2019. évi CV. törvény indokolás
2019. évi CV. törvény indokolás
az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Magyarország ma az egyik legbiztonságosabb ország Európában és ennek a biztonságnak egyik letéteményese a Magyar Honvédség. A biztonság alapvető nemzeti érdekünk, annak megőrzése és megteremtése a Magyar Honvédség alaptörvényben rögzített feladata. Magyarország biztonsága három alappilléren nyugszik: a Magyar Honvédség képességein, a szövetségesi együttműködésen és az állampolgárok hazafias elkötelezettségén.
Fontos szuverenitásunk, keresztény értekeink megvédése, a magyar emberek mindennapi biztonságának garantálása. Ezért is indokolt mindent megtenni a modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereg fejlesztéséért, amely a térség meghatározó haderejévé, fegyveres erejévé válik. Ehhez a hadseregnek folyamatos felkészülésre, képességekre, technikai eszközökre van szüksége. Ennek érdekében indítottuk el és valósítjuk meg a honvédelmi és haderőfejlesztési programunkat, amely az elmúlt évtizedek legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése. (Megújítjuk a haderőt, de egyben újra is építjük mindazon veszteségeiből, amelyeket a 2002 és 2010 közötti időszakban szenvedett el, amikor is gyakorlatilag kiárusították a Magyar Honvédséget.) De ugyanígy biztonságunk és térségbeli meghatározó szerepünk megerősítése érdekében vállal egyre fontosabb szerepet hazánk a nemzetközi térben megjelenő fenyegetések kezelésében a NATO, az Európai Unió és az ENSZ tagjaként.
Az ezen törekvések mentén megújuló és megerősödő Magyar Honvédség kialakításához azonban nemcsak a beszerzésekre, a nemzetközi megállapodásokra, hanem a hazai jogszabályi környezet finomhangolására is szükség van. Ezt tesszük meg most azért, hogy a Magyar Honvédségre és katonáira mindig, minden körülmények között számíthassanak a magyar emberek az ország és hazánk biztonsága érdekében.
A törvényjavaslat célja Magyarország honvédelmi képességének növelése. Ennek érdekében
a) a törvényjavaslat szabályozza a kiberfenyegetések elleni fellépést,
b) a hibrid fenyegetések elleni kormányzati koordinációt.
A honvédelem össznemzeti ügy. A honvédelem során Magyarország épít az állampolgároknak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére. Az állampolgároknak az Alaptörvény alapján kötelessége a haza védelme. Ennek érdekében a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiakat hadkötelezettség terheli rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz.
A törvényjavaslat nem érinti azt, hogy az állampolgárok kizárólag az említett különleges jogrendek idején teljesítenek katonai szolgálatot, továbbra sem kerül tehát sor a békeidejű hadkötelezettség visszaállítására.
Azonban a haza katonai védelme a Magyar Honvédségtől és ezen belül a katonai igazgatás szerveitől már békeidőszakban felkészülést igényel. A törvényjavaslat alapvető célja ezen békeidőszaki felkészülés hatékonyabbá tétele anélkül, hogy ez az állampolgárokra nézve bármilyen többlet kötelezettséggel járna.
Békeidőszakban a hadkötelezettség alá tartozó személyek két kategóriába sorolhatók:
– kiképzett tartalékos: az a hadkötelezettség alá tartozó személy, aki a Honvédség állományából kikerült és önkéntesség alapján (pl. szerződéses, önkéntes tartalékos) katonai szolgálatot teljesített. Katonai szolgálatra a katonai szolgálat felső korhatáráig igénybe vehetők (alapesetben megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral),
– potenciális hadköteles: minden olyan, a hadkötelezettség alá tartozó személy, aki nem tartozik a kiképzett tartalékos kategóriába. Katonai szolgálatra annak az évnek a december 31. napjáig igénybe vehető, amelyben betölti az 50. életévét.
A törvényjavaslat biztosítja, hogy a felkészülés érdekében egy szervezet kezelje minden olyan személy adatát, akik kiképzett tartalékosok vagy potenciális hadkötelesek. A nyilvántartás vezetése békeidőszakban a hadkötelezettség alapján történő katonai szolgálatra tervezés végrehajtását jelenti oly módon, hogy a sorozó központok a lehető legpontosabb adattal rendelkezzenek a feladat megkezdésekor arról, hogy mely hadköteles vehető igénybe katonai szolgálatra, illetve a hadkötelesek mely beosztásra, szakterületre a legalkalmasabbak. Ezáltal a katonai szervezetek hadköteles igényükben szereplő beosztásokra a lehető leggyorsabban a beosztásnak képzettség, végzettség, szakmai tapasztalat alapján a legmegfelelőbb hadköteleseket kapják, minimalizálva azon hadkötelesek számát, akiket ezen feladat végrehajtásához megszólítani szükséges. A cél, hogy már békeidőszakban kerüljenek kiszűrésre azon személyek, akik biztosan nem, vagy nem biztos, hogy behívhatók hadkötelezettség bevezetését követően katonai szolgálatra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1–3. §-hoz
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
4. §-hoz
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
5–9. §-hoz
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
A javaslat továbbá a szervezett munkavégzés fogalmát egészíti ki honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal.
10. §-hoz
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 2019. január 1-jén bekövetkezett szervezeti átalakításából következik a módosítás szükségessége.
11. §-hoz
A törvényben szereplő ügyeleti szolgálat kifejezés használata nem indokolt, a szolgálat ellátása jelenleg is készenléti szolgálat ellátás keretében történik.
12–15. §-hoz
A változó katonai fenyegetésekhez illeszkedően megjelenik a támadó szándék mellett a katonai stratégiai cselekményekhez kapcsolódó befolyásoló szándékra utaló törekvések felderítése is a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladatrendszerében. Emellett a rendelkezés különösen a már meglévő katonadiplomáciai feladatrendszer Nbtv-ben való megjelenítését, illetve a feladatrendszer és a nemzetközi együttműködési szabályok összehangolását szolgálja az ország érdekeinek külföldi érvényesítése vonatkozásában, szinkronizálva egyúttal a hírszerző szolgálatok feladatainak törvényi meghatározását is.
A módosítás célja továbbá információ átadás tekintetében megjeleníteni a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának szervezeti elkülönülését, másrészről pedig biztosítani a Hvt. és az Nbtv. közti kapcsolódásokat és az Nbtv-ben is megjeleníteni a KNBSZ sajátos honvédelmi szervezeti jellegét.
A módosítás célja a honvédelmi ágazat nemzetbiztonsági támogatásáért és védelméért felelős nemzetbiztonsági szolgálat feladatkörében megjeleníteni mindazon funkciókat, amelyek a kibertér műveleti képességekkel összefüggő nemzeti és NATO szintű fejlesztésekkel összefüggésben szükségesek.
A módosítás rendelkezik továbbá a KNBSZ feladatairól a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok tekintetében.
16–19. §-hoz
A javaslat pontosítja a hadköteles nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. Ezzel összefüggésben szükséges a törvény módosítása.
20. és 21. §-hoz
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
22–24. §-hoz
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
25. §-hoz
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
26. és 27. §-hoz
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 2019. január 1-jén bekövetkezett szervezeti átalakításából következő módosítás.
28. §-hoz
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
29. §-hoz
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
30. §-hoz
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
31. §-hoz
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
32. §-hoz
A különleges jogrendek felsorolása teljessé válik a megelőző védelmi helyzet és terrorveszélyhelyzet megjelenítésével.
33. §-hoz
A javaslat annak a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezésre irányul, amelyet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény javaslat szerinti módosítása a Hvt-be emel át.
34. §-hoz
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 2019. január 1-jén bekövetkezett szervezeti átalakításából következik a módosítás szükségessége.
35. §-hoz
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség dezintegrációja következtében, e §-ban szükséges a Hvt.-ben meghatározott honvédelmi szervezeteknél állományban lévő hivatásos és szerződéses katonák, kormánytisztviselők megjelenítése annak érdekében, hogy hadkötelezettség alapján ne legyenek behívhatóak katonai szolgálatra.
A javaslat biztosítja, hogy a katonai szolgálatteljesítést önként vállaló honvédelmi alkalmazottak hadkötelezettség alapján ne legyenek behívhatóak katonai szolgálatra.
36. §-hoz
A javaslat honvédelmi érdekből lehetővé teszi a bűnügyi személyes adatok kezelését.
37. §-hoz
A javaslat a honvédelmi munkakötelezettség alól mentesítettek körét pontosítja.
38. §-hoz
A javaslat technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
39. §-hoz
Az Alaptörvény, valamint a Hvt. alapján idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén rendkívüli állapotot, külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében megelőző védelmi helyzetet kell kihirdetni, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén pedig a Kormány jogosult intézkedni. E rendelkezések a fegyveres támadásról, annak veszélyéről, továbbá fegyveres csoportok támadó tevékenységéről szólnak. A szükségállapot Alaptörvény szerinti tényállása is fegyveres cselekményekről, illetve fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekményekről tesz említést.
Globalizált világunkban azonban a modernkori biztonsági kihívások közül az egyik legösszetettebb probléma az ún. hibrid fenyegetések, adott esetben támadások témaköre. Mind a NATO, mind az Európai Unió első számú aktuális kihívásként kezeli a hibrid fenyegetéseket. E körbe sorolhatók azok a nem, vagy nem kizárólag katonai (fegyveres) jellegű fenyegetések (pl. kiber, gazdasági, egészségügyi, politikai, média stb), amelyeknek külön-külön, vagy egymással összehangolt, célirányos alkalmazása az ország biztonságát súlyosan veszélyezteti vagy károsítja, és összhatásukat tekintve akár a katonai (fegyveres) támadással is felérnek. Az ezek elleni védelem valamennyi ágazatra kiterjedő, összkormányzati együttműködést igényel.
A törvénymódosítás célja, hogy törvényi szabályozás szintjén jelenítse meg, és a Kormány felelősségi körébe utalja a hibrid fenyegetések elleni védelem témakörét, valamint az ennek alapját biztosító ellenálló képesség megteremtésének feladatait. Mindhárom témakörnek a honvédelem egységes rendszerében, a honvédelmi felkészülési feladatok körében kell, hogy megjelenjen.
A NATO a kiberteret műveleti területként (ún. „az ötödik hadszíntér”-ként) azonosította, és ezzel összefüggésben prioritásként határozta meg a kibertér műveleti képességek fokozatos fejlesztését. Ez a védelmi funkció azonban a honvédelem rendszerén kívül több más ágazatot is érint, amelyek összhangját mind az ágazatok közötti, mind pedig a kormányzati intézkedések összehangolása terén biztosítani kell. Erre figyelemmel szükséges, hogy a honvédelmi ágazat kibertér műveleti képességeivel összefüggő feladat-meghatározás megjelenjen a Kormány feladatai között.
40. §-hoz
A javaslat a honvédelmi miniszterhez telepíti a Hvt. szerinti polgári felkészültséggel kapcsolatos koordinációt, előírja továbbá a katasztrófavédelemért felelős miniszter tájékoztatását.
41. §-hoz
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
42. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a hibrid fenyegetések (támadások) lényege, hogy az ország védelmét oly módon veszélyeztetik, hogy katonai és nem katonai eszközök egyaránt alkalmazásra kerülnek, ezért indokolt, hogy az érintett miniszterek együttműködjenek a honvédelmi miniszterrel.
43. §-hoz
A honvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egység kijelölése önmagában még nem biztosítja az adott tárca honvédelmi feladatainak eredményes tervezését, szervezését és végrehajtását. A szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésével biztosítható a nélkülözhetetlen szakmai ismeretek, valamint a feladat-végrehajtáshoz szükséges infrastruktúra és eszközállomány rendelkezésre állása. Emellett a javaslat szerint honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet kell kijelölni a honvédelemért felelős miniszter javaslatára a tulajdonosi joggyakorlónak a Magyar Állam többségi befolyása mellett működő gazdasági társaságban is.
44–48. §-hoz
A módosítás a megyei védelmi bizottságoknál létrehozza az általános elnökhelyettesi tisztséget. Ennek indoka a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 41. § (3) bekezdésével való összhang megteremtése, amely szerint a kormánymegbízott általános helyettese a főigazgató.
Tekintettel arra, hogy a katonai ismeretekkel nem feltétlenül rendelkező polgármesterhez a Hvt. és annak végrehajtási rendelete jelentős felelősséggel járó honvédelmi igazgatási jogköröket telepít, indokolt, hogy a polgármester szakmai környezetéből ki legyen jelölve legalább egy olyan személy, aki a polgármester honvédelmi felkészülési és védekezési feladatainak végrehajtásához aktuális szakmai információkkal rendelkezik, közvetlenül segítséget tud nyújtani, e feladatok végrehajtásában hatékonyan tud közreműködni. A Hvt. 80. §-a szerint a honvédelmi referens megkívánt végzettségére vonatkozóan a Hvt. végrehajtási rendelete tartalmaz részletesebb rendelkezéseket.
49. §-hoz
A javaslat szabályozza a nemzetgazdaság védelmi felkészítésével kapcsolatos legalapvetőbb rendelkezéseket.
50. §-hoz
Meg kell teremteni a törvényi hátterét annak, hogy a Magyar Honvédség kijelölt erői hatékonyan, akár fegyver használatával is megvédhessék a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemeket.
51. §-hoz
Biztosítani kell azt, hogy a Magyar Honvédség szakemberei szükség esetén, fegyverhasználati jog nélkül közreműködhessenek azoknak a rendszerelemeknek a működtetésében, amelyek a honvédelem szempontjából létfontosságúnak lettek hatósági határozattal kijelölve.
A rendelkezés mind országvédelmi, mind pedig NATO és EU szövetségi szempontból felmerülő feladatok törvényi megjelenítése érdekében szükséges, figyelemmel a kibertér sajátosságaira és jelentőségére, valamint hazánk vállalt nemzetközi kötelezettségeinek teljesíthetőségére. A rendelkezés összhangban áll a kiberteret érintő korábbi szabályozási irányokkal, amelyek a kibervédelemmel összefüggő eszközöket a rendszeresített fegyverzetbe sem emelték bele, ezzel is jelezve a tevékenység nem fegyveres jellegét.
52. §-hoz
A rendelkezés az MH és a KNBSZ közti eszköz-átadás lehetőségére vonatkozó szabályokat hangolja össze a kibertér műveleti képességekre vonatkozó szabályozás fejlesztésével.
53. §-hoz
A javaslat a kiképzett tartalékos kategóriába tartozó személyi kört pontosítja.
54. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy a szövetségi, vagy többnemzeti keretbe átadásra kerülő kibertér műveleti képességek eljárásai tekintetében szabályozási keretet teremtsen az átvevő szabályainak kötelező alkalmazásával, mivel a kibertér műveleti tevékenységek jellegéből adódóan a műveleti tevékenység ellátásának bizonytalanságát okozhatná, ha az átvevő szabályait nem kizárólagosan, hanem a nemzeti szabályozás mellett figyelembe véve kellene alkalmazni.
55. §-hoz
A javaslat pontosítja a szakutasítás kiadására jogosultak körét, összhangban az irányításra vonatkozó rendelkezésekkel.
56. §-hoz
A rendelkezés célja az Nbtv. 6. § g) pontja a Hvt-be beépítésre kerülő kibertér műveleteket érintő szabályok közti kapcsolódások megteremtése, valamint indokolt a katonai kibertér műveleti képességek fejlesztését és igénybevételük tervezését a békeidőben is folyamatosan működő katonai nemzetbiztonsági feladatrendszerrel összehangolni.
57. §-hoz
A rendelkezés igyekszik a NATO elvárásaival és fejlesztési irányaival összehangolt módon, a nemzeti érdekek érvényesítését szavatolva, az egyes kibertér műveleti feladatok körében a fokozatosság, szükségesség és arányosság elvét érvényesítve sajátos szabályozást megfogalmazni a katonai kibertér műveleti képességek igénybevételéhez. Ennek részeként a szabályozás a katonai és szövetségi érdekek, valamint az országvédelem szempontjából közelíti meg a kibertérből érkező fenyegetéseket és támadásokat, és ezekre mint katonai tevékenységekre tekint. A jelzett szabályozás a kibertérben megvalósuló műveletek váratlanságára és valós idejű megvalósulására kíván törvényileg szabályozott reagálási rendszert kiépíteni, amelynek részletszabályait alacsonyabb szinten kell kidolgozni. Az azonnali reagálás és a fokozatosság elvének összehangolása érdekében a szabályozás a kibertér műveleti tevékenységek keretében előforduló, legsúlyosabb intézkedések elrendelését a Kormány döntéshozatali jogkörébe utalja, ami mind a fellépés hatásainak összetettségére, mind az azokkal kapcsolatos politikai vonatkozásokra tekintettel megkerülhetetlen. A kibertérben megvalósuló katonai cselekmények tekintetében a rendelkezés a katonai műveletek vonatkozásában ismert főbb alapelvekre épít, ezzel biztosítva azokat a törvényi kereteket a Magyar Honvédség katonai kibertér műveleti képességei számára, amelyekkel a transzatlanti térség jogi alapvetéseihez igazodó módon tudja ellátni a nemzeti és szövetségi szintű feladatait.
58. §-hoz
A javaslat biztosítja a Honvédséghez köthető megjelölések védelmét.
59. §-hoz
A tervezett módosítás az Alaptörvény és a Hvt. közötti kollízió megszüntetésére irányul.
60. §-hoz
A rendelkezés kiegészül a fővárosi kerületi hivatal vezetőjével.
61. §-hoz
A rendelkezés célja a technológiafejlődésre figyelemmel a közlekedési kapacitások tekintetében már meglévő felhatalmazás leképezése az információs és kommunikációs rendszerek vonatkozásában.
62. §-hoz
A rendelkezés nemzetközi kártérítési ügyekben szabályozza a kártérítési igényről történő lemondást.
63. §-hoz
A javaslat az értelmező rendelkezéseket egészíti ki. E körben meghatározza a következő fogalmakat:
a) gazdaságmozgósítás, figyelemmel arra, hogy a javaslat kiegészíti a Hvt-t a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítésére vonatkozó rendelkezésekkel,
b) honvédelmi referens, figyelemmel arra, hogy a javaslatban a polgármesterek honvédelmi feladatainak segítése érdekében létrehozásra kerül a honvédelmi referens intézménye,
c) Honvédséghez köthető megjelölések, amely rendelkezés megteremti egyes jelölések közjogi védelmének alapját,
d) korlátozott elérésű terület, a javaslat annak törvényi alapját teremti meg, hogy a honvédelmi szervezetek működési területére, különösen a korlátozott elérésű területekre belépni szándékozó személyek jogszabályi rendelkezésen alapuló feladat- és hatáskörükben eljárva, a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén léphessenek be, és biztosítja, hogy a belépés ne járjon az érintett szervek, szervezetek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmével. A honvédelmi szervezet területére történő belépés mikéntje szoros összefüggésben van a védendő objektum – különösen az abban tartózkodó személyek, elhelyezett eszközök, fellelhető adatok – biztonságával, mely biztonság magas foka részben e speciális, az érintett személyi csoportok és az adott terület jellege mentén differenciált beléptetési szabályok érvényesítésével, a belépés engedélyezésére, illetve ellenőrzésére jogosult személyek tevékenysége révén, eseti mérlegelés útján biztosítható. A belépési igénynek az eset összes körülményei mérlegelésével történő elbírálása során meghatározó szempont, hogy a korlátozott elérésű területre történő belépés nem eredményezheti a honvédelmi szervezetek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.
64. §-hoz
A javaslat a felhatalmazó rendelkezéseket pontosítja.
65. §-hoz
A rendelkezés célja a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése.
66. §-hoz
A javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
67. §-hoz
A Kat. szövege közbiztonsági referens kijelöléséről szól. A honvédelmi referens kijelölésének a Hvt-ben való előírásával a Kat. szövegének honvédelmi feladatokra való hivatkozása indokolatlan.
68. §-hoz
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
69–72. §-hoz
Az ország megfelelő védelméhez, a honvédelmi szempontok feltétlen érvényesülésének biztosításához szükséges, hogy a honvédelmi szempontú kijelölés ne múljon más ágazat kijelölő hatóságának döntésén, és a honvédelmi ágazat kijelölő hatósága más ágazat kijelölő hatóságának döntésétől függetlenül, a honvédelmi szempontokat alapul véve kijelölhessen rendszerelemet létfontosságúvá.
73. §-hoz
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
74. §-hoz
A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) behívhatósági korhatárra vonatkozó rendelkezésének [Haktv. 1. § a) pont aa) alpont] módosítását a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 41. § (4) bekezdésével való összhang megteremtése indokolta, továbbá szükségessé vált a rendelkezés bővítése az Önkéntes Honvédelmi Előképzést teljesített személyek tekintetében is.
75. §-hoz
A Haktv. 2. § (2) bekezdés módosítása a területi katonai igazgatási szervekre vonatkozó módosítást tartalmazza.
76. §-hoz
A Haktv. 6. § (1) bekezdésének kiegészítését a HM KGIR rendszerhez kapcsolódó szakterületeket bővíti a regenerálódási és rekreációs, valamint a logisztikai szakterülettel.
77. §-hoz
A Haktv. 7. § (2) bekezdésének módosítása a pénzügyi nyilvántartásban kezelhető személyes adatok hatályos és naprakész vezetése, illetve a munkáltató ebből következő jogi kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése érdekében indokolt.
78. §-hoz
A Haktv. 7/A. §-a a tudományos kutatásokkal összefüggő adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
79. §-hoz
A Haktv. 10. § (2) bekezdése a szervezeti változásokra tekintettel módosítja a személyügyi nyilvántartás adatkezelőit.
80. §-hoz
A Haktv. 19. § (2) bekezdése a szervezeti változásokra tekintettel módosítja a pénzügyi nyilvántartás adatkezelőjét.
81. §-hoz
A Haktv. 19. § (3) bekezdése a pénzügyi nyilvántartás adatkezelésének célját pontosítja és új célt is meghatároz.
82. §-hoz
A Haktv. 19/A. §-ra vonatkozó módosító rendelkezés az érintetti kört egészíti ki a kiegészítő támogatásban részesülők, valamint a volt rokkantsági nyugdíjasok (akik 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülnek) tekintetében.
83. §-hoz
Haktv. 21/A. § (2) bekezdésére vonatkozó rendelkezés az ideiglenes beléptetés esetén bővíti az adatok körét.
84. §-hoz
A Haktv. 24/L. §-ának módosítása a szervezeti változásokra tekintettel kiegészíti a szabályozást a vezetői jogkörrel rendelkező honvédelmi szervezetek vonatkozásában.
85. §-hoz
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 13/M. alcím szerinti adatkezeléssel, mely a regenerálódási és rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartás szabályait tartalmazza.
86. §-hoz
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 13/N. alcím szerinti adatkezeléssel, mely az új logisztikai nyilvántartás szabályait tartalmazza.
87. §-hoz
A Haktv. III/A. Fejezetet pontosítja a javaslat.
88. §-hoz
A Haktv. 25. § (3) bekezdésének módosítása pontosítja az adatkezelésre vonatkozó szabályt.
89. §-hoz
A Haktv. 26. § (3)–(5) bekezdésének módosítása, valamint a Haktv. 26. §-ának új (6) bekezdése az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések kiegészítését és az adatkezelés időtartamának pontosítását tartalmazza, valamint szövegpontosításokat tartalmaz.
90. §-hoz
A Haktv. 27. § (1)–(2) bekezdése tekintetében a tervezet a szervezeti változásokkal összefüggő és egyéb szövegpontosítást tartalmaz.
A Haktv. 27. § (3) bekezdésének a) pontja vonatkozásában tett módosítás a Hvt. kiképzett tartalékos állományra vonatkozó módosításához (kiterjesztéséhez) kapcsolódik.
91. §-hoz
A Haktv. 28. § (1) bekezdésének módosítása alapján a sorozó központ kizárólag a behívhatósági korhatár betöltéséig kezelheti az adatokat, míg a nyilvántartásból az egységes központi adatszolgáltatások érdekében, valamint az önkéntes szolgálatvállalás esetén szükséges információk rendelkezésre állása biztosításához a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerv a katonai szolgálat felső korhatáráig kezeli az adatokat. A Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete – a békeidejű nyilvántartásokhoz hasonlóan – a katonai szolgálat felső korhatárának elérését követően kezeli az adatokat.
92. §-hoz
A Haktv. 29. §-a helyébe lépő új rendelkezések automatikus adatszolgáltatásokat tartalmaznak, melyek alapján, a hadkötelezettség bevezetése esetén szükséges adatokat – az eddigi megkeresésre történő adatszolgáltatás helyett – az adatszolgáltatók automatikusan és rendszeresen szolgáltatják a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére. A rendelkezés elfogadásával a hadkötelezettséggel kapcsolatos feladatok hatékony előkészítettsége valósul meg.
93. §-hoz
A Haktv. 30. §-ának módosítására a Haktv. 29. §-ának módosítására tekintettel van szükség.
94. §-hoz
A Haktv. 32. § (1) bekezdése a potenciális hadköteles és kiképzett tartalékos adatai tekintetében megkeresésre történő adatszolgáltatást tartalmaz.
95. §-hoz
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 16/A. alcím szerinti adatkezeléssel, mely az új hadköteles utánpótlás állományának nyilvántartása tekintetében határozza meg az adatkezelés szabályait.
96. §-hoz
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 16/B. alcím szerinti adatkezeléssel, mely az új a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartása tekintetében határozza meg az adatkezelés szabályait. A Hajtv-ben biztosított önkéntes vállalási lehetőséggel élő személyek katonai szolgálatának tervezése céljából szükséges az adatkezelés.
97. §-hoz
A hadkötelezettség bevezetése időszakára a katonai szolgálat, valamint a kormányzati, a közüzemi és a lakossági ellátással összefüggő feladatok békeidejű tervezése érdekében szükséges a hatályos rendelkezés kiterjesztése.
98. §-hoz
A Haktv. 35. § (3) bekezdése módosításával az adatkezelés célja bővül arra való tekintettel, hogy veszteség nem csak fegyveres konfliktusok során keletkezhet, hanem békeidőszakban és különleges jogrend bevezetése esetén is.
A Haktv. 35. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki, mely a veszteség nyilvántartás naprakészségét, pontosságát segíti elő.
99. §-hoz
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 26. alcím szerinti adatkezeléssel, mely a honvédségi nyugdíjas igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés tekintetében határozza meg az adatkezelés szabályait.
100. §-hoz
E rendelkezés a Haktv. rendelkezéseit egészíti ki az új 29/A. alcím szerinti rendelkezéssel, mely a honvédelmi ágazatban használt igazolványok közös rendelkezéseit határozza meg.
101. §-hoz
A Haktv. 48. § (2) bekezdésének kiegészítése szélesíti az adatszolgáltatásra kötelezettek körét.
102. §-hoz
A Haktv. 53. §-ának módosítása a hatályos szabályozást szűkítő rendelkezést tartalmaz.
103. §-hoz
Az önkéntes műveleti tartalékos állományba tartozó sorozó szakfőorvos kizárólag a hadköteles nyilvántartásban szereplő, az egészségi állapotra vonatkozó adatok alapján már békeidőben végre tudja hajtani a kiképzett tartalékosok és potenciális hadkötelesek ezen személyek előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatát. Ehhez a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság a sorozó szakfőorvosok részére a feladat végrehajtásának idejére biztosítja a nyilvántartáshoz való, illetékesség szerinti hozzáférést. Ezzel a megoldással az állampolgárok személyes megjelenése nélkül már békeidőszakban kiszűrhetők azok a személyek, akik biztosan nem alkalmasak a katonai szolgálat teljesítésére, így a hadkötelezettség az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendek bevezetése esetén velük a Magyar Honvédség már nem tervez, tehát nem kerülnek megszólításra.
104. §-hoz
A Haktv. 70. §-ának új (4) bekezdése az ideiglenes igazolványok bevonásával összefüggő rendelkezéseket tartalmazza. Meghatározza továbbá a hadköteles nyilvántartásra vonatkozó módosításokkal összefüggésben szükséges informatikai fejlesztési feladatok végrehajtásának határidejét.
105. §-hoz
E rendelkezés a mellékletek módosítását tartalmazza.
106. §-hoz
E rendelkezések szervezeti változásokkal, az adatkezelések pontosításával összefüggő, és egyéb szövegpontosításokat, módosításokat, kiegészítéseket tartalmaznak.
107. §-hoz
E rendelkezés a hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket tartalmazza.
108. §-hoz
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
109. és 110. §-hoz
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
111. és 112. §-hoz
A javaslat meghatározza a hatálybalépés időpontját, továbbá a sarkalatossági záradékot.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás