2019. évi C. törvény indokolás

2019. évi C. törvény indokolás

a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvényhez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

JÖVEDELEMADÓK

Személyi jövedelemadó

Az adónemet érintő módosítások a megváltozott jogszabályi környezethez igazítják az Szja törvény egyes rendelkezéseit, segítve a jogalkalmazást.

Társasági adó

A társasági adót érintő módosítások uniós jogharmonizációt és a jogszabály belső koherenciáját szolgálják.

AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ MEGSZŰNÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ MÓDOSÍTÁSOK

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2020. január 1-jétől történő megszűnésével összefüggésben több adótörvény is módosul. A kivezetés érinti a kisadózó vállalkozások tételes adóját, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, a helyi iparűzési adót, a társasági adó és a számviteli szabályokat is, ezért a javaslat az evához kapcsolódó előírásokat mindenhol hatályon kívül helyezi.

FORGALMI ADÓK

Általános forgalmi adó

A módosítások alapvetően a gazdaságfehérítő és az adóadminisztrációt egyszerűsítő megoldásokhoz szükséges rendelkezésekre terjednek ki.

Jövedéki adó

Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályai egyszerűsödnek a zárjegy-kötelezettség megszűnése, valamint az adózott alkoholból adóraktáron kívül előállíthatóvá válás által.

A KN-kódok európai uniós szintű éves felülvizsgálatához kapcsolódóan 2020. január 1-jei hatályba lépéssel szükséges az ellenőrzött ásványolaj, a fűtőolaj és a párlat jövedéki definíciók módosítása annak érdekében, hogy a definíciókban megjelölt KN-kódok összhangban legyenek a hatályos uniós szabályokkal.

HELYI ADÓK

A Javaslat kiemeli a helyi adók köréből az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú felsőoktatási intézményt.

ILLETÉKEK

A Javaslat – a bizalmi vagyonkezelés illetékszabályaihoz igazodva – kiegészíti az illetéktörvényt a vagyonkezelő alapítványok működésével összefüggő vagyonszerzések illetékjogi megítélésével.

ADÓIGAZGATÁS

Az adóigazgatást érintő jogszabályok 2018. január 1-jei hatálybalépése óta eltelt idő alatt tapasztaltak alapján szükséges jogtechnikai pontosításokat, jogalkalmazást segítő javaslatokat, valamint ezen túl a részletes indokolásban kifejtett módosításokat tartalmazza a törvénytervezet.

NAV TÖRVÉNY

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításai az elektronikus ügyintézés teljes meghonosításának következő lépcsőjét célozzák, továbbá a kormánytisztviselők tekintetében rendezésre kerül a kormánytisztviselő ellen folytatott büntetőeljárás és a méltatlansági vagy fegyelmi eljárás viszonya. Emellett a módosítás rendezi a területi szerveknél a vezetői-ügyintézői illetményekben tapasztalt aránytalanságokat.

SZÁMVITEL

2019. október 1-jével módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.). A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – a jegyzett tőke leszállításának kivételével – meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját, amely változást a számviteli törvény, vonatkozó előírásain is át kell vezetni.

2019. október 1-jével módosult az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény (a továbbiakban: átalakulási tv.) is. Az átalakulási tv. új előírása alapján a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket csak akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján éves beszámolója tekintetében is könyvvizsgálatra kötelezett. E módosítást szintén szükséges átvezetni a számviteli törvény vagyonmérleg-tervezetekre vonatkozó előírásain.

Egyszerűsítést és a versenyképesség javítását is eredményező javaslat a veszteség pótlásához már nem szükséges pótbefizetés közvetlen eredménytartalék javára történő elszámolásának a lehetővé tétele. A javasolt új előírás szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor annak összegét a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.

Az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az indokolt valorizáció érdekében a javaslat a kis értékű eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozó értékhatárt 100 ezer forintról 200 ezer forintra emeli.

KÖNYVVIZSGÁLAT

A javaslat az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kibővíti a minőségellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható szankciók körét, továbbá a meghatározó tagállami szabályozások és gyakorlatok alapján a javaslat pontosítja a minőségellenőrzések vonatkozásában megtett intézkedések és szankciók közzétételének a módját.

A hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik a minőségellenőrzéssel, valamint a fegyelmi eljárással összefüggésben, annak eredményére tekintettel, pénzbírság kiszabását. A javaslat a jogorvoslati eljárások tapasztalatai alapján a pénzbírság kiszabásának további részletszabályait, elveit és módját kívánja szabályozni, illetve pontosítani.

A javaslat a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban kötelezővé teszi az elektronikus ügyintézést.

A javaslat a GDPR, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előírásainak való megfelelés érdekében kiegészíti a Kamara által vezetett közhiteles nyilvántartások adatait az egyéni vállalkozói jogviszony fennállására, továbbá a kamarai tag könyvvizsgálók esetén a közfelügyeleti hatóság igazolására vonatkozó adatokkal, valamint a könyvvizsgáló cégek esetén a közfelügyeleti hatóság engedélyére vonatkozó adatokkal. Emellett a javaslat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárások tekintetében alkalmazandó adatkezelési és nyilvántartási szabályokra vonatkozóan.

VÁMIGAZGATÁS

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény egyes rendelkezéseit célzó módosítások egyrészt kezelik a vámigazgatási eljárásban alkalmazott kötelezettségvállalási okmányok felszabadításával kapcsolatos jogalkalmazás során felmerült kérdéseket. Másrészt a vámtanácsadók és vámügynökök kötelező továbbképzéséről szóló kormányrendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés pontosítása szükséges abból a célból, hogy a kormányrendeletből az igazgatási és szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezések miniszteri rendeleti szintre kerüljenek áthelyezésre. E tekintetben a miniszteri rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés megalkotása is szükséges.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy a tartós befektetési szerződésre (TBSZ) vonatkozóan módosítani javasolt rendelkezés szerint TBSZ-t köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából, illetve a vagyonkezelő – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából, s az így megkötött TBSZ-el kezelt vagyon hozamának adókötelezettsége is TBSZ szabályai alapján ítélhető meg, indokolt az osztalékból származó jövedelem köréből e hozamot kiemelni.

2. §-hoz

A javasolt rendelkezés szerint TBSZ-t köthet a magánalapítvány a magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából illetve a vagyonkezelő – a magánszeméllyel mint vagyonrendelővel magánszemély mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából. A módosítás révén az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra a vagyon „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t.

3. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely alapján a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos új fogalmi meghatározások az adószabályozásban is a vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésének időpontjától, 2019. július 28-ától alkalmazhatók.

A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely biztosítja, hogy a belső hivatkozásoknak az egyes meghatározott juttatások adózásának 2019. január 1-jei hatályú átalakításával összefüggésben szükséges módosítása, továbbá a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolására vonatkozó szabályokban fennálló ellentmondás feloldását és a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgáló módosítás a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható legyen.

A (3) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy visszamenőleges hatállyal legyen adómentes a vadkárok elhárításával kapcsolatos törvényi kötelezettségeket végrehajtó vadászoknak a vadászati jog keretében biztosított szolgáltatás (pl. a vadászaton való részvétel ingyenes vagy kedvezményes részvétel lehetővé tétele), valamint a vadászaton elejtett vad húsának ingyenes vagy kedvezményes átadása.

A (4) bekezdéshez: Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2009. december 31-ig hatályos 8.12. pontja alapján adómentesnek minősült az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatása, továbbá a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága, az 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján pedig a villamosenergia-iparban dolgozók számára jogszabály alapján nyújtott villamos energia árkedvezmény. Átmeneti rendelkezés alapján az említett időpontig jogosultságot szerzett magánszemélyek jelenleg még adómentesen kaphatják az említett juttatásokat, kedvezményeket. Az egyes jogszabályokat dereguláló törvényi rendelkezések következtében azonban 2020. január 1-jétől ez az átmeneti rendelkezés hatályon kívül kerül, vagyis az adómentesség további intézkedés hiányában megszűnne, ez pedig a szerzett jogokat érintő érdeksérelmet keletkeztetne.

A rendelkezés ezért az említett átmeneti rendelkezéssel azonos joghatást biztosító rendelkezést iktat be az Szja tv-be, amely alapján azok a magánszemélyek, akik az említett kedvezményekre 2009. december 31-ig jogosultságot szereztek, 2019. december 31-ét követően is adómentesen kaphatják meg azokat.

4. §-hoz

Az Szja tv. 1. számú mellékletének módosítását tartalmazó melléklet nevesítése.

5. §-hoz

Az a)–d) ponthoz: 2019. július 28-ától módosult a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet. A módosítás bevezetette a magánszálláshely fogalmát, megkülönbözteti azt az egyéb szálláshely fogalmától. Magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság (nem természetes személy, ill. egyéni vállalkozó) üzemeltethet.

Az Szja tv. a magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységével kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket (bérbeadás, tételes átalányadózás), amelyek az új fogalmi környezetben már nem az eredeti szabályozási célt valósítják meg. A szövegcserés módosítások helyreállítják az Szja tv. és a háttér-jogszabályként használt kormányrendelet közötti összhangot.

Az e) ponthoz: A rendelkezés az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében belső hivatkozásokat helyesbít a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások adózásának 2019. január 1-jei hatályú átalakításával összefüggésben.

Az f) ponthoz: A javaslat a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolására vonatkozó szabályokban fennálló ellentmondás feloldását és a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálja.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

6. §-hoz

Nyelvhelyességi pontosítás.

7. §-hoz

Jogszabályi hivatkozás számozásának pontosítása.

8. §-hoz

a) A természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány esetében az adómentesség kiterjesztésre kerül az érintett eszközök átvételére is.

b) A késve megfizetett adóelőleghez kapcsolódóan a javaslat visszaállítja a kimentési kérelem előterjesztésének lehetőségét.

9. §-hoz

Az egyszerűsített vállalkozói adó kivezetésével feleslegessé vált rendelkezés törlése.

3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

10. §-hoz

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben feleslegessé váló rendelkezés törlése.

4. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

11. §-hoz

Szövegcserés módosítás: Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges pontosítás.

12. §-hoz

Az a)–c) ponthoz: Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges pontosítások.

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

13. §-hoz

A Javaslat kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget egyes adómentes ügyletekre. Ezen, számlaadási kötelezettséggel érintett körbe tartozik több más szolgáltatás mellett az egyéb oktatás is.

14. §-hoz

A Javaslat értelmében a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ennek következtében a Javaslat minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számla tekintetében előírja, hogy azon szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét.

15. §-hoz

A Javaslat az EVA megszűnéséhez kapcsolódóan bővíti azon esetek körét, melyek során az adóalanyok jogosultak kijavítási kérelem benyújtásával pótolni az egyes adózási módra vonatkozó választásukat.

16. §-hoz

Az evaalanyok az EVA törvény 2020. január 1-jével történő hatályon kívül helyezése következtében ezen időponttól gazdasági tevékenységükre tekintettel áfaalannyá válnak. Ennek megfelelően a tevékenységet kezdő adóalanyokhoz hasonlóan nyilatkozniuk kell az Áfa tv-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásukról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, illetve az adómegállapítás különös módja alkalmazásáról (például amennyiben az általános szabályok szerinti adómegállapítás helyett alanyi adómentességet vagy egyéb különleges adózási módot, akár pénzforgalmi elszámolást választanak). Választás hiányában az Áfa tv. általános rendelkezései, illetve főszabály szerint alkalmazandó rendelkezései irányadóak, azzal, hogy a feltételek fennállása esetén a választás hiánya korrigálható az Áfa tv. 257/F. §-a alapján.

17. §-hoz

A Javaslat alapján a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ehhez kapcsolódóan a számlákon fel kell tüntetni – az áthárított adó tartalomtól függetlenül – a belföldi partner adóalany adószámának első nyolc számjegyét. Tekintettel arra, hogy a számla kibocsátása megtörténhet a teljesítés előtt is, így lehetnek olyan számlák, amelyek még nem fogják tartalmazni a belföldi partner adószámát. A Javaslat ezért rendezi, hogy a levonási jog szempontjából teljes értékűnek kell elfogadni azokat a 100.000 Ft áfa tartalmat meg nem haladó számlákat is, amelyek nem tartalmazzák a partner adószámát, ha azokat még 2020. július 1-jéig bocsátották ki, de amelyekben foglalt ügylet teljesítési időpontja 2020. június 30-át követi.

18. §-hoz

A Javaslat értelmében a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Erre tekintettel a Javaslat rendelkezik arról, hogy mely számlák esetében kell még alkalmazni a régi adatszolgáltatásra (100.000 Ft áthárított adó tartalmat elérő vagy azt meghaladó számlák tekintetében történő adatszolgáltatás) vonatkozó szabályokat.

Befogadott számlák esetében azon számlákról kell a régi adatszolgáltatás szerint adatot szolgáltatni, amelyek tekintetében az adóalany havi bevalló esetében a június havi, negyedéves bevalló esetében a második negyedéves bevallásában, éves bevalló esetében pedig a 2020. évről benyújtott bevallásában gyakorol levonási jogot.

Kézzel kibocsátott vagy számlázó programmal kiállított számla esetében a régi adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat azon számlák esetében kell még alkalmazni, amelyeket 2020. július 1-je előtt bocsátottak, vagy állítottak ki.

19. §-hoz

A Javaslat 2021-től kiterjeszti az adatszolgáltatási kötelezettséget minden olyan belföldi teljesítési helyű ügyletről kiállított számlára, amelynek kibocsátására, kiállítására az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni (kivéve az egyablakos rendszeren keresztül elszámolt külföldön teljesített ügyleteket). Erre tekintettel a Javaslat átmeneti szabályt iktat be, mely rögzíti, hogy az új szabályokat a 2020. december 31-ét követően kibocsátott vagy kiállított számlák esetében kell alkalmazni.

20. §-hoz

A Javaslat a feketegazdaság visszaszorítása érdekében számlaadási kötelezettséget ír elő meghatározott áfa mentes ügyletek tekintetében, valamint a számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidőt 15 napról 8 napra csökkenti.

21. §-hoz

A Javaslat 2020. július 1-jétől bővíti az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák körét. Így adatot kell szolgáltatni minden olyan kibocsátott vagy kiállított számla tekintetében, melyet belföldi adóalanynak belföldön teljesített ügyletről állítanak ki, kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést.

22. §-hoz

A Javaslat tovább bővíti az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák körét. Ennek értelmében 2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Nem kell ugyanakkor adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyet nem adóalany részére, másik tagállamban teljesített ügyletekről bocsátottak ki, és amely után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget.

6. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

23. §-hoz

Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében az étrend-kiegészítők jövedéki fogalmának meghatározása utaló rendelkezéssel.

A 2208 20 HR alszám alá sorolt termékek európai uniós besorolásának 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítása miatt a párlat definícióhoz tartozó KN-kódok frissítése.

A biodízel-tartalomhoz kapcsolódó KN-kód európai uniós besorolási szabályok 2020. január 1-jén hatályba lépő változása miatt az ellenőrzött energiatermék és fűtőolaj definícióhoz tartozó KN-kódok frissítése.

24. §-hoz

Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében az adózott alkoholból történő előállításuk mentesítése az adóraktári engedély alól.

25. §-hoz

Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében mentesítésük a jövedéki engedély kötelezettség alól.

26. §-hoz

Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében mentesítésük a zárjegyezési kötelezettség alól.

27. §-hoz

Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében a folyamatban lévő ügyekben is az új, kedvezőbb szabályokat alkalmazni rendelő átmeneti rendelkezés.

III. FEJEZET

HELYI ADÓK

7. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

28. §-hoz

Az állami felsőoktatási intézmények jellemzően költségvetési szerv formájában működnek, s így nem terjed ki rájuk a helyi adótörvény (Htv.) személyi hatálya. Ugyanakkor a jogszabályok alapján létezhet olyan, állami érdekkörbe tartozó felsőoktatási intézmény is, amely nem költségvetési szerv, de korábban e formában működött. Az adójogi státusz fenntartása érdekében indokolt ezen állami felsőoktatási intézményeket is kiemelni a helyi adók hatálya alól, ezért a Javaslat kiegészíti a Htv. hatálya alá nem tartozó jogalanyok körét az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménnyel.

29. §-hoz

A Javaslat pontosítja a belső hivatkozást a Htv. iparűzési adóalapot meghatározó rendelkezésében.

30. §-hoz

A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja a Htv. önkormányzati jogalkotási mozgásteret a helyi iparűzési adóban adható rendeleti kedvezmény kapcsán.

31. §-hoz

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 2020. január 1-jével az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény módosítása révén megszűnik. A Javaslat egy átmeneti szabály Htv-be iktatásával rendelkezik arról, hogy az EVA alanyainak a 2019-ben kezdődő adóévre is van lehetőségük a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítására (amely szerint a helyi iparűzési adóalap az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50%-a lehet), mégpedig a 2019. december 31-én hatályos szabályok szerinti határidőig, azaz 2020. május 31-ig (erről a 2019. évről szóló, 2020-ban benyújtandó bevallásban kell nyilatkozni).

Szintén a 2019. évi LXXIII. törvény 53. §-a állapította meg az iparűzési adóelőleg-kiegészítésre vonatkozó szabályokat. Az e rendelkezéshez fűzött indokolás szerint a jogalkotói cél az volt, hogy a Htv. 41. § (9) bekezdésében rögzített előleg-kiegészítésre kötelezettek köre a korábbi évekhez képest ne változzék. Ugyanakkor 2019 előtt egyes, jellemzően non-profit szervezetek a társasági adóban árbevételüktől függetlenül mentesültek az előleg-kiegészítési kötelezettség alól és ennélfogva az iparűzési adóban sem vonatkozott rájuk e kötelezettség (Ezen adózói csoportba tartozott például az egyesület, az alapítvány, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az iskolaszövetkezet vagy a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.). A módosító rendelkezés átmeneti szabályként biztosítja, hogy a 2019. évben kezdődő adóévben az új jogszabályi környezetben akkor se keletkezzen e szervezeteknek iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettségük, ha az érintett szervezet az adóévben nem iparűzésiadó-mentes és az előző adóévi nettó árbevétele több volt, mint 100 millió forint. A joghatás kiváltása érdekében ez a rendelkezés a törvényjavaslat kihirdetését követő napon lép hatályba.

32. §-hoz

A Javaslat – az EVA megszűnése miatt – a Htv. EVA-alanyok adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit kiemeli a Htv. szövegéből.

33. §-hoz

Lásd az előző §-hoz fűzött indokolást.

IV. FEJEZET

ILLETÉKEK

8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

34. §-hoz

2019 márciusától a magyar jogrendszer kiegészült az ún. vagyonkezelő alapítvány jogintézményével, amely egyfajta ötvözete az alapítványnak és a bizalmi vagyonkezelőnek, ugyanakkor egyedi sajátosságokkal is rendelkezik. A vagyonkezelő alapítvány alapvető jellemvonása, hogy a részére vagyonkezelésbe (illetve bizalmi vagyonkezelésbe) adott vagyontárgyak vagyonkezelését végzi, hiszen az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható. A vagyonkezelő alapítvány funkciója tehát, hogy az alapító okiratban megjelölt kedvezményezett(ek) számára vagyoni juttatást teljesítsen. Mindebből következően megállapítható, hogy a vagyonkezelő alapítvány mind struktúráját, mind működését tekintve rendkívüli hasonlóságokat mutat a bizalmi vagyonkezeléssel, ezért indokolt, hogy illetékjogi megítélésük is azonos legyen. Ennek érdekében a Javaslat szerint a vagyonkezelő alapítvány alapítója, a vagyonkezelő alapítvány, valamint kedvezményezettjének vagyonszerzésére a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni.

35. §-hoz

A Javaslat kiegészíti az illetéktörvényt a vagyonkezelő alapítvány fogalom-meghatározásával, amely szerint az illetéktörvény alkalmazásában vagyonkezelő alapítványnak kell tekinteni a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítványt, valamint azokat az EGT-államban bejegyzett alapítványokat, amelyek igazolják, hogy a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó kritériumnak megfelelnek.

V. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

9. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

36. §-hoz

A rendelkezés – a 2019. január 1-je előtti állapot helyreállítása érdekében – mentesíti az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalékot és vállalkozásból kivont jövedelmet a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól.

37. §-hoz

Átmeneti rendelkezés, amely biztosítja, hogy az az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalék és vállalkozásból kivont jövedelem már 2019. január 1-jétől mentesüljön a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól.

38. §-hoz

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges módosítások.

39. §-hoz

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges módosítások.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

10. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

40. §-hoz

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2/A. § – 2019. július 24-étől hatályos – (5) bekezdése értelmében csoportos társasági adóalany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, amennyiben teljesíti a jogszabályi feltételeket. A csoporthoz való csatlakozással összefüggő eljárásjogi rendelkezéseket az Art. 114/B. §-a tartalmazza, melynek körében indokolt a tevékenységüket év közben kezdőkre vonatkozó előírás megalkotása, a jelenlegi szabályok szerinti határidő – az adóév utolsó hónapjának első és huszadik napja közötti időszak – ugyanis esetükben csak az első adóév végén lenne értelmezhető (tehát csak a második adóévtől jönne lére a csoporttagság), így nem teljesülne azon jogalkotói szándék, miszerint ezen adózóknak már a létrejöttük napjától lehetőségük legyen csoporthoz csatlakozni.

41. §-hoz

Amennyiben az online működő automatáktól beérkező naplóállomány adatai nem feldolgozhatóak, akkor a hiba javítása érdekében a naplóbejegyzés konkrét adatait szükséges hivatalból a felügyeleti szolgáltató részére továbbítani.

42. §-hoz

Az új § beillesztését az Áfa tv. módosítása indokolja, amely bevezeti az adóalap csökkentést behajthatatlan követelés esetén. Az adóalapot ugyanakkor csak akkor lehet csökkenteni, ha az Áfa tv-ben előírt feltételei teljesülnek. A feltételek egyike, hogy a csökkentést tervező adózó partnere (a vevő) ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező adózók listáján a behajthatatlansággal érintett ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben. Mivel az új szabályok értelmében legkorábbi teljesítési időpontként 2015. december 31-ét követő időpont jöhet figyelembe, innen visszafelé számolva a NAV-nak 2015. január 1-től kell folyamatosan biztosítani a szóban forgó adatok elérhetőségét, ami egy lekérdező felület útján lesz lehetséges.

43. §-hoz

A hatályos szabályozás alapján az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésének vélelme esetén lehet az érintett tudomására hozni a jogszabálysértést. A jogbiztonság elősegítése érdekében indokolt annak előírása, hogy a vélelem helyett a jogszabálysértés adóhatóság általi jogerős megállapítása adjon alapot a tájékoztatásra. További módosítás eredményeként az adóhatóság szolgáltatásai bővülnének, ugyanis az adóhatóság egy tájékoztató levélben értesítené a jövőben a természetes személyeket saját foglalkoztatásukra vonatkozó, a foglalkoztató által elmulasztott adó- és járulék bevallás és befizetés tényéről, ami a foglalkoztatás „fehérítését” eredményezheti. Annak érdekében, hogy a foglalkoztató által elkövetett jogszabálysértésről az érintett akkor is értesüljön, ha időközben megszűnt a jogviszonya az adózóval, erre az esetre is előírja a törvény a tájékoztatási kötelezettséget. Ez által lehetősége lesz a volt foglalkoztatottnak is arra, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a jogszabálysértő foglalkoztatásból eredő hátrányok kiküszöbölésére.

44. §-hoz

2019. július 24-ei hatállyal megszűnt a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, ugyanakkor a Tao. tv. 29/A. § (82) bekezdésébe beiktatott átmeneti rendelkezés szerint az adózónak – feltéve hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az említett időpont – a 2019-es adóévben még lehetőség van „önkéntes” feltöltés teljesítésére. Ennek határidejére ugyanakkor jelenleg nincs előírás, mivel az Art. 3. melléklet I. pont 3. pont 3.1.2. alpontja hatályát vesztette. További gyakorlati problémaként jelentkezik, hogy az Art. 3. melléklet I. pont 3. pont 3.1.1. alpontjában a „Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét a Tao. tv. szerinti előleg-kiegészítésre kötelezettek a 3.1.2. pontban előírt előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesítik.” szövegrész is hatályát vesztette, így a negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók „önkéntes” feltöltése esetén sincs jogszabályi alapja az utolsó negyedéves előleg december 20-án, a feltöltéssel egyidejűleg történő teljesítésére. Javasolt ezért az átmeneti rendelkezés beiktatása, amely kimondja, hogy az „önkéntes” feltöltés választása esetén azt milyen határidőig kell teljesíteni és rendezi az utolsó negyedéves előlegek „előrehozott” határidejét is.

45. §-hoz

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai biztosítják az EKAER-ben tett bejelentés EKAER szám lezárását követő módosítását. A módosításra a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet, tehát az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: EKAER rendelet) szerint módosítható adatok hibás volta esetén van lehetőség, egy alkalommal, az EKAER szám lezárását követő 3 munkanapon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikusan felületen. A törvényi szabályok végrehajtása érdekében az EKAER rendeletben szükséges szabályozni az EKAER szám állami adó- és vámhatóság általi lezárását, meghatározni azokat az adatokat, amelyek a lezárást követően módosíthatóak, továbbá a pótlék megállapítását.

A módosítási lehetőség megteremtése informatikai fejlesztést igényel, mind az adózók mind az adóhatóság oldalán.

Az informatikai fejlesztések időigényére figyelemmel szükséges az Art. 2020. január 1-jével hatályba lépő, az EKAER szám lezárását követő módosítására vonatkozó szabályozás tekintetében egy olyan átmeneti rendelkezés elfogadása, amely alapján e szabályok a 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre alkalmazhatók első alkalommal.

46. §-hoz

Szövegcserés módosítások

1.–2. Hivatkozás pontosítása.

3. Jogtechnikai pontosítás, amely az „egészségügyi hozzájárulási-fizetési” szövegrészt „szociális hozzájárulási adó-fizetési” szövegrésszé javítja, mivel az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2019. január 1-jétől hatálytalan.

47. §-hoz

A törvény 235. § szakaszcímét (Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezéssel és az AFE-val összefüggő szabályok megsértése) is módosítja a tervezet, annak érdekében, hogy a vonatkozó rendelkezés címe alapján ne kizárólag az élelmiszer-értékesítést végző automataberendezések esetében legyen helye bírság kiszabásának, hanem valamennyi automataberendezés esetében is, ahogy azt a törvényi rendelkezései a § címtől eltérően egyébként biztosítják.

A 48. § (2) bekezdésében megjelölt szövegrészek hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2019. január 1-jétől hatálytalan.

11. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

48. §-hoz

Annak érdekében, hogy az ügyintézési határidőre és a képviseletre vonatkozó részletszabályok kormányrendeleti szinten jelenhessenek meg, szükséges a felhatalmazó rendelkezések kiegészítése.

VII. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

12. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

49. §-hoz

A Vámtv. 2019. január 1-jén hatálya lépett 155/A. §-ának alkalmazása jogalkalmazói szempontból jogértelmezési kérdéseket vetett fel különös tekintettel arra, hogy hogyan kell értelmezni a 155/A. § (5) bekezdés a) pontjában nevesített „érvényességi ideje” alatti kifejezést, illetve felmerült olyan jogértelmezés is, amely abba az irányba mutatott, hogy a Vámtv. e módosítása felülírja a polgári jog keretei között szabályozott kötelezettségvállalásokra vonatkozó rendelkezéseket. A helyes jogértelmezés kialakítása érdekében a módosítás meghatározza, hogy az érvényességi idő alatt a kötelezettségvállalás kezdeti és végső időpontja közötti időtartamot kell érteni. A kötelezettségvállaló az ezen időtartam alatt keletkezett vámtartozások megfizetésére vállal kötelezettséget, azonban ez nem zárja ki azt, hogy a vámhatóság a végső időpont követő lefolytatott ellenőrzés keretében feltárt és megállapított vámtartozások meg nem fizetése esetén tegyen igénybejelentést a kötelezettségvállaló felé. Ennek indoka abban rejlik, hogy a kötelezettségvállalás végső időpontját követően megállapított vámtartozások keletkezésének időpontja a vám-árunyilatkozat elfogadásának időpontjához nyúlik vissza, amelyek a kötelezettségvállalással érintett kezdő és végső időpont között keletkeztek. Mindazonáltal a végső időpontot követően megállapított esetleges vámtartozások esetében az igénybejelentést a vámhatóság csak a lejárati időpontig teheti meg. Ezt követően a kötelezettségvállaló mentesül a kötelezettségei alól. A módosítás lehetővé teszi, hogy azon kötelezettségvállalásoknak, amelyek csak Magyarország területére érvényesek és az árutovábbítási eljárásra nem terjednek ki, tartalmazzák a végső időpontot és a lejárati időt is a kezdő időpont mellet, azzal, hogy a lejárati időpont nem lehet rövidebb, mint a Vámtv. 155/A. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott időpont. A módosítás a kötelezettségvállalási okmányok módosítását idézi elő, amelynek előzménye a gazdálkodók által is szorgalmazott azon felvetés, hogy a hatályos kötelezettségvállalások szerinti igénybejelentés 3 évről 1 évre csökkenjen, így a vámbiztosíték 1 év után felszabadítható legyen. A kötelezettségvállalási okmányok módosítását a gazdálkodók vagy a kötelezettségvállalók is kezdeményezhetik, illetve a vámhatóságnak adott esetben újraértékelés keretében kell felülvizsgálnia, hogy a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási okmányok adattartalma alapján a vámhatóság a jogszabály által meghatározott igénybejelentést az előírt időtartamon belül meg tudja-e tenni.

50. §-hoz

A módosítás keretében a vonatkozó Kormányrendelet felhatalmazó rendelkezésének tárgyköréből kikerülnek az igazgatási szolgáltatási díjfizetéssel érintett eljárások, amelyek a Magyarország gazdasági stabilitásról szóló törvény értelmében miniszteri rendeleti szintre kerülnek áthelyezésre.

A módosítás által beillesztésre kerül továbbá egy új felhatalmazó rendelkezés annak érdekében, hogy a tárgykörben korábban miniszteri szinten megalkotott rendelet rendelkezései az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szellemiségével összhangban kormányrendeleti szinten kerüljenek újrakodifikálásra.

51. §-hoz

A két bekezdéssel fentebb említett igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével érintett eljárások miniszteri rendeleti szinten történő újrakodifikálásához szükséges felhatalmazó rendelkezést állapítja meg.

52. §-hoz

Szövegcserés módosítás a névelő pontosítása érdekében.

53. §-hoz

Hatályát vesztő rendelkezés.

VIII. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

54. §-hoz

55. §-hoz

56. §-hoz

Az elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása érdekében a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. tv. (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseinek alapulvételével – figyelemmel a Kttv. és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) tárgybani rendelkezéseire – indokolt a módosítás.

Az elektronikus ügyintézés teljes körűen 2021. április 1-jével, míg az 1. ütemben megvalósításra kerülő fejlesztési feladatok 2020. január 1-jével lesznek elérhetők.

57. §-hoz

A Kttv. 39. § (7) bekezdése szerint „A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek.” Erre tekintettel a NAV-ban minden kormánytisztviselőnek azonnali hatállyal megszüntetésre került a kormányzati szolgálati jogviszonya, aki ellen a 39. § (1) bekezdésében foglalt büntetőeljárás indult. Ha azonban egy ügyből kifolyólag ugyanazon büntetőeljárás a pénzügyőr ellen indult, annak hivatásos szolgálati jogviszonyát nem kellett azonnali hatállyal megszüntetni. Ez komoly felszültségeket keltett a NAV állományán belül, különös tekintettel arra, hogy a pénzügyőrökre minden más tekintetben sokkal szigorúbb alkalmazási feltételek vonatkoznak a Hszt. és a NAV tv. alapján. Fentiekre tekintettel javasolt a kormánytisztviselőkre és pénzügyőrökre vonatkozó egységes eljárás bevezetése, továbbá ha méltatlanság nem állapítható meg, akkor fegyelmi eljárás lehetőségének megteremtése.

A Kttv. jelenleg hatályos rendelkezései alapján a kormánytisztviselők esetében a Kttv. 39. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott bűncselekmények – pl. közélet tisztasága elleni bűncselekmény, korrupciós bűncselekmény, stb. – miatt indult büntetőeljárás – megalapozott gyanú közlése – esetén a Kttv. 63. § (2) bekezdés g) pontja és (2a) bekezdése alapján a jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

A javaslat a pénzügyőrök és a kormánytisztviselők esetében egységes eljárás megteremtését célozza azáltal, hogy a NAV kormánytisztviselői esetében ne kerüljön alkalmazásra a Kttv. azon rendelkezése, amely szerint az egyes bűncselekményekkel való gyanúsítás esetén a jogviszonyt mérlegelés nélkül, azonnali hatállyal meg kell szüntetni, hanem–hasonlóan a pénzügyőrökhöz–a kormánytisztviselők esetében is vagy fegyelmi, vagy méltatlansági eljárás kerüljön lefolytatásra.

58. §-hoz

Az átmeneti rendelkezések módosítása az e-ügyintézésre történő megfelelő átmeneti felkészülési idő biztosítása érdekében.

59. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

60. §-hoz

A NAV törvény 3. mellékletének módosítását tartalmazó melléklet nevesítése.

A javaslat az illetményrendszerben meglévő területi szerveknél a vezetői-ügyintézői illetményekben tapasztalt aránytalanságok csökkentését szolgálja, azáltal, hogy a vezetői szintekhez tartozó főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes és osztályvezető esetében a fizetési fokozathoz rendelet szorzószámok 0,5-del megemelésre kerülnek.

IX. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

14. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

61. §-hoz

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosoknak rendeli visszafizetni, ugyanakkor azt nem tiltja, hogy a tulajdonosok a veszteség pótlására adott pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A számviteli törvény eddig nem szabályozta ennek elszámolását. A javaslat új előírása szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor azt a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.

62. §-hoz

Lásd a 61. §-hoz tartozó indokolást.

63. §-hoz

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosította az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt (a továbbiakban: átalakulási tv.). Az átalakulási tv. módosított 4. § (6) bekezdése szerint a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló (egyesülő, szétváló) jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, akkor már valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az átalakulási tv. hivatkozott módosítása a korábbiakhoz képest szűkíti azon esetek körét, amikor a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Az átalakulási tv. 11. §-ának új (2a) bekezdése szerint ugyanakkor a végleges vagyonmérleget (és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárt) minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

A javaslat az átalakulási tv. előírásaival való összhang megteremtését szolgálja.

64. §-hoz

A tulajdonosok átalakulás, egyesülés, szétválás keretében is lemondhatnak a pótbefizetésből adódó követelésükről, melyet ez esetben a tulajdonolt gazdasági társaságok vagyonmérlegében szintén a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni.

65. §-hoz

A javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

66. §-hoz

A javaslat jogtechnikai-, valamint nyelvhelyességi szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek jellemzően a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezések.

2020. január 1-jétől az egyszerűsített vállalkozói adó megszűnik, ezért a javaslat az ehhez az adónemhez kapcsolódó számviteli előírásokat hatályon kívül helyezi.

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.). A Ctv. 30. §-a (4) bekezdésének módosítása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja. E lehetőség vonatkozik többek között a tőkeemelés időpontjának a meghatározására is. A Ctv. 30. §-ának új (4a) bekezdése egy kivételt említ, miszerint a cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját továbbra sem határozhatja meg. Tőkeleszállítás esetében a változás időpontja továbbra is a jegyzett tőke változásának a cégbíróság általi bejegyzés napja. A javaslat a Ctv. előírásaival való összhang megteremtését szolgálja.

Több mint tíz éve került megállapításra a kis értékű eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozóan a 100 ezer forintnak megfelelő értékhatár. Az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az indokolt valorizáció érdekében a javaslat az értékhatárt 100 ezer forintról 200 ezer forintra emeli.

A javaslat a törvény új 37. § (1) bekezdés g) pontjához és 38. § (11) bekezdéséhez kapcsolódó jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.

További fontos – számvitellel is összefüggő – módosítása az átalakulási tv.-nek, amely az átalakulás (ideértve az egyesülést és a szétválást is) időpontjáról rendelkezik.

Az átalakulási tv. 6. §-ának módosított (6) bekezdése szerint az átalakuló jogi személy meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja. Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni. Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg, vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja.

Az átalakulási tv. 11. §-ának új (1a)–(1c) bekezdése szerint a jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének a hatálya nem eshet azonos napra. Az átalakulásnál (egyesülésnél, szétválásnál) az átalakulás időpontja a jogelőd cég törlésének a napja, a jogutód pedig a jogelőd törlésének napját követő nappal jön létre.

A javaslatok a Ctv. és az átalakulási tv. módosításaival való összhang megteremtését szolgálják.

67. §-hoz

2020. január 1-jétől az egyszerűsített vállalkozói adónem megszűnik, ezért a javaslat az ehhez az adónemhez kapcsolódó számviteli előírásokat hatályon kívüli helyezi.

15. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

68. §-hoz

A javaslat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárások tekintetében alkalmazandó adatkezelési és nyilvántartási szabályokra vonatkozóan. A javaslat meghatározza továbbá, hogy az eljárásokkal összefüggésben a közfelügyeleti hatóság tudomására jutott adatokat mikor kell törölni a nyilvántartásból.

69. §-hoz

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseivel összhangban a javaslat kötelezővé teszi az elektronikus ügyintézést a természetes személy ügyfelek részére is, a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban. A közfelügyeleti hatóság által lefolytatott eljárások a természetes személyek egy speciális körét érintik, akik már rendelkeznek az elektronikus ügyintézéshez szükséges tárgyi és egyéb feltételekkel.

70. §-hoz

A javaslat rögzíti, hogy a közfelügyeleti hatóság, az általa hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolás megadásáról szóló hatósági döntésekről tájékoztatja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát (a továbbiakban: Kamara). A Kamara az igazolás megadásáról szóló hatósági döntéseket rögzíti a nyilvántartásában.

71. §-hoz

A javaslat rögzíti, hogy a közfelügyeleti hatóság, az általa hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolás visszavonásáról szóló hatósági döntésekről tájékoztatja a Kamarát. A Kamara az igazolás visszavonásáról szóló hatósági döntéseket rögzíti a nyilvántartásában.

72. §-hoz

A Kamara közhiteles nyilvántartást vezet a kamarai tag könyvvizsgálókra, valamint könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan. A nyilvántartásban vezetett adatok körét törvény határozza meg. A javaslat kiegészíti a Kamara által vezetett közhiteles nyilvántartások adatait az egyéni vállalkozói jogviszony fennállására vonatkozó adatokkal, továbbá pontosítja a közérdekből nyilvános adatok körét és kiterjeszti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolás megadásáról és visszavonásáról szóló hatósági döntésekre is.

A javaslat a kialakult gyakorlatnak megfelelően pontosítja a közzétételi szabályokat. A Kamara közzéteszi a nyilvántartásba vettek nyilvántartási számát, nevét, címét a Kamara honlapja mellett a Kamara lapjában is. A javaslat e mellett kiegészíti a közzétételi szabályokat, miszerint a Kamarának a nyilvántartásból töröltek nyilvántartási számát, nevét és a kamarai tagság megszűnésének időpontját is közzé kell tenni.

73. §-hoz

A javaslat rögzíti, hogy a közfelügyeleti hatóság, az általa hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges engedély megadásáról szóló hatósági döntésekről tájékoztatja a Kamarát. A Kamara az engedély megadásáról szóló hatósági döntéseket rögzíti a nyilvántartásában.

74. §-hoz

A javaslat rögzíti, hogy a közfelügyeleti hatóság, az általa hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges engedély visszavonásáról szóló hatósági döntésekről tájékoztatja a Kamarát. A Kamara az engedély visszavonásáról szóló hatósági döntéseket rögzíti a nyilvántartásában

75. §-hoz

A Kamara közhiteles nyilvántartást vezet a kamarai tag könyvvizsgálókra, valamint könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan. A nyilvántartásban vezetett adatok körét törvény határozza meg. A javaslat pontosítja a közérdekből nyilvános adatok körét és kiterjeszti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges engedély megadásáról és visszavonásáról szóló hatósági döntésekre.

76. §-hoz

A javaslat az összhangban az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) előírásaival, meghatározó tagállami szabályozások és gyakorlatok alapján pontosítja a minőségellenőrzések vonatkozásában megtett intézkedések és szankciók közzétételének módját.

77. §-hoz

A javaslat kibővíti a kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható szankciók körét, összhangot teremtve az Irányelv szankciókra vonatkozó rendelkezéseivel. Az új szankció alapján a Kamara közzé teheti a holnapján a kamarai minőségellenőrzési eljárással összefüggésben a felelős személyt és a jogsértés tényét (tartalmát, súlyosságát és időtartamát).

A javaslat kimondja, hogy a Kamara honlapján a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) közzétételi kötelezettségére vonatkozó időtartam 5 év.

A Kamara kockázatelemzés alapján hatévente legalább egyszer kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél minőségellenőrzési eljárást folytat le. A hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik a kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben pénzbírság intézkedés alkalmazását. A javaslat a jogorvoslati eljárások tapasztalatai alapján a pénzbírság kiszabásának további részletszabályait, elveit és módját kívánja szabályozni, illetve pontosítani.

78. §-hoz

A javaslat kibővíti a minőségellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható szankciók körét, összhangot teremtve az Irányelv szankciókra vonatkozó rendelkezéseivel. Az új szankció alapján a közfelügyeleti hatóság közzé teheti az Egységes Kormányzati Portálon a minőségellenőrzési eljárással összefüggésben a felelős személyt és a jogsértés tényét (tartalmát, súlyosságát és időtartamát).

A javaslat kimondja, hogy az Egységes Kormányzati Portálon a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) közzétételi kötelezettségére vonatkozó időtartam 5 év.

A közfelügyeleti hatóság kockázatelemzés alapján, és legalább háromévente kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél minőségellenőrzési eljárást folytat le, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik a minőségellenőrzéssel összefüggésben pénzbírság intézkedés alkalmazását. A javaslat a jogorvoslati eljárások tapasztalatai alapján a pénzbírság kiszabásának további részletszabályait, elveit és módját kívánja szabályozni, illetve pontosítani.

79. §-hoz

A Kamara kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel szemben fegyelmi eljárást folytat le, amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló, vagy könyvvizsgáló cég fegyelmi vétséget követ el. A hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik a fegyelmi eljárással összefüggésben pénzbírság intézkedés alkalmazását. A javaslat a jogorvoslati eljárások tapasztalatai alapján a pénzbírság kiszabásának további részletszabályait, elveit és módját kívánja szabályozni, illetve pontosítani.

80. §-hoz

Lásd a 76. §-hoz fűzött indokolást.

81. §-hoz

A javaslat kibővíti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet esetén alkalmazható szankciók körét, összhangot teremtve az Irányelv szankciókra vonatkozó rendelkezéseivel. Az új szankció alapján a közfelügyeleti hatóság közzé teheti az Egységes Kormányzati Portálon a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet vonatkozásában lefolytatott eljárással összefüggésben a felelős személyt és a jogsértés tényét (tartalmát, súlyosságát és időtartamát).

82. §-hoz

A javaslat jogtechnikai, valamint nyelvhelyességi szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek jellemzően a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak.

A javaslat a könyvvizsgáló jelöltek gyakorlati idejére vonatkozó szabályt helyesbíti azzal, hogy a könyvvizsgáló jelölti időszakot megelőzően, a számvitel és elemzés modul eredményes teljesítése és a könyvvizsgáló jelölti névjegyzékbe vétel közötti időszakban legfeljebb egy éves gyakorlat számítható be a gyakorlati időbe.

A törvény előírásai alapján a pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetében a büntetés kiszabásának évében esedékes kamarai tagdíj húszszorosáig, könyvvizsgáló cég esetén a büntetés kiszabásának évében esedékes hozzájárulási díj összegéig terjedhet. Tekintettel arra, hogy a tagdíj/hozzájárulási díj összege a kamarai adatszolgáltatásból állapítható meg, problémás lehet a pénzbírság mértékének meghatározása, amennyiben fegyelmi marasztalásra a tárgyévi kamarai adatszolgáltatást megelőzően kerül sor. A javaslat alapján amennyiben a büntetés kiszabásának évében a tagdíj/hozzájárulási díj nem ismert, akkor a pénzbírság mértékének meghatározása tekintetében a megelőző évben esedékes éves tagdíjat/hozzájárulási díjat kell alapul venni.

83. §-hoz

A javaslat a törvény új 172. § (6) és (7) bekezdéseihez, a 173/C. § (15) és (16) bekezdéseihez, valamint a 177. § (3b) és (3c) bekezdéseihez kapcsolódó jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.

X. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

16. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása

84. §-hoz

A cafeteria rendszer átalakításához kapcsolódóan a tavaly őszi adócsomag új rendelkezést iktatott be az Szja tv-be [Szja tv. 48. § (6) bekezdés] 2020. január 1-jei hatálybalépéssel, amelynek értelmében a magánszemélyt megillető kedvezményeket a kifizetőnek először a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelmet terhelő közterhekkel szemben kell érvényesíteni, csak ezt követően vehető figyelembe az esetleg fennmaradó összeg az összevont adóalapba tartozó, de a tevékenység ellenértékének nem minősülő juttatásokat terhelő közterhekkel szemben. (Jellemzően ez a korábban béren kívüli juttatásként adózó, 2019-től nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket érinti.) Időközben megállapítást nyert, hogy a rendelkezés csak megnehezítené a jogalkalmazást, ezért azt nem kell hatályba léptetni [2018. évi LXXXII. tv. 8. § (2) bekezdés].

85. §-hoz

A 84. § szerinti módosítással összefüggő jogtechnikai módosítás.

17. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény módosítása

86. §-hoz

Jogharmonizációs szabályok technikai javítása az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljes körű megvalósítása érdekében. A változás kizárólag a 2019. évi LXXII. törvény 2. §-ának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 16/A. § (6) bekezdését megállapító rendelkezését érinti, melyben a „b)–d)” fordulat „b)–c)” fordulatra változik.

87. §-hoz

A 84. § szerinti módosítással összefüggő jogtechnikai módosítás.

88. §-hoz

A 84. § szerinti módosítással összefüggő jogtechnikai módosítás.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. Hatályba léptető rendelkezések

89. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés

90. §-hoz

A Javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti.

1. melléklethez

A javaslat új jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely alapján adómentesnek minősül a vadkárok elhárításával kapcsolatos törvényi kötelezettségeket végrehajtó vadászoknak a vadászati jog keretében biztosított szolgáltatás (pl. a vadászaton való részvétel ingyenes vagy kedvezményes részvétel lehetővé tétele), valamint a vadászaton elejtett vad húsának ingyenes vagy kedvezményes átadása.

2. melléklethez

3. melléklethez

4. melléklethez

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek

2019. évi C. törvény indokolás

Megnyitottak