BÜ BH 2019/100
BÜ BH 2019/100
2019.04.01.
Az idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor alkalmazhatók, ha az idézés az eljárási törvényben foglaltaknak megfelel. Az idézés akkor szabályszerű, ha kézbesítés útján, hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtti megjelenés alkalmával történik. Nem szabályszerű azonban a terhelt idézése a nyilvános ülésre, ha ehelyett a távbeszélőn idézett védő úgy nyilatkozik, hogy ő továbbítja az idézést védencének. A másodfokú bíróság ezért feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követ el, ha ilyenkor a nyilvános ülést a terhelt távollétében megtartja [2017. évi XC. tv. (Be.) 113. § (1) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 649. § (2) bek. d) pont; 1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 67. § (1) és (2) bek., 373. § (1) bek. II. d) pont, 416. § (1) bek. c) pont].
[1] A járásbíróság a 2017. október 25. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. a), d) pont], valamint társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1), (3) bek.]. Ezért halmazati büntetésül mint erőszakos többszörös visszaesőt három év fegyházbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható; elrendelte a járásbíróság korábbi ítéletével kiszabott egy év négy hónap börtönbüntetés végrehajtását is, a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A másodfokon eljárt törvényszék a 2018. március 9. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terheltre vonatkozóan megváltoztatta, a vele szemben kiszabott szabadságvesztést tíz hónapra, a közügyektől eltiltást egy évre enyhítette azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) pontjában írt okból.
[4] Az indítványozó kifejtette, hogy miután a másodfokú bíróság megállapította: az I. r. terhelt a szórakozóhelyen mások nyugalmát megóvni, az egymással verekedő terhelteket egymástól megvédeni, őket csupán szétválasztani akarta, jogos védelmi helyzetben cselekedett, javára a Btk. 22. §-ában meghatározott büntethetőséget kizáró ok fennállt.
[5] Álláspontja szerint helytelen az a jogi következtetés, hogy a dákóval történt megütés időpontjában a jogos védelmi helyzet már nem állt fenn, miután a jogos védelmi helyzetet megalapozó, közbeavatkozó és szétválasztó szándékú magatartás közérdek, illetve a szórakozóhely tárgyainak védelme érdekében történt, miután a II. r. és III. r. terheltek közösen védence ellen fordultak és őt együttesen lökdösték, már saját testi épségét védte, amikor a dákóval a III. r. terheltet fejen ütötte; így ebben az időpontban a jogos védelmi helyzet változatlanul fennállt. Hivatkozott a Kúria Bfv.II.171/2012. számú határozatára arra utalva, hogy a folyamatos kezdeményező és jogtalan támadással szemben a közbeavatkozó, védekező felet teljes egészében megilleti a jogos védelem, így miután az I. r. terhelt a kölcsönös verekedés részese lett, cselekménye nem a jogtalanság talaján történt.
[6] Ezért a jogerős határozat megváltoztatására és az I. r. terhelt felmentésére tett indítványt.
[7] A Legfőbb Ügyészség az indítvány kapcsán kifejtette, hogy a másodfokú bíróság a kitűzött nyilvános ülésre telefonon keresztül, szóban idézte a védőket, akik közül az I. r. terhelt védője közölte, hogy a határnapról tájékoztatja védencét, így az I. r. terheltet a másodfokú bíróság nem idézte szabályszerűen, a védőn keresztül történő szóbeli idézés lehetőségét sem az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.), sem a Be. nem ismeri, ezért szabályszerű idézés hiányában tartotta meg az I. r. terhelt távollétében a nyilvános ülést.
[8] Ezért álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követett el, mivel a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, és ez a Be. 649. § (2) bekezdése szerint felülvizsgálati ok, ahogy a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint is.
[9] Mindezekre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pontja alapján a törvényszék ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.
[10] A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára a korábbi Be. hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.).
[11] A Be. 868. § (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit – a törvényhelyben megjelölt kivételekkel – a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek.
[12] Ezért a felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Kúria e törvény alapján járt el.
[13] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. § (5) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül.
[14] Emellett a Be. 659. § (6) bekezdésének megfelelően a Kúria a megtámadott határozatot a 649. § (2) bekezdése alapján is felülbírálta, függetlenül attól, hogy az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.
[15] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[16] A rendelkezésre álló iratok szerint a másodfokú bíróság 2018. február 9. napján 2018. március 9. napjára tanácsülést tűzött ki, amelyről írásban értesítette a terhelteket és a védőket is. Az I. r. terhelt meghatalmazott védője a 2018. február 23. napján érkezett beadványában nyilvános ülés tartását kérte, így a másodfokú bíróság nyilvános ülést tűzött ki. A bíróság tisztviselője 2018. február 26. napján a nyilvános ülésre telefonon keresztül, szóban idézte a védőket, melyről 5/I. sorszám alatt hivatalos feljegyzést készített. Az I. r. terhelt védője a szóbeli idézés során úgy nyilatkozott, hogy a határnapról tájékoztatja védencét azzal, hogy megjelennie nem kötelező.
[17] A másodfokú bíróság nyilvános üléséről készült 6. számú jegyzőkönyv szerint a nyilvános ülés megkezdése előtt az I. r. terhelt a törvényszék központjával telefonon közölte, hogy beteg lett és nem tud megjelenni a nyilvános ülésen. A jegyzőkönyv rögzítette azt is, hogy az I. r. terhelt meghatalmazott védője kijelentette: védence a nyilvános ülésen jelen szeretne lenni és fel kíván szólalni saját érdekében.
[18] A tanács elnöke ezt követően megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs és az ügyben a másodfokú bíróság ügydöntő határozatot hozott.
[19] A Be. 870. § (1) bekezdése alapján az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a törvény másként szabályozza.
[20] Arra tekintettel, hogy a Be. 659. § (6) bekezdésén alapuló felülvizsgálat a 2018. március 9. napján megtörtént eljárási cselekményt és az e napon meghozott jogerős ügydöntő határozatot érintette, a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a másodfokú bíróság eljárásában betartotta-e a korábbi Be. rendelkezéseit.
[21] A korábbi Be. 361. §-ának (3) bekezdése szerint a másodfokú bíróság a terheltet a nyilvános ülésre idézi. A 362. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülés a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében megtartható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges.
[22] A Be. 599. § (5) bekezdése egyébként a fenti rendelkezésekkel egyező szabályokat tartalmaz.
[23] A korábbi Be. 67. § (1) és (2) bekezdése értelmében az idézés szabályszerű, ha a bíróság távbeszélő útján idézi a terheltet, egyébként pedig az idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor alkalmazhatók, ha az idézés a 67-68. § rendelkezéseinek kézbesítése pedig az e törvényben foglaltaknak megfelel.
[24] Megjegyzendő, hogy a Be. 113. § (1) bekezdése értelmében az idézés és az értesítés kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtti megjelenés alkalmával történik.
[25] Azt a korábbi Be. nem tette lehetővé, hogy az eljáró tanács elnöke a terheltet a védő útján, közvetett módon idézze, ahogy a Be. szerint sincs erre törvényes lehetőség.
[26] A másodfokú bíróság által tartott nyilvános ülésről készült 6. számú jegyzőkönyv szerint ugyan az I. r. terhelt jelezte, miszerint nem tud jelen lenni a nyilvános ülésen, azonban e bejelentéséről az iratok között sem hivatalos feljegyzés, sem olyan okirat nem áll rendelkezésre, amely azt igazolná, hogy az I. r. terhelt a nyilvános ülés időpontjáról tudomást szerzett.
[27] Így az kétséget kizáró módon nem volt megállapítható, hogy az I. r. terhelt a nyilvános ülés időpontjáról tudomással bírt, az idézése pedig nem volt szabályszerű.
[28] A korábbi Be. 362. § (3) bekezdése ugyanakkor kizárólag a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében tette lehetővé a nyilvános ülés megtartását.
[29] A korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerint a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezi a felülbírált ítéletet, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte kötelező. A 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint pedig a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a fenti törvény 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjában meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel került sor.
[30] Ahogy azt a Legfőbb Ügyészség is kifejtette, a másodfokú bíróság elkövette a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértést, amikor a nem szabályszerűen idézett I. r. terhelt távollétében tartotta meg a nyilvános ülést.
[31] A fentiekkel teljesen azonos rendelkezést tartalmaz a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja, amely szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[32] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint pedig a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[33] A fentiekre tekintettel a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 663. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pontja alapján a törvényszék ítéletét az I. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új eljárás folytatására utasította.
[34] A megismételt eljárás során a nyilvános ülésre a Be. 113. § és a Be. 510. §-ában foglalt rendelkezések szem előtt tartásával kell megidézni az I. r. terheltet, majd a nyilvános ülést a Be. 599. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell lefolytatni. A nyilvános ülésen csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében bírálható el a fellebbezés, amennyiben a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy meghallgatása nem szükséges [Be. 599. § (5) bek.].
(Kúria Bfv. I. 1.286/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás