2019. évi CVII. törvény indokolás
2019. évi CVII. törvény indokolás
a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény a köz szolgálatában dolgozók három, egymástól jól elkülönülő csoportjának jogállását rendezte. Ezen csoportokat a kormányzati igazgatásban dolgozók, az önkormányzati igazgatásban dolgozók és az úgynevezett autonóm szervek, illetve önálló szabályozó szervek foglalkoztatottjai alkották. A központi és területi kormányzati igazgatási szervek vonatkozásában 2018 végén megszületett az új kódex: a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény.
Jelen Törvényjavaslat célja a már megkezdett szabályozási folyamat folytatása, azaz az egymással hasonlóságot mutató szervek létszámgazdálkodására és a foglalkoztatottaik jogviszonyára egy olyan új törvény megalkotása, amely tekintettel lehet a szabályozással érintett szerveket jellemző sajátosságokra.
Ezen rendezőelv mentén a Törvényjavaslat az alábbi szervek vonatkozásában határozza meg az álláshelyekkel és a foglalkoztatottakkal kapcsolatos alapvető szabályokat: a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala.
A Törvényjavaslat a fentebb felsorolt autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek közös elnevezéseként bevezeti a „különleges jogállású szerv” kategóriát, megteremtve ezzel – a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett – a közigazgatási szervek harmadik típusát.
A Törvényjavaslat tiszteletben tartja a különleges jogállású szerveknek a Kormány irányítási és szabályozási jogkörétől való függetlenségét. Az egységes szabályozásra való törekvés mellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a különleges jogállású szervek működését külön törvények szabályozzák, ezért a Törvényjavaslat csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg, biztosítva ezáltal is a különleges jogállású szervek önállóságát. Ennek megfelelően a különleges jogállású szervek a szervezeti struktúrájukat továbbra is maguk határozzák meg a saját törvényük adta kereteken belül, továbbá a hivatali szervezet vezetőjének és helyettesének az álláshelyével, besorolásával és javadalmazásával kapcsolatosan is élhetnek az önálló szabályozás lehetőségével a szervek.
A Törvényjavaslattal által szabályozott létszámgazdálkodás – a kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltakhoz hasonlóan – az álláshelyre épül, azzal az eltéréssel, hogy a különleges jogállású szervek a rendelkezésükre álló költségvetési keret figyelembevételével maguk határozzák meg az alaplétszámukat, és a Kormánynak nincs hatásköre az álláshelyekkel kapcsolatosan. Továbbá a Törvényjavaslat nem ismeri az alaplétszám fölötti, központosított álláshelyállományba tartozó álláshely fogalmát. A Törvényjavaslat a különleges jogállású szerv vezetője számára biztosítja annak lehetőségét, hogy a Törvényjavaslatban meghatározott kategóriák és a költségvetési keret figyelembevételével besorolja az álláshelyeket.
Az álláshelyen közszolgálati jogviszony és munkaviszony hozható létre azzal, hogy az úgynevezett piacfelügyeleti szerveknél a közszolgálati jogviszonyt nem kinevezés, hanem közszolgálati munkaszerződés hozza létre, amely a jogviszony egyes tartalmi elemeinek meghatározása tekintetében (például illetmény és egyéb javadalmazások) eltérési lehetőséget biztosít a Törvényjavaslatban foglaltaktól.
A Törvényjavaslatnak a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályai alapvetően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kerültek meghatározásra, azonban az álláshely alapú személyügyi igazgatás sajátosságaira tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló törvény egyes részei is figyelembevételre kerültek a Törvényjavaslat előkészítése során.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Törvényjavaslat hatálya az úgynevezett különleges jogállású szervekre és az általuk közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra terjed ki.
Tekintettel arra, hogy a Törvényjavaslat lehetővé teszi a munkaviszony keretében történő foglalkoztatást is a különleges jogállású szereknél, a Törvényjavaslat megállapítja a Munka Törvénykönyvétől eltérő szabályokat.
A különleges jogállású szervhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján beosztott bíróra, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján beosztott bírósági titkárra a Törvényjavaslatnak a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik.
Mivel a különleges jogállású szervek működését külön törvények szabályozzák, a Törvényjavaslat csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg, és továbbra biztosítja annak lehetőségét, hogy a különleges jogállású szervet létrehozó törvény az e Törvényjavaslatban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapítson meg.
A 2. §-hoz
A Törvényjavaslat a hatálya alá tartozó autonóm államigazgatási szervek és önálló szabályozó szervek közös elnevezéseként bevezeti a „különleges jogállású szerv” kategóriát, és egyúttal meghatározza, hogy mely szervek tartoznak ebbe a kategóriába.
A Törvényjavaslat nem egységesíti a hatálya alá tartozó szervek szervezeti felépítését, hanem valamennyi szerv számára biztosítja a szervezetalakítás jogát, amit a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján az alapító okiratban, illetve a különleges jogállású szerv szervezeti és működési szabályzatában lehet gyakorolni.
A 3. §-hoz
A különleges jogállású szerv alaplétszáma az különleges jogállású szerv álláshelyeinek összessége. Ennek mértékét a szerv vezetője határozza meg a szerv rendelkezésére álló költségvetési forrás és a szerv feladatai figyelembevételével. Az alaplétszám módosítását is a szerv vezetőjének feladatként határozza meg a Törvényjavaslat.
A 4. §-hoz
A különleges jogállású szerv alaplétszámába tartozó álláshelyek legfontosabb paramétere annak besorolási kategóriája, mivel az álláshelyen fennálló jogviszony keretében igénybe vehető szabadság mértéke és a kifizetésre kerülő illetmény összeges is a besorolási kategóriától függ.
A Törvényjavaslat a hatálya alá tartozó szervek két csoportját különbözteti meg az álláshelyek besorolása szempontjából. Az első csoportba tartozik a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság Hivatala. A második csoportot az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság alkotják. Az első csoportba tartozó hivataloknál négy darab, a második csoportba tartozó szerveknél pedig öt darab ügyintézői álláshelybesorolási kategóriát rögzít a Törvényjavaslat.
A vezetői besorolási kategóriák mindkét csoportnál egyformán az önálló szervezeti egységet vezető és a nem önálló szervezeti egységet vezető szakmai vezetői kategória. Ezeket a vezetői álláshelyeket a szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezeti egység vezetésére lehet felhasználni.
A szakmai felsővezetők (hivatalvezető és annak helyettese) esetében a besorolási kategóriát nem határozza meg a Törvényjavaslat, hanem azt a különleges jogállású szervet létrehozó törvényre, a szerv alapító okiratára vagy a különleges jogállású szerv szervezeti és működési szabályzatára bízza.
A különleges jogállású szervek közül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság esetében nem kerül besorolásra az álláshely, mivel az ezen szerveknél az illetmény nem a Törvényjavaslat 1. melléklete szerint kerül megállapításra, és a pótszabadság mértékét sem a törvény rögzíti, hanem a felek megállapodása a közszolgálati munkaszerződésben.
Az 5. §-hoz
A különleges jogállású szerv álláshelyén alapvetően kétféle jogviszony hozható létre: a közszolgálati jogviszony és a munkaviszony.
Ezen túlmenően az álláshely betölthető a különleges jogállású szervhez vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személlyel, valamint a különleges jogállású szervhez a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint vezényelt vagy kirendelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló személlyel is.
Főszabály szerint egy álláshelyen egyidejűleg csak egy jogviszony állhat fenn. Ez alól kivételt képez részmunkaidőben történő foglalkoztatás, a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esete, a tartós távollét és az álláshelynek a vezénylés útján történő betöltése.
Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén az álláshelyen foglalkoztatottak munkaideje együttesen nem haladhatja meg az általános teljes napi munkaidőt.
A 6. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza az álláshely betöltésének általános feltételeit, mely szerint meg kell felelni a jogviszony létesítésére jogszabályban meghatározott feltételeknek, és a munkáltató által a meghatározott szakmai követelményeknek. Szakmai követelményként meghatározható az iskolai végzettség, egyéb szakképzettség, a közigazgatási alap- illetve szakvizsga, jogi szakvizsga, tudományos fokozat megléte, egyéb közigazgatási tanulmány, nyelvismeretet, szakmai tapasztalat és képzési kötelezettség teljesítése.
A 7. §-hoz
A Törvényjavaslat megszüntette a munkakört, ehelyett bevezetésre került az álláshelyen ellátandó feladat, amit a különleges jogállású szerv vezetője határoz meg.
A 8. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Törvényjavaslat nem ismeri a szenioritáson alapuló előmeneteli rendszert, a szervezeten belüli „előléptetés” úgy valósulhat meg, hogy egy magasabb besorolású álláshelyre áthelyezésre kerül a köztisztviselő. Ehhez biztosítja eszközként a Törvényjavaslat az álláshelyváltás lehetőségét, ami nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának fennállását, azaz a korábbi álláshelyen létrehozott jogviszony nem szűnik meg.
A 9. §-hoz
A Törvényjavaslat kiemeli, hogy a köz szolgálatának elsődlegessége alapján és a jó közigazgatásba vetett bizalom fenntartásának szem előtt tartásával, a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. Ezen kívül rögzítésre kerül a kölcsönös együttműködés és tájékoztatás kötelezettsége is.
A 10. §-hoz
A Törvényjavaslat külön elvként emeli ki a joggal való visszaélés tilalmát. Ezen belül rögzíti a munkaidőn kívüli magatartás tanúsítására, továbbá a minősített adat megtartására vonatkozó előírásokat.
A 11. §-hoz
A Törvényjavaslat – a korábbi szabályozással egyezően – általánosságban rendelkezik arról, hogy a törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Ezen kívül a Törvényjavaslat rögzíti a személyiségi jogok korlátozhatóságára, az azokról történő lemondásra és nyilatkozattélre, valamint a személyiségi jogok megsértése esetén fennálló jogkövetkezményekre vonatkozó részletszabályokat.
A 12. §-hoz
A Törvényjavaslat főszabályként rögzíti, hogy egyoldalú jognyilatkozatból csak a törvényben, a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és a közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. Az egyoldalú jognyilatkozatra vonatkozó részletszabályok – a korábbi szabályozással egyezően – kerültek megállapításra.
A 13. §-hoz
Amennyiben a törvény előírja a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, a tájékoztatást akkor kell közöltnek tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. A tájékoztatás rendeltetéséből, illetve a felek közötti együttműködés követelményéből következik az is, hogy a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, amely lehetővé teszi a tájékoztatás címzettje számára jogainak gyakorlását, valamint kötelezettségeinek teljesítését.
A 14. §-hoz
A Törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályaival megegyezően továbbra is lehetővé teszi felfüggesztő, illetve bontó feltétel kikötését, valamint kiemeli, hogy nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a közszolgálat a köztisztviselő hátrányára módosulna, vagy a közszolgálat megszűnését eredményezné.
A 15. §-hoz
A Törvényjavaslat a korábbi szabályozással egyezően rögzíti a képviselet szabályait. Főszabály szerint a munkáltató képviseletében történő jognyilatkozat megtételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Ezen kívül rögzítésre kerülnek azoknak a jognyilatkozatoknak a köre, amelyeket a köztisztviselő kizárólag személyesen tehet meg. Ugyanakkor meghatározott feltételekkel a köztisztviselőnek lehetősége van az egyéb jognyilatkozatokat képviselő útján is megtenni.
A 16. §-hoz
A Törvényjavaslat továbbra is a közszolgálati jogviszonyt érintő lényeges megállapodás és jognyilatkozat érvényességi feltételeként határozza meg az írásbeliséget és az alaki kötöttségre vonatkozó szabályok szem előtt tartását. A korábbi szabályozástól eltérően a Törvényjavaslat rögzíti, hogy az elektronikus dokumentum kiadmányozására és kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket abban az esetben kell alkalmazni, ha a szerv vezetője a munkáltatói intézkedések elektronikus úton való kiadmányozásáról döntött.
A 17. §-hoz
A Törvényjavaslat a korábbi szabályozással egyezően meghatározza az elektronikus dokumentum kézbesítésére vonatkozó szabályokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltak figyelembevételével.
A 18. §-hoz
A határidők számítása szempontjából a Törvényjavaslat a korábbi szabályozással egyező előírásokat tartalmaz. A határidő számítását a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő naptól kell számítani. A határidő elmulasztása csak abban az esetben menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály kifejezetten megengedi azt. A határidőnek nem minősülő időtartam (pl. próbaidő, felmentési idő, stb.) számításánál – a kialakult bírói gyakorlattal egyezően – a naptár az irányadó.
A 19. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza az érvénytelenség két esetére (semmisség és megtámadhatóság) és annak jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat. A rendelkezések szerint semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre. Szintén semmis az a megállapodás, amely színlelt megállapodásnak minősül. A semmisség jogkövetkezménye főszabály szerint az érvénytelenség. Ez alól kivétel, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt határoz meg. A Törvényjavaslat rögzíti a megállapodás megtámadására vonatkozó részletszabályokat is.
A 20. §-hoz
Az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Törvényjavaslat a korábbi szabályokkal egyezően állapítja meg. Ennek megfelelően általános szabályként nem az eredeti állapot helyreállítását, hanem a jogviszony jövőre szóló azonnali hatályú megszüntetését írja elő arra az esetre, ha a felek az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el.
A 21. §-hoz
A közszolgálati jogviszony a különleges jogállású szerv mint munkáltató és a köztisztviselő mint foglalkoztatott között jön létre. A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a különleges jogállású szerv vezetője és vezetőjének helyettese közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnek minősül, ha a különleges jogállású szervet létrehozó törvény eltérően nem rendelkezik.
A 22. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a köztisztviselő felett a munkáltatói jogokat a különleges jogállású szerv hivatali szervezetének vezetője, vagy testület gyakorolja. Ettől eltérő szabályt kizárólag törvény állapíthat meg. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselőre. Ez alól kivételt képez az alaplétszámba tartozó álláshelyen ellátandó feladat szabályzatban történő meghatározása, valamint az alaplétszámába tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása. Az átruházott munkáltatói jogkör – a korábbi szabályozással egyezően – nem ruházható tovább.
A 23. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A közszolgálati jogviszony főszabály szerint határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A korábbi szabályozást megtartva, a Törvényjavaslat rögzíti a kinevezés írásba foglalásának szükségességét és a határozott idejű jogviszonyra vonatkozó garanciális szabályokat.
A 24. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a közszolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának általános feltételeit.
A 25. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított kinevezési okmányra vonatkozó szabályokat. A kinevezési okmány tartalmai elemei jelentős mértékben módosultak. Az álláshelyalapú létszámgazdálkodás bevezetésére való tekintettel a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell az adott álláshely besorolási kategóriáját. A munkaköri leírás már nem képezi a kinevezési okmány részét, hiszen az álláshelyen ellátandó feladat meghatározható a különleges jogállású szerv szabályzatára történő hivatkozással. A szenioritáson alapuló előmeneteli rendszer megszüntetésére való tekintettel az előmenetelhez előírt kötelezettségek meghatározása sem része kinevezési okmánynak. A Törvényjavaslat a hatályos szabályokkal egyezően rendelkezik a próbaidő jogintézményéről.
A 26. §-hoz
A közszolgálati jogviszony létrejöttének egyik érvényességi feltétele az eskütétel. A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie a kötelességeinek pontos betartására. Az eskütételre vonatkozó részletszabályok nem változtak.
A 27. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a kinevezés továbbra is meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet.
A 28. §-hoz
A különleges jogállású szerv közigazgatási szakmai gyakorlat támogatására ösztöndíjat alapíthat. A Törvényjavaslat az ösztöndíjas személy jogállására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A 29. §-hoz
Főszabály szerint a kinevezés tartalmát módosítani csak a különleges jogállású szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. A Törvényjavaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a kinevezés egyoldalú módosítására kerülhet sor.
A 30. §-hoz
A rendelkezések alapján továbbra is kötelező, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő körülmények között foglalkoztassa.
A 31. §-hoz
A Törvényjavaslat érdemi változás nélkül rögzíti a kötelező részmunkaidő kikötésére vonatkozó szabályokat.
A 32. §-hoz
A Törvényjavaslat megállapítja a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás közös szabályait. A Törvényjavaslat – a korábbi szabályozással ellentétben – kivezeti az átirányítás jogintézményét.
A 33. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a kiküldetés és az ideiglenes külföldi kiküldetés részletszabályait.
A 34. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a határozott idejű áthelyezés jogintézményét. A rendelkezések értelmében a határozott idejű áthelyezés a közszolgálati jogviszonyt nem érinti. Az áthelyezés időtartamára a köztisztviselő a kinevezésben foglalt illetményre és juttatásra jogosult az áthelyezés helye szerinti szervtől, továbbá az áthelyezés időtartama alatt az illetmény csak a köztisztviselő javára módosítható.
A 35. §-hoz
A Törvényjavaslat megállapítja az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, Európai Unió Intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott nemzeti szakértő tekintetében alkalmazandó szabályokat.
A 36. §-hoz
A Törvényjavaslat a korábbi szabályozással egyezően határozza meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás során szükséges alkalmazni.
A 37. §-hoz
A Törvényjavaslat lehetővé teszi a közszolgálati jogviszony megszüntetését a különleges jogállású szervhez történő végleges áthelyezés jogcímén.
A 38. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a közszolgálati jogviszony megszűnésének esetkörét. Ezen kívül rögzíti, hogy mely esetekben tekinthető a közszolgálati jogviszony folyamatosnak.
A 39. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a közszolgálati jogviszony megszüntetésének jogcímeit, továbbá a felmentés szabályait. A Törvényjavaslat – a méltatlanság címén való felmentés helyett – bevezeti az érdemtelenség jogintézményét. A rendelkezések alapján érdemtelenségnek minősül, ha a köztisztviselő a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató különleges jogállású szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, vagy a feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi és emiatt nem várható el, hogy a jogviszonyát fenntartsák. Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés jogát a különleges jogállású szerv a törvényben meghatározott határidőn belül gyakorolhatja.
A 40. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a felmentési idő továbbra is két hónap, azonban az, a gyermeket nevelő köztisztviselő kérelme esetén meghosszabbítható. A Törvényjavaslat ezen kívül rögzíti a felmentési idő számításának szabályait, továbbá kimondja, hogy a köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
A 41. §-hoz
Főszabály szerint a köztisztviselőt felmentése és a különleges jogállású szerv jogutód nélküli megszűnése esetén végkielégítés illeti meg. A Törvényjavaslat rögzíti a közszolgálati jogviszonyban töltött idő függvényében járó végkielégítés összegét, továbbá a végkielégítés kifizetésére vonatkozó részletszabályokat.
A 42. §-hoz
A Törvényjavaslat taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentés jogcímén nem szüntethető meg. A Törvényjavaslat meghatározza azokat az eseteket is, amikor felmentési védelem nem illeti meg a köztisztviselőt.
A 43. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a jogviszonyváltás legfőbb szabályait. A rendelkezések értelmében ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a törvény hatálya alól egy másik törvény hatálya alá kerül, akkor a szerv jogállását módosító törvényben szükséges rendelkezni a különleges jogállású szerv által foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulásáról is.
A 44. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén alkalmazandó eljárási szabályokat az átadás-átvétel, valamint az elszámolás vonatkozásában.
A 45. §-hoz
A Törvényjavaslat bevezeti az elhelyezkedési korlátozás jogintézményét. A Törvényjavaslat értelmében a felek megállapodása alapján a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya megszűnését követő két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a korábban őt foglalkoztató különleges jogállású szerv jogos érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A kötelezettség teljesítése érdekében a különleges jogállású szerv a közszolgálati jogviszony megszüntetésekor megfelelő mértékű ellenértéket fizet, amely nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó illetmény egyharmada. Az elhelyezkedési korlátozás megszegése esetén a köztisztviselőt visszafizetési kötelezettség terheli, amelyet a különleges jogállású szerv vezetője által meghatározott szabályok szerint kell teljesíteni.
A 46. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a különleges jogállású szerv alapvető kötelezettségeit (például a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása), valamint a főkötelezettségekből levezethető egyéb részkötelezettségeket (például a feladat elvégzéséhez szükséges tájékoztatás és iránymutatása megadása).
A 47. §-hoz
A Törvényjavaslat felsorolja a köztisztviselő alapvető kötelezettségeit, továbbá azokat az eseteket, amikor a köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Változás, hogy az érdemtelenség jogintézményének bevezetésére való figyelemmel a Törvényjavaslat nem rögzíti a szakmai lojalitás alapelvét a köztisztviselő kötelezettségeinek körében.
A 48. §-hoz
A Törvényjavaslat – a korábbi szabályozással egyezően – határozza meg a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezéseket.
A 49. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a tanulmányi szerződésre vonatkozó rendelkezéseket. A korábbi szabályozáshoz képest eltérés, hogy nem csak a köztisztviselő általi lemondáshoz fűz a törvény a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogkövetkezményeket, hanem ahhoz az esethez is, ha amikor a felek közös megegyezésével szűnik meg a jogviszony, vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.
Az 50. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a köztisztviselői hivatás etikai alapelveit azzal, hogy a hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát, valamint az etikai eljárás szabályait a különleges jogállású szerv vezetője állapítja meg. Az etikai vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható büntetés a figyelmeztetés vagy a megrovás.
Az 51. §-hoz
A Törvényjavaslat érdemi változás nélkül határozza meg az együttalkalmazási tilalomra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.
Az 52. §-hoz
A Törvényjavaslat jelentős mértékben módosítja a teljesítményértékelésre vonatkozó szabályokat. Az egyik legfontosabb változás, hogy megszűnik a teljesítményértékelés kötelező jellege, azaz a köztisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelése alapján, szükség szerint írásban értékelheti. Tekintettel arra, hogy a teljesítményértékelés nem kötelező, a Törvényjavaslat szerint lehetőség van arra, hogy a köztisztviselő saját maga kezdeményezze a munkateljesítményének értékelését. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának – az erre irányuló kérelem alapján – a teljesítményértékelést az adott tárgyévben egyszer el kell végeznie. A teljesítményértékelés eredménye alapján a köztisztviselő illetménye 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, továbbá a köztisztviselő részére teljesítményelismerés fizethető.
Az 53. §-hoz
A munkaidőre vonatkozó szabályozás révén a Törvényjavaslat közelít a Munka Törvénykönyvéhez, amely segíti a versenyszférában dolgozók számára is vonzóvá tenni a közigazgatást. A korábbi szabályozással ellentétben a fix munkaidő eltörlésre kerül, nagyobb rugalmasságot engedve ez által a munkáltatónak. A munka jellegétől függően a munkáltató meghatározhatja a munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait. A munkaidő heti negyven óra, és napi nyolc óra, összhangban a munkaidőre vonatkozó 2003/88/EK irányelvvel. Ennek keretei között a munkáltató meghatározhatja a munkavégzés kezdő és befejező időpontját.
Az 54. §-hoz
A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel.
Az 55. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a munkaszüneti napokat, és az azokra vonatkozó eltérő rendelkezéseket.
Az 56. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a munkaközi szünet, a napi pihenőidő és a heti pihenőnap szabályait. A rendelkezések szerint, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn túl – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a köztisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A Törvényjavaslat továbbá rögzíti, hogy a beosztás szerinti napi munkaidőbe a rendkívüli munkavégzésre fordított idő tartamát be kell számítani.
Az 57. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a rendkívüli munkaidő elrendelésének legfőbb szabályait.
Az 58. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó rendelkezéseket.
Az 59. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a rendkívüli munkaidő, az ügyelet, a készenlét, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértékét.
A 60. §-hoz
A Törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz hasonlóan meghagyja a távmunka lehetőségét, amely a köztisztviselőt foglalkoztató különleges jogállású szerv székhelyétől, illetve a munkavégzés rendes helyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják. A távmunka továbbra is a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott helyen végezhető, illetve eltérő megállapodás hiányában a munkáltató biztosítja a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket.
A 61. §-hoz
A Törvényjavaslat bevezeti a magánszférában már népszerűvé vált otthoni munkavégzés intézményét. Ennek értelmében a munkáltatóval való megállapodás esetén a köztisztviselő a munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérően a lakó- illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti, ha az elvégzendő munka jellege ezt lehetővé teszi, továbbá ha az otthoni munkavégzés elrendelése vagy lehetővé tétele nem jár a különleges jogállás szerv vagy a köztisztviselő számára aránytalan sérelemmel.
A 62. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza az egyes köztisztviselői csoportokra vonatkozó különös rendelkezéseket.
A 63. §-hoz
A Törvényjavaslat jelentős mértékben módosítja a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. Az alapszabadság mértékét 20 munkanapban határozza meg. A pótszabadságok mértéke az álláshelyhez tartozó besorolási fokozat alapján kerül meghatározásra. A Törvényjavaslat rendelkezik továbbá a speciális körülmények között dolgozók pótszabadságára vonatkozó szabályozásról is. A korábbi szabályozáshoz képest duplájára emelkedik a gyermekek után járó pótszabadság mértéke. Ezen kívül megemelésre kerül az úgynevezett apanapok száma is, és további új kategóriák kerülnek bevezetésre a pótszabadságok körében.
A 64. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a szabadság nem halmozódhat, főszabály szerint mind az alap-, mind a pótszabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni, azzal, hogy a szabadság felével a köztisztviselő rendelkezik. A pótszabadság csak abban az esetben adható ki, illetve vehető ki, ha a köztisztviselő az alapszabadságát már felhasználta. Ez alól kivételt képeznek a gyermek, illetve unoka születésekor és a házasságkötéskor igénybe vehető pótszabadságok, mivel ezek igénybevétele a jogosultságot megalapozó esemény időpontjához kötődik. Az esedékesség évében igénybe nem vett alapszabadság csak abban esetben adható ki a tárgyévet követően, ha azt szolgálati érdek indokolja.
A 65. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a munkáltató a köztisztviselő számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot adhat ki.
A 66. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság esetköreit.
A 67. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a különleges jogállású szerv vezetője meghatározhatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt lehetőség szerint ki kell adni az esedékessége évére járó szabadság azon részét, amellyel a munkáltató rendelkezik.
A 68. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét, az alap- és a pótszabadság, valamint az egyéb munkaidő-kedvezmények időtartamát.
A 69. §-hoz
A Törvényjavaslat megszünteti a korábbi szabályozás szerinti alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a pótlékok rendszerét. Az új rendelkezések értelmében a különleges jogállású szerv által foglalkoztatott köztisztviselő a törvény szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg az álláshelyhez tartozó besorolás szerinti sávon belül. A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a különleges jogállású szerv vezetője és annak helyettese a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben meghatározott mértékű illetményre jogosult.
A 70. §-hoz
A Törvényjavaslat felsorolja azokat az okokat, melyek esetében a köztisztviselőt munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg.
A 71. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza az illetmény védelmére vonatkozó rendelkezéseket.
A 72. §-hoz
A rendelkezések értelmében a köztisztviselő részére járó illetményt havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. Ha a jogviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, az illetményt a jogviszony végén kell elszámolni és kifizetni. Főszabály szerint az illetményt a tárgyhónapot követő ötödik napig ki kell fizetni.
A 73. §-hoz
A Törvényjavaslat kimondja, hogy a köztisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a köztisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
A 74. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza az illetményből való levonás legfőbb szabályait.
A 75. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a pénztartozás esetén kiköthető kamat mértékére vonatkozó rendelkezéseket.
A 76. §-hoz
A Törvényjavaslat az érdemek elismerésére új rendszert vezet be. A rendelkezések szerint a köztisztviselő írásbeli dicséretben, teljesítményelismerésben, motivációs elismerésben, álláshelyi elismerésben, valamint – a korábbi jubileumi jutalom helyett – szolgálati elismerésben részesíthető. A Törvényjavaslat kimondja, hogy a különleges jogállású szerv vezetője határozza meg az elismerésben részesítés feltételeit és az elismeréssel járó juttatás mértékét.
A 77. §-hoz
A Törvényjavaslat bevezeti a teljesítményelismerés jogintézményét, amely a köztisztviselő hosszabb időn át tartó kimagasló teljesítményéért és feladatainak eredményes ellátásért adható.
A 78. §-hoz
A Törvényjavaslat alapján a köztisztviselő valamely kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel motivációs elismerésben részesíthető.
A 79. §-hoz
Az álláshelyi elismerés rendeltetése annak díjazása, hogy a köztisztviselő ugyanazon álláshelyen legalább öt évet eltöltött. A szabályozás alapján az elismerés nem a szervhez, hanem az álláshelyhez kötődik. A Törvényjavaslat meghatározza az álláshelyen töltött idő függvényében járó álláshelyi elismerés mértékét.
A 80. §-hoz
A jubileumi jutalom helyett a Törvényjavaslat bevezeti a szolgálati elismerés jogintézményét. Ennek alapján meghatározásra kerül a közszolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerés mértéke, valamint az elismerésre jogosító idő megállapítására vonatkozó szabályok köre.
A 81. §-hoz
A Törvényjavaslat alapján a köztisztviselő az általa végrehajtott többletfeladatokra figyelemmel rendkívüli céljuttatásban részesíthető. A Törvényjavaslat rögzíti a célhoz köthető feladat megállapítására vonatkozó előírásokat.
A 82. §-hoz
A köztisztviselő béren kívüli juttatásként a személyi jövedelemadóról szóló törvényben felsorolt juttatásokra a költségvetési törvényben meghatározott mértékig, a különleges jogállású szerv vezetője által meghatározott rendben jogosult. A Törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy a gyermeket nevelő köztisztviselőnek gyermekenként magasabb összegű cafeteria-juttatás nyújtható a törvényben foglalt feltételek figyelembevételével.
A 83. §-hoz
A Törvényjavaslat taxatíve rögzíti a köztisztviselő részére további visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások körét (például lakhatási jellegű támogatások, egyéb szociális jellegű támogatások) azzal, hogy a juttatások típusait, mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a különleges jogállású szerv vezetőjének kell meghatároznia.
A 84. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a fegyelmi felelősség megállapításának részletszabályait. A kiszabható fegyelmi büntetések köre a szenioritáson alapuló előmeneteli rendszer kivezetésére való figyelemmel került meghatározásra.
A 85. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a fegyelmi eljárás részletszabályait.
A 86. §-hoz
A Törvényjavaslat a korábbi szabályozással egyezően rögzíti a köztisztviselő kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket.
A 87. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a különleges jogállású szerv kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket.
A 88. §-hoz
A Törvényjavaslat a köztisztviselő személyes adatainak kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Főszabály szerint a különleges jogállás szerv köteles tájékoztatni a köztisztviselőt a személyes adatainak kezeléséről, továbbá a köztisztviselőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a köztisztviselő hozzájárulásával közölhet. A Törvényjavaslat rögzíti az adatok helyesbítésére és törlésére, valamint azok továbbítására vonatkozó szabályokat is.
A 89. §-hoz
A közszolgálati alapnyilvántartás legfőbb célja a közszolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása a közszolgálati jogviszony alanyai számára. A Törvényjavaslat rögzíti a különleges jogállású szerv hivatali szervezetének vezetőjének felelősségét az adatkezeléssel összefüggésben, továbbá taxatíve meghatározza azon személyek körét is, akik betekintési jogosultsággal rendelkeznek a közszolgálati alapnyilvántartásba.
A 90. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, valamint a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter irányába történő adatszolgáltatás szabályait. Ezen kívül a Törvényjavaslat kimondja, hogy a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv statisztikai lekérdezéseket végezhet a különleges jogállású szerv álláshelyei vonatkozásában a törvényben meghatározott adatokról.
A 91. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a személyi anyag tartalmát és a személyi anyagba való betekintésre jogosultak körét, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelési szabályokat.
A 92. §-hoz
A Törvényjavaslat a korábbi szabályozással egyezően határozza meg az elévülés szabályait.
A 93. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat. A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselő bírósághoz csak akkor fordulhat, ha azt a törvény megengedi.
A 94. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit.
A 95. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a különleges jogállású szervnél létrehozott érdekképviseleti szervezetekre és azok tagságára vonatkozó szabályokat.
A 96. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a központi érdekegyeztetés szabályait. A Törvényjavaslat értelmében önálló érdekegyeztető fórum kerül létrehozásra (Különleges Jogállású Szervezetek Érdekegyeztető Fóruma), melyben a kormányzat – az autonóm szervek jogállásához igazodva – nem képviselteti magát, a munkáltatói oldalt a különleges jogállású szerv delegáltja képviseli. A Törvényjavaslat rögzíti, hogy az újonnan létrejövő Fórum hatáskörébe a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak, továbbá annak szervezeti és működési szabályait, illetve a titkársági feladatok ellátását az érdekegyeztetésben résztvevő felek közötti megállapodás határozza meg.
A 97. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés részletszabályait.
A 98. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a közszolgálati munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseket. A Törvényjavaslat felsorolja azon különleges jogállású szervek körét, ahol a közszolgálati jogviszony közszolgálati munkaszerződéssel jön létre, ezen kívül meghatározza a közszolgálati munkaszerződés tartalmi elemeit is (illetmény, juttatások, pótszabadság, a napi munkaidő és az általános munkarend).
A 99. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti az Alkotmánybíróság Hivatalára vonatkozó eltérő szabályok körét.
A 100. §-hoz
A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatójának illetményét a Köztársasági Elnöki Hivatal alapító okirata vagy szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
A 101. §-hoz
A Törvényjavaslat értelmében a különleges jogállású szerv az alaplétszáma tíz százalékának erejéig köthet munkaszerződést a közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlására. E felett csak a különleges jogállású szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül nem összefüggő feladat ellátására hozható létre munkaviszony. A munkaviszony létrejötte nem függ a különleges jogállású szerv alaplétszámába tartozó álláshely besorolásától azzal, hogy a munkabér és pótszabadság megállapítása során nem kell figyelembe venni az adott álláshely besorolási kategóriáját. A Törvényjavaslat rögzíti a munkaviszony létesítésének általános feltételeit.
A 102. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a munkaviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt a Törvényjavaslatban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A 103. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a törvény alkalmazása szempontjából fontos fogalmakat.
A 104. §-hoz
A törvény hatályba lépésének időpontját határozza meg.
A 105. §-hoz
A Törvényjavaslat meghatározza a törvény alkalmazásához szükséges átmeneti rendelkezések körét.
A 106. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményeinek való megfelelést szolgálják.
A 107. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelést szolgálják.
A 108. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket.
A 109. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket.
A 110. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás