2019. évi CIX. törvény indokolás
2019. évi CIX. törvényhez indokolás
a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló
2019. évi CIX. törvényhez
2019. évi CIX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés 2018. december 12-én fogadta el a kormányzati igazgatásról szóló új kódexet, amely egységes keretek között szabályozza a kormányzati igazgatási szervekre és az azoknál létrehozható foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó szabályokat. A 2019. január 1-jén hatályba lépett kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) bevezette az álláshely alapú létszámgazdálkodást, amely paradigmaváltást eredményezett a kormányzati humánerőforrás-gazdálkodásban. A Kit. ugyanis megteremtette annak lehetőségét, hogy a kormányzati igazgatási rendszerben munkáltatóként definiált Kormány naprakész információkkal rendelkezzen arról, hogy az egyes kormányzati igazgatási szervek hány darab és milyen besorolású álláshellyel rendelkeznek, az álláshelyek közül mennyi a betöltött és a betöltetlen. Az álláshelyeknek a kormányzati igazgatási szervek részére történő megállapítása és az azokkal kapcsolatos további eljárások során szerzett tapasztalatok indokolják a Kit. ezen részének felülvizsgálatát.
Az álláshely meghatározó elemévé vált a kormányzati személyügyi igazgatásnak is, mivel az az álláshelyen létrehozható jogviszony típusára, az álláshelyen ellátandó feladatra, az álláshelyen igénybe vehető pótszabadságra és az álláshelyen kifizethető illetményre alapvető befolyással bír. Mindez egy olyan új szemléletű szabályozás kialakítását igényelte a jogalkotótól, ami a korábbi szabályokkal szemben nélkülözi a munkakör fogalmát, a szenioritáson alapuló előmeneteli rendszert, a helyettesítés jogintézményét. A kormányzati igazgatás rendszerének egységesítése érdekében a Kormány vált a szervek helyett a munkáltatóvá, a szervek vezetői pedig a munkáltatói jogkör gyakorlójává. Megszűnt az ügykezelői és a főosztályvezető-helyettesi kategória. Mindezek olyan mértékű változáshoz vezettek, ami a személyügyi igazgatásban dolgozóktól egy új szemléletű jogalkalmazást követelt meg.
Ezen tapasztalatok alapján született meg a Törvényjavaslat első része, azaz a Kit. első novellája, melynek célja mind a létszámgazdálkodás, mind a kormányzati jogviszonnyal kapcsolatos szabályozás tekintetében a törvény alkalmazhatóságának könnyebbé tétele.
A Törvényjavaslat második része mintegy hetven darab törvény módosításával hivatott a Kit.-nek a jogrendszerbeli koherenciáját biztosítani, különös tekintettel a Kit.-ben rejlő új fogalmakra, jogintézményekre, jogviszonyokra és eljárásokra.
A Kit. hatálybalépésére figyelemmel a Törvényjavaslat módosítja az úgynevezett különleges jogállású szervek közjogi tisztségviselőire vonatkozó, illetményt megállapító szabályokat is annak érdekében, hogy az érintettek illetménye igazodjon a Kit.-ben meghatározott magasabb illetményekhez.
A Törvényjavaslat szervezet-gazdaságossági és hatékonysági szempontok alapján lehetővé teszi, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda, valamint a minisztériumok esetében közös hivatali szervezet legyen létrehozható. A Kit. III. Fejezetében szabályozott központi kormányzati igazgatási szervek esetében összességében megállapítható, hogy a funkcionális feladatok ellátása (különösen: költségvetés, pénzügy, jogi feladatok, koordináció, személyügy, iratkezelés, biztonsági feladatok) az egyes tárcák esetén egymáshoz nagyban hasonló munkamegosztási és szervezeti keretek között működik. Ezért a Kit. módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a szervek e feladatok ellátására közös hivatali szervezetet hozzanak létre. A közös hivatali szervezet létrehozása azzal az előnnyel jár, hogy a szerveknek nem kell valamennyi funkcionális feladatra önálló szervezeti egységeket létrehozni, hanem e feladatok ellátását a közös hivatali szervezet biztosíthatja.
A Kit. mindezidáig az illetmény, az előmenetel és a szabadságok szempontjából külön kezelte a fővárosi és megyei kormányhivatalokban dolgozó kormányzati ügykezelőket és kormánytisztviselőket, ezáltal szem előtt tartva az állami tisztviselőkről szóló törvénnyel elért vívmányokat. Az elmúlt időszakban azonban az érintettek részéről megfogalmazódott az az igény, hogy a kormányzati igazgatás területi szerveinél foglalkoztatottak jogviszonyára azonos szabályok vonatkozzanak, mint a központi kormányzati igazgatási szervek tisztviselőinek jogviszonyára. A kormányzati igazgatási rendszer egységesítésének 2018-ban megkezdett folyamatát folytatva a Törvényjavaslat 2020. január 1-jétől megszünteti a területi és a központi kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás kettősségét: a kormányhivatalok dolgozóira is kiterjesztésre kerül a Kit. által bevezetett illetmény- és elismerési rendszer, felváltva a szenioritás elvére épülő előmeneteli rendszert.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és a 2. §-hoz
A módosítás meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket abban az esetben kell alkalmazni, ha más jogállású szervből átalakulással kormányzati igazgatási szerv jön létre. Ebben az esetben a jogelőd szerv foglalkoztatottjainak jogviszonya a törvény erejénél fogva a szerv átalakulását követő harmadik hónap első napján alakul át a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Ezen szabályozás szempontjából nem minősül új kormányzati igazgatási szervnek a kormányzati igazgatási szerv szétválásával, vagy a kormányzati igazgatási szervből történő kiválással létrehozott kormányzati igazgatási szerv, mivel egy ilyen szervnél már az új szerv létrejötte előtt is Kit. szerinti jogviszonyban történt a dolgozók foglalkoztatása. Ezzel összefüggésben szükséges a Kit. hatályának kiegészítése azzal a személyi körrel, akik a Kit. új 1/A. §-a alapján létesítenek kormányzati szolgálati jogviszonyt.
A 3. §-hoz
A Kit. a miniszterelnöki megbízottról szóló rendelkezések között tartalmazza azt az általános rendelkezést, mely szerint a Kit.-ben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható. Annak érdekében, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy ez általános tilalom, a Törvényjavaslat a szabályt áthelyezi a kormányzati igazgatás tisztségviselőire vonatkozó rendelkezések közé.
A Kit. hatályos szabálya szerint a miniszterelnök a miniszterelnöki megbízottat, a Miniszterelnöki Kormányiroda, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselőt jogosíthatja fel miniszterelnöki tanácsadói vagy miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára. A Törvényjavaslat úgy módosítja ezt, hogy politikai szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottak részére és a miniszterelnöki megbízott részére adható ilyen cím.
A Törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban, valamint a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumban kabinetfőnöknek hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt vagy kirendelt személy, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt személy is kinevezhető legyen.
A 4. §-hoz
A módosítás alapján a Kit. kiegészül azzal a szabállyal, mely szerint a kormánybiztos biztosi jogviszonyából származó jogok és kötelezettségek érvényesítéséért, valamint a jogviszonyával kapcsolatos kiadások költségvetési fedezetéért a kinevezésről szóló kormányhatározatban megjelölt minisztérium, illetve a Miniszterelnöki Kormányiroda a felelős.
Az 5. §-hoz
A módosítás kiegészíti a Kit.-et azzal a szabállyal, mely szerint miniszterelnöki biztos biztosi jogviszonyából származó jogok és kötelezettségek érvényesítéséért valamint a jogviszonyával kapcsolatos kiadások költségvetési fedezetéért a kinevezésről szóló miniszteri utasításban megjelölt minisztérium, illetve a Miniszterelnöki Kormányiroda a felelős.
A 6. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában jelenleg csak az általa irányított főosztályvezető, vagy a helyettes államtitkárt irányító államtitkár irányítása alá tartozó másik kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár helyettesítheti. A módosítás lehetővé teszi, hogy a minisztérium bármely helyettes államtitkára vagy főosztályvezetője kijelölhető legyen a helyettesítésre.
A 7. §-hoz
A Honvédelmi Minisztérium szervezetére vonatkozó speciális szabályokat egészíti ki a módosítás azzal, hogy a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban szervezeti egységhez nem rendelt álláshely hozható létre, a Magyar Honvédséggel való kapcsolattartás, valamint a kiemelt gazdálkodási feladatok koordinálása céljából. Az álláshelyet betöltő személyt a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki. Az álláshelyet betöltő személy irányíthat önálló szervezeti egységet, továbbá az álláshelyhez rendszeresített beosztásra, rendfokozatra, illetményre és cím használatára jogosult.
A 8. §-hoz
A közös hivatali szervezet létrehozását lehetővé tévő tételes szabályozás kialakításakor a jogalkotó két fő szempontot tartott szem előtt.
Egyrészről biztosítani kell, hogy az egyes szervek ne ad-hoc módon, tetszőleges szervvel és tartalommal hozzák létre a közös hivatali szervezetet. Ennek érdekében a Kormány rendeletben, egyedileg jelöli ki a közös hivatali szervezet létrehozására feljogosított szerveket.
Mindemellett – figyelemmel az adott egyedi szervezet feladataira és azok ellátásának rendjére – a szerveknek kellően rugalmas törvényi kereteket kell biztosítani az optimális közös feladatellátás kialakítása érdekében.
Ennek megfelelően a közös hivatali szervezet létrehozása nem jelenti automatikusan valamennyi funkcionális feladat átvételét, hanem a szervek megállapodásban rögzítik a közös hivatali szervezet által ellátandó feladatok körét.
Ennek megfelelően a közös hivatali szervezet létrehozása nem jelenti automatikusan valamennyi funkcionális feladat átvételét, hanem a szervek megállapodásban rögzítik a közös hivatali szervezet által ellátandó feladatok körét.
Magához a közös hivatali szervezetről szóló megállapodás hatályosulásához szükséges, hogy az ennek megfelelő szervezeti és működési szabályzatok kiadására vagy módosítására sor kerüljön.
A szabályozás további elemeit illetően kiemelést érdemel, hogy az átadó szerv továbbra is közreműködik a feladatokat átvevő szervezeti egységek irányításában, tekintve, hogy a közös hivatali szervezet működése jelentősen meghatározza egy szerv hatékony működését. A közös hivatali szervezet kialakítása mögött meghúzódó feladat-átadásra figyelemmel rendezni kell az átadott, illetve átvett feladatokhoz kapcsolódó adatkezelési felhatalmazás kérdését.
A szabályozásnak kifejezetten a Kit. szerinti tisztségviselők szolgálati jogviszonyával összefüggő eleme, hogy a funkcionális feladatok közé tartozó személyügyi feladatok hatékonyabb ellátása miatt is sor kerülhet közös hivatali szervezet felállítására. Ehhez kapcsolódóan a szervek közötti megállapodás tárgya lehet a munkáltatói joggyakorlás átadása a közös hivatali szervezet vezetője részére. A Kit. munkáltatói joggyakorló személyéről szóló rendelkezései között (Kit. 81. §-a) ezért e speciális esetkörről is szükséges rendelkezni.
Tekintettel arra, hogy közös hivatali szervezetet kizárólag a Kormány által megállapított szervi keretek között a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztériumok hozhatnak létre, indokolt, hogy annak megszüntetésére is kormánydöntéssel kerülhessen sor.
A 9. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy olyan központi hivatalok esetében, amely illetékességi területe nem az egész országra terjed ki, törvényben vagy kormányrendeletben valamennyi irányítási jogkör átadható legyen egy másik központi kormányzati igazgatási szerv vezetőjének.
A 10. §-hoz
Új szabályként kerül rögzítésre, hogy abban az esetben, ha a kormányzati igazgatási szerv megszűnik, vagy egyéb okból kikerül a Kit. hatálya alól, a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely megszűnik.
A 11. §-hoz
A módosítás alapján pontosításra kerül, hogy az álláshely betölthető a kormányzati igazgatási szervhez vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), valamint a kormányzati igazgatási szervhez a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint vezényelt vagy kirendelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban: katonai szolgálati viszony) álló személlyel is, azzal, hogy ebben az esetben – a hivatásos szolgálati jogviszony és a katonai szolgálati viszony szünetelése esetének kivételével – nem jön létre a Kit.-ben meghatározott jogviszony és a hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a katonai szolgálati viszony továbbra is fennáll.
A módosítás alapján lehetővé válik a szakmai vezetői álláshely betöltése a Kit. szerinti vezénylés vagy beosztás útján is.
A 12. §-hoz
A hatályos szabály alapján, ha az álláshely hat hónapon át betöltetlen, azt a Kormány – a rendeletében meghatározottak szerint – határozatával a központosított álláshelyállományba helyezi. A módosítás alapján lehetővé válik, hogy ha a kormányzati igazgatási szerv feladatainak ellátásához szükséges, a Kormány mellőzheti a hat hónapon át betöltetlen álláshelynek a központosított álláshelyállományba helyezését azzal, hogy ebben az esetben a törvény szerinti időtartam számítása újrakezdődik.
A módosítás alapján rögzítésre kerül az a szabály, mely szerint az álláshelyen létrehozott jogviszony a hat hónapos időtartamot a jogviszony kezdetének napjától számított 21. napon szakítja meg. Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha az álláshely betöltésére az álláshely-váltás vagy a jogviszony nyugvását követő kinevezés módosítására kerül sor azzal, hogy ezekben az esetekben az álláshely betöltése a kinevezés módosításától számított 21. napon szakítja meg a hat hónapos időtartamot.
A Törvényjavaslat meghatározza a kormányzati igazgatási szervek között történő álláshely cseréjére vonatkozó rendelkezéseket is. Ennek tükrében rögzítésre kerül, hogy a Kormány az érintett kormányzati igazgatási szerveket vezető, irányító vagy felügyelő miniszterek közös javaslatára – a törvény szerinti vezényléssel vagy kirendeléssel betöltött álláshelyek kivételével – két kormányzati igazgatási szerv azonos besorolási kategóriájú álláshelyét határozatával a rendeletében meghatározottak szerint megcserélheti egymással azzal, hogy a csere nem érinti az álláshelyeken fennálló jogviszonyok fennállását. Az álláshelyek cseréjét követően a munkáltatói jogkör gyakorlója szükség szerint módosítja az álláshely betöltésének feltételeit és az álláshelyen ellátandó feladatokat. A kormányhivatalok esetében ezt a szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kormány helyett a kormányhivatalok irányítására kijelölt miniszter jogosult az álláshelycserével kapcsolatos döntések meghozatalára.
A 13. §-hoz
A hatályos szabály szerint az európai uniós vagy elkülönített projekt, illetve program keretében meghatározott feladatok ellátására adott központosított álláshely nem vonható el a projekt, illetve program befejezéséig a kormányzati igazgatási szervtől. A Kormány azonban a központosított álláshelyállományból származó, a kormányzati igazgatási szerv által betöltött álláshelyet a központosított álláshelyállományba visszahelyezheti. Tekintettel arra, hogy a Kit. nem tartalmaz rendelkezést a tartósan betöltetlen központosított álláshelyre vonatkozóan, a módosítás akként rendelkezik, hogy valamennyi, a központosított álláshelyállományból származó álláshely a Kormány által a központosított álláshelyállományba visszahelyezhető.
A hatályos rendelkezések szerint az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a kormánytisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban együtt: kihelyező szerv) a kormányzati igazgatási szerv döntése alapján – a kihelyező szervvel egyeztetve – a feladatellátáshoz szükséges határozott időre kirendelhető (a továbbiakban: külszolgálati kirendelés). A külszolgálati kirendelés idejére a kormánytisztviselő a kihelyező szerv állományába kerül, a feladatellátás idejének leteltét követően a kormányzati igazgatási szerv állományába visszakerül. A külszolgálati kirendeléssel érintett álláshelyen a kormányzati igazgatási szervnél létrehozható egy határozott idejű jogviszony arra az időre, amíg a külszolgálati kirendelés tart. Ha pedig nem kerül létrehozásra ezen az álláshelyen újabb jogviszony, akkor sem minősül betöltetlennek az álláshely a „hat hónapos szabály” alkalmazása szempontjából. A szakdiplomaták esetében előfordul, hogy a hatályos jogszabályok miatt a kormányzati igazgatási szervek az üres álláshelyükre, vagy az erre a célra igényelt álláshelyre felveszik az érintett személyt, aki adott esetben már másnap kirendelésre kerül, és ott marad az álláshely a kormányzati igazgatási szervnél. Erre való figyelemmel rendelkezik úgy a módosítás, hogy a tartós külszolgálat, külszolgálati felkészülés és a külszolgálatot követő átmeneti belső elhelyezés céljából kormányzati szolgálati jogviszony már eleve a kihelyező szervnél hozható létre.
A módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzeti szakértő a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen is foglalkoztatható legyen, ne csak az alaplétszám terhére.
Tekintettel arra, hogy nincs szabály arra az esetre, ha a központosított álláshely 6 hónapja betöltetlen, a hatályos szabályok kiegészítés szükséges azzal, hogy a tartósan betöltetlen alaplétszámba tartozó álláshelyre vonatkozó szabályokat alkalmazni rendeli a központosított álláshelyre is.
A 14. §-hoz
A módosítás rögzíti, hogy a kormányzati igazgatási szervnek a jogosultságkezelési nyilvántartásban szereplő kormánytisztviselője a Kormány rendeletében meghatározottak szerint közreműködik az álláshely-nyilvántartásban szereplő adatok kezelésében és az álláshely-nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásában.
A 15. §-hoz
A módosítás rögzíti, hogy a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezeti az Álláshely Nyilvántartó Rendszer részét képező álláshely-nyilvántartást és a jogosultságkezelési nyilvántartást.
A hatályos szabály szerint a kormányzati igazgatási szerv nem köteles előzetesen bejelenteni azokat a nem rendszeres juttatásokat, amelyek jogszabály alapján járnak. Ezt a kivételt törli a módosítás, és egyúttal a Kormányt hatalmazza fel arra, hogy rendeletében meghatározza a kivételeket, valamint a tájékoztatás tartalmát és formáját.
A 16. §-hoz
A módosítás alapján meghatározásra kerülnek azok az adatkörök, amelyeket a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által vezetett álláshely-nyilvántartás tartalmaz. A kormányzati igazgatási szervek álláshelyei vonatkozásában az adatok köre kibővül többek között a kormánytisztviselő kinevezési okmánya szerinti illetményével, illetve a munkaszerződés szerinti munkabérrel, valamint az illetményen felüli vagy a béren kívüli juttatások összegével. Továbbá az álláshely-nyilvántartás az álláshelyet betöltő személy(ek) személyazonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő) is tartalmazni fogja. Ezen kívül rögzítésre kerülnek az álláshely-nyilvántartáshoz kapcsolódó hozzáférés szabályai, valamint az, hogy az álláshely-nyilvántartás más nyilvántartásokkal, adatbázisokkal is összekapcsolhatóvá válik.
A módosítás meghatározza a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által – az álláshely-nyilvántartással kapcsolatos szerkesztési és betekintési jogosultságok azonosítása és ellenőrzése céljából – vezetett jogosultságkezelési nyilvántartásra vonatkozó legfontosabb szabályokat, ideértve a jogosultságkezelési nyilvántartásban szereplő adatok körét és az ehhez kapcsolódó adatkezelési szabályokat.
A 17. §-hoz
Az alaki kötöttségre vonatkozó rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy a Kit. szerinti jognyilatkozatokat a tartalmuk szerint kell elbírálni.
A hatályos rendelkezések szerint az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A módosítás alapján ezeket a szabályokat a Kit.-ben nevesített munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus okiratok (kinevezési okmány, a kinevezés módosítása, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás) vonatkozásában nem kell alkalmazni.
A 18. §-hoz
A módosítás alapján pontosításra kerül, hogy az alapvető munkáltatói döntési jogkörbe tartozó – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozandó – munkáltatói intézkedések közlésére nem a 71. § (10) bekezdése irányadó. Ezeket a dokumentumokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhelyre kell megküldeni, közöltnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti – valamint a törvény 72. §-ában rögzített – kézbesítés időpontjában minősülnek.
Az jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntető munkáltatói intézkedések esetén – az azonnali hatályú megszüntetés jogintézményének lényegéből eredően – szükséges, hogy az intézkedés a dokumentum elektronikus úton történő megküldésével egyidejűleg kézbesítettnek – tehát közöltnek – minősüljön. Ugyanakkor – a felek együttműködési kötelezettségére is figyelemmel – az elektronikus tárhelyre történő megküldésről a foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnek egyéb módon is meg kell kísérelnie tájékoztatni az érintettet (eltérő rendelkezés hiányában erre akár szóban, akár írásban sor kerülhet a helyben szokásos módon).
A 19. §-hoz
A módosítás alapján a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) működésére vonatkozó rendelkezések pontosításra kerülnek azzal, hogy az MKK elnöke – az MKK Országos Irodája mellett – irányítja az Országos Irodát vezető főtitkár tevékenységét is.
A 20. §-hoz
A hatályos szabályok szerint az MKK tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet. A módosítás kiegészíti a tagnyilvántartásra vonatkozó rendelkezést azzal, hogy az MKK tagnyilvántartását – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által üzemeltetett informatikai rendszerben – az Országos Iroda vezeti.
A 21. §-hoz
A módosítás az MKK működési támogatásával összefüggő szabályok megállapítására irányul. Ezen kívül meghatározásra kerülnek azok az eljárási szabályok, amelyek az MKK általi megkeresésre vonatkoznak az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv esetében.
A 22. §-hoz
A közös hivatali szervezettel kapcsolatosan módosítja a Törvényjavaslat a munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályozást.
A 23. §-hoz
A módosítás kiegészíti a beosztási okirat tartalmát a kormánytisztviselő álláshelyének besorolásával és azonosítójával, továbbá előírja, hogy álláshelyváltás esetén a korábbi és az új álláshely azonosítóját is egyaránt rögzíteni kell a beosztási okiratban.
A 24. §-hoz
A módosítás alapján kiegészítésre kerül, hogy az ösztöndíjas jogviszony fennállása esetén a kormányzati igazgatási szerv alatt nem csak a befogadó intézményt, de – az illetmény kifizetés szabályainak figyelembevétel – az ösztöndíjat folyósító minisztériumot is érteni kell.
A 25. §-hoz
A módosítás kiegészíti azokat az eseteket, amikor a kormánytisztviselő a kinevezése módosítása miatt írásban kérheti a felmentését. Ennek alapján a kormánytisztviselő akkor is kérheti a felmentését, ha a kinevezés módosítására álláshelycsere miatt kerül sor.
A 26. §-hoz
Szükséges egyértelművé tenni, hogy a kormányzati igazgatási szervek közötti jogutódlás esetén miként alakul az érintett álláshelyeken fennálló jogviszonyok jogi sorsa. Az álláshelyen foglalkoztatott kinevezését ebben az esetben módosítani kell, az új beosztási okirat kiállítása az átvevő szerv, tehát az új foglalkoztató feladata. Amennyiben a jogviszony lényeges tartalma ennek következtében módosul, az érintett az általános szabályok szerint kérheti a felmentését. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az álláshelycsere és az álláshelyváltás esetén is.
A 27. §-hoz
A hatályos szabály szerint a kormánytisztviselő részére a Kormány és a munkáltatói jogkör gyakorlója írhat elő kötelező képzést. Ezt kiegészíti a módosítás azzal, hogy a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter is előírhat kötelező képzést.
A 28. §-hoz
A hatályos szabály nem nevesíti a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglakoztatás formái között a külföldi kiküldetést, csak a belföldit. Ezt a hiányosságot szünteti meg a módosítás. Szintén nevesítésre kerül a kormányhivatalok közötti kirendelés is a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatási formák körében. Kiegészül továbbá a szabályozás azzal, hogy a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló írásbeli munkáltatói intézkedésben a Kormány rendeletében meghatározottakról kell rendelkezni.
A 29. §-hoz
A tartós külszolgálat esetei között nem nevesíti a Kit. a Magyarország Állandó NATO Képviseletére, valamint a Magyarország Állandó EBESZ Képviseletére történő kirendelést, ezért ezt pótolja a módosítás.
A 30. §-hoz
Tekintettel arra, hogy jelenleg nem egyértelmű a hatályos szabály az úgynevezett nyugvás eljárásrendjének alkalmazásával kapcsolatosan a tekintetben, hogy mikor szűnik meg a jogviszony, szükséges a rendelkezés pontosítása azzal, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik abban az esetben, ha a kormányzati szolgálati jogviszony nyugvására vonatkozó szabályok alkalmazása során az ott megállapított határidő leteltéig a fogadó kormányzati igazgatási szerv nem állítja ki a beosztási okiratot.
A hatályos szabály szerint fel lehet menteni a kormánytisztviselőt, ha a Kormány döntése alapján a központosított álláshelyállományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshelyállományba, illetve abban az esetben is, ha a Kormány az alaplétszám részét képező álláshelyet megszünteti vagy az megszűnik. A módosítás alapján ezekben az esetekben ex lege megszűnik a jogviszony.
A jogviszonyok elnevezése tekintetében pontosításra kerül az a szabály, mely szerint ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát a Kit. alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni.
A 31. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a Kit. csak a felmentés esetére írja elő, hogy ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Ezt a módosítás kiterjeszti a jogviszony megszüntetésének valamennyi esetére (a felek közös megegyezése, lemondás, hivatalvesztés fegyelmi büntetése, azonnali hatállyal a próbaidő alatt).
A megszűnésre vonatkozó szabállyal azonos tartalommal rögzíti a módosítás, hogy ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
A 32. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, a kormánytisztviselő által betöltött álláshely átszervezés miatt megszűnik. Ezt a módosítás kiegészíti azzal az esettel, ha az átszervezés miatt az álláshelyen ellátandó feladat szűnik meg (és nem az álláshely szűnik meg).
A 33. §-hoz
A hatályos szabály szerint a kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A felmentésre vonatkozó szabályozás kiegészül azzal, hogy a kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre akkor is, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül (a gyeden, gyesen lévő tisztviselő ugyanis a kérelmére felmentésre kerülhet).
A 34. §-hoz
A módosítás szerint végkielégítés illeti meg a kormánytisztviselőt abban az esetben is, ha a központosított álláshelyállományból származó álláshely a Kormány döntése alapján az engedélyben meghatározott határidőnél korábban kerül vissza a központosított álláshelyállományba, vagy ha a Kormány a központosított álláshelyállományba tartozó álláshely betöltését határozatlan időre engedélyezte és visszavonja azt.
Továbbá végkielégítés illeti meg a kormánytisztviselőt abban az esetben is, ha a jogviszonya azért szűnik meg, mert a Kormány az alaplétszám részét képező álláshelyet megszünteti vagy az megszűnik.
A 35. §-hoz
A nagyszülői gyed bevezetése miatt a felmentési védelem kiegészül azzal az esettel, amikor az unoka gondozása céljából vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot a kormánytisztviselő.
A 36. §-hoz
Technikai jellegű módosítás.
A 37. §-hoz
A Törvényjavaslat kiegészíti a pótszabadságok körét: az a kormánytisztviselő, aki vezetői pótszabadságra és a gyermekek után járó pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet az alapszabadságán és az egyéb pótszabadságain felül.
A 38. §-hoz
A Törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a kormánytisztviselő az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül – az esedékesség évét követően is – igénybe vehesse a szabadságát, ha a kormánytisztviselő táppénz, szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni.
Ha a kormánytisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.
A 39. §-hoz
A módosítás áttekinthetőbbé teszi a fizetés nélküli szabadság eseteit, és az azokra vonatkozó szabályozást.
A 40. §-hoz
A módosítás rögzíti, hogy a tartósan távollévő kormánytisztviselő által betöltött álláshelyen az álláshely besorolási kategóriájától eggyel alacsonyabb, illetve eggyel magasabb besorolási kategóriához tartozó illetménysávba eső illetmény is kifizethető, ha a „helyettesítésre” létrehozott határozott idejű jogviszony miatt az szükséges.
A hatályos szabály szerint a kormánytisztviselő illetménye az adott naptári évben a teljesítményértékelés alapján módosítható. A Törvényjavaslat alapján minden olyan esetben, amikor az illetmény módosítása nem a kormánytisztviselő által betöltött álláshely besorolási kategóriájának módosulása miatt szükséges, csak teljesítményértékelés alapján módosítható az illetmény (függetlenül a naptári évtől).
A 41. §-hoz
A módosítás pontosítja a szolgálati elismerésre jogosító időtartam számításánál figyelembe veendő jogviszonyok egy részét, amely szerint a hivatásos szolgálati jogviszony, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati viszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony időtartamát kell figyelembe venni.
A módosítás rögzíti, hogy az elismerésre jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a nyugvás szerinti munkahelyváltás esetén a nyugvás időtartamát, és a politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban töltött időt is.
A hatályos szabály szerint a kormánytisztviselő nem jogosult a szolgálati elismerésre, ha álláshelyi elismerésben részesült. Ezt a szabályt hatályon kívül helyezi a módosítás.
A 42. §-hoz
A Törvényjavaslat pontosítja, hogy a cafetériajuttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól a hivatali szervezet vezetője a Kormány rendeletében meghatározottak figyelembevételével rendelkezik a közszolgálati szabályzatban.
A 43. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kormánytisztviselő részére kizárólag a Kit.-ben, valamint annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nevesített visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatás biztosítható. Továbbá rögzíti a módosítás, hogy a kormányzati igazgatási szerv szabályzata nem változtathatja meg a juttatás – Kit.-ben, illetve a Kormány rendeletében meghatározott – elnevezését és attól eltérőt nem alkalmazhat.
A 44. §-hoz
A Kit. csak a kormánytisztviselő általi lemondás esetére írja elő a tanulmányi szerződésből eredő kedvezmények visszafizetését. Ezt egészíti ki a módosítás azzal az esetkörrel, amikor nyugvás szerinti munkahelyváltásra, a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, vagy a jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetésére kerül sor (ez utóbbi esetében akkor, ha a kormánytisztviselő elmulasztja az egyéb jövedelemszerző tevékenység végzéséhez az előzetes engedély kérését vagy az azzal kapcsolatos bejelentés megtételét), illetve ha a jogviszony hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel szűnik meg.
A 45. §-hoz
A módosítás alapján új szabály, hogy a kormánytisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.
A 46. §-hoz
A módosítás alapján pontosításra kerülnek a közszolgálati panasz benyújtásával kapcsolatos rendelkezések. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kormánytisztviselő azon kormányzati igazgatási szerv ellen nyújthat be közszolgálati panaszt, amelynél a kormánytisztviselő az álláshelye szerinti feladatát ellátja vagy ellátta.
A módosítás szerint a Kit.-ben nevesített igények esetén a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, az egyéb igények esetén az elévülési időn belül lehet közszolgálati panaszt benyújtani.
A módosítás eredményeképpen kibővül a Közszolgálati Döntőbizottság hatásköre, amely azt jelenti, hogy valamennyi kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő igény vonatkozásában közszolgálati panaszt lehet előterjeszteni a Közszolgálati Döntőbizottsághoz. Ezzel párhuzamosan hatályon kívül helyezésre kerülnek a véleményezési eljárás szabályai.
A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság az eljárásában érvényesített igény elbírálása céljából, azzal összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.
A 47. §-hoz
A módosítás szerint rögzítésre kerül, hogy a közszolgálati személyügyi nyilvántartás az álláshely-nyilvántartással összekapcsolható.
A 48. §-hoz
A módosítás alapján rögzítésre kerül, hogy a kormányzati igazgatási szerv által elektronikusan vezetett közszolgálati alapnyilvántartás az álláshely-nyilvántartással összekapcsolható. Ezen kívül meghatározásra kerülnek közszolgálati alapnyilvántartásról készített másolat átadásának szabályai és a büntetőeljárás megindításával összefüggő adatkezelés részletszabályai is.
A 49. §-hoz
A módosítás alapján a személyügyi központ nyilvántartja és kezeli többek között a teljesítményértékelés adatait is. Ezzel összefüggésben kerülnek meghatározásra az adatnyilvántartás és adatkezelés legfontosabb szabályai. Ezen kívül rögzítésre kerülnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által működtetett, a kormánytisztviselő képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával összefüggő központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelési szabályok is.
Az 50. §-hoz
A módosítás szerint a személyi anyag részét képezi a kormánytisztviselő korábbi foglalkoztatási jogviszony-igazolásának másolata, a kormánytisztviselő végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését igazoló okiratának másolata, a közszolgálati alapnyilvántartás szerinti személyes adatainak igazolására szolgáló okiratok másolata, valamint az álláshely betöltéséhez, feladatainak ellátásához szükséges egyéb engedélyek is. Ezen felül pontosításra kerülnek azon esetek, amikor a törvényben meghatározott ideig meg kell őrizni a kormánytisztviselő átadott személyi anyagának másolatát.
Az 51. §-hoz
A Kit. rögzíti, hogy a Kormány ellenőrzi – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és a kormányhivatal közreműködésével – a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását. A módosítás szerint a kormányhivatal elhagyásra kerül a közreműködők köréből.
Az 52. §-hoz
A módosítás alapján meghatározásra kerül a politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonyára nem alkalmazandó szabályok köre merev hivatkozás formájában.
Az 53. §-hoz
A módosítás rögzíti, hogy a kormánymegbízott szabadsága tekintetében a Kit. szerinti munkáltatói jogköröket a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által kijelölt politikai felsővezető gyakorolja.
Az 54. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a honvédek jogállásáról szóló törvény alapján a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt vagy kirendelt kabinetfőnök, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt kabinetfőnök jogviszonyára a honvédek jogállásáról szóló törvényt, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt kell alkalmazni.
Az 55. §-hoz
A módosítás kiegészíti a biztosi jogviszonyban álló személyekre vonatkozó közös szabályokat azzal, hogy más tisztség, megbízatás, egyéb munkavégzéssel együtt járó tevékenység végzése, illetve jogviszony létrehozása szempontjából a biztosi jogviszony nem minősül munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak, továbbá nem keletkeztet összeférhetetlenséget.
Az 56. §-hoz
A módosítás alapján meghatározásra kerülnek a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyára nem alkalmazandó szabályok köre merev hivatkozás formájában.
Az 57. §-hoz
A Törvényjavaslat szerint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban helyettes államtitkárként kinevezhető az a büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy is, aki még nem rendelkezik a Kit. által előírt szakképzettséggel, de annak megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, feltéve, hogy a helyettes államtitkár feladatkörébe tartozik az ifjúságpolitikával kapcsolatos feladatok ellátása.
Az 58. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Kit. csak a központi hivatal vezetőjének kinevezésére vonatkozó szabályokat határozza meg, szükséges rögzíteni a központi hivatal vezetője helyettesének kinevezésével kapcsolatos rendelkezéseket is.
Az 59. §-hoz
A módosítás kiegészíti a központi hivatal vezetőjének és a helyettesének javadalmazására vonatkozó szabályokat azzal, hogy annak a központi hivatalnak a vezetője, amelyik a feladatát nem az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a Kit. szerinti minisztériumi főosztályvezetői illetményre jogosult, míg a helyettese a központi hivatal főosztályvezetőjének járó illetményre.
A 60. §-hoz
A főigazgató pótszabadságának mértékét állapítja meg a módosítás.
A 61. §-hoz
A módosítás rögzíti, hogy a szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyára – a Kit.-ben meghatározott eltérésekkel és kivételekkel – a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
A 62. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a kormányhivatal igazgatójának vezetői pótszabadsága megegyezik a főosztályvezetői pótszabadsággal.
A 63. §-hoz
A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a járási hivatal vezetője helyettesének pótszabadsága megegyezik az osztályvezetői pótszabadsággal.
A 64. §-hoz
A főosztályvezető és az osztályvezető kinevezésével kapcsolatosan a hatályos szabály csak a minisztériumok esetében írja elő, hogy a főosztályvezetői és osztályvezetői álláshely betöltésére javasolt személyről a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. Ezt kiterjeszti a módosítás valamennyi kormányzati igazgatási szervre főosztályvezetőjére, osztályvezetőjére.
A 65. §-hoz
A kormányhivatal főosztályvezetőjének és osztályvezetőjének illetményére vonatkozó szabályokat állapítja meg a módosítás.
A 66. §-hoz
A módosítás a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi felmondással történő megszüntetésének eseteit pontosítja. Ennek alapján az érintett munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató felmondással megszüntetheti a törvényben meghatározott ok fennállása (létszámcsökkentés, álláshelyen ellátandó feladat megszűnése) esetén, vagy ha a munkavállaló a Kit. szerinti összeférhetetlenséggel kapcsolatos előzetes engedély kérését vagy bejelentés megtételét elmulasztja.
A módosítás továbbá rögzíti, hogy a Kit. szerinti szabályzat és közszolgálati szabályzat a munkavállalók esetében a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.
A 67. §-hoz
A módosítás kiegészíti a munkaviszony létrehozására vonatkozó szabályokat. A módosítás szerint a munkavállaló munkaszerződésében rögzíteni kell a munkavállaló álláshelyének azonosítóját, továbbá azt, hogy a munkavállaló munkaköri leírásban meg kell határozni a munkavállaló álláshelyén a munkavállaló által ellátandó feladatokat. is. Ezen kívül meghatározásra kerülnek a munkavállaló esetében fennálló álláshely-váltás és az ezzel összefüggő munkaszerződés módosításának legfontosabb szabályai is.
A módosítás a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy esetében is előírja a hatósági bizonyítvánnyal összefüggő szabályok alkalmazását, továbbá rögzíti a kormányzati igazgatási szerv által vezetett munkaügyi nyilvántartással összefüggő adatkezelés szabályait.
A 68. §-hoz
Módosításra és kiegészítésre kerülnek a Kit.-ben meghatározott felhatalmazó rendelkezések.
A 69. §-hoz
A módosítás megszünteti a kormányhivataloknál az ügykezelő kategóriát, ezért szükséges az átmeneti rendelkezés módosítása.
A 70. §-hoz
A kormányhivatalok kormánytisztviselőire kiterjeszti a törvényjavaslat a központi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőire vonatkozó szabályokat. A módosítás az ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A Kit. szerinti átmeneti rendelkezések kiegészülnek a Törvényjavaslat szerinti rendelkezések alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályokkal.
A 71. §-hoz
Módosulnak a Kit. 3. és 4. mellékletei.
A 72. §-hoz
Részben technikai, részben a tartalmi koherencia megteremtését elősegítő szövegcserés módosítások.
A 73. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 74. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 2019. január 1-jétől hatálytalan, valamint arra, hogy a Kit. 285. § (1) bekezdés d) pontja szerint 2019. március 1-jével a területi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott állami tisztviselők és állami ügykezelők állami szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át, indokolt az állami tisztviselő fogalmat hatályon kívül helyezni.
A 75. §-hoz
A köztársasági elnöki tisztségből, illetve ennek kapcsán az egykori köztársasági elnök felesége vagy férje által betöltött szerepből fakadó feladatok ellátására tekintettel módosítja a Javaslat az illetékekről szóló törvényt.
A 76. §-hoz
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 31. § c) pontja alapján mentes az idegenforgalmi adó alól – többek között – az a magánszemély, aki közszolgálati kötelezettsége teljesítése okán tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén. A közszolgálati kötelezettség fogalmának meghatározásánál
a Htv. értelmező rendelkezése visszautal azon státusztörvényekre, amelyek a közszolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának tartalmát meghatározzák, szabályozzák. Tekintettel arra, hogy a Kit. egyes, közszolgálati jogviszonyban álló személyi csoportok tekintetében a korábbi státusztörvények helyébe lép, így indokolt a Htv. közszolgálati kötelezettség fogalmának módosítása.
a Htv. értelmező rendelkezése visszautal azon státusztörvényekre, amelyek a közszolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának tartalmát meghatározzák, szabályozzák. Tekintettel arra, hogy a Kit. egyes, közszolgálati jogviszonyban álló személyi csoportok tekintetében a korábbi státusztörvények helyébe lép, így indokolt a Htv. közszolgálati kötelezettség fogalmának módosítása.
A 77. §-hoz
A módosításra a Kit-tel való összhang megteremtése érdekében van szükség, fogalompontosításra kerül sor a kormányzati igazgatási szervek megnevezése vonatkozásában.
A 78. §-hoz
A Kit. kiegészült a jogviszonyváltás általános szabályával, ezzel összefüggésben szükséges a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) jogviszonyváltási szabályainak módosítása a két szabályozás közötti összhang megteremtése érdekében, a Kjt. 25/C. § hatálya a jövőben nem terjed ki a Kit. hatálya alá tartozó foglalkoztató szervre és kormánytisztviselőre.
A 79–82. §-hoz
A Kjt. módosítása értelmében lehetővé válik áthelyezés jogcímen a jogviszonyváltás a Kjt. és a honvéd alkalmazottak jogállásáról szóló törvény között. A Kit. az áthelyezés jogintézményét nem ismeri, így az egyes jogállási törvények közötti váltás esetén szükséges a jogviszony folyamatosságát biztosítani. A Kjt. módosítása lehetővé teszi, hogy a Kit. hatálya alatt állt, közalkalmazotti jogviszonyt létesítő személy esetében a jogviszony folyamatos maradjon. A módosítás értelmében a 30 napos szabály alapján létesített közalkalmazotti jogviszony és az azt megelőző, Kit. alapján létesített jogviszony megszűnése, megszűntetése közötti időtartamot a végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelembe kell venni, továbbá ez az időtartam közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.
A 83. §-hoz
Szintén a Kit. jogviszonyváltási szabályozásával teremt összhangot a Kjt. 25/C. §-ának módosítása, a szabályozás megkettőzésének elkerülése érdekében.
A 84. és 85. §-hoz
A Rendőrségről szóló törvény módosítása meghatározza azokat a rendőri intézkedéseket, amelyekkel szemben panasz nyújtható be az alapvető jogok biztosához; egyúttal elvégzi a Független Rendészeti Panasztestület jogállása és eljárása szabályozásának a rendőrségi törvényből való deregulációját.
A 86. §-hoz
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) 13. § (1) bekezdése az Akadémia elnökét, alelnökeit, főtitkárát és főtitkárhelyettesét a hazai akadémikusok közül, a hazai akadémikusok javaslata alapján három évre a Közgyűlés választja. Az elnököt tisztségében a köztársaság elnöke megerősíti.
Az MTAtv. 13. § (4) bekezdése kimondja, hogy az elnököt a miniszteri illetménnyel azonos mértékű javadalmazás illeti meg, azaz 38.650 Ft. * 15,6 = 602.940 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 904.410 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 1.296.321 Ft. Az elnök járadéka 455.000 Ft.
Egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
Az Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény 13. § (1) bekezdése szerint a főtitkárt a Közgyűlés választja.
A főtitkár közigazgatási államtitkári illetményre, azaz 38.650 Ft. * 12 = 463.800 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 695.700 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 997.170 Ft.-ra jogosult.
A főtitkárhelyettes a helyettes államtitkári illetményre, azaz 38.650 Ft. * 9 = 347.850 Ft. + illetménykiegészítés
(50%) = 521.775 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 747.878 Ft. jogosult.
(50%) = 521.775 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 747.878 Ft. jogosult.
Egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A módosítás a Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőnek az illetményét a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti állapítja meg. Az elnök a közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő (1.900.000 Ft.), a főtitkárt a helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő (1.650.000 Ft.) illetményben részesül. A főtitkárhelyettes illetménye a főtitkár illetményének 90%-a (1.485.000 Ft.).
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 87. §-hoz
A módosítás indoka, hogy a Kit. január 1-jei hatályba lépésével a kormányhivatal szervtípus elnevezése kormányzati főhivatalra változott.
A 88. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontja az egyes státusztörvények szerinti jogviszonyokra határozza meg a jövedelemszerzés helyét. Tekintettel arra, hogy a Kit. hatálybalépésével az egyes jogviszonyok átalakulnak, indokolt a szabály pontosítása.
A 89. §-hoz
A köztársasági elnöki tisztségből, illetve ennek kapcsán az egykori köztársasági elnök felesége vagy férje által betöltött szerepből fakadó feladatok ellátására tekintettel módosítja a Javaslat a személyi jövedelemadóról szóló törvényt.
A 90. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés a Független Rendészeti Panasztestület megszűnésével összefüggésben.
A 91. §-hoz
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 35. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
A Tpvt. 42. § (1) bekezdése szerint az elnök a miniszterrel azonos illetményben, részesül, azzal, hogy az elnök vezetői illetménypótléka az alapilletményének 110%-a, az illetménykiegészítése az alapilletményének 80%-a, azaz 38.650 Ft. * 15,6 = 602.940 Ft. + illetménykiegészítés (80%) = 1.085.292 Ft. + vezetői illetménypótlék (110%) = 1.748.526 Ft.
Egyebekben az elnök miniszteri juttatásokra jogosult.
A Tpvt. 42. § (1) bekezdése szerint az elnökhelyettes a közigazgatási államtitkárral azonos illetményben, részesül, azzal, hogy az elnökhelyettes vezetői illetménypótléka az alapilletményének 100%-a, az illetménykiegészítése az alapilletményének 80%-a. Az elnökhelyettes, 38.650 Ft. * 12 = 463.800 Ft. + illetménykiegészítés (80%) = 834.840 Ft. + vezetői illetménypótlék (100%) = 1.298.640 Ft. illetményre jogosult.
Egyebekben az elnökhelyettes közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult.
A Tpvt. 42. § (1) a főtitkár a helyettes államtitkárral azonos illetményben részesül azzal, hogy vezetői illetménypótléka az alapilletményének 90%-a, továbbá illetménykiegészítése az alapilletményének 70%-a. A főtitkár illetménye: 38.650 Ft. * 9 = 347.850 Ft. + illetménykiegészítés (70%) = 591.345 Ft. + vezetői illetménypótlék
(90%) = 904.410 Ft.
(90%) = 904.410 Ft.
A Versenytanács tagjának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, vezetői illetménypótléka az alapilletményének 80%-a.
A módosítás a Gazdasági Versenyhivatal tisztségviselőinek illetményének megállapítása tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bért veszi alapul, amely összege jelenleg 5.000.000 Ft.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökének havi illetménye a fenti havi bér 80%-a (4.000.000 Ft.), az elnökhelyettes illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a (3.600.000 Ft.), a főtitkár illetménye az Elnök havi illetményének 60%-a (2.400.000 Ft.).
A Versenytanács tagjának az illetménye az Elnök havi illetményének 50%-a (2.000.000 Ft.).
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 92. és 93. §-hoz
A módosítás a kormányzati igazgatási szerv szervtípus megjelenése miatt szükséges szövegpontosítást vezeti át. Ezen felül az állami tisztviselő fogalmának a jogrendszerből való kivezetésével összhangban hatályon kívül helyezi az állami tisztviselő szövegrészt.
A 94. §-hoz
A módosítás indoka, hogy a Kit. január 1-jei hatályba lépésével a kormányhivatal szervtípus elnevezése kormányzati főhivatalra változott.
A 95. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 96. §-hoz
Az állami tisztviselő fogalmának – és az állami szolgálati jogviszony kategóriájának – kivezetése miatt szükséges hatályon kívül helyezés.
A 97. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés a Független Rendészeti Panasztestület megszűnésével összefüggésben.
A 98. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása, valamint a biztosi jogviszony beemelése miatt szükséges fogalmi pontosítások átvezetése.
A 99. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 100. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 101–103. §-hoz
A Kit.-tel való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítások a törvény megnevezésének pontosítása, valamint a Kit. szerinti vezetői kategóriák megfelelő leképezése érdekében.
A 104. §-hoz
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: ÁBTLtv.) 8. § (5) bek. szerint a főigazgatót az Országgyűlés elnöke nevezi ki.
A Kttv. 236. § (2) bekezdése alapján a főigazgató főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy az alapilletménye az illetményalap 11-szerese, vezetői illetménypótléka 30%, azaz 38.650 Ft. * 11 = 425.150 Ft. + illetménykiegészítés (80%) = 765.150 Ft. + vezetői illetménypótlék (30%) = 892.695 Ft.
Egyéb juttatásaikat az Országgyűlés elnöke állapítja meg.
A Kttv. 236. § (1) bekezdése szerint a főigazgató-helyettes főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy alapilletménye az illetményalap 9,5-szerese, 38.650 Ft. * 9,5 = 365.175 Ft. + illetménykiegészítés (80%) = 660.915 Ft. + vezetői illetménypótlék (30%) = 770.467 Ft.
Egyéb juttatásaikat az Országgyűlés elnöke állapítja meg.
A főigazgató a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre (1.900.000 Ft.), a főigazgató-helyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult (1.650.000 Ft.).
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 105. §-hoz
Az állami vezető fogalmának tartalmi átalakítása okán szükséges pontosítás, a rendelkezés szempontjából releváns foglalkoztatotti kör felsorolásával. Az állami vezető kategória megszüntetésével összhangban, annak tartalmát leképezve szükséges a foglalkoztatotti kategóriát megadni, figyelemmel a Kit. 3. §-ában foglaltakra.
A 106. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 107–109. §-hoz
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 35. § (1) bekezdése szerint az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
Az Ebktv. 38. § (1) bekezdése alapján az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke miniszteri illetményre jogosult, azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese, azaz 38.650 Ft. * 15,6 = 602.940 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 904.410 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) másfélszerese = 1.492.276 Ft.
Juttatásai tekintetében is a miniszterhez igazodik.
Az Ebktv. 43. § (1) bekezdése alapjánaz elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult,
azaz 38.650 Ft. * 12 = 463.800 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 695.700 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 997.170 Ft.
azaz 38.650 Ft. * 12 = 463.800 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 695.700 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 997.170 Ft.
Juttatásai tekintetébe is az államtitkárhoz igazodik.
A módosítás az Egyenlő Bánásmód Hatóság tisztségviselőnek az illetményét a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti állapítja meg.
A hatóság elnöke a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre (1.900.000 Ft.), a hatóság elnökhelyettese a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre (1.650.000 Ft.) jogosult.
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 110–111. §-hoz
Az alkalmazandó törvény a Kttv. helyett a Kit., a pontosítást szövegcserés módosítással szükséges kezelni.
A 112–114. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 115. §-hoz
Az állami vezető fogalmának tartalmi átalakítása okán szükséges pontosítás, a rendelkezés szempontjából releváns foglalkoztatotti kör felsorolásával. Az állami vezető kategória megszüntetésével összhangban, annak tartalmát leképezve szükséges a foglalkoztatotti kategóriát megadni, figyelemmel a Kit. 3. §-ában foglaltakra.
A 116. §-hoz
Az állami tisztviselők kormánytisztviselővé válásával összhangban lévő szövegpontosítás.
A 117–118. §-hoz
Az állami tisztviselő fogalmának a jogrendszerből való kivezetésével összhangban a fogalom hatályon kívül helyezése szükséges, ezt hajtja végre a módosítás.
A 119–120. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) legutóbbi módosítása miatt szükségessé vált a jogszabály technikai pontosítása, amely a Ksztv. 5. § (3) bekezdés záró szövegrészét módosítja, illetve annak tévesen g) pontként jelölését megszünteti.
2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) legutóbbi módosítása miatt szükségessé vált a jogszabály technikai pontosítása, amely a Ksztv. 5. § (3) bekezdés záró szövegrészét módosítja, illetve annak tévesen g) pontként jelölését megszünteti.
A Törvényjavaslat újraszabályozza az államtitok illetményét. Annak az államtitkárnak az alapilletménye, aki egyidejűleg országgyűlési képviselői mandátumot is betölt, a korábbi szabályoknak megfelelően alakul. Az az államtitkár, aki nem rendelkezik országgyűlési mandátummal, a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a miniszter állapítja meg. Ha az államtitkár tevékenységét a miniszterelnök irányítja, akkor az államtitkár illetményének összegét az illetménysávon belül a miniszterelnök állapítja meg.
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 121. §-hoz
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Nemzeti Földügy Központtá alakult, azonban az elnevezése nem került teljes körűen pontosításra, a módosítás ezt pótolja, valamint az állami vezetői kategória megszűnése miatt annak tartalmát módosítja.
A 122. §-hoz
A Kit. a Ksztv. szerinti „kormányhivatalt” már „kormányzati főhivatal” elnevezéssel szabályozza, ezért a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges a megváltozott terminológiának megfelelő technikai jellegű módosítás.
A 123. §-hoz
Az állami vezető kategória megszüntetésével összhangban, annak tartalmát leképezve szükséges a foglalkoztatotti kategóriát megadni, figyelemmel a Kit. 3. §-ában foglaltakra.
A 124. §-hoz
Az állami vezető kategória helyett az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény kérdéses rendelkezésénél a Kit. szerinti politikai és szakmai felsővezető szerepeltetése indokolt a rendelkezés tartalma alapján.
A 125. §-hoz
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása a Kit. vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából szükséges.
A 126. §-hoz
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMAtv.) 22. § (1) bekezdés szerint az elnököt a közgyűlés választja, az elnököt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti.
Az MMAtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Magyar Művészeti Akadémia elnökét a miniszteri illetménnyel azonos mértékű díjazás illeti meg, azaz 38.650 Ft. * 15,6 = 602.940 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 904.410 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 1.296.321 Ft.
Egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A főtitkárt a közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás illeti meg, 38.650 Ft. * 12 = 463.800 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 695.700 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 997.170 Ft.
Az elnök és a főtitkár az Alapszabályban rögzített feltételek szerint költségtérítésben részesül.
A módosítás a Magyar Művészeti Akadémia tisztségviselőnek az illetményét a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti állapítja meg.
Az elnököt a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény (1.900.000 Ft.), a főtitkárt a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény (1.650.000 Ft.) illeti meg.
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 127–138. §-hoz
Az állami vezető kategória helyett az köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 11. § (1) bekezdésében a Kit. szerinti politikai és szakmai felsővezető szerepeltetése indokolt.
A köztársasági elnök illetményét a törvény jelenleg a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresében határozza meg. A módosítás a köztársasági elnök tiszteletdíját a másik fő közjogi méltóság, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresében határozza meg.
A hatályos törvény csak a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök özvegyét megillető juttatásokról rendelkezik, és nincs tekintettel arra, hogy a gyakorlatban a hivatalban lévő köztársasági elnök felesége vagy férje − szerepéből adódóan – sok esetben jóval aktívabban vesz részt a közéletben, mint a köztársasági elnöknek vagy a volt köztársasági elnöknek az özvegye, ezért a javaslat biztosítja részére mindazon feltételeket (például kétfős titkárság), mint amelyek egyébként az özvegyet is megilletik, vagy amelyek őt hivatali, reprezentatív feladatai ellátásához kapcsolódóan segíthetik. A köztársasági elnöki tisztségből, illetve ennek kapcsán az egykori köztársasági elnök felesége vagy férje által betöltött szerepből fakadó feladatok ellátására tekintettel biztosítja a javaslat a köztársasági elnök, volt köztársasági elnök özvegye részére az özvegyi ellátást mindaddig, amíg az özvegynek özvegyi nyugdíjat nem állapítanak meg, vagy újabb házasságot nem köt.
A javaslat emellett a volt köztársasági elnök közéletben való szerepvállalásával összefüggő, külföldi hivatalos programon való részvételéhez kapcsolódóan is rendelkezik az igénybe vehető juttatások köréről.
A 139–147. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa az egyéni panasz orvoslását célzó javaslatán túlmenően az alapvető az alapvető jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében javaslatot tehet az országos rendőrfőkapitánynak és a főigazgatóknak utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.
Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok biztosáról szóló törvény (a továbbiakban: Ajbt.) rendelkezései alapján jogosult a rendőrség hatósági tevékenységének vagy mulasztásának a vizsgálatára, ha a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási pert – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az Ajbt. új fejezete a rendőrségi törvény alapján előterjesztett rendőrségi panaszok vizsgálatára vonatkozó speciális szabályokat határoz meg. A rendőrségi törvény alapján előterjesztett panaszok kapcsán az alapjogi biztos a jogorvoslati ehetőségek kimerítését megelőzően, a panasz rendőri szerv általi elbírálása előtt jár el.
A törvény meghatározza az alapvető jogok biztosának a rendőrségi panaszok vizsgálatára felhatalmazott munkatársa jogait és kötelezettségeit.
A törvény bővíti a panasz benyújtására nyitva álló határidőt. A rendőrségi panaszok előterjesztésére – az alapjogi biztos más eljárásaihoz hasonlóan – a panaszolt intézkedéstől számított egy éven belül nyílik lehetőség.
Abban az esetben, ha a panaszos a rendőri szerveknél terjeszti elő panaszát, és az alapjogi biztos értesíti eljárásának lehetőségéről, az értesítéstől számított nyolc napon belül kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány, vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatója az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el.
A törvény meghatározza a rendőrségi panasz elutasításának eseteit. A biztos az alapjogi visszásságot feltáró vagy alapjogi szempontból lényeges kérdést érintő vizsgálatáról jelentést készít, amelyet megküld a rendőri szervnek.
A rendőri szerv a jelentést ismeretében bírálja el a panaszt. Amennyiben eltér az alapjogi biztos jelentésétől, ezt köteles megindokolni. Ha a panaszos a rendőri szerv határozatának felülvizsgálatát kéri a bírságtól, az alapjogi biztos a perben beavatkozóként részt vehet. A törvény ezzel lehetőséget ad arra, hogy az alapvető jogok biztosa megállapításait és alapjogi érveit közvetlenül, akár a tárgyaláson ismertethesse a bírósággal. Az alapjogi biztos eddig a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntés elleni közigazgatási per során volt jogosult beavatkozóként részt venni, indokolt, hogy e jogosultság a rendőrségi panaszokkal kapcsolatos eljárásban is megillesse.
Az alapvető jogok biztosának anonimizált jelentései nyilvánosak. A rendőri szerv határozatának meghozatalát követően az alapvető jogok biztosa jelentését – a személyazonosító adatoktól megfosztva – köteles honlapján közzétenni, kivéve, ha a közzététel ellen a panaszos panaszában előzetesen tiltakozott.
Az alapvető jogok biztosa a rendőrségi panaszok kapcsán folytatott vizsgálatait az Országgyűlésnek évente benyújtott beszámolója külön fejezetében ismerteti.
Az alapvető jogok biztosa maga alakítja ki hivatali szervezetét. A rendőri intézkedéssel szembeni beadványok és rendészeti panaszok jelentősége miatt a Hivatalban önálló szervezeti egység alakul, melynek vezetője a rendészeti igazgató.
A Törvény meghatározza a rendészeti igazgató juttatásait, és előírja, hogy a szakmai irányítása alá tartozó köztisztviselők létszámkeretét a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
A Független Rendészeti Panasztestület feladatait az alapvető jogok biztosa veszi át.
Az Ajbtv. módosítása a Kit. vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából is szükséges.
Az Ajbtv. 12. § (1) bekezdése alapján az alapvető jogok biztosa miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese, azaz 38.650 Ft. * 15,6 = 602.940 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 904.410 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) másfélszerese = 1.492.276 Ft.
Az Ajbtv. 12. § (2) bekezdése kimondja, hogy az alapvető jogok biztosának helyettese államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, azaz 38.650 Ft. * 12 = 463.800 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 695.700 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 997.170 Ft
A Törvényjavaslat alapján az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre lesz jogosult, míg a helyettese a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre (1.650.000 Ft.) jogosult.
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 147. és 148. §-hoz
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 40. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.
Az Infotv. 43. § (1) bekezdése szerint az elnök miniszteri illetményre jogosult, azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese, azaz 38.650 Ft. * 15,6 = 602.940 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 904.410 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) másfélszerese = 1.492.276 Ft.
Az Infotv. 43. § (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke miniszteri juttatásokra jogosult.
Az Infotv. 48. § (1) bekezdése alapján az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
A Ksztv. 51. §(1) bekezdése szerint az államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 12-szerese. A (2) bekezdés kimondja, hogy az államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a. A (3) bekezdés szerint az államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a. Eszerint az elnökhelyettes illetménye: 38.650 Ft. * 12 = 463.800 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 695.700 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 997.170 Ft.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Törvényjavaslat alapján az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre lesz jogosult, az elnökhelyettes pedig a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre.
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 149. §-hoz
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása a Kit. vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából szükséges.
A 150–152. §-hoz
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 19. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság elnöke díjazásának az összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével, azaz 38650 Ft. * 39 = 1.507.350 Ft.
Az Abtv. 13. § (1) bekezdés szerint az Alkotmánybíróság tagja a minisztert megillető díjazásra és juttatásokra jogosult, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótlék a miniszteri illetménypótlék másfélszerese.
Az elnökhelyettes, illetve az alkotmánybíró illetménye: 38.650 Ft. * 15,6 = 602.940 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 904.410 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) másfélszerese = 1.492.276 Ft.
A módosítás az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai illetményét a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
2011. évi CLXII. törvény szerinti bírói illetményekhez igazítja.
2011. évi CLXII. törvény szerinti bírói illetményekhez igazítja.
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 153. §-hoz
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
2011. évi CLXXV. törvény módosítása a Kit. vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából szükséges.
2011. évi CLXXV. törvény módosítása a Kit. vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából szükséges.
A 154. és 155. §-hoz
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása a Kit. vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából szükséges.
A 156. §-hoz
Az állami tisztviselőkről szóló törvény helyébe a kormányzati igazgatásról szóló törvény lépett, ezt követi le a szövegpontosítás.
A 157. §-hoz
Az állami tisztviselő kategóriájának kivezetésével összhangban szükséges a szövegrészt hatályon kívül helyezni, a módosítás ezt hajtja végre.
A 158–160. §-hoz
A módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az oktatási jogok biztosa jogviszonyára vonatkozó rendelkezését a Kit. szerinti terminológiához igazítja. Eszerint az oktatási jogok biztosát a jövőben szakmai vezetőnek kell tekinteni. A módosítással kiegészülne a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az oktatási jogok biztosának illetményére és juttatásaira vonatkozó rendelkezésekkel. Az oktatási jogok biztosa helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
A 161–164. §-hoz
A módosítás a költségvetési szerv vezetőjének címzett, államháztartási törvényben meghatározott hatáskörök, továbbá a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szerv gazdasági szervezete feladatainak ellátására történő törvényi vagy kormányrendeleti szintű kijelölés lehetőségét tartalmazza.
A módosítás meghatározza, hogy a támogatás ellenőrzését, a kedvezményezettel, valamint a támogatással kapcsolatos adatok közzétételét a támogató mellett a támogató nevében eljáró szervezet is végezheti.
A 165–169. §-hoz
A Kit. az áthelyezés jogintézményét nem ismeri, így az egyes jogállási törvények közötti váltás esetén szükséges a jogviszony folyamatosságát biztosítani. A Kttv. módosítása lehetővé teszi, hogy a Kit. hatálya alatt állt, a Kttv. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy esetében a jogviszony folyamatos maradjon.
Az alapilletmény-eltérítésre, valamit a személyi illemtény megállapítására az önkormányzati működéshez jobban alkalmazkodó szabály kerül beépítésre. A Kttv. politikai (fő)tanácsadókra vonatkozó szabályozása jelentette a hivatkozási alapot az önkormányzati (fő)tanácsadókra vonatkozó szabályozás esetében, a Kttv. 239. §-a csupán az eltéréseket határozta meg ez utóbbi tanácsadó típusok esetében. Mivel a politikai (fő)tanácsadókra vonatkozó Kttv.-s szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek, szükséges az önkormányzati (fő)tanácsadókra vonatkozó szabályok tételes meghatározása a Kttv. 239. §-ában.
A módosítás a kisgyermekes szülők rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében az Mt. módosításával összhangban a kötelező részmunkaidő kikötésének időtartamát növeli meg egy gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek hatéves koráig.
Az intézményfenntartásra kijelölt szerv kategóriájába csak a tankerület tartozik, a tankerületek kormányzati igazgatási szervvé válnak, ezért szükséges a Kttv. hatályának módosítása és a kapcsolódó 3. § (9) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
A 170. §-hoz
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása a Kit. vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából szükséges.
A 171–172. §-hoz
A Kit. által alkalmazott, korábbitól eltérő terminológia, illetve a megváltozott szabályozási környezet következtében szükséges a megváltozott fogalmaknak és jogszabályi hivatkozásoknak megfelelően az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény technikai jellegű módosítása, amely a jogrendszer koherenciáját biztosítja.
A 173. és 174. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 175. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 176. §-hoz
A módosítás hatályon kívül helyezi az agrárkamara választott tisztségviselőinek díjazására vonatkozó azon rendelkezést, amely szerint azt a Kttv. illetményrendszere alapján kell megállapítani.
A 177–178. §-hoz
A Kit. hatálybalépésével és az állami vezető fogalom tartalmának módosulásával kapcsolatos pontosító rendelkezéseket vezet át a módosítás.
A 179–193. §-hoz
A Kit.-tel történő összhang megteremtése érdekében szükséges a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) elsősorban pontosító jellegű módosítása. Ennek keretében szükséges a Hjt.-ben lévő hivatkozások, többek között a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényre történő hivatkozások módosítása.
A Kit. szerint kormányzati szolgálati jogviszony esetében megszűnt az áthelyezés jogintézménye, ezért szükséges az egyes jogállási törvények ennek megfelelő pontosítása.
A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) bevezetésével új jogviszony jött létre honvédelmi alkalmazott néven, ezért ezt a jogviszonyt is indokolt felvenni a Hjt.-be a szolgálati viszony áthelyezéssel történő megszüntetéséhez.
Az állami szolgálati jogviszony megszűnése miatt szükséges az erre irányuló hivatkozások elhagyása.
A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükséges a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvénnyel történő összhang megteremtése, ezért a Javaslat ezzel kapcsolatos szövegpontosító jellegű javaslatokat is tartalmaz.
A Törvényjavaslat a honvéd tisztjelöltek ösztöndíjára vonatkozó szabályokat is megállapítja.
A 194. §-hoz
A Kit. a Ksztv. szerinti „kormányhivatalt” már „kormányzati főhivatal” elnevezéssel szabályozza, ezért a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges a megváltozott terminológiának megfelelő technikai jellegű módosítás.
A 195. §-hoz
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKH tv.) 6. § (1) bekezdése szerint a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki.
A MEKH tv. 7. § (3) bekezdése alapján a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese, azaz 329.000 Ft. * 10 = 3.290.000 Ft.
Az elnök a minisztert megillető juttatásokra jogosult.
A MEKH tv. (4) bekezdése alapján a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettesének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese, azaz 329.000 Ft. * 9 = 2.969.000 Ft.
Az alelnök a közigazgatási államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.
A módosítás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tisztségviselőinek illetményének megállapítása tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bért veszi alapul, amely összege jelenleg 5.000.000 Ft.
A Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének havi illetménye a fenti bér 80%-a (4.000.000 Ft.), a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettesének havi illetménye az elnök havi illetményének 90%-a (3.600.000 Ft.).
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 196–199. §-hoz
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 55. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
A Ve. 58. § (1) bekezdése kimondja, hogy az elnök államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, 38.650 Ft. * 12 = 463.800 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 695.700 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 997.170 Ft.
Egyebekben államtitkári juttatásokra jogosult.
A Ve. 64. § (1) Az elnökhelyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, azaz 38.650 Ft. * 9 = 347.850 Ft. + illetménykiegészítés (50%) = 521.775 Ft. + vezetői illetménypótlék (65%) = 747.878 Ft.
Egyebekben helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre (1.900.000 Ft.), az elnökhelyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre (1.650.000 Ft.) jogosult.
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
A 200. és 201. §-hoz
A Törvényjavaslat a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökének illetményét a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő összegben állapítja meg. A Bizottság tagja a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a továbbiakban: Nebtv.) Nebtv. 27/A. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatalát főigazgató vezeti. A főigazgatót a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke nevezi ki.
A módosítás a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala főigazgatója illetményét a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti állapítja meg. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának főigazgatója
a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult (1.900.000 Ft.).
a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult (1.900.000 Ft.).
A 202. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 203–207. §-hoz
Az állami vezető fogalmának újradefiniálásával összhangban szükséges meghatározni, hogy a Hszt. alkalmazásában ki minősül állami vezetőnek.
A Kit. nem ismeri az áthelyezés jogintézményét, ezért a módosítás szerinti rendelkezés szükséges annak érdekében, hogy ha a kormánytisztviselő a Hszt. szerinti jogviszonyt létesít, az áthelyezés jogintézményéhez kötődő jogkövetkezményekkel azonos jogkövetkezmények érvényesüljenek, a jogviszony folyamatossága biztosított legyen.
A rendelkezés a Hszt. 12. mellékletében szereplő felső illetményhatárok emelésével valósítja meg a 2020. évi 5%-os illetményemelést. A módosítás munkaköri kategóriánként tartalmazza a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakat megillető illetmény felső határainak 5%-os mértékkel történő emelését, 5 ezer forintra kerekítetten.
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 208. §-hoz
Az állami tisztviselő fogalmának kivezetésével összefüggő pontosítás kerül átvezetésre.
A 209. és 210. §-hoz
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 181. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Hatóság elnöke kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével dönt.
A Kbt. 181. § (3) bekezdése alapján az elnök a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított havi illetménye a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa. Egyebekben a Közbeszerzési Hatóság elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult, azaz 329.900 Ft. * 8 = 2.639.200 Ft.
Egyebekben a minisztert megillető juttatásokra jogosult.
A módosítás az elnök illetményének megállapítása tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi
CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bért veszi alapul, amely összege jelenleg 5.000.000 Ft. Az előbbi bér 80%-a (4.000.000 Ft.).
CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bért veszi alapul, amely összege jelenleg 5.000.000 Ft. Az előbbi bér 80%-a (4.000.000 Ft.).
A módosítás az illetményen kívüli juttatásokat változatlanul hagyja.
Továbbá a jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 211. és 212. §-hoz
A jogviszonyok elnevezésének változása miatt szükséges pontosítások átvezetése.
A 213–227. §-hoz
A módosítás a Külszoltv. módosítását végzi el a Kit. hatálybalépésével összefüggésben, illetve a Kit. alkalmazásából, valamint a külszolgálati feladatellátás sajátosságaiból eredő tapasztalatok, pontosítások beépítésére kerül sor. A módosítás a Kit. szabadságra vonatkozó rendelkezéseitől való eltérést is tartalmazza, a tartós külszolgálaton igénybe vehető szabadságokat pontosítja. A szakdiplomata álláshelyekre vonatkozó rendelkezések kiegészítésével a szakdiplomaták tartós külszolgálati kihelyezésével kapcsolatos rendelkezések kerülnek szabályozásra a Külszoltv.-ben, mint lex speciálisban, ezzel teremtve meg az összhangot a Kit., a Hszt. 62. §-a szerinti más szervhez történő vezénylés és a Hjt. kapcsolódó rendelkezései között.
A Magyar Diplomáciai Akadémiában folytatott képzés támogatására, valamint a diplomata képzés rendszerében történő tanulmányok támogatására, illetve a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek ágazati szintű fejlesztésére és elsajátítására a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett külügyi szakmai ösztöndíjprogram működéséről is rendelkezik a Törvényjavaslat.
A 228. §-hoz
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása a Kit. vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából szükséges.
A 229. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés a Független Rendészeti Panasztestület megszűnésével összefüggésben.
A 230–239. §-hoz
A Kit.-tel történő összhang megteremtése érdekében szükséges a Haj.tv. elsősorban pontosító jellegű módosítása. Ennek keretében szükséges a Haj.tv.-ben lévő hivatkozások, módosítása, az állami szolgálati jogviszony megszűnése miatt pedig az erre irányuló hivatkozások elhagyása.
A Kit. szerint kormányzati szolgálati jogviszony esetében megszűnt az áthelyezés jogintézménye, ezért szükséges az egyes jogállási törvények, így a Haj.tv. ennek megfelelő pontosítása.
A Haj.tv. módosítása tartalmazza továbbá az éves kötelező honvédelmi továbbképzésre vonatkozó szabályok pontosítását, mivel indokolt, hogy a honvédelmi alkalmazottak továbbképzése – a szakterületektől függetlenül – egységesen egy általános, honvédelmi alapismereteket nyújtó elméleti oktatásra épüljön fel. Ezáltal a honvédelmi alkalmazottak egységes továbbképzési rendszere sokkal átláthatóbbá, kivitelezhetőbbé válik.
A Kit. az áthelyezés jogintézményét nem ismeri, de szükséges biztosítani, hogy a Kit. hatálya alatt állt, a Haj.tv. szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesítő személy esetében a jogviszony folyamatos maradjon.
A Javaslat tartalmazza a kollektív szerződések érvényességének 2020. december 31-ig történő meghosszabbítását, annak érdekében, hogy a Haj.tv. alapján előkészítendő egységes miniszteri rendelet teljeskörűen előkészítésre kerülhessen.”
A 240. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezés.
A 241. §-hoz
A sarkalatossági záradékot tartalmazza a szakasz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás