálja a NATO Stabilization & Reconstruction ágazati szakértőinek kijelölését, felkészítését;
k) véleményezi és összehangolja a Miniszter irányítása, alapítói vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó intézmények Honvédelmi Intézkedési Terveit;
l) elkészíti a Minisztérium betelepülési tervét;
m) közvetlen kapcsolatot tart a tevékenységi körében a biztonsági és védelmi felkészülést irányító minisztériumokkal és az érintett szervekkel (Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzeti Biztonsági Felügyelet, Nemzeti Védelmi Szolgálat, rendőrség), továbbá tevékenységi körében kiemelten a Honvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal.
7. A Biztonsági és Informatikai Főosztály egyéb funkcionális feladatai körében
a) felelős a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos előkészítő és ügyviteli feladatok ellátásáért;
b) ellátja az integritás tanácsadói feladatokat;
c) felügyeli a személyes adatok védelmével kapcsolatos tevékenységet;
d) felel a védett állománnyal kapcsolatos feladatok ellátásáért;
e) felelős – a Minisztérium vezetésének rendelkezése alapján – az egyéb biztonsági feladatok ellátásáért, valamint a biztonsági feladatok ellátásában való együttműködésért;
f) ellátja a Minisztérium épületeibe belépésre jogosító igazolványok kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a Minisztérium épületébe történő ki- és belépés, valamint a parkolás rendjéről;
g) felügyeli a Miniszter elhelyezésére szolgáló épület technikai, műszaki védelmének megszervezését és annak folyamatos üzemeltetését;
h)61 felel a Minisztérium üzemeltetési feladatainak ellátásáért;
i)62 felel a KEF-fel, valamint a NISZ Zrt.-vel való kapcsolattartásért;
j)63 felel a Minisztérium részéről jelentkező szolgáltatási igények nyomon követéséért és érvényesítéséért;
k)64 ellátja a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatalának (a továbbiakban: REU) elhelyezésével kapcsolatos feladatokat az EU és FAO Ügyek Főosztályával együttműködésben;
l)65 felel a belső kontrollrendszer keretében – elősegítve a Minisztériumban érvényesülő – megfelelő
lb) kockázatkezelési rendszer,
ld) információs és kommunikációs rendszer és
le) nyomonkövetési rendszer (monitoring)
kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.
2.0.3. Illetékes Hatósági Főosztály
1. Az Illetékes Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében közreműködik a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti és európai uniós szabályozás kialakításában.
2. Az Illetékes Hatósági Főosztály illetékes hatósági funkcionális feladatai körében
a) kezdeményezi és előkészíti a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i, 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 9. cikke szerinti tanúsító szerv kiválasztásával kapcsolatos politikai felsővezetői döntéseket;
b) kezdeményezi és előkészíti az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke szerinti kifizető ügynökség (a továbbiakban: kifizető ügynökség) akkreditációjával kapcsolatos politikai felsővezetői döntéseket;
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke szerinti akkreditációs feltételek teljesítését;
d) tájékoztatja az illetékes politikai felsővezetőket az akkreditációs feltételek megvalósulásáról;
e) felel az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. augusztus 6-i, 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti, Európai Bizottságnak küldendő jelentés összeállításáért és ellátja a jelentés továbbításával kapcsolatos koordinációs feladatokat;
f) előkészíti a tanúsító szervvel, valamint a felügyeleti és monitoring tevékenységgel kapcsolatos döntéseket, szerződéseket és egyéb dokumentumokat;
g) véleményezi a tanúsító szervi, valamint a felügyeleti és monitoring tevékenységgel kapcsolatos jelentéseket és a vizsgálatokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat;
h) feladatainak ellátása érdekében együttműködik és kapcsolatot tart a Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, a kifizető ügynökséggel, a tanúsító szervvel, az akkreditáció szempontjából illetékes minisztériumokkal, egyéb állami szervekkel, valamint az Európai Bizottsággal;
j) részt vesz az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikke szerinti, valamint az Európai Számvevőszék EMVA-t és EMGA-t érintő vizsgálati folyamatokban (egyeztetések, auditok és az ezzel kapcsolatos levelezések), érintettség esetén közreműködik a tagállami álláspont kialakításában;
k) feladatkörébe tartozó esetben közreműködik az Európai Unió által működtetett Mezőgazdasági Alapok Bizottsága üléseinek szakmai nyomon követésében, szükség esetén a tagállami álláspont kialakításának koordinációjában;
l) ellátja az Illetékes Hatóság képviseletét a VP Monitoring Bizottságban.
2.0.4. Személyügyi és Igazgatási Főosztály
1. A Személyügyi és Igazgatási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felel az Európai Bizottság által meghirdetett nemzeti szakértői pályázat közzétételéért, a pályázó minisztériumi kormánytisztviselő jelöléséért, a kiküldetés ügyintézéséért, kint tartózkodásuk meghosszabbításáért, valamint ezzel összefüggésben az Igazságügyi Minisztérium illetékes szerveivel történő kapcsolattartásért.
2. A Személyügyi és Igazgatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős
a) a Minisztérium által alapított – ideértve a társalapítói minőséget is – alapítványok – kivéve az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) – tekintetében az alapítói határozatok aláírásra való felterjesztéséért az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával;
b) a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek – az érintett önálló szervezeti egységek, a NÉBIH esetében az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár által előkészített – alapító, illetve megszüntető okiratainak jogi véleményezéséért, módosításáért, valamint az előkészített okiratoknak az államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetés céljára történő megküldéséért és közzétételükről történő gondoskodásért.
3. A Személyügyi és Igazgatási Főosztály személyügyi funkcionális feladatai körében
a) előkészíti az állami kitüntetések adományozására irányuló miniszteri kezdeményezéseket, valamint a miniszter által adományozott szakmai elismerésekkel kapcsolatos döntéseket, továbbá ellátja a kitüntetések és elismerések átadásával összefüggő feladatokat;
b) felelős a minisztériumi kormánytisztviselők, valamint az intézményi vezetők teljesítményértékelésével kapcsolatos teendők ellátásáért;
c) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyügyi, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítési, szociális és kegyeleti döntéseket;
d) előkészíti a Minisztérium létszámgazdálkodással összefüggő feladatait;
e) felelős a Minisztérium állományába tartozó vezetők és beosztott kormánytisztviselők, valamint az államháztartásra, illetve egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok alapján nyilatkozattételre kötelezettek vagyonnyilatkoztatásával összefüggő feladatok ellátásáért;
f) felelős a közszolgálati és közalkalmazotti álláshelyek pályáztatásával kapcsolatos ügyintézésért, a személyügyi központtal való kapcsolattartásért;
g) felelős a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára kinevezésekkel kapcsolatos kifogásolási jogának megkérésével összefüggő tevékenység ellátásáért;
h) ellátja a személyi állomány egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságával, foglalkozás-egészségügyi helyzetével kapcsolatos tevékenységből adódó feladatokat, előkészíti az üzemorvosi és asszisztensi szerződéseket;
i) felelős a Minisztérium által kötött munkaszerződések és munkavégzésre irányuló megbízási szerződések előkészítéséért, illetve nyilvántartásáért;
j) koordinálja a Minisztérium személyügyi és képzési, továbbképzési feladatait;
k) felelős az oktatási intézményekkel szakmai gyakorlat teljesítésére irányuló megállapodások megkötésével, és a szakmai gyakorlatra érkezőknek a Minisztérium szervezeti egységeinél való elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáért;
l) felelős a tárcaközi kapcsolatokban és a Minisztérium egyéb képviseletében eljáró tisztségviselők nyilvántartásáért;
m) ellátja az agrárügyi és környezetügyi szakdiplomatákkal kapcsolatos, a Minisztérium hatáskörébe tartozó személyügyi feladatokat;
n) folyamatosan figyelemmel kíséri a külképviseleten a Minisztérium érdekeit képviselő agrárügyi és környezetügyi szakdiplomata, valamint családja élet- és munkakörülményei alakulását, kezdeményezi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket;
o) felelős a minisztériumi kormánytisztviselők európai uniós mezőgazdasági és környezetvédelmi gyakornoki feladatok ellátására történő kirendeléséért, továbbá az egyéb gyakornoki programokkal kapcsolatos teendők ellátásáért, elvégzéséért;
p) felelős a Minisztérium közszolgálati alapnyilvántartásának működtetéséért, a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos adatok védelméért és megőrzéséért, a munkáltatói intézkedések dokumentálásáért;
q) felelős a Minisztérium szakmai felsővezetői tekintetében, a szakmai felsővezetőkre vonatkozó döntéseket előkészítő szervezettel való kapcsolattartásért, a Minisztérium részéről történő adatszolgáltatásért és nyilatkozattételért, a politikai felsővezetőket, illetve a szakmai felsővezetőket megillető személyi juttatásokkal kapcsolatos igények továbbításáért;
r) felelős a minisztériumi dolgozók támogatási rendszerének kialakításáért és működtetéséért;
s) kapcsolatot tart az AM dolgozók és nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetével.
4.66 A Személyügyi és Igazgatási Főosztály iratkezelési feladatai körében felelős
a) az elektronikus iktatórendszerhez való hozzáférési jogosultságok regisztrálásáért, módosításáért és megvonásáért;
b) a Minisztérium vagy szervezeti egysége címére postán, elektronikusan, a Központi Érkeztető Rendszeren keresztül kivételként kezelt, kézbesítő útján érkezett, illetve személyesen kézbesített küldemények (levél, felterjesztés, jelentés, csomag stb.) átvételéért, érkeztetéséért és a címzettekhez történő továbbításáért;
c) az iratok Iratkezelési Szabályzatban foglaltak szerinti elküldéséért (expediálás);
d) az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért, az elektronikus ügyintézési célú minősített elektronikus aláíró tanúsítványok, az időbélyeg és a szervezeti aláírás megrendeléséért, az ehhez kapcsolódó szerződés megkötéséért és gondozásáért;
e) a minisztériumi dolgozók jogviszonya megszűnésekor az iratelszámoltatásért;
f) az éves iratforgalmi statisztika összeállításáért;
g) a Minisztérium Központi Irattárának az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történő működtetéséért;
h) az iratok rendezéséért, selejtezéséért, valamint a kezelésében lévő iratoknak segédletekkel történő ellátásáért, a rendezett, maradandó értékű iratoknak az előírt őrzési időt követően az illetékes levéltár, illetve illetékes szerv részére történő átadásáért, az iratselejtezési eljáráshoz szükséges levéltári hozzájárulás beszerzéséért, a minisztériumi részlegek nem selejtezhető iratainak gyűjtéséért;
i) a Magyar Nemzeti Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel való együttműködésért.
5. A Személyügyi és Igazgatási Főosztály igazgatási feladatai körében
a)67 felelős a miniszter által adományozható elismerésekre vonatkozó jogi szabályozás előkészítéséért, az állami kitüntetésekkel kapcsolatos jogi szabályozásban való közreműködésért;
b)68 felelős a személyügyi szakterületre vonatkozó egyéb belső szabályzatoknak a kidolgozásáért;
c)69 felelős a Minisztérium Iratkezelési Szabályzatának elkészítéséért, ennek folyamatos karbantartásáért, jogszabályváltozások esetén a szükséges módosítások kidolgozásáért;
d)70 felelős a háttérintézmények – az érintett önálló szervezeti egységek, a NÉBIH esetében az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár által előkészített – szervezeti és működési szabályzatainak miniszteri utasításként történő kiadásával kapcsolatos előkészítéséért, a miniszteri jóváhagyást igénylő belső szabályzatainak miniszteri jóváhagyásra történő előkészítéséért, aláíratásáért és közzétételéért, valamint szükség esetén egyéb szabályzatainak véleményezéséért az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával;
e) az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve részt vesz a Minisztérium által irányított intézmények működési, tevékenységi és szervezeti stratégiájának kialakításában, végrehajtásában;
f) együttműködik az érintett önálló szervezeti egységekkel a Minisztérium által irányított intézmények feladatainak áttekintésében, az intézményszerkezet kialakítására vonatkozó döntés-előkészítő tevékenységben;
g) felelős a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú társaságok és a Minisztérium által irányított költségvetési intézmények vagyongazdálkodásához, a vagyon kezeléséhez és a tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó döntések előkészítéséért, koordinálásáért;
h)71 vagyonkezelési és vagyongazdálkodási, tulajdonosi joggyakorlási kérdések vonatkozásában felelős az MNV Zrt.-vel, az NFK-val, a Pénzügyminisztériummal, valamint a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszterrel való kapcsolattartásért a szakmai részlegek bevonásával, az erdőkért felelős államtitkár felügyelete alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló ingatlanok, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek kivételével;
i)72 ellátja a hatályos jogszabályi előírások alapján a miniszter irányítása alá tartozó önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szervek alapfeladatai ellátásához szükséges ingatlanokkal kapcsolatos minisztériumi vagyonkezelési, vagyongazdálkodási feladatok tulajdonossal történő egyeztetését, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek kivételével;
j) ellátja a Minisztérium közvetlen vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatait – ideértve az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelési szerződések előkészítését –;
k) közreműködik a Minisztérium által irányított költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában a vagyonkataszter elkészítésében, valamint az MNV Zrt. és az irányított költségvetési intézmények között kötendő vagyonkezelési szerződés előkészítésében;
l) felelős – a törvényben, miniszteri rendeletben vagy az MNV Zrt.-vel kötött megbízáson alapuló meghatalmazásban biztosított jogok alapján – a gazdasági társaságok tevékenységének vagyongazdálkodási és a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos felügyeletéért, a társasági vagyon tekintetében a Minisztériumhoz delegált jogosultságok érvényesítéséért, döntések előkészítéséért, illetve abban történő közreműködésért, együttműködve az érintett önálló szervezeti egységekkel;
m) felelős a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában – együttműködve a szakmai felügyeletet gyakorló önálló szervezeti egységgel – az alapítói határozathozatal előkészítéséért;
n) közreműködik a Minisztérium által irányított intézmények törvényességi ellenőrzésében;
o) koordinálja valamennyi, a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szervvel, gazdasági társasággal és a Minisztérium által alapított alapítvánnyal kapcsolatos szakmai döntés előkészítését az illetékes szakfőosztályokkal együttműködve;
p) koordinálja a Minisztérium, a miniszter irányítása, tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó költségvetési szervek, gazdasági társaságok tekintetében az adatszolgáltatások, jelentések, statisztikák bekérését;
q) figyelemmel kíséri a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szervek, gazdasági társaságok humánpolitikai folyamatait;
r) előkészíti a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szerv, gazdasági társaság és a Minisztérium által alapított alapítvány tekintetében a minisztert megillető személyügyi döntéseket, szükség szerint lebonyolítja a döntést megelőző pályázati eljárást;
s) felelős a miniszter irányítása alá tartozó intézmények vezetői és a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tisztségviselői (vezetői) és felügyelőbizottsági tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítéséért;
t) ellátja a védett természeti területként, a NATURA 2000 területként nyilvántartott, illetve az NFK vagyoni körbe tartozó ingatlanokon kívüli, a Minisztérium, valamint a Minisztérium által irányított és felügyelt költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok, továbbá a nem intézményi körbe tartozó vagyongazdálkodás keretében a szervezetek részére eszközök, ingóságoknak az állami vagyoni körből való ki- és bekerülés vonatkozásában és a vagyonkezelői jogok gyakorlásának átruházásához egyetértő nyilatkozatok kiadásának ügyintézését.
2.0.5.73 Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztály
1. A Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében
A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait a 75. § rögzíti.
2.1.2. Jogalkotási Főosztály
1. A Jogalkotási Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) a Minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek (törvényjavaslatok, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezetei), előterjesztések, jelentések, tájékoztatók, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért (szövegezés, szerkesztés, a magyar jogrendbe való beilleszkedés megteremtése), ezen belül:
aa) a normatív rendelkezések szabályozási szintjének – törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, miniszteri utasítás, miniszteri belső utasítás – meghatározásáért,
ab) a jogszabályok tervezeteinek, indokolásának elkészítéséért az illetékes önálló szervezeti egység által előkészített szakmai tervezet alapján,
ac) a jogszabályok tervezeteinek belső véleményezését követő előzetes és közigazgatási egyeztetéséért, amelynek keretében a tervezetet megküldi a szabályozásban érdekelt társadalmi szervezeteknek és érdekképviseleti szervezeteknek is,
ad) a jogszabályalkotásra irányuló koncepcióknak, jogszabálytervezeteknek, valamint a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseknek vagy szakmai indokolásoknak a Minisztérium honlapján való közzététele érdekében a Sajtóirodának történő megküldéséért,
ae) a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma döntésének megfelelő véglegesítéséért, a törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok Országgyűléshez történő benyújtás előtti egyeztetéséért,
af) a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító javaslatokról, továbbá a Minisztériumot érintő önálló indítványokról szóló kormány-előterjesztések előkészítéséért, a felelős önálló szervezeti egység szakmai tervezete alapján, a belső egyeztetést követő közigazgatási egyeztetés lefolytatásáért, valamint a Kormány által támogatott módosító javaslatok jegyzékének elkészítéséért és a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályához való továbbításáért,
ag) a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslatainak, valamint a törvények és az országgyűlési határozati javaslatok szövegének véglegesítéséért, a törvényjavaslatokhoz beterjesztett módosító javaslatoknak – a felelős önálló szervezeti egységgel együttműködve történő – megvizsgálásáért és értékeléséért, a törvényjavaslatok és országgyűlési határozatok kihirdetésre, közzétételre történő előkészítéséért, továbbításáért,
ah) a miniszteri rendeletek aláíratásáért, kihirdetéséért,
ai) a Szabályzat és más miniszteri utasítások – a Minisztérium háttérintézményeinek szervezeti és működési szabályzata kivételével –, a miniszteri belső utasítások, a közigazgatási államtitkári utasítások aláíratásáért, közzétételéért;
b) a feladat-racionalizálással összefüggő jogszabály-módosítások – az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve történő – előkészítéséért;
c) a NAK-kal kapcsolatos jogi szabályozás előkészítéséért;
d) – a Biztonsági és Informatikai Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium adatvédelmi, valamint biztonsági szabályzatának elkészítéséért.
2. A Jogalkotási Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
a) a KAP-ban előírt egyszerűsítési folyamat jogi és technikai jellegű koordinálásáért (simplification) az EU és FAO Ügyek Főosztályával együttműködve;
b) a Minisztérium hatáskörében az európai uniós kötelezettségszegési (infringement) és az Európai Unió Bírósága előtti eljárások kapcsán felmerülő feladatok ellátásáért, az EU és FAO Ügyek Főosztályával együttműködve – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – az ágazatközi és az Európai Bizottsággal lefolytatandó előzetes egyeztetések Minisztériumon belüli koordinálásáért;
c) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének koordinációjáért, az egységes minisztériumi álláspont kialakításáért és a minisztériumi álláspontot összegző átirattervezet előkészítéséért, a választ adó politikai felsővezetővel, illetve szakmai felsővezetővel történő aláíratásért, a vélemény továbbításáért, a közigazgatási egyeztetésre bocsátott anyagok szakmai egyeztetéséért, valamint az észrevételezési és véleményezési határidők megtartásának ellenőrzéséért;
d) a Minisztérium egységes álláspontjának kialakításáért az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának megkereséseivel kapcsolatban.
3. A Jogalkotási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felelős
a) a két- és többoldalú nemzetközi szerződések, minisztériumi megállapodások (a továbbiakban együtt: nemzetközi szerződés) előkészítésével, létrehozásával, szövegének végleges megállapításával, kihirdetésével, illetve közzétételével, módosításával és felmondásával kapcsolatos jogi feladatoknak a vonatkozó utasításban foglaltak szerinti ellátásáért;
b) a nemzetközi szerződések felülvizsgálatának és módosításának koordinálásáért;
c) a nemzetközi szerződések nyilvántartásáért;
d) az Európai Unió keretében létrejövő nemzetközi szerződésekhez történő csatlakozással összefüggő nemzetközi jogi feladatok ellátásáért;
e) a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó jogharmonizációs feladatok elvégzésének koordinálásáért, a jogharmonizációs terv elkészítéséért, a határidők betartásáért, a jogharmonizáció jogi megfelelőségének biztosításáért, a jogharmonizációs táblázat összeállításáért, a jogharmonizációval kapcsolatos adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséért;
f) az áruk és szolgáltatások szabad áramlását érintő, valamint a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabálytervezetek notifikációjának, továbbá a jogszabálytervezetek egyes európai uniós jogi aktusokban előírt egyéb notifikációs eljárásainak koordinálásával kapcsolatos feladatok ellátásáért;
g) a Minisztérium feladat- és hatáskörét érintő európai uniós jogszabálytervezetek véleményezése során a jogi véleményalkotásért.
4. A Jogalkotási Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
a) a Minisztérium képviseletéért a társtárcák, a központi államigazgatási szervek, az érdekképviseletek által szervezett jogszabály-előkészítő és jogértelmező munkában;
b) a Minisztérium hivatalos lapjának szerkesztéséért, az átadott, nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéért;
c) a rendszeres és rendkívüli jogszabály-felülvizsgálat elvégzéséért, a Minisztérium deregulációs feladatainak folyamatos ellátásért;
d) a belső utasítások jogi véleményezéséért, egyedi utasítás alapján kidolgozásáért, a belső utasítások nyilvántartásáért, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáért, a Minisztérium belső informatikai rendszerén való közzétételéért;
e) a Kormány, kabinet, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma üléseinek napirendjére felvett előterjesztések, jelentések jogi véleményezéséért és a feladatkörében érintett szakmai főosztály kijelöléséért;
f) a miniszternek a Kormány munkatervéhez és a Kormány jogalkotási programjára tett javaslatai előkészítésének összehangolásáért;
g) a Minisztérium által benyújtani kívánt előterjesztések, jelentések a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma üléseire történő bejelentésével kapcsolatos feladatok végzéséért, az előterjesztések és jelentések beterjesztésének szervezéséért és az előterjesztések, jelentések benyújtásáért;
h) a Minisztérium éves munkatervének összeállításáért és gondozásáért;
i) a Minisztérium vezetésének és az érintett önálló szervezeti egységeknek az Országgyűléstől, a Kormánytól, más állami szervektől vagy társtárcáktól érkező emlékeztetők, jelentések, intézkedési tervek megküldéséért, szükség esetén az intézkedési kötelezettségre való figyelemfelhívásért;
j) a szervezeti egységeknél kint lévő kormányzati iratok meglétének évenkénti ellenőrzéséért, illetve az erről készült tájékoztató elkészítéséért, ezeknek a szervezeti egységek irányításáért felelős helyettes államtitkároknak való megküldéséért;
k) a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma ülése napirendjének megküldéséért az érintettek részére, a napirendi pontokban szereplő előterjesztésekkel kapcsolatos vezetői felkészítők készítésének szervezéséért, koordinálásáért, a beérkezett anyagoknak az ülésen részt vevő politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető részére történő eljuttatásáért;
l) a Kormány határozataiban és munkatervében, továbbá a Minisztérium éves munka- és ellenőrzési tervében előírt határidős feladatok nyilvántartásáért, végrehajtásuk ellenőrzéséért, illetve a végrehajtás során felmerült akadályokról a minisztériumi vezetők havonként történő tájékoztatásáért;
m) az Országgyűlés és a Kormány döntéseiből, határozataiból a Minisztériumra háruló feladatok végrehajtásának szervezéséért, e feladatoknak az ügykör szerint felelős szervezeti egységek közötti elosztásáért, az esetleges vitás kérdések egyeztetésének és a feladatelosztásnak a Minisztérium vezetőihez, illetve az érintetteknek történő eljuttatásáért;
n) a Miniszterelnöki Kormányirodának a lejárt határidejű kormányhatározatokból adódó, továbbá a Kormány ülésein nem határozati formában kiadott feladatok végrehajtásáról, az esetlegesen felmerülő akadályokról való igény szerinti jelentéstételért.
2.1.3. Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály
1. A Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály funkcionális feladatai körében
1.1. felelős a Minisztérium által megkötött szerződések nyilvántartásáért az érintett szervezeti egységek havi rendszerességgel történő adatszolgáltatása alapján (Szerződéstár);
1.2. felelős a Minisztérium érintett önálló szervezeti egységei által felügyelt intézményeknél folytatott felügyeleti ellenőrzésekhez biztosított egyedi jogi segítségnyújtásért;
1.3. felelős a fejezet közbeszerzési tevékenységének szabályozásáért, figyelemmel kíséréséért, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos felmérések, jelentések elkészítéséért, az ágazat hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások elkészítésének általános felügyeletéért, az éves közbeszerzési terv elkészítéséért, a Minisztérium közbeszerzési eljárásainak lebonyolításáért;
1.4. közreműködik a Minisztérium által irányított központi költségvetési szervek, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok által lefolytatni tervezett beszerzési és közbeszerzési eljárások előzetes engedélyeztetési eljárásában;
1.5.74 az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokkal, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal, a hazai társfinanszírozással, illetve a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatásokkal, az agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos döntéshozatalban részt vevő, akkreditált EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya kivételével felelős a Minisztérium által hozott közigazgatási döntések bíróság előtti megtámadása esetén a Minisztérium, illetve a miniszter jogi képviseletének ellátásáért, a bírósági döntés alapján közigazgatási ügyben illetékes önálló szervezeti egységeknek a szükséges intézkedésekre történő írásbeli felhívásáért, a közigazgatási döntések bíróság előtti jogi képviseletének ellátása során együttműködik a bíróság általi felülvizsgálattal érintett közigazgatási döntésben illetékes önálló szervezeti egységekkel, az együttműködés keretében, annak megfelelve bekéri a bíróság általi felülvizsgálattal érintett közigazgatási döntésben illetékes önálló szervezeti egység szakmai véleményét;
1.6. felelős a miniszter által felügyelt köztestület ellen törvényességi felügyeleti jogkörben indított köztestületi felügyeleti perekben a miniszter jogi képviseletének ellátásáért;
1.7. felelős a Minisztérium által vagy a Minisztériummal szemben indított munkaügyi, polgári peres és nemperes ügyekben a Minisztérium bíróságok és más hatóságok előtti jogi képviseletének ellátásáért, ideértve a beadványok elkészítését és határidőben történő benyújtását, valamint a tárgyaláson történő személyes részvételt is;
1.8. felelős a Minisztérium jogi képviseletének ellátásáért a büntető-, polgári és munkaügyekben felmerülő – a bírósági eljárás elkerülése érdekében jogilag szabályozott – közvetítői – mediációs – eljárásokban, ideértve a felek közötti írásbeli megállapodás létrehozásának elősegítését is;
1.9. felelős a minisztériumi önálló szervezeti egységek által előkészített, illetve elkészített szerződéstervezet, egyéb okirat és dokumentum jogi felülvizsgálatáért, véleményezéséért;
1.10. felelős a Minisztériumhoz benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítésével, a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos miniszteri utasításban meghatározott feladatok elvégzéséért;
1.11.75 az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokkal, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal, a hazai társfinanszírozással, illetve a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatásokkal, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos döntéshozatalban részt vevő, akkreditált EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya kivételével felelős az önálló szervezeti egységek által előkészített minisztériumi közigazgatási döntések jogi kontrolljáért;
1.12. felelős a Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint a területi szervezeteik feletti törvényességi felügyelet ellátásáért, a törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedés kiadmányozásáért;
1.13. felelős a Pálinka Nemzeti Tanács, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Hegyközségi Tanácsok és a hegyközségek köztestület feletti törvényességi felügyelet ellátásáért, a törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedés kiadmányozásáért;
1.14. közreműködik a Minisztérium által irányított intézmények törvényességi ellenőrzésében;
1.15. felelős az önálló szervezeti egységek eltérő jogalkalmazási gyakorlatának egységesítő jogértelmezéséért, a minisztériumi jogalkalmazás polgári jogi, költségvetési jogi, munkajogi és közigazgatási jogi szabályokkal való összhangjának elősegítéséért (jogi vélemény, jogi iránymutatás);
1.16. felelős a Minisztérium sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a nyomozó hatóságoknál a büntető feljelentések megtételéért, a Minisztérium sértettként való jogi képviseletéért a bíróság előtti büntetőeljárásban;
1.17. közreműködik az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnál és a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett lakáskölcsön-számlákkal kapcsolatos lakáskölcsönökkel összefüggően a Minisztérium javára történő jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos feladatok ellátásában;
1.18. táblázatos formában negyedévente adatot szolgáltat a közigazgatási államtitkár és a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a Minisztérium folyamatban lévő peres és nemperes ügyeinek aktuális állapotáról, a jogerősen lezárt peres és nemperes ügyekben a bírósági és más hatósági döntésekről.
2. A Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály koordinációs feladatai körében felel a Minisztérium stratégiai céljainak eléréséhez kapcsolódó projekt-, program- és portfólió-menedzsment szervezet felállításáért, működésének szabályozásáért és minőségbiztosításáért.
3. A Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály egyéb feladatai körében
a) részt vesz a Minisztérium vezetésével, illetve részvételével megvalósuló európai uniós és hazai projektek projektmenedzsment tevékenységében, a projektszervezetekben, valamint ellátja az adott szervezeten belüli feladatokat;
b) előzetes egyetértési jogot gyakorol a Minisztérium és háttérintézményei által indított pályázatok elindításában, gondoskodik az egyes projektek előrehaladásának beszámoltatásáról, felügyeletet gyakorol a futó projektek és fejlesztések teljes életciklusa alatt, kapcsolatot tart a projekt megvalósítása során érintett társminisztériumokkal, irányító hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységekkel és közvetítő szervezetekkel, valamint érdemben képviseli a felügyelt projektek érdekeit.
2.1.4. EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya
1. Az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó kifogáskezelési eljárások lefolytatásáért
b) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó szabálytalansági döntések elleni jogorvoslati kérelmek elbírálására vonatkozó eljárások lefolytatásáért
c) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó fellebbezések elbírálására vonatkozó jogorvoslati eljárások lefolytatásáért
ca) az Új Magyarország VP,
d) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrártámogatásokkal összefüggő fellebbezések elbírálására vonatkozó jogorvoslati eljárások lefolytatásáért
da) az állati termékek közvetlen támogatási jogcímei, továbbá bármely állatállomány-alapú támogatási jogcím,
db) a nemzeti támogatások,
dd) a bel- és külpiaci intézkedések, piaci engedélyezések,
de) a növényi termékek közvetlen támogatási jogcímei,
df) a területhez kapcsolódó történelmi bázis jogcím,
dg) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében az egységes területalapú közvetlen támogatások és a hozzá kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások,
dh) az intervenciós ügyek jogcímei,
di) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében a kölcsönös megfeleltetés,
dj) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott pénzügyi határozatok és végzések,
dk) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) változásvezetés,
dl) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az Agrár-vidékfejlesztési Operatív Program nyomán nyújtott támogatások
e) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrár és agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó vis maior döntések elleni fellebbezések elbírálására vonatkozó eljárások lefolytatásáért;
f) ellátja a jogi képviseletet a c)–e) pont szerinti másodfokú döntésekkel szemben előterjesztett keresetek nyomán indult bírósági peres és nemperes eljárásokban,valamint a c)–e) pont szerinti ügyekhez kapcsolódó egyéb közigazgatási perekben;
g) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, agrár és agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó panaszkezelésért;
h) feladatainak ellátása érdekében információt, adatot kérhet az első fokon eljárt hatóság, az irányító hatóság, a kifizető ügynökség, a közreműködő szervezet illetékes szervezeti egységétől és az intézményrendszer egyéb szereplőitől;
i) feladatainak ellátása érdekében megkereshet élhet közigazgatási hatóságokat és egyéb szerveket;
j) eljárása során dokumentumalapú ellenőrzést végez, személyes meghallgatást tarthat, illetve helyszíni ellenőrzést végezhet;
k) a miniszter nevében és megbízásából eljárva kiadmányozza az a)–e) pont szerinti jogorvoslati döntéseket, valamint az i) pont szerinti megkereséseket és leveleket;
l) kiadmányozza a saját hatáskörbe utalt ügyekhez kapcsolódó kimenő leveleket.
2. Az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya funkcionális és koordinációs feladatai körében
a) iránymutatást és utasítást ad a feladatkörébe utalt ügyekben született másodfokú határozatokkal és végzésekkel szemben benyújtott kereseti kérelmekhez kapcsolódó peres és nemperes eljárásokban a Minisztérium jogi képviseletét ellátó jogi képviselőnek;
b) szakmai támogatást nyújt feladatkörébe utalt ügyekben született másodfokú határozatokkal és végzésekkel szemben benyújtott kereseti kérelmekhez kapcsolódó peres és nemperes eljárásokban a Minisztérium, illetve a miniszter jogi képviseletét ellátó jogi képviselőnek;
c) állásfoglalást, szakmai útmutatást ad a feladatkörébe utalt támogatásokat érintő jogorvoslati döntésekkel összefüggő megkeresésekre;
d) kapcsolatot tart és együttműködik az agrár- és agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal foglalkozó hazai intézményrendszer valamennyi résztvevőjével;
e) felel az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszeren (a továbbiakban: IIER) keresztül vagy közvetlen átadással felterjesztett jogorvoslati ügyek iratkezelési szabályzatnak megfelelő kezeléséért;
f) felel a kiadmányozott jogorvoslati döntések Kincstárnak történő közvetlen átadásáért;
g) válaszol a feladatkörét érintő szakmai megkeresésekre, megteszi a megkeresések kapcsán szükséges intézkedéseket;
h) a feladatkörét érintő szakmai egyeztetéseket tart, a hazai intézményrendszer tagjai által kezdeményezett egyeztetéseken részt vesz;
i) véleményezi az agrár- és agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó, valamint a jogorvoslati területet érintő jogszabály tervezeteket;
j) figyelemmel kíséri a jogorvoslati eljárásokat érintő jogszabályokat, valamint a feladatkörébe utalt támogatásokat érintő jogcímrendeleteket és pályázati felhívásokat;
k) naprakész nyilvántartást vezet a folyamatban lévő és lezárt jogorvoslati ügyekről, heti rendszerességgel jelentés küld a folyamatban lévő ügyek számáról a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére;
l) táblázatos formában negyedévente adatot szolgáltat a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály részére a folyamatban lévő peres és nemperes ügyek aktuális állapotáról, a jogerősen lezárt peres és nemperes ügyekben a bírósági döntésekről.
2.1.5.76 Földügyi és Térinformatikai Főosztály
2.2. A gazdasági helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
A gazdasági helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.
2.2.2. Költségvetési Főosztály
1. A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) az AM fejezeti költségvetési tervezéssel, a költségvetés végrehajtásával és a költségvetési beszámolással kapcsolatos feladatkörében felel
aa) az AM fejezet éves költségvetésének kidolgozásáért, a költségvetési törvénytervezet tervezési mellékleteinek elkészítéséért a Pénzügyminisztérium tervezési tájékoztatójában szereplő irányelvek figyelembevételével, a normaszöveg véleményezésének megszervezéséért, a költségvetés szöveges fejezeti indokolásának összeállításáért, az éves költségvetési tervezéssel összefüggő egyeztetéseket és vezetői döntéseket megalapozó javaslatok és számítások elkészítéséért,
ab) az irányított költségvetési intézmények, intézményi címek éves költségvetési előirányzatainak – tervezési tájékoztató szerinti – költségvetési tervezési feladatainak ellátásáért, megszervezéséért és koordinálásáért,
ac) az AM fejezet Országgyűlés által elfogadott fejezeti költségvetés alapján, az elemi költségvetési előirányzatok – belső egyeztetést követő – vezetői jóváhagyatásáért, kiközléséért a fejezeti és a központi kezelésű előirányzatok önálló szervezeti egységenkénti szakmai kezelői, illetve az irányított intézmények számára,
ad) az intézményi költségvetések átvételéért és számszaki ellenőrzéséért, a Kincstárnak megküldött fejezeti és központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetéseinek pontosságáért, a határidők betartásáért,
ae) az Országgyűlés által elfogadott AM fejezet költségvetése jogszabályokban előírt követelmények szerinti végrehajtásáért,
af) a költségvetés végrehajtása során a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok terhére vállalt fizetési kötelezettségek pénzügyi ellenjegyzéséért, annak során a jogosultság és a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatáért, továbbá a kötelezettségvállalások nyilvántartásáért és az önálló szervezeti egységenkénti szakmai kezelők által vezetett kötelezettségvállalási nyilvántartásokkal való rendszeres egyeztetéséért,
ag) a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi kifizetések szabályszerű lebonyolításáért,
ah) az AM fejezet költségvetése végrehajtásához szükséges fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítások, átcsoportosítások lebonyolításáért, a pénzügyminiszter egyetértésével megvalósítható, illetve a pénzügyminiszter és a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítások, átcsoportosítások előkészítéséért, végrehajtásáért, együttműködve az előirányzatokat kezelő önálló szervezeti egységekkel,
ai) a havi kincstári nyitások és finanszírozási tervek kezdeményezéséért, előkészítéséért és Kincstár részére történő benyújtásáért, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az intézményi előirányzatok tekintetében,
aj) a költségvetés végrehajtásához és egyeztetéséhez szükséges adatszolgáltatások elkészítéséért és megküldéséért a Kincstár, illetve a Pénzügyminisztérium számára,
ak) a fejezeti, központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó, valamint az intézményi kincstári számlák nyitásáért, megszüntetéséért, az erre vonatkozó kérelmek továbbításáért, az aláírás-bejelentő kartonok aktualizálásáért, nyilvántartásáért, továbbításáért,
al) a költségvetés végrehajtására, a finanszírozásra vonatkozó politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői döntések végrehajtásáért,
am) az intézményi, valamint fejezeti és központi kezelésű előirányzatok éves költségvetési beszámolójának elkészíttetéséért, elkészítéséért, a számszaki összefüggések egyeztetéséért, szöveges elemzések készítéséért, az AM fejezet zárszámadásának – ideértve annak számszaki és szöveges fejezeti indokolását – elkészítéséért, a zárszámadási normaszöveg véleményezésének megszervezéséért,
an) az AM által irányított költségvetési intézmények, valamint a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok tekintetében vezetői információs rendszer kidolgozásáért, vezetői előterjesztések, tájékoztatók elkészítéséért, finanszírozási javaslatok és döntési alternatívák kidolgozásáért, amelyek a költségvetés végrehajtásának vezetői kontrollját, illetve a finanszírozási döntések meghozatalát biztosítják,
ao) a negyedéves időszaki mérlegjelentések és havi időközi költségvetési jelentések elkészítéséért – az intézmények, az Irányító Szervezet és a Tulajdonosi Joggyakorló Szervezet szerinti bontásban és összesítve – az előírt tartalommal és határidőre,
ap) a fejezeti beszámolókban és mérlegekben megbízható és valós kép bemutatásáért, a leltározás, az egyeztetések és értékelések körültekintő elvégzéséért, a beszámoló-javítási kérelem jogszabály szerinti elkészítéséért és benyújtásáért,
aq) az AM fejezeti maradványának megállapításáért, a fejezeti kezelésű és az intézményi előirányzatok maradványainak felülvizsgálatáért és jóváhagyásra benyújtásáért a Pénzügyminisztérium részére,
ar) a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési intézmények engedélyezett álláshelyével, létszámkeretével, mint előirányzattal kapcsolatos gazdálkodási feladatainak felügyeletéért, illetve a központi bérintézkedések finanszírozási és adatszolgáltatási feladatai végrehajtásának megszervezéséért, teljesítéséért,
as) a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, kiadásai várható alakulásának adatszolgáltatásáért, az irányított intézmények által szolgáltatott adatok fejezeti szintű jóváhagyásáért, a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben,
at) a fejezeti kezelésű, központi kezelésű előirányzatok, valamint az irányított intézmények devizában történő várható kifizetéseivel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítéséért,
au) a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott költségvetési támogatások elszámolásának pénzügyi szempontú ellenőrzéséért;
b) felel az államháztartási szakfeladatok és a kormányzati funkciók rendjének alkalmazásából, felülvizsgálatából fakadó minisztériumi feladatok – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával történő – koordinációjáért;
c) közreműködik a költségvetési gazdálkodás jogszerű és koordinált végrehajtásának megszervezése érdekében az alábbi szabályzatok elkészítésében és érvényesíti az azokban rögzített eljárási rendet
ca) az AM fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok, továbbá a Földalap fejezethez tartozó központi kezelésű előirányzatok éves felhasználásának szabályairól szóló rendelet,
cb) az AM fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodásról, az elszámolható költségekről, a támogatások felhasználása ellenőrzésének és a beszámolók összeállításának szabályairól szóló miniszteri utasítások tekintetében;
d) felelős a nemzeti agrártámogatások végrehajtási feladatainak ellátásában lebonyolító szervezetekkel való együttműködés, költségvetési finanszírozás során a támogatási jogszabályokban és a c) pont szerinti szabályzatokban rögzített eljárások érvényesítéséért;
e) pénzügyi felügyeletet gyakorol a fejezeti és a központi kezelésű előirányzatokat szakmailag kezelő önálló szervezeti egységek költségvetési gazdálkodása – éves keretfelosztási terv készítése, kötelezettségvállalások előkészítése és nyilvántartása, utalványrendeletek kiállítása, maradványok megállapítása – felett;
f) pénzügyi felügyeletet gyakorol a Minisztériumhoz tartozó költségvetési intézmények költségvetési gazdálkodása – elemi költségvetés elkészítése, költségvetés végrehajtása – felett, valamint a költségvetési gazdálkodás hatékonyságát befolyásoló szervezeti korszerűsítések, kötelezettségvállalások, illetve a közhatalmi bevételeket megalapozó díjtételrendeletek véleményezése tekintetében;
g) felel a Földalap fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos költségvetési gazdálkodási – tervezési, végrehajtási, beszámolási, zárszámadási – feladatok minisztériumi szintű összefogásáért;
h) felel a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok tekintetében a könyvvezetés – a számviteli törvény és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 4. § elvei szerinti – megszervezéséért, a számviteli politika és mellékletei kidolgozásáért, aktualizálásáért, végrehajtásáért, a bizonylatok, az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés egymásra épülését, egyeztetését és ellenőrzését biztosító logikailag zárt nyilvántartási rendszer felépítéséért; i) együttműködik az illetékes önálló szervezeti egységekkel, valamennyi, a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézménnyel kapcsolatos költségvetési és szakmai döntések előkészítésében.
2.2.3. Gazdálkodási Főosztály
1. A Gazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében
1.1. felelős az AM igazgatás címhez tartozó költségvetési előirányzatok tervezésével, azok év közbeni módosításával, átcsoportosításával, az engedélyezett előirányzatok felhasználásával és a költségvetési beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért;
1.2. felel az AM igazgatás cím elkülönített költségvetési gazdálkodásának, az AM igazgatás elemi költségvetés elkészítésének, végrehajtásának, könyvvezetésének és beszámolásának elkülönített megszervezéséért;
1.3. felel az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 4. § elvei szerinti, az AM igazgatás számviteli politika és annak kötelező mellékletét képező szabályzatok (az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és a források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat és szükség esetén az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat) kidolgozásáért, aktualizálásáért, végrehajtásáért, a bizonylatok, az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés egymásra épülését, egyeztetését és ellenőrzését biztosító logikailag zárt nyilvántartási rendszer felépítéséért; 1.4. felel az AM igazgatás előirányzatainak szabályszerű felhasználásáért, a likviditási helyzetet folyamatosan nyomon követi; időközönként likviditási tervet és pénzügyi elemzést készít;
1.5. felel az AM igazgatás hatáskörébe tartozó, az 1.3. pontban körülírt szabályzatokon túlmenően, az egyéb pénzügyi és számviteli szabályzatainak – kiemelten a gazdálkodási szabályzat, a kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás, utalványozás, érvényesítés rendjét szabályozó belső utasítás, a külföldi és belföldi kiküldetések elszámolásával kapcsolatos szabályozás, továbbá a számlarend és bizonylati szabályzat és a bérszámfejtés rendjének az aktualizálásáért;
1.6. vezeti és dokumentálja az előirányzat-nyilvántartást, elvégzi az évközi módosításokat, átcsoportosításokat, a teljesítéseket rovatonként figyeli;
1.7. naprakészen nyilvántartja az AM igazgatás eredeti költségvetése dologi kiadásainak kötelezettségvállalásait, teljesítéseit ügyletenként;
1.8. nyilvántartja az eredeti költségvetése terhére, valamint a fejezet által biztosított dologi és beruházási jellegű pótelőirányzatok terhére kötött szerződéseket, vezeti a kötelezettségvállalások nyilvántartását, és a teljesítésigazolással ellátott számlák teljesítéseiről intézkedik, az elszámolásköteles személyi jellegű kiadások teljesítéseit is elkülönítetten, külön táblázatban vezeti, a fejezet által biztosított pótelőirányzatokkal meghatározott időszakonként elszámol;
1.9. elvégzi egyes, a Minisztérium által kedvezményezettként elnyert és az AM Igazgatásnál finanszírozási szervezeten keresztül bonyolódó európai uniós pályázati programokból (EFOP, KEHOP, KÖFOP) és egyéb, közvetlenül nemzetközi szervezetektől elnyert támogatási összegek terhére megkötött szerződések, megrendelések kötelezettségvállalását, elkülönített nyilvántartását és az azokkal kapcsolatos teljesítéseket, adatszolgáltatásokat, a bérszámfejtési és könyvelési feladatokat;
1.10. ellátja kiemelten a vidékfejlesztési feladatokhoz kapcsolódó VP-20.1.-16-2016-00001. „A Vidékfejlesztési Program megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás Projekt”, a VP-20.2.-16-2016-00001. „A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat működését szolgáló Technikai Segítségnyújtás Projekt” és a MAHOP-7-1.1.1-2016. „A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás Projekt” kötelezettségvállalásainak, előirányzat-módosításainak és elő-, utó-, valamint a szállítói finanszírozású teljesítéseinek rögzítését, analitikus és főkönyvi könyvelését, a szükséges adatszolgáltatásokat, egyeztetéseket, a programokkal kapcsolatos esetleges bérszámfejtési feladatokat, valamint a VP-20.1.-16-2016-00001. „A Vidékfejlesztési Program megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás Projekt” terhére történő utófinanszírozású külföldi kiküldetések elszámolási dokumentációjának összeállítását és a program szakmai felügyeletét ellátó minisztérium részleg részére történő megküldését;
1.11. felel az AM igazgatás adott évi költségvetési maradványának levezetéséért, analitikus nyilvántartásáért, dokumentáltságáért, annak felhasználását nyomon követi;
1.12. elvégzi az időközönkénti ÁFA-bevallást és az ÁFA megfizetéséről gondoskodik;
1.13. biztosítja a bel- és külföldi kiküldetésekhez, üzemeltetési feladatok ellátáshoz és rendezvényekhez kapcsolódó előlegeket, az azokkal való elszámolást, ellátja az Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletére kirendelt gyakornokok ellátmányával kapcsolatos devizaátutalási és elszámoltatási feladatokat;
1.14. felosztja és biztosítja a negyedéves vezetői reprezentációs előlegeket, megrendeli a természetben biztosított reprezentációt;
1.15. ellátja a hivatali mobiltelefonok használatából eredő költségek elszámolásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat; a meghatározott időszakonkénti keretelszámolások alapján a nem a hivatali okokból keletkező kerettúllépések munkatársak részére történő kiszámlázását;
1.16. üzemelteti a házipénztárt (forint és valuta), felügyeli annak szabályszerű működését;
1.17. ellátja a külföldi kiküldetés keretében brüsszeli tanácsi ülésekre utazók egyes költségeinek az Innovációs és Technológiai Minisztérium által biztosított ún. „Nemzeti boríték” terhére történő utólagos visszatérítésre vonatkozó elszámolási dokumentáció előkészítését;
1.18. felel a devizaprognózis elkészítéséért;
1.19. felel az AM igazgatás tartozásállományával kapcsolatos adatszolgáltatás elkészítéséért;
1.20. a Minisztérium közhatalmi és működési bevételeit nyilvántartja, azok beszedésével kapcsolatban számlakiállításokról intézkedik, felszólítja meghatározott időközönként az adósokat a tartozások kiegyenlítésére;
1.21. ellátja az analitikus nyilvántartó feladatokat az államot megillető halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe vagy haszonbérbeadására vonatkozó szerződések alapján befolyó központosított bevételek vonatkozásában, az ezekkel kapcsolatos követelésekről havonta adatot szolgáltat a Kincstár részére, és e bevételekkel kapcsolatos ÁFA-bevallásokat elkészíti;
1.22. biztosítja a Minisztérium által üzemeltetett ingatlanok bérleti és közüzemi díjának pontos teljesítését; meghatározott időközönként értékcsökkenést számol el;
1.23. az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnál és a Kincstárnál vezetett lakáskölcsön-számlákkal kapcsolatos lakáskölcsönökkel összefüggő analitikát vezeti, figyelemmel kíséri a törlesztéseket és folyósításokat, a tartósan nem fizetők esetében a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztály felé a szükséges intézkedést megteszi;
1.24. nyilvántartja és számfejti a cafetéria-juttatásokat, gondoskodik azok naprakész elszámolhatóságáról;
1.25. felel a Minisztérium alaplétszámával és központosított létszámával összefüggő személyi juttatásokkal való észszerű és jogszerű gazdálkodásért, a rendszeres és a nem rendszeres, valamint állományon kívüliekkel kapcsolatos személyi juttatások nyilvántartásáért, számfejtéséért és folyósításáért;
1.26. felel az illetmény- és bérgazdálkodásra irányuló felmérések és számítások elkészítésében való közreműködésért;
1.27. felel az adóigazolásoknak az adózók részére történő eljuttatásáért, az adóbevallás elkészítési módjának és az adókedvezményekkel kapcsolatos nyilatkoztatásért;
1.28. felel a távollétekre vonatkozó adatszolgáltatások heti rendszerességgel történő összegyűjtéséért;
1.29. folyamatos kapcsolatot tart a Kincstár által működtetett központi illetmény-számfejtési részleggel;
1.30. felel a pénzbeli és természetbeni juttatásokkal, költségtérítésekkel, lakásalappal, fizetési előlegekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetéséért, a kifizetésekért és a dolgozói visszatérítési kötelezettségek behajtásáért;
1.31. elvégzi a Kincstár által készített kimutatás alapján a bérfeladást és annak rovatonkénti könyvelését, valamint nyilvántartja a munkavállalót és a munkaadót terhelő járulékokat, a személyi jövedelemadót, a rehabilitációs hozzájárulást, ellátja az előbbiekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások könyvelését;
1.32. felel az AM Igazgatás költségvetése terhére történő pénzügyi teljesítések analitikus jogcímkódok szerinti könyveléséről és főkönyvi könyveléséről, szükség esetén ellátja a Kincstár számára a szükséges ERA-kód rendezéseket, mind az AM igazgatás által vezetett számlák, mind a pénztárak forgalma vonatkozásában;
1.33. felel az AM igazgatást érintő negyedéves mérlegjelentések elkészítéséért;
1.34. felel az AM igazgatást érintő éves számszaki és szöveges beszámoló elkészítéséért;
1.35. felel az AM igazgatást érintő időközi költségvetési jelentések elkészítéséért;
1.36. felel az AM igazgatás bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról meghatározott időszakonkénti adatszolgáltatásáért (PM-előrejelzés) a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben;
1.37. nyilvántartja a Minisztérium vagyonkezelésében lévő egyes befektetett eszközöket csak mennyiségben, egyes eszközöket értékben és mennyiségben is egyaránt;
1.38. nyilvántartja az AM igazgatást érintő befektetett eszközök évközi állományváltozásait növekedési és csökkenési jogcímek szerint;
1.39. nyilvántartja a Minisztérium vagyonkezelésében levő ingatlanok könyv szerinti értékét, a vagyonkezelésében levő immateriális javakat, tárgyi eszközöket és készleteket, gondoskodik ezek vonatkozásában a szabályszerűen előkészített és lebonyolított leltározási feladatok előkészítéséről, végrehajtásáról, a leltározás kiértékeléséről;
1.40. véleményezi az AM Igazgatás vagyonkezelésében lévő eszközök üzemeltetésére, vagyonkezelésére, térítés nélküli átadására-átvételére vonatkozó szerződéseket, megállapodásokat;
1.41. felel az AM Igazgatás kezelésébe tartozó kincstári vagyon kezelésének és nyilvántartásának Minisztériumra háruló feladatai ellátásáért, évente vagyonkatasztert készít az MNV Zrt. részére;
1.42. javaslatot tesz a vagyonkezelésében levő eszközök selejtezésére – az érintett önálló minisztériumi szervezeti egység kezdeményezése alapján –, előkészíti és lefolytatja a selejtezési eljárást;
1.43. egyezteti a leltározás keretében az üzemeltetésre átadott eszközök üzemeltetőnél való meglétét;
1.44. előkészíti a tárgyévi leltározást, leltározási utasítást és ütemtervet készít, lefolytatja a leltározást az 1.39. pontban leírtakon felül mérlegsoronként a mennyiségben nem leltározható eszközök és források tekintetében az analitikákkal történő egyeztetési mód alapján; majd gondoskodik azok kiértékeléséről;
1.45. elvégzi meghatározott időközönként az eszközök tekintetében a terv szerinti, a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés és a devizaértékelési feladatokat;
1.46. felelős a hatáskörébe tartozó személyi juttatási előirányzatokat érintő gazdasági eseményeknek a KIRA-rendszerben, más kiadási és bevételi előirányzatokat érintő gazdasági eseményeknek a FORRÁS.net rendszerben történő rögzítéséért;
1.47. véleményezi gazdálkodási, pénzügyi szempontból az AM igazgatás költségvetésének terhére megkötésre kerülő szerződés- és megállapodás tervezeteket.
2.3.77 Az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
Az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait a 75. § rögzíti.
2.3.2. Agrárszakképzési Főosztály
a) a Minisztérium európai uniós ügyeinek és képviseletének összehangolása, ezen belül az Európai Bizottság szakbizottságaiban és a tanácsi munkacsoportokban részt vevő magyar szakértők munkájának koordinálása;
b) a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, a Környezetvédelmi Tanács, az Európai Unió Tanácsa mellett működő Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER), a Mezőgazdasági Különbizottság (SCA), az Európai Bizottság szakbizottságai és a Tanács munkacsoportjai üléseire, valamint a FAO ülésekre a magyar részvétel előkészítése, a képviselendő álláspontok kialakításának koordinálása, tárcaközi és az EKTB előtti egyeztetése, Magyarországra akkreditált EU nagykövetségek tájékoztatása a Miniszteri Tanácsüléseken képviselt magyar álláspontról;
c) a Kormány speciális európai uniós tárgyú üléseinek, és az azokat előkészítő államtitkári szintű EKTB, valamint a Kormány, a kabinetek üléseinek napirendjére felvett előterjesztések, jelentések kapcsán a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységek szakvéleménye alapján a Minisztérium képviselendő álláspontjának előkészítése;
d) az EU intézményfejlesztési (Twinning és TAIEX) programokban való magyar részvétel lehetőségeinek feltárása, szervezése, koordinálása és a pénzügyi elszámolások vezetése, kapcsolattartás az Európai Bizottsággal és az érintett szervezeti egységekkel, háttérintézményekkel;
e) részvétel a Délkelet-Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport (SWG-RRD) szakmai munkájában, különösen annak EU-integrációt érintő részében, kapcsolattartás a szervezettel és a Minisztérium érintett önálló szervezeti egységeivel, közreműködés a felsővezetői tárgyalások előkészítésében;
f) a Visegrádi Négyek együttműködésben a minisztériumi részvétel nemzetközi koordinációja a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával együttműködésben.
2. Az EU és FAO Ügyek Főosztálya európai uniós feladatai:
a) az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás koordinációja;
b) a Minisztériumot érintő, Magyarország európai uniós kötelezettségeihez közvetlenül kapcsolódó iratok Minisztériumon belüli fogadásának és küldésének összehangolása, az ezzel összefüggő levelezés lebonyolítása;
c) a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek részvételével zajló, Magyarország európai uniós és FAO kötelezettségeihez közvetlenül kapcsolódó hivatalos találkozók, továbbá egyéb vezetői és szakértői találkozók előkészítése és lebonyolítása;
d) szakmai felkészítők összeállítása a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői részére európai uniós és FAO ügyekben.
3. Az EU és FAO Ügyek Főosztálya funkcionális feladatai:
a) az EU agrárgazdaságot és környezetügyet érintő döntéshozatali eljárásában való részvétel szabályainak kidolgozása és az érvényesülés biztosítása, különös tekintettel a tárgyalási álláspont kialakítására, a jelentési kötelezettségre;
b) az Európai Bizottság szakbizottságaiba és a Tanács munkacsoportjaiba delegált szakértők, valamint a mandátum készítéséért felelős önálló szervezeti egységek nyilvántartása;
c) az Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletre delegált agrárügyi és környezetügyi szakdiplomaták, valamint–a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával együttműködésben–a római FAO Állandó Képviselő kiválasztásához a szakmai szempontok meghatározása, személyi javaslattétel, ezen szakdiplomaták alaputasításainak elkészítése, szakmai irányítása, folyamatos kapcsolattartás és beszámoltatás;
d) közreműködés az európai uniós témákban érkezett kormány-előterjesztések kapcsán a Minisztérium álláspontjának kialakításában;
e) közreműködés az EU Közös Agrárpolitikája, Környezetpolitikája és egyéb uniós politikákkal kapcsolatos magyar álláspont kialakításában és azok kommunikációjában;
f) a Visegrádi Négyek együttműködésben a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó miniszteri ülések napirendi pontjainak tartalmi előkészítése a feladatkörükben érintett szervezeti egységek szakvéleménye alapján, együttműködve a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával;
g) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény hazai, európai uniós és nemzetközi végrehajtásából fakadó feladatok koordinációja a Környezetmegőrzési Főosztállyal együttműködésben, így különösen az Egyezmény Nemzeti Beszámolójának összeállítása, a feladatkörük szerint érintett önálló szervezeti egységek részanyagai alapján;
h) a FAO-val és az ENSZ egyéb szakosított szervezeteivel (IFAD, WFP, UNSSC) való kapcsolattartás, a tagsággal járó feladatok ellátása;
i) a FAO ösztöndíjas programjával, a projektfinanszírozással, a pénzügyi teljesítések igazolásával, az elszámoltatással összefüggő, a Minisztériumot érintő intézkedések előkészítése, a Minisztérium által finanszírozott, a FAO által vezetett projektek végrehajtásának koordinálása, a Magyar Köztársaság Kormánya és a FAO között a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ felállításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott további feladatok koordinálása, az ezekhez rendelt költségvetési forrással folytatott gazdálkodás;
j) az európai uniós tárgyalásokkal (Tanács, COREPER, SCA, tanácsi munkacsoportok, szakbizottságok) kapcsolatos dokumentumok számítógépes adatbázisának kezelése;
k) a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága főtitkári, valamint titkársági teendőinek ellátása, üléseinek előkészítése;
l) közreműködés a római állandó FAO képviselő munkájának szakmai irányításában;
m) részvétel a Twinning és a TAIEX projekt pályázatok elkészítésében, a munkatervek és a szerződések kidolgozásában, a projekt megszervezésében, kivitelezésében, lezárásában és elszámolásában;
n) a Világélelmezési Program (WFP) keretében megvalósuló segélyek koordinációja;
o) nemzetközi fejlesztési együttműködési adatszolgáltatás (különös tekintettel az OECD Development Assistance Committee-re), együttműködésben a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával;
p) közreműködés a kötelezettségszegési eljárásokhoz, az EU PILOT megkeresésekhez és a Magyarországot érintő Európai Bírósági ügyekkel kapcsolatos álláspont kialakításában a Jogalkotási Főosztállyal együttműködve;
q) az EKTB-hez kapcsolódóan a Minisztérium titkársági, adminisztratív és előkészítő feladatainak ellátása;
r) a Minisztérium feladatkörébe utalt EKTB szakértői csoportok vezetése, a szakértői csoport munkájának irányítása, összehangolása, valamint a kapcsolódó titkársági, adminisztratív és előkészítő feladatok ellátása.
3.1.3. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
1. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya kodifikációs feladata a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos nemzetközi jogi, ezen belül a nemzetközi egyezmények, minisztériumi megállapodások létrehozásával, módosításával, felbontásával kapcsolatos jogi feladatok ellátása a Jogalkotási Főosztállyal együttműködésben.
2. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya koordinációs feladatai:
a) a Minisztérium két- és többoldalú, valamint szubregionális és regionális agrárügyi és környezetügyi nemzetközi tevékenységének szervezése és koordinálása, javaslattétel a nemzetközi szakpolitikai és gazdasági együttműködés fő irányaira és prioritásaira;
b) kormány- és tárcaközi egyezmények és megállapodások, valamint más két- és többoldalú együttműködési dokumentumok előkészítésének, a nemzetközi partnerekkel való egyeztetésének és létrehozásának koordinálása, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek végrehajtásának nyomon követése;
c) két- és többoldalú kormányközi egyezmények és tárcaközi megállapodások alapján működő közös testületek tevékenységének összehangolása, titkársági és kapcsolattartói teendők ellátása;
d) – a FAO kivételével – az ENSZ szervezetek (EGB, UNEP, UNESCO, WHO stb.) és más nemzetközi szervezetek (pl. OECD, WTO), testületek és programok szakmai munkájában való részvétel koordinálása, a magyar érdekek magas szintű képviseletének biztosítása nemzetközi szervezetek és nemzetközi egyezmények végrehajtó testületeiben;
e) a Duna-térségi, a Visegrádi Négyek és más többoldalú együttműködésekben a minisztériumi részvétel nemzetközi koordinációja;
f) a minisztériumi politikai felsővezetők és szakmai felsővezetők külföldi kiutazásaira, valamint a partnerfogadásokra vonatkozó javaslatok előkészítése, a vezetői eseménynaptár karbantartása;
g) a vezetői szintű kül- és belföldi találkozók, szakértői és egyéb jellegű nemzetközi tárgyalások előkészítése és megszervezése, a programok összehangolása együttműködve a Protokoll Osztállyal;
h) nemzetközi rendezvényeken, konferenciákon, protokolláris eseményeken a minisztériumi részvétel koordinálása együttműködve a Protokoll Osztállyal;
i) a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) keretében finanszírozott projektek minisztériumi szintű összehangolása, kapcsolattartás az érintett szervezetekkel, közreműködés a projektek kivitelezésében, lezárásában és utánkövetésében, rendszeres statisztikai adatszolgáltatás, valamint az élelmiszer-segélyezésre és fejlesztési támogatásokra vonatkozó minisztériumi álláspont kialakításának koordinálása;
j) a Minisztérium kiemelt nemzetközi projektjeinek koordinálása, kapcsolattartás a projektekben érintett szervezetekkel.
3. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya nemzetközi feladatai:
a) a partnerországokban működő agrárügyi és környezetügyi szakdiplomaták szakmai irányítása, felkészítése, beszámoltatása és éves értékelése, az agrárügyi és környezetügyi szakdiplomata hálózat működtetésére elkülönített kerettel való gazdálkodás ellenőrzése;
b) kapcsolattartás a partnerországokban a felelős főhatóságokkal, a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és a külföldön működő magyar képviseletekkel, valamint kapcsolattartás a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a magyar külpolitikai és külgazdasági intézményrendszer egyéb intézményeivel, valamint a nemzetközi projektekben érintett magyar és külföldi szereplőkkel;
c) a nemzetközi fizetési kötelezettségek (tagdíjak) nyilvántartása, adatbázisának karbantartása, a tagdíjfizetések teljesítésének előkészítése a Költségvetési Főosztály számára;
d) a Minisztérium vezetőinek nemzetközi tárgyalásait előkészítő szakmai anyagok és tárgyalási javaslatok összeállítása, a tárgyalási eredmények dokumentálása és utógondozása;
e) a nemzetközi együttműködés helyzetéről és eredményeiről tájékoztatók, háttéranyagok és javaslatok készítése, különös tekintettel a magas szintű, állam- és kormányfői tárgyalásokra, együttes kormányülésekre;
f) közreműködés a minisztériumi álláspont kialakításában a nemzetközi kapcsolatokat érintő kormány-előterjesztések és más tervezetek tárgyában;
g) kétoldalú kormányközi, gazdasági és egyéb vegyes bizottságokban a Minisztérium képviseletének biztosítása, közreműködés a munkaprogramok kialakításában és megvalósításában;
h) új két- és többoldalú agrárdiplomáciai és gazdasági együttműködési lehetőségek feltárása, szakmai és civil partnerkapcsolatok létrejöttének támogatása és alakulásuk figyelemmel kísérése;
i) a Minisztérium nemzetközi vonatkozású iratforgalmának koordinálása, a politikai felsővezetők, illetve szakmai felsővezetők nemzetközi levelezésének intézése;
j) a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek részvételével zajló nemzetközi hivatalos találkozók előkészítése és koordinálása, közreműködés az egyéb vezetői és szakértői találkozók előkészítésében és lebonyolításában együttműködve a Protokoll Osztállyal;
k) a Pénzügyminisztérium és a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) által koordinált segélyhitelezés minisztériumi szintű koordinációja.
4. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya funkcionális feladatai:
a) a nemzetközi kiutazásokra, vendéglátásra és egyéb nemzetközi feladatokra biztosított költségkerettel való gazdálkodás, a pénzügyi teljesítések igazolása, elszámoltatása a többi érintett önálló szervezeti egységgel együttműködésben;
b) a Minisztérium éves nemzetközi kiutazási és fogadási tervének előkészítése, karbantartása;
c) a külföldi kiküldetések és partnerfogadások adatbázisának kezelésére, a nemzetközi együttműködés tervezésére és szervezésére szolgáló nemzetközi információs rendszer (NIR) működtetése és fejlesztése;
d) relációs kapcsolatok és együttműködési lehetőségek alakulását bemutató anyagok és nyilvántartások karbantartása, belső és külső tájékoztatási feladatok ellátása;
e) a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek kiutazásaival kapcsolatos utazási teendők ellátása;
f) szolgálati útlevelekkel kapcsolatos ügyintézés, fordítási és tolmácsolási feladatok biztosítása.
3.1.4. Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya
1. A Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya koordinációs feladatai:
a) a Kárpát-medencét érintő együttműködésekben a Minisztérium részvételének koordinációja;
b) a Kárpát-medencei kapcsolatokat érintő rendezvényeken, konferenciákon, protokolláris eseményeken a minisztériumi részvétel koordinálása.
2. A Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya funkcionális feladatai körében
a) közreműködik a minisztériumok, központi államigazgatási szervek nemzetpolitikával, Kárpát-medencei együttműködéssel összefüggő tevékenységében;
b) kapcsolatot tart a külhoni szervezetekkel;
c) előkészíti a Minisztérium Kárpát-medencét érintő tevékenységének kommunikációját;
d) a minisztériumi politikai felsővezetők, szakmai felsővezetők Kárpát-medencébe történő kiutazásaira, valamint a partnerfogadásokra vonatkozó javaslatok előkészítése;
e) elkészíti a Minisztérium vezetőinek tárgyalásaihoz szükséges Kárpát-medencét érintő szakmai anyagokat;
f) feltárja a külhoni magyarsággal történő együttműködési lehetőségeket, javaslatot tesz az együttműködés stratégiai irányainak meghatározására;
g) támogatja és figyelemmel kíséri a szakmai és civil partnerkapcsolatok létrehozását;
h) kidolgozza a szomszédos államokat magában foglaló Kárpát-medencei egységes stratégiai programot;
i) figyelemmel kíséri a külhoni magyarokat érintő támogatási rendszert, intézményeinek és valamennyi e célra szolgáló költségvetési forrásnak a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködés céljára történő felhasználási lehetőségeit;
j) ellátja a Kárpát-medence térségét érintő támogatásokkal kapcsolatos szakmai feladatokat, figyelemmel kíséri a támogatott programok, feladatok megvalósulását;
k) együttműködik a Nemzeti Vidékstratégia 2020 keretében a Kárpát-medencei Vidékfejlesztési Program kidolgozásában, megvalósításában, ennek keretében a határon túli magyar szervezetekkel való párbeszéd kialakításában, a nemzetpolitikai irányultságú vidékfejlesztési együttműködés kialakításában;
l) ellátja a regionális Kárpát-medencei agrárfejlesztési együttműködésből fakadó feladatokat;
m) ellátja más tárcák Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjai kapcsán a Minisztérium álláspontjának képviseletét.
4. A KÖRNYEZETÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
A parlamenti államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.
3.0.2. Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya
1. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya koordinációs feladatai körében
a) felel a miniszter és az államtitkár országgyűlési munkájának segítéséért, az országgyűlési munka előkészítéséért;
b) felelős az Országgyűlés ülésein tárgyalásra kerülő anyagok előkészítéséért, a szakértők részvételének biztosításáért;
c) felel a miniszter és az államtitkár, valamint az érintett vezetők tájékoztatásáért az Országgyűlés teljes ülésének napirendjéről, az ott elhangzottakról, az ágazatot érintő képviselői hozzászólásokról és indítványokról, a miniszteri vagy államtitkári intézkedést igénylő felszólalásokról;
d) felelős az Országgyűlés és a Minisztérium közötti információs összeköttetésért, az Országgyűlés állandó, albizottságaival, ideiglenes és eseti bizottságaival, a parlamenti frakciókkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkaszervezésért, a bizottsági üléseken való szakértői képviselet szervezéséért, az ott elhangzottakról feljegyzések elkészíttetéséért;
e) felel a napirenden kívüli felszólalások, az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések, írásbeli kérdések válaszainak elkészíttetéséért, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséért, a szakmai és közéleti szempontoknak megfelelő választervezetek elkészítéséért, valamint a miniszter, illetve az államtitkár felkészítéséért;
f) felelős az Országgyűlés hivatali szerveivel, a Miniszterelnöki Kormányirodával, Miniszterelnöki Kabinetirodával, a Miniszterelnökséggel, valamint a minisztériumok parlamenti szerveivel való kapcsolattartásért;
g) koordinálja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó területeken a nemzeti konzultációk, a társadalmi egyeztetések tartós rendszerének, a szakmai, tudományos, önkormányzati, gazdasági, civil szervezetekkel való együttműködés, kapcsolattartás stratégiájának kidolgozását és végrehajtását;
h) koordinálja a Minisztérium és az agrárágazati társadalmi szervezetek közötti stratégiai partnerségi megállapodások, valamint a Minisztérium és az agrárágazati gazdasági társaságok közötti együttműködési megállapodások megkötését, és szükség esetén segítséget nyújt azok végrehajtásához;
i) koordinálja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének növelésével kapcsolatos feladatokat;
j) koordinálja a COPA-COGECA magyar tagszervezeteivel történő kapcsolattartást;
k) koordinálja az ágazati párbeszéd bizottságokkal történő munkakapcsolati együttműködést;
l) koordinálja az ágazati érdekegyeztetést, az ezzel összefüggő feladatok ellátását;
m) koordinálja – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – a NAK által átvett állami közfeladatok ellátása fejében nyújtott éves költségvetési támogatás előkészítését és végrehajtását.
2. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős az európai parlamenti képviselők részéről érkező – a Minisztérium feladatkörét érintő – megkeresésekre adandó tájékoztatók elkészíttetéséért, indokolt esetben az Európai Parlament bizottsági ülésein való minisztériumi képviselet biztosításáért, a Minisztérium vezetésének tájékoztatásáért az Európai Parlament ülésein lezajlott eseményekről, az európai parlamenti képviselők aktuális környezetügyi, mezőgazdasági kérdésekben történő felkészítéséért, háttéranyagokkal történő ellátásáért;
b) felel a magyar országgyűlési képviselők, bizottságok, frakciók és azok tisztségviselői részéről érkező – a Minisztérium feladatkörét érintő európai parlamenti – megkeresésekre készítendő választervezetek koordinálásáért;
c) felelős az Országgyűléssel való európai uniós együttműködés minisztériumi feladatainak ellátásáért;
d) koordinálja az Európai Unió tagállami működése kommunikációs stratégiájának társadalmi kapcsolatokat érintő végrehajtását.
3. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya funkcionális feladatai körében
a) felelős a Minisztériumban készült törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések Országgyűléshez történő továbbításáért, továbbá a Házszabály szerinti szervezési feladatok ellátásáért;
b) felel az Országgyűlés Minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáért;
c) felelős az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező – a Minisztérium feladatkörét érintő – megkeresésekre készült választervezetek, tájékoztatók elkészíttetéséért;
d) egyedi támogatási kérelem alapján, valamint pályázati úton támogatja az agrárágazati, továbbá a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek tevékenységét;
e) kapcsolatot tart a civil társadalmi szerveződésekkel, szakmai, önkormányzati és egyéb érdekképviseleti, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal;
f) ellátja a Minisztériummal kapcsolatban álló ágazati szakmai szervezetek és érdekképviseletek partnerlistájának kialakítását és karbantartását;
g) fogadja a különböző szervezetektől és az állampolgároktól érkező közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat, illetve e feladatkörében intézkedésre, válaszadásra továbbítja azokat;
h) megszervezi és működteti a minisztériumi ügyfélszolgálatot;
i) igény szerint létrehoz és folyamatosan frissít, illetve szolgáltat a társadalmi kapcsolattartáshoz szükséges tematikus adatbázisokat, összegyűjti és célcsoportonként rendszerezve közreadja az önálló szervezeti egységek által gyűjtött aktuális környezeti adatokat, információkat és kiadványokat, önálló kiadványokat készíttet;
j) biztosítja a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek tájékoztatását;
k) jóváhagyja a belföldi vendéglátásra vonatkozó megrendeléseket;
l) előkészíti a Minisztérium éves rendezvénytervét, valamint szükség esetén közreműködik a minisztériumi alkalmi rendezvények, ünnepélyek, valamint a minisztériumi „jeles napok”-hoz kapcsolódó rendezvényeken.
3.0.3. Hungarikum Főosztály
1. A Hungarikum Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a hungarikumok gyűjtésével, elismerésével, megismertetésével és védelmével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért, ennek körében a hungarikumokkal kapcsolatos és a szakminisztérium illetékességi körébe tartozó jogalkotási feladatok ellátásáért;
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a hungarikumokat érintő jogszabályi környezet változásait, szükség szerint kezdeményezi jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kidolgozását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
2. A Hungarikum Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a Minisztérium hungarikumokat érintő stratégiai programjait megalapozó elemzési, tervezési és programozási feladatok ellátásáért, illetve koordinálásáért;
b) felelős az érintett önálló szervezeti egységek és az agrárfejlesztési háttérintézmények bevonásával a hungarikum szakterületekre irányuló középtávú, valamint távlati tervdokumentumok, fejlesztési koncepciók, programjavaslatok kidolgozásának koordinációjáért és a hatáskörébe tartozó szakterületen annak kidolgozásáért és egyeztetéséért;
c) koordinálja a hungarikumokkal kapcsolatos programok megvalósítását, melynek keretében kapcsolatot tart az egyéb állami és nem állami szervekkel;
d) közreműködik a társadalmi és gazdasági szereplőkkel a hungarikumok gazdasági hasznosításának és széles körben történő népszerűsítésének megvalósításában;
e) elősegíti a nemzeti értékeket, különösen a hungarikumokat érintő szakmai és társadalmi együttműködést;
f) gondoskodik a Hungarikum Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról, a bizottsági ülések megszervezéséről, valamint a Hungarikum Bizottsággal kapcsolatos egyéb feladatok ellátásáról.
3. A Hungarikum Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) koordinálja a hazai értéktárak és a külhoni nemzetrészekben létrejött értéktárak kapcsolatainak erősítését;
b) felel a hungarikum mozgalom keretein belül a nemzetközi kapcsolattartásért;
c) koncepciót alakít ki a Hungarikumok Gyűjteményében és a Magyar Értéktárban található mezőgazdasági termékek export volumenének növelésére.
4. A Hungarikum Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a hungarikumok bel- és külföldi népszerűsítéséhez kapcsolódó marketing és kommunikációs feladatainak ellátásáért;
b) ellátja a szakmai ágazati szakbizottságok titkársági feladatait;
c) ellátja a hazai és külhoni magyar értéktárak kezelésével és bővítésével kapcsolatos feladatokat;
d) képviseletet lát el a feladatköréhez kapcsolódó bizottságokban, munkacsoportokban és egyéb testületekben;
e) részt vesz a hungarikumokhoz kapcsolódó programok előkészítésében, megvalósításában, valamint szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére;
f) közreműködik a hazai és nemzetközi forrásokból megvalósuló hungarikumokkal kapcsolatos beruházások és programok előkészítésében;
g) előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatának felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, ellátja a feladatkörébe tartozó költségvetés-tervezési feladatokat;
h) felelős a hungarikumok népszerűsítésére kiírandó pályázati felhívások előkészítésében, a pályázat lebonyolításában;
i) javaslatot tesz a hungarikumokkal kapcsolatos gazdasági együttműködés bővítésére, illetve intenzitásának növelésére.
3.1.78 A nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
A nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait a 75. § rögzíti.
3.1.2. EU és FAO Ügyek Főosztálya
1. Az EU és FAO Ügyek Főosztály koordinációs feladatai:
1. Az Agrárszakképzési Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) – együttműködve a Jogalkotási Főosztállyal – felelős a szakképzésről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján a miniszter szabályozási jogkörébe tartozó rendeletek szakmai előkészítéséért;
b) ellátja a miniszter – mint a szakképesítésért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében a kodifikációs és javaslattételi feladatokat, valamint a szakképesítések gondozásával kapcsolatos feladatokat;
c) – együttműködve a Jogalkotási Főosztállyal – felel a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítására vonatkozó miniszteri rendelet szakmai előkészítéséért.
2. Az Agrárszakképzési Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) képviseli a Minisztériumot a szakképzési, felnőttképzési és közgyűjteményi feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken;
b) feladatkörét érintően kapcsolatot tart a minisztériumokkal, a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumokkal, az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézményekkel, gazdasági kamarákkal, a felnőttképzést folytató intézményekkel, együttműködik a köznevelési és a felnőttoktatási szakterületekkel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal, az Innovatív Képzéstámogató Központtal, a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-vel;
c) ellátja a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok és az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézmények működésének országos szakmai koordinációját, elemzi működésüket, módszertani támogatást nyújt, valamint tájékoztatást ad részükre a munkájukat érintő aktuális információkról, fenntartói döntésekről;
d) közreműködik az országos nevelési, oktatási, képzési koncepciók és végrehajtási tervek, tanügyigazgatási dokumentumok kidolgozásában;
e) ellátja a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok és az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézmények termelő tangazdaságaiban gyakorlati képzésben részt vevő tanulókkal köthető tanulószerződésekkel kapcsolatos fenntartói feladatokat;
f) koordinálja a Minisztérium hatáskörébe tartozó szakterületek vonatkozásában a szabályozott szakmák, hatósági képzések hazai és európai uniós feladatainak ellátását, valamint közreműködik a jogi szabályozás szakmai előkészítésében;
g) a miniszter – mint a szakképesítésért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében kezdeményezi a szakképesítések tartalmi felülvizsgálatát a NAK-nál;
h) közreműködik a szakképzésből az agrártudományi képzést végző felsőoktatási intézmények által elfogadott bemeneti kompetenciák meghatározásában;
i) közreműködik szakalapítások, szakindítások előkészítésében, a felsőoktatási alap- és mesterszakok meghatározásában, a követelmények kialakításában.
3. Az Agrárszakképzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok és az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézmények tekintetében a közhatalmi és közhatalmi jellegű fenntartói döntések kiadmányozásra előkészítéséért;
b) a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok által hozott döntés ellen benyújtott kérelmek tárgyában meghozandó másodfokú döntést a miniszter nevében eljárva kiadmányozza;
c) kiadmányozásra előkészíti a miniszter – mint a szakképesítésért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében – a szakmai vizsga jogellenes megszervezése vagy a bizonyítvány jogellenes kiállítása esetén – a szakmai vizsga eredményének megsemmisítésével, a kiállított, szakképesítést tanúsító bizonyítvány érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos döntést;
d) kiadmányozásra előkészíti a földműves nyilvántartásba vételi eljárásban benyújtott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okirat szerinti szakképesítés megfelelőségével kapcsolatos, a miniszter hatáskörébe tartozó szakértői véleményt.
4. Az Agrárszakképzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felelős a szakképzéssel, közneveléssel, felnőtt-, felsőoktatással és közművelődéssel összefüggő nemzetközi együttműködésből eredő, minisztériumi szintű szakterületi feladatok ellátásáért.
5. Az Agrárszakképzési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) ellátja a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok és az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézmények jogszabályban meghatározott fenntartói feladatait;
b) felelős a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok szakmai munkájának értékeléséért;
c) közreműködik a Minisztérium fenntartásában lévő valamennyi agrárszakképzési centrum és az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézmény, valamint a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár szakmai irányításában;
d) felelős az „Alapítvány az agrárképzésért” alapítvány tevékenységével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
e) felelős a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok tekintetében a miniszter munkáltatói jogkörben hozott döntéseinek előkészítésében, a Minisztérium által irányított agrárszakképzési centrumok főigazgatóinak, kancellárjainak, illetve az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézmény igazgatóinak pályázati úton történő kiválasztásában való közreműködésért;
f) felelős a Minisztérium által irányított agrárszakképzési centrumok és az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézmények fejlesztési és pályázati tevékenységéből adódó önálló szervezeti egységeknél jelentkező feladatokban, valamint a háttérintézményi pályázatokhoz fenntartói igazolások kiadásában való intézményfelügyeleti szempontú közreműködésért;
g) felelős a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok működési struktúrájának, a működés szervezeti formájának folyamatos vizsgálatáért, a működés hatékonyságát javító intézkedésekre vonatkozó javaslattételért;
h) felelős a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok feladatainak áttekintéséért, feladatainak és feltételrendszerének racionalizálásáért, az intézményrendszer kialakítására vonatkozó döntés-előkészítő és elemző tevékenységért, az agrárszakképzési centrum javaslata alapján átfogó beruházási tervet készít, valamint értékeli az agrárszakképzési centrum szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, szervezi és irányítja azok megteremtését, továbbá összegzi az agrárszakképzési centrumok fejlesztési terveit, majd gondoskodik a miniszter részére történő továbbításáról;
i) felelős a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok költségvetési tervezéssel, gazdálkodással és ellenőrzéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai ellátásáért;
j) felelős a Minisztérium agrárszakképzéshez kapcsolódó oktatáspolitikájának kialakításáért, annak érvényesítéséért;
k) felelős a miniszter – mint a szakképesítésért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának elősegítéséért, az e hatáskörében hozandó döntések előkészítéséért;
l) szakmai iránymutatást ad a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. részére a szakképzéssel kapcsolatos állandó és eseti feladatai kapcsán;
m) jóváhagyásra felterjeszti a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által megküldött, szakképzéssel kapcsolatos éves munkatervet, és a megfelelően elvégzett feladatai tekintetében előkészíti a teljesítésigazolásokat;
n) felelős a szakterületet érintő más jogszabálytervezetek, előterjesztések véleményezése során a szakterület érdekeinek érvényesítéséért;
o) a szakmaszerkezeti döntésekkel és a szakképzési megállapodások meghozatalával országos szinten összehangolja a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok és az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézmények képzési struktúráját;
p) együttműködik a szakképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása tekintetében a NAK-kal;
q) ellátja a szakmai vizsgáztatás és a versenyek működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
r) ellátja a miniszter által fenntartott agrárszakképzési centrumok működése törvényességének, hatékonyságának és szakmai munkája eredményességének ellenőrzését, valamint az agrárszakképzési centrumok főigazgatóinak és kancellárjainak értékelését;
s) részt vesz programok, pályázatok kidolgozásában az agrárszakképzést érintően.
3. A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
A környezetügyért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait a 75. § rögzíti.
4.1. A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait a 75. § rögzíti.
4.1.2. Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály
1. A Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály kodifikációs feladatai körében
1.1. ellátja a környezeti kármentesítés jogi és műszaki szabályozásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a környezeti kármentesítéssel összefüggésben az állami felelősségvállalás jogi szabályozásának felülvizsgálatát és korszerűsítését;
1.2. ellátja a vegyianyag-szabályozás kidolgozásával, a szabályozás fejlesztésével összefüggő feladatokat, így különösen a környezet védelme érdekében egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények, valamint tevékenységek körének korlátozásáért, a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló európai uniós rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokat;
1.3. ellátja az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai uniós irányelv (RoHS) és módosításának hazai jogrendbe történő átültetését;
1.4. ellátja a mosó- és tisztítószerre vonatkozó európai uniós rendelettel kapcsolatos hazai jogalkotási feladatokat;
1.5. ellátja a szennyezett területek állapotára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek meghatározását és az ezen adatokat tartalmazó adatbázisok, információs rendszerek szakmai követelményeinek meghatározását, továbbá az állapotértékelés szabályainak megállapítását;
1.6. ellátja a higanyról szóló Minamata Egyezmény módosításával kapcsolatos környezetvédelmi célú jogalkotási feladatokat, továbbá felelős a higanyról szóló európai uniós rendelet végrehajtásával kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörébe tartozó európai uniós és hazai feladatok ellátásáért;
1.7. ellátja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok csökkentéséről szóló Stockholmi Egyezmény módosításával kapcsolatos környezetvédelmi célú jogalkotási feladatokat, továbbá felelős a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló európai uniós rendelettel kapcsolatos, a minisztérium feladatkörébe tartozó európai uniós és hazai feladatok ellátásáért;
1.8. közreműködik a környezetvédelmi biztosítékra vonatkozó szabályozás előkészítésében, továbbá a környezeti károk és szennyezés megelőzésével összefüggő további szakmai stratégiák, jogszabályok előkészítésében;
1.9. ellátja az európai uniós ökocímkével, a nemzeti Környezetbarát Termék védjeggyel, valamint a környezetirányítási rendszerekkel (EMAS) kapcsolatos hazai jogalkotási feladatokat.
2. A Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály koordinációs feladatai körében
2.1. ellátja az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) alprogramjainak koordinációját, valamint az OKKP működtetésével és végrehajtásával kapcsolatos tárcaközi szakmai feladatok előkészítését;
2.2. közreműködik a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, a környezeti károk mentesítésével, továbbá a közfeladatokat végző gazdasági társaságok szakmai tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi szakmai irányítási és koordinációs feladatok ellátásában;
2.3. közreműködik a felszín alatti vizek minőségi állapotára, valamint az ezt befolyásoló tevékenységekre, azok hatásaira vonatkozó (FAVI) adatgyűjtésben, az ágazaton belüli és az ágazatközi fejlesztésekben;
2.4. irányítja és ellátja a környezetvédelmi szempontú minősítéssel (európai uniós ökocímke, nemzeti Környezetbarát Termék védjegy) kapcsolatos szakmai feladatokat;
2.5. ellátja a „Környezeti elemek védelme” fejezeti kezelésű előirányzaton rendelkezésre álló forrás keretének felosztására, valamint a forrás lekötésének alapjául szolgáló kötelezettségvállalási dokumentumok előkészítését és módosítását;
2.6. ellátja az EMAS regisztrációt végző országos környezetvédelmi hatóság tevékenységével kapcsolatos szakmai irányítási és koordinációs feladatokat, valamint az érdekelt szakmai, érdekvédelmi szervezetek bevonásának koordinációját;
2.7. koordinálja az európai uniós ökocímke, a nemzeti Környezetbarát Termék védjegy és a környezetirányítási rendszerek (EMAS) hazai népszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;
2.8. részt vesz az EU Ökocímke Bizottság (EUEB) munkájában, kialakítja és képviseli az európai uniós ökocímke termék kritériumok, jogszabályok és szabályozási koncepciók tervezeteire vonatkozóan a minisztérium szakmai álláspontját;
2.9. szakmai irányítási és koordinációs feladataival összefüggésben ellátja a hazai és a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat;
2.10. ellátja – a Környezetmegőrzési Főosztállyal együttműködve – az OKIR környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz, a hatósági nyilvántartó rendszerhez, a létesítmény nyilvántartáshoz, az integrált szennyezésmegelőzéshez és -csökkentéshez, valamint az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartáshoz (E-PRTR) kapcsolódó szakmai feladatokat;
2.11. felelős az OKIR vonatkozásában a következő feladatok ellátásáért:
2.11.1. kapcsolatot tart az OKIR szakmai adattartalmának meghatározásában érintett szakfőosztályokkal, társminisztériumokkal, a fejlesztési igényeiket és terveiket összegyűjti, rendszerezi és azokat továbbítja a Biztonsági és Informatikai Főosztálynak;
2.11.2. dönt és tájékoztatja a szakfőosztályokat és a társminisztériumokat a fejlesztő részéről beárazott fejlesztési igények megvalósíthatóságáról;
2.11.3. gondoskodik az OKIR további üzemeltetéséhez, valamint fejlesztéséhez szükséges források megteremtésének kezdeményezéséről, koordinációjáról;
2.12. felelős a környezetpolitikát, a döntéshozatalt és a tájékoztatást szolgáló környezeti mutatók módszertani és szakmai fejlesztésének, rendszerezésének, minőségbiztosításának és közreadásának koordinálásáért, a környezeti mutatókkal és számlákkal kapcsolatos nemzetközi (ENSZ, OECD, Európai Unió) iránymutatások és fejlesztések hazai megvalósításának elősegítéséért, valamint a környezeti adatgazdálkodással összefüggő hazai és nemzetközi feladatok összehangolásáért, a miniszter országos statisztikai adatgyűjtő programmal kapcsolatos feladatai végrehajtásának koordinálásáért a környezetstatisztika területén.
2.13. felelős a zöldgazdaság fejlesztéséhez, a zöldipari innovációhoz kapcsolódó Minisztériumot érintő feladatok, szakmai anyagok előkészítésének irányításáért és koordinálásáért;
2.14. ellátja az integrált megközelítés érvényesítéséhez szükséges adatgyűjtéshez, az adatszolgáltatás egységesítéséhez, továbbá az integrált adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszerek kiépítésével kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat;
2.15. felelős a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok csökkentéséről szóló Stockholmi Egyezményből adódó feladatok végrehajtásának koordinálásáért, valamint közreműködik a Genfi Egyezmény Aarhusi POP Jegyzőkönyvének és Aarhusi Nehézfém Jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatos feladatok elvégzésében;
2.16.79 felelős a környezettechnológiával kapcsolatos kormányzati célok eléréséhez szükséges intézkedések összehangolt és hatékony koordinálásáért;
2.17. ellátja a www.korn yezetvede lem.h u információs honlap kezelésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat a Környezetmegőrzési Főosztállyal, a Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztállyal együttműködve;
2.18. részt vesz a környezetvédelmi szakágazat tudományos kutatás-fejlesztési feladatainak minisztériumi szintű koordinációjában.
3. A Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
3.1. részt vesz a környezeti kármentesítési szakterület európai uniós és nemzetközi munkacsoportjainak munkájában;
3.2. ellátja a szennyezett területek kezelésével, a környezeti károk felszámolásával és a talajok védelmével összefüggő nemzetközi és európai uniós feladatokat (ELD, EIONET, EU CF, ICCL);
3.3. ellátja az EMAS-hoz kapcsolódó, az európai uniós tagságból fakadó feladatokat;
3.4. ellátja az Európai Unió vegyi anyag rendeletének (REACH), a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló PIC rendeletének, valamint kozmetikai termékekről szóló rendeletének alkalmazása és módosítása során a környezetügyi szempontok érvényesítését az EKTB keretén belül;
3.5. felelős a vegyianyag-szabályozáshoz kapcsolódó egyes feladatokért, így különösen a környezet védelme érdekében egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények, valamint tevékenységek körének korlátozásáért, a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló európai uniós rendelet kidolgozásában, valamint a hazai alkalmazásban való közreműködésért;
3.6. ellátja a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezmény másodhelyi felelősségével járó környezetügyi feladatokat;
3.7. ellátja a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréséről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusban, Dániában 1998. június 25-én aláírt Egyezményhez (Aarhusi Egyezmény) kapcsolódó Kijevi Jegyzőkönyvben meghatározott, a Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásával (PRTR) kapcsolatos szakmai feladatokat, a Környezetmegőrzési Főosztállyal együttműködve;
3.8. ellátja az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartással (E-PRTR) kapcsolatos adatgyűjtési, adat- és információszolgáltatási feladatokat, a Környezetmegőrzési Főosztállyal együttműködve;
3.9. ellátja az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai uniós irányelvvel (RoHS) kapcsolatban benyújtott mentességi kérelmek értékelését;
3.10. ellátja a mosó- és tisztítószerre vonatkozó európai uniós rendelettel kapcsolatos mentességi kérelmek értékelésével kapcsolatos feladatokat;
3.11. felelős a Kémiai Biztonsági Koordinációs Tanács (KBKT) munkájában való részvételért;
3.12. felelős az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai uniós irányelv módosítása során a hazai érdekek érvényesítéséért és a szakmai feladatok ellátásáért;
3.13. felelős a mosó- és tisztítószerekről szóló európai uniós rendelet módosításaival kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért és a hazai érdekek képviseletéért;
3.14. közreműködik az Európai Bizottság detergens munkacsoportjában a szakmai feladatok ellátásában;
3.15. felelős a SAICM (Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítése) hazai végrehajtásáért, a kijelölt kapcsolattartó biztosításáért, a Nemzetközi Vegyianyag-konferencián (ICCM), valamint a kapcsolódó nemzetközi üléseken a magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért;
3.16. felelős a higanyról szóló Minamata Egyezmény környezetvédelmi vonatkozású hazai feladatainak ellátásáért és koordinálásáért;
3.17. felelős a vegyi anyagokkal és szinergiákkal foglalkozó európai tanácsi munkacsoport (WPIEI Chemicals/Synergies, WPE) ülésekre a magyar álláspontok kialakításáért és képviseletéért;
3.18. felelős az OECD Vegyi Anyag Bizottság és a Vegyi Anyag, Növényvédőszer, Biotechnológia Munkacsoport Együttes Ülés és kapcsolódó ülések vegyianyag-vonatkozású feladatainak ellátásáért, továbbá az OECD Környezeti Információért Felelős Munkacsoport tevékenységében, és az abból adódó környezeti adatgazdálkodással összefüggő hazai és nemzetközi feladatok összehangolásáért, ellátásáért, és a magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért;
3.19. ellátja szakterületének vonatkozásában a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvének hazai, európai uniós és nemzetközi végrehajtásából fakadó feladatokat;
3.20. részt vesz az Európai Bizottság Öko-innovációs Munkacsoportjában, továbbá részt vesz az öko-innovációs cselekvési terv megvalósításával kapcsolatos feladatokban, illetve az öko-innovációs implementációs tervben foglalt európai uniós és nemzeti szintű intézkedések végrehajtásában;
3.21. a Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztállyal együttműködik az Európai Unió Integrált Termék Politika, Fenntartható Fogyasztás és Termelés (IPP/SCP) Munkacsoportjában a szakmai feladatok ellátásáért, a magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért.
4. A Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály funkcionális feladatai körében
4.1. ellátja az OKKP hosszú távú stratégiai feladatainak tervezését és annak ütemezett végrehajtását;
4.2. ellátja a környezeti kármentesítéssel összefüggő fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével és végrehajtásával összefüggő feladatokat;
4.3. képviseli a Minisztériumot az EMAS Értékelő és Minősítő Bizottságban;
4.4. képviseli a Minisztériumot az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottságban;
4.5. ellátja a környezetközpontú irányítási rendszerek tanúsítási eljárásával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében ellátja a Minisztérium képviseletét a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Műszaki Megfelelőségi Kollégiumában (MMK);
4.6. közreműködik a felszín alatti vizek minőségi állapotára, valamint az ezt befolyásoló tevékenységekre, azok hatásaira vonatkozó (FAVI) adatgyűjtésben, az ágazaton belüli és az ágazatközi koordináció fejlesztésében, a Belügyminisztériummal egyetértésben;
4.7. meghatározza a szennyezett területek állapotára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint ezen adatokat tartalmazó adatbázisok, információs rendszerek szakmai követelményeit, megállapítja az állapotértékelés szabályait;
4.8. felelős az ember és a környezet védelmében való részvételért a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények életciklusuk bármely szakaszában kifejtett káros hatásai tekintetében a kémiai biztonsághoz kapcsolódó környezetvédelmi határterületen;
4.9. felelős az Európai Unió Öko-innovációs Cselekvési Tervében (Eco-AP) és annak Stratégiai Implementációs Tervében foglalt intézkedések tagállami szintű megvalósításának elősegítéséért, a feladatok koordinálásáért, a környezettechnológiák hazai elterjesztésének, a kapcsolódó fejlesztéseknek, beruházásoknak a támogatásáért;
4.10. figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélő, természetkímélő anyag-, energia- és víztakarékos, továbbá hulladékszegény technológiák bevezetését;
4.11. ellátja a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló rendelethez kapcsolódó feladatokat, valamint koordinálja a lakossági tájékoztató rendszerekkel, az adatszolgáltató és adatfeldolgozó rendszerekkel kapcsolatos szakmai feladatokat.
5. A Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály egyéb feladatai körében
5.1. ellátja a Növényvédelmi Bizottság munkájában, valamint a növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló irányelvben előírt Nemzeti Akciótervben foglalt intézkedések megvalósítása során a környezetvédelmi érdekek érvényesítését;
5.2. közreműködik a szakterületét érintő, központosított bevételek tervezésében, valamint szakterületei vonatkozásában évente kidolgozza a költségvetési források felhasználására vonatkozó javaslatokat;
5.3. feladatkörét érintően részt vesz a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezésében;
5.4. karban tartja a szakterületéhez kapcsolódó honlapokat.
4.1.3. Környezetmegőrzési Főosztály
1. A Környezetmegőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében
1.1. ellátja a légszennyezőanyagok kibocsátásával kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, a szabályozás folyamatos fejlesztésével összefüggő feladatokat;
1.2. ellátja a levegő minőségével kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, a szabályozás folyamatos fejlesztésével összefüggő feladatokat;
1.3. kidolgozza az ipari kibocsátásokra vonatkozó jogszabályok szakmai tervezeteit, ellátja a szabályozás folyamatos fejlesztésével összefüggő feladatokat;
1.4. ellátja a zajvédelemmel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, a szabályozás folyamatos fejlesztésével összefüggő feladatokat;
1.5. ellátja a stratégiai környezeti vizsgálattal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, illetve a szabályozás felülvizsgálatával, módosításával összefüggő feladatokat;
1.6. ellátja a környezeti hatások vizsgálatával kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, illetve a szabályozás felülvizsgálatával, módosításával összefüggő feladatokat;
1.7. kidolgozza az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jogállásáról, feladat- és hatásköréről, illetékességéről rendelkező jogszabályokat, közreműködik a meteorológiával kapcsolatos egyéb jogszabályok kidolgozásában;
1.8. a környezetvédelmi hatóság szakmai felügyeletével összefüggésben ellátja az országos környezetvédelmi hatóság, valamint a területi környezetvédelmi hatóság feladat- és hatásköréről, illetékességéről rendelkező, továbbá a hatóságok eljárásával összefüggő költségek viselésére vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
2. A Környezetmegőrzési Főosztály koordinációs feladatai:
2.1. ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok által üzemeltetett regionális környezetvédelmi laboratóriumok fejlesztésének koordinálását;
2.2. ellátja és koordinálja az európai uniós tagságból adódó minisztériumi feladatokat (európai uniós jogszabályok előkészítése), levegőtisztaság-védelmi, levegőminőségi jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat (az adatszolgáltatások elkészítésének koordinálása, az adatszolgáltatások ellenőrzése, az adatszolgáltatások teljesítése);
2.3. közreműködik a levegőtisztaság-védelmet, levegőminőséget érintő kötelezettségszegési eljárásokban;
2.4. koordinálja a Nagy Távolságra Jutó, Országhatáron Átterjedő Légszennyezésről szóló Genfi 2.4. Egyezményből (LRTAP), adódó feladatok végrehajtását, részt vesz az ezekkel kapcsolatos európai uniós előkészítő munkákban;
2.5. ellátja a környezet-egészségügy szakterületét érintő szakmai rendezvények szervezésével, kiadványok szerkesztésével és megjelentetésében való környezetügyi részvétel biztosításával összefüggő feladatokat;
2.6. koordinálja a környezetügyi ágazati radiológiai monitoring rendszert;
2.7. – a Biztonsági és Informatikai Főosztállyal együttműködve – ellátja a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokkal és azok ellenőrzésével kapcsolatos, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat;
2.8. koordinálja az elérhető legjobb technikák hazai útmutatóinak kidolgozását.
2.9. koordinálja az Espooi Egyezményből fakadó feladatok végrehajtását, valamint közreműködik az Egyezmény munkájában;
2.10. koordinálja az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján elfogadott (Espooi) Egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott Kijevi Jegyzőkönyvből adódó feladatok végrehajtását;
2.11. koordinálja a stratégiai zajtérképeken alapuló intézkedési tervekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását.
3. A Környezetmegőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai
3.1. kidolgozza a légszennyező anyagok kibocsátásával, a levegő minőségével kapcsolatos stratégiákat, intézkedési terveket és programokat, nyomon követi megvalósításukat;
3.2. ellátja és koordinálja az európai uniós tagságból adódó minisztériumi feladatokat (európai uniós jogszabályok előkészítése), levegőtisztaság-védelmi, levegőminőségi jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat (az adatszolgáltatások elkészítésének koordinálása, az adatszolgáltatások ellenőrzése, az adatszolgáltatások teljesítése);
3.3. közreműködik a levegőtisztaság-védelmet, levegőminőséget érintő kötelezettségszegési eljárásokban;
3.4. közreműködik a két- és többoldalú nemzetközi együttműködések előkészítésében, szervezésében, munkájában;
3.5. részt vesz az Európai Unió Környezeti Levegő Minőségi Bizottságának és Környezeti Levegő Minőségi Szakértői Csoportjának munkájában;
3.6. ellátja az Európai Unió ipari kibocsátások irányelvhez kapcsolódó, az európai uniós tagságból fakadó feladatokat (IED 13. cikk és 75. cikk bizottság, valamint IEEG – ipari kibocsátások szakértői csoport keretében);
3.7. ellátja az ipari kibocsátásokkal kapcsolatos jelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget;
3.8. ellátja környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvvel kapcsolatos feladatokat – jogszabályok előkészítése, zajvédelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok ellátása (az adatszolgáltatások elkészítésének koordinálása, az adatszolgáltatások ellenőrzése, az adatszolgáltatások teljesítése) –, részvétel az Európai Unió zaj- és rezgés elleni védelemmel foglalkozó bizottságainak munkájában;
3.9. ellátja a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelvvel kapcsolatos feladatokat;
3.10. ellátja a környezeti hatások vizsgálatával (KHV) összefüggő, európai uniós tagságból adódó minisztériumi feladatok koordinálását; kidolgozza és képviseli a hazai szakterületi álláspontot az Európai Unió környezeti hatások vizsgálatával összefüggő jogszabályainak kidolgozása, módosítása esetén, ellátja az európai uniós szabályozás megvalósításával kapcsolatos szakterületi feladatokat;
3.11. ellátja a stratégiai környezeti vizsgálattal (SKV) összefüggő, európai uniós tagságból adódó minisztériumi feladatok koordinálását; kidolgozza és képviseli a hazai szakterületi álláspontot az Európai Unió stratégiai környezeti vizsgálattal összefüggő jogszabályainak kidolgozása, módosítása esetén, ellátja az európai uniós szabályozás megvalósításával kapcsolatos szakterületi feladatokat;
3.12. részt vesz az Európai Unió környezeti hatások vizsgálatával összefüggő munkacsoportjainak munkájában;
3.13. közreműködik a környezeti hatások vizsgálatát érintő kötelezettségszegési eljárásokban;
3.14. ellátja az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezménnyel (Espooi Egyezménnyel) és az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (környezeti hatásvizsgálati irányelvvel) kapcsolatos adatgyűjtési, adat- és információszolgáltatási feladatokat;
3.15. ellátja a környezeti hatások vizsgálatának az Espooi Egyezmény alapján lefolytatott nemzetközi szakaszával kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
3.16. ellátja az Európai Unió stratégiai környezeti vizsgálattal összefüggő jogszabályainak kidolgozása, felülvizsgálata, módosítása esetén a hazai szakterületi álláspont kialakításával és képviseletével összefüggő feladatokat;
3.17. ellátja a Kijevi Jegyzőkönyv előírásai alapján lefolytatott stratégiai környezeti vizsgálati eljárások országhatáron átterjedő környezeti hatásokat vizsgáló nemzetközi szakaszával kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
3.18. részt vesz az Európai Unió és az ENSZ stratégiai környezeti vizsgálattal összefüggő munkacsoportjainak munkájában;
3.19. biztosítja a szakmai képzési, oktatási kötelezettségek teljesítését az európai uniós követelményekkel összhangban;
3.20. ellátja Magyarország teljes körű képviseletét az Espooi Egyezmény Implementációs Bizottságában;
3.21. közreműködik a Magyarország tagságával összefüggő feladatok ellátásában a Környezetvédelmi Jog Átültetéséért és Végrehajtásáért tevékenykedő Európai Uniós Hálózat (IMPEL) szervezetében.
4. A Környezetmegőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében
4.1. ellátja az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működtetésének szakmai felügyeletét, fejlesztésének irányítását;
4.2. meghatározza a levegőminőségi közönségtájékoztatási rendszer tartalmi elemeinek és infrastruktúrájának;
4.3. ellátja az OKIR levegőtisztaság-védelmi moduljával (LAIR) összefüggő szakmai feladatokat, meghatározza a szakterületi fejlesztési igényeket;
4.4. ellátja a miniszter feladatkörébe tartozó környezet-egészségügyi és környezetbiztonsági feladatokat;
4.5. ellátja az egészségügyi ágazattal együttműködésben a WHO és az Európai Unió környezet-egészségügyi programjainak hazai megvalósításával kapcsolatos feladatokat;
4.6. ellátja a légszennyező anyagok kibocsátásával, a levegő minőségével kapcsolatos intézkedési tervekre, programokra rendelkezésre álló költségvetési források tervezésével, felhasználásával, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítésével összefüggő feladatokat;
4.7. ellátja a nukleáris biztonsággal a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokkal és azok ellenőrzésével kapcsolatos, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat;
4.8. – a szakterületeit érintően – közreműködik a Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartássokkal (PRTR, E-PRTR) kapcsolatos adatgyűjtési feladataiban;
4.9. ellátja az országos környezetvédelmi hatóság, valamint a területi környezetvédelmi hatóság feladat- és hatásköréről, illetékességéről rendelkező, továbbá a hatóságok eljárásával összefüggő költségek viselésére vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítésével összefüggő feladatokat;
4.10. ellátja a területi környezetvédelmi hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok által üzemeltetett regionális környezetvédelmi laboratóriumok szakmai (törvényességi, szakszerűségi) ellenőrzését;
4.11. véleményezi a fővárosi és a megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét;
4.12. közreműködik a fővárosi és a megyei kormányhivatalok tevékenységének átfogó ellenőrzésében;
4.13. közreműködik az országos környezetvédelmi hatóság, a területi környezetvédelmi hatóság eljárásával összefüggő költségek viselésére vonatkozó szabályozás szakmai előkészítésében;
4.14. ellátja az országos környezetvédelmi hatóság környezetvédelemmel kapcsolatos döntéseivel szemben – az érintett önálló szervezeti egységek eseti bevonása mellett – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben nevesített felügyeleti jogkörök gyakorlásával, ezzel összefüggésben a döntések szakmai előkészítésével és kiadmányozásával kapcsolatos feladatokat;
4.15. ellátja a települési stratégiai zajtérképekkel és intézkedési tervekkel kapcsolatos feladatok fejezeti kezelésű előirányzata kezelésével összefüggő feladatokat;
4.16. irányítja a beruházások környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat;
4.17. önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve biztosítja a környezeti hatásvizsgálatokban részt vevők (hatóságok, tervezők, fejlesztők és a nyilvánosság) számára a részvételüket segítő szakanyagok kidolgozását, továbbá szakmai támogatásukat, valamint biztosítja a szakmai képzési, oktatási kötelezettségek teljesítését az európai uniós követelményekkel összhangban;
4.18. ellátja a stratégiai környezeti vizsgálat területén az európai uniós szabályozás megvalósításával kapcsolatos szakterületi feladatokat;
4.19. közreműködik a stratégiai környezeti vizsgálati ügyeket érintő kötelezettségszegési eljárásokban;
4.20. ellátja a Kijevi Jegyzőkönyv, valamint az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK (2001. június 27.) irányelv (SKV irányelv) által előírt adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat;
4.21. irányítja a tervek, programok (stratégiai) környezeti vizsgálatára vonatkozó, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat;
4.22. ellátja az önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve a stratégiai környezeti vizsgálati eljárásokban részt vevők (hatóságok, tervezők, fejlesztők és a nyilvánosság) számára a részvételüket segítő szakanyagok kidolgozásának biztosításával, továbbá számukra szakmai támogatás nyújtásával összefüggő feladatokat;
4.23. biztosítja a szakmai képzési, oktatási kötelezettségek teljesítését az európai uniós követelményekkel összhangban;
4.24. közreműködik a meteorológiával kapcsolatos egyéb jogszabályok kidolgozásában, a szabályozás folyamatos fejlesztésében;
4.25. közreműködik az OMSZ eljárásával összefüggő költségek viselésére vonatkozó szabályozás szakmai előkészítésében;
4.26. véleményezi az OMSZ szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét;
4.27. előkészíti és lebonyolítja az OMSZ-t érintő intézkedéseket;
4.28. közreműködik az OMSZ szakmai irányításában;
4.29. közreműködik a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó – a feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatokat ellátó – gazdasági társaságok szakmai tevékenységével kapcsolatos szakmai irányítási és koordinációs feladatok ellátásában;
4.30. irányítja a feladatkörét érintő két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és együttműködések végrehajtásával kapcsolatos szakmai feladatokat, és közreműködik az egyezmények, együttműködések fenntartásában, továbbfejlesztésében;
4.31. ellátja a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvvel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítésével összefüggő feladatokat.
5. A Környezetmegőrzési Főosztály egyéb feladatai körében
5.1. együttműködik az Országos Atomenergia Hivatallal, ellátja a munkabizottságokban a környezetügyi ágazat képviseletét és az ebből eredő feladatokat;
5.2. közreműködik a súlyos ipari balesetek elleni védekezés követelményrendszerének kialakításában;
5.3. ellátja a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás végrehajtásához kapcsolódó környezetügyi feladatokat;
5.4. közreműködik a Nemzeti Környezetvédelmi Program Intézkedési Tervében foglalt feladatok végrehajtását;
5.5. az európai uniós követelményekkel összhangban koordinálja a szakterületi szakmai képzési, oktatási kötelezettségek teljesítését.
4.1.4. Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály
1. A Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében
1.1. felelős a Minisztérium környezetfejlesztési forrásainak felhasználásával kapcsolatos stratégiáért, az állami, más hazai, európai uniós és egyéb fejlesztési források felhasználásának összehangolásáért;
1.2. felelős a nemzeti kapcsolattartó funkció betöltéséért a „LIFE Környezet és Erőforrás-hatékonyság” területen és környezetvédelmi téma esetén a „LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás” területen;
1.3. felelős a jogszabályok alapján a kormányzati környezeti fejlesztéspolitikai testületi és bizottsági tagságból adódó feladatok Minisztériumon belüli irányításáért és koordinálásáért;
1.4. felelős a Minisztérium környezetfejlesztéshez kapcsolódó szervezetei, valamint a tárcaközi, közösségi és nemzetközi együttműködés során a miniszter szakmai, környezetügyi fejlesztéspolitikai érdekeinek érvényesítéséért, intézmények kedvezményezetti tevékenységének felügyeletéért;
1.5. felelős a hazai helyi és regionális környezetvédelmi programok kidolgozását és végrehajtását támogató projektszintű feladatok szakmai koordinálásáért;
1.6. felelős a környezeti, területi tervezési és horizontális szempontok érvényesítéséért a 2014–2020, valamint a 2020 utáni tervezési időszak ágazati és regionális operatív programjaiban, a VP pályázataiban, valamint ezzel összefüggésben koordinálja a Környezetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága alá tartozó önálló szervezeti egységek egyes pályázatokhoz kapcsolódó álláspontjait;
1.7. felelős a Norvég-EGT Mechanizmus végrehajtásáért, a Svájci Hozzájárulás környezetvédelmi célú felhasználásának koordinációjáért, ellátja a Minisztérium képviseletét a végrehajtást felügyelő Monitoring Bizottságban;
1.8. felelős az Európai Unió Integrált Termék Politika, Fenntartható Fogyasztás és Termelés (IPP/SCP) Munkacsoportjában a szakmai feladatok ellátásáért, a magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért;
1.9. felelős a KAP reformjához kapcsolódóan a környezetügyi érdekek és a felmerülő környezeti szempontok tárcán belüli képviseletéért;
1.10. koordinálja a Minisztérium fenntartható fejlődéssel összefüggő hazai és nemzetközi feladatait, különös tekintettel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia végrehajtásával, felülvizsgálatával, megújításával kapcsolatos feladatokra;
1.11. koordinálja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összefüggő hazai és nemzetközi feladatokat, az ahhoz kapcsolódó hazai helyi és regionális programok kidolgozását és végrehajtását;
1.12. közreműködik a klímaváltozással összefüggő környezet- és természetvédelmi feladatok Minisztériumon belüli összehangolásában;
1.13. felel a környezetügyi stratégiai tervdokumentumok összehangolásáért, a stratégiai célok és intézkedések közötti átfedések, ellentmondások feltárásáért, az ellentmondások feloldásának koordinálásáért;
1.14. felel az Európai Unió Körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslatának Minisztériumon belüli koordinálásáért;
1.15. felel a Minisztérium környezetügyi kiemelt feladatainak, egyes szakmai területek alapvető célkitűzéseinek és az azokat megvalósító ágazati intézkedések, munkatervek összehangolásáért.
2. A Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
2.1. felelős a Minisztérium képviseletéért a környezetfejlesztés tárcaközi integrációját szolgáló testületekben, illetve erre vonatkozóan a Minisztérium képviseletének biztosításáért a közösségi és nemzetközi testületekben;
2.2. felelős az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködésben a környezetügyi érdekek érvényesítése koordinációjának ellátásáért az Európai Unió 2014–2020 költségvetési időszakának, illetve az új Kohéziós politikájának tervezésében és végrehajtásában, valamint ezen együttműködés feladataiban való közreműködésért;
2.3. felelős az egyéb európai uniós, nemzetközi (bilaterális és multilaterális), valamint a hazai fejlesztéspolitikai és környezetfejlesztési együttműködések szervezéséért és végrehajtásáért;
2.4. felelős a Kormány által felállított nemzetközi projektek és programok állandó munkacsoport működtetéséért;
2.5. felelős a Környezetvédelmi és Irányító Hatóságok Európai Hálózatán (ENEA-MA) belül a környezetügyi érdekek képviseletéért, a szervezetet érintő hazai koordinációs feladatok ellátásáért;
2.6. ellátja az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjával összefüggő szakmai feladatokat;
2.7. ellátja az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az ENSZ Környezetvédelmi Programja vonatkozó testületeivel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet környezetpolitikával és fenntartható fejlődéssel foglalkozó munkaszervezeteivel, valamint az ENSZ EGB Környezetpolitikai Bizottsága és Környezetpolitikai Teljesítményértékelési Programjával összefüggő szakmai feladatok koordinálását;
2.8. ellátja az Európa 2020 stratégia végrehajtásával – kiemelten a Nemzeti Reform Programmal és az Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezéssel – és az Európai Unió természeti erőforrás politikájával összefüggő szakmai feladatokat, illetve azok Minisztériumon belüli koordinálását, valamint a környezetügyi érdekek és a környezeti fejlesztéspolitikai szempontok érvényesítését;
2.9. biztosítja az Európai Duna Régió Stratégia 6. prioritásterületének koordinálását;
2.10. ellátja az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájával összefüggő szakmai feladatokat;
2.11. részt vesz a környezeti ügyekben a társadalom részvételével és információhoz való hozzájutásával kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtási stratégiájának kidolgozásában, és közreműködik végrehajtásában.
3. A Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály funkcionális feladatai körében
3.1. közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó fejlesztéspolitikai anyagok közgazdasági, makrogazdasági kérdéseket érintő részének kidolgozásában;
3.2. felelős a fejlesztéspolitika regionális összefüggéseinek feltárásában, valamint a regionális szervezetekkel való kapcsolattartásban és az együttműködés fejlesztésében való közreműködésért;
3.3. felelős az átfogó, hosszú távú fejlesztési programokkal, tervekkel kapcsolatos környezetfejlesztési feladatok ellátásának összehangolásáért;
3.4. felelős a KEHOP 2014–2020 nyomon követéséért, bizottságokban való szavazói részvétel biztosításáért, az éves fejlesztési keret, pályázati felhívások előkészítéséért, az operatív programok monitoring bizottságainak munkájában történő részvételért;
3.5. felelős a Környezetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár Titkárságán belül az egységes kormányzati operatív tervezési eljárásrend kialakításáért, szakmai szabályozási, tervezési feladatokban történő részvételért és koordinációért;
3.6. felel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal való szakmai kapcsolattartásért;
3.7. közreműködik a környezeti szempontok horizontális integrációjának érvényesítésében a különböző átfogó, ágazati és területi stratégiákkal, tervekkel összefüggő feladatokban;
3.8. közreműködik a Minisztérium képviseletének ellátásában a környezetügy integrációját szolgáló hazai testületekben;
3.9. részt vesz az integrált, minisztériumi szintű agrár- és környezetstratégia összehangolásában;
3.10. közreműködik a környezetügyi szakterületet érintő ágazati jövőkép és stratégiai célok kimunkálásában, valamint az ezek elérését célzó szakpolitikák, stratégiai tervdokumentumok kidolgozásában, a környezetstratégiai szempontok érvényesítésében;
3.11. felel a környezetügyi stratégiai célkitűzések, kiemelt feladatok megvalósulása helyzetének elemzéséért, valamint együttműködik a környezetügyi stratégiák, tervek és programok végrehajtásának nyomon követésében, és elősegíti azok átfogó, hosszú távú programokkal, tervekkel való összehangolását;
3.12. közreműködik az átfogó stratégiákkal és szakpolitikákkal összefüggő hazai, európai uniós és nemzetközi környezetügyi feladatok ellátásában, az ezekre vonatkozó szakmai álláspont kialakításában, továbbá a környezetügyi szakmai, szakpolitikai érdekek képviseletében és érvényesítésében a tárcaközi, európai uniós és nemzetközi együttműködésben és az érintett testületekben;
3.13. közreműködik az országos, regionális és megyei területi tervezési eszközök szakmai véleményezésében;
3.14. ellátja a Nemzeti Környezetvédelmi Program megalkotásával, végrehajtásával, monitoringjával és értékelésével összefüggő feladatokat;
3.15. közreműködik a környezetpolitika regionális összefüggéseinek feltárásában, a regionális szervezetekkel való kapcsolattartásban és az együttműködés fejlesztésében;
3.16. ellátja az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) működtetésével és titkársági teendőivel kapcsolatos feladatokat;
3.17. felelős a Minisztérium honlapján a környezetvédelmi szakterületet érintő szakmai anyagok összeállításának koordinálásáért.
4. A Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály környezeti neveléssel kapcsolatos feladatai körében
4.1. részt vesz a Minisztérium környezeti neveléssel, szemléletformálással, valamint a fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos feladatai ellátásában;
4.2. részt vesz az Erdei Óvoda-Iskola programmal kapcsolatos feladatok koordinálásában, a Zöld Óvoda program működtetésének elősegítésében, ösztönzi az ökotudatos, zöld óvodák, iskolák fejlesztését, segíti az Ökoiskola Magyarországi Hálózat és az Iskolakertek Hálózat kiépítését, működését;
4.3. részt vesz a BISEL és a „Ments meg egy kertet!” program működtetésének elősegítésében;
4.4. a környezettudományi képzést végző felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban részt vesz a Minisztérium oktatáspolitikai és szakmai stratégiájának koordinációjában;
4.5. koordinálja környezettudatos nevelés hatékony eszközeinek kidolgozását;
4.6. közreműködik a Minisztérium és háttérintézményeinek környezettudatos közösségépítő szemléletének kialakításában;
4.7. koordinálja a Minisztériumban és háttérintézményeiben zajló környezettudatosság fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet;
4.8. elkészíti a Minisztérium környezeti nevelési stratégiáját;
4.9. – a Sajtóiroda közreműködésével – kommunikációs stratégiát dolgoz ki a környezeti nevelés témakörében;
4.10. – közreműködve a Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályával – kidolgozza a Kárpát-medence térségében értelmezhető környezeti nevelést megalapozó javaslatokat;
4.11. közreműködik a környezetvédelmi tanulmányi versenyek megszervezésében;
4.12. közös környezeti nevelési programok kidolgozásában együttműködik a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal;
4.13. közreműködik az Agrárszakképzési Főosztállyal a Minisztériumhoz tartozó szakiskolák környezeti nevelési feladataiban;
4.14. kapcsolatot tart a környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezetekkel;
4.15. elemzéseket készít az egyes akciók hatékonyságáról, eredményességéről;
4.16. kidolgozza és alkalmazza a lakosság környezettudatosságának mérési módszereit;
4.17. együttműködik az érintett önálló szervezeti egységekkel a lakosságot érintő stratégiák megvalósításában;
4.18. részt vesz nemzetközi rendezvényeken és konferenciákon és az ezeken történő megjelenés megszervezésében;
4.19. feltérképezi és nyilvántartja a jelentős nemzetközi rendezvényeket és akciókat;
4.20. együttműködik a Sajtóirodával a lakossági és ipari kommunikációt segítő online felületek tartalmának kialakításában, megtervezésében.
4.2. A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait a 75. § rögzíti.
4.2.2. Természetmegőrzési Főosztály
1. A Természetmegőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) kidolgozza a kiemelt oltalmat igénylő fajok védetté, fokozottan védetté nyilvánításával kapcsolatos jogszabályok szakmai tervezetét;
b) – a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal és a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztállyal együttműködésben – felelős a természet védelméről szóló törvény és végrehajtási szabályai kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos minisztériumi feladatok szakmai összehangolásáért;
c) kidolgozza a közösségi jelentőségű fajok védelmét biztosító jogszabályokat;
d) ellátja a vadon élő madarak védelméről szóló irányelvben (madárvédelmi irányelv) foglaltak átültetését, jogszabályainak végrehajtását szolgáló jogszabályalkotási feladatokat;
e) ellátja a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló irányelvben (élőhelyvédelmi irányelv) foglaltak átültetését, jogszabályainak végrehajtását szolgáló jogszabály-alkotási feladatokat;
f) közreműködik a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény, valamint az annak keretében létrejött megállapodások (AEWA, EUROBATS) és egyetértési memorandumok hazai végrehajtásával adódó feladatok hazai végrehajtásából, valamint az európai természetes élővilág és élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény hazai végrehajtásából eredő jogalkotási feladatok előkészítésében;
g) ellátja a biodiverzitást veszélyeztető inváziós fajok elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítésének szakmai feladatait.
2. A Természetmegőrzési Főosztály természetvédelmi fejlesztések és feladatok finanszírozásával kapcsolatos feladatai körében
a) ellátja a természetvédelmi fejlesztéseket támogató európai uniós pénzügyi programok (pl. KEHOP, VEKOP, LIFE+, LIFE, határon átnyúló INTERREG együttműködési programok) szakterületi véleményező, illetve koordináló feladatait, közreműködik a felhívások előkészítésében, összeállításában az alapok felhasználásához kapcsolódó tervezésben, részt vesz a projektek kiválasztási folyamatában, nyomon követi a programok, illetve a projektek előrehaladását;
b) a közösségi jelentőségű természeti értékek és a Natura 2000 területek megőrzésével összefüggő feladatok finanszírozása tekintetében gondoskodik az országos Natura 2000 priorizált intézkedési terv összeállításáról, nyomon követi az intézkedési terv végrehajtását;
c) ellátja a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szakmai irányítását, koordinációját és fejlesztését;
d) felelős a LIFE Bizottságban történő tagság betöltéséért a LIFE Környezetvédelem alprogramban, valamint felelős a nemzeti kapcsolattartó funkció betöltéséért a „LIFE Természet és Biodiverzitás” területen, továbbá természetvédelmi téma esetén a „LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás” területen;
e) tájékoztat és tanácsot ad a pályázati felhívásokról a potenciális pályázók részére a „LIFE Természet és Biodiverzitás” területen, valamint természetvédelmi téma esetén a „LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás” területen, koordinálja a természetvédelmi témájú LIFE pályázatok hazai véleményezését, illetve a szakmai támogató és társfinanszírozói nyilatkozatok kiállítását, továbbá nyomon követi a projektek előrehaladását;
f) felelős a természetvédelmi kártalanítás elnevezésű előirányzatnak a keretfelosztásáért, kezeléséért, pénzeszközök átadásának előkészítéséért, a teljesítés nyomon követésért, az átcsoportosított pénzösszegek felhasználásáról szóló beszámolók teljes körű szakmai ellenőrzéséért.
3. A Természetmegőrzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a madár- és denevér-gyűrűzővizsga, továbbá a solymász természetvédelmi vizsga eredményes letételéről szóló igazolás kiadmányozásáért;
b) felelős a védett természeti területek törzskönyvi nyilvántartása alapján történő adatszolgáltatásért, igazolások kiadásáért;
c) felelős a természetvédelem szakterület élővilágvédelem részterületéhez tartozó szakértői jogosultsággal összefüggő hatósági feladatok ellátásáért.
4. A Természetmegőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai
a) közreműködik a szakterületet érintő kötelezettségszegési eljárásokat érintő magyar álláspont kialakításában;
b) szervezi a Szlovák-Magyar és a Horvát-Magyar Környezet- és Természetvédelmi Együttműködési Vegyesbizottság Természet- és Tájvédelmi Munkacsoportjának üléseit;
c) részt vesz a Visegrádi Négyek országainak szakterületét érintő együttműködésében;
d) ellátja az Európa Diplomás Területek Program hazai végrehajtásának koordinációjával, nemzetközi kapcsolattartással, az Európa Tanácsi egyeztetéseken a magyar álláspont képviseletével és egyéb ezzel kapcsolatos feladatokat;
e) ellátja az Europarc Szövetség Közép- és Kelet-európai Testületének minisztériumi képviseletét és feladatait;
f) ellátja a Nemzetközi Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nemzeti képviseletét;
g) a Minisztériumot képviseli az IUCN Nemzeti Bizottságában;
h) közreműködik az OECD biodiverzitás és természetvédelem szakterületen jelentkező feladatainak ellátásában;
i) ellátja a Ramsari Egyezmény titkárságával és a Wetlands Internationallel való kapcsolattartást;
j) ellátja az európai uniós tagságból eredő, természetvédelmi államigazgatási feladatokat (részvétel az Európai Unió bizottságaiban és az EKTB munkacsoportjainak munkájában, kapcsolattartás az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatóságával).
5. A Természetmegőrzési Főosztály európai uniós, illetve nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő hazai feladatai körében
a) ellátja az Európai Unió Natura 2000 hálózat kialakításával, védelmével és működtetésével kapcsolatos tevékenységeket;
b) koordinálja a pannon biogeográfiai szemináriumban való részvételt;
c) kapcsolatot tart az Európai Bizottság és az EEA Natura 2000 hálózat működtetésében érintett szakmai egységeivel;
d) fenntartja a Natura 2000 területek adatlapjainak adatbázisát, koordinálja azok rendszeres felújítását, szükség szerinti javítását és a felújított adatlapok leadását az Európai Bizottság részére;
e) közreműködik a Natura 2000 és egyéb természetvédelmi adatoknak az OKIR Természetvédelmi Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TIR) történő integrálásában;
f) koordinálja a hazai madárfajok monitorozását, és közreműködik az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő, továbbá a hazai egyéb védett vagy fokozottan védett fajok, valamint élőhelytípusok monitorozásának koordinálásában;
g) koordinálja a veszélyeztetett állatfajok védelmét szolgáló fajmegőrzési tervek elkészítését és végrehajtását;
h) összeállítja az Európai Unió természetvédelmi irányelveiből, az élőhelyvédelmi irányelvből és a madárvédelmi irányelvből adódó, a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetére vonatkozó jelentést;
i) felel az UNESCO Ember és Bioszféra Program hazai irányításáért;
j) közreműködik a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény, valamint az annak keretében létrejött megállapodások, az AEWA, az EUROBATS és az egyetértési memorandumok: a vonuló ragadozómadár- és bagolyfajok védelméről szóló, a közép-európai túzokállomány védelméről szóló, a vékonycsőrű póling védelméről szóló és a csíkosfejű nádiposzáta védelméről szóló együttműködési megállapodás végrehajtásában;
k) közreműködik az európai természetes élővilág és élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezményhez kapcsolódó nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásban, a szakértői munkacsoportokban – így különösen a madárvédelmi szakértői, illegális madárpusztítás elleni, kétéltű és hüllő, a gerinctelen, valamint az inváziós fajok munkacsoportjaiban – a képviselet ellátásában;
l) összeállítja az Európai Unió természetvédelmi irányelveiből, az élőhelyvédelmi irányelvből és a madárvédelmi irányelvből adódó általános és derogációs jelentéseket;
m) biztosítja a Ramsari egyezmény hazai végrehajtását, teljesíti a jelentési kötelezettségeket, működteti a Ramsari Egyezmény Nemzeti Bizottságot, megrendezi a Vizes Élőhelyek Világnapját;
n) közreműködik a Kárpátok Egyezmény végrehajtásának szakmai feladataiban, kiemelten a vizes élőhelyek tekintetében;
o) közreműködik az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i, 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: INSPIRE irányelv) végrehajtásának természetvédelmi feladatok ellátásában;
p) ellátja az Európai Unió Biodiverzitás Stratégia által meghatározott, az ökoszisztéma- szolgáltatások értékelése és térképezése feladat koordinációját, továbbá ezzel kapcsolatban közreműködik a biodiverzitással és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platform (IPBES) szakfeladatainak ellátásában;
q) ellátja a Szigetköz környezeti állapotának ökológiai monitoringjához kapcsolódó koordinációs feladatokat a nemzeti jelentések elkészítésével, a monitoring-felelősök kétoldalú találkozójával és a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével összefüggő teendőket.
6. A Természetmegőrzési Főosztály egyéb funkcionális feladatai körében
6.1. működteti a szakterülethez kötődő tanácsadó, koordinációs testületeket;
6.2. végzi a Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Természetmegőrzési Főosztály feladatkörébe tartozó fejezeteinek kidolgozását és a benne foglalt célok elérését biztosító programokat és szakmai feladatokat;
6.3. közreműködik a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozásában és a benne foglalt célok elérését biztosító programok és szakmai feladatok ellátásában;
6.4. ellátja az általános botanikai feladatok irányítását, a veszélyeztetett növényfajok fajmegőrzési terveinek kidolgozásának és végrehajtásának szakmai felügyeletét;
6.5. irányítja a Nemzeti (Országos) Ökológiai Hálózattal kapcsolatos adatszolgáltatási és szakmai feladatokat;
6.6. ellátja a hazai bioszféra-rezervátumokkal kapcsolatos szakmai koordinációs feladatokat, és működteti a MAB Nemzeti Bizottságot;
6.7. ellátja az inváziós fajok elleni védekezéshez kapcsolódó természetvédelmi szakmai feladatok irányítását, az európai uniós rendelet hazai végrehajtását (hazai fajlista összeállítása, cselekvési tervek kidolgozása, terjedési útvonalak azonosítása, jelentési kötelezettség teljesítése, regionális együttműködés);
6.8. ellátja a vizes élőhelyekkel és a vizes élőhelyekhez kötődő fajokkal kapcsolatos természetvédelmi feladatok irányítását;
6.9. ellátja az általános élőhely- és fajvédelmi természetvédelmi feladatok irányítását, a veszélyeztetett fajok fajmegőrzési terveinek kidolgozásának és végrehajtásának szakmai felügyeletét;
6.10. ellátja a hazai madárvédelem természetvédelmi feladatait, az Akadálymentes Égbolt kezdeményezés megvalósításának biztosítását, a madár- és denevér-gyűrűzővizsgák, továbbá a solymász természetvédelmi vizsgák szakmai ellenőrzését, közreműködik a Madárgyűrűzési Központ és a Denevérgyűrűzési Központ által végzett szakmai feladatok ellátásában;
6.11. ellátja a Natura 2000 területekhez kapcsolódó bejelentések kivizsgálását, a tájékoztatások, állásfoglalások elkészítését, a nemzeti park igazgatóságokat és a természetvédelmi hatóságokat érintő eljárásokban a szakmai segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat;
6.12. ellátja a Natura 2000 fenntartási tervek elkészítésének szakmai felügyeletét;
6.13. feladatkörében felelős a Védett Természeti Területek és a Védett Természeti Értékek Törzskönyvének vezetéséért, a védett, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó területek nyilvántartási információs rendszerének működtetéséért;
6.14. felelős az ex lege védett lápokkal, szikes tavakkal kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásáért, országos nyilvántartásuk vezetéséért;
6.15. felelős a védett természeti területek törzskönyvi nyilvántartása alapján vezetői és egyéb döntés-előkészítéshez összesítések, statisztikák készítéséért;
6.16.80 a Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztállyal együttműködve vezeti a helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartását;
6.17. szakterületét illetően – a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal együttműködésben – irányítja a nemzeti park igazgatóságok szakmai munkáját, együttműködik az országos és regionális hatóságokkal, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-vel az illetékes önálló szervezeti egységekkel;
6.18. közreműködik a védett természeti területek természetvédelmi kezelési terveinek véleményezésében;
6.19. közreműködik a területrendezési és -fejlesztési, valamint egyéb (vízügyi, erdészeti) ágazati tervek véleményezésében, illetve a természetvédelmi szempontok érvényesítésében;
6.20. kialakítja a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal, valamint a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztállyal együttműködve az egységes természetvédelmi jogalkalmazási gyakorlatot;
6.21. feladatkörében közreműködik a zöld infrastruktúra felmérésével, értékelésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokban;
6.22. közreműködik – a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium természetvédelmi kártérítések megfizetésére létrehozott folyószámlájára a természet védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Tvt.) 81. § (4) bekezdése alapján megfizetett pénzösszeg felhasználásának előkészítésében; 6.23. megállapítja a kiemelt oltalmat igénylő természeti értékek körét, és szakmailag irányítja azok védetté vagy fokozottan védetté nyilvánítása előkészítését.
7. A Természetmegőrzési Főosztály egyéb feladatai körében
a) közreműködik a vízivad vadászatát érintő szabályozás kidolgozásában;
b) intézi a természetvédelem emblémájának, védjegyoltalmának fenntartásával és a védjegy használatának engedélyezésével kapcsolatos ügyeket;
c) közreműködik a Hungarikum Bizottság Természeti és Épített Környezet Szakbizottságának munkájában;
d) ellátja a természetvédelmi közérdekű adatok nyilvánossá tételével és aktualizálásával kapcsolatos feladatokat;
e) felelős a TIR folyamatos kialakításáért, fejlesztéséért, a rendszer adatállományainak folyamatos bővítéséért és aktualizálásáért;
f) ellátja a Natura 2000 területek adatlapjainak és térinformatikai állományainak a TIR-ben történő nyilvántartását, karbantartását;
g) ellátja a természetvédelmi monitorozó programok technikai működtetésével és hátterének biztosításával kapcsolatos tevékenységeket, illetve az adatok minőségbiztosítását és azoknak a TIR-be történő beillesztését, az adatfeltöltés irányítását;
h) közreműködik a Vadonleső Program működtetésben;
i) ellátja a szakterület hazai és nemzetközi természetvédelmi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatait;
j) ellátja a TIR Közönségszolgálati Modul, a természetvédelmi térképszerver felügyeletét, a természetvédelmi szakterületi honlap karbantartásával, aktualizálásával kapcsolatos feladatokat;
k) ellátja a természetvédelmi szakterülettel kapcsolatos országos és nemzetközi biotikai, térinformatikai elemzések készítésével és tematikus természetvédelmi térképek szerkesztésével kapcsolatos feladatokat;
l) szakterületén koordinálja a nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz kapcsolódó térképezési és értékelési programot (NÖSZTÉP), valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat;
m) felelős a KSH részére történő, éves statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség szakterületi teljesítéséért.
4.2.3. Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály
1. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) ellátja a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel, a Cartagena Jegyzőkönyvvel, a Nagojai-Kuala Lumpuri Kiegészítő Jegyzőkönyvvel és a Nagojai Jegyzőkönyvvel kapcsolatos jogszabályalkotás során azok szakmai előkészítését;
b) ellátja a géntechnológiai szakterületet érintő jogszabályalkotás során azok szakmai előkészítését;
c) ellátja a géntechnológiával módosított, hagyományos, valamint az ökológiai termékek adott térségben egymás mellett folytatott termesztésével (koegzisztencia) kapcsolatos jogszabályalkotás során annak szakmai előkészítését;
d) ellátja a növényi génmegőrzéssel kapcsolatos jogalkotás során azok szakmai előkészítését;
e) ellátja a hazai növényi génbank hálózat megőrzésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó átfogó stratégia kidolgozásával kapcsolatos feladatokat, és az ezzel összefüggő jogszabályalkotás során azokat szakmailag előkészíti;
f) ellátja a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezményből és az Európai Unió vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó rendeleteiből eredő jogalkotási feladatok szakmai előkészítését;
g) ellátja a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény, valamint az annak keretében létrejött megállapodások (AEWA, EUROBATS) és egyetértési memorandumok hazai végrehajtásából eredő jogalkotási feladatok szakmai előkészítését;
h) ellátja az európai természetes élővilág és élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény hazai végrehajtásából eredő jogalkotási feladatok szakmai előkészítését;
i) ellátja a bálnavadászat nemzetközi szabályozásáról szóló egyezménnyel kapcsolatos jogalkotási feladatok szakmai előkészítését;
j) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákkal kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatokban;
k) közreműködik a vadon élő állatfajokkal kapcsolatos állatvédelmi jogszabályok szakmai előkészítésében.
2. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály koordinációs feladatai körében
a) ellátja a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozásával és a vonatkozó jelentési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat;
b) ellátja az egyes génmegőrzési intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak támogatásáról szóló kormányhatározatból fakadó szakmai koordinációs feladatokat;
c) ellátja a génbankokkal összefüggő kutatási tevékenységek koordinálását;
d) felelős a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezményből és az Európai Unió vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó rendeleteiből adódó feladatok területi szervek, valamint társhatóságok közötti koordinálásáért;
e) felel a Washingtoni Egyezmény és az Európai Unió vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó rendeletei hatálya alá tartozó vadon élő állatfajok fogságban élő egyedeivel kapcsolatos állatvédelmi feladatok szakmai koordinálásáért.
3. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a géntechnológiával módosított szervezetek szabad környezetbe történő kibocsátásának, valamint a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő kísérleti, illetve ipari célú felhasználásának engedélyezéséért, illetékes engedélyezési feladatok ellátásáért nemzeti és közösségi hatáskörben;
b) felelős a géntechnológiával módosított szervezetek élelmiszer- és takarmánycélú felhasználásának engedélyezése esetében az illetékes engedélyezési feladatok ellátásáért, közösségi hatáskörben történő engedélyezési feladatok ellátásáért;
c) felelős a géntechnológiával módosított, hagyományos, valamint az ökológiai termékek adott térségben egymás mellett folytatott termesztésével (koegzisztencia) kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátásáért;
d) felelős a géntechnológiával módosított szervezetek humán-egészségügyi, humán-gyógyszergyártási célú felhasználása, valamint az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok felhasználásának engedélyezése esetében a szakhatósági feladatok ellátásáért;
e) felelős a Magyarországon köztermesztés céljára engedélyezett géntechnológiával módosított növényfajtákról, illetve ezek hiányában ennek tényéről történő igazolás kiadásáért;
f) felelős a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezményből és az Európai Unió vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó rendeleteiből adódó hatósági feladatok ellátásáért, közösségi hatáskörben történő engedélyezési feladatok ellátásáért;
g) ellátja a szakterületét érintő nemzetközi jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat;
h) ellátja a nemzetközi természetvédelmi egyezményekkel kapcsolatos információk nyilvánossá tételével összefüggő feladatokat;
i) ellátja a szakterületét érintő, a közérdekű adatok nyilvánossá tételével és aktualizálásával kapcsolatos feladatokat.
4. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai
a) felel a Biológiai Sokféleség Egyezmény, a Cartagena Jegyzőkönyv, a Nagojai-Kuala Lumpuri Kiegészítő Jegyzőkönyv, valamint a Nagojai Jegyzőkönyv feladatkörébe tartozó feladatai hazai végrehajtásának koordinációjáért, a feladatkörét érintő kérdésekben a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
b) felel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény és a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó európai uniós rendeletek hazai végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
c) felelős a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény, valamint az annak keretében létrejött megállapodások, az AEWA, az EUROBATS és az egyetértési memorandumok: a vonuló ragadozómadár- és bagolyfajok védelméről szóló, a közép-európai túzokállomány védelméről szóló, a vékonycsőrű póling védelméről szóló és a csíkosfejű nádiposzáta védelméről szóló együttműködési megállapodás hazai végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
d) felel az európai természetes élővilág és élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény, valamint a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény hazai végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
e) felelős a mezőgazdasági és élelmezési célú növényi genetikai erőforrások megőrzéséről szóló nemzetközi egyezmény (FAO Egyezmény-ITPGRFA) hazai végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
f) felel a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal foglalkozó tudományos-szakpolitikai kormányközi platform (IPBES) tagságával összefüggő feladatokért; biztosítja a tagállami képviseletet a géntechnológiával foglalkozó európai uniós üléseken és a nemzetközi szervezetekben, elkészíti és egyezteti az európai uniós és nemzetközi kötelezettségekből adódó nemzeti jelentéseket;
g) közreműködik a szabadkereskedelmi egyezmények kapcsán a magyar álláspont kialakításában, a GMO témával összefüggésben;
h) felel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény Állandó Bizottságában az Európai Unió képviseletéből fakadó feladatokért;
i) ellátja a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény végrehajtásához szükséges tudományos tanácsi feladatokat;
j) részt vesz a Visegrádi Négyek országainak a szakterületét érintő együttműködésében;
k) közreműködik a Kárpátok Egyezményből fakadó, biodiverzitással kapcsolatos feladatok ellátásában;
l) közreműködik a Minisztérium kétoldalú megállapodásaival kapcsolatos, a szakterületét érintő szakmai háttéranyagok előkészítésében.
5. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) közreműködik a génmegőrzési tevékenység szakmai irányításában;
b) közreműködik Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai irányításában;
c) felel a genetikai erőforrások fenntartását célzó tevékenységek koordinálásáért;
d) irányítja a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiával kapcsolatban a feladatkörébe tartozó fejezetek kidolgozását és a benne foglalt célok elérését biztosító programokat és szakmai feladatokat;
e) ellátja a GMO-mentes védjegyrendszer működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
f) ellátja a hazai géntechnológiai nyilvántartási rendszer működésével kapcsolatos feladatokat;
g) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, génmegőrzésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában;
h) kialakítja a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal, valamint a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködve az egységes természetvédelmi jogalkalmazási gyakorlatot;
j) közreműködik a kiemelt oltalmat igénylő természeti értékek védetté vagy fokozottan védetté nyilvánításának előkészítésében.
6. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály egyéb feladatai körében
a) ellátja a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottsággal kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
b) ellátja a Növényi Génbank Tanáccsal kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
c) ellátja a CITES Végrehajtási Munkacsoporttal kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
d) intézi a GMO-mentes védjegy fenntartásával és a védjegy használatának engedélyezésével kapcsolatos ügyeket;
e) közreműködik a veszélyeztetett fajok védelmét szolgáló fajmegőrzési tervek kidolgozásában;
f) közreműködik a vízivad vadászatát érintő szabályozás kidolgozásában;
g) közreműködik az inváziós fajok elleni küzdelemmel kapcsolatos szakmai feladatokban;
h) közreműködik a szakterületét érintő, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel kapcsolatos feladatokban.
4.2.4. Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
1. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) a kiemelt oltalomra érdemes természeti területek védetté és fokozottan védetté nyilvánításáról szóló miniszteri rendeletek kihirdetésének szakmai előkészítéséért;
b) az országos jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelési tervei miniszteri rendeletben történő kihirdetésének szakmai előkészítéséért;
c) az Európa Tanács Európai Táj Egyezményével kapcsolatos jogszabályalkotás során azok szakmai előkészítéséért;
d) a Magas Természeti Értékű Területek és az Érzékeny Természeti Területek kijelöléséért, természetvédelmi elvárások meghatározásáért, a szabályozási és ellenőrzési rendszere kialakításában történő közreműködésért;
e) az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákkal kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatokban történő közreműködésért;
f) a fás szárú növények védelmével kapcsolatos jogalkotási feladatok ellátásáért;
g) a természetvédelmi őrszolgálat jogi szabályozásának előkészítéséért;
h) a Nemzeti Parki Termék védjegyrendszer működési keretfeltételeinek kialakításáért;
i) az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat jogi szabályozásának előkészítéséért;
j) a polgári természetőrök működése jogi szabályozásának előkészítéséért;
k) a barlangok védelmével és a földtudományi természetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásának előkészítéséért;
l) a tájvédelem jogi szabályozásának előkészítéséért;
m) a natúrparkokra vonatkozó jogi szabályozás előkészítéséért.
2. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály koordinációs feladatai körében
2.1. felelős a védett és nem védett tájak védelmének, az egyedi tájértékek nyilvántartásba vételével és fenntartásával kapcsolatos tevékenységek irányításáért, szakterülete vonatkozásában a tárcaközi koordinációért;
2.2. felelős természetvédelmi és tájvédelmi tervek készítésének szakmai irányításáért és koordinációjáért;
2.3. felelős az országos jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelési tervei készítésének koordinációjáért;
2.4. felelős a nemzeti park igazgatóságok hosszú távú vagyonkezelési és fejlesztési tervei elkészítésének koordinálásáért;
2.5. felelős a természetvédelem ökoturisztikai (védett természeti területek látogatásával, bemutatásával kapcsolatos) tevékenységének irányításáért és minisztériumi szintű koordinálásáért;
2.6. felelős a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások természetvédelmi célú intézkedéseinek kidolgozásában és azok végrehajtásában történő részvételért, különös tekintettel az agrár-környezetvédelmi, valamint a Natura 2000 kifizetésekre;
2.7. felelős a nemzeti park igazgatóságok és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynöksége közötti együttműködésben megvalósuló feladatok koordinációjáért;
2.8. felelős a Nemzeti Parki Termék védjegyrendszer működtetésének országos koordinációjáért;
2.9.82 együttműködik az erdőkért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységekkel a nemzeti park igazgatóságok saját vagyonkezelésében lévő erdők kezelésében;
2.10. közreműködik az Erdőrezervátum Program irányításában;
2.11.83 együttműködik az erdőkért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységekkel a nemzeti park igazgatóságok vadászatra jogosultsága alatt álló vadászterületeken folytatott vadgazdálkodási feladatok tekintetében;
2.12. felelős a barlangok megőrzésével, fenntartásával, vagyonkezelésével és bemutatásával kapcsolatos tevékenységek irányításáért;
2.13. felelős – a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködésben – a kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemes természeti területek és -értékek védetté nyilvánítása előkészítésének szakmai irányításáért, különös tekintettel a földtudományi szempontból jelentős természeti területekre és -értékekre;
2.14. ellátja a Nemzeti Tájstratégia kidolgozásával és a vonatkozó jelentési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, továbbá felelős a Nemzeti Tájstratégiában foglalt célok elérését biztosító programok, szakmai feladatok irányításáért;
2.15. felelős a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv és a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia szakterületi fejezeteinek kidolgozásáért és az abban foglalt célok elérését biztosító programok, szakmai feladatok irányításáért;
2.16. felelős a jogszabályok, stratégiai dokumentumok egyeztetése során a természet- és tájvédelem képviseletéért;
2.17. felelős a nemzeti park igazgatóságok gazdasági és költségvetési feladatainak központi koordinációjáért;
2.18. felelős a nemzeti park igazgatósági éves szakmai jelentések elkészítésének koordinálásáért;
2.19. közreműködik a természetvédelmi őrszolgálat szakmai irányításában;
2.20. felelős az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat felügyeletéért;
2.21. felelős a Magas Természeti Értékű Területek és az Érzékeny Természeti Területek kijelöléséért, természetvédelmi elvárásainak meghatározásáért, a szabályozási és ellenőrzési rendszere kialakításában történő közreműködéséért;
2.22. felel a nemzeti park igazgatóságoknál megvalósuló országos közfoglalkoztatási programok szakmai megalapozásáért és koordinációjáért;
2.23. felelős az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport működtetésért;
2.24. közreműködik a szakterületét érintő természetvédelmi vagyonkezelési fejlesztéseket támogató pénzügyi programok (pl. KEOP, KMOP, KEHOP, VEKOP, LIFE+, LIFE, Svájci Alap, Norvég Alap, határon átnyúló együttműködési programok) pályázati felhívásainak szakmai előkészítésében, az alapok felhasználásához kapcsolódó tervezésben, nyomon követi a programok, illetve a projektek szakmai előrehaladását.
3.84 A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős
a) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti, természetvédelem szakterület földtani természeti értékek és barlangok védelme részterületéhez, valamint tájvédelem szakterülethez tartozó szakértői jogosultsággal összefüggő hatósági feladatok ellátásáért;
b) a természet védelméről szóló törvényben foglaltak szerint a barlang, barlangszakasz hasznosításával, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásával; barlang, barlangszakasz kiépítésével; barlangi képződmények kimentésével, hasznosításával, értékesítésével, külföldre juttatásával; műszaki beavatkozásával, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásával, műtárgy elhelyezésével, azok felújításával, és helyreállításával összefüggő hatósági feladatok ellátásáért.
4. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) ellátja a táj védelemének, a táj tervezésének és kezelésének képviseletét az Európa Tanács Tájért Felelős Kormányközi Irányító Bizottsága (CDCPP) munkájában, közreműködik a képviselendő álláspont kialakításában;
b) ellátja az Európai Táj Egyezménnyel kapcsolatos nemzetközi ajánlások hazai átültetését, kapcsolatot tart az Európa Tanáccsal;
c) az Európai Tájegyezménnyel kapcsolatos nemzeti jelentés elkészítésében koordinálja a minisztériumok munkáját, elkészíti a nemzeti jelentés szakterületi részanyagait, adatokat tölt fel és validál az Európa Tanács információs rendszerébe;
d) ellátja a szakterület képviseletét a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság Természetvédelmi Szakértői Munkacsoportjában;
e) ellátja a szakterület képviseletét a Kárpátok Egyezmény védett természeti területekkel foglalkozó munkacsoportjában;
f) közreműködik az UIS (Nemzetközi Barlangtani Unió) valamint az FSE (Európai Barlangtani Szövetség) Barlangvédelmi Szakbizottságának munkájában, valamint ellátja a szakterület képviseletét az Idegenforgalmi Barlangok Nemzetközi Szövetségében;
g) közreműködik az OECD biodiverzitás és természetvédelem szakterületen jelentkező adatszolgáltatásban.
5. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály tájvédelemért való felelőssége körében
a) felelős a tájképvédelmi szempontból kiemelt területekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetéséért, felülvizsgálatáért, a szakmai feladatok összehangolásáért, az országos szintű adatszolgáltatásért;
b) felelős a tájak tájkarakter alapú felmérésének irányításáért, közigazgatási alkalmazás előkészítéséért;
c) szakmailag közreműködik az egységes tájvédelmi jogalkalmazási gyakorlat megalapozásában;
d) irányítja az Európai Táj Egyezménnyel kapcsolatos feladatok hazai végrehajtását;
e) felelős „A Táj Nemzetközi Napjának” hazai országos központi rendezvény szervezéséért.
6. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály funkcionális feladatai körében
6.1. felelős az országos, kiemelt térségi, megyei szintű, területrendezési, fejlesztési ágazati tervekben a táj-, természetvédelem képviseletéért;
6.2. ellátja a feladatkörét érintően a zöldinfrastruktúra hazai felmérésével, értékelésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;
6.3. kialakítja – a Természetmegőrzési Főosztállyal, valamint a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztállyal együttműködve – az egységes természetvédelmi jogalkalmazási gyakorlatot;
6.4. felelős az ex lege védett kunhalmokkal, földvárakkal kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásáért, országos nyilvántartásuk vezetéséért;
6.5. felelős a helyi jelentőségű védett természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során a Tvt. 25. § (4) bekezdése szerinti miniszteri állásfoglalás szakmai előkészítéséért és kiadásáért; 6.6. felelős a natúrparkok tekintetében, a jogszabályi feltételrendszernek megfelelően a névhasználathoz való miniszteri hozzájárulás előkészítéséért és megadásának koordinációjáért;
6.7. felelős a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások természetvédelmi szakterületet érintő intézkedéseinek koordinációjában és végrehajtásában történő részvételért;
6.8. felelős a megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztése program minisztériumi feladataiból a természet- és tájvédelmi követelmények képviseletéért, az ebből fakadó feladatok ellátásáért;
6.9. közreműködik a feladatkörét érintően a természetvédelmi kártalanítás elnevezésű előirányzat keretfelosztásának előkészítésében;
6.10. közreműködik – a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium természetvédelmi kártérítések megfizetésére létrehozott folyószámlájára a Tvt. 81. § (4) bekezdése alapján megfizetett pénzösszeg felhasználásának előkészítésében; 6.11. felelős az állami természetvédelmi őrök egyenruházati és technikai eszközökkel való ellátásának irányításáért és ellenőrzéséért;
6.12. felelős az állami és az önkormányzati természetvédelmi őrök országos nyilvántartásának vezetéséért, az állami és az önkormányzati természetvédelmi őrök szakterületi vizsgáztatásáért és országos szintű továbbképzéséért;
6.13. felelős a Természetvédelmi Őrszolgálattal, illetve a polgári természetőrökkel kapcsolatos központi rendezvények szervezéséért;
6.14. felelős a barlangok és védett mesterséges üregek nyilvántartásának vezetéséért, a nyilvántartás alapján a barlangok nyilvántartásáról szóló 392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatásért, a döntés-előkészítéshez összesítések, statisztikák készítéséért; 6.15. felelős a nemzeti park igazgatóságok barlangok kiépítésével és hasznosításával kapcsolatos tevékenységének szakmai felügyeletéért;
6.16. felelős az ex lege védett források és víznyelők felmérésének irányításáért és nyilvántartásáért;
6.17. felelős a körzeti erdőtervezés természetvédelmi vonatkozású szakmai irányítási és ellenőrzési feladatainak elvégzéséért;
6.18. felelős a természetvédelmi különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánítási eljárásban a természetvédelmi szakkérdések vizsgálatáért;
6.19. – a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködve – közreműködik a nemzeti park igazgatóságok irányításában, kivéve a földvagyon-gazdálkodást érintő kérdéseket;
6.20. felelős a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területeken folytatott területkezelési tevékenységek szakmai irányításáért, felelős a fenntartható és természetkímélő mezőgazdálkodás szakmai szabályozási, tervezési feladatainak ellátásáért;
6.21. felelős a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében álló őshonos és veszélyeztetett állatfajták állományainak megőrzéséért, genetikai értékének fenntartásáért;
6.22. felelős a nemzeti park igazgatóságok gazdasági és költségvetési adatszolgáltatásának összefogásáért és a Költségvetési Főosztály számára történő továbbításáért;
6.23. közreműködik a Natura 2000 fenntartási tervek véleményezésében;
6.24. ellátja a természetvédelmi, tájvédelmi, ökoturisztikai szabványosítási tevékenységgel kapcsolatos szakmai előkészítő feladatokat;
6.25. felelős a Minisztérium UNESCO Világörökség Egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos természet- és tájvédelmi szakmai feladatok ellátásában történő közreműködésért, a természetvédelmi szakterület képviseletéért az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottságában;
6.26. felelős az UNESCO Geopark Program végrehajtását koordináló szakbizottság működtetéséért, a program hazai végrehajtása során a földtudományi természeti értékek megóvásával, bemutatásával kapcsolatos szakmai feladatokban történő közreműködésért.
7. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály egyéb feladatai körében
a)85 felelős a barlangi túra- és kutatásvezetői képzés szakmai felügyeletéért, a vizsgáztatás összehívásáért és lebonyolításáért, valamint a sikeres vizsgát tett személyek arcképes igazolványának kiállításáért;
b) felelős a természetvédelmi pályázatok szakterületi előkészítő és véleményező feladatainak ellátásáért;
c) felelős a természetvédelmi vonatkozású támogatási források természetvédelmi kezelést érintő jogcímeiben a szakterületi kívánalmak érvényre juttatásáért;
d) ellátja a közérdekű adatok nyilvánossá tételével és aktualizálásával kapcsolatos, a Főosztály feladatkörébe tartozó feladatokat;
e) közreműködik a nemzeti park igazgatóságok környezeti nevelési tevékenységének szakmai irányításában;
f) közreműködik a Hungarikum Bizottság Természeti és Épített Környezet Szakbizottságának munkájában;
g) részt vesz a Kormány tanácsadó testületeként működő Országos Erdő Tanács munkájában;
h) felelős szakmai tájékoztatást célzó kiadványok készítéséért, a rendezvények szervezéséért;
i) felelős a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi bemutatási tevékenységéhez kapcsolódó létesítmények nyilvántartásának vezetéséért, felülvizsgálatáért, az országos szintű adatszolgáltatás biztosításáért.
5. AZ ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT
SZERVEZETI EGYSÉGEK
Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.
5.1. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár (országos főállatorvos) által irányított szervezeti egységek
Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.
5.1.1.1. Országos Főállatorvosi Hivatali Osztály
Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működik az Országos Főállatorvosi Hivatali Osztály, amely feladatai körében
a) felelős az országos főállatorvos hivatali feladatainak koordinálásáért, valamint a nemzetközi kereskedelemmel, nemzetközi és európai uniós kapcsolattartással összefüggő feladatainak ellátásáért;
b) felelős a harmadik országok állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrző és növény-egészségügyi hatóságaival, tanúsító szervezeteivel, intézményeivel való kapcsolattartásért és a szakmai anyagok egyeztetéséért, koordinációjáért;
c) felelős a Tolnay Sándor-díj Bizottság munkájának koordinálásáért;
d) felelős az élelmiszerláncban jelentkező feketekereskedelem elleni fellépés összehangolásáért, intézményi feltételeinek kialakításáért;
e) a NÉBIH éves feladattervének meghatározásához, aktualizálásához negyedévente javaslatot kér az államtitkári titkárságoktól a NÉBIH-et érintő feladatokat illetően, továbbá koordinálja az egyes államtitkári titkárságok részéről esetileg felmerülő, a NÉBIH-et érintő feladatok végrehajtását;
f) felelős a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatának elkészíttetéséért;
g) felügyeli az élelmiszerlánc-biztonságról szóló országgyűlési jelentés előkészítését.
5.1.2. Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
1. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős az élelmiszerláncra vonatkozó jogszabályok, előterjesztések, tájékoztatók szakmai előkészítéséért, a belső és szakmai egyeztetés lefolytatásáért, közigazgatási egyeztetésre bocsátásáért, Miniszteri Értekezletre történő előterjesztéséért, törvénytervezetek és országgyűlési jelentések esetében a miniszteri expozé elkészítéséért;
b) felelős a Minisztérium más önálló szervezeti egységei által megküldött előterjesztések, jogszabályok szakmai és jogi véleményezéséért;
c) felelős más minisztériumok által megküldött előterjesztések, jogszabályok szakmai és jogi véleményezéséért;
d) részt vesz a notifikáció keretében megküldött jogszabályok véleményezésében;
e) elkészíti az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály jogalkotási tervét, nyomon követi annak végrehajtását;
f) végrehajtja a jogharmonizációból eredő jogalkotási feladatokat;
g) részt vesz a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatának megalkotásában, módosításában.
2. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős az élelmiszerláncra vonatkozó tervezetek előkészítéséért és szakmai egyeztetéséért a következő szakterületeken:
aa) az állategészségügy, az állatgyógyászati termékek, az állati eredetű melléktermékek, az állatvédelem, az állatok egyedi azonosítási és nyilvántartási rendszere,
ab) a növényvédelem, növényegészségügy, a növényvédőszerek és a termésnövelő anyagok, a növényi termékek, a növényi szaporítóanyagok, a talajvédelem és az agrárkörnyezet-védelem,
ac) az Európai Unió nitrát direktívájának hazai végrehajtásával összefüggő szakterületet érintő jogalkotási feladatok és az abban foglalt talaj- és agrárkörnyezet-védelmi feladatok,
ad) az élelmiszer- és takarmánybiztonság, minőségügy,
ae) az ökológiai gazdálkodás;
b) összehangolja a parlagfű-mentesítéssel összefüggő feladatokat;
c) felelős a Minisztérium ökológiai gazdálkodással kapcsolatos feladatainak teljesítéséért;
d) közreműködik a gomba-szakellenőri tevékenység hatósági ellenőrzésének szervezésében;
e) megalkotja az élelmiszerlánc területén a feladatkörébe tartozó stratégiákat;
f) felelős a Minisztérium szakmai képviseletéért és a tagságból eredő feladatok ellátásáért az Országos Környezeti Sugárvédelmi Rendszer Szakbizottságban;
g) egyetértési jogot gyakorol az élelmiszerlánc-felügyeleti támogatások rendszerének kialakításában;
h) felelős a szakterületi jelentési kötelezettség teljesítésében való részvételért;
i) szervezi és koordinálja az Európai Bizottság „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerért” (BTSF) képzéseit;
j) közreműködik az Európai Unió nitrát direktívájában foglalt támogatásokkal kapcsolatos – a vonatkozó európai uniós előírásokból eredő – döntések előkészítésében;
k) koordinálja a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelmének biztosítása érdekében a kötelező jelentés elkészítését;
l) ellátja és koordinálja az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság más intézményeivel, társminisztériumokkal, társhatóságokkal, nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetekkel (OIE, FAO stb.) való kapcsolattartói feladatokat.
3. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a polgári vészhelyzettel kapcsolatos, valamint a természeti katasztrófákból eredő feladatok végrehajtásában való közreműködésért.
4. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében – az Országos Főállatorvosi Hivatali Osztály koordinálásában –
a) felelős – az élelmiszerláncot érintő szakterületeken és az ökológiai gazdálkodás terén – az Európai Bizottság és Tanács szakbizottságaiban és munkacsoportjaiban való szakmai képviselet ellátásának megszervezéséért, a részt vevő szakértők munkájának koordinálásáért;
b) felelős a szakterületi nemzetközi egyezmények, együttműködési programok szakmai egyeztetéséért, a kapcsolatok fejlesztéséért;
c) felelős a szakterületi nemzetközi szervezetekben (EU, FAO, ENSZ/EGB, OECD, OIE, EPPO, IPPC, WTO SPS, IOBC IUSS stb.), illetve a FAO/WHO Codex Alimentarius Import és Export Tanúsítás és Ellenőrzés, Élelmiszerek Állatgyógyászati Szermaradékai, Élelmiszer Szennyezőanyagok, Növényvédőszer-maradékok, Analitikai és Mintavételi Módszerek, Élelmiszer-higiéniai Munkabizottságban a szakmai képviselet ellátásának megszervezéséért;
d) felelős a Növényegészségügyi Főtisztviselő feladatainak koordinálásáért, valamint a nemzetközi kereskedelemmel, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartással összefüggő feladatainak ellátásában való közreműködésért;
e) felelős a nemzetközi élelmiszer-, élőállat-, állati termék-kereskedelemmel összefüggő feladatok ellátásáért, különösen a harmadik országba történő exportjelentkezések, nemzetközi kereskedelemhez szükséges engedélyezések, bizonyítványok egyeztetése, helyszíni auditok szervezése tekintetében.
5. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által lefolytatott magyarországi ellenőrzések szervezéséért, valamint koordinálásáért;
b) közreműködik a harmadik országok állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóságaival, intézményeivel, tanúsító szervezeteivel való kapcsolattartásban és a szakmai anyagok egyeztetésében;
c) felelős valamennyi támogatásra vonatkozó szakmai anyag élelmiszerlánc-felügyelettel, borminősítéssel és ellenőrzéssel, valamint az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos részének és eljárásrendjének kidolgozásában való közreműködésért;
d) felelős a Minisztérium honlapján a szakterületét érintő szakmai anyagok összeállításának koordinálásáért;
e) felelős az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály feladatkörébe tartozó szerződések szerkesztéséért, jogi véleményezéséért;
f) közreműködik az Országos Főállatorvos határozatának kiadásában;
g) közreműködik a Kormány munkatervének és a Kormány jogalkotási tervének kialakításában;
h) felelős az élelmiszerlánc-felügyelet szakterületét érintően az állampolgári megkeresésekkel kapcsolatos ügyintézésért, az országgyűlési képviselőktől érkező megkeresések megválaszolásáért, jogértelmezések, jogi iránymutatások készítéséért;
i) felelős a Növényvédelmi Bizottság működéséért és a titkári feladatok ellátásáért;
j) felelős szakmai felkészítők, háttéranyagok, tárgyalási álláspontok készítéséért a hazai, a nemzetközi valamint az európai uniós ülésekre és rendezvényekre (pl. COREPER, MHT, OIE);
k) – a Személyügyi és Igazgatási Főosztály tájékoztatása mellett – felelős a Minisztérium szakmai képviseletéért az Országos Környezeti Sugárvédelmi Rendszer Szakbizottságban és a tagságból eredő feladatok ellátásáért;
l) felelős az export-importtal, állategészségügyi és állatjóléti kérdésekkel kapcsolatosan beérkező kérdések megválaszolásáért, anyagkérésekre felkészítő anyagok összeállításáért, szakmai részanyagok készítéséért;
m) közreműködik a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos szakmai irányításban és ellenőrzésben;
n) közreműködik a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó állatfajokkal kapcsolatos állatvédelmi feladatokban;
o) felelős a szabványügyi feladatok ellátásáért a Műtrágyák és talajjavítók, valamint a Felületaktív anyagok megnevezésű nemzeti szabványosító műszaki bizottságokban;
p) felelős a termőföldek minőségének és termékenységének megóvását szolgáló feladatok irányításában és felügyeletében való részvételért;
q) az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében koordinációs feladatok ellátása.
5.1.3. Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály
1. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) az élelmiszer-előállító magánszemélyek és vállalkozások – függetlenül ágazati, szakágazati besorolásuktól és méretüktől – élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos szakmai és minőségügyi tevékenysége szabályozásáért, a vonatkozó jogszabályok előkészítéséért és korszerűsítéséért, e jogszabályok európai uniós harmonizációjáért;
b) a nemzeti élelmiszer minőségpolitikai szabályozás szakmai koncepciójának elkészítéséért, a szabályozási és végrehajtási feladatok ellátásáért, beleértve a minőségrendszereket is;
c) az új élelmiszerek európai uniós engedélyezésével összefüggő nemzeti előkészítő feladatok ellátásáért, a nemzeti szabályozás szakmai előkészítéséért és a szükséges minisztériumi szintű koordináció ellátásáért;
d) az élelmiszer-feldolgozás területén a hagyományostól eltérő, illetve új technológiák (ionizálás, új élelmiszerek, nanotechnológia stb.) alkalmazásával, szabályozásával kapcsolatos állami feladatok koordinációjáért, az így előállított élelmiszerek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos nemzeti szabályozási feladatok szakmai előkészítéséért, a szükséges minisztériumi szintű koordináció elvégzéséért, valamint az élelmiszert előállító vállalkozók és a fogyasztók új technológiákkal kapcsolatos jogszabályi ismereteinek bővítésével, szakmai állásfoglalások, tájékoztatók kiadásával kapcsolatos feladatok ellátásáért;
e) az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások által a minőséggel kapcsolatos önellenőrzési kötelezettségek ellátásának szabályozásáért;
f) az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó nemzeti szabályozás kialakításért, továbbá az európai uniós jogszabályok harmonizálásáért;
g) az élelmiszer kiváló minőségének tanúsításával, nemzeti védjegy létrehozásával és az elismert nemzeti tanúsítási rendszerrel kapcsolatos szabályozási feladatok ellátásáért, a Kiváló Minőségű Élelmiszer Védjegy tanúsítási rendszer szakmai felügyeletéért és irányításáért;
h) a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokkal, különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, az étrend-kiegészítőkkel, a dúsított élelmiszerekkel kapcsolatos nemzeti és európai uniós szabályozásban való részvételért, együttműködve a táplálkozásegészségügyért felelős minisztériummal;
i) az adalékanyagok, az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok, a mezőgazdasági eredetű szennyező anyagok, a technológiai segédanyagok, az enzimek, az aromák valamint az élelmiszerekkel érintkező anyagok felhasználásával kapcsolatos nemzeti szabályozás szakmai előkészítéséért;
j) az élelmiszer-termelők, -feldolgozók és -kereskedők, a piaci szereplők, az ellenőrző, felügyelő hatóságok és a Minisztérium közötti egyeztetések lefolytatásáért;
k) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szólótörvénnyel kapcsolatos szabályozási és jogalkotási feladatok ellátásáért;
l) a pálinkáról, a tönkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel kapcsolatos ágazati kodifikációs feladatokért.
2. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a Minisztérium szabványosítási tevékenységének koordinálásáért, a Minisztérium képviseletének ellátásért a Magyar Szabványügyi Tanácsban; felelős a szabványügyi feladatok ellátásáért a Olajmagvak, állati és növényi zsírok és olajok vizsgálatai, Gyümölcs-, zöldség- és hústermékek, alkoholmentes italok, cukor, keményítő, valamint ezek, a besugárzott élelmiszerek és a fűszerek vizsgálatai, Érzékszervi vizsgálatok és az élvezeti élelmiszerek, Illóolajok, Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek (ISO 22000 szabványcsalád), Élelmiszeripari gépek, Minőségirányítás és minőségbiztosítás, Élelmiszerekkel érintkező anyagok és eszközök nemzeti szabványosító műszaki bizottságokban;
b) felelős az Ujhelyi Imre-díj Bizottság, a Pro Alimentis Hungariae-díj Bizottság munkájának koordinálásáért;
c) felelős a tudatos vásárlói magatartás kialakítása, az élelmiszerminőséggel kapcsolatos társadalmi szemléletformálás fejlesztéséért;
d) felelős a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletekből adódó feladatok szakmai koordinációjáért;
e)86 együttműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel és a NÉBIH-hel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;
f) felelős a Minisztérium, illetve a társtárcák által irányított, az élelmiszer-feldolgozást érintő gazdaságfejlesztési és támogatási programok tervezésében, előkészítésében és a kapcsolódó intézkedések, pályázati felhívások kidolgozásában való részvételért, az élelmiszer-feldolgozással összefüggő stratégiai célok érvényesítésének képviseletéért, a támogatások megvalósításának, hatásának elemzésében, értékelésében történő közreműködésért;
g) részt vesz az élelmiszeripart érintő támogatási programok döntés-előkészítő bizottságában, valamint a monitoring bizottságok munkájában.
3. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében – az Országos Főállatorvosi Hivatali Osztály koordinálása mellett – felelős
a) az európai uniós politikák élelmiszeriparral és minőséggel kapcsolatos részének kialakításában, valamint a nemzetközi ügyek ellátásában való részvételért;
b) az általános élelmiszerjog, a fogyasztóvédelmi politikák élelmiszerminőséget érintő eseteiben és a tisztességtelen forgalmazói magatartást szabályozó joganyag hatálya alá tartozó területeken az Európai Unió szabályozási tevékenységében való magyar részvétel szervezéséért, az Európai Unió élelmiszer-minőségüggyel, az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás, a szeszesital- és az élelmiszer-előállítás során felhasznált adalék-, technológiai segéd- és élelmiszerrel érintkező anyagok, aromák, enzimek tekintetében a szabályozás kidolgozásában való részvételért, szakértők biztosításáért, a szükséges mandátum kialakításáért, a szakbizottságokban és munkacsoportokban a nemzeti képviselet biztosításáért, a szakterületet érintő joganyagok véleményezéséért, valamint a szabályozás élelmiszer-vállalkozók számára történő kommunikációjáért;
c) a FAO, WHO Codex Alimentarius magyarországi tevékenységének irányításáért, a Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság titkársági feladatainak ellátásáért, valamint a nemzetközi szakbizottságokban való részvétel biztosításáért.
4. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
4.1. a feldolgozott élelmiszerek előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért, kiemelten a feldolgozás szervezésével, gazdaság-, piac- és minőségpolitikájával, szakmai szabályozásával, fejlesztésével, a szakmai felkészültség fokozásával, élelmiszer-minőségi és -biztonsági kérdésekben a civil szervezetek és a közvélemény számára történő kommunikációval, a kollektív élelmiszer-marketing stratégiájának koordinálásával, a fogyasztói tudatosság fejlesztésével, az ágazat társadalmi elismerésének növelésével összefüggő területeken;
4.2. a feldolgozott élelmiszerek előállításával kapcsolatos nemzeti program és stratégia szakmai előkészítéséért, a döntési folyamatban történő részvételért, a végrehajtás figyelemmel kíséréséért és elemzéséért;
4.3. a feldolgozott élelmiszerek előállításával kapcsolatos szakmai irányítási feladatok ellátásáért, a szerkezetátalakítási és fejlesztési irányelvek, fő célkitűzések meghatározásáért;
4.4. a feldolgozott élelmiszerexport bővítésének lehetőségeivel kapcsolatos minisztériumi feladatok szakmai előkészítésében történő közreműködésért, a nemzetközi piaci folyamatok, irányok elemzéséért, az élelmiszer-vállalkozások export lehetőségeit megismertető, felkészültségét növelő tájékoztatás koordinációjáért;
4.5. a Minisztérium, illetve a társtárcák által irányított, az élelmiszer-feldolgozást érintő gazdaságfejlesztési és támogatási programok tervezésében, előkészítésében és a kapcsolódó intézkedések kidolgozásában való részvételért, az élelmiszer-feldolgozással összefüggő stratégiai célok érvényesítésének képviseletéért, a támogatások megvalósításának, hatásának elemzésében, értékelésében történő közreműködésért;
4.6. az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos kutatási-fejlesztési (K+F) és innovációs feladatokban való közreműködésért;
4.7. a Minisztérium kutatási és műszaki fejlesztési célokra fordítható forrásainak az élelmiszer-feldolgozás szakmai területére jutó részének meghatározásában való közreműködésért;
4.8. a társtárcáknál és a Minisztérium érintett önálló szervezeti egységeinél az élelmiszer-feldolgozókat, illetve az élelmiszer-feldolgozást is érintő jogszabályalkotás előkészítésében történő közreműködésért, véleményezésért, az integrált élelmiszer-ágazati stratégia minisztériumi szintű kidolgozásáért és érvényesítéséért;
4.9. a tagállami feladatok ellátásáért – az európai uniós egységes engedélyezési eljárásban – az enzimek, adalékanyagok, technológiai segédanyagok, aromák, az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok és az élelmiszerrel érintkező anyagok területén;
4.10. vagyongazdálkodási kérdésekben a szakterületet érintő szakmai álláspont kialakításáért és annak képviseletéért;
4.11. a nemzeti jó higiéniai gyakorlati útmutatók jóváhagyásának szakmai előkészítéséért, a Higiéniai Munkacsoport titkársági feladatainak ellátásáért;
4.12. a Magyar Élelmiszerkönyv vezetéséért, a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság és a szakbizottságok működéséért, titkársági feladatainak ellátásáért;
4.13. a Digitális Jólét Programban (DJP) történő közreműködésért, ezen belül az élelmiszeripari digitalizáció tekintetében;
4.14. az élelmiszer-marketing tevékenységekben az ágazati stratégia szempontjainak érvényesítéséért;
4.15. az élelmiszerek kiválasztásával, fogyasztásával, biztonságával, minőségével kapcsolatos tudatos fogyasztói magatartás erősítésének, és az élelmiszer-vállalkozók élelmiszer-feldolgozással, élelmiszer-biztonsággal, minőséggel kapcsolatos jogszabályi ismereteinek bővítésével kapcsolatos feladatok koordinálásáért;
4.16. az élelmiszer-feldolgozással összefüggésben az oktatással, képzéssel, szakértőkkel, szaktanácsadókkal kapcsolatos szakmapolitikai feladatok ellátásában való közreműködésért; az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítés meghatározásáért, jogi szabályozásáért;
4.17. szakterületén a hazai és nemzetközi tudományos, érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetekkel, továbbá az élelmiszer-vállalkozásokkal történő kapcsolattartásért, a nemzetközi kapcsolatok szakmai koordinációjáért, a nemzetközi együttműködésekben való részvételért, valamint a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért;
4.18. a Minisztérium élelmiszer-feldolgozással, élelmiszeriparral kapcsolatos egyéb feladataiban való részvételéért és képviseletéért.
5. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében
a) részt vesz a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bel- és külkereskedelmi folyamatainak nyomon követésében, elemzésében, értékelésében, javaslatok elkészítésében;
b) felel az élelmiszeripar szereplői és a döntéshozók tájékoztatása érdekében az ÉLÍR működtetésének szakmai koordinálásáért;
c) közreműködik az agrár- és élelmiszer-gazdaságot érintő pénzügyi szabályozó rendszerek (adózási rendszer, egészség- és társadalombiztosítási járulékrendszer, egyéb elvonási rendszer, munkaügyi szabályozás – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatási szabályrendszert is – monetáris szabályozás, hitelpolitika, állami támogatás stb.) kialakításával és továbbfejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatokban;
d) felelős a makrogazdasági folyamatok (GDP, beruházás, foglalkoztatás, jövedelem, export-import, árfolyam, pénzügyi helyzet stb.) elemzéséért, értékeléséért, az élelmiszeriparra gyakorolt várható hatásuk előrejelzéséért.
6.87 Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a minőségrendszerek elismerésére irányuló eljárások lefolytatásáért.
6. A MEZŐGAZDASÁGÉRT ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT
SZERVEZETI EGYSÉGEK
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.
6.1. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti. A Titkárság továbbá a) közreműködik az agrárstatisztikai információs rendszert érintő jogalkotási feladatok ellátásában;
b) felelős az agrárstatisztikával és az agrárágazat elemzésével kapcsolatos feladatok ellátásáért (a minisztérium adatszolgáltatási feladatait kivéve), a Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységének koordinálásáért, fejlesztéséért, a vonatkozó jogszabályokban és a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében megfogalmazott követelményeknek való megfelelésért;
c) felelős az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programmal (OSAP) kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásának összefogásáért (a minisztérium adatszolgáltatási feladatait kivéve);
d) felelős a hivatalos statisztikai tevékenység pártatlanságának, objektivitásának felügyeletéért, a statisztika szakmai szempontok érvényre jutásáért;
e) felelős a KSH-val és a hivatalos statisztikai szolgálat többi szervezetével való együttműködésért;
f)88 felelős – az AKI Nonprofit Kft.-vel együttműködve – az agrárstatisztikai információs rendszer kialakításával és továbbfejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi szintű feladatok koordinált ellátásáért, a Mezőgazdasági Tesztüzemi Rendszer, a Mezőgazdasági Számlarendszer, valamint a Mezőgazdasági Piaci Árinformációs Rendszer üzemeltetéséért;
g)89 felelős – az AKI Nonprofit Kft.-vel együttműködve – az agrárgazdaságról szóló éves jelentések koordinált kidolgozásáért;
h) felelős az EUROSTAT-tal, valamint az Európai Bizottság illetékes részlegével való együttműködésért, az Agrárstatisztikával Foglalkozó Vezetők munkacsoportjában és a szakmai munkabizottságokban való részvételért;
i) felelős a makrogazdasági tendenciákról, az agrárgazdaságban zajló folyamatokról, valamint az agrárgazdasági tevékenység főbb eredményeiről szóló elemző, értékelő anyagok készítéséért;
j) felelős a makrogazdasági folyamatok (GDP, beruházás, foglalkoztatás, jövedelem, export-import, árfolyam, pénzügyi helyzet stb.) elemzéséért, értékeléséért, az agrárgazdaságra gyakorolt hatásuk elemzéséért;
k)90 felelős az OECD-vel kapcsolatos, a kompetenciájába tartozó agrárpolitikai feladat ellátásáért, az éves agrár- és támogatáspolitikai országjelentés, az OECD módszertani ajánlások szerinti elkészítéséért, az OECD „Monitoring és Értékelés” című agrár- és támogatáspolitikai jelentés nemzeti háttéranyagának összeállításáért, valamint a támogatottsági helyzet mérésére szolgáló PSE mutató – AKI Nonprofit Kft. bevonásával történő – kidolgozásáért;
l) ellátja az Agrárgazdasági Tanács összehívásával, működésével összefüggő minisztériumi feladatokat.
6.1.2. Támogatáspolitikai Főosztály
1. A Támogatáspolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a nemzeti agrártámogatási rendszer, az egyes nemzeti támogatási konstrukciók – európai uniós szabályozással összhangban történő – jogszabályi kidolgozásáért, továbbfejlesztésével, működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért;
b) felelős a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer jogszabályi kidolgozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért, a kapcsolódó szabályozási és szakmai feladatok ellátásáért;
c) társfelelősként együttműködik a Földügyi és Térinformatikai Főosztállyal együttműködik a Minisztérium illetékességi körébe tartozó, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (a továbbiakban: MePAR) kapcsolatos jogalkotási feladatok előkészítésében;
d) társfelelős a KAP közvetlen támogatások nemzeti végrehajtásával összefüggő miniszteri rendeletek és egyéb jogszabályok előkészítéséért;
e) állásfoglalást ad ki a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére az intézkedések vonatkozásában, továbbá előzetesen jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. XVII. törvény (Támtv.) 15. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait; f) – kodifikációs feladatai körében meghozott intézkedések vonatkozásában – véleményezi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumokat;
g) felelős a közvetlen és nemzeti támogatásokhoz kapcsolódó egyes horizontális részterületek hazai szabályozásáért (különösen egyes költségvetési, egyes eljárási ügyekkel kapcsolatos jogalkotási feladatok, vis maior, mezőgazdasági termelő meghatározása)
2. A Támogatáspolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a KAP Stratégiai Terv kidolgozásának koordinációjával összefüggő feladatok ellátásért;
b) felelős az Európai Unió közvetlen támogatásaihoz kapcsolódó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint más érintett intézmények bevonásával megvalósuló szakmai egyeztetések szervezéséért;
c) az Európai Unió közvetlen támogatásainak, költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában;
d) közreműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek és az átruházott feladatot ellátó szervnek az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében történő adatszolgáltatásra kötelezésében;
e) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő – felelősségi körébe tartozó – nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, átruházott feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kérhet;
f) felelős a Magyar Bankszövetséggel, az MFB Zrt.-vel, az agrár- és élelmiszer-gazdaság finanszírozásában résztvevő pénzintézetekkel és kezességvállaló intézményekkel történő kapcsolattartásért;
g) felelős az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) tevékenységével kapcsolatos miniszteri feladatok ellátásáért ;
h) felelős az agrár- és élelmiszer-gazdaságot érintő közgazdasági szabályozó rendszerek (ÁFA kivételével adózási rendszer, egészség- és társadalombiztosítási járulékrendszer, egyéb elvonási rendszer, munkaügyi szabályozás – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatási szabályrendszert is – monetáris szabályozás, hitelpolitika, állami támogatás stb.) kialakításával és továbbfejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért;
i) felelős a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben részt vevő szervezetekkel, biztosító társaságokkal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Magyar Biztosítók Szövetségével (MABISZ), valamint a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetségével (MANBESZ) való kapcsolattartásért;
j) együttműködik az illetékes önálló szervezeti egységekkel a NÉBIH-hel és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;
k) a nemzeti agrártámogatási rendszer költségvetési tervezéséért, az ilyen célú hazai költségvetési források tervezésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért.
3. A Támogatáspolitikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős a nemzeti agrártámogatások Európai Bizottságnak történő bejelentésével, notifikációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért, valamint közreműködik a rendszeresen összeállítandó éves jelentés elkészítéséért;
b) felelős az agrárgazdasági állami támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályozással kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért [európai uniós iránymutatások, általános, mezőgazdasági és halászati csekély összegű (de minimis) rendeletek, csoportmentességi rendeletek alapján];
c) felelős a KAP Stratégiai Terv kidolgozása során felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések koordinációjáért;
d) felelős a KAP 2020 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során a főosztály felelősségi körébe tartozó témákban képviselendő tagállami álláspont kidolgozásáért;
e) felelős a KAP 2015–2020 közötti közvetlen támogatási modell szabályrendszerének Európai Bizottsághoz történő notifikációjáért és egyes adatszolgáltatásokért;
f) felelős az állami támogatások és az Európai Unió agrárköltségvetése, a közvetlen támogatások és az agrárpénzügyek vonatkozásában az Európai Unió intézményeiben, nevezetesen a komitológiai bizottságokban [Committee for Direct Payments; Expert Group for Direct Payments; Agricultural Funds Committee (AFC); Expert group for Horizontal questions concerning the CAP (simplification, agricultural budget); Expert Group on Monitoring and Evaluating the CAP) és a tanácsi munkacsoportokban (F3-Working Party on Horizontal Agricultural Questioms és F15-Working Party on Financial Agricultural Questions (AGRIFIN)] a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért, továbbá az AFC vonatkozásában a Minisztériumon belüli és tárcák közötti koordinációs feladatok ellátásáért;
g) felelős az európai uniós közvetlen támogatások hazai költségvetésbe történő beépítéséért és az azt kiegészítő átmeneti nemzeti támogatások tervezéséért;
h) felelős az európai uniós KAP reform szerinti közvetlen támogatások, a nemzeti kiegészítő kifizetések (átmeneti nemzeti támogatások) nemzeti szabályainak kidolgozásával és továbbfejlesztésével, a támogatási konstrukciók működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, ideértve az egységes kérelem rendelet évenkénti aktualizálását.
4. A Támogatáspolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
a) az éves költségvetési törvényben meghatározott, a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok tervezéséért, éven belüli felhasználási ütemtervének elkészítéséért, a teljesítés rendszeres értékeléséért, valamint a szükség szerinti átcsoportosítások kezdeményezéséért;
b) az agrártermelés finanszírozásával, a különféle kedvezményes hitelkonstrukciókkal, az állami és intézményi kezességvállalással kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
c) mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer és az országos jégkármegelőző rendszer kialakításával, működtetésével (ideértve a rendszerben részt vevő szervezeteknek szánt költségvetési források biztosítását és az azokkal összefüggő elszámolást) és továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért;
d) a mezőgazdaságot sújtó időjárási és egyéb kockázatok kezelésével kapcsolatos szabályozások, konstrukciók állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban történő kidolgozásáért;
e) a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
f) teljes körű hozzáférésre jogosult a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett informatikai adatbázishoz az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében, közreműködik az informatikai fejlesztési terveinek véleményezésében.
5. A Támogatáspolitikai Főosztály egyéb feladatai körében felelős
a) az agrár- és élelmiszer-gazdaságot érintő gazdasági jogszabályokkal – így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kapcsolódó részeivel, a számvitelről, a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvénnyel – kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért, továbbá a költségvetésről szóló törvény, a zárszámadásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény esetenkénti felülvizsgálatában való közreműködésért; b) felelős a szakmai feladatkörökbe tartozó megkeresések – ide értve parlamenti megkeresések – megválaszolása, előadások egyéb szakmai anyagok előkészítése, sajtóközlemények lektorálása.
6.1.3.91 Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztály
1.92 Az Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében
a)93 közreműködik a mezőgazdasági vízhasznosításhoz, öntözésfejlesztéshez kapcsolódó szabályozási feladatok ellátásáért a közigazgatási államtitkárral együttműködésben;
b) felelős a bioüzemanyag alapanyag fenntartható termelésének területi lehatárolásával összefüggő szabályozásért, valamint közreműködik megújuló energiaforrásból előállított energia alapanyagainak biztosítását célzó jogalkotási folyamatokban;
c) közreműködik a levegőtisztaság-védelmet érintő, mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtásában és a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
d) közreműködik a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i, 91/676/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Nitrát Irányelv) mezőgazdasági tevékenységeket és a helyes mezőgazdasági gyakorlatot érintő szakmai feladatok végrehajtásában és a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
e) közreműködik a vizek mezőgazdasági eredetű szennyezésével kapcsolatos szakmai szabályozási, jogalkotási feladatokban, jelentések készítésében;
f) közreműködik a talaj megőrzésével, a helyes tápanyag-utánpótlással, a szénmegkötéssel, az erózióvédelemmel, a tájvédelemmel, valamint a mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtásában és a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
g) közreműködik a Biodiverzitás Stratégia mezőgazdasági vonatkozású szakmai feladatai végrehajtásában a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
h) közreműködik az agrárgazdaság kutatás-fejlesztéssel összefüggő hazai és európai uniós jogalkotási, illetve pályázat-előkészítési feladatok ellátásában.
2.94 Az Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) rendszerével összefüggő minisztériumi feladatok koordinálásáért, követelményeinek és előírásainak meghatározásáért, a kapcsolódó szabályozás kialakításáért;
b) felelős – a megújuló energiapolitikához kapcsolódóan – az állattenyésztés és növénytermesztés termelési adataival összefüggő alapadatok rendelkezésre bocsátásáért;
c) a Minisztérium háttérintézményeinek bevonásával összehangolja a talajműveléshez, növénytermesztéshez és állattenyésztéshez kapcsolódó üvegházhatású gáz (ÜHG) és légszennyező anyagok kibocsátásának témakörével összefüggő minisztériumi feladatokat;
d) felelős a szakterületén működő tudományos és szakmai szervezetekkel, kutatóműhelyekkel, illetve agrárgazdasági szereplőkkel való együttműködésért és kapcsolattartásért, a hazai agrárkutatói hálózat működtetéséért;
e) felelős az agrár kutatási-fejlesztési szakpolitikai prioritások és fókuszterületek meghatározásáért, valamint az országos kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiákban, programokban az agrárkutatás szempontjainak megjelenítéséért;
f) felelős szakmai szakértőként az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (a továbbiakban: NKFIH) való együttműködésért;
g) felelős a BIOEAST kezdeményezés hazai és nemzetközi koordinálásáért;
h)95 felelős az AKI Nonprofit Kft. tevékenységével kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletének ellátásáért;
i) felelős a kapcsolódó hazai, nemzetközi szervezetekkel, kutatóintézetekkel történő kapcsolatépítésért és fenntartásának koordinálásáért;
j) felelős a fenntartható biomassza alapú gazdaság stratégiájának mezőgazdaságot érintő kidolgozásáért.
k) felelős a hazai agrárkutatókat támogató ösztöndíjprogramokkal kapcsolatos kidolgozásáért, a felkészültségüket segítő rendezvények, továbbképzések koordinációjáért.
3.96 Az Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) közreműködik a levegőtisztaság-védelmet érintő, mezőgazdasági vonatkozású (ÜHG és légszennyező anyagok) nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos tagállami álláspont előkészítésében;
b) részt vesz a KAP 2020 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során képviselendő tagállami álláspont kidolgozásában;
c) közreműködik a vizek mezőgazdasági eredetű szennyezése kapcsán szakmai munkacsoportok munkájának előkészítésében;
d) közreműködik és részt vesz a Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság (ICPDR) tápanyag munkacsoportjának munkájában (NTG);
e) közreműködik és részt vesz az UNCCD Egyezmény által megfogalmazott feladatok ellátásában;
f) közreműködik a klímaváltozás enyhítéséhez kapcsolódó szakmai munkacsoportok munkájának és a tagállami álláspont előkészítésében;
g) közreműködik a talajvédelem és a talajerő-gazdálkodás, nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos tagállami álláspont előkészítésében;
h) közreműködik a megújuló energia mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos tagállami álláspont előkészítésében;
i) felelős a Standing Committee on Agricultural Research (SCAR) plenáris és munkacsoporti szintű hazai feladatainak koordinációjáért, nemzeti szintű képviseletéért és a SCAR munkacsoportokban való képviselet biztosításáért;
j) felelős a nemzetközi kötelezettségekből eredő kutatás-fejlesztési feladatok koordinálásáért, a szakterület szerinti nemzetközi szervezetekben a Minisztérium képviseletének ellátásáért és a külön intézkedésekben meghatározottak szerinti finanszírozásáért;
k) felelős az európai közös programozási kezdeményezésekben, társfinanszírozott uniós programokban való részvételért (BBI JU, Horizont Európa), valamint az Európai Bizottság főigazgatóságaival, az Európai Parlament titkárságaival, a Régiók Bizottságával történő kapcsolattartásért;
l) az NKFIH-val való együttműködésben közreműködik a kutatási-fejlesztési és innovációs támogatásra irányuló európai uniós keretprogramokhoz kapcsolódó agrárgazdasági álláspont kialakításában.
4.97 Az Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében
a) közreműködik mezőgazdaság klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációjával, továbbá annak mitigációjával összefüggő szakmai feladatok ellátásában;
b) közreműködik a környezeti és klíma monitoring rendszerek kialakításában és működtetésében;
c) közreműködik a Nitrát Irányelv mezőgazdasági tevékenységeket, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatot érintő szakmai feladatok végrehajtásában;
d) felelős az agrár- és élelmiszer-gazdasággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés prioritásrendszere és az ezzel összefüggő stratégiai célok kialakításáért, a Kormány stratégiáiban való megjelenítéséért;
e) felelős a Minisztérium képviseletének ellátásáért a kutatás-fejlesztés területén működő testületek, tanácsok, bizottságok, hazai és nemzetközi szervezetek munkájában;
f) felelős a nemzeti, valamint a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázati rendszerek kidolgozásában való közreműködésért, az ezzel kapcsolatos kormányzati intézményrendszeren belüli szakmai képviseletért;
g)98 közreműködik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatási munkatervének kialakításában;
l) felelős a szakmai feladatkörbe tartozó megkeresések – ide értve a parlamenti megkeresések – megválaszolása, előadások egyéb szakmai anyagok előkészítése, sajtóközlemények lektorálása;
m) felelős a KAP Stratégiai Terv főosztály felelősségi körébe tartozó részeinek kidolgozásáért, valamint közreműködik a felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetésekben;
n) felelős a Főosztály kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozásáért, szabályozásáért, nyomon követéséért, valamint felhasználásáért.
6.1.4. Agrármodernizációs Főosztály
1. Az Agrármodernizációs Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a mezőgazdasági generációváltással összefüggő minisztériumi szabályozási feladatok ellátásáért;
b) felelős a földművelésügyi igazgatási feladatok között a családi gazdaságok működésével, az őstermelői igazolványok kiállításával és a mezei őrszolgálat szabályozásával összefüggő minisztériumi feladatok ellátásáért;
c) közreműködik a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró szervezetek szervezeti és működési szabályzatának, ügyrendjének véleményezésében;
d) közreműködik a Digitális Jólét Programmal (DJP), ezen belül is különösen az agrárdigitalizációval és a precíziós mezőgazdasággal összefüggő jogalkotási tevékenységben;
e) közreműködik az agrárgazdaságban keletkező adatok felhasználásával, valamint az agrárgazdaságban használható önvezető járművekkel kapcsolatos hazai és európai uniós jogalkotási tevékenységben;
f) felelős a szaktanácsadással összefüggő, Minisztérium illetékességi területéhez tartozó jogalkotási feladatokért.
2. Az Agrármodernizációs Főosztály koordinációs feladatai körében
a) összehangolja a mezőgazdasági generációváltást elősegítő jogszabályok előkészítését a társtárcákkal;
b) felelős a Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) végrehajtásának koordinációjáért;
c) felelős a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerének (AKIS) magyarországi kialakításával és koordinálásával összefüggő feladatok ellátásáért;
d) felelős az innovációs szakpolitikai prioritások és fókuszterületek meghatározásáért, valamint az országos kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiákban, programokban az agrárkutatás szempontjainak megjelenítéséért;
e) felelős a VP Európai Innovációs Partnerséget, az innovatív projektek megvalósítását és beruházását érintő intézkedéseinek megvalósítása tekintetében a VP Irányító Hatóságával való szakmai együttműködésért;
f) segíti a hazai agrár-innovációs operatív csoportok megalakulását és működését, a nemzetközi együttműködési rendszerekbe történő bekapcsolódását, kutatási és innovációs tevékenységük ösztönzését;
g) felelős a szaktanácsadási rendszerrel kapcsolatos feladatok NAK együttműködéssel történő ellátásáért.
3. Az Agrármodernizációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) részt vesz a KAP 2020 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során képviselendő tagállami álláspont kidolgozásában;
b) felelős a nemzetközi kötelezettségekből eredő innovációs feladatok koordinálásáért, a szakterület szerinti nemzetközi szervezetekben a Minisztérium képviseletének ellátásáért és a külön intézkedésekben meghatározottak szerinti finanszírozásáért.
4. Az Agrármodernizációs Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a mezőgazdasági generációváltást elősegítő tárcaközi munkacsoport működtetéséért, továbbá programok és a kapcsolódó tájékoztató anyagok előkészítéséért, szakmai feladatok ellátásáért;
b) felelős az agrárdigitalizációt és a precíziós mezőgazdaságot érintő programokkal kapcsolatos tervezési és szakmai feladatok ellátásáért, beleértve a mezőgazdasági gépgyártással és -forgalmazással kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
c) felelős az őstermelőkkel és a családi gazdaságok szakmai működésével és szabályozásával összefüggő szakmai feladatok ellátásáért összefüggő szakmai feladatok ellátásáért;
d) felelős a mezőgazdasági vagyonbiztonsággal (mezőőri szolgálattal) kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért, valamint részt vesz a rendészeti feladatokat ellátó személyek – mezőőr típusú – vizsgájának miniszter által delegált vizsgabizottsági tagi feladatainak ellátásában;
e) együttműködik a NÉBIH-hel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében, különösen a NÉBIH földművelésügyi igazgatási szakterületének egyes területeivel – őstermelői igazolvány, családi gazdaság, mezei őrszolgálat – kapcsolatos szakmai feladatellátás irányításában, a szükséges stratégiai döntések előkészítéséért, meghozataláért;
f) felelős a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró szervezetek helyszíni – törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági – ellenőrzési feladatainak ellátásáért;
g) felelős a nemzeti, valamint a nemzetközi innovációs pályázati rendszerek kidolgozásában való közreműködésért, az ezzel kapcsolatos kormányzati intézményrendszeren belüli szakmai képviseletért;
h) felelős a nemzeti agrár-innovációs partnerség hálózat működtetéséért;
i) felelős a szaktanácsadással összefüggő minisztériumi feladatokért, beleértve a szakértői bizottságok működtetésének, a szaktanácsadási rendszer szervezeti, szakmai és működési feltételeinek, fejlesztésének, szakmai kialakításáért;
j) közreműködik a Szaktanácsadói Névjegyzék és a Területi Szaktanácsadási Központok jegyzékének, a szaktanácsadók képzésének és a szaktanácsadás minőségbiztosítási rendszerének végrehajtásában, valamint a Szaktanácsadói Névjegyzék másodfokú hatósági feladatainak ellátásában;
k) felelős az agrárgazdasági szaktanácsadással összefüggő hazai és európai uniós programozási és pályázat-előkészítési feladatokban történő közreműködésért;
l) felelős a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány tevékenységével kapcsolatos miniszteri feladatok ellátásáért;
m) felelős a szakmai feladatkörbe tartozó megkeresések – ide értve a parlamenti megkeresések – megválaszolása, előadások egyéb szakmai anyagok előkészítése, sajtóközlemények lektorálása;
n) felelős a KAP Stratégiai Terv főosztály felelősségi körébe tartozó részeinek kidolgozásáért, valamint közreműködik a felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetésekben;
o) felelős a főosztály kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozásáért, szabályozásáért, nyomon követéséért, valamint felhasználásáért.
6.2. Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.
6.2.2. Borászati és Kertészeti Főosztály
1. A Borászati és Kertészeti Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) a bor illetve zöldség és gyümölcs ágazatok tekintetében felelős az Európai Unió mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének szabályozásával kapcsolatos, nemzeti hatáskörbe utalt ágazati szabályozások végrehajtási rendelkezéseinek a hatáskörébe tartozó egyéb jogszabálytervezetek szakmai előkészítéséért, a társminisztériumok kapcsolódó jogszabálytervezeteinek és előterjesztéseinek véleményezéséért, feladatkörét illetően a jogharmonizációért;
b) felelős a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvény és a felhatalmazása alapján a bor, a zöldség és gyümölcs, valamint az Agrárpiaci Főosztállyal együttműködésben a dísznövény és gyógynövény ágazatok, illetve a termelői szerveződések és a szakmaközi szervezetek tekintetében kiadott végrehajtási jogszabálytervezetek szakmai előkészítéséért;
c) felelős a termelői integrációk, a szakmaközi szervezetek, a termelői szervezetek, e szervezetek társulásai, a termelői csoportok, a termelői csoportok társulásai és egyéb termelői csoportosulások és szerveződések, illetve ezekkel kapcsolatos szakmai feladatok szabályozásával, fejlesztésével, támogatásával összefüggő koncepcionális anyagok, javaslatok elkészítéséért, a kapcsolódó jogalkotási és szakmai feladatok ellátásáért;
d) felelős a zöldség-gyümölcs ágazat támogatásaihoz kapcsolódó operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia megalkotásáért, nyomon követésének és értékelésének biztosításáért;
e) felelős a mezőgazdasági szövetkezetekkel és a szövetkezeti rendszer fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok elvégzéséért;
f) a bor illetve zöldség és gyümölcs ágazatok tekintetében felelős az egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
g) felelős a bor ágazatot érintő horizontális területek (különösen a címkézés, energiatartalom, allergének feltüntetése, munkavédelem) koordinálásáért, egyéb önálló szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok és szakmai anyagok véleményezéséért;
h) felelős a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény, valamint a hegyközségekről szóló törvény és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek előkészítéséért, továbbá a szőlőtermesztés és borkészítés során keletkező melléktermék-lepárlás szabályozásáért;
i) közreműködik valamennyi támogatásra vonatkozó szakmai anyag borminősítéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos részének, valamint eljárásrendjének kidolgozásában;
j) felelős a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászati termékek, a szeszes italok és az ízesített borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmára, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésére szolgáló európai uniós rendszerekkel kapcsolatos nemzeti szintű feladatok ellátásáért és a kapcsolódó nemzeti jogszabályi háttér megteremtéséért és gondozásáért;
k) felelős a rendezett piaci kapcsolatok kialakítása nemzeti támogatással kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért.
2. A Borászati és Kertészeti Főosztály koordinációs feladatai körében
a) a bor illetve zöldség és gyümölcs ágazatok, valamint a termelői szerveződések és a szakmaközi szervezetek tekintetében felelős a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével, eszközeinek igénybevételével összefüggő feladatok ellátásáért, a vonatkozó stratégiai anyagok, cselekvési tervek és operatív intézkedések szakmai előkészítéséért;
b) a bor, zöldség és gyümölcs, a dísznövény és gyógynövény ágazatok, valamint a termelői szerveződések és a szakmaközi szervezetek tekintetében felelős az Európai Unió agrárpiaci reformjaival összefüggő minisztériumi szakmai feladatok koordinálásáért;
c) a bor, a zöldség és gyümölcs ágazatok, valamint a termelői szerveződések és a szakmaközi szervezetek tekintetében felelős az Európai Unió mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatban álló szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és a hazai végrehajtó intézményrendszerrel való szakmai kapcsolattartásért;
d) a bor, a zöldség és gyümölcs ágazatok, valamint a termelői szerveződések és a szakmaközi szervezetek tekintetében az Európai Unió agrárpiaci támogatásaival kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában;
e) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, valamint az átruházott feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kérhet;
f) szakmai értekezletet, egyeztetést tart, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet javaslattételre, véleményezésre felkéri;
g) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott és a feladatai ellátásához szükséges valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti;
h) teljes körű hozzáférésre jogosult a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett informatikai adatbázishoz az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében, közreműködik az informatikai fejlesztési tervek véleményezésében;
i) – kodifikációs feladatai körében – előzetesen jóváhagyja a Támtv. 15. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatót, közleményt és nyomtatványt; j) – kodifikációs feladatai körében meghozott intézkedések vonatkozásában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait véleményezi, szakmai véleményt ki a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére;
k) felelős a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény, valamint a hegyközségekről szóló törvény és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletekből adódó feladatok szakmai koordinációjáért;
l) felelős a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos kérdések szakmai koordinálásáért;
m) felelős a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borok, a szeszes italok és az ízesített borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek európai uniós oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek európai uniós elismerésérével kapcsolatban a termelők, előállítók és csoportosulásaik körében végzett tájékoztatási és szakmai segítségnyújtási tevékenység koordinálásáért és a fogyasztók számára történő kommunikációjáért;
n) felelős a Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért Bizottság munkájának koordinálásáért.
3. A Borászati és Kertészeti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a termelői szervezetek, valamint a termelői szervezetek társulásai elismerésével, az elismerés visszavonásával kapcsolatos és egyéb elismerést érintő feladatok végrehajtásáért, az elismerést megelőző szakmai és helyszíni ellenőrzésért, az elismerésekkel kapcsolatos döntés előkészítésért, az operatív programok és részleges operatív programok jóváhagyásának döntésre történő előkészítéséért, az operatív programok, a részleges operatív programok és az elismerési tervek módosításának döntésre történő előkészítéséért, az adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségeket érintő döntések előkészítéséért, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések – végzések – meghozataláért, adatszolgáltatásokért és jelentések feldolgozásáért, az Európai Unió számára történő adatszolgáltatás ellátásáért, valamint az ehhez szükséges adatbázis elkészíttetéséért és működtetéséért;
b) felelős a termelői csoportok elismerését megelőző és azt követő ellenőrzések megszervezéséért és lebonyolításáért, a termelői csoportok elismerésének, üzleti tervek jóváhagyásának döntésre történő előkészítéséért, az üzleti tervek módosításának döntésre történő előkészítéséért, az éves beszámoló jelentések feldolgozásáért, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések – hiánypótló végzések – meghozataláért, a Termelői Csoport Bíráló Bizottság működtetéséért és titkársági feladatainak ellátásáért;
c) felelős a szakmaközi szervezetek elismerésével és az elismerés visszavonásával kapcsolatos feladatokért, az elismerésekkel kapcsolatos döntésre történő előkészítés, az elismeréseket megalapozó szakmai ellenőrzés, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések – végzések – meghozataláért, a szakmaközi szervezetek intézkedéseinek kiterjesztésével, valamint a pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos döntések előkészítéséért és a hiánypótló végzések meghozataláért;
d) az intézkedések végrehajtása tekintetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek adatot szolgáltat;
e) felelős a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászati termékek, a szeszes italok és az ízesített borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek európai uniós elismerésével összefüggő tagállami szintű döntéshozatalért.
4. A Borászati és Kertészeti Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős az Európai Unió intézményeiben, különösen a komitológiai bizottságokban és a tanácsi munkacsoportokban szakterületét érintően a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért;
b) felelős a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) működésével kapcsolatos üléseken és közgyűléseken való részvétel koordinálásáért;
c) részt vesz a KAP 2020 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során képviselendő tagállami álláspont kidolgozásában.
5. A Borászati és Kertészeti Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a bor, a zöldség és gyümölcs, valamint az Agrárpiaci Főosztállyal együttműködésben a dísznövény és gyógynövény szakmai egyeztetéseinek lebonyolításáért;
b) együttműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az illetékes önálló szervezeti egységekkel;
c) felelős a feladatkörébe tartozó kérdésekben az EMGA-val kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért;
d) felelős a borászati termékek földrajzi árujelzőinek európai uniós oltalma iránti eljárásba bevont kormányzati tanácsadó testület titkársági feladataiért, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) tagállami szakmai munkájának koordinálásáért, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság Vegyes Bizottsága által létrehozott, a „Tokaj” eredetmegjelölés használatával foglalkozó Albizottság magyar tagozata munkájának előkészítéséért;
f) a bor, valamint a zöldség és gyümölcs ágazat tekintetében közreműködik az agrárgazdaságban zajló folyamatok, ezen belül kiemelten az agrár-külkereskedelemben (export-import), valamint az ágazatfoglalkoztatásban, jövedelemszerzésben betöltött szerepének elemzésében, értékelésében, a fő folyamatokról, tendenciákról, valamint az agrárgazdasági tevékenység főbb eredményeiről elemző, értékelő anyagok készítésében;
g) felelős a borászati termékek promóciós programjainak támogatása intézkedéssel kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokért, titkársági feladatainak ellátásáért, végrehajtási rendszerének kialakításáért és koordinálásáért, a pályázatok kiírásáért, elbírálásáért;
h) közreműködik az agrárkutatás-fejlesztés és innováció, valamint a szaktanácsadási rendszer szakmai feladataiban;
i) közreműködik a NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának szakmai irányításában, ellátja a szakterületét érintő feladataival összefüggő szakmai és szabályozási feladatokat, felügyeli a vonatkozó hatósági és igazgatási feladatok ellátását;
j) felelős a szeszes italok, ízesített borok, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek európai uniós oltalma, valamint a hagyományos különleges termékek európai uniós elismerése iránti eljárásba bevont kormányzati tanácsadó testület titkársági feladatainak ellátásáért;
k) közreműködik a növényi fajtaoltalommal kapcsolatos, szőlőterületeket érintő szakmai feladatok ellátásában;
l) közreműködik a földrajzi árujelző oltalom alatt álló, illetve a hagyományos különleges termékekkel kapcsolatos hazai és európai uniós marketing, valamint promóciós programok az Agrárpiaci Főosztály általi tervezésében és azok megvalósításában;
m) felelős a hagyományos termékek európai programjához (Euroterroirs Program) kapcsolódó HÍR Program szakmai irányításáért és felügyeletéért, ennek keretében a HÍR védjegy Bíráló Bizottság munkájának irányításáért, elnökségi feladatainak ellátásáét, a HÍR védjeggyel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáért.
6. A Borászati és Kertészeti Főosztály egyéb feladatai körében felelős
a) az egyes speciális termelői szerveződések, a rendezett piaci kapcsolatok kialakítása nemzeti támogatás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Tokaji Borvidéken megvalósuló szakmai feladatok támogatása költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért, szabályozásáért, valamint nyomon követéséért;
b) a feladatköréhez és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséhez kapcsolódó, nem az Agrárpiaci Főosztály által kezelt nemzeti és társfinanszírozott európai uniós támogatások – különösen a KAP II. pillérének intézkedései – előkészítésében való közreműködésért és azok folyamatos nyomon követéséért;
c) a feladatköréhez tartozó mezőgazdasági ágazatokkal összefüggő termékek ÁFA szabályozásával kapcsolatos összefogó feladatok szakmai előkészítéséért, koordinálásáért;
d) a Nemzeti Borkiválósági Programmal összefüggő feladatok ellátásáért.
6.2.3. Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya
1. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya kodifikációs feladatai körében
a) felelős a növénytermesztési és kertészeti genetikai erőforrásokat, szaporítóanyagokat érintő jogalkotási feladatok – így különösen a növényfajták állami elismerése, növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása – ellátásáért, e területek szabályozásának jogharmonizációjáért;
b) felelős az állattenyésztési erőforrásokat – különösen az állatgenetikai erőforrásokat, védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákat, tenyésztésszervezést – érintő jogalkotási feladatok ellátásáért, e területek szabályozásának jogharmonizációjáért;
c) felelős a Magyar Méhészeti Nemzeti Programot érintő jogalkotási feladatok ellátásáért;
d) közreműködik a növényvédelmi szabályozások kialakításával kapcsolatos, szakterületét érintő feladatokban;
e) közreműködik az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere (ENAR), a Lótenyésztési Információs Rendszer (Lóinform), a Tenyészet Információs Rendszer (TIR) és a Baromfi Információs Rendszer (BIR) működésével kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatokban;
f) közreműködik más önálló szervezeti egységek növénytermesztéssel, kertészettel, állattenyésztéssel és -tartással, valamint a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos jogszabályainak szakmai előkészítésében;
g) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákból készült hagyományos, különleges tulajdonságú termékek elismerésére szolgáló európai uniós rendszerekből következő nemzeti szintű feladatok ellátásában, a vonatkozó nemzeti jogszabályi háttér megteremtésében;
h) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákból készült élelmiszerek jelölésére vonatkozó nemzeti szabályozás kialakításában, továbbá az európai uniós jogszabályok harmonizálásában;
i) közreműködik az egymás mellett folytatott géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai termesztéssel (koegzisztencia) kapcsolatos engedélyezési eljárásokban, az ezzel kapcsolatos szabályozási, jogalkotási feladatokban;
j) közreműködik a géntechnológiailag módosított szervezetek engedélyezési és jogalkotási feladatainak ellátásában.
2. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a növénytermesztési, a kertészeti és az állattenyésztési genetikai erőforrások területét illetően a hazai és nemzetközi tudományos, érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásért, a nemzetközi kapcsolatok szakmai koordinációjáért, a nemzetközi együttműködésekben való részvételért, valamint a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért;
b) felelős a Magyar Méhészeti Nemzeti Program kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért;
c) felelős a szakterületén működő tudományos és szakmai szervezetekkel, a kutatóműhelyekkel, illetve az agrárgazdasági szereplőkkel való együttműködésért és kapcsolattartásért;
d) közreműködik az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok irányításában;
e) közreműködik a mezőgazdasági génbankokban folyó kutatási tevékenység koordinálásában;
f) felelős az Országos Gyümölcs Termőhelyi Kataszterrel kapcsolatos feladatok ellátásáért.
3. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a miniszterhez telepített növénytermesztési és tenyésztési hatósági feladatok vonatkozásában a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár által kiadmányozott határozatok előkészítéséért, az e döntésekhez kapcsolódó végzések meghozataláért;
b) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákból készült mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői oltalmára vonatkozó elismerési eljárásokban.
4. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős a növénytermesztési, a kertészeti, az állattenyésztési genetikai erőforrások területét illetően az Európai Unió intézményeiben (azok munkacsoportjaiban), valamint más nemzetközi szervezetekben – így különösen a FAO és az OECD szakterületén – a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért;
b) felelős a Nemzetközi Fajtajogvédelmi Szervezet (UPOV) Bizottságaiban, valamint a Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal (CPVO) Igazgatótanácsában való részvételért;
c) felelős a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKTB) Nemzetközi Szakbizottságában a Minisztérium képviseletének, valamint a működésből adódó feladatok ellátásáért;
d) közreműködik a máktermesztéssel kapcsolatos ENSZ anyagok (ARQ, BRQ kérdőívek) elkészítésében.
5. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya funkcionális feladatai körében
a) felelős a növénytermesztéssel és kertészettel (vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításával, minősítésével, forgalomba hozatalával összefüggő szakmai és hatósági tevékenységek, növényfajták állami elismerése, tájfajták, genetikai alapok), állattenyésztéssel (tenyésztésszervezés, tenyésztési hatósági feladatok, állatgenetikai erőforrások, védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták), valamint a Magyar Méhészeti Nemzeti Programmal összefüggő szakmai és irányítási feladatok ellátásáért, stratégiai anyagok elkészítéséért;
b) felelős a növénytermesztési és -nemesítési, valamint az állattenyésztési technológiákkal kapcsolatos kormányzati koordinációs feladatok ellátásáért;
c) együttműködik a NÉBIH-hel, és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az illetékes önálló szervezeti egységekkel;
d) közreműködik az agrárkutatás-fejlesztés és innováció, a szaktanácsadási rendszer szakmai feladataiban;
e) közreműködik a növényi genetikai erőforrásokkal és – szakterületét érintően – a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatokban;
f) szakterületét érintően közreműködik a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatának véleményezésében;
g) felelős a növényi fajtaoltalommal kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért;
h) felelős a tenyésztésszervezéssel kapcsolatos nemzeti támogatási rendszer működtetéséért, szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért;
i) a szakmai irányítása alatt álló intézmények tekintetében felelős más fejezetek, illetve szervezetek által kiírt pályázatokhoz szükséges fenntartói igazolásokkal és pályázati önrésszel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
j)104 ellátja az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsának tagi, illetve választás esetén a titkári feladatait;
k) felel az állatgenetikai erőforrások megőrzésével kapcsolatos tevékenységek szakmai irányításáért, és részt vesz az állatgenetikai erőforrásokkal kapcsolatos szakmai testületek munkájában;
l) ellátja az állattenyésztéssel, az állami ménesgazdaságokkal, a sertés és a lovas ágazattal összefüggő fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatokat;
m) felelős a NÉBIH növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési területeivel kapcsolatos szakmai feladatellátás tekintetében történő irányításáért, a szakterületét érintő feladataival összefüggő szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért, a vonatkozó hatósági és igazgatási feladatok ellátásának felügyeletéért.
6. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya egyéb feladatai körében
a) felelős a mezőgazdasági genetikai erőforrások területét illetően adományozható miniszteri elismerések javaslatának elkészítéséért (Fleischmann Rudolf-, Kovács Béla-, Aranykoszorús Gazda-, Aranykoszorús Gazdaasszony-díj), a Javaslattevő Bizottság működtetéséért, illetve a szakmai díjak odaítélésében való közreműködésért;
b) felelős a hazai fehérjenövény-termelést és a fehérjetakarmányozást ösztönző programok kidolgozásáért és koordinálásáért;
c) felelős a Nemzeti Lovasprogram végrehajtásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért;
d) felelős a KAP Stratégiai Terv főosztály felelősségi körébe tartozó részeinek kidolgozásáért, valamint közreműködik a felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetésekben.
6.2.4. Agrárpiaci Főosztály
1. Az Agrárpiaci Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) a bor, illetve zöldség és gyümölcs ágazatok kivételével felelős az egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
b) felelős a vágott test minősítési rendszerével összefüggő szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért, a vágott test minősítésére vonatkozó hatósági feladatok ellátásának felügyeletéért;
c) felelős az intervencióval és magántárolással kapcsolatos nemzeti szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
d) felelős az iskolagyümölcs és iskolazöldség programmal, valamint az óvoda- és iskolatej programmal kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatok ellátásáért;
e) felelős a nemzeti állatjóléti támogatások szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért, a támogatás kifizetésének nyomon követéséért;
f) felel az egyes állatbetegségek megelőzésével kapcsolatos nemzeti támogatás szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért;
g) felelős az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igényléséhez szükséges szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
h) felel az állati hulla elszállításának és ártalmatlanításának nemzeti támogatással kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
i) felel a kormányzati közösségi agrármarketinggel, valamint a mezőgazdasági termékek Európai Unión belüli és harmadik országbeli promóciós programjainak támogatása intézkedéssel kapcsolatos nemzeti szabályozási feladatok ellátásáért;
j) felelős az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szervezésének minisztériumon belüli koordinációjáért;
k) közreműködik a társminisztériumok kapcsolódó jogszabálytervezeteinek és előterjesztéseinek véleményezésében, feladatkörét illetően a jogharmonizációban.
2. Az Agrárpiaci Főosztály koordinációs feladatai körében
a) a bor, illetve zöldség és gyümölcs ágazatok kivételével felelős a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével, eszközeinek igénybevételével összefüggő feladatok ellátásáért, a vonatkozó stratégiai anyagok, cselekvési tervek és operatív intézkedések szakmai előkészítéséért;
b) a bor, illetve zöldség és gyümölcs ágazatok kivételével felelős az Európai Unió agrárpiaci reformjaival összefüggő minisztériumi szakmai feladatok koordinálásáért;
c) a bor, illetve zöldség és gyümölcs ágazatok kivételével felelős az Európai Unió mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatban álló szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és a hazai végrehajtó intézményrendszerrel való szakmai kapcsolattartásért;
d) a bor, illetve zöldség és gyümölcs ágazatok kivételével az Európai Unió agrárpiaci támogatásaival kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában;
e) felelős a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének (Non Annex I.) szabályozásával összefüggő feladatok, a kereskedelmi mechanizmusok működésének koordinálásáért, ideértve a vámpolitikai és engedélyezési mechanizmusból adódó minisztériumi feladatokat;
f) felel az általános kereskedelemszabályozás mezőgazdasági termékpiacokkal kapcsolatos feladatainak Minisztériumon belüli szakmai koordinálásáért;
g) a közösségi agrármarketing támogatásokkal, az Európai Unió iskolagyümölcs- és iskolazöldség program, valamint az óvoda- és iskolatej program támogatásaival, a nemzeti agrártámogatásokkal kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában;
h) szakmai értekezletet, egyeztetést tarthat, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet javaslattételre, véleményezésre felkérheti;
i) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott – és a feladatai ellátásához szükséges – valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti;
j) teljes körű hozzáférésre jogosult a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett informatikai adatbázishoz az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében, közreműködik az informatikai fejlesztési tervek véleményezésében;
l) a kodifikációs feladatai körében meghozott intézkedések vonatkozásában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait véleményezi, állásfoglalást ad ki a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére;
m) felelős a különböző agrár-promóciós programok és intézkedések közötti összhang megteremtésért;
n) felelős a közösségi agrármarketinggel, valamint a mezőgazdasági termékek Európai Unión belüli és harmadik országbeli promóciós programjainak támogatása intézkedés előkészítésével kapcsolatos előzetes egyeztetések lefolytatásáért a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és hazai végrehajtó intézményrendszerrel;
o) felelős a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy szakmai felügyeletéért.
3. Az Agrárpiaci Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős az Európai Unió intézményeiben, különösen a komitológiai bizottságokban és a tanácsi munkacsoportokban szakterületét érintően a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért;
b) a nemzetközi szakmai szervezetekben [Nemzetközi Gabona Tanács (IGC), Nemzetközi Cukor Szervezet (ISO), Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (FCTC)] folyó szakmai munkában való részvételért;
c) felelős a KAP 2020 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során a főosztály felelősségi körébe tartozó témákban, valamint a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedései kapcsán képviselendő tagállami álláspont kidolgozásáért;
d) felelős a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedései kidolgozásának koordinációjáért, valamint közreműködik a felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetésekben;
e) felelős a nemzetközi szakmai szervezetekben [ENSZ Kakaó Konferencia, ENSZ Kávé Konferencia] folyó szakmai munkában való részvételért;
f) felelős a mezőgazdasági ágazatokat érintő WTO szakmai munkáért (export-import szabályozás, kvóták, érzékeny termékek);
g) felelős a Minisztérium képviseletéért az OECD munkabizottságaiban [Committee for Agriculture, Working Party on Agricultural Policies and Markets (APM), Joint Working Party on Agriculture and Trade, Commodity Markets];
h) felelős a FAO Commodity Problems bizottsági munkacsoportjával kapcsolatos feladatok ellátásáért és az üléseken való részvételért.
4. Az Agrárpiaci Főosztály funkcionális feladatai körében
a) a bor, illetve zöldség és gyümölcs ágazatok kivételével felelős a mezőgazdasági ágazatok szakmai egyeztetéseinek lebonyolításáért;
b) a bor, illetve zöldség és gyümölcs ágazatok kivételével együttműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az illetékes önálló szervezeti egységekkel;
c) felel a mezőgazdasági termékek Európai Unión belüli és harmadik országbeli promóciós programjainak támogatása intézkedéssel kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokért, végrehajtási rendszerének kialakításáért és koordinálásáért;
d) együttműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az érintett szervezeti egységekkel;
e) felelős a feladatkörébe tartozó kérdésekben az EMGA-val kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért;
f) felel a közösségi agrármarketing stratégiák és programok kialakításáért, működtetéséért, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. tevékenységével kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletének ellátásáért;
g) felelős az iskolagyümölcs- és iskolazöldség program, valamint az óvoda- és iskolatej programok kommunikációjával, értékelésével kapcsolatos feladatok, valamint – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által küldött adatok felhasználásával – az Európai Unió számára történő adatszolgáltatás ellátásáért;
h) a szakterületéhez kapcsolódóan közreműködik az agrárgazdaság piaci folyamataiban, ezen belül kiemelten az agrár-külkereskedelem (export-import) elemzésében, értékelésében, a fő folyamatokról, tendenciákról, valamint az agrárgazdasági tevékenység főbb eredményeiről elemző, értékelő anyagok készítésében;
i) felelős a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bel- és külkereskedelmi folyamatainak nyomon követéséért, elemzéséért, értékeléséért, tendenciákról elemző, értékelő anyagok javaslatok elkészítéséért;
j)105 az Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztállyal és a Borászati és Kertészeti Főosztállyal szoros együttműködésben részt vesz az AKI Nonprofit Kft. és a KSH külkereskedelmi, nemzetközi kereskedelmi adatokat tartalmazó információs rendszerének kialakításában és továbbfejlesztésében;
k) felelős a szakpolitikai stratégiák és programok keretében működtetett promóciós intézkedések megvalósításáért.
5. Az Agrárpiaci Főosztály egyéb feladatai körében
a) a feladatköréhez és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséhez kapcsolódó, nemzeti és társfinanszírozott európai uniós támogatások – különösen a KAP II. pillérének intézkedései – előkészítésében való közreműködésért és azok folyamatos nyomon követéséért;
b) a feladatköréhez tartozó mezőgazdasági ágazatokkal összefüggő termékek ÁFA szabályozásával kapcsolatos feladatok szakmai előkészítéséért, koordinálásáért;
c) az agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó szállítással, szállítmányozással összefüggő feladatok Minisztériumon belüli és társminisztériumokkal való koordinációjáért;
d) felelős az egyes agrárpiaci költségvetési előirányzatok (agrármarketing célelőirányzat, az Igyál tejet program, az iskolagyümölcs program, illetve a nemzeti agrártámogatások: állatjóléti támogatások, az egyes állatbetegségek megelőzésével kapcsolatos nemzeti támogatás, az állati hulla elszállításának és ártalmatlanításának nemzeti támogatása, valamint a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása), felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért, szabályozásáért, valamint nyomon követéséért;
e) felelős a feladatköréhez kapcsolódó – nem az általa kezelt – nemzeti, európai uniós, illetve társfinanszírozott európai uniós támogatások előkészítésében való közreműködésért és azok folyamatos nyomon követéséért;
f) felelős a nemzetközi kereskedelmi megállapodások (WTO, Európai Unió és harmadik országok közötti) mezőgazdasági ágazatokat érintő feladatainak ellátásáért;
g) felelős a két- és többoldalú nemzetközi piaci és kereskedelmi kapcsolatok mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket érintő változásainak, valamint a piaci és kereskedelmi tárgyalások agrárügyeinek szakmai véleményezéséért, egyeztetéséért;
h) felelős a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bel- és külkereskedelmi folyamatainak nyomon követéséért, elemzéséért, értékeléséért, javaslatok elkészítéséért;
i) közreműködik a feladatköréhez kapcsolódó – nem az általa kezelt – promóciós intézkedések előkészítésében;
j) az ágazat működőképességét biztosító, a Minisztérium kezelésében lévő Állami Céltartalék (ÁC) készletezésével összefüggő feladatok – a készletösszetétellel, a készletfejlesztéssel, a készletmegszüntetéssel és az ideiglenes felszabadítással összefüggő szakmai egyeztetések koordinálása – ellátásáért, a tartalékok tárolásával megbízott szervek ellenőrzéséért;
k) a 2014/40/EU irányelv 5. cikke és a dohánytermékekre vonatkozó információk benyújtásával kapcsolatos, a Bizottság (EU) 2015/2183 végrehajtási határozata szerinti adatbeviteli kapu nemzeti adminisztrátori feladatainak ellátásáért;
l) a dohánytermékek forgalomba hozatalával kapcsolatos, a dohánytermékek összetételére vonatkozó, a forgalmazók által jogszabályi kötelezettség alapján szolgáltatott adatok kezeléséért és közzétételéért.
6.3. A vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
A vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.
6.3.1.1. Nemzeti Vidékfejlesztési Programok Osztály
A vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működik a Nemzeti Vidékfejlesztési Programok Osztály, amely
a) felelős a nemzeti forrásból finanszírozott tanyafejlesztési, háztáji és zártkerti, illetve egyéb nemzeti vidékfejlesztési támogatási programok szakmai kidolgozásáért, végrehajtásáért és ellenőrzésért az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve;
b) – az Agrárszakképzési Főosztállyal együttműködve – felel az iskola- és templomkertek támogatási rendszereinek kidolgozásáért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért;
c) közreműködik a Minisztérium agrár- és vidékfejlesztési programjait megalapozó elemzési, tervezési és programozási feladatok ellátásában és koordinálásában;
d) felelős az európai uniós társfinanszírozással, valamint a nemzeti forrásból megvalósuló vidékfejlesztési programok Minisztérium hatáskörébe tartozó más európai uniós, vagy európai uniós társfinanszírozással, illetve nemzeti forrásból megvalósuló agrártámogatásokkal való összhangjáért;
e) közreműködik a szaktanácsadással összefüggő feladatok, a szakértői bizottságok működtetésének, a szaktanácsadási rendszer szervezeti, szakmai és működési feltételeinek fejlesztésében, valamint szakmai kialakításában.
6.3.2. Irányító Hatósági Főosztály
1. Az Irányító Hatósági Főosztály fejlesztéspolitikai feladatai körében felelős
a) az EMVA Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó intézkedések esetében a közbenső szervezet szakmai felügyeletéért az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával;
b) az EMVA és az ETHA 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési és halgazdálkodási programokhoz kapcsolódó monitoring rendszer kialakításában, működtetésében és az ezen alapuló, az Európai Bizottság számára történő adatszolgáltatásban való közreműködésért;
c) az EMVA és az ETHA esetében az egyes programokkal kapcsolatos értékelések, éves jelentések, és a végzárás elkészítéséért;
d) az EMVA és az ETHA költségvetési tervezésében való közreműködésért;
e) az Európai Bizottságtól történő forráslehíváshoz szükséges dokumentumok jóváhagyásáért;
f) a többéves Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv és az ETHA közötti koherencia megteremtéséért;
g) az EMVA Irányító Hatóság feladatainak ellátásáért az EMVA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i, 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikkében foglaltaknak megfelelően;
h) az ETHA Irányító Hatóság feladatainak ellátásáért az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 125. cikkében meghatározott általános szabályoknak, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint
az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i, 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 97. cikkében foglaltaknak megfelelően;
i) – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozóan a halgazdálkodási operatív program szakmai tartalmának összeállításáért;
j) az EMVA és az ETHA Irányító Hatóság feladatkörében a programok módosításában való részvételért;
k) – az EMVA és ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában – az éves fejlesztési keret tervezésében, és annak módosításában való részvételért;
l) az EMVA és az ETHA Irányító Hatóság feladatkörében a 2014–2020-as időszak vonatkozásában a felhívások módosításában való részvételért, közreműködésért, ezen időszak vonatkozásában – nevezett alapok tekintetében – előkészíti a felhívások visszavonását, lezárását, felfüggesztését, ha a felhívás keretének forrásfelhasználása nem megfelelően halad;
m) – az EMVA és ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában – az értékelési terv előkészítésében és a programot érintő értékelési tevékenységben való közreműködésért;
n) az EMVA és az ETHA Irányító Hatóság feladatkörében a szakpolitikai felelősök és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter számára történő adat- és információ biztosításáért a felhívások végrehajtásáról, valamint a programok szakmai előrehaladásáról, különös tekintettel az indikátorok, szakpolitikai mutatók és horizontális követelmények teljesülésére vonatkozóan, nyomon követi a programok pénzügyi és szakmai előrehaladását (mérföldkövek teljesítése), amelyek eredményeit megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és a szakpolitikai felelős részére;
o) a más irányító hatóságokkal a programok közötti szinergiák biztosítása és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében történő együttműködésért, a program végrehajtása során – a feladatkörében érintett monitoring bizottsággal és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel együttműködve – gondoskodik
oa) a horizontális elveknek és politikáknak a támogatási szerződésben és a szakmai beszámolóban történő érvényesítéséről,
ob) a horizontális követelmények teljesülésének előrehaladásával kapcsolatos adatok gyűjtéséről.
2. Az Irányító Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) az ETHA támogatások igénybevételével kapcsolatos jogszabályok kidolgozásáért;
b) a rendszerellenőrzések során az EMVA és az ETHA végrehajtása kapcsán tett javaslatok végrehajtására vonatkozó szabályok kidolgozásáért;
c) az EMVA és az ETHA végrehajtásához szükséges jogszabályi, szervezeti és működési feltételek biztosításáért.
3. Az Irányító Hatósági Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
a) az EMVA Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó szabályozási dokumentációk összeállításáért, azoknak az érintett önálló szervezeti egységekkel történő egyeztetéséért;
b) az ETHA Irányító Hatóság feladatkörére vonatkozó, a program végrehajtásához szükséges kézikönyvek, eljárásrendek, együttműködési megállapodások összeállításáért és aktualizálásáért, azoknak az érintett önálló szervezeti egységekkel történő egyeztetéséért, valamint azok végrehajtásáért;
c) az EMVA és ETHA Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó ellenőrzések lebonyolításában való részvételért, az intézkedési programok összeállításának koordinálásáért, az intézkedési programok végrehajtásának ellenőrzéséért, valamint a szabályozási javaslatok koordinációjáért;
d) az EMVA esetében a közbenső szervezet, ETHA esetében a közreműködő szervezet által alkalmazott eljárásrendek jóváhagyásáért, illetve az érintett önálló szervezeti egységek által tett előzetes vélemények összehangolásáért;
e) az EMVA és az ETHA esetében az átruházott feladatokat ellátó szervezetekkel kötött megállapodások előkészítéséért, a jóváhagyásukkal kapcsolatos irányító hatósági álláspont kialakításáért, valamint a szervezetek feletti szakmai felügyelet ellátásáért;
f) az ETHA végrehajtásával összefüggő koordinációs, szakmai, jogi feladatok kezdeményezéséért és az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával a közreműködő szervezettel való folyamatos kapcsolattartásért;
g) az ETHA TS végrehajtásával kapcsolatos feladatok koordinálásáért.
4. Az Irányító Hatósági Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felelős
a) az EMVA-ból és az ETHA-ból folyósított támogatásokkal összefüggő irányító hatósági intézkedések európai uniós társszervekkel történő egyeztetéséért;
b) az EMVA-ból és az ETHA-ból a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló VP és az ETHA társfinanszírozásában megvalósuló MAHOP – európai uniós társszervekkel történő – egyeztetésének koordinálásáért;
c) az EMVA Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó tagállami álláspont kialakításáért és képviseletének ellátásáért az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Bizottságában, illetve az Európai Bizottság szakértői munkacsoportjaiban;
d) az ETHA Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó tagállami álláspont kialakításáért és képviseletének ellátásáért az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Bizottságaiban, illetve az Európai Bizottság szakértői munkacsoportjaiban;
e) az EMVA és ETHA Irányító Hatóság feladatkörében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért;
f) az egyes vidékfejlesztési programok és halgazdálkodási programok lezárásával kapcsolatos feladatok ellátásáért, ennek keretében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért;
g) – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó halgazdálkodási operatív program tervezői munkájával kapcsolatos képviselet nemzeti és európai uniós szintű ellátásáért;
h) az EMVA-t és az ETHA-t érintő kötelezettségvállalások és a rendelkezésre álló források nyomon követésében való közreműködésért, valamint az Európai Bizottság részére történő továbbításáért.
5. Az Irányító Hatósági Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
a) az EMVA és az ETHA Irányító Hatóság által kiadandó közlemények jóváhagyásáért és közzétételéért;
b) – a Kincstár közreműködésével – az ÁSZ, a KPMG Hungária Korlátolt Felelősségű Társaság, a Vidékfejlesztési Operatív Program Igazoló Hatóság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Igazoló Hatóság ellenőrzéseihez szükséges szakmai adatok, dokumentumok biztosításáért,
c) az ETHA vonatkozásában a feladatkörébe tartozó kérdések tekintetében a Kincstár, mint közreműködő szervezet feletti szakmai felügyelet gyakorlásáért, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
d) az EMVA és ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában a közbeszerzési jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utó- és utólagos ellenőrzések lefolytatásáért, a támogató tartalmú utó- és utólagos ellenőrzésről készült jelentések kiadmányozásra történő előkészítéséért;
e) az ETHA társfinanszírozásával megvalósuló program vonatkozásában az európai uniós értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzési eljárások, valamint a nem építési engedélyhez kötött építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszáz millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetében a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ex-ante ellenőrzések végrehajtásáért, és az ex-ante ellenőrzésről készült nyilatkozatok kiadmányozásra történő előkészítéséért;
g) az egységes informatikai és monitoring rendszer közbeszerzési modul vidékfejlesztési és halászati hatósági érkeztető felületének kezeléséért;
h) az EMVA és ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában az egységes kommunikációs stratégia kidolgozásában és módosításában történő közreműködésért, az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint a kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátásban való közreműködésért;
i) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott csalás elleni politika végrehajtásáért, a csalások megelőzésében, azonosításában, jelentésében történő közreműködésért, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás- és korrupció elleni képzéseken történő részvételért;
j) a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (továbbiakban: MNVH) által megküldött szakmai beszámolók vizsgálatáért és az ezzel kapcsolatos elszámolási feladatok ellátásáért;
k) a VP és MAHOP Monitoring Bizottság üléseinek megszervezéséért, és a Monitoring Bizottság elnöki és titkársági feladatainak ellátásáért;
l) az ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában a döntéselőkészítő-bizottság (DEB) eljárásrendjének kialakításáért és titkársági feladatainak ellátásáért;
m) az ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán az állami projektértékelési feladatok koordinációjáért felelős szervezeti egységgel – az értékelési feladatok hatékony végrehajtása érdekében – történő együttműködésért;
n) az ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok keretében az állami projektértékeléssel érintett felhívások értékeléseinek minőségbiztosításában való közreműködésért.
6.3.3. Forrásgazdálkodási Főosztály
A Forrásgazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
a) – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – az EMVA és az ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programokkal kapcsolatos költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok összefogásáért, annak pénzügyi koordinálásáért és nyilvántartásáért;
b) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programokkal kapcsolatban a kötelezettségvállalások operatív irányításáért és azok IIER-ben történő rögzítéséért;
c) a Kincstár közreműködésével az ÁSZ és az EUTAF – az EMVA és ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programokkal kapcsolatos – ellenőrzéseihez szükséges pénzügyi adatok biztosításáért;
d) az EMVA és ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok végrehajtásának hatékony, eredményes és szabályszerű módon történő irányításában és végrehajtásában való közreműködésért;
e) az EMVA és az ETHA társfinanszírozásával, valamint – a hatáskörébe tartozó – nemzeti támogatásból megvalósuló programok intézkedéseihez kapcsolódóan a források allokálásának biztosításáért, és a forrásfelhasználás nyomon követéséért;
f) – illetékessége esetén – az EMVA és az ETHA Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó intézkedések tekintetében a Kincstár szakmai felügyeletéért;
g) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok esetében
ga) a Kincstár által alkalmazott informatikai fejlesztésekkel,
gb) a kifizető ügynökség által alkalmazott adatbázis kezelési renddel kapcsolatos szakmai álláspont kialakításában való közreműködésért;
h) az EMVA és az ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán felmerülő hatósági ellenőrzések ellátásában való közreműködésért;
i) az EMVA és az ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programokhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtása során a pályázati felhívásokban használatos értékelési szempontrendszer kialakításában és véleményezésében való közreműködésért;
j) az EMVA és az ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán a rendszerellenőrzések során tett javaslatokhoz kapcsolódó intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában való részvételért;
k) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok keretében az állami projektértékeléssel érintett felhívások értékeléseinek minőségbiztosításában való közreműködésért;
l) az EMVA és az ETHA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán a feladatkörébe tartozó forrásgazdálkodással összefüggő jelentéstételi és adatszolgáltatási feladatok ellátásáért;
m) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában a döntéselőkészítő-bizottság (DEB) eljárásrendjének kialakításáért és titkársági feladatainak ellátásáért;
n) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán az állami projektértékelési feladatok koordinációjáért felelős szervezeti egységgel – az értékelési feladatok hatékony végrehajtása érdekében – történő együttműködésért;
o) közreműködik a nemzeti forrásból finanszírozott tanyafejlesztési, és zártkerti, illetve egyéb nemzeti vidékfejlesztési támogatási programok pénzügyi lebonyolításában és felelős az ezekhez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok összefogásáért, annak pénzügyi koordinálásáért és nyilvántartásáért.
6.3.4. Vidékfejlesztési Jogi és Koordinációs Főosztály
A Vidékfejlesztési Jogi és Koordinációs Főosztály jogi, funkcionális és koordinációs feladatai körében felelős
a) az államtitkár feladatkörét érintő jogszabálytervezetekkel kapcsolatos egységes álláspont kialakításáért, valamint azok jogi szempontú felülvizsgálatáért;
b) az egyes jogszabálytervezetekkel kapcsolatosan a társminisztériumok, szakmai szervezetek véleményeinek az érintett önálló szervezeti egységekkel való egyeztetéséért, a jogszabálytervezetek összeállításáért;
c) több önálló szervezeti egység feladatkörét érintő szakkérdésben a koordinált, egységes álláspont kialakításáért, annak jogi szempontú felülvizsgálatáért;
d) az európai uniós jogszabályok nyomon követéséért, az érintett önálló szervezeti egységek naprakész tájékoztatásáért;
e) az államtitkár feladatkörével összefüggő egyéb hazai jogszabályok nyomon követéséért, az érintett önálló szervezeti egységek naprakész tájékoztatásáért;
f) irányító hatósági jogkörében a vidékfejlesztési, valamint halászati programok végrehajtásához szükséges jogszabályi, szervezeti és működési feltételek biztosításáért;
g) az államtitkár feladatkörébe tartozó felhívások, jogszabályok és azok módosításának kialakításáért, jogi koordinációjáért;
h) az irányító hatósági jogkörben megkötendő megállapodások, működési kézikönyvek és szakmai szerződések jogi szempontú felülvizsgálatáért;
i) az irányító hatósági jogkörben hozott döntések és más intézkedések jogi felülvizsgálatáért;
j) – az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve – az irányító hatósági jogkörben készülő, eljárási kérdéseket érintő közlemények, tájékoztatók összeállításáért;
k) a vidékfejlesztési programot érintően a Támogatásokat Vizsgáló Irodával való kapcsolattartásért, az intézkedések állami támogatási szempontjainak kidolgozásáért;
l) a vidékfejlesztéssel, valamint halászattal kapcsolatos programok tervezeteinek jogi szempontú felülvizsgálatáért és végrehajtásáért;
m) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében benyújtott, azon kérelmekkel kapcsolatos megállapodások előkészítéséért, továbbá módosításaik kezeléséért, amelyek tekintetében a támogatási jogosultságáról jogorvoslati eljárás keretében hoztak döntést, és kötelezettségvállalásukra hazai forrásból került sor.
n)107 a Vidékfejlesztési Program irányító hatósága hatáskörébe tartozó szabálytalansági eljárások lefolytatásáért, a szabálytalansági döntések előkészítéséért, valamint közbeszerzési jogsértés esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezéséért.
6.4. A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.
6.4.2. Fejlesztéspolitikai Főosztály
A Fejlesztéspolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a 2014–2020 közötti európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programokkal kapcsolatos tervező, előkészítő, szakmai egyeztető, valamint koordináló feladatok ellátásáért;
b) felelős a 2014–2020 közötti európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok szakmai tartalmának összeállításáért, ezen belül különösen
c) felelős a 2014–2020 közötti európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programokkal kapcsolatos nemzetközi és európai uniós feladatok ellátása tekintetében
ca) az Európai Bizottság és Tanács intézményeinek ülésein, munkacsoportjain, valamint szakmai egyeztetésein való részvételért, a tárgyalási álláspontok kidolgozásáért,
cb) az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok módosításával kapcsolatos koordinációs és szakmai feladatok ellátásáért,
cc) a vidékfejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi szakmai feladatok ellátásáért,
d) közreműködik a KAP 2020 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során a vidékfejlesztési intézkedések kapcsán képviselendő tagállami álláspont kidolgozásában.
e) közreműködik a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedései kidolgozásában, valamint közreműködik a felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetésekben;
f) felelős a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs részlegéből megvalósult AVOP, a Garancia részlegéből megvalósult Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), valamint az EMVA-ból a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedéseinek szakmai utógondozásáért;
g) felelős az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok
ga) társadalmi egyeztetéseinek szakmai előkészítéséért,
gb) intézkedéseit megvalósító pályázati kiírások szakmai előkészítéséért, a beérkező vélemények szakmai értékeléséért;
h) felelős az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programokhoz kapcsolódó irányító hatósági közlemények szakmai előkészítéséért;
i) részt vesz az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok ellenőrzéseiben, valamint a szakterületére vonatkozó szabályok kidolgozásában;
j) közreműködik az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programokkal kapcsolatos
ja) jogszabálytervezek, illetve jogszabály-módosítások előkészítésében,
jb) költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok ellátásában;
k) közreműködik a kifizető ügynökség által alkalmazott informatikai fejlesztésekkel, valamint az adatbázis kezelési renddel kapcsolatos szakmai álláspont kialakításában;
l) közreműködik az Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó szabályozási dokumentációk összeállításában, az ellenőrzések lebonyolításában, és az intézkedési programok szakmai összeállításában;
m) felelős az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok esetében a kifizető ügynökség által alkalmazott eljárásrendek szakmai véleményezéséért;
n) közreműködik az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok esetében az átruházott feladatokat ellátó szervezetekkel kötött megállapodások szakmai előkészítésében.
7.108 AZ ERDŐKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
Az erdőkért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti. a) közreműködik és részt vesz az Európai Bizottság vízügyi és mezőgazdasági munkacsoportjának munkájában (EU-TFW);
