2019. évi CI. törvény indokolás
2019. évi CI. törvény indokolás
az egyes energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i 1938/2017/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SoS rendelet) végrehajtása a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) és a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) módosítását igényli.
A Get. további rövid módosítása szükséges a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i 2019/692/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében.
Az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 256/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 2-i 2018/1504/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló 2019. június 5-i 2019/942/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a villamos energia belső piacáról szóló 2019. június 5-i 2019/943/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) technikai jellegű módosítását teszi szükségessé.
A 2009/119/EK tanácsi irányelvnek a készletezési kötelezettségek számítási módszerei tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 19-i 2018/1581/EU bizottsági végrehajtási irányelv jogharmonizációja a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvényben meghatározott számításai módszertan kisebb módosítása szükséges.
Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i 2018/1999/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépése a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, a Get., valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény technikai jellegű módosítását igényli.
A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló 2019. március 4-i, 2019/826/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) módosítása szükséges.
Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel az energetikai tárgyú törvények, így a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), a Vet., a Get., az Ehat., az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) vonatkozásában több különböző tárgyú, egy részében a jogharmonizáció körébe tartozó kisebb terjedelmű módosítás szükségessége jelentkezett.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 2. §-hoz
A szövegcsere az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i 2018/1999/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
A 3–7. §-hoz
A Tszt.-ben a távhőtermelő létesítmény létesítésére vonatkozó engedély és a létesítési engedély párhuzamos használata figyelhető meg, ami eltérő értelmezést és viselkedést eredményez, ezért szükséges a szabályozás egyértelműsítése. Mivel a Tszt. 12. § (2) bekezdése definiálja, hogy mit kell létesítés alatt érteni, azonban a Tszt. 4. §-a ezek közül kizárólag a távhőtermelő létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyt nevesíti, így a módosítás célja, hogy egy engedélytípussal lefedésre kerüljön a létesítés fogalma alatti összes kategória. A Tszt. 4. §-a azonban nem csak ezen a téren hiányos. Jelenleg nem rendelkezik a megszüntetési engedélyekről, melyek azonban a gyakorlatban előfordulhatnak, így a javaslat ezt a joghézagot is kezeli. A javaslat továbbá az egyértelműsítés és az egységesség jegyében kisebb szövegmódosításokat is tartalmaz.
A 8. §-hoz
A működési engedély Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) általi visszavonása eseteinek és részletszabályainak kiegészítése az elmúl évek jogalkalmazói tapasztalatai alapján.
A 9. §-hoz
A Vet. és a Get. szabályaival való összhang megteremtése érdekében indokolt a cégjogi események és befolyásszerzés engedélyezése részletes szabályainak és a benyújtandó kérelem formai és tartalmi követelményeinek kormányrendeletben történő megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéssel a Tszt.-t kiegészíteni.
A 10–11. §-hoz
Jogtechnikai szövegcserés és hatályon kívül helyező módosítások.
A 12. §-hoz
Az értelmező rendelkezések átalakítása, tekintettel arra, hogy a vonatkozó, az SoS rendelet alapján bevezetett új fogalmak a Get.-ben kerültek meghatározásra.
A 13. §-hoz
A földgáz biztonsági készlet igénybevételére jogosultak körét részletezi és bővíti az SoS rendeletnek való megfelelés érdekében.
A 14. §-hoz
Lehetőség biztosítása arra is, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a biztonsági készletezéshez kötődő feladatok ellátását követően, a további szabad kapacitások tükrében nemzetközi szerződés alapján más állam számára készletezzen.
A 15. §-hoz
Az SOS rendelet szerinti válsághelyzet esetén a földgáz biztonsági készlet felhasználását továbbra is a miniszter rendeletben engedélyezi. Új elem, hogy a szolidaritási intézkedés más tagállam által történő igénylése esetén a készlet felszabadítását ugyancsak a miniszter engedélyezi rendeletben, ehhez azonban legalább riasztási szintet kell elrendelni.
A 16. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A 17. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 18. §-hoz
A módosítás a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatának idejéről rendelkezik annak érdekében, hogy arra csak indokolt esetben kerüljön sor.
A 19. §-hoz
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 29. § (1) bekezdés e) pont en) alpontja értelmében „E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés, illetve adatkérés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, illetve hivatalból tájékoztatja a vámtitokról engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából a klímavédelemért felelős hatóságot.” Ugyanezen rendelkezés (2) bekezdése kimondja: A vámtitokról való tájékoztatás azon adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére az (1) bekezdés szerinti szervek törvény alapján jogosultak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben is szükséges szerepeltetni a klímavédelemért felelős hatóság vámtitok kezelésére vonatkozó felhatalmazását. A módosítás célja tehát a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti hatósági együttműködés törvényi szintű garantálása, a szolgáltatandó adatok körének meghatározásával, elősegítve a klímagázokkal kapcsolatos illegális tevékenységek visszaszorítását.
A 20. §-hoz
Az okosmérők felszerelésének előírásaihoz kapcsolódó értelmező rendelkezések megállapítása. A Vet. 107. § (2) bekezdésének módosítására figyelemmel szükséges a piacműködtető fogalmának kormányrendeleti szint helyett törvényi szinten, értelmező rendelkezésként történő meghatározása.
A 21–24., 27–28., 31–34. §-hoz
A 714/2009/EK rendeletet felváltó 2019/943/EU rendelet, valamint a 713/2009/EK rendeletet felváltó 2019/942/EU rendelet hazai végrehajtását szolgáló, a vonatkozó jogtechnikai kapcsolódások megteremtését, illetve a már meglévő hivatkozások frissítését tartalmazó technikai jellegű módosítások.
A 25. §-hoz
A mérő elosztó általi helyszíni leolvasásának előírása az alkalmazás útján történő mérőleolvasás meghiúsulása esetére.
A 26., 30., 35–36. §-hoz
Az okosmérők felszerelésének előírása kormányrendeletben meghatározásra kerülő határidőig, valamint kormányrendeletben meghatározásra kerülő fogyasztási paraméterekkel bíró fogyasztóknál mind új bekapcsolás, mind a mérőcsere esetén, valamint az okosmérők alkalmazásához kapcsolódó előírások megteremtése. A mérőhely-átalakításra vonatkozó, a legkisebb költség elve szerinti költségviselés értelemszerűen csak abban az esetben merül fel, ha a csere esetén többletköltség merül fel.
A 29. §-hoz
A 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt 2020. január 5. napjáig esedékes kijelölést tartalmazza.
A 37. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 38. §-hoz
A szövegcserés módosítások jellemzően jogharmonizációs célú technikai jellegű cseréket szolgálnak. A Vet. 107. § (2) bekezdése vonatkozásában a piac egészére kiszabott kötelezettség esetében célszerűbb a piacműködtetőt kötelezni, mint az engedélyeseket.
A 39. §-hoz
Az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 256/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 2-i 2018/1504/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja az eddigi adatszolgáltatási kötelezettség eltörlésével.
A 40. §-hoz
Az Értelmező rendelkezések kiegészítésre kerülnek az SoS rendelet által használt fogalmakkal, úgy, mint alapvető szociális szolgáltató, a válsághelyzet három szintjének (korai előrejelzési szint, riasztási szint, vészhelyzeti szint) definíciója.
Bizonyos felhasználók – köztük a lakossági fogyasztók és az alapvető szociális szolgáltatók – különösen kiszolgáltatottak és védelemre lehet szükségük a gázellátási zavarok negatív hatásaival szemben. E védett felhasználói kör és az ellátásbiztonságuk érdekében szükséges intézkedések meghatározása – az SoS rendeletben meghatározott keretek között – tagállami hatáskörbe tartozik. A jogszabály a lakossági fogyasztókon kívül az alapvető szociális szolgáltatókat, így többek között az egészségügyi és a szociális intézményeket, a közoktatási és a közigazgatási intézményeket, valamint azon távhőtermelőket minősíti védett felhasználónak, akik lakossági felhasználót, vagy alapvető szociális intézményt látnak el. A védett felhasználók körén belül szűkebb kört képeznek az ún. szolidaritási alapon védett felhasználók, akiknek az ellátásához szükséges földgázmennyiség biztosítása érdekében lehetséges vészhelyzet esetén más tagállamtól ún. szolidaritási intézkedést kérni.
A 312/2014/EU rendelet által megkövetelt információáramlás fejlesztése érdekében szükséges definiálni az adatcserét, elszámolóházat és egyensúlyozási elszámolást. Az adatcsere meghatározását az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat októberi módosítása miatt is szükséges Get. szinten rögzíteni. Az elszámolóházra megfogalmazott szabályok mérséklik a rendszerhasználók össz-kockázatát, továbbá a kockázatmegosztás következtében csökken a pénzügyi biztosítékigény.
A Get. 56. § (2) bekezdésének – a Vet.-tel párhuzamos – módosítására figyelemmel szükséges a piacműködtető fogalmának kormányrendeleti szint helyett törvényi szinten, értelmező rendelkezésként történő meghatározása.
A 41., 48., 56. §-hoz
A határkeresztező vezetékekre vonatkozó mentességi eljárás részletszabályainak kiegészítése a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i 2019/692/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében.
A 42. §-hoz
Az SOS rendelettel összhangban a szállítási rendszerirányító feladatkörét kiegészíti a földgázellátási válsághelyzet vészhelyzeti szintje, valamint a szolidaritási intézkedések miatt szükséges korlátozás elrendelésével.
A 43. §-hoz
Az engedélyesek közötti adatcserére vonatkozó törvényi szintű szabályok megállapítása.
A 44. §-hoz
A végső menedékes eljárás során szerzett gyakorlati tapasztalatok okán az új földgázkereskedőt kijelölő határozat mellett indokolt a korábbi földgázkereskedőt felfüggesztő határozat közzétételét is írásban és közhírré tétel útján is közölni.
A 45., 50–51. §-hoz
Az egyensúlyozási elszámolás elszámolóház általi végzésére vonatkozó előírás, valamint az egyensúlyozó földgázra alkalmazott terminológia pontosítása.
A 46. §-hoz
A vonatkozó uniós szabályozás által lehetővé tett eltérő határidő biztosítása a szállítási rendszerüzemeltető részére.
A 47. §-hoz
Annak előírása, hogy a Hivatal a kapacitásfelülvizsgálat, valamint az infrastruktúrafejlesztési javaslat ellenőrzésekor azoknak az SoS rendelet szerinti szabályozással való összhangját is vizsgálja.
A 49. §-hoz
A módosítás leválasztja az üzemzavar intézményét a válsághelyzetet eredményező eseményektől és meghatározza a rendszerüzemeltető ezzel kapcsolatos intézkedési kötelezettségeit a hiba lehető legrövidebb időn belüli elhárítása érdekében.
Az 52. §-hoz
A védett felhasználók ellátását a földgáz biztonsági készlet garantálja. Annak meghatározását, hogy a védett felhasználók ellátásbiztonságát mely esetekben (rendkívüli hőmérsékleti viszonyok, kivételesen nagy gázkereslet, jelentős üzemzavar), azaz mekkora mennyiségi szükséglet esetén biztosítja a szabályozás a biztonsági készlet révén, illetve, hogy hogyan kell meghatározni a védett felhasználók és a szolidaritási alapon védett felhasználók földgázfelhasználását, a Hivatal elnöke évente határozza meg.
Annak érdekében, hogy a védett felhasználók és ezen belül a szolidaritási alapon védett felhasználók köre pontosan meghatározható és az európai uniós előírásokban rögzített válsághelyzetben a szükséges korlátozás végrehajtható legyen, a jogszabály kibővíti a felhasználók tekintetében a hatályos szabályozás alapján is fennálló elosztói nyilvántartási kötelezettséget.
Az SoS rendelet előírja a tagállamok számára az ún. hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölésének kötelezettségét. A jogszabály hatáskörrel rendelkező hatóságként általánosan a minisztert, bizonyos feladatok ellátására a Hivatalt jelöli ki.
Az SoS rendelet alapján, összhangban az Európai Unió megkövetelte célokkal a módosítás a válsághelyzet három szintjét különbözteti meg oly módon, hogy az ún. korai előrejelzési szint és a riasztási szint elrendelése esetén piaci eszközökkel, míg a harmadik, ún. vészhelyzeti szint elrendelése esetén már nem piaci eszközökkel történő beavatkozási lehetőséget biztosít. A normaszöveg a nem piaci intézkedések – így a miniszter által felszabadított biztonsági készlettel történő rendelkezés és az egyes felhasználói csoportok korlátozásának elrendelése tekintetében – fenntartja a hatályos szabályozás azon rendelkezését, mely szerint ezen intézkedések végrehajtása a szállítási rendszerirányító hatáskörébe tartozik.
Az SoS rendelet végrehajtása érdekében a módosítás bevezeti a szolidaritási intézkedés fogalmát, melynek igénylésére Magyarország is jogosult, ugyanakkor a szomszédos tagállamok számára annak nyújtására is köteles, ha az európai uniós reguláció szerinti válsághelyzetben lévő tagállam valamennyi, a vészhelyzeti tervében szereplő piaci és nem piaci intézkedést végrehajtotta. A más tagállamtól kapott földgáz csak a szolidaritási alapon védett felhasználók kisegítésére használható fel. Más tagállamnak nyújtott szolidaritás esetén hazánkban legalább riasztási szintet kell elrendelni, és az igényelt földgázmennyiséget elsősorban a biztonsági készletből, végső esetben a szolidaritási alapon nem védett felhasználók korlátozása révén kell biztosítani. A szolidaritásban részesülő tagállamnak haladéktalanul méltányos ellentételezést kell fizetnie a szolidaritást nyújtó tagállam által szállított gázért, valamint a szolidaritás nyújtása során felmerült valamennyi egyéb releváns és ésszerű költségért.
Az 53., 59. §-hoz
A jelenlegi hazai gyakorlat szerint a földgázszektor vonatozásában alkalmazott árszabályozási ciklusok naptári évben kerültek megállapításra, a cikluson belül a rendszerhasználati díjak szabályozása évenkénti ármegállapítással történik. Az aktuális ciklus 2017. január 1-jén kezdődött és 2020. december 31-ig tartana. Ezzel szemben az időközben elfogadott, az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 2017/460/EU bizottsági rendelet alapján a Hivatalnak 2020. október 1-jei hatálybalépéssel kell a szállítói díjakat kihirdetnie és azoknak legalább egy évig (azaz 2021. szeptember 30-ig) hatályban kell maradniuk. Mindezekre tekintettel a jogharmonizáció érdekében szükséges az árszabályozási ciklusokra vonatkozó hazai szabályozás módosítása oly módon, hogy – a jelenlegi árszabályozási ciklus 2021. szeptember 30-ig, illetve 2021. március 31-ig történő meghosszabbítása mellett – a szállítási és az elosztási rendszerhasználati díjak, valamint az árszabályozási szempontból ettől elválaszthatatlan egyetemes szolgáltatás tekintetében az árszabályozási ciklus október 1-jével, míg a tárolás tekintetében április 1-jével kezdődjön.
Az 54. §-hoz
A Hivatal feladatait kiegészíti az SoS rendelet alapján ellátandó feladatokkal.
Az 55. §-hoz
A bíróság által nem megváltoztatható közigazgatási perben hozott határozatok közül kiveszi az üzemzavar külön felsorolását.
Az 57. §-hoz
Felhatalmazza a Kormányt, hogy az SoS rendelet végrehajtásából fakadó intézkedések – elsősorban a korlátozás és a szolidaritás további részletszabályait – rendeletben határozza meg.
Az 58. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés a Hivatal számára.
A 60. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 61. §-hoz
A szövegcserés módosítások jellemzően jogharmonizációs célú technikai jellegű cseréket szolgálnak. A Get. 56. § (2) bekezdése vonatkozásában a piac egészére kiszabott kötelezettség esetében célszerűbb a piacműködtetőt kötelezni, mint az engedélyeseket. A Get. 141/I., 141/J. § esetében a lakossági fogyasztók ellátását biztosító, a felajánlási rendszer alapját képező forrásszerződések további egy évvel (2021. szeptember 30-ig) meghosszabbításra kerülnek.
A 62. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 63. §-hoz
A Büat. 9. § (2) bekezdése szerinti jelentést a jelenleg hatályos előírások szerint a tárgyévet követő év március 31. napjáig kell benyújtani. E határidő a jogszabály módosításáig az üzemanyag-forgalmazók részére teljesíthető volt, azonban 2020 vonatkozásában, amikor a 6%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést teljesíteni kell, a jelentéstétel tartalma alapjaiban fog megváltozni. Ennek egyik oka, hogy a kötelezettség teljesítése feltételezi a termelésoldali kibocsátás-csökkentési egységek (a továbbiakban: UER) felhasználását. E dokumentumok 2020-ra vonatkozó kibocsátás-csökkentési adatokat tartalmaznak, így ezek hitelesítése csak a tárgyévet követő évben kezdődhet meg. Az üzemanyag-forgalmazók jelzése alapján e folyamat időigénye jelentősen meghaladja a három hónapot, így hitelesített adatokat tartalmazó igazolások a jelentéstétel határidejére még nem fognak rendelkezésre állni.
Annak érdekében, hogy a hazai üzemanyag-forgalmazók adminisztratív okokból ne essenek el az UER-ek elszámolásának lehetőségétől, és emiatt ne szenvedjenek versenyhátrányt más tagállam forgalmazóival szemben, indokolt a jelentés határidejének olyan módosítása, mely megfelelő időt biztosít a kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzéséhez. A törvény-módosítás célja ezért a határidőt augusztus 31-ére módosítani. Ez a határidő nem veszélyezteti Magyarországnak az Európai Bizottság felé fennálló jelentéstételi kötelezettségének határidőben történő teljesítését, tekintettel arra, hogy az Európai Parlament és Tanács 2018/1999 Rendelettel módosított 2015/652 Irányelv 5. cikk (1) bekezdése értelmében ennek az adatszolgáltatásnak a határideje a tárgyévet követő év december 31-e.
A Büat. 9. §-a kiegészül továbbá a (2a) bekezdéssel, amely a jelentéstétellel kapcsolatos további kiegészítés azon üzemanyag-forgalmazók vonatkozásában, amelyeknek a Jöt. szerinti engedélye a 2020. tárgyévben szűnik meg. Jelenleg a jelentést, mely a 6%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési kötelezettség teljesítésének mérési pontja, a tárgyévet követő évben kell benyújtani. A tevékenységét év közben megszüntető és megszűnő üzemanyag-forgalmazó esetében így olyan időpontban kellene a jelentést benyújtani, amikor az tőle már nem kényszeríthető ki. Ez a joghézag kihasználható a kötelezettség teljesítésének elmulasztására és a bírság elkerülésére. Indokolt ezért a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésével összefüggő jelentéshez hasonló speciális, évközi jelentést előíró szabályt bevezetni annak érdekében, hogy ez az esetleges visszaélési lehetőség megszűnjön.
A 64., 66. §-hoz
A Büat. 10. § (1) bekezdése rögzíti a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv azon előírását, amelynek értelmében üzemanyag-forgalmazó 2020. december 31-ig köteles a 2015/652 tanácsi irányelv II. mellékletében rögzített kiindulási értékhez képest 6%-kal csökkenteni az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. A kötelezettség rögzítésén túl szükséges az is, hogy a Büat. rendelkezzen a teljesítés elmulasztásának szankciójáról, mivel annak hiánya egyrészről ellentétes az irányelvi követelményekkel, másrészről a jogkövető üzemanyag-forgalmazók számára is hátrányos, mert lehetőséget ad a kötelezettség teljesítésének elkerülésére, ezáltal jelentős költség megtakarítása révén jogtalan versenyelőny szerzésére. A bírság szabályait ezzel együtt úgy szükséges kialakítani, hogy azok vegyék figyelembe az üvegházhatású gázok intenzitásának 6%-os csökkentésével kapcsolatos igen jelentős kihívásokat.
A szankció formája az új bekezdések, valamint a törvény melléklete értelmében éppen ezért egy sávosan megállapított közigazgatási bírság lenne, melyet a Büat. 9. § (2) bekezdésében meghatározott, 2020. tárgyévre vonatkozó forgalmazói jelentés tartalma alapján lehet kiróni. A sávos rendszer kialakításának az az indoka, hogy a hatályos bioüzemanyag-bekeverési kötelezettség, az üzemanyag-szabványok, valamint az üzemanyagfelhasználók teherbíróképessége miatt 4%-ig a teljesítés feszítetten ugyan, de teljesíthető, az e feletti mérték azonban már súlyos bizonytalanságokkal terhelt. Olyan bírságstruktúrára van tehát szükség, mely az elvárható 4%-ig teljes szigorral kényszeríti ki a teljesítést, e felett azonban degresszívvé válik, így méltányolva a tényt, hogy ilyen mértékű csökkentés elérése még az elvárható gondosság mellett sem biztos, hogy teljesíthető objektív, a forgalmazókon kívül álló műszaki és piaci okokból.
A bírság a jellegére tekintettel nem az eljáró hatóság bevételét képezné, azt az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium köteles az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására fordítani.
A jelentés benyújtásának elmulasztása előbb természetesen a 9. § (5) bekezdés szerinti bírságot vonja maga után, majd ezt követően, ha a határozatban rögzített időponton, vagy legkésőbb 2021. október 31. napján belül sem nyújtja be azt a forgalmazó, akkor lehet az 1. melléklet szerinti bírságot kiróni, amely ebben az esetben lényegesen nagyobb összegű, mint amikor a forgalmazó szabályos jelentéséből derül ki a hiányosság. Ebben az esetben ugyanis nem méltányolható sávos határokkal a kötelezettség részleges elmulasztása, emellett figyelembe csak a korábbi évek jelentései vehetők, melyekből vélelmezhető a kisebb mértékű csökkenés (és ezáltal nagyobb mértékű bírság) is. Mindez ösztönző jellegű lenne a forgalmazók számára, hogy a 2020. évi jelentést határidőn belül, teljeskörűen nyújtsák be, hiszen annak tartalma lényegesen jelentősebb, mint a korábbi évek jelentései.
A 65. §-hoz
Jogalkotói cél a bioüzemanyag-részarány ellenőrzésének új alapokra helyezése, tekintettel a vonatkozó uniós irányelvek egyre szigorúbb követelményeire. Mindez egyrészről a 98/70/EK Irányelvben meghatározott 6%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, másrészről a 2009/28/EK Irányelvben előírt 10%-os megújuló energia-részarány 2020. évi, majd azt követő teljesítése szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Az ellenőrzés részletszabályait kormányrendelet határozná meg, melyhez törvényi felhatalmazás szükséges.
A 67. §-hoz
Technikai módósítás, amelyre jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. A szakaszok hatályon kívül helyezését az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 256/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1504 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása indokolja.
A 68–72. §-hoz
A 2009/119/EK tanácsi irányelvnek a készletezési kötelezettségek számítási módszerei tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 19-i 2018/1581/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek való megfelelést szolgálja a számítási módszerek módosításával. A 24. § b) pontjában foglalt dátum módosítás az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i 2018/1999/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 2. mellékletének módosítása – a Nemzetközi Energia Ügynökség ajánlásai és a nemzetközi gyakorlat alapján, az EU és a régió országaihoz hasonlóan – Magyarországon is lehetővé teszi a kerozinkészletezést, növelve ezzel hazánk kerozin ellátás biztonságát egy esetleges válsághelyzet esetére.
A 73. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 74. §-hoz
A szénipari szerkezetalakítási támogatás 2019. január 1-jei kivezetésével összhangban – a korrekciós elszámolásokra biztosított egy éves átmeneti időszakot követően – a díjtétel számlán való feltüntetésének előírását is módosítani szükséges.
A 75. §-hoz
Jogharmonizációs célú módosítás. Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (2) bekezdésének való megfelelését szolgálja.
A 76. §-hoz
Az Ehat. módosítása a közintézményi tulajdonban és használatban álló épületek üzemeltetőinek energiahatékonysági kötelezettségeire vonatkozó előírások pontosítását tartalmazza, amelyek közül kiemelendő, hogy csökkentésre kerülnek a nagyvállalati vagy energetikai szakreferensi kötelezettségek alá is tartozó közintézmények energiahatékonysági feladatai. Az energiamegtakarítási tervben energiamegtakarítási cél előírása jogharmonizációs célú előírás.
A 77. §-hoz
A Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartása lehetővé teszi a közintézmények és telephelyeinek beazonosítását és az esetleges változások automatikus követését az energiafogyasztási adatok rögzítésére létrehozandó on-line felületen. Az Ehat. módosítása a közintézményi tulajdonban és használatban álló épületek üzemeltetőinek adatszolgáltatási feladatait csökkenti azáltal, hogy a vezetékes energiahordozók felhasználási adatait közvetlenül az elosztói engedélyesek és távhőszolgáltatók bocsátják rendelkezésre.
A 78. §-hoz
A nagyvállalati audit kötelezettség végrehajtásának biztosításához elengedhetetlen a kötelezettséggel érintett vállalkozások naprakész listájának ismerete, különös tekintettel arra, hogy a nagyvállalati besorolás egy olyan jellemzője a vállalkozásoknak, amely évente változhat. Jelen módosítással az évente fizetendő 100 ezer forintos regisztrációs díj fizetés helyett a nagyvállalatnak ezen túl csak az első regisztráció időpontjában kell fizetni 100 ezer forintos regisztrációs díjat.
A 79. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés a Hivatal elnöke részére az energiafogyasztásra vonatkozó adatbejelentés részletszabályainak meghatározása érdekében.
A 80. §-hoz
A Hivatal ellenőrzési tevékenységéhez szükséges a 2019. január 15-én érvényes valamennyi energetikai szakreferensi szolgáltatási jogviszony ismerete.
A 81. §-hoz
Az 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló 2019. március 4-i, 2019/826/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet „átültetése” érdekében a vonatkozó mellékletekre való hivatkozás megteremtése.
A 82. §-hoz
Pontosító rendelkezések.
A 83. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 84. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 85. §-hoz
Jogharmonizációs rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás